Közreadja az igazgatóság

Átírás

1 A CSÍKSZEREDAI MÁRTON ÁRON GIMNÁZIUM ÉVKÖNYVE A TANÉVRÕL Közreadja az igazgatóság CSÍKSZEREDA,

2 2 Az évkönyvet szerkesztették: Borsodi L. László, Juhász-András Réka és Kristó Boróka tanárok A fényképeket készítették: Rudolf István villamosmérnök /fedőlapok/ Ábrahám Annamária ny. tanárnő Gyarmati Dénes informatikus Számítógépes szedés: Borbé Levente könyvtáros és Silló Ildikó technikus

3 TARTALOM ELÕSZÓ HELYETT I. MÚLTUNK ÉS JELENÜNK Emlékezés Miklós Józsefre, a nyelvek kolosszusára Kristó András A Márton Áron Gimnázium könyvtára II. IGAZGATÓI JELENTÉS (VISSZATEKINTÉS A 2003/2004. TANÉVRE A. Diáklétszám, tanulmányi és érettségi eredmények, felvétel az iskolába B. Ösztöndíjak és a diákok szociális támogatása C. Kiváló tehetségek, kiemelkedő eredmények Versenyek, vetélkedők dióhéjban A tanulók jutalmazása és díjazása D. Említésre méltó tevékenységek, rendezvények Ünnepek Különleges események Hétköznapok E. A tantestületről F. Gazdaszemmel, avagy körkép az iskola anyagi helyzetéről III. A TANÉV KRÓNIKÁJA A. TUDÓSÍTÁSOK Iskolánkba látogatott Mádl Ferenc Cserkészélet A diáktanács önmagáról Csángónap Csíkszeredában Karácsonyi meglepetés A Zsigora együttes Madárkám, madárkám, csácsogó rigócskám A csíksomlyói pünkösdi búcsú I. Csíkszeredai Klasszikusgitár verseny Az Encsi Nemzetközi Gitárfesztivál B. MENTÜNK, LÁTTUNK, GYŐZTÜNK TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Nemzetközi Kárpát-medence Földrajzverseny Irinyi János Kémiaverseny Biológia tantárgyverseny, március, Kolozsvár Csűrös István Emlékverseny Környezetismereti tábor Büdösfürdőn SzBK titkai MATEMATIKA, INFORMATIKA Nemzetközi Magyar Matematikaverseny Gordiusz Matematika Tesztverseny Global Teenager Project EMT Informatikatábor emagyarország Táborok

4 Nemes Tihamér Számítástechnikai Verseny IRODALOM Iskolai Szavalóverseny Baka István Szavalóverseny Szegeden Anyanyelvi Tábor Szurdokpüspökin C. KIKAPCSOLÓDÁS ITTHON Farsangi bál Egy látogatás margójára Hunyadisok nálunk Testvérosztály is lehetőség BARANGOLÁS AZ ORSZÁGBAN Néhány lépés a jövő felé Egy hétvégi táborozás története Kirándulás a Gyilkos-tóhoz A legjobb kirándulás Ha Szováta akkor Outward Bound AZ ORSZÁG HATÁRAIN TÚL Makói testvérkapcsolat Mese az olasz útról D. BELÉPŐK ÉS BÚCSÚZÓK Gólyácskabál Magic-gólyabál Maturandus Ballagás Érettségi találkozók Találkozás az egykoriakkal In memoriam Benedek Gyula Bajkóné Szabó Judit Berszán Gellért IV. SPORTKRÓNIKA Az év legjobbja A skandináv világ Horvátország szívében Erdélyi magyar iskolák téli sporttalálkozója Gimnazista lányok a pályán Kosaras fiúk Kosaras lányok Sportoló tanárok Jégkorongozó lányok Legyőzni a félelmünket... V. A TANÁROK TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGE Pedagógusok továbbképzése Bolyai Nyári Akadémia, Tanáraink tudományos tevékenysége és publikációik VI. A DIÁKOK TEVÉKENYSÉGE Tételsor az V. osztályba pályázók számára Érettségi tételek

5 ELÕSZÓ HELYETT - talált szöveg - Korunk paradoxona, hogy magasabbak az épületeink, de kicsinyesebb a természetünk, szélesebbek az autópályáink, de szűkebb a látókörünk. Többet költünk, mégis kevesebbünk van, többet vásárolunk, de azt kevésbé élvezzük. Nagyobbak a házaink, és kisebb a családunk, több a kényelmünk, de kevesebb az időnk. Több képzettséggel, de kevesebb értelemmel, több tudással, de kevesebb belátással rendelkezünk, több a szakértőnk, mégis több a problémánk, több gyógyszerünk van, de kevesebb az egészségünk. Túl sokat iszunk, túl sokat dohányzunk, túl meggondolatlanul költekezünk, túl keveset nevetünk, túl gyorsan vezetünk, túlzottan dühbe gurulunk, túl sokáig fennmaradunk, túl fáradtan kelünk, túl keveset olvasunk, túl sokat tévézünk, és túl ritkán imádkozunk. Megsokszoroztuk a javainkat, de csökkentettük az értékünket. Túl sokat beszélünk, túl ritkán szeretünk, és túl gyakran gyűlölünk. Tudjuk, mi a jólét, de azt nem, hogy mi a jó lét. Éveket adunk az élethez, nem pedig életet az éveknek. Eljutottunk a holdig és vissza, de nehezen megyünk át az út túloldalára azért, hogy az új szomszéddal találkozzunk. Meghódítottuk a világűrt, de a belsőnket nem. Nagyobb dolgokat csinálunk, nem pedig jobb dolgokat. Megtisztítottuk a levegőt, de beszennyeztük a földet. Meghódítottuk az atomot, de az előítéletet azt nem. Többet írunk, de kevesebbet tanulunk. Több tervet szövünk, de kevesebbet teljesítünk. Megtanultunk rohanni, de várni nem. Több számítógépet gyártunk, hogy több információt tároljunk, hogy több másolatot készítsünk, mint valaha, mégis egyre kevesebbet és kevesebbet kommunikálunk. Ez a gyors étkezés és a lassú emésztés kora, a nagy emberek és a kis jellemek, a kiemelkedő hasznok és a sekélyes kapcsolatok időszaka. A kétkeresős jövedelmek, ám gyakoribb válások, a tetszetősebb lakások, de szétesett otthonok korszaka. A villámutazások, az eldobható pelenkák, az egyszer használatos erkölcsök, az egyéjszakás tartózkodások, a túlsúlyos testek kora ez, és a tablettáké, melyek mindenre jók: felvidítanak, lenyugtatnak, ölnek. Olyan idő ez, amikor sok van a kirakatban, de kevés a raktárban. Olyan időszak, amelyben a technika eljuttathatja hozzád ezt az írást, te pedig választhatsz, hogy megosztod másokkal is, vagy egyszerűen csak kitörlöd. Ügyelj rá, hogy szánj némi időt a szeretteidre is, mert nem lesznek melletted örökké. Gondolj rá, hogy legyen egy kedves szavad ahhoz, aki tisztelettel tekint rád, mert ez a kis ember hamarosan felcseperedik és odébbáll. Legyen gondod rá, hogy magadhoz öleld azt, aki közel áll hozzád, mert ez az egyetlen kincs, amit jó szívvel adhatsz, és egy fillérbe sem kerül. 5

6 Mondd a párodnak és a szeretteidnek, hogy szeretlek, de leginkább éreztesd velük! Egy csók és egy ölelés helyrehozza a sérelmeket, ha mélyen a bensődből jön. Fogd meg a kezét, és őrizd meg ezt a pillanatot arra az időre, amikor ő többé nem lesz itt! Szánj időt arra, hogy szeress, szánj időt arra, hogy beszélgess, és szánj időt arra, hogy átadhasd a fejedben lévő értékes gondolatokat! Néhány jó tanács: 1. Ne foglalkozz a lényegtelen számokkal! Olyanokkal, mint az életkor, a testsúly és a magasság. 2. Folyamatosan tanulj! Tudj meg többet a számítógépekről, a járművekről, a kertészkedésről, bármiről! Sose hagyd ellustulni az agyad! Egy tétlen agy az ördög munkaterepe. És az ördög neve Alzheimer. 3. Élvezd az egyszerű dolgokat! 4. Nevess gyakran, hosszan és hangosan! Nevess, amíg a lélegzeted is eláll! 5. Megesik, hogy megkönnyezel. Megvisel, elszomorít és odébbáll. Az egyetlen ember, aki egész életünk során velünk van, mi magunk vagyunk. ÉLJ, amíg élsz! 6. Tartsd becsben az egészséged: ha jó, akkor őrizd meg! Ha gyengélkedik, akkor javíts rajta! Ha már túl van azon az állapoton, amin magad segíthetnél, akkor fordulj segítségért! 7. Ne tégy kirándulást a bűnbe! Utazz el a környékre, a szomszédos megyébe vagy külföldre, de sose járj arra, ahol a bűn lakozik! 8. Mondd el minden alkalommal azoknak, akiket szeretsz, hogy szereted őket! 9. Ne felejts el imádkozni! Az ima túlemel ezen a világon. ÉS MINDIG GONDOLJ ARRA: az élet nem azzal mérhető, milyen sokáig lélegzünk, hanem azokkal a pillanatokkal, amelyektől elakad a lélegzetünk. 6

7 I. MÚLTUNK ÉS JELENÜNK EMLÉKEZÉS MIKLÓS JÓZSEFRE, A NYELVEK KOLOSSZUSÁRA Adj erõt nekem Mélységekbe látnom, Fehér dinnyehéjnak Lassú csúszásával Odáig eljutnom, Hol lüktet a semmi, Lenni vagy nem lenni, Hol a halottaknak Égbe száll a lelke S a földön marad Porrá váló teste. Nincsen olyan kötél, Húzó-rívó rõt szél, Mely itt lenn tarthatná Lelkét, mely szabaddá vált. (Miklós József: Adj erõt nekem) Tragikus körülmények között, autóbalesetben vesztette életét Miklós József nyelvtanár, Csíkszereda ismert személyisége, a Márton Áron Gimnázium és a Sapientia EMTE tanára, akinek hangját a Vákár Lajos Mûjégpálya hangosbemondójaként évtizedeken keresztül hallhatta a közönség. Szerdán, november 26-án reggel 9 óra körül történt a baleset a Maros megyei Székelyvaján. A fenti újsághír egyik változat a sok közül, amely mindannyiunk döbbenetére november havának végén bejárta az írott és elektronikus sajtót, mely szerint örökre távozott közülünk barátunk, kollegánk, tanárunk, a csíkszeredaiak, a Márton Áron Gimnázium tanár- és diákközössége mindennapi életének meghatározó egyénisége, Miklós József nyelvész-tanár. Tudatában vagyunk annak, hogy a mindannyiunk által tisztelt és szeretett, a közel tizenöt nyelvet beszélõ Miklós József tanár úrról, vagy ahogy barátai, szerettei nevezték, Jóskáról, nehéz elfogódottság nélkül sokoldalúsága, felbecsülhetetlen lexikális tudása, általános mûveltsége miatt pontosan és a teljesség igényével írni, õt méltón megidézni. Az alábbiakban tehát a róla és általa írt szövegek segítségével csupán töredéket mutatunk fel, tudunk felmutatni egyéniségébõl, az általa képviselt és hordozott szellemi gazdagságból. Reméljük, így is sikerül felvillantani néhány Miklós József i felejthetetlen arcot és pótolhatatlan vonást, adózva egyben a nagy személyiség emlékének, a Márton Áron Gimnázium évkönyve egykori társfõszerkesztõjének (is). 7

8 8 CURRICULUM VITAE Alulírott Miklós József, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium nyugalmazott tanára, december 7-én születtem a Hargita megyei Farkaslakán. Szüleim földművesek voltak, így a kilenctagú család amelynek legkisebb gyermeke vagyok fenntartását csak nagy nehézségek árán tudták biztosítani. Elemi iskolai tanulmányaimat a farkaslaki általános iskolában végeztem 1947 és 1954 között. Az abszolváló vizsga letétele után a székelyudvarhelyi Magyar Vegyes Középiskolába felvételiztem és jutottam be, s 1954 őszétől ebben a tanintézményben végeztem tanulmányaimat évfolyamelsőként. A középiskolában érdeklődésem a nyelvek felé fordult; románból, oroszból, franciából kitűnő minősítéssel végeztem, egy szászmedgyesi osztálytársam jóvoltából pedig a német nyelvvel is foglalkoztam ben jelentkeztem az akkori kolozsvári Bolyai Tudományegyetem francia-román szakára, ahová az elsők között jutottam be. Egyetemi tanulmányaim során, kihasználva az egyetem nyújtotta lehetőségeket, tanáraim lelkesedését, az angol és a német nyelvvel igyekeztem megismerkedni ben államvizsgáztam, dolgozatom Théodore Géricault a Medúza tutaja című festményének irodalmi vetületeivel foglalkozott. A központi kihelyezési törvény értelmében 1962 októberétől a csíkszeredai Vegyes Középiskolába nyertem kinevezést a megüresedett francia tanári állásra. A tanítás már az első napoktól nagyon lekötött, de az idősebb, nagy tapasztalattal rendelkező tanártársaim buzdítására módszeresen hozzáfogtam a mesterség minden csínjának elsajátításához. Időközben pedig intenzíven foglalkoztam az angol, az olasz, a spanyol nyelvek alaposabb megismerésével. Célkitűzésem az volt, hogy tanítva tanuljak, ezért olasz és angol nyelvkurzusokat tartottam a Művelődési Ház által szervezett népfőiskolán től tanfelügyelőnek neveztek ki az akkori Csík rajoni néptanács tanügyi osztályára. Új megbízatásom lehetővé tette, hogy alaposan megismerjem a Csíki-medence természeti szépségeit és történelmi-építészeti értékeit. Az akkor szerzett ismereteimet, újabbakkal kibővítve, a mai napig idegenvezetői minőségben hasznosítom. Gyakran kalauzoltam és kalauzolok külföldi csoportokat, akik Hargita megyébe látogattak (elsősorban magyarországi, de francia, angol, lengyel, cseh turistákat is). Tanfelügyelőként szakmai szempontból azon voltam, hogy szaktársaim számára biztosítsam a továbbképzést és didaktikai ismereteik gyarapítását. Ismeretes, hogy a francia nyelvet, de a többi világnyelvet is ebben az időszakban szakképzetlenek, főleg érettségizettek tanították, akik nagyon rászorultak az ilyen jellegű segítségre. Tanfelügyelői tevékenységet 1969-ig végeztem, amikor saját kérésemre visszakerültem a szakmámba. Közben a francia kormány részéről ösztöndíjat kaptam az 1968 nyarán Párizsban szervezett nyári egyetemre. Az Alliance Française intézet másfél hónapos tanfolyama kitűnő alakalom volt

9 számomra, hogy tökéletesítsem francia nyelvi ismereteimet, főleg a beszélt nyelv vonatkozásában. A kurzus végén letett vizsga alapján az Alliance Française licenciátusát igazoló okmányt kaptam. Az elkövetkező éveket nyelvi ismereteim bővítésének szenteltem. A jégkorongsportnak köszönhetően az iskolai jégkorongszakosztály elnöki minőségében dolgozván kénytelen voltam a cseh, a szlovák és a lengyel nyelvek titkaival megismerkedni, ugyanis külföldi edzőtáborozásaink során tolmácsi teendőket is el kellett látnom. Orosz nyelvi ismereteim nagyban segítettek e másik három szláv nyelv elsajátításában. Külföldi utazásaimról rövid írásokban beszámoltam a Hargita és az ElÕre című napilapok hasábjain. A visszajelzések alapján cikkeim kedvező fogadtatásra találtak az olvasók körében. A rendszerváltás utáni első években az Opération Villages Roumains akció keretében a Franciaországból, Belgiumból és Svájcból érkező segélycsomagokat szállító küldöttségek mellett tolmácsi feladatokat láttam el, sok csíki székely falu lakosságának segítettem, hogy alapvető élelmiszerekhez jussanak. Az így szerzett ismeretségeket nem használtam ki arra, hogy külföldi utazásokat erőszakoljak ki a magam számára. De ennek ellenére felvállaltam a falvak vezetőségének levelezését, gyakran éppen a vezetők külföldi utazásának előkészítése céljából. Az új körülmények között évente külföldre mentem hivatalos megyei küldöttségek kísérőjeként, sportcsapatok tolmácsaként, olaszországi zarándokként (Assisi Szent Ferenc nyomdokain). Így eljutottam Olaszországba, Spanyolországba, Svájcba, Belgiumba, Luxemburgba, Svédországba, Hollandiába, Dániába, Németországba. Franciaországba még háromszor tértem vissza nyelvi ismereteim érvényesítése, Párizs és az ország jobb megismerése végett ben a milánói Katolikus Egyetem pályázatán ösztöndíjat nyertem, és egy hónapig az olasz nyelvet és az olasz civilizáció történetét tanulmányoztam a Gargnano del Garda-i nyári egyetemen. A kurzus végén letett vizsga alapján attesztálást szereztem olasz nyelvből és civilizációtörténetből. Iskolámban a tanulók és szüleik kérésére olasz nyelvcsoportokat indítottam, és tanítványaim nagy érdeklődéssel tanulták Dante nyelvét, többségük kitűnően érettségizett, néhányan olasz szakon tanulnak. Negyven éves pályafutásom során a francia nyelv mellett tanítottam még az angol nyelvet, amikor a megyei vezetőség javaslatára bevezették ennek a nyelvnek az oktatását, de az iskolában még nem volt angol szakos tanár. Később latint is tanítottam latin szakos tanárunk nyugdíjázása után. Négy tanítványom egyébként a debreceni egyetem latin tanszékének hallgatójaként szerzett tanári szakképesítést. Francia szakképesítést szerzett tanítványaimnak száma igen magas, sajnos nem vezettem nyilvántartást róluk. Itt jegyzem meg, hogy gyakran magam beszéltem le diákjaimat, hogy ne iratkozzanak francia szakra, ismervén a kolozsvári egyetemen uralkodó hangulatot, amely egyáltalán nem volt kedvező a kisebbségi fiatalok számára. Ezt mertem azért is tenni, mert a tanszék tanárai, 9

10 akik a tolerancia terén egyáltalán nem jeleskedtek, évfolyamtársaim voltak. Egy közülük éppen az én helyemet foglalta el, ugyanis egykori tanárom, Henri Jacquier egyetemi karrierre méltónak tekintett, s nem az ő hibája volt, hogy javaslata kútba esett. Az olasz nyelvet 1997-től tanítottam a Márton Áron Gimnáziumban és a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szaklíceumban. Utazásaimmal kapcsolatban rövid alkalmi újságcikkek megjelentetése után 2001 márciusától a Hargita Népe napilapban sorozatot indítottam az európai nyelvekről, arra törekedve, hogy az összehasonlító nyelvészet eszközeivel mutassam be kontinensünk nyelveit. Sorozatom a visszajelzések szerint sikernek örvendett, aminek az lett a következménye, hogy a csíkszeredai Neptun Impex kiadó felelősének felkérésére a sorozatot könyv formájában is megjelentettem (Miklós József: Európai nyelvek. Csíkszereda, 2002). A komparatisztikával, amely iránt egykori kolozsvári professzorom, Blédy Géza keltette fel érdeklődésemet, a továbbiakban is szándékomban áll foglalkozni. Európai utazásaim élményeinek főleg nyelvi szempontból való feldolgozása jelenleg folyamatban van január 1-jén, az akkor még érvényben lévő nyugdíjazási törvény értelmében, nyugdíjba vonultam, de az azóta eltelt időszakban továbbra is tanítottam a Márton Áron Gimnáziumban. A as iskolai évben is folytatni fogom az oktatói munkát. Egészségi állapotom megfelelő. Nőtlen vagyok. Csíkszereda, augusztus 20. Miklós József 10 BÚCSÚ MIKLÓS JÓZSEFTÕL A temetésre november 29-én került sor. MielÕtt a farkaslaki temetõben örök nyugalomra helyezték volna, Miklós JózseftÕl akit mind a Márton Áron Gimnázium, mind a Sapientia EMTE saját ha-lottjának tekintett a gimnázium Majláth Gusztáv Károlyról elne-vezett kápolna-dísztermében vettek búcsút barátai, kollegái, tanítványai, a sportolók tisztelõi. Az egyházi szertartás keretében elsõként a falusfél és iskolatárs, Ft. Jakab Gábor, a Kolozsváron megjelenõ Keresztény Szó és Vasárnap címõ katolikus folyóiratok fõszer-kesztõje mondott beszédet (Az alábbiakban a beszéd szerkesztett változatát közöljük.): Gyászoló Család, gyászoló Tanulók, Tanárok, gyászoló Testvérek! Tamási Áron, a koporsóban nyugvó Miklós József szülőfalujának (Farkaslakának) nagynevű írója JégtörÕ Mátyás című regényében egy helyen ezeket írja: Mindnyájunkat két tenyér tart és hordoz az életben. Az egyik tenyér az Istené, a másik pedig az Ördögé Olyanformán kell kormányoznunk az

11 életünket, hogy apránként átalhúzódjunk egészen az Isten tenyerébe, s onnét röppenjünk el aztán, amikor megriaszt a halál. Miklós Jóska tanár barátunkat túlságosan is korán riasztotta meg a székelyvajai országútszakaszon a lesben álló halál ; hirtelen és váratlan távozása ezért mindannyiunknak kimondhatatlanul fáj; de vigasztal az a tudat és hitbeli meggyőződés, hogy nem az Ördög markából, hanem Isten tenyeréből röppent el. A Márton Áron Gimnázium Tíz év krónikája című 2000-ben megjelent kiadványában egy hosszabb terjedelmű összefoglaló tanulmányban ezt írta Jóska visszatekintőleg és önkritikusan egykori önmagáról, illetve múltjának egy szakaszáról: hosszú éveken át párttitkár és szakszervezeti vezetõ volt. Gyerekkori barátjaként, kortársaként és falusfeleként biztosan tudom és állítom is, hogy lélekben jóval az 1989-es változások előtt a kommunizmus bénító ideológiájától 180 fokos szögben elfordult, és életének teljesen új irányt szabott. Életpálya-kiigazításáért a diktatúra utáni 1990-es esztendő első hónapjában a gondviselő Istennek ünnepélyesen hálát is adott. Erre vonatkozólag idézek az említett kiadványból még néhány sort: január 24-én ünnepi szentmisén, Te Deumon vettünk részt a Csíksomlyói Kegytemplomban. A zsúfolásig megtelt kisbazilikában történtekrõl nehéz lenne itt beszámolni, hiszen mindenki egyénileg élte azokat át, de annyit el lehet mondani, hogy nemcsak sok tanárnak, hanem tanulónak is könnycsepp csillogott a szemében. A még pár héttel korábban hihetetlennek tõnt csoda bekövetkezett, az egykori római katolikus fõgimnázium diákjai 45 évi ateista propaganda után meghatódottan álltak a csíksomlyói SzÕzanya lábainál, és tömegesen sorakoztak fel az Úr oltára elõtt. Egyfajta szövegértelmezésül utólag mit fűzhetnék találóbbat a két Jóskától vett idézethez, mint Illyés Gyulának egy ide vágó és komoly meg- 11

12 fontolásra érdemes kijelentését: emberként nem az számít, ki honnan indult, hanem az, hogy merre tart! Nos, Miklós Jóska szenvedélyesen igazságot kereső emberként Isten felé tartott már akkor is, amikor az a külső szemlélő szemében másképpen nézett ki. Tamásit idézve: apránként átalhúzódott az Ördög tenyerébôl az Isten tenyerébe. Sőt, hiteles és lánglelkű szolgája lett Istennek. Jutalmul megadatott neki az a kegyelem is, hogy 1990 után a Csíksomlyói Szűzanya szóvivőjeként különféle nyelveken és a szentháromságos egy Istenbe vetett élő hittel köszönthette a búcsúra érkező százezreket, Istennel való bensőséges találkozásukat ezáltal is elősegítve. Tanárként pedig, nem régen bekövetkezett nyugdíjazásáig, a leglelkiismeretesebben és szinte kizárólagosan hivatásának élt. Évtizedek során szakadatlan tanult, hogy taníthasson. Tucatnál több nyelv ismerőjeként (aki persze a legszebb földi nyelvet, a szeretet nyelvét is magas fokon ismerte és beszélte: Szóljak bár az emberek vagy angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengõ érc vagyok vagy pengõ cimbalom 1Kor 13,1) valóságos mozgó lexikonként járt-kelt tanítványai és tanártársai, legújabban pedig turista- vezetőként világjáró zarándok útitársai társaságában, többek között a katolicizmus központjának számító Örök Város, Róma utcáin. És ami külön is kiemelendő: a sok ismeret és tudás nem tette beképzeltté, önteltté. Szerény és egyszerű, talpig becsületes és jellemes embert ismerhetett meg benne mindenki. Remélhetőleg így is őrzik majd meg emlékét tanítványai és tanártársai, de a jégkorongozó sportolók és szurkolók is, sőt, Csíkszereda összes polgára, hiszen nemcsak a város adott rangot a Hargita túlsó oldaláról, Farkaslakáról, többgyermekes családból származó, ide áttelepült és itt meghonosodott 63 éves férfiúnak, de ő is rangot adott ennek a városnak. Meggyőződésem, hogy rendkívüli ügybuzgósággal elvégzett sokrétű munkájáért jutalmul Isten az ő nevét is beírja az élet könyvébe, hiszen Dániel prófétával szólva évtizedeken keresztül igazságra tanított sokakat, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön örökké, miként (égen) a csillagok. Búcsúzóul fájó szívvel nem azt mondom Jóska, amit ilyenkor a koporsók mellett néha nagyképűen mondani szoktak: emléked örökké élni fog, mert ez nem igaz, s éppen ezért gyenge vigasz, hiszen emlékedet is halandó emberek őrzik egy darabig. Hanem azt mondom: örökké élsz Te magad! Hitünk szerint ugyanis az élet örök, a szeretet halhatatlan, a halál pedig csak egy horizont, amelyen túl még egyéb is van. A gyászmise próféciája ezt így fogalmazza meg számunkra: életünk a halálban megváltozik, de meg nem szűnik. Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik szeretik Õt (1 Kor 2, 9) írja Szent Pál, a nemzetek apostola. Ezzel a könynyeket egyedül letörölni tudó húsvéti hittel veszek búcsút Tőled, amely hit a legmélyebb gyászban is úgy vigasztal másokat, hogy közben bennünket is megvigasztal. Isten Veled, a viszontlátásra, Jóska! 12

13 Majd az egykori pályatárs, Borsodi László nyugalmazott biológiatanár búcsúzott barátjától: Kedves Jóska Barátunk! Tulajdonképpen még nem is tértünk magunkhoz abból a dermedt állapotból, melyet váratlan halálhíred és halálod váltott ki bennünk. Valamennyiünk vagy legalábbis nagyon sokunk számára csak az élő, mindig derűs Miklós Jóska létezik. Sajnos azonban, hogy más a valóság. Elmentél, hirtelen és búcsúzatlanul, s magaddal vittél mindent: ritkaságszámba menő nyelvtudásodat, hihetetlenül széles skálájú műveltségedet, lelkednek, szívednek megannyi nemes emberi vonását a segítőkészséget, a bajban levőkkel, a nehézségekkel küzködőkkel való együttérzésedet. Jó barátja voltál mindenkinek, és az emberek megkülönböztetésében egyetlen nézőpontod volt: a becsületes, igazságos, a Szülőföldhöz hűséges, önfeláldozó életvitel. Számodra mindenfajta becsületes munka elismerésre méltó volt. A saját munkahelyedet pedig katedrálisnak tekintetted, szent helynek, s ahhoz méltó alázattal szolgáltad is. Ebben a vonatkozásban valamennyiünknek okulására voltál: szent volt számodra a gyermek, a kollega, a katedra és mindenki, aki azonosult a móriczi napszámossággal. Szellemi kincseidet, annak talentumait ha a körülmények úgy kívánták az iskolán kívül is szívesen és bőkezűen osztogattad. Idegenvezetőként otthon voltál Európa országútjain, templomaiban, palotáiban, múzeumaiban, s színes beszédeddel, a fantáziát gazdagon foglalkoztató szavakkal keltettél életre minden szépet, amit Isten keze az emberek szorgalma által alkotott. Kedves Jóska Barátunk! A történtek és eltávozásod fölötti bánatunknál csak köszönetünk, Neked való hálánk nagyobb. Mi, a Márton Áron Gimnázium volt és jelenlegi tanárai, közelmúltbeli munkatársaid köszönjük Istenünknek, hogy kortársaid lehettünk, hogy az emberi erőt, erkölcsöt megpróbáló nehéz időkben Veled együtt állhattunk és küzdhettünk a vártán az erdélyi magyarság ifjú utánpótlásai pallérozásában. Sűrű felhőkkel borított egünk félsötétjében bátorítónk, lámpáshordozónk voltál. Befejezésül még valamit: lelkem mélyén ércesen visszhangzanak a Somlyó-hegyek nyergében, a Hármashalom oltárról milliókhoz intézett szavaid: imádságra, a jóban való állhatatosságra, az istenhitben való kitartásra való biztatásod, buzdításod arra, hogy mindent megtegyünk a pünkösdi búcsúk sikeres szervezéséért. Ezt a ferences kolostor és a kegytemplom igazgatósága és rendezősége nevében is köszönöm! Kedves Jóska! Ebben a pillanatban érted, emlékedért zúgnak a Csíksomlyói Kegytemplom harangjai. Néhány perc, s ebbeli otthonodat végképp itt ha- 13

14 gyod a dolgok rendje és módja szerint. Hazakísérünk szülőfaludba, aztán mi is búcsút intünk Neked a következő nem tudhatjuk, mikori találkozásig. Addig is úgy érezzük, egy gyertya- vagy virágszállal többet kell magunkkal vinnünk a farkaslaki temetőbe. Isten Veled! Nyugodjál csendesen! A továbbiakban azok az emlékezõ és emlékeztetõ szövegek olvashatók, amelyek a sajtóban láttak napvilágot. 14 MIKLÓS JÓZSEF Nem némulhat el, aki annyi nyelven beszél, tör fel belőlem hirtelen valami tiltakozás, de megcáfolni nem tudom a megrázó hírt, miszerint tragikus körülmények között utolért a halál! Nem tudom, hány nyelven tudtad kiejteni a szót, hogy jaj, hogy halál, hogy döbbenet Jóska, vajon igaz, hogy ahány nyelvet beszélünk, annyik vagyunk, vagy csupán illúzió ez is, mint annyi minden az életünkben? Miért sodródtál egy görög végzetdráma színhelyére, hiszen éppenséggel a görög nyelv volt az, amit kevésbé beszéltél, mert gyakorlat hiányában megfelejtetted... Miért kell, Jóska, görög végzetdrámákat gyakorolni, ilyenkor, amikor csúszósak az utak? Gyakorolnod kellett volna még a görög nyelvet, és új nyelveket is kellett volna tanulnod még, Jóska, hisz tele voltál tervekkel! Mi lesz most már az összehasonlító nyelvészettel? A legszomorúbb nyelvtörténeti jelenség, ha valaki egyszerre húsz nyelven hallgat el... Jóska, talán a nyelvekkel nem sokszorozza meg magát az ember, csak az egyetlen magányát szeretné feloldani! Ezért barátkozik, és ezért utazik. El akarja hagyni a magányosságát, melyet cipel, mint egy utazótáskát... Miért szegődik el az ember idegenvezetőnek, miért áll a tanítványai elé? Jóska, a páratlan emberek nem hisznek a számok misztikájában, nem tulajdonítanak fontosságot annak, ha hetedikén születtek, kilencedik gyermekként, egy székely családban! A páratlan emberek tele vannak hittel és reménységgel, és keresik a titkot az igeragozásban! Köszönöm neked a Pantheont, amelyet programon kívül megmutattál Rómában, és köszönöm neked Ravennát, ahol programon kívül megmutattad Dante Alighieri sírját. De miért kellett programon kívül meghalnod, Jóska, amikor készülő albumunkból hiányozni fog az arcképed, háttérben a világörökség csodájával? Elárvult utazótáskádat látom; te legalább húsz nyelven tudtad kimondani a szót, hogy magány, és most hallgatsz. Havazik már a latin nyelvben, megy utánad a csapat a Via Appián, az nem lehet igaz, mondják ott valahol

