Javacript alapismeretek
|
|
|
- Piroska Papné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Javacript alapismeretek Mi az a JavaScript, mire alkalmazzuk? A JavaScript egy olyan programozási nyelv, melyet eleinte direkt a HTML hiányosságainak pótlására fejlesztettek ki. Segítségével létrehozhatunk interaktív weboldalakat, de ma már akár alkalmazásokat is írhatunk benne. A HTML és a CSS nyelvvel ellentétben itt mát nem leíró nyelvről, hanem tényleges programozási nyelvről beszélhetünk. Mielőtt megismerkednénk a nyelv alapjaival, fontos egy különbséget megemlíteni. A JavaScript nem összekeverendő a Java nyelvvel. A kettőnek szinte semmi köze egymáshoz, viszont a névhasonlóság miatt, ezeket sokan keverik. Használata, szintaxisa A JavaScript kódok futtatására csak egy böngészőre van szükségünk, ugyanis hasonlóan a HTML és a CSS nyelvekhez, ezt is tudja bármelyik böngésző futtatni. Szintén hasonlóan a CSS-hez, hogy a JS kódokat is kétféleképpen tudjuk a weboldalunkba ágyazni. Vagy közvetlen a dokumentumunkban helyezzük el a kódot, vagy külső fájlként hívjuk be. HTML-ben elhelyezve a szintaxis az alábbi: <html> <head> </head> <body> <script> document.write("helló világ"); </script> </body> </html> Fontos tudni, hogy az ily módon megadott JS kódokat a dokumentumban bárhol elhelyezhetjük. Akár a fejlécbe, de akár a dokumentum végére is. Ez általában a megvalósítani kívánt funkció rendeltetésétől függ. Külső fájlként használva: <html> <head> </head> <body> <script src="scripts.js"></script> </body> </html> Ebben az esetben az src= attribútummal hivatkozunk a fájlunkra, amiben elegendő magát a JS
2 kódot elhelyezni. Bármelyik megoldást alkalmazzuk, a <script> taget mindig le kell zárni a </script>-tel! A kódunk végrehajtódni pedig ott fog, ahol elhelyeztük, vagy meghívtuk azt. A fenti példában látható document.write() paranccsal a Helló világ szöveget írattuk az oldalra. Az esetek többségében ezt a parancsot használjuk valamilyen kimenet, HTML dokumentumba való írására. Az írást itt nem szó szerint kell érteni, mivel a HTML fájlunk nem fog módosulni, csak a gépünk memóriájában, amit végül megjelenít a böngésző. Tehát dinamikusan tudunk olyan tartalmakat létrehozni, amiknek a pontos értékét előre nem ismerjük. Ilyen például egy számológép, képgaléria, játékok, stb... Egy nagyon egyszerű példa dinamikus tartalom létrehozására: <script> </script> document.write( ); document.write( "<br />"); document.write( 2 * 5 ); Ebben az esetben a böngészőnkben egy 4 -est és egy 10-est fogunk látni, mivel az első utasítással a két számot összeadtuk, míg a másodikban megszoroztuk. Egészítsük ki kicsit a példát, hogy rendezettebb és informatívabb legyen: <script> ); </script> document.write( "Példa matematikai műveletekre: <br />" document.write( "Összeadás (2+2): " + (2 + 2) ); document.write( "<br />" ); document.write( "Szorzás (2*2): " + (2 * 10) ); Nézd meg a kapcsolódó oktató videót! A kódunk a következő kimenetelt fogja eredményezni: Példa matematikai műveletekre: Összeadás (2+2): 4 Szorzás (2*2): 20 Az első szembeötlő különbség, hogy itt néhol használunk idézőjelet, néhol nem. Általában idézőjel közé akkor teszünk valamit, ha azzal a karaktersorral nem szeretnénk műveletet végezni, csak kiíratni, vagy hozzáfűzni valamihez. A példa első sorában is ezt látjuk. Egyszerűen kiíratjuk a szöveget, a végén egy <br /> taggel, hogy azt ezt követőek új sorba kerüljenek. A kód második sora is hasonlóan folytatódik, viszont itt a végén elhelyezünk már egy műveletet is, az összeadást. Mivel a JS nyelven karakterláncokat összefűzni és számokat összeadni is a + jellel
3 lehet, így a műveletet zárójelek közé helyeztük el, hogy a program (a matematikai szabályoknak megfelelően) először a zárójelben lévőket dolgozza fel. Miután ezzel végzett és megkaptuk a 4-est, ezt az eredményt hozzáfűzi az Összeadás (2+2): karakterekhez, az azt követő + jel hatására. Harmadik sorban csak egy egyszerű <br /> elemet íratunk ki, majd a negyedikben ismét egy karakterláncot fűzünk egy művelet eredményével össze. Ezzel a szisztémával bármennyi műveletet és szöveget összefűzhetünk, például: document.write( "2 meg 2 az " + (2 + 2) + " Viszont 2 szorozva 2-vel szintén " + (2 * 2) + " lesz." ); Eredménye: 2 meg 2 az 4 Viszont 2 szorozva 2-vel szintén 4 lesz. Ennél összetettebbre igazából ritkán valósítjuk meg a kiírást, mert nagyon átláthatatlanná és nehezen módosíthatóvá teszi a programunkat. Bonyolultabb műveletekhez már változókat és függvényeket használunk, melyekkel szintén meg fogunk ismerkedni. Viszont először lássuk azokat a nyelvi alapokat, amelyekre szükségünk lesz ezek használatához. Nyelvi alapok Változók deklarálása, kiíratása Mik azok a változók? Tulajdonképpen olyan azonosítóval ellátott értékek, amelyeket a programunkban feldolgozhatunk, módosíthatunk, műveleteket végezhetünk velük, vagy kiírathatunk. Ha JavaScriptben szeretnénk a nevünket eltárolni későbbi felhasználásra, akkor azt az alábbi módon tehetjük meg: var nevem = "Laci"; A var (variable = változó) szócskával adjuk meg a programnak, hogy most egy változót fogunk deklarálni. Az ezt követő rész lesz a változó neve, amire a későbbiekben hivatkozunk. Egy egyenlőség jelet követve pedig a változó értékét adjuk meg. Ha szeretnénk a változó értékét kiíratni, akkor elég csak a nevére hivatkozni: document.write( nevem ); Az előző részben látott karakterlánc összefűzésekét ebben az esetben is alkalmazhatjuk: var vezeteknev = "Nagy "; var keresztnev = "Laci";
