H A T Á R O Z A T. e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t

Átírás

1 A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i, T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e l ő s é g Szám: /2013. Ea: Csókási Anita Balatonyi Zsolt Kovács Viktor dr. Joó Anikó Tárgy: Green 2000 Kft., Nemesnádudvar egységes környezethasználati engedély H A T Á R O Z A T A Green 2000 Kft. (6500 Baja, Malomrév u. 9.) részére a június 1-jén benyújtott és február 20-án kiegészített környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély iránti kérelme alapján, összevont eljárás keretében e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t adok a Nemesnádudvar, külterület hrsz. telephelyen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 1. pontja [ Intenzív állattartó telep c) sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára és d) sertéstelepnél 900 férőhelytől sertéskocák számára ] és a 2. sz. mellékletének 11. pontja ( Nagy létszámú állattartás, Létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára, c) 750 férőhely kocák számára. ) szerinti tevékenység folytatásához. Az engedélyes adatai: Engedélyes neve: Green 2000 Kft. Engedélyes címe: 6500 Baja, Malomrév u. 9. A cég (engedélyes) KÜJ száma: Telephely KTJ: IPPC KTJ: Tevékenység megnevezése: Intenzív állattartó telep c) sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára d) sertéstelepnél 900 férőhelytől sertéskocák számára Nagy létszámú állattartás, Létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára c) 750 férőhely kocák számára Tevékenység folytatásának helye: Nemesnádudvar 0282 hrsz. NOSE-P kód: TEÁOR 2008.: 0146 Cégbejegyzés szám: Cg Statisztikai azonosító jel: A tevékenység kapacitása: db hízó (9.390 db jelenlegi db bővítéssel együtt) db koca A létesítmény sarokpontjainak egységes országos vetületi rendszer szerinti EOV koordinátái: EOV X (m) EOV Y (m) I II III IV A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai: Neve: SZAMATERV Környezetvédelmi Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Székhelye: 7624 Pécs, Herman O. u. 4. Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap:

2 Hígtrágyás-lagúnás Ventilációs szellőztető rendszer Önetető/Önitató 2 Telephelye: 7621 Pécs, Irgalmasok u. 24. Telefon/fax: 72/ , 72/ címe: szamaterv@szamaterv.hu Jogosultsági okiratának száma: KT-Sz , VZ-Sz A létesítmény elhelyezkedése A sertéstelep és a trágyakezelő létesítmények helye: 0282 hrsz. kivett sertéstelep m /3 a. hrsz. kivett út m /3 b. hrsz. kivett telephely m /3 c. hrsz. kivett sertéstelep m /7 a. hrsz. kivett telephely m /7 b. hrsz. kivett trágyatelep m /7 c. hrsz. kivett telephely m 2 A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A vizsgált telep Nemesnádudvartól délnyugatra, Sükösdtől északkeletre lévő külterületi, Márkus telep, hrsz. alatti IP-2 jelű ipari-gazdasági területen található. A telep területén szociális épület, üzemelő ólak találhatók. A telephelyen hígtrágyás tartástechnológiával, száraz abrakos etetéssel malacok nevelésével és sertéshízlalással foglalkoznak. A sertéstelepet közvetlenül minden irányban M jelű mezőgazdasági terület és E jelű erdő határolja. A legközelebbi védett terület északkeleti irányban a kb.1,3 km-re Nemesnádudvar belterületének Lf jelű falusias lakóterülete. A sertéstelep megközelítése az 54. számú másodrendű főútról lecsatlakozva, délkeleti irányban közvetlenül a telepre vezető gazdasági úton lehetséges. A telephely kerítéssel körülkerített. A sertéstelepre vezető bekötőút és a belső úthálózat betonborítású. A környező területeken mezőgazdasági termelő tevékenységet végeznek, döntő többségben szántóföldi növénytermesztést. Az állattartó épületek Ól száma Megnevezés 1. Fedeztető 2. Várakoztató 3. Ellető 4. Malacnevelő Férőhelyek száma (db) 564 db koca, 960 db tenyész süldő, 2 db kereső kan 70 db tenyész süldő, 670 db koca, 15 db kan 396 db koca+szaporulat (3.960 db malac) db utónevelt malac Alapterület (nettó m 2 ) Etetés/Itatás Szellőzés Technológia 5. Malacnevelő db utónevelt malac Hizlalda db hízó Hizlalda db hízó Hizlalda db hízó Várakoztató 270 db hízó Malacnevelő 288 db utónevelt Malac Kocaszállás 15 db koca 50

3 3 A sertéstelep jelenleg 11 db állattartó épülettel, db (1.645 db koca, 17 db kan, db tenyészsüldő, db szopósmalac, db utónevelt malac, db hízó) férőhellyel rendelkezik. A telep további bővítése céljából a Green 2000 Kft. létesíteni kíván egy új lagúnás rendszerű db férőhelyes hizlalda épületet. 12. Hizlalda db hízó Önetető/Önitató Ventilációs szellőztető rendszer Hígtrágyáslagúnás A telep állatlétszáma Megnevezés év év év év év Tervezett Koca Tenyész süldő Süldő/malac Kan Hízó Szopós malac A sertéstelep állatlétszámának alakulása a évre kivetítve Megnevezés Db/év Átlagsúly (kg) Összsúly (kg) Állategység ÁE Koca Tenyész kocasüldő Áru süldő Tenyészkan Hízó Szopós malac A telephelyen belüli létesítmények Szám Funkció (létesítmények megnevezése) Alapterület (m 2 ) Térfogat (m 3 ) 1. Szociális épület, iroda Kazánház Aggregátor Gáztartály - 2*5 5. Hőközpont Hőcserélő épület Tűzivíz tározók Kút (víztermelő) - 50