15 hátul, de te mész, és nem ér utol a szó... Ferencz Imre, a Hargita Népe újságírója, költõ EMLÉKEZÉS Számtalanszor előfordul, hogy szerény magatartású, önmagukat egyáltalán nem fitogtató emberekről, munkatársakról csak akkor tudjuk meg, hogy kik is voltak, igazi értékeik akkor csillannak elő, amikor már végképp itthagytak, elmentek, a máslétbe távoztak. Ilyen esetekben a napok teltével, múlásával bánatos érintettségünk nemhogy elcsitulna, ellenkezőleg: lelkünkbe, tudatunkba fájdalmasan belehasít, hogy nem szólíthatjuk meg, hogy telefonszámuk értelmetlen jelhalmaz, hogy voltak, s ezzel a visszavonhatatlan múlt idővel mi szegényebbek lettünk. Így érezzük ezt mi, a Márton Áron Főgimnázium aktív és nyugdíjas tanerői, a tanulók egy része, de azok is nagyon sokan, akik az utóbbi négy évtizedben ballagtak a közismert és patinás intézményből. Szomorúságunk, bánatunk, töprengéseink oka, hogy MIKLÓS JÓZSEF tanár úr már csak emlékként idézhető meg. A kezdet (1940. december 7.) és a vég (2003. november 26.) két dátuma közé az ismeretszerzés és gyarapítás (Farkaslaka, Székelyudvarhely, Kolozsvár, Párizs) és egy rendkívül eredményes, sikerekben (küzdelmekben is) gazdag életpálya határkövei-állomásai sorakoznak. Életútját olyan szakmai és közéleti tevékenység jellemzi, amely Őt a népnevelés igazi nagyjai közé emeli, ami föltétlen arra kötelez, hogy fölnézzünk rá, s hogy követendő példának tartsuk, fogadjuk el től kisebb megszakításokkal (1964: Bukarestben újságíró; 1967: Csíkszeredában szaktanfelügyelő) hűséggel szolgálta az iskolaügyet, annak minden vonatkozását a mai Márton Áron Gimnáziumban: mint különböző nyelvek (francia, angol, latin, olasz) oktatója, mint aligazgató ( ) és mint az iskola vezetőtanácsának tagja (több évtizeden át). Közhelyként hangzik azok számára, akik nevét hallották, hogy közel tizenöt nyelvet ismert (tolmács és fordítói szinten), valamint az is, hogy általános műveltsége igen magas színvonalú, sokoldalú volt. MIKLÓS JÓZSEF kollégánk csodálatos adottságai közé tartozott a rendkívül pontos tájékozódó képesség, a szülőföld és Európa ismeretének olyan gazdagsága, melyen ámulni lehetett, de azzal betelni alig. Cselekvő hazaszeretet jellemezte, és ebben a tekintetben felelősség. Nagyobb vagy kisebb turistacsoportoknak, tanulói közösségeknek fáradtságot nem kímélve beszélt a helyről, ahol jártak: Csíksomlyótól Rómáig, Karcfalvától Prágáig és a Békási-szorostól a Tátráig. Szolgálta közösségét nagy odaadással, a tudósokra, az igazi lelki, 15

16 belső értékeket hordozók szerénységével, felelősségérzetével. Sokoldalúsága révén emlékezetessé tette magát úgy is, mint sportbemondó elsősorban a csíki jégkorong küzdelmei során. De nem lehet nem emlékezni s talán lelkünkben még most is hallani a csíksomlyói pünkösdi búcsúk alkalmával megnyilvánuló szolgálatát. Saját megfogalmazású buzdításai arról tanúskodnak, hogy istenfélő, Istenünkkel megbékélt és hitéért tenni kész ember volt. Közéleti tevékenységében igen eredményesen és sokunk számára élményeket nyújtó módon művelte a tollforgatást. Köszöntőbeszédek százait fogalmazta, de újságcikkeivel is értékes ismereteket hozott emberközelbe től társ- és főszerkesztője volt a MÁG évkönyvének, önálló könyve is jelent meg Európai nyelvek (Csíkszereda, 2002) címmel, de társszerkesztőként fontos helytörténeti munkák megírásában is részt vállalt, többek között Az emberkatedrális (1996) és a Fehér lovon a székely legendákba (1996) címűekben (mindkettő Márton Áron életéről szól). Ha lenne az iskolának aranykönyve, s ha abba beírva találhatnánk hasonlóan kiemelkedő elődök neveit, akkor a lajstromba a most távozott MIKLÓS JÓZSEF nevét illenék beírnunk. Csak egyszerűen elment. Itt hagyta azonban okulásunkra lelkének, egyéniségének számos olyan vonását, melyek miatt még sokáig köztünk él, sokáig gondolunk rá. Meggyőződésünk, hogy az Úr, a mindenség Gondviselője bőkezű lesz Vele szemben! REQUIESCAT IN PACE IN NOMINE CHRISTI! AMEN. Borsodi László, ny. biológiatanár, az évkönyv egykori társ-fõszerkesztõje 16 BÚCSÚZUNK Szerkesztőségünk és sportrovatunk jó barátjától, Miklós József nyelvtanártól búcsúzunk. A kiváló nyelvész és tanár tragikus halála nagy veszteség a magyarság, az erdélyi közművelődés, Farkaslaka és Csíkszereda, tanítványai és tanárkollégái, rokonai és számos barátja számára mondta többek között gyermekkori barátja, Jakab Gábor esperes, a Keresztény Szó főszerkesztője a Márton Áron Gimnáziumban elhangzott búcsúbeszédében. Jóska mert így ismertük ugyanakkor barátja volt mindenkinek, aki a sport körül mozgolódott. Mindenkivel szóba állt, mindenki szintjén tudott szólni. Fontosnak tartotta a magyar sportnyelv helyes használatát, és erről mindig szívesen beszélgettünk el. Negyven éven át szolgálta megyénk sportegyesületeit tolmácsként, fordítóként, idegenvezetőként, a jégpálya hangosbemondójaként. Sportmozgalmunknak kötelessége, hogy jégkorong-emléktornát vagy más sportrendezvényt nevezzen el róla. Mint ahogy a díszpolgári címek és Pro Urbe-díjak odaítélésekor is szóba kell kerüljön neve. És arról sem szabad

17 megfeledkezni, hogy a csíksomlyói búcsún a keresztalják érkezésének bemondását és a Csíksomlyói Passióban vállalt szerepét ugyanolyan fontosnak tartotta, mint tanári hivatását, közéleti szereplését. Isten veled Jóska, nagyon hiányzol. Dobos László, a Hargita Népe sportújságírója Az alábbi sorok a Márton Áron Gimnázium elektromos posta-címére érkeztek, amelyek Miklós Józsefet mint Csíkszereda jégkorong-életének jeles személyiségét idézik. (A szöveget szerzője előzetes beleegyezésével közöljük.) AU REVOIRE, MONSIEUR JOCÓ! Több mint három évtizede a csíki hoki egyik meghatározó alakja egy olyan ember volt, aki tán életében nem kötött hokikorcsolyát a lábára: a Márton Áron Főgimnázium közismert, népszerű tanára, a több nyelven beszélő nyelvész, Miklós József tanár úr, nekünk, egykori diákjainak, tanítványainak csak: monsieur Jocó től fennállásáig a Lyceum csapatának szakosztályvezetője, az 1972-es C csoportos VB óta a Vákár Lajos Műjégpálya állandó bemondója, hokis generációk nevelője, rendezvények szervezője, tolmácsa, a csíki hoki őszinte, állandó támogatója volt. Megérte azt, amit csak kevesek: már életében legen-dák, anekdoták hőse volt, neve összeforrott a helyi hokival, hokisgenerációk nőttek fel a szeme előtt, ismerték meg a jégpályákon kívüli világot az ő vezetésével, irányításával, tolmácsolásával. Ma már az egykori nagyok mérkőzését kommentálja, ismét az Aranytrojka, Sprencz Pali bácsi, Bíró László, Vákár Lajos, Dóczi és társai cseleit, védéseit kíséri figyelemmel Bözsi nénivel és a többi egykori törzsszurkolóval. Au revoire, Monsieur Jocó! Hiányozni fogsz! Búcsúzásul álljon itt egy régi anekdota a kezdeti időkből: 1972-ben, a C csoportos VB idején még szokatlan volt, hogy mindenféle idegen nyelveken is bemondják a pályán történteket, néha egyszerre négy nyelven is, magyarul, románul, csehül, oroszul, angolul, mikor mire volt szükség. A hivatalos, angol hokis kifejezéseket nem ismerték a helyiek, így eshetett meg, hogy az igen gyakran előforduló tilos felszabadítás, vagyis az icing szó sem jelentett semmit a helyi törzsszurkolóknak. Az egyik drukker ezért kérdezte hát meg a komáját: Te, hányassal játszik ez az Ájszi, me jó játékos lehet, ha ennyit emlegetik! Székely Dénes, iskolánk egykori tanítványa 17

18 2004. január 7-én hathetes megemlékezõ szentmisére került sor a tanár úr tragikus halálának hatodik hetében Farkaslakán. Az eseményen iskolánkat Tamás Levente földrajz- és Borsodi L. László magyartanár képviselték. A szentmise után a farkaslaki temetõben található sírnál is imádkoztak az egybegyõltek. Január 14-én pedig a Csíksomlyói Kegytemplomban kegyeleti megemlékezésre került sor, amelynek keretében tanárok, tanítványok és a kegytemplom rendezõsége imádkozott a néhai kollegáért, tanárért, a csíksomlyói pünkösdi búcsú bemondójáért. A szentmisén központi szerepet kapott a pünkösdi zarándoklat patinás szimbóluma, az ókorból származó harci eszköz, a Labarum, amelynek jelentõségérõl Miklós tanár úr oly színesen tudott beszélni a Csíksomlyóra zarándoklóknak. Az istentiszteleten Szakács Lajos csíkzsögödi esperes-plébános, az egykori tanítvány beszélt (A prédikáció szerkesztett, rövidített változatát közöljük): 18 MIKLÓS JÓZSEF, A BABBA MÁRIA HÍRNÖKE Kedves emlékező testvéreim! Keresztelő János szavai jutnak eszembe: akiről szólni akarok, nagyobb, mint én, előbb volt, mint én, akire felnéztem, és most is úgy nézek fel rá, hogy Istenre nézek, és őt is ott akarom látni Isten udvartartásában. Ötödikes kisdiákok lehettünk, amikor a fiatal, mosolygós, tekintélyes Miklós tanár úr jött többedmagával, mint tanfelügyelő, és úgy néztünk fel rá, hogy rajta is felejtettük a szemünket, mint a tudás nagyján, és szerettünk volna mi is annyi mindent magunkba gyűjteni, és nagyra nőni, mint ő. Aztán telt-múlt az idő. Középiskolában sajnos elég kevés ideig volt tanárom, de az is emlékezetes maradt. Majd eltelt több évtized, és újból találkoztunk, hogy együtt dolgozzunk ugyanabban a szobában (igazgatói iroda szerk. megj.) az iskolában. Annál jobb volt, mert közvetlenségét, baráti tapasztalatot felkínáló útmutatásait szívesen vettem. Az emlékek között ott van az a közvetlen és azonnali indulás, ahogyan fogadta kéréseimet, és ahogyan jött és segített legtöbbször külföldi csoportok látogatásakor. De feledhetetlen valahány találkozás, akárhányszor baráti látogatásra betért hozzám. Hát igen, valahogy a mi sorsunk olyan, hogy addig, amíg valaki köztünk van, tudomásul vesszük, számon tartjuk, de amikor már nagyon messze kerül egyik-másik értékes társainkból, akkor vesszük észre, hogy mekkora veszteség ért minket. Amit most Miklós József tanár úrról elmondhatok, az az, hogy: aki az elmúlt században ember volt, és különösképpen hitvalló, értékkereső ember, aki Istentől kapott jó néhány talentumához nem ugyanannyit, hanem meg-

19 sokszorozva, sokkal többet szerzett és halmozott fel, aki tudott ember maradni és még emberebbé válni, és tudott Istent meg nem tagadó és önmagát is megbecsülő ember lenni, az tiszteletet érdemel. ( ) Elhunyt József tanár urunk a Babba Mária hírnöke volt. Abban az időben, amikor gyilkolták és fojtogatták a szellemet, amikor a kiállás nem egyszer veszélyt és áldozatot kívánt, ő többedmagával már őrállója és hírnöke volt a Babba Máriának. Idejében sokadmagával felismerte azt, hogy Istenem, irgalmazz! Sokszor oly nehéz hinni benned, de nincs kivel szót váltanom, s lám, máris megadod a végső kegyelmet: legalább imádkozhatom. A sokfelé, ide-oda vezetgetett ember a buta materializmus szorításában sokszor vergődve tudott hinni, de ő akkor is tudott bizonyosságot kérni és nyerni Istentől, és másoknak is képes volt bizonyosságot adni az értékek rendjében. Ez, igenis, gyönyörű emberi sors volt. Az Üdvözítő szavaira emlékszem: Amikor eljön rátok a megpróbáltatás és a szorongattatás, emeljétek fel a tekinteteteket, mert pontosan ez a tanúságtétel ideje! Miklós József idejében felismerte, hogy a nehéz idők nagyszerű alkalom a tanúságtételre. Amint említettem, sokszorosan több talentumot halmozott fel az Istentől kapott gazdag talentum-adaghoz, és így nagyon sok nyelven tudott szólni a Babba Mária szentélyéről és környékéről az évről-évre ide zarándoklók számára, feltárva a helynek, a szentélynek a szellemét, a kincseit. Erdély szerelmeseként és kitűnő ismerőjeként sokakat gazdagított, a világ vándoraként pedig mindenhol az értéket alkotó ember nyomdokait követve végül a királysírokhoz is el akart jutni. További sorsát mindannyian szomorúan vettük tudomásul. Az, aki hírnöke tudott lenni a Babba Máriának, az nem élt hiába. Valamikor rég a kolozsvári Szent Mihály templomban egy Kárpáton túli idegenvezető méltatta a gyönyörűszép katedrális értékeit, titkait, és valaki unottan jegyezte meg, hogy: Láttam én sokkal szebb templomokat külföldön! Mi ebben a különös? A válasz az volt, hogy az építész, a tervező, aki megépítette ezt a katedrálist, úgy építette, mintha csak ezt a katedrálist építette volna, és a lelkének egy darabkáját belerejtette ebbe a csodálatos templomba. Miklós tanár úr minden évben, mint Mária hírnöke, lelkének egy darabkáját elrejtette mindabban, amit mondott, amit tudósított, amivel gazdagította azokat, akik eljöttek csodát látni, testi-lelki gyógyulást, megújhodást keresni Csíksomlyón. Legyen mindez most az Isten előtt, aki nem hálátlan, és aki megjutalmazza azokat, akik őt keresik. És Mária palástja legyen vele, és legyen oltalom számára, aki felkészületlenül, hirtelen és tragikusan távozott közülünk. Nincs is jogom őt méltatni, indítást inkább az imádságra érzek, hogy Istennek ajánljam őt. Azon túl pedig mi mindannyian úgy emlékezünk rá, hogy Isten elé készülünk. Megtépázva, sokszor megrabolt lélekkel, sebeinket immár eleget gyógyítgatva, de még mindig talán megfáradt szellemiséggel érjük el azt a fáradhatatlan keresést és nyugtalanságot, ami Miklós tanár urat is erre az erkölcsi magaslatra vezette! ( ) 19

20 Ő pedig valójában azt a boldogságot kereste, amelyet egyedül Isten ad meg az ő vándorainak, az ő keresőinek. Elhunyt testvérünk számára a 72. zsoltár fohászát mondom elköszönőben: Különben kim lenne a mennyben? De ha nálad vagyok, nem kívánok semmit sem a földön. Testem és szívem elenyészik, de sziklám és osztályrészem örökre az Isten. Ámen. 20 ÖNMAGA MARADT A megemlékezések mindenike kiemelte Miklós József tudósi nagyságát, példátlan jártasságát a nyelvek világában. Kevesebb szó esett arról, hogy ehhez a páratlan tudáshoz milyen alázatos szerénység társult. Tudásának köszönhetően szinte katedrára lépése pillanatától mindig őt vették igénybe, ha képviselni kellett az iskolát akár helyi, akár fővárosi vagy külföldi látogatók, hatalmasságok előtt. De az Ő szolgálatára volt szükség akkor is, ha hivatalos jelentést, köszöntőt, búcsúztatót kellett megszövegezni. Ezek mind fizetetlen munkák voltak, legfennebb azt minősíthette fizetségnek, hogy olyan emberekkel találkozott, akiket a város egyszerű polgára csak a médiából ismert. Ez a kiváltságosnak tekinthető helyzet azonban semmit nem változtatott Jóska magatartásán. Csak annyi változott, hogy nemcsak Farkaslakán, de akár nagykövetek társaságában is megtalálta a megfelelő hangot. Maradt a közösség, a nemzet napszámosa. És ezt a közösséghez való kötődést a Vele együtt gondolkodók és tevékenykedők értették, és szavak nélkül is értékelték. Ezt a közénk tartoztál meggyőződést fejezte ki a pünkösdi búcsú rendezőinek, egykori munkatársainak méltóságteljes, néma főhajtása a hét hetes misén. Azt hiszem, számára az ember egyetlen tiszteletet érdemlő értéke a tudás volt. Lehetett ez a hajdani Hargita Népi Együttes tánctudása, a sportolók kiemelkedő teljesítménye, a barátok felvilágosult gondolkodása vagy a farkaslaki gazdálkodó hozzáértése. Erre az érték- és tudástisztelő magatartásra kerestem magyarázatot a Vele kapcsolatos emlékeimben. Néhány kollega számára éppen az Ő részvétele tette emlékezetessé a párizsi és a római utat. Bármilyen jól képzett idegenvezetőt megszégyenítő tudása tette röviddé az utat. Mert indulástól a megérkezésig minden érintett földrajzi, történelmi, irodalmi látnivalóra felhívta a figyelmet, s ha éppen érdektelen tájon haladtunk, akkor nyelvi fejtegetésekkel (Poroszló porosz ló, Gödöllő gödöll ő, Hatvan hat van) szórakoztatott. Néhányunk számára mégis a legemlékezetesebb az utolsó közös utunk, a október

21 közötti látogatás a Hunfalvy János nevét viselő budapesti testvériskolánál. Nehéz volt meggyőzni, hogy társuljon hozzánk, mert mint mondta, semmi újat nem jelentene számára ez az utazás. Hiszen Magyarországot éppolyan alaposan ismerte, mint Erdélyt. Öröm volt látni, hogy vendéglátóink jóvoltából olyan helyekre jutott-jutottunk el, ahol még Ő sem járt. A komáromi nemrég restaurált erőd, Majk puritán szerzetesi kolóniája, a tatabányai olimpiai felkészülésre kiképzett tó Jóska számára új élményt jelentett. Ennek az útnak számomra legmaradandóbb pillanata mégsem az idegenvezető és minden témában otthonos Jóska jelenléte volt. Az október 23-i szénatéri megemlékezés után ugyanis régi ismerősökkel, barátokkal ültünk össze beszélgetni. És Jóska ekkor mesélte el, hogy milyen göröngyös volt az útja. Önmagán derülve mesélte el, milyen semmit sem tudó emberként került fel Kolozsvárra, az egyetemre, és milyen hihetetlenül sok munkájába került neki, a falusi fiúnak, felzárkóznia az évfolyamtársaihoz. Tanult, olvasott, hogy pótolja a lemaradást. És ebben a derűsen előadott visszaemlékezésben fedeztem fel a magyarázatát annak az érték- és tudásközpontú életszemléletnek, ami MIKLÓS JÓSKA jellemzője volt. Kristó Boróka ny. tanár MIKLÓS JÓZSEF EMLÉKTEREM Testvérei elhatározták, hogy a Tanár úr könyvtárát intézményünknek adományozzák, az iskolának, amelyben Miklós József negyvenegy esztendőn keresztül tanított. A tekintélyes hagyaték intézői a 2305 könyvet (köztük számos értékes szótárt, lexikont, útikönyvet, a magyar- és világirodalom remekműveit, történelem- és földrajzkönyveket, valamint néprajzzal, a vallásokkal és képzőművészettel foglalkozó munkát), a térképekből, képeslapokból és hanglemezekből álló gyűjteményt február 16-án adták át a Márton Áron Gimnáziumnak. Az iskola vezetősége a hagyatékot abban a második emeleti teremben helyezte el, amelyben a Tanár úr az utóbbi években óráit tartotta. A Miklós József Emlékterem rendeltetése a hagyaték megőrzése és a könyvek kölcsönzése lesz áll az Igazgatóság közleményében. Egyébként ebben a teremben kapott helyet az iskola évkönyvének szerkesztősége is, hiszen a kiadvány szerkesztése, kiadása elválaszthatatlan része volt elhunyt kollegánk munkásságának. A Márton Áron Gimnázium munkaközössége hálásan köszöni a Tanár úr testvéreinek e nemes gesztust! 21

22 A HETVENÖT ÉVES CSÍKI HOKI ÉS MIKLÓS JÓZSEF április 30 május 2-a között Csíkszeredában kétnapos rendezvénysorozattal emlékeztek a csíki jégkorongsport fennállásának 75. évfordulójáról. Ennek keretében nyílt meg az Öt kutya vendéglőben Halmágyi Zsolt In memoriam Miklós József című jégkorong témájú fotótárlata. SÍREMLÉK AVATÁS FARKASLAKÁN június 5-én került sor Miklós József tanár úr síremlékének avatási ünnepségére Farkaslakán, ahol Borsodi László ny. tanár mondott beszédet. Kedves Jóska Barátunk! Immár harmadszor állunk ezen a helyen kegyeletünket leróni. Sajnos szívünk bánata cseppet sem enyhült egy elég hosszúnak tűnő fél esztendő után. A közös élmények, emlékek ma is olyan erővel törnek ránk, mint akkor, amikor tragikus távozásodat tudomásul kellett vennünk. Hiányzol ünnepeinkből, hétköznapjainkból. Kedves Barátunk! Mi, csíkiak kollegáid és barátaid, akik ezen a reggelen itt vagyunk, nemcsak síremléked avatása végett jöttünk Hozzád. Üzenetet hoztunk Neked a Hargita túlsó, meredekebb, zordabb lábaitól. Csíksomlyó üzenetét hoztuk. A somlyói búcsú ünnepélyes harang- és orgonazúgásával szeretnénk elmondani, hogy 2004 pünkösdi búcsúján is sokan, nagyon sokan voltunk. Imádkoztunk és énekeltünk, hálát adtunk, és 22

23 engeszteltünk. A fohászkodó székely-magyar tömegből éppen a 15. búcsún hiányzott egy megszokott hang, a sokak által felemlegetett, a TE HANGOD. Az eddigi Szűzanya-hódolatok pedig a Te köszöntőiddel, buzdításaiddal voltak teljesek. Éreztük ugyan, hogy köztünk vagy, de fizikai távollétedet nagyon hiányoltuk. Lelkeinkben azonban visszhangoztak szebbnél szebb idézeteid, a nemzetiség szerint is sokszínű tömeg anyanyelvén való üdvözlése. Hallhattad, hogy érted is imádkoztunk. Százezrek ajkáról éppen azokban a percekben szállt Érted a fohász, amikor elhallgattak a Salvator-kápolna harangjai, és égbe szállt a főpapi áldás. Most, amikor síremléked avatásán mély részvéttel gondolunk Rád és sajnálattal a kettétört, be nem fejezett életútra, életműre, túlzás nélkül és nagyon őszintén megmondjuk Neked, hogy bár örök nyugovódon a szülőfalud rögjei a vánkos, egy kicsit nálunk, Csíkban is otthon vagy, s bár itthon pihensz, de azért örökre csíki is maradtál. Csendes nyugalmadért imádkozunk az Úrhoz, égi jutalmadat reméljük a Gondviselőtől; a csíksomlyói Szűzanya közbenjárását kérjük majdani, újbóli találkozásunkhoz! MIKLÓS JÓZSEF, A KÖLTÕ, AZ ÍRÓ, AVAGY MI KERÜLT ELÕ A HAGYATÉKBÓL? Miklós József nyelvész-tanár még halála után is tartogat meglepetést számunkra. Tudtuk róla, hogy a nyelvek kolosszusa a-hogy Õt valaki egyik levelében nevezte; tudtuk, hogy a mõvészettörténet, az irodalom, a néprajz, a helytörténet, a magyar és az egyetemes történelem kiváló ismerõje, a jégkorong szerelmese (klubelnök, bemondó), tolmács és fordító, a pünkösdi búcsú bemondója, de azt senki sem sejthette, hogy verseket is írt. Testvére és egyben a hagyaték gondozója, Miklós Tamás úr elõzetes beleegyezésével az alábbiakban néhány, a még feldolgozás alatt álló és (éppen ezért is) felbecsülhetetlen értékõ hátramaradt hatalmas kéziratanyagból néhány rövidprózai szöveg kíséretében olyan verseket közlünk, amelyek a szerzõ életében nem lát(hat)tak napvilágot, amelyeknek létérõl nem tudhattunk. Márton Áron Baglyok a Gimnáziumban A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium (MÁG) impozáns épületének külső díszítései között csupán a nagyon alaposan vizsgálkodók veszik észre, hogy a főhomlokzat két oldalán, a kápolna magaslatában egy-egy baglyokból álló fríz található. Ezeknek az emberekben olyan kétes érzelmeket kiváltó madaraknak szobormásai nem véletlenül kerültek fel oda. Egyszerűen a tudományokat 23

24 Gyermek, a gyermekek között, Messzi Csíkban világra jött. Isten rendeléseképpen Püspök helyett püspök légyen. Fehérvári ősi szenthely, Ott állott ő a kehellyel. Feltartotta az ég felé, Míg a gonosz le nem töré. Rabláncokkal megkötözték, Pribékekkel őriztették. Hívő népe nem feledte, Szíve mellé oda tette. Domokosi hegyek fölött Fényes csillagként tündököl. Székely népét vigasztalja, Egész Erdélyt beragyogja. Csíksomlyói búcsúsoknak Kezében van vándorbotnak, S a hajnali napkorongban Pünkösdkor az arca ott van. Márton Áron, arra kérünk, Add meg nékünk mindig élnünk, Légy majd szentként hű szószólónk, Légy Istennél jó pártfogónk! jelképezik, így tehát jobb helyen, mint a csíki tudományosság fellegvárán, nem is ékeskedhetnének. A kezdetekig a görög mitológiába kell visszanyúlnunk. A tizenkét főisten egyike, Pallasz Athéné, a megtestesült értelem szimbóluma, szent madarának a baglyot választotta. Athén város védnökeként a tudás, a bölcsesség és a rendezett háború istennője, a városok és a kézművesség pártfogója volt. Athénnak ő ajándékozta az első olajfát. Az athéni demokrácia idején forgalmazott ezüstpénzek egyik oldalán az istennő képmása, a másikon olajág és bagoly állt. Pallasz Athénét a rómaiak Minerva néven tisztelték, s ugyanolyan tulajdonságokkal ruházták fel. A bagoly az ókor óta tehát az iskolák a tudás, a tudomány szimbóluma. A világ több híres egyetemének homlokzatát díszíti a baglyas istennő, Homérosz szent madara. Athénban majdnem minden iskolát. Csak büszkék lehetünk, hogy a régi erdélyi iskolák sorában a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium azon kevesek közé tartozik, amelynek homlokzatán ott sorakoznak Pallasz Athéné szent madarai. Bár hatásuk a mai és leendő diákokra egyre erősebb lenne! Habent sua fata libelli 24 Szubjektív útinapló Bevallom, mostanság sok minden bosszant. Például a tapintatlanság. Vagyis az az emberi viszonyulásmód, amit én tapintatlanságnak nevezek. A múltkorjában egyik ismerősöm, aki több bizalommal tüntet ki engem, mint amennyiben én részesítem, azzal vádolt, hogy nagyfokú utazási lázam

25 nem egyéb, mint hódolás a kordivatnak, egyszóval sznobság. Szavait nem engedtem el a fülem mellett, s beszélgetésünk óta több ízben Ninivében a könyvek csak Égetve voltak jók. Martról agyagot túrok, Agyagból táblát... gyúrok, Táblára éket... vések, Hegyesen vágnak a kések, Ékekből könyv lesz. Tűz marja könyvem, Edzi, erősíti, Lángok martalékát Nagy könyvtár őrzi. Idegenek szele csóvákat lebegtet Eléghet a könyv? Ha már tűzpoklon átesett? Ellenáll az agyag, Már egyszer kiégett, Omlanak a falak, Mennek veszendőbe Lapokat temetnek Mélyre be a földbe. Ninivében a könyvek csak kiásva jók, Ékes ékeikkel ilyetén mesélnek: Emberek születtek, éltek és meghaltak, Születni, meghalni nem akartak. Az élethez viszont ragaszkodtak. De megtudták, hogy nem jöttek Halhatatlanoknak. visszatértem hozzájuk. Kitűnő kovásznak bizonyultak. Olyan gondolat-lavinát indítottak el bennem, amelynek révén nagy lépést tettem előre az önmegismerés útján. Nos, nem hallgathatom el, hogy barátom kijelentését bosszúsággal fogadtam. Először is az zaklatott, hogy miért vagyunk mi, emberek, olyan gyarlók, hogy őszinte véleményünket csak nagyritkán vágjuk egymás fejéhez, főleg akkor, ha kenyértörésre kerül sor baráti kapcsolatokban. Milyen barátság az, amely mindaddig, amíg tart, képmutatáson, álnokságon alapszik, s csak akkor ölti magára valódi jelmezét, amikor megszűnik? Másodsorban pedig méltánytalannak tartom az olyan vádat, amely csak felületes benyomásokra épül, s nélkülözi az igazi alapot. Valóság, hogy mindannyian ugyanannak a kornak vagyunk az emberei, s képtelenek lennénk elszakadni tőle. Éppen az egyik legfőbb emberi hivatásunk, hogy a mának élve tervezzük meg a holnapot, hogy az új század fiaiként részesei legyünk mindannak, ami a világban és itthon történik. Ez a benneállás a mában, a korban lassan át is alakít bennünket, idomít az új idők ritmusához, modern érák modern embereivé avat. De, bármennyire is változzunk, mindig szubjektumok maradunk, és kialakítjuk a magunk kis világát, amelybe a külső nagy eseményei átgyúrva, átfésülve kerülnek be, s önálló keretté állnak össze. Azonban ez csak kevés emberben tudatosodik. Tisztázni akarom, hogy nem szeretem önmagamat a kivételek közé sorolni, abból a meggondolásból sem, hogy ne keltsem a különc benyomását. De hát úgy érzem, hogy az a turisztika, amelynek szorgalmas, odaadó híve vagyok, nem divatszülte valami, hanem egy olyan belső vágynak, sarkallatnak 25

26 a kifejeződése, amely tág körű tudásszomjamba torkollik. Gömbölyű körök, Hullámzó vonalak, Magasba törő, hömpölygő Sokadalmak, Tűrt szájú, gyűrött Szemöldök tomporok. Kigyöngyözött vörösségek, Kakastaréj kifejlések, Lökdösött áramok. Alánéző habtenger, Adj erõt nekem Gyüremlő kékségár, Tovagördült homály, Rögök között, göcsön, Göröngyösen bőgőn Meglestem lovam az este, Fáradt volt, göcsörtös, Kehes már a teste, Ráborult a holdfény. Kormos volt a tájék, Tehén-borja sötét, S a lóba süllyedt holdból, Ordított egy fényfolt. Meglestem, amikor macska szállt az ölbe, Öreg néni, nannyó Reszkető térdére, Dörömbölt mélysége, Lomhán ér bele. Rokka pergésében, Savas szövevényben Örült macskalelke. Ház mellőli fáról, Diófa ágáról Bagolyhad figyelte. Vonalak, vonalak, Domborodó vállak, Idomuló lábak, Kies ágyék ágyak. Vonalak, vonalak Szép ívben hajlanak, Görbülnek Oda, hová a kéz Makacsul rendelte. Fogj ecsetet, pajtás, Folytasd a nagy munkát! Szüntesd papírjaink Makulátlanságát! Ha majd itt a földön Mindent berajzoltál, Húzd rá a felhőkre, A csillagos égre Emberi mivoltunk Gyötrő diadalát! Adj erőt nekem Mélységekbe látnom, Fehér dinnyehéjnak Lassú csúszásával Odáig eljutnom, Hol lüktet a semmi, Lenni, vagy nem lenni, Hol a halottaknak Égbe száll a lelke, S a földön marad 26

27 Porrá váló teste. Nincsen olyan kötél, Húzó-rívó rőt szél, Mely itt lenn tarthatná Lelkét, mely szabaddá vált. A fejezet összeállításához a következő forrásmunkákat használtuk fel: Borsodi László: Emlékezés. In: Hargita Népe. XV. évf., 283. (3874.) szám, december 6. Még in: Csíkszereda. A Városi Tanács és a Polgármesteri Hivatal havi kiadványa december 17. A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium Igazgatósága: Miklós József Emlékterem. In: Hargita Népe. XVI. évf., február 25. Dobos László: Búcsúzunk. In: Hargita Népe. XV. évf., 279. (3870.) szám, december éves a csíki hoki. In: Hargita Népe. XVI. évf., 101. (3992.) szám, május 3. Ferencz Imre: Miklós József In: Hargita Népe. XV. évf., 277. (3868.) szám, november 28. Közúti baleset áldozata lett Miklós József. In: uo. Megemlékezés. In: Hargita Népe. XVI. évf., 7. (3898.) szám, január 12. A Márton Áron Gimnázium évkönyvének szerkesztői köszönetet mondanak mindazoknak, akik szövegeiket rendelkezésünkre bocsátották. Szerkesztette: Borsodi L. László magyartanár 27