4 document.write( vezeteknev + keresztnev ); Ugyanígy műveleteket is végezhetünk változókkal: var elso = 6; var mmasodik = 5; document.write( elso + masodik ); Eredményként természetesen 11-et fogunk kapni. Változók deklarálásánál is nagyon fontos, hogy idézőjelekkel, van anélkül veszünk-e fel számot. Ha idézőjelek közé tesszük, akkor a program nem számként, hanem karakterláncként fogja kezelni az értékeket: var elso = "6"; var mmasodik = "5"; document.write( elso + masodik ); Ebben az esetben a két változó összefűzésre kerül, így kimenetül 65-öt fogunk kapni. Az előző részben bemutatott utolsó példát, ha változókkal szeretnénk megoldani, akkor az alábbi felállást kell alkalmaznunk: var elso = 2; var masodik = 2; var osszeadva = elso + masodik; var szorozva = elso * masodik; document.write( "2 meg 2 az " + osszeadva + " Viszont 2 szorozva 2- vel szintén " + szorozva + " lesz." ); Mint látható a két számot és a műveleteket is elkülönítettük és a kiíratásba csak a változókra hivatkoztunk, amelyek az eredményt tárolják. Programunk így már sokkal átláthatóbb, módosítása is egyszerűbb és a legnagyobb előnye, hogy a változók további műveletekben is felhasználhatóak maradnak. Operátorok Mik azok az operátorok? Olyan jelek, amelyekkel műveleteket, vagy változók értékeinek összehasonlítását végezzük. Az előző példákban már két operátorral is megismerkedtünk, amely az összeadás és szorzás volt. Alapvetően két részre oszthatjuk az operátorokat: Aritmetikai + : Összeadás, vagy összefűzés - : Kivonás * : Szorzás
5 / : Osztás Logikai == : Egyenlő!= : Nem egyenlő! : Nem < : Kisebb > : Nagyobb <= : Kisebb, vagy egyenlő >= : Nagyobb, vagy egyenlő : VAGY && : ÉS true : Igaz false : Hamis A logikai operátorokat legtöbbször eldöntendő műveleteknél használjuk. Ezekre részletesen a következő részben térünk ki. Feltételek A feltételekkel lehetőségünk van a programunk más-más részeinek futtatására, attól függően, hogy mit kötünk ki feltételnek az egyes kódrészekhez. Feltételek írásakor használjuk a legtöbbször a logikai operátorokat, a továbbiakban ezekre láthatunk példákat. Egy nagyon egyszerű példa feltételre: if ( 2 == 2 ) document.write( "Ez igaz!" ); Ebben a kis példában azt vizsgáljuk, hogy 2 egyenlő-e 2-vel. Feltételt deklarálni az if (ha) szócskával lehet, majd ezt követi zárójelek között maga a feltétel, jelen esetben a == (egyenlő) logikai operátorral. Végül a jelek között az a programrész helyezkedik el, amelynek le kell futnia a feltétel teljesülésekor. Mivel 2 valóban egyenlő kettővel, így ki fog íródni az Ez igaz! Szöveg. Ha azt kötöttük volna ki feltételnek, hogy 2 == 5, akkor a közötti kód soha nem futna le. Lássunk ezzel a két számmal néhány példát, más operátorokkal: if ( 2!= 5 )... - Ebben az esetben le fog futni a kódunk, mivel 2 nem egyenlő 5-tel. if ( 2 < 5 )... - Szintén lefut a kódunk, hiszen 2 kisebb, mint 5. if ( 2 > 5 )... - Nem fog lefutni a kódunk, hiszen 2 nem nagyobb, mint 5. Egy feltételben több kritériumot is megadhatunk a Vagy és az ÉS operátorokkal: if ( (2 == 2) && (3 == 3) )... A kódunk le fog futni, mivel azt vizsgáltuk, hogy 2 egyenlő-e kettővel, ÉS 3 egyenlő-e 3-mal.
6 Viszont ebben a formában már nem fog lefutni a kódunk: if ( (2 == 2) && (3 == 5) )... Mivel az igaz, hogy 2 egyenlő 2-vel, de 3 már nem egyenlő 5-tel. Ha a VAGY operátort használjuk, akkor már egészen más a helyzet: if ( (2 == 2) (3 == 5) )... Ebben az esetben lefut a kódunk, mert a két feltétel közül az első teljesülni fog. Tehát a feltételt ebben az esetben így értelmezzük: Ha 2 egyenlő 2-vel, vagy 3 egyenlő 5- tel. Feltételeket tetszőleges mennyiségű operátorokkal megírhatunk, semmi sem szab határt. Természetesen konkrét adatok helyett, a legtöbbször változókat adunk meg a feltételekben is. var szam1 = 10; var szam2 = 15; var osszeg = szam1 + szam2; var vizsgalt = 20; if ( osszeg > vizsgalt ) document.write(szam1 + " és " + szam2 " összege nagyobb mint " + vizsgalt); Ebben azt vizsgáljuk, hogy a két összeadott szám nagyobb-e, mint 20. Mivel az eredmény 35 lesz, így megjelenik a kiíratás, melynek szövegébe a feldolgozandó számokat helyettesítettük be. Feltételeknél nem csak azt adhatjuk meg, hogy mi történjen teljesülésnél, hanem azt is, hogy mi történjen amennyiben nem teljesül a feltételünk. Az előző példa alapján: if ( osszeg > vizsgalt ) document.write( "Az eredmény nagyobb mint " + vizsgalt ); else document.write( "Az eredmény kisebb mint " + vizsgalt ); Az else (különben) ág akkor teljesül, ha maga a feltétel nem. Jelen példában akkor, ha az összeg nem nagyobb, mint a vizsgált szám. Feltételeket szinte végtelen sorba is köthetünk, ezzel elég összetett elágazásokat megvalósítva. Szintén az előző példából kiindulva: if ( osszeg > vizsgalt )