4 4 9. Vízkezelő épület Víztározó 137, Szivattyúház Kútvezérlő Állati hullatároló, boncoló Őrbódé Állatrakodó Műhely, üzemi veszélyes hulladékgyűjtő Gépszín Kommunális szennyvízgyűjtő akna - 3 db 10 m 3 és 2 db 3 m Hígtrágya átemelő akna Homogenizáló medence Szeparátor - 30 m 3 /h 34. Trágyatároló Hígtrágya utóülepítő medence Hígtrágya utóülepítő medence Hígtrágya utóülepítő medence Az elmúlt 5 évben a telephelyen keletkezett hulladékok mennyisége Megnevezés EWC kód év év év év év Tervezett Kevert települési hulladékok kg kg kg kg kg kg Emésztőgödörből származó iszap m m m m m m 3 Műanyag csomagolási hulladékok kg Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok * 170 kg 0 60 kg 418 kg 200 kg 300 kg Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális körülményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében * 13 kg 480 kg 50 kg 50 kg 60 kg 70 kg

5 5 Az alkalmazott technológia A telepen jelenleg 11 db épületben tartanak állatokat, ezek mellé létesül további 1 db hizlalda épület. Az állatok minden ólban rácspadozaton helyezkednek el, tartásuk lagúnás rendszerű. A tápanyagellátást önetető és önitató segítségével biztosítják. A szellőztetés tetőn át kivezetett elszívó ventilátorokkal, véggáz tisztítás nélkül történik. Fűtési technológia: A telephelyen bejelentésre kötelezett tüzelőberendezés a fapellet tüzelésű kazán. Az ellető, a fedeztető, a várakoztató és a malacnevelők fűtését biztosítja. Teljesítménye 400 kw. Leválasztó berendezése: pernyeleválasztó, ventilátor. A telephely vízellátása A vízellátás biztosítása a /2013. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező 1 db saját mélyfúrású kútról történik. Szennyvíz elhelyezés A telephelyen keletkező szociális szennyvizet zárt aknában gyűjtik (3 db 10 m 3 -es és 2 db 3 m 3 -es), majd szippantó tehergépjárművel szállítják el engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre. Trágyakezelés A telepen az állattartás hígtrágyás rendszerben történik. A keletkező hígtrágya az épületek padozata alatt kialakított lagúnákban gyűlik össze, majd zárt csatornarendszeren keresztül jut a gyűjtő-átemelő aknába, majd a gyűjtő-homogenizáló tározóba és a fázisbontóba. Ezután a hígfázist gravitációsan vezetik el a T1, majd a T2 jelű utóülepítőbe, majd T3 jelű hosszúidejű tározóba, ahonnan mezőgazdasági területre juttatják. A leválasztott rész a trágyatárolóba kerül, a híg fázis a tározó medencékbe jut, ahol tovább ülepedik, végül kiöntözik. A telephely anyagfelhasználása év közötti időszakban év év év év év Tervezett Felhasznált tápmennyiség (tonna) Gázfogyasztás (m 3 ) Elektromos áram (kwh/év) Vízfelhasználás (m 3 /év) * * csőtörés miatti vízelfolyás történt Keletkező hígtrágya év közötti időszakban év év év év év Tervezett Hígtrágya (m 3 ) Szilárd fázis (t) A jelenlegi és a bővítést követő tevékenység bemutatása Az állattartási technológia bemutatása, állatok tartása, istállók bemutatása A telepen jelenleg 11 db épületben tartanak állatokat, ezek mellé létesül további 1 db hizlalda épület. Az állatok minden ólban rácspadozaton helyezkednek el, tartásuk lagúnás rendszerű. Az istállók padozata a medencék felett betonrács, illetve öntöttvas előre gyártott rácselemekből, a medencék falán kialakított falcokba van elhelyezve. Az állattartási szint padozata 10 cm vastag beton taposórácsból készült, a rácsok résnyílásai a technológiai előírásoknak megfelelően vannak kialakítva, melyen keresztül a trágya és a vizelet lepotyog az alatta húzódó medencébe. A lagúnák a vízzárást fokozó adalékanyaggal kevert betonból, vegyszerállóságot biztosító cementtel, vízzáró cementsimítással készültek. A homlokzati panel rétegfelépítése az épületeknél kívülről befelé haladva: Külső: kéregbeton, 6,00 cm vastag vasbeton szerkezet mosott kavicsos látszó homlokzati felülettel, közbülső: polisztirol hőszigetelés 8,0 cm vastagságban, belső: vasbeton tartószerkezet 12,0 cm vastag, sima glettelt felülettel, szürke színben. A tetőfödém LINDAB trapézlemez fedést kapott horgany és poliészter műanyag bevonatos, páraáteresztő alátétfóliával. A