28 KRISTÓ ANDRÁS EMLÉKEZETE Kristó András június 10-én született Csíkszentkirályon tanítói családban, amelynek tekintélye volt a faluban, és szellemi irányítója volt a lakosságnak. A család természetszerető és természetjáró légköre és Csíkszentkirály festői képe, a környék természeti értékei, ritkaságai a Borsáros, a Lucs havasi tőzegláp, a falu borvízforrásai, a gyermek Kristó András figyelmét a természettudományok felé irányította. Állandóan jártuk a hargitai hegyeket-völgyeket, horgásztunk az Oltban és a hegyi patakokban, s így alaposan megismertem a természetet, az akkor még Õs-erdÕrengetegeket épp úgy, mint az Õsi székely falu szokásrendszerét, tárgyi és szellemi néprajzának értékeit. Ez a légkör tett fogékonnyá a természettudományok, de a történelem és a néprajz, az irodalom, a képzõmõvészet, a zene iránt is. Ez tette olyan szorossá kapcsolatomat a földdel és népével, hogy soha hosszabb idõre nem tudtam eltávolodni tõle. Az elemi osztályok elvégzése után, 1941-ben beiratkozik a csíkszeredai rom. kat. Főgimnáziumba, amely híres volt igényességéről és demokratizmusáról. Tanulmányait a második világháború félbeszakította, de ez a válságos és nélkülözésekkel teli idõszak nagy tanulságokkal, sok megfigyeléssel és tapasztalattal, s Közép-Európa egy részének alapos megismerésével gazdagított. Ekkor már nyitott szemmel jártam, jegyzeteltem, rajzoltam, s miután ha-zakerültem, jó egy évig tartott, amíg megírtam élményeimet, tapasztalataimat szeptember elején családunk elmenekült Nógrád megyébe, Cserhátsurányba, majd decembertõl 1945 májusáig elsodródtunk a Csallóközön és Pozsonyon át az ausztriai Linz melletti Mittenkirchenig. Innen, mihelyt lehetett, a Duna völgyén haladva visszatértünk Cserhátsurányba. Közben apám orosz hadifogságba esett, s onnan csak 1948-ban tért haza. Anyámmal és két testvéremmel Budapesten kivárva a hazatelepülési engedélyt, 1945 augusztus végén értünk haza. Ez az út azért volt számomra jelentõs, mert megismertem, be is jártam Nógrád nagy részét. Megismertem a palócokat, majd a Csallóköz településeit, mõemlékeit és magyarságát, a Cseh-masszívum déli lépcsõs eróziós letarolt felszínét, a Duna-völgy ausztriai szorosait. KÕzeteket gyõjtöttem és sokat rajzoltam. Bár ezek nagy része elkallódott, megmaradt az élmény, az utazás, a felfedezés öröme, amihez hazatérve minden fellelhetõ irodalmat elolvastam. Egy évi kimaradás után tanulmányait a csíkszeredai Főgimnáziumban folytatja, ahol aktívan bekapcsolódik a diákok önképzőköri munkájába. Előadásokat tart a magyar felfedező utazókról, a földrajz egyes problémáiról és a Székelyföld tájegységeiről, a borvizekről és a vulkánosságról. Kedvenc földrajztanára, Buszek Gyula előadásai és az óra keretében tett elméleti utazások nagy élményt jelentettek a gimnazista Kristónak. 28

29 Kristó András tudásszomjának kielégítéséhez segítséget nyújtott az iskola tanári könyvtára, ahol hozzáfért a kor különböző természettudományi folyóirataihoz, az Erdélyi Múzeum, Lóczi, Cholnoky több könyvéhez, Herbich: A Székelyföld földtani és Õslénytani leírásához. Különösen fontosnak tartotta Teleki Pál, Princz Gyula Magyar földrajzát, Györffi István néprajzi tanulmányköteteit. Ezek neveltek belõlem geográfus szemléletre törõ, mindent aszszimiláló ifjút. Nagy hatással volt rám Ábrahám Ambrus, mint ember és természetkutató, akivel 1940-ben több héten át együtt barangoltuk be a Tusnád környéki hegyeket. Cserhátsurányban dr. Kreylig Lajost ismertem meg, kinek talajgeológusi tevékenységét már csodáltam ban nagy lökést adott a Cholnoky professzorral kialakult rendszeres levelezésem, ami közel haláláig tartott. Nagyon sok bíztatást kaptam tõle. Közben jártam a hegyeket, a medencét, megfigyeltem, gyõjtöttem, jegyzeteltem, rajzoltam és olvastam. Ekkor kerültem kapcsolatba dr. Bányai János székelyudvarhelyi geológus tanárral, akinek otthona kutatóintézet volt számomra. Szoros kapcsolatunk haláláig tartott. Évenként többször találkoztunk, leveleztünk, s mivel Õ már nehezen járt terepre, több terület ásványvízgeológiai térképét elkészítettem neki. Dr. Cholnoky Jenő, a nagy geográfus, december 20-án kelt levelében felhívja a fiatal Kristó figyelmét a tudós világban uralkodó furcsa állapotokra: Igaz, hogy engem sokáig nem tartottak igazi tudósnak, mert mindent meg lehetett érteni, amit írtam. Mert csak az igazi tudós, akinek írásait a fene sem érti meg, legkevésbé maga a szerzõ! Érettségi után tanulmányait (Cholnoky ajánlatára) a budapesti Műegyetemen szerette volna folytatni, de a határokat akkorra már lezárták, így a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Természettudományi Karára kérte felvételét, ahol geológus-geográfus diplomát szerzett. A Bolyai Tudományegyetemen kiváló, széles látókörõ professzoraink voltak: Balogh ErnÕ, Török Zoltán, Tulogdy János, akiktõl a pontos és bõséges adatolást, a kitartó terepmunkát és megfigyelést tanultuk meg az élményszerõ beszélgetések során. Rajtuk kívül sokat tanultunk dr. Treiber János adjunktustól, aki fõként a kõzettan, teleptan és laboratóriumi vizsgálati módszerekbe vezetett be. Az egyetemi évek végén a Kelemenhavasok Neagra és Haita völgyeinek geológiai viszonyairól készítettem diplomadolgozatot, és sikerrel államvizsgáztam 1953 nyarán. Kinevezését a Brassói Magyar Gimnázium földrajz katedrájára kapta, de Bányai János bíztatására végül a sepsiszentgyörgyi Apemin borvíztöltő vállalathoz megy hidrogeológusnak. Amikor látja, hogy terveit, álmait itt nem valósíthatja meg, a tanügyben keres munkát. Hazatér Csíkba, és kezdetben a csíkkarcfalvi ( ), majd a csíkszentkirályi ( ), végül a csíkszeredai-csíksomlyói ( ) általános iskolákban tanít jórészt földrajzot. Közben állandóan jártam a vidéket, 1954-tÕl kezdtem a középiskolai évektõl gyõjtött adatok alapján publikálni, ahogy erre lehetõség nyílt. Kedvenc munkaterületem mindvégig a geomorfológia, negyedkor geológia és a hidrogelógia volt. 29

30 Szakmai tevékenységében két nagy korszakot tudunk elkülöníteni. Tevékenységének első korszakában, az es években jelenik meg a legtöbb dolgozata. Önálló tudományos munkássága, az 1955-ben a Sepsiszentgyörgyi Tartományi Múzeum Évkönyvében megjelent Adatok a csíkszentkirályi Borsáros borvizes láp hidrográfiájához című tanulmányával kezdődik. Munkája a szülőfalu mellett húzódó rendkívül értékes tőzegláp részletes geomorfológiai, földtani, hidrogeológiai sőt botanikai leírását tartalmazza. Megjegyzi, hogy a Borsáros nem egy elhajló természeti jelenség, hanem most is élõ forrásláp, amely a jégkorszak óta nem sokat változott. Csupán a források változtatták helyüket idõnként. Dolgozatában 14 forrás pontos leírását közli, és ismerteti a láp területén található két borvízfürdő, a Cigányok feredeje és a Borsáros fürdő történetét. Kiemeli az elhanyagolt székelyföldi ásványvizes fürdők fellendítésének fontosságát. A tanulmány értékét növeli a részletes Borsáros-térkép, szelvény és tömbszelvény. A térképen feltüntette a 41 Betula humilis és a Saxifraga hirculus előfordulási helyeit ban megjelenik a Csíki Múzeum kiadványaként a Csíki-medence földtörténete című dolgozata, amelyben részletesen ismerteti, egységes képbe foglalja a vidék geológiai fejlődéstörténetét. Az Őshegység a Kárpátok helyén című fejezetben a Csíki-medence övezetében található kristályos vonulatok születését ismerteti. A Csíki-medence tájképileg legszebb mezozoos mészkővonulatának, a Nagyhagymás Egyeskő Öcsém vonulatának kialakulását és kövületeit a Kárpátok bölcsõje címszó alatt vizsgálja. A tanulmány további fejezeteiben részletesen tárgyalja a Kárpátok kialakulását, a Hargita képződését, a Csíki-medence kialakulását és negyedkori földtörténetét. Első környezetvédelmi témájú írása a Csíki Múzeum Közleményei 1956-ban kiadott első számában jelent meg Természeti emlékeink és a természetvédelem legsürgõsebb feladatai Csíkban címmel. Már ekkor felismeri a környezetvédelem fontosságát. Az általános környezetvédelmi problémák ismertetése mellett részletesen leírja a Csíki-medencében elsőként természetvédelmi területté nyilvánított csíkszentkirályi Borsáros láp értékeit és a felmerülő környezetvédelmi problémákat. (1939-ben, Pop Emil akadémikus javaslatára nyilvánították természetvédelmi területté.) 1955-ben nyilvánították védett területté a Lucs mejjéke és a Csíkszentimrei Büdös-fürdő tőzeglápját. Dolgozatában Kristó nehezményezi, hogy a Mohos vagy Kukojzás, amely nemcsak jégkorszaki növényeiről híres, hanem hidrográfiai szempontból is ritka láp, csak most került a figyelem középpontjába. Azon is csodálkozom, hogy nagyszerõ irányelveink dacára sem gondoltak arra, hogy a Mohos nem kevésbé nevezetes ikertestvérét, a Szent Anna-tavat és kráterét bele kellene venni ebbe a védelembe.... A természetbarát szemében természetgyalázásnak tõnik, ha látja az égést tetõzõ erdõirtást és ráadásul a fõrésztelepet. Továbbá ismerteti az Alcsíki-medencének az Akadémia Természetvédelmi Bizottsága által védelemre javasolt három tőzeglápjának, a tusnádi Benes, Középpatak és Nádasfürdő természeti értékeit. 30

31 Első nagyobb lélegzetű munkája, A Csíki-medencék geomorfológiai problémái, 1957-ben jelent meg a Csíki Múzeum Közleményeiben. A geomorfológus Kristó András ebben a tanulmányában elsőként ismerteti részletesen a Csíkimedencék felszínalaktani problémáit. Az ötven oldalas dolgozatban a szerző leszögezi, hogy a medencék fejlődése szoros összefüggésben van a Hargita vulkáni tevékenységével. A medencék tektonikai mozgásai szoros összefüggésben vannak az időben északról déli irányba eltolódó vulkánossággal. A medenceüledék meghatározó formái a hordalékkúpok. A medence területén, a Csíkszentdomokos és Tusnád közötti szakaszon négy pleisztocén teraszt mutat ki. A medence peremén felismeri a pliocén tönkösödés jeleit is. Végül a tanulmányban a szerkezeti és morfológiai jellemvonások alapján kijelöli a morfológiai tájegységeket. Ennek a dolgozatnak a bővített, javított változatát közli román nyelven, Caracterizarea geologicõ ºi geomorfologicõ a depresiunilor din Ciuc ºi a munõilor din împrejurimile lor címen a Hargita Megyei Néptanács kiadásában 1968-ban megjelent Plante medicinale din flora spontanõ a bazinului Ciuc kötetben. A tanulmány bevezetőjében kiemeli, hogy a Csíki-medencék földtani és geomorfológiai problémáinak a tárgyalásánál tanulmányozni kell a környező hegykeretet is, a Hargita-vonulatot, a Csíkihavasokat és a Nagyhagymást, hiszen ezek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az 1970-es évek szabadabb légköre kedvezett a múzeumi évkönyvek megjelenésének, ami lehetővé tette az elfekvő, korábban megírt tudományos dolgozatok közlését. Ebben az időszakban jelenik meg a Sepsiszentgyörgyi Múzeum évkönyvében, az Alutában két román nyelvű és egy magyar nyelvű tanulmánya: A domborzati egységek elhatárolásának és elnevezésének egyes problémái a FelsÕ-Olt intrakárpáti medencéinek környékén, Adatok a FelsÕ-Olt vízhálózatának fejlõdéséhez a Csíki-medencék területén és az Adatok a Kászonimedence geomorfológiájához ben a székelykeresztúri múzeum emlékkönyvében jelenik meg a A homoródalmási Vargyas-szurdok geomorfológiai problémái című dolgozata, amelyben a csíkszeredai gimnázium földrajzkörének 1970-ben és 1971-ben végzett geomorfológiai megfigyeléseinek és térképezésének az adatait dolgozza fel. Ugyanebben az évben az Adalékok a Csíkszereda környéki ásványvizek hidrogeológiájához című tanulmányában ismerteti a környék földtanát, tektonikai viszonyait és az ásványvíz feltörések kapcsolatait, valamint az ásványvízkészlet kihasználási lehetőségeit. A zilahi Acta Muzei Porolissensis-ben ismerteti 1978-ban a gyergyószárhegyi Lázár kastély kőzetanyagának a származási helyét. Kristó András hidrogeológiai jártasságát bizonyítja a Románia ásványvizei című könyv is, amelyet Kisgyörgy Zoltán geológussal közösen írt (1978). A kitűnően szerkesztett könyvben Kristó Az ásványvíz általános jellemzése, A Kárpátok övezetének ásványvizei és az Ásványvíz-iparunk című fejezeteket írta. 31

32 Szakmai tevékenysége első korszakának záró dolgozata az Acta Hargitensiaban 1980-ban megjelent Csíkszereda környékének geomorfológiája, amelyben a megyeszékhely környékének legfontosabb morfológiai problémáit ismerteti. Amikor itthon már nem lehetett közölni, akkor kilopja Magyarországra a Románia folyóteraszai című dolgozatát, amely a Földrajzi Közleményekben jelenik meg 1985-ben K. A. aláírással. Ez a dolgozat a romániai vízrendszerek folyóteraszainak szintézise, amelynek különös értéke a vízrendszerenként közölt részletes irodalom tól a csíkszeredai középiskola (a régi Főgimnázium, ma Márton Áron Gimnázium) földrajz és földtan tanára. Ezt az intézményt igazgatóként vezeti 1959-től 1965-ig tól 1969 decemberéig a megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese ben visszakerül a gimnáziumba, ahol a földrajzkör irányítójaként diákjaiban felébreszti a természettudományok, a néprajz iránti szeretetet. A nyári szünidőben kutatótáborokat szervez, ahol megismerteti diákjaival a kutatómunkával járó örömet, és felkészíteti őket az egyetemi évekre. Megbízott tanítványaiban, a hosszú gyalogtúrák alatt sokszor segített nekik eligazodni a romániai politikai helyzetben. Kiváló előadói tehetségével lenyűgözte a hallgatókat. A honismereti túrák igazi általános műveltségi órák voltak. Diákjai rajongtak érte között Balánbányán, az 1. sz. Általános Iskolában tanít. Ekkor készíti el a Nagyhagymás földtani és geomorfológiai felmérését től 1990-ig, nyugdíjazásáig ismét a Márton Áron Gimnáziumban tanít földrajzot és földtant. 32

33 Tanári pályafutásom során elégtételt nyújtott az, hogy szerettek, rengeteget kirándultam velük, és jól mõködõ földrajzköröket szerveztem. Munkámmal nemcsak a tanulók körében, hanem a sok cikkezés, elõadás révén tágabb térségben is elismerést vívtam ki. Hivatalos elismerés jegyében kaptam a Munkaérdemrend bronz fokozatát (1964) és az Érdemes tanári oklevelet (1971). Nyugdjba vonulása nem okoz törést tanári pályafutásban. Még keményebb pedagógiai munkába kezd. Tovább tanít a Gimnáziumban, előad a Segítő Mária Katolikus Gimnáziumban, a Sepsiszentgyörgyön működő Hyperion magánegyetemen, részt vállal a gödöllői Agrártudományi Egyetem távoktatásában. Előadásokat tart a Bolyai és a Balaton Akadémián. Életében külön vonal volt a természetjárás, a természet s környezetvédelem ben tevékenyen részt vesz a Csíki Természetjáró és TermészetvédÕ Egyesület megalakításában és az Erdélyi Kárpát Egyesület újraszervezésében. A CsTTE elnöke, majd késõbb tiszteletbeli elnõke, tagja az Erdélyi Kárpát Egyesület vezetõségének. Felismeri ezeknek az egyesületeknek ember- és közösségformáló szerepét ben indul szakmai tevékenységének második korszaka a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület keretében. Az egyesület kiadványaiban, a Csíki Zöld Füzetekben, a Környezetkultúrában jelennek meg a környezetvédelmi, földtani és geomorfológiai témájú írásai: A Csíki-medencék vidékének környezetvédelmi értékelése és környezetszennyezõ gócai (1994), HargitafürdÕ és környékének földtani és természetföldrajzi jellemvonásai (1994), A Gyilkos-tó és a Békás-szoros környékének földtani és geomorfológiai jellemvonásai (1995), A Csomád-Büdös hegycsoport földtani és geomorfológiai képe (1995). Ez a részletes tanulmánya a Csomád-Bálványos kistérség fejlesztési stratégiájának alapdokumentuma, és egyben utolsó tanulmánya, amely csak halála után jelent meg. Az 1990-es évektől jó kapcsolatokat ápol a magyarországi fiatal geológus és geográfus nemzedékkel, Karátson Dáviddal, Pécskay Zoltánnal és Hajdu- Moharas Józseffel. Közös munka eredménye az ankarai geológiai kongresszuson 1994-ben bemutatott tanulmányuk (Remant Surfaces of Different Volcanic Flows in the Upper Csík/Ciuc/Basin: relief evolution of 5-6 Ma old volcanic fans in the North Hargita, East Carpathians). A Hargita felszínalaktani jellemvonásai című tanulmánya 1995-ben jelenik meg a Földrajzi Közleményekben. Ebben a dolgozatában Kristó részletesen ismerteti a Hargita és előtere szerkezeti kapcsolatait, szerkezeti-domborzati tagolását, kőzetfelépítését és a kutatástörténetét. A Karátson Dávid szerkesztette Pannon Enciklopédia - Magyarország földje kötetnek, amely 2000-ben jelent meg Budapesten, a Hargitára vonatkozó szócikke Kristó András szövege. Nagyon szeretett utazni. Bejárta szűkebb és tágabb pátriáját. Beutazta Európa számos országát. Nem volt önző. Az élményeket rögzítette, hazahozta és továbbadta. Számos vetített képes előadást tartott a Kárpát-medencében Csíkszeredától Nagyváradig, Brassótól Gyulafehérvárig. 33

34 Amíg lehetett, sokat utaztam külföldre, s az útjaim során készített színes diaképekkel Erdély sok helységében tartottam elõadást. A 80-as évektõl ezek a lehetõségek fokozatosan leszõkültek. A legnyomasztóbbak a 80-as évek közepétõl kezdõdõ évek voltak, amikor teljesen elszigeteltek minden külföldi hatástól (szakfolyóirat, személyes kapcsolat, levelezés) és útlevelet sem kaptunk. Ez a szétzüllesztési politika, az állandóan érezhetõ ellenõrzés, a zaklatástól való félelem még a belföldi kapcsolatokat is lehetetlenné tette. A lelkileg nagyon nyomasztó idõkben a csaknem titokban végzett munka, a zene, a természet adott csak némi nyugalmat." Kristó Andrásnak nemcsak szakirodalmi munkássága jelentős. Számos ismeretterjesztő írása, újságcikke és könyve jelent meg életében. Több mint száz cikke jelent meg az Ifjú munkás, Hargita, Hargita Népe, Hargita Kalendárium, Tanügyi Újság és az Erdélyi Gyopár oldalain. Több tucatra tehető azoknak a dolgozatoknak és jelentéseknek a száma, amelyeket tudományos ülésszakokon mutatott be, és nem láttak nyomdafestéket. Kristó ismert tankönyvíró volt. Társszerzője, átdolgozója és fordítója több földrajzkönyvnek: Hargita megye földrajza (III. osztály), Földrajz - Hargita megye (III. osztály), Románia Szocialista Köztársaság földrajza (VIII. osztály), Általános természeti földrajz (IX. osztály), Általános természeti földrajz és földtan (IX. osztály) stb. Ismertek a Hargita napilap Turistakalauz rovatában megjelent cikkei. Társszerkesztője az 1973-ban megjelent Hargita megye útikönyvnek. Fontosnak tartotta a természetjárást, ezért nagy kedvvel adta át ismereteit hallgatóinak és olvasóinak. Kristó András a természettudományok mellett magas szintű néprajzi, történelmi, irodalmi, művészettörténeti és zenei ismeretekkel bírt. Igazi tudós alkat volt. Budapesten halt meg december 14-én. Hamvait szülőfalujában, a csíkszentkirályi temetőben helyeztük örök nyugalomra. Kristó András 1971-től tagja volt a National Geografic Society-nak. A Magyar Földrajzi Társaság Sárospatakon július 1-én Kristó Andrást a magyar földrajzoktatás- és tudomány szolgálatáért posthumus Tiszteletbeli taggá választotta. Az Erdélyi Kárpát Egyesület Kristó Andrást post mortem Kiváló természetjáróvá minősítette. Korai halála nagy űrt hagyott hátra. Méltatói így írnak róla: Kristó Andrásban, meggyõzõdésem, nem kevesebbet, mint a jobb sorsra érdemes ma-gyar földrajztudomány legnagyobb kortárs alakját gyászoljuk...történelmi, mõvészettörténeti, néprajzi tudása, nagyszerõ tanári képességei, utolérhetetlen helyismerete, szerénysége, jellemszilárdsága és tisztánlátása lenyõgözõ példa volt azok számára, akiket megtisztelt,... Kristó András sorsa jellegzetes székely-magyar tudóssors. Bántotta, hogy nem lehetett román doktor, mert már annak idején sem vállalta a székely helynevek románosítását; s bántotta, hogy nem lehet magyar doktor, mert e procedúra formaságaira már nem futotta idejébõl. 34

35 Sajnos, az elmúlt négy esztendõ szabadabb légköre nem volt elég arra, hogy a magyarországi tudomány valamit is törlesszen Kristó tanár úrral (úgy is, mint a határon túli magyar tudósok, tanárok egyik legjelesebb képviselõjével) szembeni adósságából. (Hajdu-Moharos J,1995). Minden értelemben a vidék egyik központi alakja volt, nemzedékeket nevelt fel és tanított a maga csendes módján emberi tartásra és magyarságra... Kristó András a Székelyföld egyik legszebb, egyben legérdekesebb vidékének, a Csíki-medencéknek és a környezõ hegységkeretnek volt messze földön legjobb ismerõje. Sajnos azonban, és ez a magyar földtudomány felmérhetetlen vesztesége, erre vonatkozó tudását csak összefoglaló jellegõ, leginkább nép-szerõ cikkekben jelentethette meg... Hogy azonban méltó helyre kerüljön a ma-gyar geológus- és geográfusszakma megítélésében, azért nekünk, akik ismertük és szerettük, még sokat kell tennünk. (Karátson D, 1995) Kristó András szakirodalmi munkássága: 1. Adatok a csíkszentkirályi Borsáros borvizes láp hidrográfiájához in: Sepsiszentgyörgyi Tartományi Múzeum Évkönyve, pp A Csíki-medence földtörténete Csíki Múzeum Kiadványa, Csíkszereda Természeti emlékeink és a természetvédelem legsürgõsebb feladatai Csíkban Csíki Múzeum Közleményei, Magyar Autonóm Tartomány, A Csíki-medencék geomorfológiai problémái A Csíki Múzeum Közleményei, Csíkszereda pp Plante rare ºi relicte ce trebuie ocrotite în mlaºtinile de la SâncrÕieni Borsáros in: Ocrotirea Naturii. Nr. 3. Ac. RPR., Bucureşti pp Caracterizarea geologicõ ºi geomorfologicõ a depresiunilor din Ciuc ºi a munõilor din împrejurimile lor in: Plante medicinale din flora spontanõ a bazinului Ciuc. Cons. Pop. al jud. Harghita, Miercurea-Ciuc pp RezervaÕiile naturale ºi ocrotirea plantelor în bazinul Ciuc in: Plante medicinale din flora spontanõ a bazinului Ciuc. Cons. Pop. al jud. Harghita, Miercurea-Ciuc pp Unele probleme privind delimitarea ºi denumirea unitõõilor de relief din împrejurimile depresiunilor intracarpatice ale Oltului Superior in: Aluta. Muzeul Sfîntu Gheorghe, pp Date cu privire la evoluõia reõelei hidrografice a Oltului în Depresiunea Ciucului in: Aluta. Muzeul Sfîntu Gheorghe, pp Hargita megye útikönyve társszerzők: Ferenczi Géza, János Pál, Makkfalvi Zoltán; Hargita megye Néptanácsa, Csíkszereda, A homoródalmási Vargyas-szurdok geomorfológiai problémái in: A Székelykeresztúri Múzeum Évkönyve. Tanulmányok, közlemények, Csíkszereda pp

36 12. Adalékok a Csíkszereda környéki ásványvizek hidrogeológiájához in: Hargita megye természetes gyógytényezõi. Hargita Megye Néptanácsa, Csíkszereda, pp Adatok a Kászoni-medence geomorfológiájához in: Aluta Sepsiszentgyörgyi Múzeum, pp ObservaÕii geologice asupra castelului LÕzarea in: Acta Musei Porolissensis 2. Zalău p Csíkszereda környékének geomorfológiája in: Acta Hargitensia 1. Csíkszereda, pp Románia folyóteraszai in: Földrajzi Közlemények, 1985/1, Budapest. pp A Csíki-medencék vidékének környezetvédelmi értékelése és környezet-szennyezõ gócai in: Csíki Zöld Füzetek 1, Csíkszereda, pp A Csomád hegycsoport in: Környezetkultúra 4. júl.-aug., Csíkszereda, pp HargitafürdÕ és környékének földtani és természetföldrajzi jellemvonásai in: Környezetkultúra 6, Csíkszereda, nov. pp A Hargita felszínalaktani jellemvonásai in: Földrajzi Közlemények. 1 sz. CXIX/XLIII. kötet, Budapest pp A Csomád-Büdös hegycsoport földtani és geomorfológiai képe in: Csíki Zöld Füzetek. 1. sz. Csíkszereda, pp A Gyilkos-tó és a Békás-szoros környékének földtani és geomorfológiai jellemvonásai (részletek) in: Környezetkultúra 12, Csíkszereda pp Remant Surfaces of Different Volcanic Flows in the Upper Csík /Ciuc/ Basin: Relief Evolution of 5-6 Ma Old Volcanic Fans in the North Hargita, East Carpathians. Társzerzők: Karátson Dávid Pécskay Zoltán: LACVEI Congress, Ankara. Abstract vol., session 4. Acta Vulcanologica, Firenze Bibliográfia: 1. HAJDÚ-MOHAROS, J. (1995): Emlékezés Kristó Andrásra. In: Papp, Á. Szíjártó, I. (szerk.) Kristó András emlékére. Balaton Akadémia, Vörösberény. pp JÁNOSI, Cs. (1995): Kristó András. In: Környezetkultúra, JÁNOSI, Cs. (2000): Kristó András emlékezete. In: Ferenczes, I. (szerk.) Székelyföld. 4. évf. 6. sz.: (Valamint az előzőekben felsorolt szakdolgozatok.) Jánosi Csaba, iskolánk egykori tanítványa, volt földrajzkörös 36

37 A MÁRTON ÁRON GIMNÁZIUM KÖNYVTÁRA Rövid történeti bemutató a ferencesek letelepedésérõl és könyvtáráról A ferencesek az es tatárjárás után telepedtek meg Erdélyben. A XV. század végéig Csíksomlyón kívül Erdély számos településén építettek vagy létesítettek templomot, rendházat. Csíksomlyói templomuk és kolostoruk Hunyadi János idejéből való. A ferences rend kolostorának elengedhetetlen fontosságú tartozéka (volt) a könyvtár. Egy 1444-es helybéli oklevélben már említést tesznek a ferencesek könyvtáráról. A csíksomlyói kolostor könyvtára Erdély egyik legértékesebb és leggazdagabb középkori egyházi gyűjteménye. Felbecsülhetetlen értéke abból adódik, hogy miközben más erdélyi és magyarországi rendházak könyvtárai részben vagy egészen megsemmisültek, addig a csíksomlyói fennmaradt. Gyarapodásának egy része a megszűnt magyarországi és erdélyi rendházak középkori könyvtáraiból származó köteteknek köszönhető, amelyeket nemcsak megszerezni, hanem megőrizni is képes volt. Egyetlen erdélyi katolikus könyvtár, amely túlélte a reformációt. Ebben az időben is képes volt fennmaradását biztosítani, sőt gyarapítani meglévő állományát. Nagy segítséget nyújtott mindehhez a szerzetesek által működtetett nyomda. Több értékes művet nyomtattak itt. Az 1676-ban induló könyvnyomtatás Kájoni János nevéhez fűződik, aki a Rómától megszerzett engedély előtt is adott ki könyveket. A nyomda léte nagy szerepet játszott az iskola működésében is. A ferencesek által újraindított iskolában első ízben a XVII. század elején alkalmaztak az egyházi személyek mellett világi tanítókat. Erre az időszakra tehető egy komolyabb iskolai könyvtár létrehozása is. A tulajdonosi bejegyzések tanúsága szerint a könyvek többsége a ferences rendtagok tulajdona és a XVI. században nagyrészt megszűnt rendházak birtokában volt. A könyvtári könyvek tulajdonosainak egyik jelentős csoportját a székelyföldi könyvgyűjtők alkották: papok, tanítók, nevezetes személyek stb. A XIX. század végéig nemcsak művelődéstörténeti szempontból az igen értékes állomány elérhető lett minden komoly érdeklődő számára. Annak ellenére, hogy a századok folyamán a csíksomlyói könyveket többször leltárba vették, nem sikerült megőrizni ezeket a dokumentumokat. Pedig a könyvtár sikeresen túlélte a csíki tatárdúlásokat, a reformációt, illetve más támadásokat. Nem így történt azonban a XX. században: a Ferenc-rend feloszlatása után (1951) a gyűjtemény egy ideig Csíksomlyón maradt, de 1961 után a Csíkszeredai Múzeumba szállították át azokat. A hatvanas években a könyvállomány egy része a múzeum birtokában maradt. A hiányzó Kájonikéziratokat, zenei kódexeket elveszettnek hitték. A könyvtár ezen kincsei 1980-ban és 1985-ben kerültek elő augusztus 22-én a kolostortemp- 37

38 lomban, a Mária-szobor talapzatának javításakor bukkantak rá a könyvek és kéziratok egy részére. A lelet 33 nyomtatásos és kéziratos könyvet, misztériumdrámákat, levéltári iratokat, egy függőpecsétes oklevelet, valamint egy XVII. századi Kájoni-arcképet tartalmazott. A legtöbb elveszettnek hitt könyv és kézirat április 11-én került meg. A Csíki Székely Múzeum szakemberei (Muckenhaupt Erzsébet, Gecző Kálmán, P. Márk József és Dénes Márton) a kolostor egykori nagy ebédlőjében (ma a Szent Anna iskola kapott helyet benne), egy befalazott vakablakban bukkantak rá 124 kéziratra és ősnyomtatványra. A biztonságba helyezett, megmentendendő könyvek 25 % -a a nedvesség miatt megsemmisült. Az előkerült könyvek egy részét, a teljesen szétesetteket is, Bukarestbe vitték. Ezek restaurálása a bukaresti, a csíkszeredai, valamint a jászvásári (Iaşi) szakemberek együttműködésének eredménye. Az utolsó példányok 1993-ban érkeztek vissza Csíkba ben felsőbb állami utasításra a ferencesek, illetve a Római Katolikus Gimnázium könyvállományának újabb kori köteteit a múzeumból a Csíkszeredai Megyei Könyvtár dokumentációs osztályára helyezték át. Az 1989-es rendszerváltás után sikerült újból visszaszerezni ezeket a köteteket a múzeum számára. Jelenleg az egykori ferences könyvtár megtalált kötetei a múzeum gyűjteményében, illetve a kolostor tulajdonában vannak. 38 Az iskola könyvtára Az iskola alapítását a XV. századra teszik. Az iskola közvetlen a ferences kolostor mellett működött. Mivel kezdetben egyházi tanítók végezték az oktatói-nevelői tevékenységet az iskolában, elsősorban a saját könyvtárukat használva adták tovább tudásukat a tanulóknak. Bizonyított tény az is, hogy a XVI. század második felében már középfokú oktatás folyik. Az iskolai könyvtár könyveiről az első feljegyzés 1630-ból való. Valószínű, azelőtt is létezett könyvtár az iskolában. Erről a kis gyűjteményről nem maradtak feljegyzések. Egyes feltételezések szerint a kolostori könyvtárba olvadt be. Közben az iskolát a pogányok 1661-ben felégették. Az újrainduló iskola alapítói között ott volt a könyvnyomtató és egyben könyvtárgyarapító Kájoni János is. Nemcsak egyházi személyek igyekeztek az állományt gyarapítani, hanem világiak is. A különböző egyesületek által létrehozott könyvtárak egy része beolvadt a kolostor könyvtárába. Ilyen volt az 1727-ben alapított Mária Társulat könyvtára. E társulat tagjai közé befogadták a legjobban tanuló diákokat. A diákok számára létrehozott könyvtárat folyamatosan gyarapítani kellett, egyrészt a kevés kötetszám végett, másrészt az újonnan érkező információk ismertetéséért. Mivel az iskolának nem volt elég pénze könyvvásárlásra, a könyvtár gyarapítása nagyrészt adományokkal történt. Ennek ellenére egyre nőtt az új könyvek iránti igény.