7 document.write( "Az eredmény nagyobb mint " + vizsgalt ); else if ( osszeg < vizsgalt ) document.write( "Az eredmény kisebb mint " + vizsgalt ); else document.write( "Az eredmény pont " + vizsgalt ); Ahogy ebben a példában is látható, az else után elhelyezhetünk egy újabb if-et (else if = különben ha), ezzel egy új feltétel vizsgálatára utasítva a programot, amennyiben az első nem teljesült volna. Itt fontos megjegyezni, hogy a feltételeket addig vizsgálja a program, míg valamelyik nem teljesül. Tehát ha a legelső összehasonlítás igaz lesz, akkor a többi feltétel már nem kerül vizsgálatra. Ha egyik feltétel sem teljesülne, akkor az else ág fog lefutni, ha megadtunk ilyet. Amennyiben nem, úgy egyik feltétel alatt elhelyezett programrész sem fog végrehajtásra kerülni. Természetesen lehetőségünk van az egyes feltételek teljesülésekor futó kódba további feltételeket elhelyezni. Sőt még azokon belül is újabbakat, akár a végtelenségig. Bár mi ilyen bonyolultságú kódot nem fogunk írni, de jó tudni, hogy ezzel a módszerrel már komolyabb programok is készíthetők. Függvények A függvények, más szóval funkciók (function) olyan programrészek, amelyek elkülönülnek a programunk fő részétől, viszont bármikor meghívhatók, ha szükségünk lenne rájuk. Segítségükkel tudunk olyan programrészeket írni, amit a programunk futása során akár többször le kell futtatnunk valamilyen célból. Nézzük is meg, hogyan tudunk egy egyszerű függvényt írni és lefuttatni azt: function hello() document.write ( "Helló világ!" ); hello(); Lássuk mit is takar a fenti kód: A function utasítással adtuk meg, hogy most egy függvény deklarálása fog következni. Az ezt követő szó (hello) maga a függvény neve, amire a programunkban majd hivatkozni tudunk. A név után egy üres zárójel- páros jön, melyben olyan változókat helyezhetünk el, amiket szeretnénk a függvényünknek átadni. Erre részletesebben is kitérünk mindjárt. A jelek között pedig azt a programkódot adjuk meg, amelyet a függvény meghívásánál szeretnénk
8 futtatni. Magát a függvényt futtatni a függvénynév() ; formában tudjuk. Fontos tudni, hogy a függvények kódja addig nem fog lefutni, még meg nem hívtuk a függvényt. Mindegy, hogy hol helyezzük el őket a kódban, viszont átláthatósági szempontból célszerű a főprogram elejére gyűjteni őket, vagy külön fájlba. A fenti példa függvényt lefuttatva kiíratjuk a Helló világ! mondatot. Ha többször írnánk be egymás után a hello(); függvénymeghívást, akkor annyiszor kapnánk meg ezt a mondatot, ahányszor meghívtuk a függvényt. Ahogy fentebb említettem, lehetőségünk van értékeket is átadnunk a függvénynek. Alapesetben ugyanis a függvények egy zárt programrészt képviselnek, és nincsenek kapcsolatban a programunk más részeivel. Ezért külön meg kell adnunk, hogy a programunk más részeiből mik azok, amiket megkapjon a függvényünk. Maradva a kis műveletvégzős példánknál, de már függvényesítve azt: function szamol( szam1, szam2, muvelet ) if ( muvelet == "osszead" ) var eredmeny = szam1 + szam2; else if ( muvelet == "szoroz" ) var eredemny = szam1 * szam2; else var eredmeny = "Ismeretlen művelet"; document.write ( eredmeny ); var szam1 = 10; var szam2 = 25; var muvelet = "szoroz"; szamol( szam1, szam2, muvelet ); Ebben a példában már minden megvan, amit eddig tanultunk: változók, feltételek és egy függvény is. Lássuk sorban, mit látunk, mi történik, ha lefuttatjuk ezt a kódot:
9 Elsőnek deklaráltunk egy számol nevű függvényt, melynek megadtunk három paramétert. Két számot és egy műveletet vár, amikor majd meghívjuk. Mivel alapértelmezésben a függvények nem futnak le önmaguktól, a benne foglalt részt ki is hagyja a program és az azt követő programrészre fog ugrani. Itt deklaráltuk a két számot és műveletnek megadtuk a szorzást. Majd ezekkel az értékekkel meghívtuk a számol függvényünket. Fontos tudni, hogy mindig annyi értékkel kell meghívnunk a függvényt, ahány paraméterrel deklaráltuk azt. Ellenkező esetben hibát fog jelezni a programunk és nem fog lefutni. Tehát meghívtuk a függvényt, átadva neki két számot és egy műveletet. Lássuk, mi történik ekkor a függvényben elhelyezett kódban: Itt rögtön megvizsgáljuk milyen műveletet adtunk meg. Ebben a példában ez vagy összeadás, vagy szorzás lehet. Ha valami mást adnánk meg, a művelet változó értékeként, akkor az első ág futna le, ahol az eredmény Ismeretlen művelet üzenet lenne. Ellenkező esetben, a két feltétel egyike kerül lefutásra, ahol a kívánt művelettel megkapjuk az eredményt. A feltételek végén pedig kiíratjuk magát az eredmény változó értékét. Ezzel a példával már jól látszik a függvények, feltételek és változók alkalmazásának lényege. Néhány szám és művelet megadásával, könnyedén tudunk számoltatni bármit anélkül, hogy magát a műveleteket végző programrészt többször megírnánk. Jó, ha tudjuk, hogy a függvényeket nem csak változó paraméterrel, de közvetlen paraméterrel is meghívhatjuk. Az előző függvényünket alapul véve, például: szamol( 12, 34, "osszead" ); szamol( 25, 55, "szoroz" ); szamol( 34, 46, "osszead" ); Mint látható, három függvény hívással, három műveletet el tudunk végezni, mindössze annyival, hogy a nekik átadott értékeket módosítottuk. Kapcsolat a HTML elemekkel Azt már láttuk, hogy a document.write() paranccsal tudunk szöveget, vagy HTML elemeket elhelyezni a weblapunkon. De mi van akkor, ha egy űrlap elemének értékét szeretnénk megkapni, vagy egy űrlap gombjának megnyomásával egy függvényt lefuttatni? Szerencsére ezek egyike sem túl bonyolult feladat! Tegyük fel, hogy van egy egyszerű szöveges űrlap mezőnk: <form name="peldaurlap"> <input type="text" name="szam" />