6 6 födémszerkezet a fémtartószerkezetre rögzített alumínium-kasírozással kialakított hőszigeteléssel ellátott. Tetőfödém hőszigetelése 6 cm hőszigetelő paplan. A tápanyagellátást önetető és önitató segítségével biztosítják. A szellőztetés tetőn át kivezetett elszívó ventilátorokkal, véggáz tisztítás nélkül történik. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Állattartó épületek A meglévő 11 db és megépülő 1 db állattartó épület - a belső légtér szellőztető ventillátorokkal környezetbe történő kiszellőztetése miatt - diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, kén-hidrogén, valamint az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűzanyagok. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. A meglévő és megépülő állattartó épületek bűzkibocsátásának hatásterülete a bűzforrás szélétől mért 300 m sugarú körben határolható le a modellezés alapján. Fűtési technológia A telep meglévő állattartó épületei közül a fedeztető (1), várakoztató (2), ellető (3), malacnevelő (4-5) és várakoztató (9)/ állatkiadó (27) épületek fűtöttek. Az épületek fűtéséhez szükséges hőenergiát 400 kw teljesítményű fapellet tüzelésű Viessmann KÖB Pyrot 400 típusú kazán biztosítja. A malacnevelő és ellető épületek gáztüzelésű kiegészítő fűtéssel ellátottak a pellettüzelésű kazán üzemszüneti időszakának áthidalása miatt. Az ellető épületben 2 db Viessmann Vitodens 200-as, a malacnevelő épületben 1 db Viessmann Vitodens 300-as kazán van beépítve. Az ellető épületekben a pellet/gáz tüzelésű fűtés kiegészítéseként infra égők üzemelnek. Pontforrás azonosítója P3 Kapcsolódó berendezések műszaki adatai Teljesítmény: 400 kw m 3 /h 92 % LAL jelentés szerinti azonosítók: Kémény: T5 Viessmann KÖB Pyrot 400 tip. kazán V1 fsg ventilátor Fapellet tüzelésű kazán kéménye L1 Pernyeleválasztó magassága: 11 m kibocsátó felület: 0,1354 m 2 Szellőztetés A telep 11 db meglévő állattartó épülete és az újonnan megépülő ól gépi szellőztetéssel ellátott. Állattartó épületek épületgépészete: Létesítmények Alapterület (m 2 ) Fűtés Szellőzés Hűtés Fedeztető (1) fapellet kazán Várakoztató (2) 1.734,48 fapellet kazán Ellető (3) Malacnevelő (4) fapellet kazán/gázfűtés/infra égők fapellet kazán/gázfűtés 24 db szellőző ventilátor 11 db szellőző ventilátor 22 db szellőző ventilátor 16 db szellőző ventilátor vízpermetezés vízpermetezés vízpermetezés vízpermetezés

7 7 Malacnevelő (5) fapellet kazán/gázfűtés 16 db szellőző ventilátor vízpermetezés Hizlalda (6) 2.532,8 nincs Hizlalda (7) 2.532,8 nincs Hizlalda (8) 2.532,8 nincs 40 db szellőző ventilátor 40 db szellőző ventilátor 40 db szellőző ventilátor vízpermetezés vízpermetezés vízpermetezés Tervezett Hizlalda (12) 2.532,8 nincs 40 db szellőző ventilátor vízpermetezés Várakoztató(9)/ Állatkiadó (27) 531,32 fapellet kazán 12 db szellőző ventilátor vízpermetezés Hűtés A klimatizálás a telephelyen hideg vizes automata permetezéssel történik. A telepen jelenleg üzemelő 11 db ólban db fúvókán keresztül 5,3-6 liter vizet permeteznek szét óránként. Az ólak hűtése kb. 4 hónapon keresztül szükséges napi 6-8 órában. A megépülő új férőhelyes hizlaldában 160 db fúvóka porlasztja a hidegvizet és hűti le a belső légteret. Járműforgalom hatása a levegőre A telephelyre érkező, valamint a telephelyen belüli járműmozgás nem jelentős, így az ebből származó légszennyező anyag kibocsátás sem számottevő. Az állat-, illetve a takarmányszállítási útvonalak az 54. számú főútvonalat érintik. Takarmányozás Az állatok etetéséhez szükséges korcsoportonként elkészített takarmányt a Kft. sükösdi takarmánykeverő üzeméből Spitzer felépítményű MAN tehergépkocsival szállítják a telepre, amit pneumatikus feltöltővel juttatnak az ólak melletti fémsilókba. A takarmányozás a silókból spirálos behordású önetetőkkel történik. A takarmányfogyást számítógépen tartják nyilván. A takarmánysilók feltöltésekor kiszorított levegő, szűrőkön keresztül áramlik a környezeti levegőbe. Trágyakezelés A telephely állattartó épületeiben hígtrágya keletkezik, amelyet lagúnás rendszeren keresztül gyűjtenek össze és vezetik a fázisbontóra szeparátorra. A hígtrágya kellemetlen szaghatásának csökkentése érdekében a hígtrágyához Neutromix korongot adagolnak. A leválasztott szilárd fázist trágyatárolóban, míg a híg fázist utóülepítő medencékbe vezetik mezőgazdasági területeken történő kihelyezésig. A trágyatároló és hígtrágya utóülepítő medencék bűzkibocsátásának hatásterülete a bűzforrás szélétől mért 500 m sugarú körben határolható le a modellezés alapján. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Kivitelezési hulladékok A telephely férőhelyes hizlaldával történő tervezett bővítése során keletkező építési hulladékok kezelése a kivitelező vállalkozó feladata lesz. Az állattartás során keletkező állati hulla gyűjtése, kezelése: Az állati hulla gyűjtése a telep ÉNy-i oldalánál lévő szilárd burkolatú, hűtött zárt hullatároló épületben, konténerbe helyezve történik. Az állati hulla kezelését az ATEV Zrt. telephelyén végzik. Az állattenyésztési tevékenység során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése: Az állategészségügyi kezelések hulladékait a telep műhelyépületében kialakított veszélyes hulladék gyűjtőhelyen feliratozott hulladékgyűjtőben gyűjtik az ártalmatlanításra történő átadásig. A sertéstelepen üzemelő munkagépek karbantartását, javítását szakszerviz végzi. A munkálatok során keletkező hulladékokat a szakszerviz, mint saját hulladékát kezelteti. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése: A telepen keletkező települési szilárd hulladékokat 5 m 3 -es zárt hulladékgyűjtő edényzetben gyűjtik, hulladékkezelőnek történő átadásig.