39 A lehetőségekhez mérten megvásárolták a legszükségesebb köteteket, a fontossági sorrendet követve. Elsőként az oktatói-nevelői tevékenységhez szükséges könyveket szerezték be, természetesen a tanítás rendjéhez igazodva. A kialakított állomány túlnyomó részét latin, kisebb számban magyar, valamint német és görög nyelvű könyvek tették ki. A könyvállomány összetétele arról is tanúskodik, milyen szellemi táplálékot nyújtott diákjainak és tanárainak az akkori iskola. A jelenlegi iskola könyvtárában fellelhető évkönyvek is tükrözik a hajdani állapotokat. Igaz, évkönyveink az 1870-es évek utáni időszakból valók. Imets Fülöp Jákót tartják az iskolai könyvtár megalapítójának, aki huszonegy esztendeig igazgatta az iskolát ben az iskolai könyvtár egész állománya 1882 kötet volt. A könyvek beszerzésénél különös gondot fordítottak a tankönyvekre, mivel segíteni akartak a szegényebb tanulókon. Csekély használati díj mellett tankönyvekkel ajándékozták meg őket a tanulási időszakra. Az december 23-i tanári tanácskozáson azon indítvány merült fel, hogy válasszák szét az addig egyben lévő tanári könyvtárat az ifjúságitól, a volt közös könyvtár tankönyveit jutányos áron adják el, a megmaradt ifjúsági könyvtár pedig egyesüljön az önképzőkör könyvtárával. Így a könyvek száma 1975 kötetről 1300-ra csökkent és 1880 között 1190 könyve volt külön a kölcsönző könyvtárnak. Az ifjúsági könyvtár 334 könyvet számlált, míg a tanári könyvtár 1810 kötettel büszkélkedhetett. Az 1900-as évek elején ismét folyamatosan gyarapodott a könyvtár állománya. Ezek voltak a legkedvezőbb évek. Egyesületekhez fordulva több könyvet tudtak vásárolni, mint a korábbi években. Nemcsak vásárlás útján, hanem adományokból is tekintélyes kötetszámra tettek szert után megszűnt Budapesttel az érintkezés. Tudományos művek beszerzése lehetetlen volt. Ebben az időszakban a könyvtárállomány kevés kötetszámmal nőtt. A háború éveiben egy része eltűnt, elkallódott, vagy a hatóságok nyomására állami kézbe került. Néhányat civilek rejtegettek. A XIX. század végén szerény folyóirat-küldemények érkeztek, de a folyóirat-állomány is csak a XX. század első feléig, pontosabban az első világháborúig bővült. Az új állami berendezkedés a 20-as években a román anyanyelvű folyóiratok beszerzésére fektette a hangsúlyt. Ugyanez volt érvényes a könyvekre is ban habár még létezett a három elkülönített könyvtár a könyvtárállomány szegényes volt. A tanári könyvtár 3558 kötetét tizenhat tanár használta. Az 1940-es bécsi döntés értelmében az anyaországhoz visszakerült országrészek között Észak-Erdély is ott volt. A tanári könyvtár 7110-ről re, míg az ifjúsági könyvtár 4075-ről 4874-re gyarapodott ben újból gazdát cserélt Észak-Erdély ig a könyvtár állapota nagyjából ugyanaz maradt, mint a negyvenes évek elején. Az ötvenes évek- 39

40 beli története a kommunista hatalom berendezkedésétől függően alakult, mivel az iskolai könyvtár régi könyvei szinte ugyanazt a kálváriát járták végig, mint a ferences könyvtáréi ugyanebben az időszakban. A könyvtár súlyos gondokkal küzdött. Az iskolában hagyott könyvek elégtelennek bizonyultak a tanítás szempontjából. A könyvtár gyarapítását pedig az erre kirendelt állami emberek intézték a kor politikai szellemének megfelelően, ahogy már nemegyszer megesett a történelem folyamán tól ingyenes tankönyveket osztogattak az I-VIII. osztályos tanulók számára től a IX-XII. osztályos diákok is ingyen tankönyvekhez jutottak ben két alkalmazott látta el a könyvtárosi teendőket. A könyvtár állománya 2426 kötettel gyarapodott, amelyből román 1669, magyar 630 és idegen nyelvű 127 volt. Az iskola évkönyve nem tesz említést a könyvek számáról, de az elmesélések alapján nem lehetett több kötetnél. A nyolcvanas évek végén ez a szám körülbelül volt. A kilencvenes évek közepén több mint tízezer kötettel nőtt a könyvtár állománya. Ez az 1989-es rendszerváltásnak volt köszönhető. Nagyrészük ajándékként érkezett Magyarországról. Ezen könyvek túlnyomó többsége a magyar könyvtárakból kiselejtezett példány, nagy része ma is használható. Kis részük magángyűjteményekből származik, kevés hányada pedig vásárlásból ben az iskola könyvtára kötetet számlált. A kommunizmus éveinek könyvleírásaiból és a tömeges selejtezésből adódó könyvhiányt, az egyes könyvek nehéz elérhetőségéből fakadó krízist nagyrészt megoldották az adományokkal juttatott példányok. A könyvek száma ugyanis így rohamosan nőtt. Ezért volt szükség a könyvtár térbeli bővítésére. Először csak egy terem állt rendelkezésre, amelyet később még eggyel bővítettek. Az utolsó, harmadik termet az olvasók számára hozták létre. 40 A könyvtár mai helyzete A könyvtárállomány gyarapodásának nagy részét továbbra is az ajándékkönyvek teszik ki. A nélkülözhetetlen művek bizonyos részét az iskola vásárolja meg. A könyvek az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerint vannak besorolva. Az olvasóteremben találhatóak az általános lexikonok, enciklopédiák, szótárak, valamint a szakkönyvek. Ezen könyvek nagyobb része kevés példányszámban kapható meg a könyvtárban, ezért ezeket a példányokat a diákok csak helyben használhatják, a tanárok tanórára elvihetik. Kivételes esetekben egy vagy több napra ki lehet kölcsönözni az említett könyvtípusokat, például: versenyekre való felkészülés esetén. Dolgozatírások előtt, hétvégéken szintén kivehetők az igényelt szakkönyvek, de a rákövetkező hét elején a kölcsönzők kötelesek azokat visszahozni. A felsorolt könyveken kívül létezik egy szabadpolcos rendszer, ahol nagyjából szórakoztató irodalom található.

41 Szintén az olvasóteremben kapnak helyet az újságok, folyóiratok. Többnyire ugyanúgy, mint a szakkönyveket: helyben lehet olvasni a sajtótermékeket is. Újdonság az olvasóteremben, hogy a diákok számára bekötötték az Internetet. Nyolc számítógép áll rendelkezésükre, amelyek használatára a tanulóknak kötelezően fel kell iratkozniuk szünetre és órára egyaránt. A könyvkölcsönzõi rész zárt rendszerrel működik. A nyitvatartás ideje nyolc óra. Az olvasótermi szolgálat egy órával rövidebb. Keddi napokon 8-17 óra között tart nyitva mindkét részleg. A napi forgalom háromszáz főre tehető, ha egy tanév átlagát vesszük figyelembe. Ebből száztízen kölcsönöznek, százkilencvenen az olvasótermet használják (százan csak az Internetet használják, kilencvenen helyben olvasnak, vagy órára kölcsönöznek ki könyveket). A dedikált könyvek, kézzel vagy géppel írott dokumentumok a könyvtár második termében vannak elhelyezve. A könyvtár jelenlegi állománya könyv. A beiratkozó olvasók száma Az olvasótermet használók számával együtt 1200 fő jár a könyvtárba. Évente hozzávetőlegesen könyvet kölcsönöznek ki: ebből ( tanév adatai alapján) szépirodalmi könyv, a más szakterületekhez kapcsolódó kölcsönzött könyvek száma. Nyelvi megoszlás szerint: román könyv , magyar , más nyelvű van. Hiányosságok inkább a szakkönyvek területén vannak. Több éve működik az idegennyelvõ könyvtárrészleg. Néhány szakterem saját mini könyvtárat is működtet kisebb kötetszámmal február 16-án nyitották meg a Miklós József Emléktermet elhunyt tanárunk emlékére. A 2305 könyvből és más audio-vizuális eszközökből álló hagyatékot az elhunyt testvérei adományozták az iskolának. Ugyanebben a teremben kapott helyet a jelenlegi iskolai évkönyv szerkesztősége is. Megjegyezendő, hogy a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tanulói is ugyanúgy vehetnek ki könyveket, mint a Márton Áron Gimnázium tanulói. A számítógép használata megkönnyíti a könyvtárosi munkát, főleg olyan anyagrészek kikeresésében a világhálón, amelyek nem találhatók meg a könyvtár állományában. Ha nagyon fontos témáról van szó, kinyomtatott példányban is kézhez kaphatják azt a tanulók. Ezeket a nyomtatványokat ugyanúgy vissza kell hozniuk, mint a könyveket, hogy többször, és minél többen felhasználhassák. A 2003/2004-es tanévben a következő újságokat, folyóiratokat rendelte meg az iskola: Romániai Magyar Szó, Helikon, Erdélyi Napló, Korunk, Közoktatás, Művelődés, Hargita Népe, Luceafărul, Tribuna Învăţământului, Calculatoare şi Automatizări, PC World, Evrica revista de fizică, Limba şi Literatura Română, Revista Bibliotecii Naţionale. 41

42 Magyarországról az elmúlt esztendőkben rendszeresen küldték a Tiszatáj, Forrás, Hitel, Természet világa és História című folyóiratokat. Az utóbbi két folyóirat küldése akadozik a 2004-es esztendőben. 42 Régi könyvekrõl Az iskola hajdani könyvtárának legértékesebb anyaga a Városi Múzeumban található. Ez a régiség-állomány 1100 kötetre rúg, ebből hét a XVI XVIII. század közötti időszakban kiadott nyomtatványok, a többi része pedig XIX. századi. A nyolcvan évnél régebbi könyvek és folyóiratok száma meghaladja a kétezret. A legrégebbi könyv a XVI. századból való. Csekély számban vannak XII XVIII. és XIX. század eleji könyvek. Többsége XIX. század végi és XX. század eleji, de jelentős részét XX. század elejéről származó könyvek teszik ki. A régi könyvek a könyvtár legbelső termében találhatók. Személyi és szervezeti adományok az iskolai könyvtárnak XIX. század: a Franklin Társulat Budapestről, Benkő Kálmán közreműködése által Pfeifer Ferdinánd és Tettey Nándor könyvkereskedők ajándékoztak könyvet a tanári könyvtárnak, Győri Iván tanár, Bakk Endre plébános, Bándi Vazul igazgató, Imets Fülöp Jákó kanonok és igazgató, Bajkó Péter honvédszázados, Molnár László, Fülei Lajos, Madách Aladár. XX. század: Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök, a Lampel cég Budapestről, Szemere Miklós, Ferenc Sándor, a Budapesti Bencés Gimnázium, a Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium után az iskola híres könyvtárát nemhogy gyarapították, hanem egy államilag összeállított tiltott könyvek jegyzéke alapján kiselejtezték. Az ezt követő időszakban kevés adomány jutott a könyvtárba. Főként az iskolánkba író-olvasó találkozóra látogató szerzők dedikált könyvei gyarapították a könyvállományt, így Beke György, Benedek Elek leánya, Flóra, Benkő Samu, Demény Lajos, Fodor Sándor, Horváth Imre, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Király László, Létay Lajos, Méliusz József, Nagy István, Sütő András, Szabó Gyula.

43 XX. század vége XXI. század eleje: Az 1990-es rendszerváltás után megnőtt a könyvadományok száma a testvériskoláknak, civil szervezeteknek és egyesületeknek köszönhetően. Értékes könyvekkel gyarapította az iskola könyvtár állományát az Eötvös Lóránd Gimnázium, A Duna Televízió, az R.M.D.SZ, az R.M.P.SZ., a csíkszeredai Pedagógusok Háza, az újonnan létrehozott Sapientia egyetem, Dajbukát Gergely, Deutsch Tamás Magyarország volt sportminisztere, Mádl Ferenc a Magyar Köztársaság elnöke, Adrian Năstase Románia miniszterelnöke, Kallós Zoltán néprajztudós, Vofkori László, Kozma Mária, Tánczos Vilmos, Lászlóffy Pál, id. Borsodi László, Borbély Gábor esperes, Faludy György, dr. Péterfy Zoltán. A tankönyvraktárról röviden 2001 szeptemberéig az államtól kapott ingyenes tankönyvek csak az I VIII. osztályokra vonatkoztak. Ezért számolódott fel a régi tankönyvraktár. A kiválogatott tankönyveket szöveggyűjteményeknek, példatáraknak használták az új alternatív tankönyvek megérkezéséig. Ezek a tankönyvek új termet kaptak őszétől részben visszaállították az ingyen tankönyveket a IX X. osztályokban. A jelenlegi tankönyvraktár körülbelül kötetet számlál. Kilátások a könyvtár modernizálására Pályázat útján sikerült egy könyvtárosi programot nyerni, és külön számítógépet venni. Az új tanévtől kezdve folyamatosan visszük be számítógépbe a könyvtár anyagát. A könyvtár jelenlegi alkalmazottjai: Borbé Levente és Silló Ildikó. KÖNYVÉSZET 1. Boros Fortunát: Csíksomlyó, a kegyhely. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, Fodor Sándor: A csíksomlyói ferences könyvtár kincseirõl. Útravaló 6. szám, Csíkszereda, A gimnázium évkönyvei között. 4. Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei. Ballasi Kiadó, Budapest, Szávai János: A csíksomlyói és a kantai iskola története. Ferences Nyomda és Könyvkiadó, Szeged, Borbé Levente könyvtáros 43

44 II. HÉTKÖZNAPOK, ESEMÉNYEK (visszatekintés a es tanévre) A. DIÁKLÉTSZÁM, TANULMÁNYI ÉS ÉRETTSÉGI EREDMÉNYEK, FELVÉTEL AZ ISKOLÁBA Az elmúlt tanév végén befejeződött egy fontos folyamat, amely négy évig tartott: kiépült az alsó, V.-VIII. osztályos tagozat. Megvalósult tehát a ben kitűzött cél, a nyolcosztályos gimnázium fokozatos kiépítése, a szerkezetváltás. Ezzel párhuzamosan lényegesen megnőtt a diákok és az osztályok száma is: míg a 2000/2001-es tanévet 646 tanuló kezdte nálunk 26 osztályban, addig a 2004/2005-ös tanév elején már 816 diákunk volt 29 osztályban. Négy esztendő alatt tehát a diáklétszám 170 tanulóval, az osztályok száma pedig hárommal növekedett. Az alábbi táblázat számadatai híven tükrözik a szerkezetváltás történetét statisztikai szempontból: TANÉV Osztályok száma összesen Líceumi tagozat (IX-XII.) V-VIII. osztályok száma Diákok száma összesen Líceumi tanulók száma IX-XII. V-VIII. osztályos tanulók száma 2000/ / (+29) / (+52) / (+37) / (+52) MÉRLEG Évkönyveinkben rendszeresen beszámoltunk az alsó tagozat fejlődéséről, a 2000/2001-es tanévről szóló évkönyvünkben pedig részletesen írtunk az ötödik osztályok indításának körülményeiről, okairól, elképzeléseinkről. Most, a folyamat végén megállapíthatjuk, hogy rengeteg munkát fektettünk be és számos nehézséget kellett legyőznünk: a tanulók és a szülők meggyőzése, a beiratkozás és a képességfelmérő vizsga megszervezése, a megfelelő osztálytermek és bútorzat biztosítása, a tankönyvek beszerzése és mindenekelőtt az alsó tagozaton tanító tanárok kiválasztása sok időt és energiát igényelt. Ha pedig előretekintünk, akkor nyilvánvaló, hogy a következő év sorsdöntő lesz az V VIII. osztályos tagozat jövőjére nézve, hiszen nyolcadikosainkra nehéz képességvizsga ( kisérettségi ) vár, és az elért eredménytől függ majd négyévi munkánk megítélése, és persze a nyolcadikosok bejutása iskolánk IX. osztályába (ugyanis jelenleg a számítógépes középiskolai felvételi gyakorlatilag a képességvizsgán elért eredményeken alapszik). Reméljük és bízunk benne, hogy tanulóink és tanáraink sikeresen helytállnak majd ezen a próbatételen is. 44

45 Mindenesetre iskolánk középtávú fejlesztését már az átalakult szerkezetből kiindulva kell megtervezni, amelyet az alábbi táblázat szemléltet (a 2004/2005-ös tanévkezdéskor fennálló helyzet): Évfolyam Osztályok száma Tanulók száma V VI VII VIII Összesen V-VIII IX X XI XII ÖSSZESEN: IX-XII ÖSSZESEN ISKOLA Áttérve az elmúlt tanév tanulmányi eredményeire, a számok azt mutatják, hogy a pótvizsgázók arányát, illetve az évvégi általános osztályzatok megoszlását tekintve nincs változás az előző tanévhez képest (mindössze félszázalékos elmozdulás tapasztalható): Osztály (évfolyam) Létszám Átmenők Pótvizsgázók Osztályzatok 5-6,99 7-8, V. 2 o VI. 2 o VII. 2 o IX. 5 o X. 5 o XI. 6 o XII. 6 o osztály (98,42 %) 12 (1,57 %) (41,75 %) 433 (56,67%) A szép hagyományt követve, felsoroljuk az osztályelső tanulókat: V. A Fehér Beáta 10; V. B Vizi Hunor 9, 92; VI. A Varga Attila 9, 75; VI. B Bedő Anita 9, 87; VII. A Bogos Imola 9, 88; VII. B Bálint Boróka 10; IX. A Nagy Aranka 9, 58; IX. B Halmágyi Zsófia-J. 9, 68; IX. C Dombi István 9, 69; IX. D Köllő Szabolcs-A. 9, 63; IX. E Sükösd Endre 9, 76; X. A Nyisztor Blanka 9, 72; 45

46 X. B Kopacz Ildikó 9, 76; X. C Benedek Katalin 9, 66; X. D András Endre 9, 23; X. E Csiszér Júlia-Kriszta 9, 71, Lázár Orsolya 9, 71; XI. A Nagy Ella 9, 78; XI. B Kedves Hanga 9, 88; XI. C Simon Edit 9, 64; XI. D Orbán Zsuzsa-Lilla 9, 43; XI. E Miklós Gábor 9, 90; XI. F Kocsis Boglárka 9, 28; XII. A Molnár Noémi 9, 86; XII. B Csató Orsolya 9, 86, Kurkó Katalin 9, 86; XII. C Mészáros Noémi 9, 85; XII. D Incze Emese 9, 42; XII. E Szász Levente 9, 81; XII. F Bíró Balázs 9, 81. A 2003/2004-es tanévben az iskola legjobb tanulója Miklós Gábor, a XI. E intenzív informatika osztály tanulója volt 9, 90 évvégi általános osztályzattal, a végzős évfolyam legjobbja pedig Csató Orsolya XII. B osztályos ta-nuló 9, 86-tal. Az érettségi vizsgára június 21-e és július 2-a között került sor, jobb körülmények között, mint tavaly, mert a szóbeli vizsgákon megint jegyeket kaptak a végzősök (tavaly csak átment minősítést), a tételeket idejében lefordították magyar nyelvre, kiküszöbölve a hosszú várakozást, nem utolsó sorban pedig az írásbeli vizsgákon visszatértek a hagyományos tételekhez a tavalyi kegyetlen tesztrendszer helyett. Ennek is köszönhető, hogy eredményeink sokkal jobbak, mint tavaly, mondhatni a dolgok visszatértek a rendes kerékvágásba; az alábbi táblázat is ezt mutatja: Végzősök száma Sikeresen érettségizettek száma Érettségi általános osztályzatok 6-6,99 7-7,99 8-8,99 9-9, % 99,33 % 1,39 % 5,41 % 52,09 % 41,22 % Egy tanulónk nem ért el átmenő jegyet a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgán, de ő is leérettségizett az augusztusi pótvizsgán. Ahogyan szoktuk, most is közzétesszük a tíz legjobban érettségizett végzősünk nevét és eredményét: 46

47 Sor szám A tanuló neve Osztály Érettségi átlag 1 Kurkó I. Katalin XII. B 9, 94 2 Csató Cs. Orsolya XII. B 9, 81 3 Fórika L. Noémi XII. B 9, 80 4 Gál P. Katalin XII. B 9, 73 5 Molnár Z. Emese Zsuzsa XII. B 9, 72 6 Mészáros Noémi XII. C 9, 65 7 Márton G. Alpár András XII. B 9, 64 8 Nagy A. Katalin XII. E 9, 63 9 Pap L. Zoltán XII. E 9, Püsök V. Botond-Csaba XII. B 9, 63 Az érettségi vizsga iskolai átlaga 8, 80 volt (a tavaly 8, 17). Tizenöt év után idén először neveztek ki román nemzetiségű elnököt az érettségi bizottság elnökévé dr. Pop Ioan személyében, aki a nagyváradi Emanuel Egyetem oktatója, alelnök pedig Hermann Éva volt a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumból. A vizsgát szigorúság és igényesség jellemezte (a bukaresti Oktatási Minisztérium ellenőre is megjelent), idegen vizsgáztatókkal és felügyelő tanárokkal. Más középiskoláktól eltérően, diákjaink eredményeit hiteleseknek és reálisnak ítélhetjük. Az érettségi vizsga sikeres lebonyolításában fontos szerepet játszott a hat végzős osztály osztályfőnöke, valamint iskolánk személyzete és gondnoka. Ami 148 végzősünk további sorsát illeti, a rendelkezésre álló adatok szerint 138-an folytatják tanulmányaikat valamilyen felsőfokú oktatási intézményben, ami 93%-ot jelent (közülük mindössze hárman iratkoztak magyarországi egyetemekre). Végül néhány szót a gólyákról és a gólyácskákról, vagyis az ötödikesekről és a kilencedikesekről. Nagy örömünkre az idén megint túljelentkezés volt az ötödik osztályban, 81 gyerek vett részt február 14-én a képességfelmérő vizsgán, közülük hatvan tanulót vettünk fel a két osztályba. Kilencedik osztályba, mint köztudott, évek óta nem rendezhetünk felvételi vizsgát, a helyek betöltését központi számítógépes elosztás végzi, a nyolcadikos tanulók eredményei alapján. Mi öt osztály indítását terveztük összesen 140 tanulóval, mert az idén 28 volt a kötelező osztálylétszám a tavalyi 30 helyett. Végül 143 tanulót irányítottak hozzánk, mert volt két ikerpár és egy roma nemzetiségű tanuló is. Elsőnek Ladó-Burista Réka jutott be 9, 79 osztályzattal; az első és utolsó bejutási jegyeket osztályonként az alábbi táblázat foglalja össze: Első jegy (tavaly) Utolsó jegy (tavaly) IX. A filológia 9,58 (9,43) 8,81 (8,51) IX. B társ.tud. 9,79 (9,74) 9,04 (8,68) IX. C term.tud. 9,67 (9,70) 8,85 (8,62) IX. D - mat.-inf. 9,14 (9,07) 8,85 (8,70) IX. E mat.-inf. (int.) 9,71 (9,88) 9,18 (9,09) 47

48 B. ÖSZTÖNDÍJAK ÉS A DIÁKOK SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSA Az elmúlt tanévben 147 diákunk kapott ösztöndíjat vagy szociális támogatást, vagyis az összlétszám közel 20%-a. Az elmúlt évekhez hasonlóan a magánjellegű ösztöndíjak értéke most is meghaladta az állami támogatás mértékét. Példának okáért vessük össze a Márton Áron Gimnáziumi Alapítvány, illetve az állami ösztöndíjak értékének alakulását az utolsó négy évben: TANÉV Állami ösztöndíjak A Márton Áron Gimnáziumi Alapítvány ösztöndíjai 2000/ lej lej 2001/ lej lej 2002/ lej lej 2003/ lej lej Mint a táblázatból kitűnik, állandósult az, ami pedig nem természetes. A kérdés csak az, hogy meddig tartható fenn ez a helyzet. I. A Márton Áron Gimnáziumi Alapítvány ösztöndíjasai Az Alapítvány lejt folyósított ösztöndíjakra, ebből összesen 34 tanuló részesült (illetve 30 tanuló és négy olyan egyetemi hallgató, aki nálunk érettségizett és már a középiskola alatt is élvezte az Alapítvány támogatását). E jelentős összeg több mint felét (64 millió lejt) a Chicagóban élő egykori diákunk, Demeter Attila és felesége, Katalin biztosították, az idén is hűségesen elküldve a szokásos amerikai dollárt. Az Alapítvány 34 ösztöndíjasa közül 11 tanuló részére teljes egészében, a többieknek pedig majdnem felerészben a Demeter család teremtette meg az anyagi fedezetet. (Nagy örömünkre szolgált, hogy május 24-én a 35 éves érettségi találkozó alkalmából Demeter Attilát és feleségét személyesen üdvözölhettük iskolánk falai között.) A Márton Áron Gimnáziumi Alapítvány 13 tanulónak egész (teljes összegű), 17 tanulónak pedig részleges ösztöndíjat (havi segélyt) ítélt meg, ehhez járult még a négy egyetemi hallgatónak - Bara Tünde, Kinda Márta, Péter-Antal Levente és Török Blanka juttatott személyenkénti évi kétmillió lejes támogatás. (Az Alapítvány anyagi lehetőségei függvényében az elmúlt években is támogatta volt diákjaink továbbtanulását.) Az egész ösztöndíj értéke havi , évi lej volt (több mint kétszerese az államinak), a segély pedig havi , évi lejt tett ki személyenként. Az alábbiakban felsorolt 34 alapítványi ösztöndíjas közül az első 11 tanuló az A.K.D. Development LTD Chicago elnevezésű ösztöndíjban részesült, amelyet teljes egészében a Demeter család biztosított: Nagy Aranka IX. A Gheorghiţă Erika X. A Tamás Ilka-Sarolta X.A 48 Szász Ervin X. E Nyisztor Enikő XI. F Virág Judit XI. F

49 Kristály Bíborka XII. C Lucz Erika XII. C Mezei Katalin XII. C Molnár László XII. C Antal Ágota XII. E Farkas Szidónia V. A Kalamár Brigitta X. A Kozma Annamária X. A Hegedüs Mária X. C Fikó Róbert X. D Udvari Rozália XI. A Varga Katalin XI. A Márton Mónika XI. B Albert Zoltán-Csaba XI. C Bálint Bernadett XI. C Szopos Laura XI. E Szőcs Apollónia XI. E Elekes Melinda XII. A Ficz Mária XII. A Bálint Emese-Éva XII. C Balla Mária-Edit XII. C Miklós Éva XII. C Incze Emese XII. D Málnási Zsuzsa XII. D Végül, de nem utolsósorban megemlítendő még, az illő köszönet kíséretében, hogy a Márton Áron Gimnáziumi Alapítvány ösztöndíjalapját jelentős összeggel támogatta a MÁG Világlobby csoport (250 euroval, azaz lejjel), valamint Cseke Tünde és Eigel Ernő (húsz-, illetve tízezer forint adománnyal). II. Más, magánjellegû ösztöndíjak a. A csíkszeredai Riehen Egyesület ösztöndíjasai havonta lejes támogatásban részesültek. Név szerint: 49

50 Mészáros Réka IX. B Péter József IX. D Török Orsolya IX. D Salamon Annamária X. B Gáll - Oravecz Ágnes X. E Nagy Kinga - Katalin XI. A Kocsis Boglárka XI. F Antal László XII. D Keresztes Imre XII. E b. A MÁG Világlobby Ifjú Titán elnevezésű ösztöndíjainak átadására május 21-én került sor, személyenként , összesen lej értékben. A négy nyertes: Csala Dénes IX. E Ferencz Orsolya X. B Nagy Ella-Bernadett XI. A Kurkó Katalin XII. B c. Donatus-ösztöndíj: a Kelemen Hunor képviselő alapította, két évre szóló ösztöndíjat Nemes László Dénes X. B osztályos tanuló vehette át. d. Új ösztöndíj: Incze Csaba, a németországi Stuttgart városban élő egykori diákunk ajánlott fel számottevő, 450 euro értékű ösztöndíjat, amelyet elsőként december 31-én, Szilveszter napján Vitos Zsófia XII. E osztályos tanuló vehetett át. III. Állami ösztöndíjak Az elmúlt tanévben iskolánk diákjai összesen lei értékben részesültek állami ösztöndíjban (I. félév: lej, II. félév: lej). A rendelkezésre álló összeget a következőképpen osztottuk el: a. érdemösztöndíjak: lej 19 tanuló b. tanulmányi ösztöndíjak: lej 62 tanuló c. szociális ösztöndíjak: lej 17 tanuló Összesen: lej 98 tanuló Az első kategóriába az iskola legjobb tanulói tartoznak, akiknek évi vagy félévi általános osztályzata meghaladja a 9, 80-at; a második csoportba a 9, 50 9, 80 közötti általánossal rendelkezők kerülnek, végül a szociális ösztöndíjat igénylőknek meg kell felelniük bizonyos rászorultsági kritériumoknak. Az ösztöndíjakra kiutalt pénzt nem könnyű elosztani, mert nagyon sok a rászoruló, hátrányos helyzetű tanuló, másrészt pedig mint láthattuk nagyon sok jó tanuló van, aki megfelel a követelményeknek. A majdnem száz (98) állami ösztöndíjas igen szép számnak mondható, csakhogy a dolog szépséghibája az egy főre jutó igen alacsony pénzösszeg: a legtöbb tanuló (a 62 tanulmányi ösztöndíjas) átlagosan mindössze 48 ezer lejt kaphatott havonta, de még a szociális ösztöndíj sem mondható kielégítőnek, mindössze lej volt havonta (kevesebb, mint fele az alapítványi ösztöndíjaknak). 50

51 Mindenesetre, az illetékes bizottság tagjai Boldizsár Ágoston, Buzogány Teréz és Silló Géza tanárok, az Igazgatóság egyetértésével és irányításával arra törekedtek, hogyha jelképesen is, de minden jogosult kapjon valamit. Bár a felsorolás hosszú lesz, úgy gondoljuk, kötelességünk rögzíteni az iskola évkönyvében ezt a névsort, amely az elmúlt tanév legjobb, legszorgalmasabb, illetve rászoruló tanulóit tartalmazza. a. Érdemösztöndíjak: IX. E Kiss Orsolya X. B Ferencz Orsolya X. E Füstös Annamária X. E Lázár Orsolya XI. B Kedves Hanga Tódor Zsuzsa XI. E Miklós Gábor Negru Petra Orbán Endre Széles Ádám XII. A Molnár Noémi XII. B Csató Orsolya Fórika Noémi Gál Katalin Kurkó Katalin Molnár Emese XII. C Mészáros Noémi XII. E Szász Levente XII. F Bíró Balázs b. Tanulmányi ösztöndíjak: IX. A Nagy Aranka IX. B Antal Karola Halmágyi Zsófia IX. C Bíró Izolda Dombi István-Levente Gergely Andrea Jankó Botond IX. D Köllő Szabolcs Péter Ágnes-Eszter IX. E Antal Ágota Borboly Enikő Búzás Annamária Csala Dénes Dénes Péter Fülöp Zsuzsa Gáll Réka Gnandt Zsuzsanna Sükösd Endre Szikszai Péter Varga Bernadette X. A Drócsa Mária Fekete - Kászoni Laura Fodor Eszter György Hajnalka Kozma Annamária Nyisztor Blanka X. B Berszán Gellért Bulbuk Zsuzsánna Ferenczi Laura Kopacz Ildikó Marosi Péter X. C Benedek Katalin X. E Csiszér Júlia Gál Tünde XI. A Csata Tünde Nagy Ella - Bernadett XI. B Avram Camelia Csíki Boglárka Fekete István Kalamár-Kertész Réka Nagy Emese Köllő István 51