10 </form> Ha ennek a mezőnek az értékét meg szeretnénk kapni egy változóba, akkor azt az alábbi formában tehetjük meg: var szam = document.peldaurlap.szam.value; Tehát deklarálunk egy szam változót, a már ismert módon. Értékeként pedig az űrlap elem elérését kell megadnunk, ahol jelen esetben: document peldaurlap szam value adja vissza. - maga a HTML dokumentumunk - Az űrlapunk neve - Ez elemünk neve, melynek értékét szeretnénk megkapni - Végül a value-val (érték) határozzuk meg, hogy a program az elem értékét Nagyon hasonlóan adhatunk értéket is egy űrlap elemnek: document.peldaurlap.szam.value = 235; Tehát ha egy egyenlőség jellel ellátva egy értéket adunk meg a value után, azt a program beírja az űrlap elemnek, mint érték. És végül, ha egy függvényünket gombnyomásra szeretnénk lefuttatni: <form name="peldaurlap"> <input type="button" value="minta gomb" onclick="fuggveny_1()" /> </form> Egy egyszerű onclick (klikkeléskor) paramétert adunk az input taghez, aminek értékként annak a függvénynek a nevét kell megadnunk, amelyet futtatni szeretnénk megnyomásakor. Hogy egyben lássuk mindezeket, végezzünk el a korábbi példákban látott műveleteket, immáron űrlap felhasználásával. A HTML kódunk ehhez a következő: <form name="szamolo"> <input value="text" name="eredmeny" /> <input value="text" name="szam1" /> <input value="text" name="szam2" /> <input type="radio" name="muvelet" value="osszead"> Összeadás <input type="radio" name="muvelet" value="szorzas"> Szorzás <input type="button" value="számol" onclick="szamol()" /> </form>
11 És azt ezt kezelő JavaScript kódunk: function szamol() var szam1 = document.szamolo.szam1.value; var szam2 = document.szamolo.szam2.value; var muvelet = document.szamolo.muvelet.value; if ( muvelet == "osszead" ) var eredmeny = szam1 + szam2; else if ( muvelet == "szoroz" ) var eredemny = szam1 * szam2; else var eredmeny = "Ismeretlen művelet"; document.szamolo.eredmeny.value = eredmeny; A HTML rész nagyon egyszerű. Készítettünk egy űrlapot, két szám beviteli mezővel, egy műveletet választó rádió gombbal, és egy gombbal, mely megnyomáskor meghívja a szamol() JS függvényünket. Valamint van egy eredmény nevű input boxunk is, amelyben majd a kapott eredményt fogjuk megjeleníteni. A JS rész szinte ugyanaz, mint az előző példákban is használtunk, viszont itt a változókat nem adtuk meg előre, hanem az űrlap megfelelő elemeinek lekérdezésével kaptak értéket. Miután a program elvégezte a megfelelő műveletet a rádió gombok állapotának megfelelően, azt most nem egy egyszerű document.write()-al fogjuk kiíratni, hanem értékként fogjuk megadni az eredmény nevű beviteli mezőnknek. Ez már tulajdonképpen egy egyszerű számológép alapja. Hogy minden eddig tanultat egyben lássunk egy kicsit összetettebb példán, írjunk is egy egyszerű számológép programot a következő feladatban.
Webprogramozás szakkör
Webprogramozás szakkör Előadás 5 (2012.04.09) Programozás alapok Eddig amit láttunk: Programozás lépései o Feladat leírása (specifikáció) o Algoritmizálás, tervezés (folyamatábra, pszeudokód) o Programozás
1. Alapok. #!/bin/bash
1. oldal 1.1. A programfájlok szerkezete 1. Alapok A bash programok tulajnképpen egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármely szövegszerkesztő programmal megírhatunk. Alapvetően ugyanazokat a at használhatjuk
7. fejezet: Mutatók és tömbök
7. fejezet: Mutatók és tömbök Minden komolyabb programozási nyelvben vannak tömbök, amelyek gondos kezekben komoly fegyvert jelenthetnek. Először is tanuljunk meg tömböt deklarálni! //Tömbök használata
AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek
10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa
AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek
10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK futtatási módok AWK parancs, közvetlen programkódmegadás: awk 'PROGRAMKÓD' FILE példa: ls -l awk '{print $1, $5}' a programkód helyére minden indentálás
CSS3 alapismeretek. Bevezetés a CSS-be. Mi is az a CSS? Alkalmazási formái, szintaxisa
CSS3 alapismeretek Bevezetés a CSS-be Mi is az a CSS? A CSS az angol Cascading Style Sheets kifejezés rövidítése, ami magyarul talán egymásba ágyazott stíluslapoknak lehetne fordítani. Hasonlóan a HTML-hez,
Programozás alapjai gyakorlat. 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek
Programozás alapjai gyakorlat 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek Házi ellenőrzés (f0069) Valósítsd meg a linuxos seq parancs egy egyszerűbb változatát, ami beolvas két egész számot, majd a kettő
PHP. Telepítése: Indítás/újraindítás/leállítás: Beállítások: A PHP nyelv
PHP A PHP rövidítés jelentése hivatalosan: PHP Hypertext Preprocessor. Ez egy kiszolgáló-oldali parancsnyelv, amit jellemzően HTML oldalakon használnak. A különbség a két nyelv között az, hogy a kiszolgáló
AWK programozás Bevezetés
09 AWK programozás Bevezetés AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa és feldolgozhatóvá
PHP. Adatbázisok gyakorlat
PHP Adatbázisok gyakorlat Mi a PHP? A PHP (PHP: Hypertext Preprocessor) egy nyílt forráskódú, számítógépes szkriptnyelv, legfőbb felhasználási területe a dinamikus weboldalak készítése. A PHP-kódunk általában
8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés
8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés Házi ellenőrzés Egy számtani sorozat első két tagja A1 és A2. Számítsa ki a sorozat N- dik tagját! (f0051) Egy mértani sorozat első két tagja A1 és A2.
PHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat
PHP-MySQL Adatbázisok gyakorlat Weboldalak és adatbázisok Az eddigiek során megismertük, hogyan lehet a PHP segítségével dinamikus weblapokat készíteni. A dinamikus weboldalak az esetek többségében valamilyen
Webprogramozás szakkör
Webprogramozás szakkör Előadás 4 (2012.03.26) Bevezető Mi is az a programozási nyelv, mit láttunk eddig (HTML+CSS)? Az eddig tanult két nyelven is mondhatni programoztunk, de ez nem a klasszikus értelemben
II. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK
Mérési Utasítás Linux/Unix jogosultságok és fájlok kezelése Linux fájlrendszerek és jogosultságok Linux alatt, az egyes fájlokhoz való hozzáférések szabályozása érdekében a fájlokhoz tulajdonost, csoportot
Számológép. Bármilyen számítógépen működik, amin található böngésző és Java alkalmazás. Indító képernyő
Felhasználói dokumentáció Számológép Feladat: JavaScript és CSS segítségével számológép készítése. Futtatási környezet: A http://10.0.0.101/~szabby/szgep.html linkre kattintva megjelenik az oldal. Az oldal
Occam 1. Készítette: Szabó Éva
Occam 1. Készítette: Szabó Éva Párhuzamos programozás Egyes folyamatok (processzek) párhuzamosan futnak. Több processzor -> tényleges párhuzamosság Egy processzor -> Időosztásos szimuláció Folyamatok közötti
S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k
S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k 7. előadás Ami eddig volt Számítógépek architektúrája Alapvető alkotóelemek Hardver elemek Szoftver Gépi kódtól az operációs rendszerig Unix alapok Ami
A JavaScript főbb tulajdonságai
JavaScript alapok A JavaScript főbb tulajdonságai Script nyelv azaz futás közben értelmezett, interpretált nyelv Legfőbb alkalmazási területe: a HTML dokumentumok dinamikussá, interaktívvá tétele Gyengén
SZÁMÍTÁSOK A TÁBLÁZATBAN
SZÁMÍTÁSOK A TÁBLÁZATBAN Az Excelben az egyszerű adatok bevitelén kívül számításokat is végezhetünk. Ezeket a cellákba beírt képletek segítségével oldjuk meg. A képlet: olyan egyenlet, amely a munkalapon
A függvény kód szekvenciáját kapcsos zárójelek közt definiáljuk, a { } -ek közti részt a Bash héj kód blokknak (code block) nevezi.
Függvények 1.Függvények...1 1.1.A függvény deníció szintaxisa... 1..Függvények érték visszatérítése...3 1.3.Környezettel kapcsolatos kérdések...4 1.4.Lokális változók használata...4 1.5.Rekurzív hívások...5.kód
Bevezetés a programozásba I 10. gyakorlat. C++: alprogramok deklarációja és paraméterátadása
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Bevezetés a programozásba I 10. gyakorlat C++: alprogramok deklarációja és paraméterátadása 2011.11.22. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu
Eljárások és függvények
Eljárások és függvények Jegyzet Összeállította: Faludi Anita 2012. Bevezetés Ez a jegyzet elsősorban azoknak a diákoknak készült, akiket tanítok, ezért a jegyzet erőteljesen hiányos. Az olvasó egy percig
SZÁMÍTÓGÉPEK BELSŐ FELÉPÍTÉSE - 1
INFORMATIKAI RENDSZEREK ALAPJAI (INFORMATIKA I.) 1 NEUMANN ARCHITEKTÚRÁJÚ GÉPEK MŰKÖDÉSE SZÁMÍTÓGÉPEK BELSŐ FELÉPÍTÉSE - 1 Ebben a feladatban a következőket fogjuk áttekinteni: Neumann rendszerű számítógép
Az alábbi kód egy JSON objektumot definiál, amiből az adtokat JavaScript segítségével a weboldal tartalmába ágyazzuk.
JSON tutorial Készítette: Cyber Zero Web: www.cyberzero.tk E-mail: cyberzero@freemail.hu Msn: cyberzero@mailpont.hu Skype: cyberzero_cz Fb: https://www.facebook.com/cyberzero.cz BEVEZETÉS: A JSON (JavaScript
M-Fájlok létrehozása MATLAB-ban
M-Fájlok létrehozása MATLAB-ban 1 Mi az M-fájl Annak ellenére, hogy a MATLAB rendkívül kifinomult és fejlett számológépként használható, igazi nagysága mégis abban rejlik, hogy be tud olvasni és végrehajtani
BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek
06 BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek Emlékeztető Jelölésbeli különbség van parancs végrehajtása és a parancs kimenetére való hivatkozás között PARANCS $(PARANCS) Jelölésbeli különbség van
Információs technológiák 2. Gy: CSS, JS alapok
Információs technológiák 2. Gy: CSS, JS alapok 1/69 B ITv: MAN 2017.10.01 Ismétlés Van egy Web nevű mappánk, ebben vannak az eddig elkészített weboldalak (htm, html) képek (jpg, png). Logikai felépítés
Szabadkai Műszaki Szakfőiskola. Web programozás. dr Zlatko Čović chole@vts.su.ac.rs
Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Web programozás dr Zlatko Čović chole@vts.su.ac.rs 1 DOM események (events) JavaScriptben interaktív programok készítésére az események által vezérelt programozási modellt
Operációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek Operációs rendszerek 11. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik
PHP gyorstalpaló, avagy a Hello World-től az űrlapellenőrzésig
PHP gyorstalpaló, avagy a Hello World-től az űrlapellenőrzésig
Informatika terméktervezőknek
Informatika terméktervezőknek C# alapok Névterület (namespace) using Osztály (class) és Obejtumok Metódus (function, procedure, method) main() static void string[] arg Szintaxis // /* */ \n \t Névadások
HTML. Ismerkedés a JavaScripttel. A JavaScript lehet ségei. A JavaScript kód helye. Önálló JavaScript fájlok
HTML Ismerkedés a JavaScripttel webprogramozó A weblapokat HTML nyelven készíthetjük el. A HTML egyszer leírónyelv, nem alkalmas válaszolni a felhasználóknak, nem tud döntéseket hozni, nem tud végrehajtani
Vezérlési szerkezetek
Vezérlési szerkezetek Szelekciós ok: if, else, switch If Segítségével valamely ok végrehajtását valamely feltétel teljesülése esetén végezzük el. Az if segítségével valamely tevékenység () végrehajtását
Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza, Árok u. 53. TANMENET. Informatika szakmacsoport
TANMENET Informatika szakmacsoport Programozási gyakorlatok III. tantárgy 12. évfolyam A osztály 2013/2014 tanév Heti óraszám: Éves óraszám: 3 óra 96 óra Készítette: Szikszai Gusztáv tanár Ellenőrizte:.