8 8 Telephelyen keletkező hulladékok kezelése: Hulladék megnevezése EWC kód További kezelés a helyszínen Helyszínen történő hasznosítás Telephelyen kívüli kezelés módja Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Állategészségügyi kezelések hulladékai * * nincs nincs Átadás hulladékkezelési engedéllyel rendelkező kezelőnek Műanyag csomagolási hulladék Kevert települési hulladék Lerakással történő ártalmatlanítás Hulladék nyilvántartás: A Kft. jogszabályok alapján vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének. A TEVÉKENYSÉG ZAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI A telephely Nemesnádudvartól DNy-ra, Sükösdtől ÉK-re lévő külterületi hrsz. alatti, IP-2 jelű ipari-gazdasági besorolású területen helyezkedik el. A legközelebbi védett terület ÉK-i irányban kb. 1,3 km-re lévő Nemesnádudvar belterületének Lf-jelű falusias lakóterülete. A telep zajvédelmi szempontú közvetlen hatásterületén zajtól védendő létesítmény nincs. Jó közlekedési kapcsolatot biztosít a telephely közelében húzódó 54. számú másodrendű főút. A szállítási célforgalom az út egyéb forgalmához viszonyítva nem jelentős mértékű, ezért nem okoz kimutatható változást a környezeti zajterhelésben. A telephely zajkibocsátását meghatározó zajkeltő berendezések, műveletek: szellőztetést biztosító ventilátorok, szállítási tevékenység (belső anyagmozgatás, takarmány és az állatállomány be- és kiszállítása, hígtrágya elszállítása). A szellőztető ventilátorok igény szerint üzemelnek nappali és éjszakai időszakban, szállítási tevékenység csak nappali időszakban történik. A TEVÉKENYSÉG VÍZ-ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI VÍZHASZNÁLATOK A telep vízellátása és a vízellátó rendszer főbb műszaki adatai: Az engedélyes, a Nemesnádudvar 0282 hrsz. szám alatt lévő II. számú sertéstelep vízellátását, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezését biztosító vízilétesítmények fenntartására és üzemeltetésére /2013. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az átépített, felújított telepet a jelenleg elérhető legkorszerűbb technológiával üzemeltetik, a fajlagos vízfelhasználás (állategységre számítottan) jelentősen lecsökkent. Az engedély érvényességi ideje: április 30. Vízellátás 2. számú kút - vízellátó kút Fúrás éve: Talpmélység: - 40,0 m Csövezés: 0,0-5,0 m-ig 521 mm acél 0,0-40,0 m-ig 250 mm acél Szűrőzési szint: 26,0 34,0 m között EOV koordinátái: X= m Y= m Nyugalmi vízszint: -9,5 m

9 9 Nyugalmi vízszint: -1,8 m Gépészet: TTA60/12/VIII2 VZ 18CM-4 típusú szivattyú Kútfej: 2,0 x 2,0 x 1,7 m-es kútaknában A vízminőség típusa: rétegvíz A víz minősége: III. osztályú A víz metántartalma: 0,41 l/m 3 (mérés időpontja: szeptember 02.) A víz mérése: vízmérőórával A vízfelhasználás: Víztípus: Vízhasználat jellege: Vízminőség: Vízmennyiség mérése Vízhasználat célja: Az éves lekötött vízmennyiség: rétegvíz 100 % gazdasági célú állattartó telep II. osztályú hitelesített vízórával gazdasági célú, állattartó telep m 3 /év 3. számú kút - tartalék vízbázis Kút OKK száma: K-43 Fúrás éve: Talpmélység: - 98,0 m EOV koordinátái: X= m Y= m Nyugalmi vízszint: -19,2 m Gépészet: TTA60/12/VIII2 VZ 18CM-4 típusú szivattyú A telep vízhasználata Szociális vízigény: 865 m 3 /év Takarító vízigény: m 3 /év Itató vízigény: m 3 /év Hűtés: m 3 /év Tűzivíz: 250 m 3 /év A telep vízhasználata összesen: Kérelmezett lekötött vízmennyiség: m 3 /év m 3 /év A sertéstelep tervezett vízigénye: Az állattartó telepen a bővítést követően a férőhelyre számítva a vízigény maximum kb m 3 /év a következők szerint: Állatállomány Darabszám Itatóvíz l/db/nap Itatóvíz m 3 /év malac tenyész süldő koca kan hízó Összesen A telep tervezett vízhasználata Szociális vízigény: 913 m 3 /év Takarító vízigény: m 3 /év Itató vízigény: m 3 /év Hűtés: m 3 /év Tűzivíz: 250 m 3 /év Kommunális szennyvízgyűjtés, elhelyezés A telepen új szociális blokkok állnak rendelkezésre.