52 XI. C XI. E XII. A Szén János Veress Andrea Xántusz Boróka Ferencz Réka Simon Edit Bálint Katalin Mihály Emese Antal Éva Balázs Bíborka Lajos Imola Sükös Imola Szőcs Andrea XII. B Daradics Katalin Szabó Ágnes Szőcs Mónika XII. C László Barna Varga Erika XII. E Fazakas Réka-Mária Pap Zoltán Vitos Zsófia c. Szociális ösztöndíjak: V. A Nagy Réka V. B Miklós Zsolt VI. A Dánél Csaba IX. A Balázs Beáta Ferencz Krisztina Ördög Katalin Tankó Katalin IX. B Mészáros Zsuzsanna IX. C Baricz Csaba Incze Borbála Jánosy Cecilia IX E Gál Réka X. A Péter Ágota X. C Nagy Melinda X. E. Tulit Ádám-Elemér XI. D Csibi László XII. D Varga Erzsébet 52 C. KIVÁLÓ TEHETSÉGEK, KIEMELKEDû EREDMÉNYEK 1. VERSENYEK, VETÉLKEDŐK DIÓHÉJBAN A tantárgyversenyek országos döntőire 28 tanulónk jutott be 14 tantárgyból, és két első, két második, egy harmadik díjat, valamint hét dicséretet hoztak haza: - magyar irodalom: Ferencz Orsolya X. B I. díj Kedves Hanga XI. B II. díj Búzás Annamária IX. E dicséret Bálint Boróka VII. B dicséret Fórika Noémi XII. B Csutak Katalin VII. B - matematika: Széles Ádám XI. E dicséret Dénes Péter IX. E Becze Szabolcs X. E Miklós Gábor XI. E - román nyelv: Bíró Réka VII. B Vízi Tünde VII. B

53 - történelem: Szász Katalin XII. B - logika: Mihály Alpár XII. B - szociológia: Molnár Emese XII. B III. díj - filozófia: Sükös Imola XII. A dicséret - német nyelv: Balog Áron IX. A dicséret Ionescu Adrian IX. C dicséret Szőcs Mónika XII. B dicséret Gál Katalin XII. B - római katolikus hittan: Lázár Orsolya X. E I. díj Kiss Orsolya IX. E II. díj - angol nyelv: Püsök Botond XII. B Füstös Annamária X. E - kémia: Orbán Endre XI. E - biológia: Csata Tünde XI. A - fizika: Penu Zsolt X. E - informatika Kádár Barna X. E Szász Ervin X. E osztályos tanuló elnyerte a Mindentudás Egyeteme Kiváló Hallgatója címet s felvételt nyert a Mindentudók Közösségébe, mivel hibátlanul kitöltött minden online tesztet. Ugyanő részt vett a Szegeden megrendezett III. Középiskolás Élettudományi Kutatótáborban június 28 július 9 között. A magyar művelődés századai művelődéstörténeti vetélkedő a Nagy Imre Általános Iskola szervezésében, május 25. Első helyezett a Márton Áron Gimnázium csapata: Simon Imre (VII. A), Ferencz Lehel és Varga Péter (VII. B). Fejtöri egyetemes és magyar történelmi vetélkedő, városi döntő, június 1. Résztvevőink: Varga Péter VII. B I. díj, Geréd Ibolya VII. A. Kárpát-medence nemzetközi földrajzverseny döntője, Rimakokova (Felvidék, Szlovákia), augusztus 18. Résztvevőink: Daradics Botond X. E és Balló Kamilla XI. C. Őszi szavalóverseny, Gyergyószentmiklós, november 7 8. Résztvevők: Makai Beáta XI. A II. díj és Sántha Zsuzsa XI. A Baka István Szavalóverseny, Szeged, 2003 november Résztvevők: Roth-Vízi Réka XII. A és Makai Beáta XI. A. Alternatív Magyar Irodalmi Verseny, Szováta, március Résztvevők, eredmények: Ferencz Orsolya X. B I. díj Köllő István XI. B I. díj Kedves Hanga XI. B II. díj Orbán Endre XI. E III. díj Kiss Orsolya IX. E dicséret Füstös Annamária X. E dicséret Fodor Zsuzsa XI. B dicséret Kopacz Ildikó X. B 53

54 Both Rita XII. E. Iskolai szavalóverseny (2003.december 15.) díjazottjai: Daró Ildikó V. B I. díj, Kerekes Kristóf V. B II. díj, Xántusz Lehel V. B II. díj Hanner Emőke VI. B I. díj, Bálint Melinda VI. A II. díj Bálint Boróka VII. B I. díj, Szikszai László VII. B II. díj, Bíró Réka VII. B III. díj Elekes Ágnes IX. E I. díj, Búzás Annamária IX. E II. díj, Bocskor Brigitta IX. C III. díj Kacsó Alpár X. D I. díj, Bulbuk Zsuzsa X. B II. díj, Veress Noémi X. D III. díj Makkai Beáta XI. A - I. díj, Erőss Zita XI. D II. díj, Szén János XI. B II. díj, Orbán Zsuzsa XI. D III. díj Márton Előd XII. A I. díj Alexandru Papiu-Ilarian Matematika Verseny, Marosvásárhely, november 7-8. Résztvevők: Dénes Péter, Miklós Gábor, Széles Ádám. Vály Gyula Matematika Emlékverseny, Marosvásárhely, november Résztvevőnk: Sükösd Hunor VII. B I. díj. Matematika tábor, Debrecen, december Résztvevők: Dénes Péter IX. E és Erőss Gáspár X. E. Hegyi Lajos Matematika Emlékverseny, Marosvásárhely, január 30 - február 1. Résztvevők: Dénes Péter IX. E, Becze Szabolcs X. E, Miklós Gábor XI. E, Széles Ádám XI.E, Fazakas Réka-Mária XII.E. Székely Mikó Matematika Verseny, Sepsiszentgyörgy február 21. Résztvevők és eredmények: Bene Kálmán IX. E, Dénes Péter IX. E II díj, Kovács Hunor IX. E dicséret, Varga Bernadett IX. E dicséret, Becze Szabolcs X. E dicséret, Erőss Gáspár X. E, Barok Botond XI. E III. díj, Csukás Barna XI. E dicséret, Miklós Gábor XI. E I. díj, Széles Ádám XI. E II. díj, Bíró Emőke XII. E, Fazakas Réka-Mária XII. E III. díj, Szőcs Barna-Csongor XII. E, Negru Petra XI. E dicséret, Roth Robert XI. E. Gordiusz matematikaverseny (2004. február 25) ) (l. részletes beszámoló) Nemzetközi Magyar Matematika Verseny, Nagydobrony (Kárpátalja- Ukrajna), 2004 március Résztvevők és eredmények: Miklós Gábor XI. E I. díj (!), Széles Ádám XI. E II. díj, Dénes Péter IX. E III. díj, Kovács Hunor IX. E dicséret, Varga Bernadette IX. E III. díj, Becze Szabolcs X.E dicséret, Barok Botond XI. E, Csukás Barna XI. E, Fazakas Réka-Mária XII. E dicséret (lásd bővebben Bencze Mihály cikkét a Romániai Magyar Szó április 15. számában). Eredményei alapján Miklós Gábor és Széles Ádám bekerült a Kárpátmedence 12 legjobb magyar középiskolás matematikusa közé, ezért meghívást kaptak a Magyarok Világszövetsége által június 5-én szervezett Magyarok VI. Világkongresszusára, ahol a Magyar Japán Kulturális Társaság díszoklevéllel és emlékéremmel tüntette ki őket (lásd 54

55 bővebben Takács Éva cikkét a Hargita Népe június 17. számában). Zrínyi Ilona Matematika Verseny megyei szakaszának eredményhirdetése (2004. március 16): I. díj: János Csongor VI. A, Böjthe István VI. B, Fülöp Annamária VI. B II. díj: Bálint Boróka, Keresztes Franciska, Illyés Ágota, valamennyien a VII. B osztályból. Egyéniben Böjthe István megyei II. helyezést ért el, így április között részt vehetett a kecskeméti Kárpát-medencei döntőn. Kenguru Matematika Verseny (2004. március 31) Radó Ferenc Matematika Emlékverseny, Kolozsvár, május Résztvevők és eredmények: Illyés Ágota VII. B II. díj, Sükösd Hunor VII. B dicséret, Dénes Péter IX. E dicséret, Kovács Hunor IX. E dicséret, Sükösd Endre IX. E, Varga Bernadette IX. E, Becze Szabolcs X. E dicséret, Erőss Gáspár X. E dicséret, Barok Botond XI. E dicséret, Miklós Gábor XI. E II. díj, Széles Ádám XI. E I. díj. Nemes Tihamér Nemzetközi Magyar Informatika Verseny, Kolozsvár, január 17. Résztvevők: Becze Szabolcs X. E és Gáll-Oravecz Ágnes X. E. GTP (Global Teen-ager Project) eredményhirdetés, Sepsiszentgyörgy, szeptember 25. A Márton Áron Gimnázium csapata III. díjat nyert (lásd bővebben a Krónika napilap IX. 27. számában). A Takács Csaba Kémiai Levelezőverseny eredményei a 2003/2004-es tanévben a következők voltak: IX. osztály: Negru Cristian IX.C I. hely Bene Kálmán IX. D IV. hely, dicséret Bíró Izolda IX.C IV. hely, dicséret Bálint Izabella IX. D V. hely X. osztály: Gál Tünde X. E I. hely Csiszér Júlia Kriszta X.E II. hely Daradics Botond X. E III. hely XI. osztály: Negru Petra XI. E I. díj Felkészítő tanárok: Buzogány Teréz (IX X. osztályban) Ábrahám Annamária (XI. osztályban). Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny: erdélyi döntő április 3, Szatmárnémeti; magyarországi döntő május 1-2, Szeged. Résztvevőnk: Benedek Katalin - X. C. Hatvani István Fizikaverseny, Debrecen, április 30 - május 1. Résztvevőink: Bíró Izolda IX. C, Varga Bernadette IX. E és Becze Szabolcs X. E. Vermes Miklós Fizikaverseny, Székelyudvarhely, május 1. (erdélyi döntő Heinrich László Emlékverseny) Résztvevő: Penu Zsolt X. E. Csűrös István Természetvédelmi és Biológiai Emlékverseny, Székelyudvarhely, március : Résztvevőink: Németh Blanka IX. C I. díj, Szilágyi Botond IX. C dicséret, Zsók Hunor IX. C dicséret. 55

56 2. A TANULÓK JUTALMAZÁSA ÉS DÍJAZÁSA a.) A ballagási ünnepségen kitüntetett tanulók: Maturandus 1996 díj (az évfolyamelső díja): Csató Orsolya XII. B Osztályelső végzősök díja (Márton Áron Gimnáziumi Alapítvány): Molnár Noémi XII. A, Mészáros Noémi XII. C, Kolcsár Beáta XII. D, Szász Levente XII. E és Bíró Balázs XII. F. Dr. Dajbukát Gergely Emlékdíj (magyar irodalom): Fórika Noémi XII. B Szabó Judit Emlékdíj (kémia): Mészáros Noémi XII. C. Dr. Rakonczai János Díj (Albert Vilmos, Antal Áron és Borcsa Gergely emlékére): Kovács Noémi XII. E, (magyar irodalom), valamint Fazakas Réka- Mária XII. E és Bíró Emőke XI. E (matematika). Gerhard Thiele Díj (német nyelv): I. Szőcs Mónika XII. B, II Gál Katalin XII. B, III. Mihály Alpár XII. B. Ábrahám Ambrus Emlékdíj (kémia): Antal László XII. D Te légy az első díj (társadalomtudományok): Sükös Imola XII. A- filozófia; Mihály Alpár XII. B - logika; Molnár Emese XII. B és Gál Katalin XII. B - szociológia; Szász Katalin XII. B és Kurkó Katalin XII. B történelem Bálint Gábor Díj (angol nyelv): Püsök Botond XII. B és Szőcs Andrea XII. A A Hargita Megyei Tanfelügyelőség díjai: Bodor Kálmán XII. F (a sikeres felzárkózásért) és Fórika Noémi XII. B (a román nyelv és irodalom terén elért eredményeiért) Rusz Pál és Nagy Rezső Díj (sport): Keresztes Imre XII. E (fiú kosárlabda csapat) és Bachner Zsuzsa XII. A (lány kosárlabda csapat) A Márton Áron Gimnázium Igazgatósága, valamint Sógor Csaba szenátor díjazottjai: Carole Antónia XII. B és Zakariás Eszter XII. B, Both Rita XII. E osztályos tanulók, iskolánk Mágamaszk színjátszócsoportjának tagjai, valamint Szőcs Barna, a XII. F osztályból, a Zsigora néptánccsoport vezetője. A Diáktanács díjazottjai (a diákönkormányzatban kifejtett tevékenységükért): Nagy Ákos és Daradics Katalin (XII. B), Bálint Emese (XII.C), Fazakas Réka- Mária és Kovács Noémi (XII E) b.) A tanévzáró ünnepségen - a nem végzős tanulóknak kiosztott díjak és jutalmak: Eigel Ernő Díj (matematika): Miklós Gábor és Széles Ádám (XII. E) Boga Lajos Emlékdíj (biológia): Csók Attila-Ferenc IX. D földrajz; Csata Tünde XI. A Boga László Emlékdíj: Szabó Ádám IX. A - képzőművészet; Erőss Emőke XI. E zene Ifjú Titán pályadíjak (M.Á.G. Világlobby): Csala Dénes IX. E, Ferencz Orsolya X. B, Nagy Ella - Bernadette XI. A, Kurkó Katalin XII. B. c.) A Tenni, ha csak írott szóval Alapítvány idei pályázati kiírásának díjnyertesei: magyar irodalom témakör: I. díj Ferencz Orsolya X. B, II díj Kedves 56

57 Hanga XI. B, III. díj Köllő István XI. B. idegen nyelvek témakör: - angol nyelvből: I. díj: Püsök Botond XII. B II. díj: Erőss Zita XI. D III. díj: Márton Orsolya XI. D német nyelvből: különdíj: Fodor Zsuzsanna XI. B közgazdaságtan témakör: III. díj Bíró Vitus és Kovács-Bencze Balázs XI. C informatika témakör: II. díj: Szőcs Barna Csongor XII. E d.) A tanulók jutalmazásának más formái: január 21-én az Avon multinacionális cég csíkszeredai kirendeltségének képviselője, Miklós László úr, összesen 160 ajándékcsomagot adott át (31 millió lej értékben) minden osztályból a három legjobb tanulónak, a tavalyi országos tantárgyversenyeken részt vett diákoknak és felkészítő tanáraiknak, továbbá a kiváló eredményeket elért kosárcsapatok tagjainak és edzőiknek (lásd bővebben Takács Éva cikkét a Hargita Népe január 22. számában). A húsvéti szünidőben rendezték meg a tantárgyversenyek országos szakaszának döntőjét különböző helyszíneken. Iskolánk vezetősége személyenként kétszázezer lej (összesen lejt) költőpénzt biztosított annak a huszonhat tanulónak, aki a Márton Áron Gimnáziumot képviselte. Az Iskolanapok nyitányaként, május 20-án a díszteremben került sor a hagyományos díjkiosztó gálára, amikor 145 tanuló részesült értékes könyvjutalomban és vehetett át díszoklevelet az Igazgatóságtól. A jutalomkönyvek egy részét a Helyi Tanács biztosította mintegy hatmillió lej értékben, nagyobbik része viszont a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudomány Egyetem ajándékából származott (784 darab könyv, Balogh László könyvtárigazgató úr szívességéből) május között autóbuszos kiránduláson vettek részt a VI. A és a VI. B osztály tanulói. Céljuk Erdély felfedezése volt. Tamás Levente földrajztanár szakszerű vezetésével Székelyudvarhely, Farkaslaka, Korond, Parajd, Szováta, Marosvásárhely, Kolozsvár, Kalotaszeg, Torda, Torockó fontosabb látnivalóit. A kirándulás szervezői: Zsigmond Andrea és Lőrincz Katalin osztályfőnökök június között a VI. B osztály második alkalommal zárta a tanévet közös táborozással.. Kalibáskőn szülők, diákok és az osztályfőnök együtt készültek tábortűzzel, vetélkedőkkel, hegymászással, énekléssel a szünidőre. A csíkszeredai Városnapok alkalmából augusztus 7-én a város vezetősége kétmillió lej értékű könyvvásárlási utalvánnyal jutalmazta azokat a diákokat, akik a tantárgyversenyek országos szakaszán vagy különböző nemzetközi versenyeken első, második vagy harmadik helyezést értek el. Egymillió lejes utalványt kaptak a diákokat felkészítő tanárok is (lásd bővebben a Hargita Népe augusztus 9. számát). Kiváló eredményeik elismeréseképpen több diákunk különböző nyári 57

58 jutalomtáborban üdült: Zánkán július 1 8 között Ferencz Orsolya, Kedves Hanga, Széles Ádám és Búzás Annamária, Velencén augusztus között Dénes Péter és Ionescu Adrian, a Buzău megyei Poiana Pinului matematika táborban pedig Miklós Gábor. Egynapos jutalomkirándulást szervezett az igazgatóság május 4-én a Csíkszereda Gyilkos-tó Békás- szoros útvonalon annak a negyvennégy diáknak, akik Lőrincz Katalin és Juhász-András Réka tanárnők irányításával zenésirodalmi összeállítást mutattak be az érettségi találkozókon, a karácsonyi ünnepségen, a szülők farsangi bálján illetve az iskolanapi rendezvényeken. Ugyancsak jutalomkirándulásnak tekinthető sportolóink részvétele Gyulán az Erkel Kupa küzdelmein április között, hiszen a negyvenöt fős küldöttség utazási költségeit nagyobbrészt az iskola vezetősége teremtette elő (tizenkétmilliót a huszonháromból). 58 D. EMLÍTÉSRE MÉLTÓ TEVÉKENYSÉGEK, RENDEZVÉNYEK ÜNNEPI PILLANATOK A es tanévet az előző évekhez hasonlóan szeptember 15-én kezdtük. A reggel nyolc órakor kezdődő két órás osztályfőnöki órát követően közös tanévnyitó ünnepséget tartottunk az iskola sportpályáján. Elsőként Varga László igazgató úr köszöntötte a diákokat és tanárokat, külön üdvözölve azokat, akik most lépték át először intézményünk küszöbét nevezetesen az ötödik és kilencedik osztályos tanulókat, valamint Csiszér István zene szakos tanár urat, Berényi Emőke angol és Csonta Ildikó informatika szakos tanárnőket, akik ettől a tanévtől a Márton Áron Gimnázium címzetes tanárai lettek. Isten hozta őket! A tanévnyitó ünnepséget rangos vendégek is megtisztelték jelenlétükkel: többek között dr. Csedő Csaba István polgármester, iskolánk egykori tanítványa, Kedves Imre, a gimnázium Szülői Bizottságának elnöke, Kelemen Hunor parlamenti képviselő, Sógor Csaba szenátor, valamint a Hargitai Megyei Prefektúra megbízottja, Bustya Attila úr, aki Adrian Năstase román miniszterelnök üdvözlő szavait tolmácsolta. Az első iskolai nap hagyományosan a Csíksomlyói Kegytemplomban fejeződött be, ahol tanár és diák együtt kérte a Szentlélek Isten segítségét, áldását az új tanévre. Az elmúlt években próbáltuk életben tartani volt kollégáink és diákjaink emlékét, ezért kértük fel a halottaknapi emlékező mise celebrálására Elekes András római katolikus papot. A szertartáson az iskola hajdani és mai diákjai együtt emlékeztek elhunyt társaikra.. Meghitt hangulatú karácsonyi műsort mutattak be diákjaink december 18-án és 19-én. Fellépett a Sconoscioto gitárzenekar (Nagy Ella Bernadett

59 XI. A, Laczkó-Angi Orsolya XI. C, Sipos Andrea IX. E, Kovács Noémi XII. E, Kovács Hunor IX. E, Gáll István XI. E), az Ad libitum énekkar (Nagy Ella Bernadett, Bándi Csilla, Radvánszky Beáta XI. A, Kraft Noémi IX. B, Antal Ágota, Kiss Orsolya IX. E, Kovács Adrienn, Márton Edit X. C, Péter Erika és Varga Katalin XI. A), mindkettőt Nagy Ella Bernadett irányította. Lőrincz Katalin vallástanár zenés-verses összeállításában a következő tanulók szerepeltek: Baka Krisztina, Nagy Zsuzsa, Sárig Erika, Szakács Gabriella, Szőcs Katalin (V. A), Csorba Katalin, Daró Ildikó, Forró Tímea, Sárig Mónika, Szász Júlia (V. B), Bálint Melinda, László Réka, Molnár Helén, Osváth Kinga (VI.A), Fülöp Annamária, Lőrincz Szende (VI. B), Dénes Ildikó, Páll Csilla (VII. A), Lőrincz István (VII. B), Antal Emese, Kirmájer Erika (IX. B), Tulit Ágnes, Vitos Etelka (IX. D), Antal Ágota, Kiss Orsolya, Sipos Andrea (IX. E), Kercsó Teréz, Molnár Bernadett (X. A), Kovács Noémi, Márton Edit (X. C), Kedves Szilárd (XI. D), Erőss Emőke (XI. E), Varga Erika (XII. C) és Bíró Emőke (XII. E) december 26-án a csíkszeredai Nagy István Művészeti Szakközépiskola kórusa és zenekara idén is (immár tizennegyedik alkalommal) megtartotta hagyományos karácsonyi hangversenyét a Csíksomlyói Kegytemplomban. A koncerten Köllő Ferenc karnagy vezényletével egyházi művek, Vivaldi, Cherubini, Haydn, Bárdos Lajos és más szerzők alkotásai hangzottak el. Az ünnep hangulatához illő Rónay György Betlehem című versét Roth-Vízi Réka, a Márton Áron Gimnázium XII. A osztályos tanulója szavalta el. A Március 15-i nemzeti ünnepét az V-VII osztályos diákok forradalmi énekek és versek előadásával köszöntötték. 59

60 Az évzáró, búcsúztató Te Deum-ra idén először az iskola kápolna-dísztermében került sor. A mise és a tiszteletükre bemutatott ünnepi műsor alkalmat adott a végzős diákok, hozzátartozóik és tanáraik számára a megtett út értékelésére. A hagyományos iskolai ünnepségek időpontjai az elmúlt tanévben: Gólyácska bál október 24., Gólyabál november 14., Szülők Farsangi Bálja február 6, Nagykorúsítási ünnepség február 13, Cserkészbál február 13, Ballagás június 4. (l. részletes beszámolók) KÜLÖNLEGES ESEMÉNYEK Az elkobzott és visszaigényelt egyházi javak visszaszolgáltatására létrehozott kormánybizottság október 10-én kelt 107. számú Határozata elrendelte a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium épületének visszaadását a római katolikus egyháznak (lásd bővebben a Romániai Magyar Szó november 4. számát). Erdélyben tett magánlátogatása során felkereste iskolánkat Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke és felesége, Dalma asszony (2003. október 28.). A köztársasági elnök kis híján két órát időzött iskolánkban, előadást tartott a határon túli magyarság helyzetéről, majd válaszolt a diákok kérdéseire. Mádl Ferenc az alábbi gondolatot jegyezte be iskolánk Emlékkönyvébe: Köszönöm azt az élményt, amely az ifjúsággal való találkozással engem is ért. A felejthetetlen találkozóról külön összeállításban emlékezünk meg (l. a Hargita Népe napilap október 29. számát és a részletes beszámolót). Feledhetetlen emlékű tanárkollégánk, néhai Miklós József testvérei elhatározták, hogy szeretett testvérük könyvtárát a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumnak adományozzák, annak az iskolának, amelyben Miklós József negyvenegy esztendőn keresztül tanított, és amellyel élete teljesen összefonódott. E nemes szándék csakhamar megvalósult, február 16-án megtörtént a hagyaték átadása-átvétele. A 2305 könyvből, számos térképből, képeslapból, hanglemezből álló hagyaték abban a második emeleti teremben került elhelyezésre, ahol a Tanár Úr 60

61 az utóbbi években óráit tartotta. A Miklós József Emlékterem rendeltetése a hagyaték megőrzése és a könyvek kölcsönzése, itt kap helyet az iskola évkönyvének szerkesztősége is, hiszen ennek szerkesztése elválaszthatatlan része volt kollégánk munkásságának. Hálás köszönetünket és elismerésünket fejezzük ki szeretett munkatársunk testvéreinek e szép gesztusért, amellyel hozzásegítettek minket ahhoz, hogy méltóképpen ápolhassuk iskolánk e nagy tanárának emlékét. A hagyaték átvételében, rendezésében Borbé Levente, Silló Ildikó, Borsodi L. László és Tamás Levente tanároknak önkéntesen segítettek a XI. A filológia osztály tanu-lói: Nagy Ella - Bernadett, Varga Katalin, Mezei Katalin, Szabó Katalin, Csata Tünde és Kopacz Emília február 14. képességfelmérő vizsga megszervezése a két V. osztályba jelentkező 81 tanuló számára Tavalyi évkönyvünkben közöltük a Dr. Molnár Árpád Emlékpályázat létrejöttének körülményeit és az alapító Dr. Szécsenyi Nagyné dr. Molnár Judit szándékát, a pedagógusok munkáját ösztönző-segítő elképzelését, amelyet az Alapító Okiratban rögzített. Örömmel jelentjük, hogy az Emlékpályázat második, évre szóló kiírása is sikeresnek bizonyult, a bíráló bizottság három pályázatot javasolt elfogadásra: Tamási Csaba és Csapó Hajnalka matematika szakos kollégák a Nemzetközi Magyar Matematika Versenyre kijutott kilenc diákunk utazási költségeire, Lőrincz Katalin és Csomós Róbert egy katolikus hittan munkafüzet összeállítására és kinyomtatására, Borsodi L. László és Csutak Judit pedig Baka István költő életművét népszerűsítő szavalóverseny megrendezésére kértek támogatást. A rendelkezésre álló alap forint (600 euro, azaz lej) lévén, mindhárom pályázat forint, azaz lej támogatásban részesült (az elbírálás február 27-én, a támogatások folyósítása április 22-én történt meg) június 5-én a Magyar Japán Kulturális Társaság emlékéremmel díjazta a Kárpát-medence 12 legjobb magyar középiskolás matematikusát. A díjazottak között volt iskolánk két kiváló matematikusa: Miklós Gábor és Széles Ádám (XI. E). Az ezüstéremből és oklevélből álló kitüntetést a Magyarok Világszövetsége által szervezett Magyarok VI. Világkongresszusa alkalmából rendezett ünnepségen Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke adta át. Intézményünk diákjai a 2004-ben Ukrajnában megtartott nemzetközi matematikaversenyen elért első, illetve második helyezésükkel érdemelték ki a rangos díjat. Felkészítő tanáruk: Tamási Csaba augusztus 6-án a Csíkszeredai Városnapok keretében felkészítő tanáraikkal együtt díjazták azokat a középiskolás diákokat, akik országos és nemzetközi tantárgyversenyeken az első három hely valamelyikén végeztek. Iskolánkból a következő tanulók részesültek jutalomban (zárójelben a tantárgy és a felkészítő tanárok neve): Ferencz Orsolya, X. B (magyar irodalom, Csata Emese); Kedves Hanga, XI. B (magyar irodalom, Csutak Judit); Kis Orsolya, IX. E és Lázár Orsolya, X. E (vallás, Lőrincz Katalin); Molnár Emese, XII. B (szociológia, Ráduly Erzsébet); Miklós Gábor és Széles Ádám 61

62 (matematika, Tamási Csaba). Ugyancsak a városnapok alkalmából díjazták a kiemelkedően teljesítő sportoló diákokat és edzőiket. Iskolánk X. D osztályos tanulója, Csúcs Klaus a sítájfutás országos bajnokságán elért első helyezésért kapott kitüntetést szeptemberében Nagy Antal tanár úr több száz kiadvánnyal gazdagította a Matematika Kabinet és a könyvtár állományát. Nemcsak a Matematika Lapok és a Gazeta Matematica évfolyamait, de kb. 50 darab matematika tárgyú szakkönyvet és példatárat is adományozott a tanárok és tanulók szellemi gyarapodásának érdekében. Régi adósságot törlesztve, Bíró Győző csíkpálfalvi kőfaragóval elkészítettettük Dr. Dajbukát Gergely ( ) és neje Dr. Erdélyi Márta ( ) márványtáblára vésett sírfeliratát, amelyet a Márton áron Gimnáziumi Alapítvány nevében helyeztünk el a csíkszépvízi családi sírboltban november elsején, a Halottak Napján. Kései, de nem megkésett tisztelgés az Alapítvány legnagyobb jótevőjének emléke előtt. Sata Klára, iskolánk igazgatóhelyettese Erőss Attila rendszergazdával együttműködve pályázatot nyújtott be a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítványhoz. A Pályázat témája: a Márton Áron Gimnáziumban felnőttképzés keretében tartott ECDL tanfolyamokhoz szükséges számítástechnikai és multimédiás eszközök beszerzése. Nagy örömünkre a pályázat kedvező elbírálásban részesült, és a létrejött Támogatási Szerződés (2004. június 24) értelmében a Márton Áron Gimnáziumi Alapítvány forint (azaz 9.847,13 euro, vagyis lej) értékű támogatást kapott a pályázati cél 62

63 megvalósítására. Az utóbbi két év legjelentősebb fejlesztéséről van szó: tíz korszerű számítógép a szükséges tartozékokkal, digitális fényképezőgép, ECDL vizsgapéldatárak. Jelenleg folyamatban van az akkreditáció megszerzése, így reméljük, hogy a tanév végére diákjaink már megszerezhetik az ECDL-t, magyarán az európai számítógépkezelői jogosítványt. HÉTKÖZNAPOK A budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium diákönkormányzati küldöttségének fogadása (2003. október 17-22). A Márton Áron Gimnázium Diáktanácsának képviselői február között viszonozták a látogatást (lásd a Diáktanács beszámolóját). Résztvevők: Bara Eszter, Hajdú Krisztina, Kovács Adrienne (X. C), Forró Emőke (X. D), Demeter Ágota, Daradics Botond (X. E), Makai Beáta (XI. A), Kalamár-Kertész Réka (XI. B), Kovács-Bencze Balázs, Bíró Vitus, Szekeres Botond, Tamás Ágnes, Ferencz Réka (XI. C), Orbán Endre (XI. E), Nagy Ákos, Daradics Katalin (XII. B), Roth-Vízi Réka (XII. A). A Márton Áron Gimnázium küldöttségének budapesti látogatása a Hunfalvy János Kéttannyelvű Külkereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola meghívására (2003. október 18 25). Résztvevők: Halász Gyöngyi, Kovács Katalin, Kristó Boróka, Miklós József, Tamás Levente, Varga László. A Rákóczi Szövetség meghívására öttagú diákküldöttség látogatott el Budapestre október között, ahol részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára rendezett ünnepségeken. Résztvevők: Joó Éva, Kurkó Katalin és Szabó Ágnes a XII. B osztályból, valamint Ladó Árpád a X. B és Zöld Eszter a XII. E osztályból. Az iskola diákönkormányzata a Csíki Alapítvány támogatásával tartalmas és sikeres tevékenységet szervezett november 17-én, a Tolerancia Nemzetközi Napján (lásd a diákönkormányzat beszámolóját) január 9-én iskolánk vendége volt Kovács András Ferenc költő, a Látó Szépirodalmi Folyóirat versszerkesztője. A Majláth Gusztáv Károly Kápolna- Díszteremben a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó szervezésében megrendezett író-olvasó találkozóra a költő Tengerész Henrik búcsúzik című kötetének megjelenése kapcsán került sor. A házigazda Kozma Mária írónő kérdéseire válaszoló Kovács András Ferenc előadását népes tanár- és diáksereg hallgatta nagy érdeklődéssel. A találkozó végén a vendég köteteit dedikálta január 30 február 1 között rendezte meg az ODFIE (Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet) a VII. Szavaló- és népdalversenyének országos döntőjét. A rendezvénynek amely az ország különböző részeiből mozgósította az unitárius vallású vers- és népdalkedvelő versenyzőket a Márton Áron Gimnázium adott otthont. A szavalatokat elbíráló bizottságban helyet kapott Borsodi L. László magyartanár is. A Márton Áron Gimnáziumban rendezett tantárgyversenyek a 2003/2004-es 63