3. Ezután a jobb oldali képernyő részen megjelenik az adatbázistábla, melynek először a rövid nevét adjuk meg, pl.: demo_tabla
1. Az adatbázistábla létrehozása a, Ha még nem hoztunk létre egy adatbázistáblát sem, akkor a jobb egérrel a DDIC-objekt. könyvtárra kattintva, majd a Létrehozás és az Adatbázistábla menüpontokat választva
Bevezetés a programozásba I 4. gyakorlat. PLanG: Szekvenciális fájlkezelés. Szekvenciális fájlkezelés Fájlok használata
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Bevezetés a programozásba I 4. gyakorlat PLanG: 2011.10.04. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Fájlok
Operációs rendszerek. 10. gyakorlat. AWK - bevezetés UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED AWK - bevezetés Operációs rendszerek 10. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik Viktor 1 / 15 Reguláris
Lekérdezések az SQL SELECT utasítással
Lekérdezések az SQL SELECT utasítással Az SQL SELECT utasítás lehetőségei Vetítés Kiválasztás 1. tábla 1. tábla Összekapcsolás 1. tábla 2. tábla Elemi SELECT utasítások SELECT * {[DISTINCT] column expression
5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI
5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 1 Kombinációs hálózatok leírását végezhetjük mind adatfolyam-, mind viselkedési szinten. Az adatfolyam szintű leírásokhoz az assign kulcsszót használjuk, a
file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >>
I. Alapok Interaktív shell-ben vagy shell-scriptben megadott karaktersorozat feldolgozásakor az első lépés a szavakra tördelés. A szavakra tördelés a következő metakarakterek mentén zajlik: & ; ( ) < >
Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell
Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek
6. BASH programozás I.
6. BASH programozás I. A BASH héj, mint a legtöbb héj, nemcsak egy felhasználói felület, de kifinomult, magasszintű programozási nyelvet megvalósító értelmező program (interpreter) is. A BASH ezzel a nyelvvel
Bevezetés a programozásba I 4. gyakorlat. PLanG: Szekvenciális fájlkezelés
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Bevezetés a programozásba I 4. gyakorlat PLanG: 2011.10.04. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Fájlok
Atomerőművek üzemtanának fizikai alapjai. MATLAB használata
Matlab képernyője Az egyes részablakok áthelyezhetőek. Fő tudnivalók róluk, fontossági sorrendben: Command window: ide írhatunk parancsokat, ide is írja ki az eredményt. Olyan, mint bárhol máshol egy command
Programozás alapjai. 7. előadás
7. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Jótanács (1) Tipikus hiba a feladat elkészítésekor: Jótanács (2) Szintén tipikus hiba: a file-ból való törléskor, illetve a file-nak új elemmel való
Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*;
Java osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. ( Előfeltétel 12. Tétel ) Az osztály egy olyan típus leíró struktúra, amely
A MATLAB alapjai. Kezdő lépések. Változók. Aktuális mappa Parancs ablak. Előzmények. Részei. Atomerőművek üzemtana
A MATLAB alapjai Kezdő lépések - Matlab Promt: >> - Help: >> help sqrt >> doc sqrt - Kilépés: >> quit >> exit >> Futó script leállítása: >> ctrl+c - Változók listásása >> who >> whos - Változók törlése
Excel 2010 függvények
Molnár Mátyás Excel 2010 függvények Csak a lényeg érthetően! Tartalomjegyzék FÜGGVÉNYHASZNÁLAT ALAPJAI 1 FÜGGVÉNYEK BEVITELE 1 HIBAÉRTÉKEK KEZELÉSE 4 A VARÁZSLATOS AUTOSZUM GOMB 6 SZÁMÍTÁSOK A REJTETT
C programozási nyelv
C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások Dr Schuster György 2011 május 3 Dr Schuster György () C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások 2011 május 3 1 / 15 A fordítás menete Dr Schuster György
LibreOffice Makró Basic
2017/01/12 13:05 1/11 LibreOffice Makró Basic < Basic LibreOffice LibreOffice Makró Basic Szerző: Sallai András Copyright Sallai András, 2013 Licenc: GNU Free Documentation License 1.3 Web: http://szit.hu
Bevezetés a Python programozási nyelvbe
Bevezetés a Python programozási nyelvbe 7. Gyakorlat osztályok, objektumok (utolsó módosítás 2018. aug. 28.) Szathmáry László Debreceni Egyetem Informatikai Kar 2018-2019, 1. félév OO programozás Pythonban
Excel Hivatkozások, függvények használata
Excel Hivatkozások, függvények használata 1. Fejezet Adatok, képletek, függvények Adatok táblázat celláiba írjuk, egy cellába egy adat kerül lehet szám, vagy szöveg * szám esetén a tizedes jegyek elválasztásához
Excel Hivatkozások, függvények használata
Excel Hivatkozások, függvények használata 1. Fejezet Adatok, képletek, függvények Adatok táblázat celláiba írjuk, egy cellába egy adat kerül lehet szám, vagy szöveg * szám esetén a tizedes jegyek elválasztásához
Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra
Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra Tartalom Új kommentelési lehetőség Változók deklarációjának helye Alapértelmezett függvényparaméterek Névterek I/O műveletek egyszerűsödése Logikai adattípus,
ALGORITMIKUS SZERKEZETEK ELÁGAZÁSOK, CIKLUSOK, FÜGGVÉNYEK
ALGORITMIKUS SZERKEZETEK ELÁGAZÁSOK, CIKLUSOK, FÜGGVÉNYEK 1. ELÁGAZÁSOK ÉS CIKLUSOK SZERVEZÉSE Az adatszerkezetek mellett a programok másik alapvető fontosságú építőkövei az ún. algoritmikus szerkezetek.