10 10 Az ellető épületben helyet kapott a fekete-fehér öltöző, a fürdő, a mosoda, valamint a konyha-étkező helyiség. Az itt keletkezett kommunális eredetű szennyvizeket 10 m 3 -es vasbeton akna fogadja. A telepen további szociális blokk található a malacnevelő épületben, a műhelyben és a hizlaldához tartozó állatkiadó egységben, ahol a következők szerint történik a kommunális szennyvizek gyűjtése. Malacnevelő épület (körforgónál) 10 m 3 vasbeton akna Karbantartók műhelyénél 3 m 3 vasbeton akna Állatkiadó épületnél 10 m 3 vasbeton akna Az állati hullatároló és boncoló területén keletkező mosóvizeket egy 3 m 3 -es vasbeton aknában gyűjtik. Az aknákban összegyűjtött szennyvizeket érvényes engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozó szállítja el a BajaVíz Kft. által üzemeltett szennyvíztisztító telepre. Trágyakezelő-hasznosító rendszer A telepen az állattartás hígtrágyás rendszerben történik. A keletkező hígtrágya az épületek padozata alatt kialakított lagúnákban gyűlik össze. A sertéstelep épületeiből a lagúnákban összegyűlt trágya zárt csatornarendszeren keresztül jut a meglévő 50 m 3 -es vb. gyűjtőátemelő aknába. A gyűjtő-átemelő aknából egy szivattyú nyomócsővezetéken juttatja a hígtrágyát a kezelőtelep területére, a 600 m 3 - es vasbeton szerkezetű gyűjtő-homogenizáló tározóba. A tározóból a hígtrágya szivattyú segítségével, átemeléssel jut a fázisbontóba. A hígfázis gravitációsan kerül a T1, majd a T2 jelű utóülepítőbe, majd T3 jelű hosszúidejű tározóba, ahonnan mezőgazdasági területre juttatják. A fázisszétválasztást követően a szilárd fázis a szeparátor alatt elhelyezett pótkocsira hull, mely segítségével juttatják el a szilárd fázis tárolóba. A telephely trágyatároló műtárgyai a következő helyrajzi számokon helyezkednek el: Megnevezése Hrsz. Homogenizáló medence 0283/3c T1. sz. Hígtrágya utóülepítő medence 0283/3c T2. sz. Hígtrágya utóülepítő medence 0283/3c T3. sz. Hígtrágya utóülepítő medence 0283/7b Trágyatároló (szilárd fázis) 0283/3b A sertéstelepen a tartástechnológia év vége óta már teljes egészében lagúnás rendszerű. A lagúnás rendszerre jellemzően a keletkezett hígtrágya hígulása egyszeres, mivel a takarítási célra felhasznált vízmennyiség jelentősen lecsökkent. A technológiaváltásnak köszönhetően az évente keletkező hígtrágya mennyiség szintén jelentősen csökken. A rendelkezésre álló hígtrágya tárolókat a régi vízöblítéses technológia során keletkező hígtrágya mennyiségére méretezték. A tervezett hígtrágya mennyisége Megnevezés Férőhely (db) Keletkezett hígtrágya az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerint (kg/állat/hét) Keletkezett hígtrágya az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerint (m 3 /év) Féléves tározó kapacitás (m 3 /félév) Márkus telep Kövér (lagúnás) Malac Koca Kan Hízó* Süldő *a fejlesztést követően férőhellyel növelt szám A hígtrágya tárolás lehetőségei: Megnevezése Kapacitása Műszaki védelem T1. sz. Hígtrágya utóülepítő medence m 3 HDPE fóliával bélelt T2. sz. Hígtrágya utóülepítő medence m 3 HDPE fóliával bélelt

11 11 T3. sz. Hígtrágya utóülepítő medence m 3 HDPE fóliával bélelt Összesen: m 3 A hígtrágya tárolók kapacitásánál figyelembe kell venni a Green 2000 Kft. Nemesnádudvar külterület 0291/1 hrsz. alatt üzemelő II. számú sertéstelepét is, mivel év nyarától a sertéstelepen keletkező hígtrágya teljes mennyisége a Márkus telep hígtrágya tárolóiba kerül. Megnevezés Férőhely Hígtrágya termelés az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerint (kg/állat/hét) Hígtrágya termelés az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerint (m 3 /év) Féléves tározó kapacitás (m 3 /félév) II. sz. sertéstelep Kövér (lagúnás) Hízó Teljes kapacitás esetén a keletkező hígtrágya a Nemesnádudvar 0291/1 hrsz. és a Nemesnádudvar hrsz. alatti telephelyeken összesen: m 3 /év. A 6 hónapra számított trágyamennyiség a két telepre vonatkoztatva m 3. Márkus telepen (Nemesnádudvar hrsz. alatt) található hígtrágya tározó kapacitása m 3. A telepen rendelkezésre álló hígtrágya tárolók befogadó kapacitása a 6 hónap alatt keletkező trágya tárolásához biztonságosan elegendők. A szilárd fázis tárolás lehetőségei: A szilárd fázis tárolására 500 m 2 -es vasbeton, térburkolattal ellátott, három oldalról 2 méter magas előre gyártott támfallal határolt tároló áll rendelkezésre. A tároló kapacitása m 3. A tároló felületére hulló csapadékvizeket, illetve a csurgalékvizeket vasbeton folyóka vezeti le, mely a hígtrágyakezelő rendszerbe köt be. A trágyatároló vízzárósági jegyzőkönyvét mellékelték. A 6 hónapra számított szeparátorról leválasztott trágyamennyiség 640 t 753 m 3, a trágyatér befogadó képessége 500 m 2 x 2 m= 1000 m 3, ami a 6 hónap alatt keletkező szilárd fázis tárolásához elegendő. A trágyakezelő rendszer az ivóvízkivételt szolgáló felszín alatti vízkivételtől számított 100 méteren kívül található (Nemesnádudvar 0291/1 hrsz.), tehát a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. Rendelet a vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok fejezetének 8. (3) bekezdésében előírtaknak megfelel. A hígtrágya mezőgazdasági területen történő elhelyezéséhez szükséges megvalósítási engedélyt a beruházó a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivataltól, a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságtól 12.2/3373/1-TAL/2010. iktatószámon kapta meg. Az engedély érvényességi idejének meghosszabbítása folyamatban van. Takarítás, fertőtlenítés A lagúnás istállók padozatának mosása hetente kétszer, míg a termek illetve a lagúnák takarítása és fertőtlenítése az állományváltások alkalmával történik. Az istállókat minden betelepítés előtt fertőtlenítik. Az állatok nevelésére szolgáló termek kiürítését követően a rácspadozatot és a kutricák határoló elemeit lemossák. A termek alatti lagúnákat leürítik. A termet órán keresztül áztatják. A ólak szárítása órát vesz igénybe. Az első fertőtlenítés alkalmával Bromoset 0,05 % oldatot visznek fel habosító pisztollyal. A kezelési idő lejártát követően a termeket szárítják, majd ezt követően kerül sor a második fertőtlenítésre, melyet hidegköd-képző géppel végeznek. A terem szárítását követően kerülhet sor az állatok ismételt betelepítésére. Monitoring rendszer A telephelyen 7 db talajvíz megfigyelő kutat üzemeltetnek a potenciális szennyező források közvetlen környezetében. Vízjogi üzemeltetési engedély száma /2013. Az engedély április 30. napjáig érvényes A talajvíz vizsgálatokat féléves gyakorisággal ammónium, nitrát, nitrit, foszfát komponensre, valamint vízszint, ph, hőmérséklet, vezetőképesség paraméterekre végzik.