64 tanévben: január 17 - biológia (körzeti szakasz); február 21 - kémia; február informatika; március 6 - francia nyelv és március 20 - német nyelv (megyei döntők) február 6-án szervezte meg az immár hagyományossá vált farsangi bált a Márton Áron Gimnázium Szülői Bizottsága. Az előző két év gyakorlatától eltérően a bálra nem a Csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házának emeleti termében, hanem mint a kilencvenes évek második felében az iskola épületében került sor február 10-én a székelyudvarhelyi Kós Károly Szakközépiskolában szervezték meg a Cultura nostra elnevezésű történelmi vetélkedő regionális szakaszát. A versenyt a Rákóczi Szövetség és a Pannonhalmi Főapátság hirdette meg. Iskolánkat hat tanuló képviselte: Csonta Attila és Ladó Árpád (X. A), Marosi Péter (X. B), Albert István és Tankó Csaba (XI. A), valamint Csergő Róbert (XI. B). A tanulókat Nagy Veronka történelemtanár készítette fel a versenyre április 1 3. között rendezte meg a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium a VIII. Mosonmagyaróvári Nemzetközi Közoktatási Konferenciát Kiválóság, kultúra Európában címmel, amelyen iskolánk két tanára vett részt: Csata Emese és Kolozsváry Katalin. A konferencia résztvevői középiskolai és általános iskolai tanárok voltak. Az előadásokon és szekcióüléseken oktatásügyi szakemberek, minőségirányítók tájékoztatták a résztvevőket az európai közoktatás időszerű kérdéseiről április 3-án a József Attila Napok keretében rendezték meg a Lázár Ervin Prózamondó Versenyt a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában. A rendezvényen iskolánk kisdiákjai kiválóan szerepeltek. Az V-VI. osztályosok kategóriájában László Réka (VI. A) I. díjat és Lázár Ervin különdíjat szerzett, Molnár Helén (VI. A) pedig dicséretben részesült. A VII-VIII. osztályosok versenyében Vikárius Réka (VII. A) dicséretet kapott május 7-én délután 5 órakor Nagy Ella - Bernadette (XI. A) és Szőcs Emese (IX Nagy István Művészeti Líceum) hegedű - gitár duó koncertjére került sor az iskola kápolna-dísztermében. Az előadáson többek között Handel, Haydn, Gluck, Beethoven, Mozart és Piazzolla művei csendültek fel május 9-13 Vendégünk volt az egri Neumann János Gimnázium diákcsoportja - vendéglátó a IX. B. és C. osztály (l. részletes beszámoló) május A mezőkovácsházi Hunyadi János Középiskola küldötteit a X. C és E osztály fogadta. (l. részletes beszámoló) Az Iskolanapok hagyományos rendezvényeire május között került sor (mint ismeretes, ez az ünnepség a névadás évfordulójához kapcsolódik). A rendezvénysorozat május 20 án, csütörtökön kezdődött a Díjosztó Gálával. Este, a hagyományos találkozó alkalmával,ünnepi műsorral köszöntöttük a nyugdíjas kollégákat, de ezúttal búcsúztatót is szerveztünk Ábrahám Annamária, Incze Miklós, Kristó Boróka és Nagy Antal kollégáink tiszteletére, akik a tanév folyamán vonultak nyugdíjba. Másnap, május 21-én a tanulók tudományos ülésszakával folytatódott az 64

65 Iskolanapok programja. Őt tagozaton 63 tanuló mutatta be dolgozatát (lásd jelen évkönyv további fejezetét). Péntek délután az éppen nálunk vendégeskedő mezőkovácsházi Hunyadi János Szakközépiskola színtársulata a Duma Színház előadását nézhettük meg, este pedig fényképkiállítás, osztálydíszítő verseny és suli-buli következett. A szombati zsögödfürdői kiránduláson a diáktanács szervezte játékokra, vetélkedőkre került sor. Sajnos, az eleredő eső megzavarta a jó hangulatú kiruccanást. Az Iskolanapok alkalmából szórólap és kiállítás készült a Márton Áron Gimnázium tevékenységéről, amelyet a Helyi Tanács és az Alutus Nyomda támogatásával valósítottunk meg. Megyei szintű versenyvizsga az üres tanári állások betöltésére július július között zajlott le az az üzleti kommunikációs program, amelyet a Calasanctius Fund - Buffalo, NY, USA, a Calasanctius Alapítvány - Budapest, a Csibész Alapítvány - Csíkszereda, a Lazarus Alapítvány - Csíkszereda szervezett. A MÁG 25 fős csapata Ráduly Erzsébet nyugalmazott tanárnő vezetésével vett részt ebben a tevékenységben, amelyen a hagyományokat folytatva, nemcsak sokat tanultak, hanem azt is megtapasztalták a diákok, hogy mit jelent a minőségre való állandó törekvés, az etikus magatartás, a lelkesedés és a munka szeretete. Ezt bizonyítják azok az ötletgazdag szakdolgozatok is, amelyeket a program befejezésére készítettek résztvevő diákjaink. Köszönet a programszervezőknek a magas szakmai tudásért és azért a szeretetért és emberségért, amellyel emlékezetessé tették az együttlétet. A tanév folyamán számos kisebb-nagyobb osztálykirándulást szerveztek iskolánkban. A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük a X. D és E osztályok kirándulását Prázsmárra (2003 X. 9.), a X. C és XI. D osztályokét Marosvásárhelyre (2003. XI. 12.), a két ötödik osztályét Illyefalvára (2003. XII. 5), a IX. C osztályét Szovátára (2003. XII. 5-7.), a XII. C osztályét Kolozsvárra (2003. I. 16), a VII. A marosfői (2004. I. 30), a XII. C marosvásárhelyi (2004. V. 14.), a IX. E segesvári és keresdi, a két hatodik osztály kolozsvári, a VII. A szintén marosvásárhelyi, illetve az V. B Besztercevölgyi (2004. VI. 16) és a VII. B szovátai kirándulását (2004. VI ). Orbán Zsolt történelemtanár Isztambul és Bécs után ezúttal Olaszországba vitt el egy csoport diákot augusztus 28 - szeptember 13 között. (l. részletes beszámoló). E. A TANTESTÜLETRûL Külön fejezetben emlékezünk meg Miklós József és Szabó Judit tanárkollégáinkról, akiket ebben a tanévben ragadott el közülünk a kegyetlen halál. Emlékük legyen áldott! Őszinte sajnálatunkra több nagyrabecsült tanártársunk hagyta el véglegesen vagy ideiglenesen az iskolát a es tanév végén. Erőss Attila 65

66 informatikus, aki 1995 óta dolgozott nálunk mint rendszergazda, más pályát választott, akárcsak Zsigmond Andrea magyar-német szakos kolléganőnk, aki két évig volt munkatársunk. Távozott Elekes András római katolikus lelkész is, a végzős osztályok vallástanára. Kevés embert övezett olyan szeretet, tisztelet és barátság ebben az iskolában, mint őt. Szabó László és Szász Amália-Kinga hosszabb időre tanulmányi szabadságot kért magyarországi, illetve angliai továbbképzésre. Új kollégák töltik be az eltávozottak helyét: Halász Gyöngyi fizikatanárnő a Kájoni János Szakközépiskolából, Péter László fizika-kémia szakos tanár pedig a Nagy Imre Általános Iskolából nyert végleges kinevezést a mi iskolánkba. A júliusi versenyvizsga nyomán új romántanárnőt is kineveztek Crâşmaru Anamaria személyében. Helyettes tanári kinevezést Závászki Annamária és Megyaszai Kinga tanárnők részére kértünk, az új hittantanár pedig Bíró Nándor Alfonz lelkész lett. Rendszergazdának Erőss Attila helyett Gyarmati Dénest alkalmaztuk, aki már három éve informatikatanár nálunk. Az elmúlt tanévben, illetve tanév végén több kollégánk is sikeresen vizsgázott és magasabb tanügyi fokozatot ért el. Egyes tanári fokozatot szerzett Barta Mónika biológia és Csata Emese magyar szakos tanárnő, második fokozatot Orbán Zsolt történelem tanár és Juhász-András Réka román szakos tanárnő. Véglegesítő vizsgát tett Csapó Hajnalka matematikából, Demeter Hunor informatikából, Zsigmond Andrea magyarból, Lőrincz Katalin hittanból, Závászki Annamária társadalomtudományból, Megyaszai Kinga német nyelvből. 66 F. GAZDASZEMMEL, AVAGY KÖRKÉP AZ ISKOLA ANYAGI HELYZETÉRûL A 2004-es esztendő választási év volt, talán ennek tudható be, hogy a leköszönő Helyi Tanács minden idők alighanem legszűkebb markú költségvetését hagyta jóvá a Márton Áron Gimnázium részére. Beruházásokra semmit, a nyári szünidőben szokásos javításokra megint csak semmit sem kaptunk! (Tavaly azért még kiutaltak 230 milliót.) Szó, ami szó, a negyedik negyedévre vagyis október december időszakra kaptunk százmillió lejt karbantartási munkálatokra egy csepp a gondok tengerében. A felelőtlen önkormányzat helyett ebben a tanévben a legnagyobb támogatást a Megyei Tanfelügyelőségtől kaptuk, nekik köszönhető a tanulói ösztöndíjak elfogadható összege és főleg az iskolai bútorzat cseréjében elért jelentős előrelépés. Beszámolónk legelején bemutattuk a diáklétszám és az osztályok számának növekedését; ebből kifolyólag legégetőbb gondunk a helyhiány és a szükséges felszerelés, elsősorban a bútorzat előteremtése volt. Az utolsó három évkönyvünkben beszámoltunk arról, hogy önerőből sikerült minden diáknak új, kényelmes széket vásárolni (ez volt az Új széket minden diáknak! prog-

67 ram). A Megyei Tanfelügyelőség segítségével hozzáfogtunk a padok, asztalok kicseréléséhez is, az elmúlt tanévben nyolc osztályra elegendő, összesen 240 asztalt és széket kaptunk lej értékben (a felét októberében lej -, a második felét szeptemberében lej értékben). Ehhez járul a Riehen Egyesülettől adományként kapott huszonhat svájci gyártmányú pad, amelyek ha nem is újak, de igen jó állapotban voltak (2004. április 27.). Az iskola maga is vásárolt egy osztályra való bútort lej értékben júniusában (ebből lejt saját jövedelemből, lejt pedig a helyi költségvetésből használtunk fel). Ezek szerint tehát tíz osztályteremben hajtottunk végre teljes bútorcserét, ami az adott körülmények között nem rossz eredmény, főleg egy év lefolyása alatt. Egy másik próbálkozásunk a kollégiumi ágyak fokozatos kicserélése volt, ennek a programnak nagyjából a feléig jutottunk el. Eddig 60 új ágyat csináltattunk ( lej értékben, amelyből 40 darabot a 2002/2003 tanévben lej -, tovább húszat a szóban forgó 2003/2004 tanévben, novemberében, lej értékben), ezekből 42 a lányok, 18 pedig a fiúk részére. Ez a beszerzés teljesen önerőből történt. Elsősorban a helyhiány enyhítésére, a megnövekedett diáksereg elhelyezésére más átalakítások, javítások is szükségeltettek. Felszabadítottuk az első emeleti folyosó kezdetleges deszkatákolmánnyal elrekesztett részét, ahol eddig a vegyszereket tárolták (ez a munkálat lejbe került). Teljesen felújítottuk, rendbetettük a 241-es termet, hogy alkalmas legyen egy kilencedik osztály befogadására ( lej), hozzájárultunk a 137. terem - X. B osztály - újrameszeléséhez (1,5 millió lej), a 124. terem IX. C osztály padlócseréjéhez (4 millió lej), a 147. teremben pedig parkettacsiszolást végeztünk (7 millió lej). Fejlesztési programunk keretében nagyszabású átalakítást végeztünk az iskola titkárságán, ahova egyúttal új, korszerű irodabútort is vásároltunk ( lej). A következő öt osztályteremben a szülői munkaközösségek végezték el a festést: 43. terem (VI. A osztály), 44. terem (VI. B osztály), 42. terem (V. A), 137. terem (X. B), és 149. terem (X. E). Mindezeken kívül sok kisebb-nagyobb javítgatással próbáltuk szebbé, otthonosabbá tenni az iskolát, például az első emeleti folyosót a Dr. Csedő Csaba polgármestertől kapott magyar származású Nobel-díjas és más híres tudósok képeivel díszítettük ( lej költség). Az önkormányzat fentebb említett hanyagsága, nemtörődömsége miatt a es tanév elején úgy volt, hogy nem kapjuk meg a működéshez szükséges közegészségügyi engedélyt, így ránk hárult a kollégiumban szükséges meszelés elvégzése is ( lej). Az iskolai szülői bizottság a 2002/2003 tanévről szóló évkönyvünk kiadását vállalta fel (60 millió lej), a Szülők Farsangi Báljának jövedelmét pedig egyrészt a felsorolt javítások, nagyobbrészt pedig tanulóink, csapataink versenyeken, vetélkedőkön való részvételének biztosítására fordítottuk, akárcsak az elmúlt években. (sport: lej, matematika versenyek: lej, társadalomtudományok: lej, magyar irodalom:

68 lej, fizika: lej, kémia: lej, biológia: lej). Anyagi helyzetünkön segít a Louis Pasteur Egészségügyi Posztlíceummal kötött bérleti szerződés, melynek értelmében az asszisztensképző hat tantermet, egy módszertani szakteremnek való helyiséget (15. sz. terem) bérel, de igénybe veheti az informatikai és más laboratóriumokat, illetve a dísztermet is. Valamelyest sikerült gyarapítani szertáraink és szaktermeink felszerelését is, de ezt sem a csíkszeredai önkormányzat jóvoltából. A Gerhard Thiele Alapítványtól kétszáz euró támogatást ( lejt) kaptunk, ebből egy Philips VR-130 video rekordert vásároltunk. A kiadótól megkaptuk a Magyar Nagylexikon 18 kötetét (2004. március), a csíkszeredai Sapientia Egyetem könyvtárától 781, Mádl Ferenc köztársasági elnöktől pedig 66 értékes könyvet kaptunk. A legnagyobb segítséget viszont az Apáczai Közalapítványtól kaptuk (erről a következő részben ejtünk szót). Varga László igazgató Sata Klára igazgatóhelyettes 68

69 III. A TANÉV KRÓNIKÁJA A. TUDÓSÍTÁSOK ISKOLÁNKBA LÁTOGATOTT MÁDL FERENC, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE október 28-án iskolánk és a Segítõ Mária Római Katolikus Gimnázium közös vendége volt Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke. A két iskola diákjai, tanárai a Majláth Gusztáv Károly kápolna-díszteremben fogadták a rangos vendéget. Az eseményrõl Orbán Endre, a Márton Áron Gimnázium Diáktanács elnöke számol be. Mádl Ferenc, aki erdélyi magánlátogatása keretében látogatott el iskolánkba, a diákokkal való találkozást nevezte meg útja céljaként. Fontos eseményként értékelhető ez, hiszen több neves középiskola közül a mienket választotta. Habár az elnök úr nemhivatalos látogatóként érkezett közénk, természetesen nem maradhattak távol tanácsadói és biztonsági emberei sem. Mádl úr és kedves felesége, Dalma asszony a délelőtti polgármesteri köszöntő után érkezett iskolánkba, ahol a diákok kürtőskaláccsal várták őt. Az elnök urat iskolánk részéről Varga László igazgató úr, míg a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium részéről Tamás József római katolikus segédpüspök köszöntötte. Ezt követően iskolánk diáksága nevében jómagam, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium részéről pedig Gál Sándor, a diáktanács elnöke köszöntötte a vendégeket. Ezek után került sor az elnök úr előadására, majd a diákok kérdéseire, mely végül közvetlenebbé tette a társalgást, igaz, idő szűkében csupán néhány kérdés feltevésére volt lehetőség. Végül az elnök úr néhány értékes könyvet adományozott iskolánk könyvtárának és köszöntőinek egyaránt, utána pedig tanácsadói pörgető szavaira távozott. Így esett, hogy 160 diák és tanár találkozhatott egy óra erejéig a Magyar Köztársaság elnökével, de a többiek sem szomorkodtak, hiszen kárpótlásként hazamehettek. Hazatérte után az államelnök levélben mondott köszönetet Varga László igazgató úrnak a szíves vendéglátásért. Íme a levél: 69

70 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE Varga László úr A Márton Áron Főgimnázium igazgatója Csíkszereda Tisztelt Igazgató Úr! Nagy örömömre szolgált, hogy október végi erdélyi magánlátogatásom során eljuthattam Csíkszeredába, és látogatást tehettem a Márton Áron Fõgimnázium és a Segítõ Mária Római Katolikus Gimnázium közösségében. Engedje meg, hogy ezúton fejezzem ki köszönetemet a diákokkal folytatott találkozó nagyszerû szervezéséért és a tartalmas beszélgetésért. A két gimnáziumi diák felszólalásából és a kérdésekbõl is kitûnt, hogy milyen magas szintû az oktatás a két intézményben. A fiatalokkal való találkozó azzal az örömmel és reménnyel töltött el, hogy az erdélyi magyar társadalom számos kimûvelt emberfõvel gyarapodik a közeljövõben, akik és ez a legfontosabb remény a szülõföldön maradásra nem lemondóan, hanem a tartalmas jövendõbeli élet reményében tekintenek. A tanári közösség további felelõsségteljes munkájához jó erõt és egészséget kívánok! Budapest, november 26. CSERKÉSZÉLET Üdvözlettel: Mádl Ferenc MI IS A CSERKÉSZET? Én már lassan négy éve cserkész vagyok, de még mindig nehezemre esik válaszolni erre a kérdésre. Az első évben nem volt könnyű dolga a tanárnőnek velünk, hisz még semmit nem tudtunk a cserkészetről. Lassan lassan sok mindent megtanított nekünk, amit tudott, és így egyre könnyebbé vált. Persze akadtak, akik közben kiléptek, mert nem tetszett vagy nem volt rá idejük, de szerencsére voltak, akik hűek maradtak a cserkészethez. Évről évre egyre többen lettünk, már-már annyian, hogy a tanárnő nem bírt egyedül mindenkivel. Akadtunk egy páran, akik segítettünk neki a kisebbeket kiképezni. A kiképzők közül pár hét múlva végül is egyedül maradtam. Általában a tanárnővel tartottuk a cserkésztalálkozókat, de volt, amikor a tanárnő nem ért rá, és 70

71 akkor nekem kellett elszórakoztatni kb. 30 nyugtalan és kíváncsi ötödikest. Az elején nem értettem miért vállalja el valaki 30 virgonc kisgyerek tanítását munkaidőn kívül, de mikor elkezdtem foglalkozni velük, megértettem. Úgy érzem, nagyon hálás munka olyanokat tanítani, akiket érdekel az, amit tanulnak. Amellett, hogy megtanultuk a cserkészet alapjait, sokat játszottunk és énekeltünk, néhányszor kirándultunk is. Azt hiszem, a tanárnő nélkül semmire sem mentünk volna, úgyhogy szeretném megköszönni mindazt, amit a Márton Áron Líceumban működő cserkészcsapatért tett. Kívánok neki nagyon sok energiát és egészséget, hogy továbbra is folytatni tudja, azt, amit egyszer régen elkezdett! A cserkészetre visszatérve még csak azt szeretném elmondani, hogy mi, cserkészek tényleg sok mindent csináltunk: minden évben énekeltünk és részt vettünk a március 15-i ünnepségeken, tavaly két napos karácsonyi turnét is rendeztünk..és válaszolva a címben feltett kérdésre, a cserkészet alapjában véve olyan tevékenységek sorozata, amelyek sok olyan dologra megtanítanak, amik egy ember életében fontosak. Vízi Tünde VII. B CSERKÉSZKEDÜNK Nekem nagyon sokat jelent a cserkészet. Ha valaki esetleg nem tudná, a figyelmébe ajánlom, hogy a Márton Áron Gimnáziumban is működik cserkészcsapat, és szerintem jó társaság alakult ki. Én is az egyik tagja vagyok ennek a népes családnak. És igen, szerintem ez egy nagy család, ahol mindenki elmesélheti örömeit, bánatát, de amellett az is nagyon fontos, hogy közösen védjük(hetjük) a természetet. És ez lényeges. Gondoljunk csak bele, mi lenne a Földön, ha mindenki szétdobálná a szemetet?! Kihalnának az állatok és a növények. Sok ember kigúnyolja, esetleg lenézi azokat, akik felszedik más után a szemetet, de a cserkészek mégis megteszik ezt. S még jól is szórakozunk közben. De térjünk vissza az eredeti témához. A sok foglalkozáson, játékon kívül, amik a cserkészfoglalkozásainkat kitöltik sokat kirándulunk a tanárnő szervezésével. Igaz, szerintem abból sosem elég. Ezek a táborok nagyon jól szoktak sikerülni. Megismerünk más cserkészcsapatokat, új dolgokat tanulunk, jókat pihenünk és élményekkel gazdagodva érunk haza. Szerintem fontos, hogy az ember időről-időre feltöltődjön jó élményekkel. És amiket tanulunk a történelmünkről, a környezetünkről, de egymással való viselkedésünkről is, azok az iskolában, otthon is hasznunkra vannak. A cserkészkirándulásokon még arra is sor kerül, hogy mi főzzünk magunknak, s bizony olyankor nagyon össze kell szednünk a hozzáértésünket, hogy a többiek is túléljék ezt a kalandot. S akkor 71

72 még nem is meséltem arról, hogy milyen érzés éjszaka őrszemnek lenni egy kis tábortűz mellett. És mivel a cserkészet ezt mind magába öleli, és még sok más érdekes és izgalmas dolgot, én nagyon megszerettem. Demeter Zselyke VI.B õrsvezetõ CSERKÉSZNAPTÁR Mint már előző évkönyvünkben beszámoltunk róla, iskolánkban már harmadik éve működik az újraalakult, 95-ös számú Márton Áron cserkészcsapat. A es tanévben cserkészünk volt a VI. és VII. osztályokból, és közel 30 újonc V-es tett fogadalmat. A cserkészévet 2003 októberében kezdtük, és hetente egy-két óra foglalkozást tartottunk, így minden hónapra jutott néhány fontosabb esemény november elsején, a cserkészórán halottainkra emlékeztünk. November 15-én közös kiránduláson (portyán) vettünk részt a csíkmadarasi Szent István Cserkészcsapat szervezésében. A portya idején bizonyíthattuk cserkésztudományunkat, ügyességünket, róvásírást fejtettünk, és feltöltődtünk a szabadban, a Madarasi Hargita aljában. November végén adventi koszorút kötöttünk, így készültünk a téli ünnepekre. A koszorúkészítő műhelygyakorlatban az Ady Endre cserkészcsapat is részt vett. Ugyancsak november végétől gyakoroltunk arra a karácsonyi koncertre, amelyre december e között került sor a felcsíki falvakban és városunk templomaiban. 72

73 December 5-én iskolánk és az Ady Endre csapat cserkészei Ki mit tud verseny formájában emlékeztek Szent Miklós püspökre. A díjazás után mindenki átadta egy másik cserkésznek saját készítésű ajándékát. Az est fénypontja mégsem ez volt, hanem ami ezután következett: a cserkészek együtt énekelve köszöntötték a Mikulás-estén a városi kórház betegeit. A karácsonyt megelőző néhány nap alatt is sokminden történt. A betlehemi láng megérkezett hozzánk is, így tovább kellett adnunk. Ez az ünnepélyes feladat egybeesett a karácsonyi koncert-sorozatunkkal, így több felcsíki faluba és a város templomaiba is eljutattuk a karácsonyi örömhírt (minderről a Hargita Népe és a Vasárnap is közölt cikket) február 13-án cserkészfarsangot tartottunk, majd február én lelkigyakorlattal készültünk a nagyböjtre. A cserkészek farsangi báljára így emlékeznek a résztvevők: Egyik cserkész órán a tanárnõ közölte a jövendõbeli cserkészekkel, hogy február 13-án a cserkészek farsangolni fognak, és hogy minket is szeretettel meghívnak. A hírnek nagyon örültünk. Amikor elérkezett a nap, a VII. B osztály termében kezdetét vette a buli. Nyertesek is voltak. Az elsõ helyezést Barta Gellért kapta, aki cigénynénak volt felöltözve. Forró Tímea a második lett, aki szerintem meg volt elégedve eredményével, bár ezt mi nem nagyon láthattuk, mert az arca egy gonosz boszorkát ábrázolt. Az Ady Endre Általános Iskolából is voltak páran. Õk szintén kaptak díjat. Én ugyan nem szereztem helyezést, de nyertem egy csokit. Ez úgy történt, hogy megmaradt két tábla csoki, amelyet úgy lehetett megnyerni, hogy a csapatvezetõk kérdeztek egy cserkészettel kapcsolatos kérdést, és aki tudta, az kapta a csokit. Játszodtunk is. Nekem a farsangi bál nagyon tetszett. Számomra ez volt a legjobb farsangolás, bár nekem ez volt az elsõ a Márton Áron Gimnáziumban. Mihók Szidónia V. B A cserkészek farsangi báljára õrsönként vagy személyenként lehetett beöltözni. Sokan eljöttek és sok érdekes jelmez volt: malacterrorista, ott volt Gáborné, a cigány, két boszorkány stb. Indiánok is voltak az Ady Endre Általános Iskolából, akik másodikok lettek. Na, és ott voltak az ovisok, pontosabban az én õrsöm, és elsõk lettünk. A jelmezek bemutatása után buliztunk, ami nagyon jól telt. A buli után kitakarítottuk a termet és hazamentünk. Osváth Kinga VI.A Havasigyopár õrs, 95. cserkészcsapat Márton Áron Gimnázium 73

74 Bár egész évben a fogadalomtételre készültünk, tavasszal ez a készülődés erőteljesebbé vált, mivel április 24-én Szent György napján került sor erre a különleges és megható eseményre. Szent György a cserkészek védőszentje, ezért minden évben ekkor teszik le vagy újítják meg a cserkészek a fogadalmat. A fogadalomtétel helyszíneként a csíksomlyói Hármashalom-oltárt választottuk, mert a cserkésztörvények szerint a cserkész fő feladata: haza-, Isten-, embertársés természetszeretet. A fogadalomtételről így vallanak a cserkészek: április 24-én Szent György napján reggel 7,30-kor indultunk az iskola elõl a somlyói nyeregbe. Kilenc órakor kezdõdött az akadályverseny, amely eldöntötte, hogy méltók vagyunk-e a zöld nyakkendõhöz. Az én õrsöm egy nagyobb õrshöz csatlakozott, így bátrabban indultunk az erdõ felé, ahol négy akadályt kellett legyõzni. Nagyon érdekes volt a kötélmászás vagy a királylány kiszabadítása, de mindezek mellett ismernünk kellett a természetet és az útjeleket is, mert anélkül nem találtuk volna meg az akadályokat. Így történt, hogy az egyik lányõrs eltévedt, és újra kellett kezdenünk az akadályok meghódítását. Mivel mindenki sikeresen túljutott az akadályokon 12 órától ünnepi szentmisén vettünk részt, ezt követõen pedig fogadalmat tettünk és megkaptuk a nyakkendõket. Nekünk nagyon jól telt ez a nap, és büszkén mentünk haza egy-egy cserkésznyakkendõvel. Nagy Réka V. A Daró Ildikó, Novák Noémi, Váncsa Renáta Katalin V. B A nyári vakáció alatt sem szűnt meg a cserkészélet, bár ritkábban találkoztak az őrsök, de ezt az időt is tartalmasan töltötték: ismerkedtek a város nevezetességeivel, történelmével, vagy egyszerűen csak egymással, cserkésztestvéreikkel, barátaikkal. Néhány cserkész pedig részt vett a VIII. A osztály makói testvériskola programjában is augusztus 1-9 között. Augusztusban befejeztük a cserkészévet, de novemberben újraindul reméljük új erővel és az ötödikes kiscserkészekkel. Összeállította: Juhász-András Réka romántanár, cserkészvezetõ 74

75 A DIÁKTANÁCS ÖNMAGÁRÓL A es tanév a diáktanács tevékenységét illetően kiegyensúlyozott, az előző tanév folytatásának nevezhető időszak volt. A tanév folyamán megrendezésre került események közül megemlítendőek a weblap készítő verseny, az iskola Tolerancia Csapatának segítségével első ízben megrendezett Tolerancia Nap, a már korábbiakban nagy sikernek örvendő teadélutánok és gitárestek, melyek közül talán a Kovács Bencze Balázs és Bíró Vitus (XI. C) által megrendezett Jamaikai Estet emelném ki, mely évünk egyik legsikeresebb rendezvényének bizonyult. Idén első alkalommal került megrendezésre az asztalitenisz-bajnokság. Megszerveztük az immár hagyományossá vált Valentin-heti levelezést és Valentin-napi bulit, a saját versek szavalóversenyét, melynek idei nyertese Barok István (X. D) lett. Az idei tanévben is sor került a Dohányellenes Nap megrendezésére, melynek keretén belül a szervezők, Kovács Noémi (XII. E) és Bálint Emese (XII. C) készítettek közvélemény-kutatást, melyből kiderült, hogy az iskola diákjainak több mint egyharmada dohányzik. Az idei tanévben június elsején megleptük az iskola diákjait, mikor a nagyszünetben kisorsoltunk néhány macit. Rengeteg bulit szerveztünk, többek közt egy [szf] bulit, egy Alex bulit április elsején, többet is szervezett Péter Barna (XI. C), illetve egy szabadtéri bulira is sor került az iskolanapok alkalmával....a KICSIK IS NYOMULNAK, mondhatnánk az elmúlt tanév mérlegét megvonva, ugyanis életre hívtuk az 5-7. osztályosok diáktanácsát. Diáktanácsunk részéről Demeter Ágota (X. E) segítette a kicsik munkáját a tanév folyamán.... az ISKOLANAPOK már csütörtökön kezdetét vették. Ekkor rendeztük meg a Többsincs vetélkedőt, melyet a XI. A. osztály csapata nyert meg. Csütörtökön vette kezdetét a StarCraft bajnokság is, mely a pénteki napon fejeződött be. A rekordmennyiségű, több mint 40 fős jelentkezési táborból Szabó Zsombor (XI. E) bizonyult a legjobbnak. Pénteken került sor a Tanárok a színpadon című vetélkedőre, illetve a fotókiállításra, melynek nyertese Both Rita (XII. E) lett. Az idei iskolanapok alkalmával megrendezett osztálydíszítő verseny kapcsán diáktanácsunk kijelölt egy a későbbiekben sokat vitatott témát: HÁBORÚ. A verseny nyertese a XI. E. osztály lett. Az esti szabadtéri buli után, melyen Csukás Barna és Gál István (XI. E) gondoskodott a jó hangulatról, tábortűzzel zártuk a pénteki napot. Szombaton a hagyományostól eltérően Zsögödbe kirándult iskolánk. Miután technikai gondjaink is megoldódtak, sikerült zenét biztosítanunk iskolánk tánccsoportjának, illetve megrendeztük az Activity versenyt, melynek nyertese a XII.E osztály csapata lett, a Kötélhúzó versenyt, melyet 75

76 az A Család nevű csapat nyert, a bográcsversenyt, melyet a XI. D. osztály nyert meg, illetve a bicikli versenyt, melyen főként az 5-7 esek jeleskedtek. Sajnos a rossz idő félbeszakította kirándulásunkat, így a méta bajnokságot csak júniusban tudtuk megszervezni, melyet szintén az A Család nevű csapat nyert meg. Kirándulásunk a karaoke verseny ideje alatt szakadt félbe, melyen a Bálint Emese (XII. C) és Kovács Noémi (XII. E), illetve a Bálint Katalin és Mihály Emese (XI. E) duóknak tapsolhatott a közönség. Júniusban megrendeztük hátramaradt, de beígért sportrendezvényeinket: az immár hagyományos évfolyam szintű osztályok közti kosárlabda bajnokságot mind a fiúknak, mind a lányoknak. A fiúk esetében az évfolyamok bajnokai is megmérkőztek, melynek eredményeként az abszolút bajnok a XI. D osztály csapata lett. Ezzel párhuzamosan került megrendezésre a focibajnokság is, melyet a IX. E osztály nyert meg. Partnereinkrõl... IDÉN ELŐSZÖR sikerült Márton Áron Gimnázium feliratú és DT logóval ellátott pólókat adnunk díjazottjainknak az iskolanapok alkalmával. A díjakat a városi önkormányzat támogatta. Támogatásukat köszönjük! Még a tanévkezdés elején sikerült kimeszeltetnünk irodánkat, amelyhez anyagi támogatással iskolánk vezetősége is hozzájárult. Segítségüket köszönjük! További támogatóink: Alutus nyomda, Riehen Egyesület, Gordius, Vitos Kerámia, CS. T. I. T., Flash Dance Disco, a Pedagógusok Szabad Szakszervezete, illetve a Suli büfé. Nagylelkűségüket köszönjük! A folytatásról... Diáktanácsunk év elején módosította alapszabályzatát, melynek értelmében célul tűzte ki a diáktanácsnak mint intézménynek és szervezetnek az ÉRDEKKÉPVISELET megerősítését. Ennek gyakorlati megvalósulása a MÁGDÉRT (Márton Áron Gimnázium Diákértekezlete) létrehívásában ölt testet, melyet a következő tanévre hagytunk. 76 CSÁNGÓ NAP CSÍKSZEREDÁBAN Orbán Endre, a Diáktanács elnöke XI. E Csíkszeredában minden évben megrendezik a Csángó Napokat. Ilyenkor a városban tanuló csángó diákok és a Moldvából érkező csángó vendégek együtt ünnepelnek. A rendezvény pénteken, november 22-én kezdődött az Apáczai Csere János Pedagógus Házban. A megnyitón jelen volt dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, Borbáth Erzsébet nyugalmazott tanárnő, Ádám Gyula művész és sokan mások.