Sakk-játék. Bármilyen számítógépen működik, amin található böngésző és Java alkalmazás. Indító képernyő
Felhasználói dokumentáció Sakk-játék Feladat: JavaScript és CSS segítségével sakk-játék készítése. Futtatási környezet: A http://10.0.0.101/~szabby/ linkre kattintva megjelenik az oldal. Az oldal megtekintéséhez
Programozás alapjai gyakorlat. 2. gyakorlat C alapok
Programozás alapjai gyakorlat 2. gyakorlat C alapok 2016-2017 Bordé Sándor 2 Forráskód, fordító, futtatható állomány Először megírjuk a programunk kódját (forráskód) Egyszerű szövegszerkesztőben vagy fejlesztőkörnyezettel
Delphi programozás I.
Delphi programozás I. Konzol alkalmazások készítése Delphiben A Delphi konzol alkalmazása (console application) olyan 32 bites program, amely nem grafikus felületen, hanem egy szöveges konzol ablakban
6. fejezet: Ciklusok
6. fejezet: Ciklusok Mint a nyelvekben általában, itt is léteznek ciklusok. Az alapvető három ciklus-típus: elöltesztelő, hátultesztelő és számláló. Lássuk ezeket sorban! Elöltesztelő = while. A while
BASH SCRIPT SHELL JEGYZETEK
BASH SCRIPT SHELL JEGYZETEK 1 TARTALOM Paraméterek... 4 Változók... 4 Környezeti változók... 4 Szűrők... 4 grep... 4 sed... 5 cut... 5 head, tail... 5 Reguláris kifejezések... 6 *... 6 +... 6?... 6 {m,n}...
Matlab alapok. Baran Ágnes. Baran Ágnes Matlab alapok Elágazások, függvények 1 / 15
Matlab alapok Baran Ágnes Elágazások, függvények Baran Ágnes Matlab alapok Elágazások, függvények 1 / 15 Logikai kifejezések =, ==, = (két mátrixra is alkalmazhatóak, ilyenkor elemenként történik
Készítette: Nagy Tibor István
Készítette: Nagy Tibor István Operátorok Műveletek Egy (vagy több) műveleti jellel írhatók le A műveletet operandusaikkal végzik Operátorok fajtái operandusok száma szerint: egyoperandusú operátorok (pl.:
Szerver oldali Java programozás 2007-08/II. 1. óra. Elemkönyvtárak. Elemkönyvtárak használata Saját elemkönyvtár készítése. szenasi.sandor@nik.bmf.
Szerver oldali Java programozás 2007-08/II. 1. óra Elemkönyvtárak Elemkönyvtárak használata Saját elemkönyvtár készítése szenasi.sandor@nik.bmf.hu Adatbázisok elérése Témakörök Elemkönyvtárak használata
sallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula
sallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula Az előadás egy kis példaprogramon keresztül mutatja be fordítók belső lelki világát De mit is jelent, az hogy fordítóprogram? Mit csinál egy fordító?
Programozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós augusztus 29. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás alapjai (GKxB_INTM023) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2019. augusztus 29. Feladat: írjuk ki az els 10 természetes szám négyzetét! #i n c l u d e i n t main ( v o i d ) { p r
Python bevezető foglalkozás Python bevezető foglalkozás
Python bevezető foglalkozás program, programozás, programnyelvek a Python nyelv és az IDLE környezet változók és adattípusok konzol input és output (input(), print()) vezérlési szerkezetek (if/else, while)
Web programozás. 3. előadás
Web programozás 3. előadás Űrlapok form label for input type select, option value szöveges mező: text textarea jelszó: password rádiógomb: radio jelölőnégyzet: checkbox küldés gomb: submit Web programozás
C++ programozási nyelv
C++ programozási nyelv Gyakorlat - 13. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. december A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/10 Tartalomjegyzék Objektumok
Aritmetikai kifejezések lengyelformára hozása
Aritmetikai kifejezések lengyelformára hozása Készítették: Santák Csaba és Kovács Péter, 2005 ELTE IK programtervező matematikus szak Aritmetikai kifejezések kiértékelése - Gyakran felmerülő programozási
Választó lekérdezés létrehozása
Választó lekérdezés létrehozása A választó lekérdezés egy vagy több rekordforrásból származó adatokat jelenít meg. A választó lekérdezések a táblák, illetve az adatbázis tartalmát nem változtatják meg,
Bevezetés a programozásba I.