12 12 Üzemanyag tárolás, gépjárműmosás A telepen használt gépek üzemanyag ellátása külső üzemanyag kútról történik. A telephelyen üzemanyag tárolás nem történik. A gépek a telephelyet nem hagyják el, közúti forgalomban nem vesznek részt. A telepen gépmosás nincs. Csapadékvíz elvezetés A sertéstelep területéről a külvizeket övárokkal tartják távol. A telepen a zárt állattartási és állatfelhajtási technológiának köszönhetően trágyával szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. A trágyakezelésből eredően a szilárd fázis tároló felületéről lefolyó csapadékvíz a hígtrágya-kezelő rendszerbe történő bevezetését egy csurgalékvíz és csapadékvíz elvezető csatorna biztosítja. A tiszta csapadékvizek gyűjtésére az épületekre kihelyezett ereszcsatornák szolgálnak. Az épületekről lefolyó csapadékvizek a földalatti csővezetéken keresztül a szikkasztóárkokba kerülnek. A betonozott területekre hulló tiszta csapadékvizek a füves területeken szikkadnak el. Tűzivíz tározó A telepen 1 db 200 m 3 -es tűzivíz tározó található. A tűzivíz tározó műtárgy vízzáróságát igazoló dokumentum fénymásolatát csatolták a dokumentációhoz. Üzemi kárelhárítási terv A telep elfogadott üzemi kárelhárítási tervvel nem rendelkezik. Felhagyott hígtrágya tározó tavak rekonstrukciós munkáinak elvégzése A földmedrű medencékben lévő elhumuszosodott trágya (a szeparált trágyával együtt) termőföldre való kijuttatása a korábbi években már megtörtént. Felszíni vizek A telephelyhez legközelebb eső felszíni vízfolyás a Duna-völgyi Főcsatorna, mely 900 m-re található. A telepről felszíni vízbe történő kibocsátás nincs, így az ott folytatott tevékenység a főcsatorna vízminőségére nincs hatással. Felszín alatti vizek Az állattartótelep környezetének szennyeződés érzékenységi besorolása a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Nemesnádudvar érzékeny területi kategóriába tartozik. A tevékenység nem érint kijelölt hidrogeológiai védőterületet. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM A sertéstelep helyéül szolgáló ingatlan védett természeti területnek, Natura 2000 területnek nem képezi részét. A sertéstelep működtetése, az engedély kiadása természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A nagy létszámú sertéstelepekre vonatkozóan Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához című referencia dokumentum áll rendelkezésre. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A sertés hizlaló telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak, a megfelelő tartástechnológia a hulladékképződést és a légszennyező anyag kibocsátást minimalizálja. BAT-nak való megfelelés: A sertéstelep rácspadozatú, amely a jelenlegi elvárások alapján az istállóban képződő ammónia mennyiségét csökkenti, a trágya levegővel való érintkezésének minimalizálása miatt. A trágya kellemetlen szaghatásának csökkentése érdekében a hígtrágyához Neutromix korongot adagolnak. Az állattartás kellemetlen szaghatásának csökkentése, valamint az állatok komfortérzetének biztosítása érdekében az állattartó épületek belső hőmérséklete C-ra szabályozott. Az állattartó épületek fűtését biztosító fapellet tüzelésű kazán szilárd légszennyezőanyag kibocsátását 92 %-os hatásfokkal üzemelő leválasztó berendezés csökkenti. Az istállók szellőzetését automatika vezérli. A nyári meleg időszakokban az állattartó ólak hűtését vízpárával végzik, ezáltal ózonkárosító anyag felhasználása nincs. A takarmánysilók feltöltése során keletkező poros levegőt zsákos porleválasztón keresztül tisztítják meg a környezetbe bocsátást megelőzően.

13 13 A takarmányozási rendszer automatizált, ami minden sertés kategória számára, az életkorának, állapotának, súlyának megfelelő összetételű és mennyiségű takarmányt juttat ki napi három alkalommal. A technológia figyelembe veszi a napi gyarapodást és ennek megfelelően, naponta emeli a takarmányadagot. A telepen keletkező hulladékok szelektált gyűjtése biztosított, elősegítve a hasznosítható hulladékok újrafeldolgozását. Az állattartó épületekben alacsony zajkibocsátású szellőztető rendszer működik. A telepet erdősáv veszi körül, melynek zajcsökkentő hatása van. A központi irányítású és adagolású takarmányozási rendszerrel minimalizálják az ebből származó zajkibocsátást. A telepre korcsoportonként elkészített kész táp érkezik, takarmánybekeverés nem történik. Az állatok etetését önetető rendszerrel végzik. Az állatok be- és kiszállítása, a telepen történő mozgatása, valamint a takarmány beszállítás nappali órákban történik. Az etető-itatórendszer gazdaságos táp és víztakarékos felhasználást biztosít. A sertések fém szopókákon, vagy szinttartásos itatókon keresztül jutnak közvetlenül az ivóvízhez. A szopókák korosztályonként más méretűek, így a víz nyomása minden állat számára optimális. Használatuk közben a csurgási veszteség minimális. A lagúnás rendszerű tartás során az alkalmazott takarítási technológia elfogadható, nagynyomású mosóberendezést használnak. A sertéstelep férőhely szükséglete mindenhol megfelel az állategészségügyi törvényben meghatározottaknak. A szeparált szilárd és híg fázis tárolása a hatályos jogszabályi elvárásoknak megfelelő, műszaki védelemmel ellátott tároló medencékben történik. A Kft. hígtrágya tároló kapacitása az előírásoknak megfelel. A tevékenység végzésével kapcsolatos előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Az engedélyes tevékenységével kapcsolatos környezetvédelmi panasz-bejelentés év óta a telephelyre vonatkozóan nem történt. A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI: ELŐÍRÁSOK 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg. 3. Az engedély a maximális férőhelyszámra vonatkozik. Hízó: db Koca: db Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a felügyelőség előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. 4. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. 5. Az évi LIII. törvény 96/B. (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Határidő: tárgyév február 28-ig 6. A telephely bővítése során, a hizlalda épület jogerős használatbavételi engedélyének megszerzéséig az egységes környezethasználati engedélyt módosítani kell. Indokolás: A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN Óvintézkedések: 7. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 8. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 9. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 10. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket.