77 A megnyitót a polgármester úr tartotta. Azután egy fotókiállítást nézhettünk meg: Ádám Gyula művészfotóit a csángókról, a Csángóföldről. Antalné Tankó Mária nyugdíjas tanítónő Gyimesvölgyi népi gyógyászat című könyvének bemutatója következett. Ezután a Nyisztor Ilona által vezetett pusztinai tánccsoport lépett fel moldvai néptáncokkal, népdalokkal és mesékkel. Az este táncházzal ért véget, amelyen a Csíkszeredában tanuló csángó diákok léptek fel. A fellépés után mind együtt táncoltunk, új táncokat tanultunk, és jól éreztük magunkat. Vasárnap kilenc órától kerekasztal-beszélgetés volt. A beszélgetést Borbáth Erzsébet tanárnő vezette. Témája: a csángó reneszánsz, illetve a csángó gyermekek oktatása magyar nyelven, az ezzel kapcsolatos események és tapasztalatok megbeszélése. A jelenlevők között ott volt Róka Szilvia, az MCSMSZ ifjúsági felelőse és a státusiroda vezetője; Bilibok Jenő, az MCSMSZ alelnöke; Iancu Laura, Budapesten tanuló csángó egyetemista, költő; Nyisztor Tinka, az MCSMSZ vallási-egyházi felelőse; Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke; Hegyeli Attila, a csángó oktatási program felelőse; Nyisztor Ilona kulturális felelős. Jelen voltak továbbá a diákok és a csángó diákokkal foglalkozó tanárok. A megbeszélésen szó esett a Moldvában és Erdélyben élő csángók identitásáról, a Csángó Szövetség céljáról, arról, hogy 1989 óta mit is sikerült megvalósítani, és mit nem, az iskoláztatásról, a magyar nyelvű oktatás megteremtéséről. A programot 2002-ben a Bákó Megyei Tanfelügyelőség perre vitte, mert szerinte törvénytelen, de sikerült bebizonyítani, hogy e tiltakozásnak nincs törvényes alapja. Nyisztor Tinka szerint az egyház és az oktatás ügyének egybe kell fonódnia, mert az oktatás mellett nagyon fontos a magyar nyelvű mise, de ezt sajnos még nem sikerült elérnie. Róka Szilvia nincs megelégedve szakosztálya teljesítményével, szerinte több tennivaló lenne: az ifjúsági tagozatot meg kell erősíteni, minden nyáron ifjúsági tábort kell szervezni. Nyisztor Ilonka a kulturális kérdésekkel foglalkozik, mert a jövőt a kultúrában és a gyerekekben látja. Duma András inkább a politikai oldalát nézi a történéseknek, szerinte az emberek az elrománosodás áldozatai. Véleménye szerint moldvai politikát kellene létrehozni, középiskolát Bákóban, és az iskolában magyarórákat tartani. Szerinte a fiatalok nagy része, aki magyarul tanul és befejezett valamilyen iskolát, elmegy otthonról, mert már kiszakadt onnan. Ezért kellene Bákóban magyar középiskola. A magyar misének a templomba való visszahozatalát és Moldva saját reneszánszának a megteremtését tartja elérendő célnak. Iancu Laura szerint még nincs Moldvának reneszánsza, és csak akkor lesz, ha moldvai művészekről, alkotásokról, festőkről, zenészekről fogunk tudni beszélni. 77

78 Hegyeli Attila, aki az oktatási programmal foglalkozik, örül annak, amit eddig véghez sikerült vinni. Szerinte tovább kell haladni az oktatás ügyével. Meglátása szerint csak akkor lesz csángó reneszánsz, ha a gyerekek magyarul fognak tanulni, és ehhez az anyagi és szellemi háttér, például a magyar nyelvű média, újság, rádió elérése is biztosított. A megbeszéléssel egyidőben a Tanulók Házában Ádám Katalin vezetésével kézműves-foglalkozás zajlott. A rendezvény szentmisével ért véget; a szentmise végén Nyisztor Ilona vallásos csángó énekeket adott elő. A Csángó Napok nevű rendezvény nagy élmény volt számomra, mert arra jöttem rá, hogy jó együtt lenni, együtt táncolni, énekelni, mert mi egy nép vagyunk, és a magyar nemzethez tartozunk. 78 In: Moldvai Magyarság. Új sorozat, XIII. évf. 12. szám (151) december, 7. old. Ambrus Lujza IX. A KARÁCSONYI MEGLEPETÉS Az előző években az iskola közös karácsonyi műsorában zenéltem. Idén úgy gondoltam, hogy önálló zenei műsort szervezek. A két előadást két különböző mű nyitotta meg: csütörtökön H. Villa- Lobos: Prélude N02., pénteken pedig Rland Dyens: Tango en Skai című művét adtam elő gitáron. Ezután az általam vezetett gitárzenekar, majd a kórus lépett fel. A repertoár összeállításában arra törekedtem, hogy az alkalomhoz illő vallásos művek is megszólaljanak. A kórusról Egy kórus létrehozásán már régóta gondolkodom, de sajnos csak az idén sikerült megvalósítanom, október folyamán. Kevés emberből áll a kórus, de olyanokból, akik nagyon lelkesek, és nem sajnálják erre az idejüket. És az sem zavarja őket, hogy nem egy tanár, hanem egy diák a karvezető. A karácsonyi előadásra egy XVII. századi darabot választottunk, mégpedig egy háromszólamú Alleluját Alessandro Constantini-tól. A gitárzenekarról A Sconosciuto gitárzenekar is 2003 októberétől dolgozik, az előadás előtti hetekben mégis rengeteget kellett próbálnunk. A muzsikálást négyen kezdtük, később aztán ketten is tudomást szereztek a zenekarról, úgyhogy a mostani felállás a következő: 1. gitár: Nagy Ella Bernadette (XI.A) 2. gitár: Laczkó-Angi Orsolya (XI.C) és Sipos Andrea (IX.E) 3. gitár: Kovács Noémi (XII.E)

79 4. gitár: Kovács Hunor (IX.E) és Gáll István (XI.E). A karácsonyi előadáson elhangzott művek a következők voltak: Francz Schubert: Heiling ist der Herr Ismeretlen szerző: Pavane El noy de la mare (katalán népdal) Gasparo Zanetti: Aria del Gran Duca J.S. bach: Ach Gott und Herr Szerintem iskolánkban nagyon sok tehetséges diák van, és nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a zenei életre. Nagy Ella Bernadette XI.A A ZSIGORA EGYÜTTES A MÁG Zsigora néptánccsoportja már korábban is működött. Egy igen tartalmas időszak után kis ideig szünetelt. Úgy látszott, nincs érdeklődés iránta. Mivel számos emberrel megismerkedtem az évek során az iskola falain belül, kiderült, hogy mégis vannak a néptánc iránt érdeklődők. Két évvel ezelőtt jött az az ötlet, hogy indítsuk ismét útnak iskolánk néptánccsoportját. (Szerkesztő megjegyzése: Az 1989 utáni években még tapsolhattunk az iskola néptánc csoportjának fergeteges előadásain.) Rögtön nagy segítségre akadtam pár barátom személyében: Nagy Katalin a tánctanítás legnagyobb részét magára vállalta, Ábrahám Hunor és Kacsó Alpár pedig zenészként segítették együttesünket. Egy-két plakát megtette a hatását. Első alkalommal a próbára rengetegen jöttek a táncterembe: ez minden év elején így történt, aztán a második, harmadik próbán felére, olykor negyedére csökkent az érdeklődők száma. Ennek ellenére nagyon jó volt a hangulat, mindenki jól érezte magát. Jöttek a fellépések is, amelyek, úgy gondolom, a két év folyamán egyre színvonalasabbak lettek. A as tanévben a DT által szervezett testvériskola-találkozón szerény táncházat szerveztünk, amelyen zenészeink húzták a talpalávalót, mi pedig moldvai táncot tanítottunk a vendégeknek, amely nagyon tetszett mindenkinek. Antal Beáta tanárnő segítségével iskolai táncházat is sikerült szerveznünk, amelyre sokan jöttek, és együttesünk is új tagokkal bővült ezután. Az utolsó két évem egyik legszebb élménye volt számomra a Zsigora. A próbák, a fellépések és a táncházak alatt rengeteg baráttal és ismerőssel gazdagodtam. Szõcs Barna XII. F 79

80 80 MADÁRKÁM, MADÁRKÁM, CSÁCSOGÓ RIGÓCSKÁM... Ha valaki megkérdi tőlem, miért szeretem a népi kultúrát, nem tudok egyértelmű választ adni. A népzene, a néptánc és a népdalok életem részéivé váltak, amelyektől nem tudok elszakadni. Számomra mindez kikapcsolódást jelent, mely kiragad a hétköznapokból, elfeledteti pár pillanatra, órára a problémákat, melyekkel nap mint nap szembesülnünk kell. A népi kultúra a közösségen alapszik, és csodálatos dolog, hogy ez a közösségi tudat által alkotott hatalmas mű egyedivé tud válni bármely ember számára, aki valamennyire nyitott tud lenni ezen alkotás befogadására. A néptánc, a népdal nem ósdi dolog, hanem személyiségfejlesztő tényező is, hiszen tánc közben megváltozik az ember attitűdje, magatartása a környezetével szemben. Örülök, hogy megismerhettem a kultúránknak ezt az oldalát is, s ezt többek között két embernek köszönhetem: Molnár Gyöngyike tanítónénimnek, aki bevezetett engem ebbe a világba, és Szabó Éva népdaltanárnőnek, aki megmutatta, hogyan kell helyesen csinálni, és hol kell az értékeset keresni, valamint sokat köszönhetek a Borsika tánccsoportnak. Talán a népdalok állnak a legközelebb hozzám, ugyanakkor a legtávolabb is. Énekeimet nótafáktól, öreg néniktől tanulom felvételről, akik sorsukat fútták el énekeikben. Mindig átérzem a dalaikat, de előadni csak félve merem, mert úgy érzem, nem tudok a nyomukba lépni. A tánc egészen más műfaj, két ember összehangolódásán alapszik, azon, hogy mennyire tudnak egymásra hatni, egymásra hangolódni. Táncban nincs individuum, csak a pár. Másodikos korom óta számos fellépésen és énekversenyen vettem részt, melyeknek élményei nem a színpadhoz kötődnek, hanem az előadás utáni bulikhoz, amikor a csoport együtt szórakozott a táncházakban. A tánc és az ének nemcsak szórakozást biztosított számunkra, hanem számos lehetőséget nyitott. Sok helyen megfordultunk, legtávolabb Svájcban voltunk, de az országot is körbeutaztuk, legutoljára a TVR studiójával ismerkedtünk meg. Az énekversenyek nemcsak tapasztalatot, hanem díjakat és ingyentáborokat is hoztak, és azt a meggyőződést, hogy én megtaláltam életem hobbiját. És ez így jó. Gál Katalin XII. B

81 A CSÍKSOMLYÓI PÜNKÖSDI BÚCSÚ A csíksomlyói pünkösdi zarándoklatra május 29-én került sor. Diákjaink és tanáraink szép számban voltak idén is jelen a több százezer embert megmozgató vallási rendezvényen. A pedagógusok és a diákok egy része az iskolazászló alatt, a papi kordonhoz csatlakozva vonult ki a Csíksomlyói Kegytemplom előtti térről a két Somlyó-hegy közötti Nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz, az ünnepi szentmise helyszínére. A tanulók másik része és a férfi tanárok ahogy az lenni szokott a búcsú rendezésében segítettek, hogy az problémamentesen, rendben folyhasson le. Intézményünkből a következő tanárok vettek részt rendezőként a zarándoklaton: Mihály András (hangosbemondás a templom előtti téren); Borsodi László ny. tanár, Borsodi L. László, Izsák Zoltán, Köllő Ferenc, Silló Géza és Tamás Levente (kordon irányítása, amelyben segítségünkre voltak Mirk László és Pitó Noémi, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnzáium tanárai); Erőss Attila, Laczkó József, Nagy Antal (a Hármashalom-oltár környékén irányították a zarándokcsoportokat). Ebben az esztendőben fájó változtatásra került sor: a Hármashalomoltárról a hívők seregét több nyelven köszöntő oly ismerős hang nem csendülhetett fel. A tragikus körülmények között november 26-án elhunyt Miklós József tanár úr helyett Boldizsár Ágoston magyar szakos tanár köszöntötte a világ különböző részéből érkezőket. A búcsú jelképét, a Labarumot Gál Sándor és Csiszer István, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium végzős növendékei vitték. AZ I. CSÍKSZEREDAI KLASSZIKUSGITÁR VERSENY B. L. L. Az ember nem is gondolta volna, hogy Csíkszereda valaha egy rangos gitárversenynek ad otthont május 23-án, vasárnap került sor az I. Csíkszeredai Klasszikusgitár Versenyre, amelynek helyszíne a József Attila Ált. Isk. díszterme volt. Délelőtt 11 órától késő délutánig tartott a verseny. A résztvevők három városból érkeztek: Székelyudvarhelyről, Sepsiszentgyörgyről és Csíkszeredából, mind művészeti líceumokból, magamat kivéve. Több kategóriába osztottak, V-VI, VII-VIII, IX-X. és XI-XII. osztályosok. A IX-X. osztályos kategóriában hat, a XI-XII. osztályosoknál pedig négy versenyző lépett fel. Egy etüdöt és két darabot kellett játszani különböző korszakokból (kb. 15 percet), és mi választhattuk meg azokat. Csak délután kerültünk sorra, ezért nagyon izgultunk. A zsűri, amely öt zenetanárból, köztük négy fiatal gitár- 81

82 tanárból állt, figyelembe vette a darab nehézségét, a technikát és az előadásmódot. A XI-XII. osztályosok kategóriájában én kaptam az első díjat. B. MENTÜNK, LÁTTUNK, GYÕZTÜNK Nagy Ella Bernadette XI. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK 82 NEMZETKÖZI KÁRPÁT-MEDENCE FÖLDRAJZVERSENY Ez év nyarán is megrendezésre került immár hatodik alkalommal a Nemzetközi Kárpát-medence Földrajzverseny. A verseny témája a Kárpátmedencében elterülő nemzeti parkok voltak. A benevezők selejtezőkön vettek részt, amelyek levelezés útján történtek, és két fordulóból álltak. Ebben az évben iskolánkból két diák jutott el a nemzetközi döntőre: Balló Kamilla (XI. C) és Daradics Botond (X. E). A tábor helyszíne a szlovákiai Rimakokova volt, a Szlovák-érchegységben levő település. Két-három hetes tanulás után vegyes érzelmekkel indultunk el augusztus 15-én Budapestre. Az erdélyi csapat 10 tanulóból állt. A versenyzők különböző erdélyi városokból jöttek: Csíkszeredából négy, Székelyudvarhelyről két, Székelykeresztúr, Kolozsvár, Temesvár és Sepsiszentgyörgy képviseletében egy-egy tanuló vett részt a versenyen. A csapat kísérője Páll Kinga tanárnő volt.

83 Hosszú utazás után megérkeztünk Budapestre. Az állomáson már várt minket Vizy Zsolt tanár (a Földrajztanárok Egylete egyik tagja). Még a délelőtt folyamán ellátogattunk a Szent István Bazilikába, s közben lassan megérkeztek a Kárpát-medence összes régióiból a résztvevők. Budapestről autóbusszal indultunk Szlovákiába. A elszállásolás a Rimakokokovától kb. 15 km-re levő Ipoly szállóban volt. A tábor első napján nagyon szép kiránduláson vettünk részt. Meglátogattuk az ochtinai aragonit cseppkőbarlangot, amely a Világ Természeti Örökség része. Megcsodáltuk a gyönyörű cseppköveket. Ugyanazon a napon jutottunk el a szilicei jégbarlanghoz is, amely eredetiségével, különleges szépségével mindannyiunkat lenyűgözött. Meglátogattuk a betléri Andrássy kastélyt, ahol láttunk egy 3000 éves egyiptomi múmiát. Voltunk Jászóban, ahol az Apátsági templomot néztük meg, sajnos, csak kívülről. A tábor második napján rendezték meg a versenyt. A verseny színhelye szintén az Ipoly szálló volt. A verseny két fordulóból állt: írásbeli és szóbeli próbából. Az írásbeli egy 80 kérdésből álló teszt volt, a szóbelin pedig egy nemzeti parkot kellett ismertetni. Az eredményhirdetés előtt elmentünk egy erdész kíséretében az Ipoly forrásához, ahol megismerkedtünk az ottani növény- és állatvilággal. A versenyen Daradics Botond a 7. helyezést, míg Balló Kamilla a 11.helyezést érte el. A tábor harmadik napján fárasztó gyalogtúrán vettünk részt. Utunk a Murányi-fennsíkra vezetett. A túravezetőnk egy helybéli geológus volt, aki ismertette a fennsík talaj-felépítését, vízhálózatát, növény- és állatvilágát. A verseny résztvevői a betléri kastélynál 83

84 A túránk célpontja egy 936 m magas hegy volt, a Ciganka. A hegy tetejéről lélegzetelállító kilátás tárult elénk. Távolabb feltűnt az Alacsony-Tátra is. Mindennap különböző előadásokon (csillagászati, egyetemi) vettünk részt. A szálló jó felszereltségének köszönhetően a szabadidőnkben tudtuk nézni az Olimpiai Játékokat. A tábor negyedik napján indultunk vissza Budapestre. Itt megtekintettük az augusztus 20-i ünnepségeket, köztük a tűzijátékot. Azzal a gondolattal búcsúztunk el egymástól és jöttünk haza, hogy a jövő évi versenyen (amely Kárpátalján lesz) majd újra találkozni fogunk. 84 IRINYI JÁNOS KÉMIAVERSENY Balló Kamilla XI. C Daradics Botond X. E A es tanévben a már hagyományos Irinyi János Kémiaverseny a megszokott módon, három szakaszban zajlott le. Az iskolai szakaszon a Márton Áron Gimnáziumban több mint 15 IX-XI. osztályos tanuló vett részt. Dolgozataik pontszámának eredményeként iskolánkból két tanuló nyert részvételi jogot az erdélyi döntőre: Penu Zsolt (X. E, felkészítő tanára Buzogány Teréz) és Benedek Katalin (X. C, felkészítő tanára Sata Klára). A Szatmárnémetiben rendezett erdélyi döntőn már csak Benedek Katalin tudott részt venni, mert a verseny időpontja egybeesett a hivatalos országos fizika versennyel. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság által szervezett verseny erdélyi döntőjét a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban április 3-án tartották. Volt elméleti és gyakorlati próba is, amelyek eredménye alapján választották ki az országos szakasz résztvevőit. Az erdélyi szakasz 20 résztvevő tanulója közül már csak 5 erdélyi diák volt jelen a április 30 május 2-a között megrendezett országos döntőn. Ezen a szakaszon elért eredményei alapján Benedek Katalin tanulónk is részt vett. Ebben az évben a XXXVI. Irinyi János Kémiaverseny országos szakasza Szegeden zajlott az elméleti szakasz a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban, míg a gyakorlati próbák a Szegedi Tudományegyetem Analitikai Laboratóriumában. A versenyen 202 tanuló osztály- és heti óraszám függvényében megállapított 5 kategóriában versenyzett. Iskolánk tanulója a középmezőnyben végzett: a 64. helyezést érte el, amire büszkék vagyunk, hisz a magyarországi diákokkal versenyezve, a tanterv és tananyag különbözőségeket figyelembe véve, ez jó eredmény. Remélhetőleg a jövő évi versenyen több ismerettel, egy ilyen verseny tapasztalatával gazdagabban még jobb eredményt sikerül elérni. Sata Klára felkészítõ tanár

85 BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY március 20., Kolozsvár Újszerű kezdeményezésről szerezhettünk tudomást a es tanév I félévének végén: a Kolozsvári Babeş - Bolyai Tudományegyetem Biológia Tanszéke tantárgyversenyt hirdetett meg, amelyre olyan végzős diákok nevezhettek be, akik nemcsak érdeklődnek a természettudományok e tárgya iránt, hanem tanulmányaikat is ezen a területen szeretnék folytatni. A sikeres szereplést az I. egyetemi tanulmányi évre való beírással jutalmazták, ennek természetes feltétele a sikeres érettségi vizsga volt. Örömmel közöljük, hogy iskolánkból három tanuló nyerte el a versenyen elért eredményei alapján - a továbbtanulás lehetőségét. Tájékoztatóul közöljük a tantárgyverseny tételsorát: 1. A meiózis és a mitózis közötti hasonlóságok és különbségek 2. Kecses erdei manó nöstényt keresztezünk trampli hímmel. Az utódok között a nöstények tramplik, a hímek pedig kecsesek lettek. I. Mire következtethetünk ebből? a) a tulajdonság autoszómális b) a trampli tulajdonság a domináns c) a kecses jelleg a recesszív d) a tulajdonság nemhez kötött II. Tételezzük fel, hogy a kecses tulajdonság recesszív, és jelöljők K- val a kecses, T-vel a trampli jelleg alléljét. Mi a genotípusa a nőstény szülőnek? a) KK homozigóta recesszív a) XKY b) XKT c) XKXK d) KT III. Mihez hasonlít a manó ivarmeghatározási módja? a) a lepkékéhez b) az emberéhez c) a madarakéhoz d) az ecetmuslicáéhoz 3. Melyek a fotoszintézisben résztvevő pigmentek, mi ezeknek a konkrét szerepük és hol találhatók a sejteken belül? 4. Egy orrszarvú szíve 60-szor dobog percenként. Egy szívciklus idejének egy tizedét teszi ki a pitvarszisztolé, négy tizedét pedig a kamraszisztolé. a) 50 év alatt összesen mennyi ideig van elernyedt állapotban a pitvarizomzat? b) Ha egy összehúzódáskor 90 ml vér kerül az erekbe, az orrszarvú 15 liter vérét mennyi idő alatt pumpálja ki a szíve? 5. Mi a spóra, hogyan keletkezik és mi a neve a zárvatermők spórájának? 85

86 6.Hogyan jutnak a különböző élőlények a fehérjéik felépítéséhez szükséges nitrogénhez: milyen élőlényeket jelölnek az a), b) és c) betűk az alábbi sorokban? levegő nitrogénje a)... szervetlen nitrogénvegyületek (nitrát, ammónium) b)... szerves nitrogénvegyületek (aminósavak, fehérjék, stb.) c)... Melyek a fehérjék fontosabb szerepei az élőlényekben? 7.Hogyan történik a megtermékenyítés, és mi a genetikai jelentősége? 8. A Manx macskának hiányzik a farka. Keresztezve egy normál nöstény macskát egy Manx hímmel, az utódok negyede Manx nöstény, negyede Manx hím, negyede normál hím és negyede normál nöstény lett. Ha a Manx hímeket és Manx nöstényeket egymással keresztezzük, akkor az utódok 2/3- a Manx tipusú, 1/3-a normál tipusú lesz. a) Mit állapíthatunk meg a farokhiány généjéről és öröklődéséről? b) Milyen genotípusok jelenhetnek meg a Manx nöstény és Manx hím keresztezéséből? 9. Hogyan alkalmazkodtak a növények szállító edényei szerepük betöltéséhez? 10. A biológiai mely szakterületén szeretnél tevékenykedni és miért? 86 Barta Mónika biológiatanár CSÛRÖS ISTVÁN EMLÉKVERSENY SZÉKELYUDVARHELY március án rendezték meg a székelyudvarhelyi Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskolában a Csűrös István Biológiai és Környezetvédelmi megyei versenyt. Először vettem részt ezen a versenyen, akárcsak Zsók Hunor és Szilágyi Botond osztálytársaim. A versenyen, a kedves, barátságos fogadtatást követően, három próbát kellett kiállni, míg aztán mindenki mesehős lett.... Igen, így volt! Az első versenyszámot egy teszt megoldása jelentette, amelyben az előre megadott könyvészeti anyag alapján kérdezősködtek. Rövid szünet követte a tudásfelmérőt, ezután pedig fajismereti próbát tettünk. Különböző, vidékünkön is élő mérgező növényfajokat kellett felismerni kivetített képről. A legnehezebbnek azonban a saját kisdolgozatok bemutatása bizonyult. Mindenki saját szavaival, vagy szövegét olvasva mutatta be a dolgozatát. Kivétel nélkül érdekes dolgozatokat halhattunk: volt közöttük környezetvédelmi jellegű témákkal foglalkozó, az állatok viselkedését bemutató dolgozat, genetika tárgyú tudományos munka, vagy éppen olyan, amely közvetlen természetes környezetünk szépségeire engedett rápillantást. A kiselőadások befejezése után következhetett a jól megérdemelt kikapcsolódás, pihenés és készülődés a másnapi kirándulásra. Közben újabb barátokat is szereztünk.

87 Szejke-fürdőre gyalog sétáltunk ki másnap, ott egy tanösvény pontjait tanulmányozhattuk. Kóstoltunk petroleumízű ásványvizet, újból megcsodáltuk a délcegen sorakozó székelykapukat, szedhettünk fagyöngyöt. Csuda jó volt! Visszatérve a városba, következett az értékelés és a díjkiosztás. Mint már említettem, mindenki győztes lett, minden résztvevő értékes könyveket, prospektusokat kapott. A verseny hangulata mindvégig csodálatos volt, nem versengés, hanem barátságos mérkőzés zajlott a tanulók között. Volt ott udvarhelyi, gyergyói, keresztúri, csíki diák mind barátságban. Szép élmény volt, szeretnék többször is részt venni ilyen versenyen! KÖRNYEZETISMERETI TÁBOR BÜDÖSFÜRDÕN Németh Blanka IX. C 2004 júniusában a Riehen Egyesület környezetismereti tábort szervezett a Szentimrei Büdösfürdőn Demeter László biológus vezetésével. A táborba a Drosera környezetismereti vetélkedő résztvevői és az egyesület eddigi környezetismerettel kapcsolatos rendezvényein többször megjelenő diákok kaptak meghívást. A tábor helyszínére gyalogszerrel jutottunk ki Zsögödfürdőről. Az 5-6 órás úton megismertünk néhány útszéli növényt (vérrehulló fecskefű, kakukkfű, akác), nagyító alatt vizsgáltuk a Nagyos-patak apró állatkáit (tegzeslárva, vízibolha), sárgarigót, gyíkot fogtunk. A Büdösben Veronka néni udvarán sátoroztunk. Ő főzött nekünk. Miután lepakoltunk, egy közeli tűlevelű erdőben néztünk szét. A legkülönösebb állatka a hangyaleső volt, ami a puha, homokos talajba fúrta magát, egy tölcsért készített olyan mérnöki pontossággal, hogy az oda beeső rovarnak esélye sem volt kimászni. Este a csillagképeket, csillagokat azonosítottuk. A második napon túrázni mentünk a környékre, a pocsolyákban gőtéket, unkákat csodáltunk meg. Sátántinórút találtunk, amelyet érdemes megjegyezni, mert mérgező gomba. Délután összegeztük az aznap látottakat, majd ehhez kapcsolódó történeteket hallgattunk. A harmadik nap a Kormospatak völgyébe mentünk. A hideg víz ellenére mindenki derékig mártózott. Utunkat egy pusztán folytattuk. Itt elevenszülő gyíkot és szöcskét találtunk. 87

88 Az utolsó nap pakolászással kezdődött. Összeszedtük a sátrakat, majd hazaindultunk. Ez volt a legkalandosabb túra mindközül. Megismertük a vipera és az üveggyík közti különbséget, hisz mindkettővel találkoztunk. Megfigyeltük a sárgahasú unkák párzási szokásait. A négy nap alatt megtanultam más szemmel nézni a környezetemet. Rájöttem, hogy egy fatuskó mennyi érdekes élőlény lakhelye lehet. Néha érdemes nagyító alá tenni a környezetet, részletesebben megfigyelni az apróságokat is. 88 AZ SzBK TITKAI Bedõ Anita VI.B június 28 július 9-e között került megrendezésre a Straub Örökség Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem közreműködésével immár harmadik alkalommal a Középiskolások Élettudományi Kutatótábora (KÉK3). Szegeden harminckilenc középiskolás gyűlt össze, akik közül tizenegy határon túli (köztük én is) magyar diák volt, legtöbben viszont Szegedről és Budapestről érkeztek. Eleinte az utazás és a megérkezés kis kellemetlenségekkel járt, de a gondos rendezők mindent zökkenőmentessé tettek. A házigazdák az SzBK (Szegedi Biológiai Központ) Hermann Ottó Kollégiumában szállásoltak el, ahol szabadidőnk legnagyobb részét töltöttük: énekelve, éjjeleket átbeszélgetve és szurkolva a foci EB döntőjén. A tábor viszont nemcsak szórakozásról szólt, hanem kemény munkáról és odafigyelésről is. Már az első nap reggeli után előadásokat hallgattunk olyan híres professzoroktól, akik közül néhányan a Mindentudás Egyetemén is előadtak, mint például: dr. Vígh László, dr. Udvardy Andor, Raskó Tamás, dr. Venetianer Pál, dr. Duda Ernő, dr. Toldi József, dr. Dudits Dénes, dr. prof. Csermely Péter és még sokan mások. A professzorok előadásai elsősorban a gének, génsebészet, a humán genomprogram, DNS-chip technológiák témái köré szerveződtek, de hallhattunk a stresszfehérjékről, az immunrendszerről, vírusokról, sejtmembránok működéséről, idegrendszerről és a mindezekkel kapcsolatos legújabb kutatásokról. A lenyűgöző előadássorozatot délután laborgyakorlatok váltották fel, így lehetőségünk nyílt a kutatóintézet kulisszái mögé betekinteni, ami nem mindenkinek adatik meg. Leghosszabb tevékenységünk a Biokémiai Intézetben volt, kb. öt órát dolgoztunk, ahol dr. Balogh Gábor vezetésével kromatógráfiás vizsgálatokat végeztünk különböző anyagokon. De jártunk a Biofizikai, a Növénybiológiai Intézetekben, valamint a Szegedi Tudományegyetem Élettani és Biotechnológiai Tanszékén is.