Bevezetés a programozásba I. 6. gyakorlat C++ alapok, szövegkezelés Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.12. Forrásfájlok: *.cpp fájlok Fordítás: a folyamat, amikor a forrásfájlból futtatható állományt állítunk
Matematikai programok
Matematikai programok Mátrixalapú nyelvek MatLab Wettl Ferenc diái alapján Budapesti M szaki Egyetem Algebra Tanszék 2017.11.07 Borbély Gábor (BME Algebra Tanszék) Matematikai programok 2017.11.07 1 /
Változók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai):
Javascript Változók Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai): Név Érték Típus Memóriacím A változó értéke (esetleg más attribútuma is) a program futása
Vezérlési szerkezetek
5. ÓRA Vezérlési szerkezetek Az elõzõ órában létrehozott programok minden futtatáskor ugyanazt az eredményt adták, mindig ugyanazok az utasítások hajtódtak végre ugyanabban a sorrendben. Ez nem biztosít
PHP MySQL, Java JDBC MySQL. Adatbázisok az iskolában 2012 Dr. Balázs Péter Palatinus Endre és Erdőhelyi Balázs diái alapján
PHP MySQL, Java JDBC MySQL Adatbázisok az iskolában 2012 Dr. Balázs Péter Palatinus Endre és Erdőhelyi Balázs diái alapján Mi a PHP? A PHP (PHP: Hypertext Preprocessor) egy nyílt forráskódú, számítógépes
PC Connect. Unique ewsletter. program leírás
PC Connect Unique ewsletter program leírás Tartalomjegyzék Bevezető...- 1 - Előkészületek...- 2 - Alap adatok, alap fájlok...- 2 - A program használata...- 3 - E-mail files...- 3 - Swich text...- 4 - Settings...-
Operációs Rendszerek Gyakorlat
. feladat Operációs Rendszerek Gyakorlat Második zh. felkészülés, gyakorlás 207 május 2. - Berta Árpád Készíts egy bash scriptet, amely a paraméterről kapott szóközzel elválasztott kifejezések közül kiírja
LEGO robotok. XII. rész
LEGO robotok XII. rész III.1.22. Változók és konstansok A változó fogalma a matematikában egy értelmezési tartománnyal rendelkező, ebből bármilyen értéket felvehető objektum, melynek értéke logikailag
Bevezetés a programozásba I 3. gyakorlat. PLanG: Programozási tételek. Programozási tételek Algoritmusok
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Bevezetés a programozásba I 3. gyakorlat PLanG: 2011.09.27. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Algoritmusok
HORVÁTH ZSÓFIA 1. Beadandó feladat (HOZSAAI.ELTE) ápr 7. 8-as csoport
10-es Keressünk egy egész számokat tartalmazó négyzetes mátrixban olyan oszlopot, ahol a főátló alatti elemek mind nullák! Megolda si terv: Specifika cio : A = (mat: Z n m,ind: N, l: L) Ef =(mat = mat`)
C++ programozási nyelv
C++ programozási nyelv Gyakorlat - 8. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. november A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/12 Tartalomjegyzék Miért
A PHP nyelv. 4. óra Az alkotóelemek 5. óra Vezérlési szerkezetek 6. óra Függvények. 8. óra Objektumok
II. RÉSZ A PHP nyelv 4. óra Az alkotóelemek 5. óra Vezérlési szerkezetek 6. óra Függvények 7. óra Tömbök 8. óra Objektumok 4. ÓRA Az alkotóelemek Ebben az órában már mélyebben elmerülünk a nyelv rejtelmeiben.
Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása
Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző
Grafikus felhasználói felület (GUI) létrehozása A GUI jelentése Egy egyszerű GUI mintaalkalmazás létrehozása
Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA Dr.Dudás László 0. MATLAB alapismeretek IX. A GUI jelentése Egy egyszerű GUI mintaalkalmazás létrehozása Alkalmazott Informatikai Intézeti
Már megismert fogalmak áttekintése
Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak
Rekurzió. Dr. Iványi Péter
Rekurzió Dr. Iványi Péter 1 Függvényhívás void f3(int a3) { printf( %d,a3); } void f2(int a2) { f3(a2); a2 = (a2+1); } void f1() { int a1 = 1; int b1; b1 = f2(a1); } 2 Függvényhívás void f3(int a3) { printf(
Memória játék. Felhasználói dokumentáció
Memória játék Felhasználói dokumentáció Feladat: JavaScript segítségével, olyan programot írni, mely összekeveri a lapokat, majd a felhasználónak kell párosítani. HTML oldalba ágyazva és CSS-el formázva.
SZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS
SZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS 2.ELŐADÁS A VB programozási nyelv Az Excel programozása 2 A VB programozási nyelv Adattípusok Adatok kezelése Vezérlőszerkezetek Adattípusok és műveletek Egész adattípusok
Weblap készítése. Fapados módszer
Weblap készítése Fapados módszer A számítógép beállítása Ha a kiterjesztések nem látszanak, akkor a következőt kell tennünk: A számítógép beállítása Ha a kiterjesztések nem látszanak, akkor a következőt
Tájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
van neve lehetnek bemeneti paraméterei (argumentumai) lehet visszatérési értéke a függvényt úgy használjuk, hogy meghívjuk
függvények ismétlése lista fogalma, használata Game of Life program (listák használatának gyakorlása) listák másolása (alap szintű, teljes körű) Reversi 2 Emlékeztető a függvények lényegében mini-programok,
Egész számok. pozitív egész számok: 1; 2; 3; 4;... negatív egész számok: 1; 2; 3; 4;...
Egész számok természetes számok ( ) pozitív egész számok: 1; 2; 3; 4;... 0 negatív egész számok: 1; 2; 3; 4;... egész számok ( ) 1. Írd a következõ számokat a halmazábra megfelelõ helyére! 3; 7; +6 ; (
Szoftvertervezés és -fejlesztés I.
Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Operátorok Vezérlési szerkezetek Gyakorlás 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik.
NAGYPONTOSSÁGÚ EGÉSZ-ARITMETIKA TARTALOM
NAGYPONTOSSÁGÚ EGÉSZ-ARITMETIKA TARTALOM 0. A feladat... 2 1. Az Egész számok ábrázolásai... 2 2. A műveletek szignatúrája... 3 3. A keretprogram... 4 4. Technikai tanácsok... 7 5. Elegancianövelő lehetőségek
Lássuk, mik azok a szempontok, amelyeket be kell tartanunk egy HTML kód írásánál:
HTML 5 alapismeretek Bevezetés a HTML 5-be Mi is az a HTML? A HTML (HyperText Markup Language = hiperszöveges jelölőnyelv) egy leíró nyelv, amelyet direkt a weblapok létrehozására fejlesztettek ki, valamint
PHP alapjai, bevezetés. Vincze Dávid Miskolci Egyetem, IIT
alapjai, bevezetés Vincze Dávid Miskolci Egyetem, IIT vincze.david@iit.uni-miskolc.hu PHP Personal Home Page (Tools) Script nyelv -> interpretált Elsősorban weboldal (dinamikus) tartalmak előállítására
Alkalmazott modul: Programozás 4. előadás. Procedurális programozás: iteratív és rekurzív alprogramok. Alprogramok. Alprogramok.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás 4. előadás Procedurális programozás: iteratív és rekurzív alprogramok Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto
Bevezetés a programozásba. 8. Előadás: Függvények 2.
Bevezetés a programozásba 8. Előadás: Függvények 2. ISMÉTLÉS Helló #include using namespace std; int main() cout
Természetesen készíts egy csempe nevű könyvtárat és ide mentsd az index.html állományt.
Csempe kalkula tor A küldetésünk az, hogy segítsünk kiszámítani egy fürdőszoba csempeszükségletét (felületét). Sőt, ha a kalkulátort használó ügyfél elégedett egyből elküldheti az e-mail címét, hogy a