14 Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 12. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség: 13. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 14. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című részben előírtakat. 15. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Indokolás: Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Kártevők elleni védekezés: 16. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. Értesítés: 17. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb, de legkésőbb 24 órán időn belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. 18. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. 19. Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: - az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: +36/62/ , mobil telefonszámon történő elérhetőség: +36/30/ , fax: +36/62/ , e- mail: alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, honlap: - a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, - a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. 76/ , 76/ , fax: 76/ , bacs.titkarsag@katved.gov.hu) - tűz és katasztrófahelyzet esetén; - a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12., telefon: 76/ , fax: 76/ ) - az emberi egészség veszélyeztetése esetén; - a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Halasi út 34., telefon: 76/ , fax: 76/ ) - fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén. Indokolás: Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését.

15 15 ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások: 20. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos 21. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Az átvilágításról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként) 22. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 23. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként) 24. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos Indokolás: Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energiák éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztás adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. Az egyes állattartó épületek hőtechnikai mutatóit meg kell adni. LEVEGŐVÉDELEM VÉDELMI ÖVEZET Előírások 25. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (5) bekezdése értelmében a Nemesnádudvar, hrsz. alatti telephely levegővédelmi övezetét a kellemetlen szaghatást eredményező állattartó épületektől 300 m-es, a Nemesnádudvar, 0283/3 c, 0283/3b, 0283/7b hrsz. alatti hígtrágya utóülepítő medence és trágyatároló szélétől 500 m-es sugarú körben állapítom meg. Az ily módon meghatározott terület az állattartó telep területén kívül elsődlegesen út és mezőgazdasági hasznosítású területeket érint. 26. A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatait a következő táblázat fogalja össze: Green 2000 Kft. (Nemesnádudvar) Település Sorszám Ingatlan helyrajzi száma (hrsz.) Adott hrsz-on belül a védelmi övezet által érintett terület nagysága [ha] Művelési ág /3b 0,8228 Gyümölcsös /3c 0,0592 Út /5a 0,2268 Út Nemesnádudvar /5b 2,3688 szántó /10 0,9088 Szőlő, út /11 0,5941 Szántó, út /12 1,1288 Szántó, út /13 1,3767 Szőlő, út

16 /14 1,5249 Szőlő, út /15 1,2051 Szántó, út /16 1,1962 Szántó, út /17 0,7008 Szántó, út /20a 0,0014 Út /20b 0,4864 Szántó /21 1,0199 Szántó /22 0,2752 Szántó, út /23 1,252 Szántó, út /24 1,5925 Szőlő, út /25 1,3858 Szőlő, út /26 1,0888 Szántó, út /27 1,0558 Szőlő, út /28 0,1368 Szántó, út /31 0,05 Szőlő, út /32 0,3552 Szőlő, út /33 1,0688 Szántó /34 1,3647 Szőlő, út /35 0,9320 Szőlő, út /36 0,1872 Szántó /38b 0,124 Szőlő /39 1,1408 Szántó /40 1,4764 Szőlő /41 1,4766 Szőlő ,0824 Út /1 10,1212 Erdő /2 8,2932 Erdő /3 0,6264 Erdő ,1088 Út

17 ,268 Sertéstelep /3A 0,0635 Út /3B 3,1287 Telephely /3C 0,8124 Sertéstelep /2 1,8976 Legelő /7A 8,2423 Telephely /7B 2,2519 Trágyatelep /7C 0,9198 Telephely /8A 2,6024 Erdő /8B 0,1792 Út /8C 0,2464 Erdő /8D 2,8161 Legelő /8F 14,0604 Erdő /8G 3,8696 Legelő /8H 8,9736 Legelő /8J 3,9725 Erdő ,0992 Út /1a 0,3492 Szántó 27. A védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem lehet. Indokolás A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése alapján védelmi övezetet kell kialakítani a bűzkibocsátással járó egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetében. A védelmi övezet nagyságának megállapításánál a felügyelőség a technológia teljes zártságát és a BAT-nak való megfelelést egyaránt figyelembe vette. Az elvégzett modellezés alapján az állattartó épületek körül 300 m-es, a trágyatároló és hígtrágya utóülepítő medencék körül 500 m- es levegővédelmi hatásterület kialakítása szükséges, melynek területén védendő létesítmény nem található. Pontforrás üzemelési engedély Technológia megnevezése Technológia LAL szerinti azonosítója Hőtermelés 2

18 18 Technológia Pontforrás 2 P3 Pontforrás megnevezése Fapellet tüzelésű kazán kéménye Pontforrás magassága (m) Kibocsátó felület (m 2 ) 11 0,1354 Forrás által kibocsátott anyagok Kén-dioxid, Nitrogén-dioxid, Szénmonoxid, Szilárd, Elégetlen szerves szénvegyületek C-ben kifejezve, szilárd bio tüzelőanyag esetén Technológiai határértékek Légszennyező anyag Forrás Határérték (mg/m 3 ) Kén-dioxid és kén-trioxid P Nitrogén-oxidok P1 650 Szén-monoxid P Szilárd P1 150 Elégetlen szerves szénvegyületek C-ben kifejezve, szilárd bio tüzelőanyag esetén P1 50 A mg/m 3 -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású, 11 % oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. A berendezésre megállapított technológiai kibocsátási határértéket a szén-monoxid légszennyező anyag esetében figyelemmel a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 5. (3) bekezdésében foglaltakra a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről) 7. sz. mellékletének pontja alapján (biomassza tüzeléssel működő tüzelőberendezések), a légszennyező pontforráson távozó többi légszennyező anyag tekintetében a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 1. sz. melléklete (szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezések technológiai kibocsátási határértékei) szerint írtuk elő. 28. A kéményen kiáramló légszennyező anyagok mennyisége nem okozhat káros mértékű légszennyezést. 29. A tárgyévet követő március 31-ig a Légszennyezés Mértéke (LM) éves jelentést az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre be kell nyújtani. 30. A P3 jelű légszennyező pontforráshoz csatlakozó energiatermelő berendezés légszennyezőanyag kibocsátását akkreditált méréssel kell megállapítani, a mérési jegyzőkönyvet a mérést követő 30 napon belül be kell nyújtani a felügyelőségre. Teljesítési határidő: január A légszennyező pontforrásra az éves adatszolgáltatási kötelezettséget a mérési adatok alapján kell teljesíteni. 32. A kazán és a hozzácsatlakozó berendezések hatékony működése miatt biztosítani kell az optimumra való szabályozást. 33. A berendezést csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. 34. A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő, fokozott környezetterheléssel járó üzemi állapotokról (üzemzavar és havária) a felügyelőséget 24 órán belül írásban tájékoztatni kell. Indokolás A fenti előírások a határérték alatti kibocsátások fenntartását és a határérték feletti kibocsátások megakadályozását hivatottak biztosítani. Az energiatermelő berendezésre megállapított technológiai határértékeket a módosított 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 1. számú mellékletében szereplő határértékek alapján állapítottuk meg. A kibocsátási határérték biomassza tüzelőanyaggal történő tüzelés esetén a szén-monoxid légszennyező anyag esetében figyelemmel a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 5. (3) bekezdésében foglaltakra a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások

19 19 kibocsátási határértékeiről) 7. sz. mellékletének pontja alapján (biomassza tüzeléssel működő tüzelőberendezések) állapítottuk meg. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. (4) bekezdése az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatos változásokról bejelentési kötelezettséget ír elő, amelyet 30 napon belül teljesíteni kell. A légszennyező pontforrások éves adatszolgáltatási kötelezettséget a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 12. (1) b, pontja, a mérési jegyzőkönyv alapján kell teljesíteni. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 34. (1) bekezdése bírság kiszabását írja elő levegővédelmi követelmény megsértése esetén. Állattartás 35. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 36. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 37. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. 38. A takarmánytároló silókhoz tartozó berendezések csatlakozó pontjai zártságának folyamatos biztosításával, a tömítetlenségek megszüntetésével, a karbantartások rendszeressé tételével meg kell előzni. 39. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást. 40. A sertéstelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. Indokolás Az állattartó épületek, a szellőzési rendszer, a berendezések, az állattartás technológiája levegővédelmi szempontból megfelelő, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyező források alacsony légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások a BAT-nak való megfelelést, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak betartását, továbbá a lakosságot zavaró bűz környezetbe kerülésének megakadályozását, illetve a légszennyezőanyag keletkezés és kibocsátás csökkentést hivatottak biztosítani. Trágyakezelés, trágyatárolás 41. A hígtrágya enzimes kezelését a mindenkor alkalmazott szernek megfelelően elkészített Enzimkezelési szabályzat szerint kell végezni. 42. A trágya kellemetlen szaghatásának csökkentése érdekében alkalmazott szer felhasználását a kijuttatást követően üzemnaplóban kell feljegyezni. 43. Mind a híg, mind a szilárd fázist csak olyan módon lehet a termőföldre juttatni, hogy az a lehető legkisebb területen és a lehető legrövidebb ideig érintkezzen a környezeti levegővel. 44. Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. 45. A tározó medencékből kiöntözött folyadék fázisú hígtrágyát naponta be kell szántani. 46. A sertéstelep által átadott, vagy termőföldre kihelyezett folyadék és a szilárd fázisú trágyáról naplót kell vezetni. A naplóban rögzíteni az átadott, vagy termőföldre kihelyezett trágya becsült napi mennyiségét, valamint időpontját. A naplót ellenőrzéskor be kell mutatni. 47. A trágyakezelésben, felhasználásban bekövetkező változást 3 napon belül felügyelőségünknek írásban be kell jelenteni. Indokolás A trágyakezelésre vonatkozó előírások a diffúz bűzkibocsátás megelőzését, illetve csökkentését és az előírások betartásának ellenőrzését szolgálják. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a szerint Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.. A hígtrágya tároló medencék, mint bűzforrások vehetők figyelembe. A trágyakezelés technológiája jelenleg megfelel az elérhető legjobb technika levegővédelmi követelményeinek. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását, és a trágyakezelésből származó légszennyező anyag kibocsátás további csökkentését hivatottak biztosítani. Előírások: HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 48. A telephely rekonstrukciója állagmegőrző felújítása, bővítése során keletkező építési és bontási hulladék területfeltöltésre, tereprendezésre nem használható, a hulladékok talajba való taposását meg kell akadályozni.