89 Megnézhettük, hogy a kutatóintézetekben hogyan tenyésztik, és mire használják fel a muslica telepeket, kromoszómális DNS-eket tekercseltünk, patkányt boncoltunk, génmanipulált dohánylevél darabokból hajtásindukciót végeztünk, valamint dolgozhattunk elektromikroszkóppal és konfokálissal. Az elektromikroszkóppal agysejteket, míg a konfokálissal kloroplasztisokat vizsgáltunk. Mindezek mellett rengeteg új módszert mutattak meg, és a jelenleg is folyó kutatásokba vezettek be, talán még sorolni is sok lenne. A két hét során a szervezők szórakoztató, de korántsem pihentető programokról is gondoskodtak. A megérkezésünk utáni harmadik nap elvittek városnézésre, és megmutatták Szeged egyedülálló szépségeit. A következő nap, amely sokkal szabadabb volt, mint a többi, bevittek a nevezetes szegedi Füvészkertbe. Itt, akinek ökológus hajlamai voltak, vagy éppenséggel növénybiológiára adta fejét, az kiélvezhette a park által nyújtott lehetőségeket. A viszonylag szabad programok közül mégis a szegedi Vadasparkot, az ópusztaszeri kirándulást és a csillagvizsgálót élveztem a legjobban, valamint a késő délutáni ping-pong- és teniszjátszmákat. Az előadások amelyek teljes odafigyelést igényeltek, a labormunkák nagy száma ellenére nagyszerű, felszabadult hangulat alakult ki köztünk. Számomra a legmeglepőbb az volt, hogy az idős, megbecsült, híres profeszszorok már első perctől kezdve befogadtak, és teljes odaadó barátsággal kezeltek, amit sajnos itthon nem igazán érezhettem. A tábor végén az ott dolgozók szinte mindegyike, a professzorokat is beleértve, eljöttek a záró ünnepségre, amelynek a szervezésében már mi is részt vettünk. Közülünk az egyik szege- 89

90 di lány, aki nekem kedves barátom lett, fagotton játszott, míg mi humoros jeleneteket adtunk elő, amelyekben én is szerepeltem. Az előadáson pedig mindannyian elénekeltük, a többi dal mellett, az általunk költött KÉK3 tábori himnuszt, amely fergeteges sikert aratott. Aműsor után csak nekünk szóló koncertet adott egy helyi zenekar, miközben mindenki felszabadultan ünnepelte e nagyszerű tábor utolsó felvonását. A záróesten sokat beszélgettünk kutató biológusokkal, orvosokkal, akik beavattak a szakma nemcsak szép, hanem szürke hétköznapi titkaiba is. Az utolsó közös ebéden elbúcsúztunk egymástól, a levegőben eufórikus hangulat uralkodott, és könnyek közt váltunk el, remélve, hogy talán még összetalálkoznak útjaink. Mai napig tartjuk a kapcsolatot, és saját honlapunk is készülőben van az SzBK közreműködésével. A táborban sok új barátra tettem szert, és talán még sikerül összehoznunk egy szakmai találkozót. Csata Tünde XI. A MATEMATIKA, INFORMATIKA 90 NEMZETKÖZI MAGYAR MATEMATIKA VERSENY A hagyománnyá vált Nemzetközi Magyar Matematika Versenyen öt régió (Magyarország, Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja) ifjú matematikusai mérhetik össze tudásukat. Rév-Komárom, Vác, Ungvár, Paks, Székelyudvarhely, Kaposvár, Szabadka, Debrecen, Dunaszerdahely, Nagykanizsa, Sepsiszentgyörgy és Eger után a verseny idei házigazdája a kárpátaljai Nagydobronyi Református Líceum volt március 15 és 20 között. A versenyt megelőzően minden régió megtartotta a saját selejtezőjét. Erdélyben a válogatóverseny Sepsiszentgyörgyön volt, a Székely Mikó Kollégiumban február 21-én. Az előző évektől eltérően a nagydobronyiak nem tudtak 60 erdélyi diákot fogadni, így évfolyamonként csak 10 tanuló jutott tovább. Örvendetes, hogy a 40 továbbjutóból 10 a mi iskolánk tanulója volt, nevezetesen: Dénes Péter, Kovács Hunor és Varga Bernadette a IX. E osztályból, Becze Szabolcs a X. E osztályból, Barok Botond, Csukás Barna, Miklós Gábor, Negru Petra és Széles Ádám a XI. E osztályból és Fazakas Réka-Mária a XII. E osztályból. Petra nem tudott kiutazni, mert a német tantárgyverseny megyei szakasza ugyanebben a periódusban zajlott. Hogyan is történt a kiutazás? A határon esedékes problémák elkerülése végett először történt meg, hogy az egész erdélyi csapat emeletes autóbusszal utazott: diákok az emeleten, tanárok a földszinten. A versenyre március 15-én reggel indultunk a Sapientia mögötti parkolóból a sepsiszentgyörgyiekkel együtt, minket Csapó Hajnalka tanárnő kísért, sajnos a létszámcsökkentés miatt Tamási Csaba tanár úr nem utazha-

91 tott velünk. Útközben hozzánk csatlakoztak az udvarhelyi, marosvásárhelyi, kolozsvári, nagyváradi és szatmári csapatok is. Estére érkeztünk Nagydobronyba. Tudni kell, hogy Nagydobrony pusztán ötezres község, tehát aprócska település, ami rendhagyó volt az NMMV történetében. A falu apraja-nagyja benne volt a szervezésben, nagyon meleg fogadtatásban volt részünk. A diákokat a líceum bentlakásában, a tanárnőket családoknál és a tanárokat a parókián szállásolták el. Másnap a megnyitó is rendhagyó volt, ugyanis a helyi református templomban istentisztelettel egybefűzve zajlott, az iskola igazgatónője nyitotta meg a versenyt. A zsűri elnöke tudomásunkra hozta, hogy nem 6 feladatot kell megoldanunk 4 óra alatt, hanem 7-et 5 óra alatt. Ekkor derült ki az is, hogy miért hosszabb egy nappal a verseny a szokásosnál, ugyanis két kiránduló napot iktattak be. A megnyitó után Ungvárra kirándultunk, de előtte szétnézhettünk a községben. Az első boltba bekukkintva nagyon érdekeset láttunk: a boltos néni igazi ősi abakusszal bravúrosan számolt (lehet, hogy nem is ősi abakusz volt, mert közben megtudtuk, hogy a volt Szovjetunió területén még ma is használják az abakuszhoz hasonló szcsoti nevű golyós számológépet). Amúgy nagyon finom cukorkákat lehetett kapni a néninél, meg mindenütt, ahol megfordultunk. A tulajdonképpeni megmérettetésre másnap került sor. Mint már említettük, 7 feladattal kellett megbirkóznunk 5 óra alatt, és két egész napos kirándulással az eredményhirdetésig. Voltunk Munkácson, Beregszászon, látogattunk sóbányát, a vereckei hágó sajnos kimaradt a viszontagságos időjárás miatt. Március 20-án délelőtt eredményt hirdettek. Íme: Miklós Gábor I. díj, Széles Ádám II. díj, Dénes Péter és Varga Bernadette III. díj, Kovács Hunor, Becze Szabolcs és Fazakas Réka-Mária dicséretben részesültek. 91

92 Eredményeinknek visszhangja volt. A Magyarok Világszövetsége által készített rangsorban a Márton Áron Gimnázium idén a II. helyen áll a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium után. Miklós Gábor és Széles Ádám diákjainkat meghívták a Magyarok Világszövetségének Kongresszusára is, ahol a Magyar-Japán Kulturális Társaság éremmel jutalmazta őket. Mindent egybevetve élmény volt ez a verseny, igazi NMMV ízű. A versenyzőknek gratulálunk, reméljük, jövőben Miskolcról hasonló eredményekkel tértek haza! Csapó Hajnalka tanárnõ Fazakas Réka-Mária XII. E GORDIUSZ MATEMATIKA TESZTVERSENY február 25-én megyénkben először került sor a Gordiusz Matematika Tesztverseny megrendezésére februárjában a magyarországi Baranya megyében 600 résztvevővel bonyolították le a MATEK (MAtematikai Tesztverseny Középiskolásoknak) feleletválasztós tesztversenyt. A kedvező fogadtatás után hirdették meg azt a kétfordulós viadalt, mely a GORDIUSZ Matematika Tesztverseny nevet kapta. Erre 1997-ben 10 megyéből 2646, 1998-ban 18 megyéből 5457, 1999-ben 24 megyéből 6911, 2000-ben 29 megyéből 8877, 2001-ben 30 megyéből 9646, 2002-ben 32 megyéből és 2003-ban 33 megyéből diák nevezett be tól már erdélyi megyék is szép számmal képviseltették magukat a versenyen, de megyénk valahogy minden évben kimaradt. Diákjaink, akik az általános iskolából ismerték a Zrínyi Ilona Matematika Tesztversenyt, és tudtak a Gordiusz létezéséről, nagy érdeklődést tanusítottak a verseny iránt. A 2003 augusztusában megrendezett kőszegi továbbképzőn találkozhattam dr. Poronyi Gáborral, a verseny főszervezőjével, és felvállaltam a Hargita megyei forduló megszervezését. Miben különbözik a tesztverseny a hagyományos matematika versenyektől? Az első fordulóra bárki benevezhet, a versenyen 30 feladatot kell megoldani 90 perc alatt. Igazi tömegverseny, mert nemcsak a legjobbaknak, hanem minden matematika iránt érdeklődő tanulónak sikerélményt nyújt. A feladatok első harmada aránylag könnyű, második harmada közepes nehézségű, és csak az utolsó harmad kíván több ötletet, nagyobb feladatmegoldó készséget. Aránylag rövid idő alatt sok feladatot kell megoldani, de a megoldás menetét, az indoklást nem kell leírni. A megoldások feldolgozása számítógéppel történik, ez a versenyzők nagy száma esetén is biztosítja a gyors értékelést, a teljesen objektív megítélést ben megyénk 419 tanulója nevezett be a versenyre: 226-an iskolánkból, 121-en a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumból, 54-en a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumból, 11-en a székelykeresztúri 92

93 Unitárius Gimnáziumból és 7-en a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnáziumból. Három helyszínen rendeztük meg a megyei fordulót, majd a kódlapokat összegyűjtve értékeltük a versenyt. Az eredményeket elküldtük Pécsre, ahol összesítették, és meghívták a április 4- én tartandó döntőbe a legjobb eredményt elérő tanulót. Megyénkből három tanulót is meghívtak, mindhármat a Márton Áron Gimnáziumból: Dénes Pétert (IX. E), Becze Szabolcsot (X. E) és Széles Ádámot (XI. E). A döntő időpontja egybeesett a romániai matematika tantárgyverseny országos döntőjével, ahova mindhárman továbbjutottak, és inkább a tantárgyversenyen való részvétel mellett döntöttek. Így nem képviselte senki megyénket a tesztverseny országos döntőjén Pécsen, mert sajnos, ha az első nem tud menni, a meghívás nem ruházható át a második helyezettre. Reméljük, hogy jövőben nem lesznek ilyen egybeesések, és bizonyítani fognak diákjaink Pécsen is. Ezúton szeretném megköszönni az igazgatóságnak a versenyszervezés lehetőségét, a Csigabiga, süt a Nap csapatnak (XII. E osztály) a verseny előkészítésében, kollégáimnak a teremfelügyelésben, Tamási Csabának a kódlapok kiértékelésében nyújtott segítséget. A GLOBAL TEENAGER PROJECT Csapó Hajnalka matematikatanárnõ Minden évben kétszer, hétre, megugrik a weboldal látogatottsága. 8-12, különböző országból származó, csoportból álló virtuális osztályok kezdenek el főként útján, témáik megbeszéléséhez az úgynevezett Virtual Campusban. A GTP-t 1999-ben indította el a hollandiai International Institute for Communication and Development (IICD) szervezet. Partnere, és mára már a projekt vezetője a SchoolNet Africa. A GTP célja, hogy a számítástechnika lehetőségeit kihasználva, ismerjünk meg más kultúrákat és, hogy kissé másképp tanuljunk. A 2004 március-május időszakban 2835 tanuló és tanár nevezhette magát gétépésnek 23 országból világszerte. A munka 177 csoporttal 17 virtuális osztályban folyt. Romániában a sepsiszentgyörgyi Amőba alapítvány foglalkozik a tevékenység koordiná-lásával. A 2004 tavaszi körben 14 iskola vett részt az országból, de ez a szám folyamatosan növekszik. Iskolánk 2004 tavaszán csatlakozott a GTP-hez. A csapatban 15 IX.E-s diák vett részt pontosabban: András Zoltán, Antal Ágota, Búzás Anna, Csala Dénes, Ferencz Anna Melinda, Gnandt Zsuzsa, Jeszenszky Tamás, Kis 93

94 Orsolya, Kovács Katalin, Sipos Andrea, Sükösd Endre, Szikszai Péter, Tófalvi Júlia, Török István, Vlădeanu Gréta. Vezetőtanárok: Bodor Júlia és Csonta Ildikó. Bővebb információért a www. globalteenager. org weboldalra kell ellátogatni. Mi is az a Gtp, merül fel mindenkiben a kérdés (jogosan)? A Gtp (Global Teenager Project) egy olyan ifjúsági program, melynek keretén belül azokról a témákról beszülgetünk, amelyek minket érdekelnek, velünk nagyjából egykorú idegen diákokkal. Megosztottuk tapasztalatainkat, és sok új információhoz jutottunk. A beszélgetések levélben történtek, kaptunk kérdéseket és mi is kérdezhettünk. Mivel kezdőkként indultunk, a kezdőcsoport témái közül választottuk a zenét. A levelek angol nyelven írodtak, hogy megérthessük nagyjából egymást. Főként arra voltunk kiváncsiak, hogy más országokban milyen zenét hallgatnak, mik az egyetemesen elfogadott zenei műfajok és zenék, és hogy mennyire van hatással az amerikai irányzat az adott országban a hazai zenére, meg egyáltalán az egész kultúrára. Sajnos erre nagyjából mindenhonnan ugyanaz volt a válasz: kisebb-nagyobb (inkább nagyobb) mértékben befolyásolja minden ország (zenei) kultúráját. Ugye milyen hamar átvesszük a sok mocskot meg szennyet? Erre aztán van igény. Mindenhol. (Személyes eszmefuttatásba most inkább nem bocsátkozom, mert ez most nem erről szól) Abból a szempontból volt nekünk nehezebb dolgunk, hogy amikor nekünk kellett a hazai zenéről írni, nehezen tudtuk megértetni magunkat. Mert hát Romániában élünk, és nem a román zenéről írtunk, hanem a magyarról. Igazán érdekes közvetlen módon megtudni azt, amire kiváncsiak vagyunk. Hasznos dolog. Csak úgy egyszerűen kaptuk a válaszokat hollandoktól vagy éppen ghánaiaktól. Persze ezt az egészet nem kell tökéletesnek tekinteni, mert nem az. Vannak még gondok, főleg az élő beszélgetésekkel, melyeknek chat útján kellene megvalósulniuk. De összességében véve jól működik. Több szempontból is igazán hasznosnak bizonyult a Gtp, elsősorban az előbbiekben elmondottakért: a világ bármely részén élő emberke készségesen válaszol és kérdez tőled. Angolul írogattunk, tehát valamit még tanultunk is. Jórészt csoportmunkára volt mindig szükségünk: bemutatkozás megírása, kérdések megfogalmazása stb. És végül ingyenes nyelvvizsgát is biztosított a Gtp két diák számára, amit szerencsésen le is tett két osztálytársam. Az idén haladókként folytatjuk tevékenységünket, és az emberi jogokról beszélgetünk. Ez lényegesen több munkát fog igényelni. Év végére elkészül egy weboldal is, ahol többet lehet majd megtudni rólunk és az egész Gtp-ről és arról, hogy mivel is foglalkozunk mi valójában. Búzás Anna és Sükösd Endre IX. E 94

95 EMT INFORMATIKA TÁBOR Iskolánk négy diákja idén is részt vett az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság által szervezett, már-már hagyománnyá váló informatika táborban. Idén a táborra augusztus között Kovásznán került sor. Iskolánkat Kádár Barna, Katona Endre, Penu Zsolt (X. E) és Barok Botond (XI. E) képviselték. Sajnos nem sikerült idén nyáron magunkkal vinnünk Demeter István-Hunor tanár urat, mint kísérőt. Augusztus 22-én délben indultunk iskolánk elől, és Kovásznára Barok Botond édesapjának jóvoltából juthattunk el. A Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont bentlakásában szállásoltak el. Másnap már javában zajlott a tanulás. Az előadásokat és a laboratóriumi gyakorlatokat (sajnos elég kevés volt belőlük) a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont egy másik épületében tartották. Az előadók között szerepelt néhány egyetemi oktató a Babeş-Bolyai Tudományegyetemről és a Kolozsvári Műszaki Egyetemről. Mellettük előadást tartott két egyetemi hallgató is a fent említett egyetemekről. A tábor fő témája az Objektum Orientált Programozás volt. Ennek értelmében előadást tartottak az OOP alapjairól és az OOP gyakorlati alkalmazásairól Visual C++ és Delphi7 nyelveken. Ezeken kívül volt szó különböző kevésbé ismert algoritmusokról, megtanulhattuk, hogyan lehet sokszínű grafikus programokat készíteni Pascalban, és volt hardver előadás Mitõl gyorsak? címen. Szerdán kirándulni voltunk Bálványos váránál, a torjai Büdös barlangnál, és fürödtünk a Szent Anna-tóban, legalábbis az, akinek volt, amiben, és nem félt a víztől. Délutánonként két labor állt rendelkezésünkre, de sajnos egyikben sem sikerült Internet közelébe kerülnünk, így mindenki az előadásra figyelt. Már az első napon feladatot kaptunk. A terv szerint 3-4 fős csapatokban kellett volna valamilyen grafikus programot készítenünk, a tizenegy-, tizenkettedikesek objektum orientáltan, a kisebbek pedig, ahogy tudták. Sajnos, csak öt csapat erőltette meg magát, így összesen öt projekt készült el. Mi egy második és egy harmadik díjat hoztunk haza, azaz emléklapjainkra ráírták még azt is, hogy második illetve harmadik díj. Esténként is közös programunk volt. Minden este 1-2 filmet nézhettünk meg kívánságműsoros módszerrel. Természetesen volt búcsúbuli, melyen a zenei stílusok szintén kívánságműsoros módszerrel váltogatták egymást. Augusztus 28-án, szombaton, reggel fél kilenc után tíz perccel berobbant szobánkba a nevelőnő, hogy keljünk, mert húsz perc múlva indul a buszunk, úgyhogy kis híján ezt is lekéstük, mint tavaly a vonatot, de végül is szerencsésen hazaértünk. Katona Endre X. E 95

96 emagyarország TÁBOROK SZEGED, BÜKKSZÉK, MAROSFÕ, FADD-DOMBORI. Gyanús alakok fehér, kukacos pólóban. Még gyanúsabb alakok sötétkék, Instruktor feliratú cuccban. Minden nap csoportterápia A háttérben (nem is olyan) halk Máijáhíí hallatszik. Dereng már valami? A tavalyi sikereken felbuzdulva az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) az idén is megszervezte hathetes táborsorozatát. Ezekben a középiskolásoknak szervezett táborokban iskolánk jó néhány tanulója részt vett [ja igen, innen a fehér, kukacos póló]. A részvételhez nem volt szükséges komoly informatikai tudás, de nem is volt hátrány. A programokat egyetemisták bonyolították le, mégpedig nagy sikerrel, ebben nyilvánult meg a fiatalos szervezés. Az iskolai év végén felbukkanó, hirdető szórólapokból szereztünk tudomást a táborról. [Megyünk? Hát persze!] Nem volt sok idő a gondolkodásra, időben jelentkezni kellett. A helyi szervezést a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) vállalta, így irány előbb a CSTIT (Csík Terület Ifjúsági Tanácsa) iroda, majd a bank. Az idő gyorsan telt, és azon vesszük észre magunkat, hogy már pakolunk is. A Sapientia EMTE mögötti parkolóból indulunk, és egyeseknek csak az jár a fejében, hogy Induljunk már, mert el akarok ülni középrõl, ahová apu ültetett... [Hogy miért pont középre ültetett? Hát mert akár elölrõl, akár hátulról rohan belénk valami, középen a legjobb ] Az út fárasztó volt, de túléltük. És Yeah [Ushertõl mert az is egy sláger volt ott], megérkeztünk. Egy adag huza-vona (= regisztráció, szobaelosztás) után megkaptuk a kulcsokat, lecuccoltunk és kidőltünk, illetve bedőltünk az ágyunkba. A tábormegnyitó után a (táboronként változó) főnyi népet húszas csoportokra osztották, arra törekedve, hogy lehetőleg abszolút ismeretlenekkel kerülj egy csoportba. Kész, eltelt az első nap. A következő napok csoportterápiával [azaz csoportfoglalkozásokkal, de néha ezek a foglalkozások felértek egy-egy terápiával] kezdődtek. Míg második nap különböző informatikai témájú előadásokat (pl. az Apple számítógépekről vagy a hardverek fejlődéséről) hallgathattunk meg, a harmadik, negyedik és ötödik napon érveket és ellenérveket kellett felhoznunk egy-egy (ál)törvénytervezettel kapcsolatban (ezeket a táborszervezők szerkesztették): Törvény a kisebbségek helyzetéről Magyarországon Magyarország az Európai Unióban Digitális tartalomszabályozás Minden csoport két (esetleg három) tagja a hallgatóság előtt támadta vagy védte az adott törvénytervezetet, amelyhez egy PowerPoint prezentációt 96

97 is kellett készíteniük. A napi témát és a plenáris ülések alkalmával felhasznált érveket a csoportok reggelente megbeszélték. A képek és információk megszerzésére rendelkezésünkre állt az Internet, amelyet korlátlanul használhattunk. (Különben a rendezvény mottója: A jó hangulat garantált, az Internet korlátlan. ) Ezután következett a prezentációk elkészítése, majd az ebéd, aztán jöhetett a plenáris ülésnek nevezett háromórás kötelező program, amely abból állt, hogy a csoportok képviselői bemutatták a délelőtt folyamán készített prezentációkat a több százas táborlakók serege előtt. A moderátorok a témában jártas meghívottak voltak. Ezek után már a jól megérdemelt szabadidő következett. Persze voltak fakultatív programok és foglalkozások is azoknak, akiknek semmi sem elég. Ilyen volt például a marketing-kör, ahol bepillanthattunk a vállalkozások és a tőzsde világába. Többek között volt egy Csokigyár nevű projekt is, amelynek keretében nekünk kellett létrehoznunk egy csokicsaládot (ízek, kinézet, csomagolás stb.), és ennek kellett egy reklámkampányt kitalálni. Megvolt mindennek az ára, és nekünk egy adott összegből kellett minél jobb reklámkampányt összehoznunk. A győztesek természetesen jutalomban részesültek. (Persze, hogy a három nap egy-egy versenyébõl kettõn a csíkiak gyõzedelmeskedtek, a jutalom pedig egy halom csoki volt...) Az esték bulival záródtak, ahol a jelen slágereit játszotta le a dj (fõleg a saját ízlésének kedvezõeket a rengeteg kérés közül). Utolsó este egy meghívott sztárvendég koncertezett, amit hajnalig tartó buli követett. Az utolsó délelőttön a vezetők táborzáró beszédén, címcseréken, sok-sok búcsúpuszin és pár könnycseppen estünk túl. [Aztán fel a buszra s keeennyed haza...] Az emagyarország táborsorozat nagy sikerét az is bizonyítja, hogy sokan több táborban is részt vettek, ugyanis ezt nem zárták ki a jelentkezési feltételek. És hogy jövőre megyünk-e? Naná, hogy igen! Ez nem is kérdés. Akik az emlékeket egybefûzték: Gáll-Oravecz Ágnes és Füstös Annamária X. E NEMES TIHAMÉR SZÁMÍTÁSTECHNIKAI VERSENY A es tanévben is megrendezésre került a Nemes Tihamér Számítástechnikai Verseny, amelyet a suliban is természetesen meghirdettek. Tehát mi mint ártatlan, tizedik osztályos tanulók (és más évfolyamok is) részt vettünk a verseny első fordulóján. Hát igen, az első forduló lényegében a logikai tudáson alapult, azaz hat darab logikai feladatot kellett kidolgoznunk mintegy három óra alatt. A helyi szakasz lebonyolítása után egyeztettük az eredményeket, és ahogy ez lenni 97

98 szokott, mindenkinek más-más eredmény jött ki. Persze ez minket nem bátortalanított el, mert mindig csak azt hangoztattuk, hogy a miénk a jó, és ez biztos. Lassan már lehullottak a levelek (tudniillik a verseny ősszel került megrendezésre), és mi azt hittük, hogy meg is feledkeztek rólunk, mivel semmi eredményt nem méltóztattak közölni velünk. De aztán kiderült, hogy mégsem. És egyszer egy derűs vagy borús napon (erre már nem emlékszünk pontosan) betoppant az informatikatanárunk, és közölte velünk a verseny eredményeit. Az osztályból, sőt a suliból ketten jutottunk tovább (Gáll- Oravecz Ágnes és Becze Szabolcs, X. E). Tehát irány a verseny erdélyi szakasza, és minden itt kezdődött. A verseny második szakasza Kolozsváron került megrendezésre, de a kolozsvári utat egy fárasztó, kimerítő és gyötrelmes felkészülés előzte meg (no de kibírtuk). Eljött a verseny napja is. Adottak voltak a kellékek: egy számítógép (egy lassú, különleges régiség), egy szék, egy versenylap, amely hat feladatot tartalmazott (nem voltak a legkönnyebbek, de meg lehetett őket érteni, habár egy-két feladat elég érdekesen volt megfogalmazva). Adott volt az idő: öt óra (ez így soknak tűnik, de még szükségünk lett volna időre, hogy befejezhessük a feladatokat). És egy kis kaja meg víz, hogy a fentebb leírt feltételeket kibírjuk. Már az is nagy kihívás volt, hogy ébren maradjunk az öt óra alatt. A verseny után a szokásos eredményegyeztetés helyett csak hallgattunk és vártuk, hogy érjünk már el a Már-nem-emlékszem Gimnázium étkezdéjébe, mert hát eléggé éhesek voltunk (már kotyogtak a szemeink). Visszamentünk a bentlakásba, és a nagy izgalmakra aludtunk egyet, majd elfutkorásztunk, azaz elbuszoztunk a Báthory István Líceumba az eredményhirdetésre. Becze Szabolcs a 14., Gáll-Oravecz Ágnes a 27. helyezést érte el, azaz egyikünk sem jutott tovább. Na, erről ennyit. Egy napunk volt még hátra, hogy elüssük az időt. Legalább ebben profik voltunk. Bejártuk a várost egy jó hely után, végül a Music Pubban kötöttünk ki, ahol pizzáztunk és beszélgettünk mindenről, még a másnapi hazautazásról is. Le/elfáradtunk, és úgy döntöttünk, hogy visszamegyünk a bentlakásba aludni, hogy kibírjuk a másnapi utat. Eltelt az este, bepakoltunk, és indultunk haza. Itthon megoldottuk még egyszer a feladatokat, persze most már könnyebbnek tűntek, mint a versenyen. Nem jutottunk tovább a magyarországi végső döntőre, de így is megérte kipróbálni magunkat. Becze Szabolcs, Gáll-Oravecz Ágnes X. E 98

99 IRODALOM ISKOLAI SZAVALÓVERSENY A 2003/2004-es tanévben az iskola magyar nyelv és irodalom katedrája első ízben rendezte meg a gimnáziumi tagozaton már hagyományosnak mondható iskolai szavalóversenyt az általános iskolai osztályok számára. Az eseményre december 15-én került sor a Majláth Gusztáv Károly kápolna-díszteremben. Az V., VI. és VII. osztályok versenyzőinek évfolyamonkénti döntője színvonalas, izgalmas versenyt hozott a közönség kidolgozott, értő szavalatokat hallhatott. A hatodikos és két hetedikes diákból, illetve az iskola magyartanáraiból álló zsűri döntése értelmében a következő tanulók részesültek díjban: V. osztály: I. Daró Ildikó (B), II. Kerekes Kristóf (B), III. Xántusz Lehel (B); VI. osztály: I. Bálint Melinda (A) és Hanner Emőke (B), dicséret: László Réka (A); VII. osztály: I. Bálint Boróka (B), II. Szikszai László (B), III. Bíró Réka (B), dicséret (az elért pontok sorrendjében): Cseke Abony (B), Dénes Ildikó (A), Bíró Andrea (A), Bogos Imola (A), Lőrincz István (B), Pál Andrea (B) és Vízi Tünde (B). A középiskolások versenyére két nappal később, december 17-én került sor. Az előző évek gyakorlatának megfelelően ebben az évben is a magyartanárok mellett évfolyamonként egy-egy tanuló kapott helyet a zsűriben. Sajnos folytatódott az a rossz hagyomány is, amely első ízben az előző tanévben megrendezett versenyen vált érzékelhetővé: az tudniillik, hogy a XII.-es évfolyam egyre kevesebb szavalóval képviselteteti, képviseltette magát. Lássuk az eredményeket: IX. osztály: I. Elekes Ágnes (E), II. Búzás Annamária (E), Bocskor Brigitta (C), dicséret: Fazakas Zoltán (D) és Dénes Péter (E); X. osztály: I. Kacsó Alpár (D), II. Bulbuk Zsuzsa (B), III. Veress Noémi (D), dicséret: Forró Emőke (D); XI. osztály: I. Makai Beáta (A), II. Erőss Zita (D) és Szén János (B), III. Orbán Zsuzsa (D); XII. osztály: I. Márton Előd (A). XII. osztályban az alacsony részvételre való tekintettel a zsűri nem osztott más díjakat. Borsodi L. László magyartanár 99

100 100 BAKA ISTVÁN SZAVALÓVERSENY SZEGEDEN Az előző évek hagyományának megfelelően Szegeden november 15-én a Baka István Alapítvány és a Bartók Béla Művelődési Központ idén is megrendezte a Baka István Vers-, Énekelt Vers- és Prózamondó Versenyt. Akárcsak 2000-ben és 2002-ben, a költő özvegyének, Baka Tündének és a Baka István Alapítvány másik oszlopos tagjának, Tényi Irénnek a meghívására a rendezvény résztvevői között ismét ott lehettek a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium és a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tanulói. Az idei ezúttal országos versenyen két-két tanuló vehetett részt (kísérő tanáraikkal, Borsodi L. Lászlóval és Mirk Lászlóval együtt) az említett intézményekből: Makai Beáta (XI. osztály, MÁG; felkészítő tanár: Csutak Judit), Roth-Vízi Réka (XII. osztály, MÁG; felkészítő tanár: Borsodi L. László), Kulpinschi Eleonóra és Nagy Laura (XII. osztályosok, SMG; felkészítő tanár: Mirk László). A középiskolások és felnőttek kategóriáját jegyző versmondó verseny benevezőinek öt verset kellett ismerniük: két Baka István verset vagy prózát, egy Baka-műfordítást és két kortárs (1945 után keletkezett) alkotást. A zsűri (Bánffy György színművész, az Anyanyelvápolók Országos Szövetségének elnöke, aki egyben a zsűri elnöke volt; Virág László, a Magyar Versmondásért Alapítvány elnöke és Major Rita, a Magyar Táncművészeti Főiskola docense) döntése értelmében a résztvevők maguk választhattak, hogy a Baka-versek és a műfordítás közül melyiket mondják el a kétrészes verseny első szakaszában, illetve, hogy melyik kortárs-művet szólaltatják meg a rendezvény második részében. A csíkszeredai gimnáziumok tanulói mindannyian becsülettel helytálltak, és átlagon felül szerepeltek a Magyarország különböző részeiből érkezett versenyzők mezőnyében. A kiváló teljesítmények közül a zsűri Kulpinschi Eleonóra, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium végzős tanulójának előadását látta díjra érdemesnek. Kulpinschi Baka István Most című versével, valamint a Jékely Zoltán: A marosszentimrei templomban 1936 Ferenczes István: Marosszentimrei templom 2002 című párverssel korosztálya első díját nyerte. Minden díjazott oklevélben és pénzjutalomban részesült, valamint könyvcsomagot kapott. Azoknak a versenyzőknek, akik nem szereztek díjat, szintén járt részvételi oklevél és könyvajándék. A rendezvény szünetében Kocsis Imre Antal, Szekszárd Megyei Jogú Város polágrmestere a versmondó versenynek otthont adó Bartók Béla Művelődési Központban a szekszárdi származású fizikatanár, Elblinger Ferenc fotókiállítását nyitotta meg. Az alkotások egy-egy Baka-idézet világát jelenítik meg. Köszönet mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy ismét ott lehettünk, hogy Erdély is képviseltethette magát egy immár több éves hagyománnyal

101 bíró rendezvényen! Köszönet Baka Tündének, Tényi Irénnek, Erdélyi Ágnesnek (a Móra Ferenc Kollégium vezetőjének) és mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy megmérettessünk, tanulhassunk, töltekezhessünk! Hisszük, hogy teljesítményünkkel mi is többet és többet nyújthatunk évről évre! ANYANYELVI TÁBOR SZURDOKPÜSPÖKIN Borsodi L. László magyartanár Idén is megrendezte a nyíregyházi Zrínyi Miklós iskola a Duna Televízió segítségével a hetedik Szurdokpüspöki Anyanyelvi Tábort. Ide erdélyi, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai és nem utolsó sorban magyarországi diákok jöttek nyaralni, szórakozni. Mindenki a saját érdeklődési körének megfelelően választhatott, és meríthetett az irodalom, történelem, fotó, film, képzőművészet, rádiózás, újságírás, előadóművészet tudományából eleget ahhoz, hogy egy csodálatos hetet szórakozva, és közben tanulva töltsön el. Napi programjainkhoz tartozott még az esti táncház, érdekes előadások megtekintése és többféle sport űzése a szabadban. A tábor utolsó napján a különböző foglalkozást tanulók előadták az általuk rendezett színdarabot, filmet vagy előadást, melyet a munka gyümölcseként mindenki örömmel nézett. Iskolánkból négyen - Sipos Andrea (IX. E), Erőss Zita ( XI. D), Csutak István (XI. F) és alulírott érkeztünk a táborba. Én is részt vettem ebben a táborban. A színjátszó csoportban Kalocsai Andrea vezetésével előadóművészetet tanultam. Utolsó nap be is mutattunk néhány kocsmai jelenetet Balassi korából. Ajánlom mindenkinek, hogy próbálja ki az anyanyelvi tábort. A pályázatot a Duna Televízió reklámozza minden iskolai év végén. Idén Balassival kapcsolatban kellett pályamunkát írni és elküldeni. Én egy verset írtam. (A költemény a Lepkeszárnyakban olvasható.) Kovács Hunor IX. E. 101

102 C. KIKAPCSOLÓDÁS ITTHON FARSANGI BÁL A farsangi bálon amelyre február 20-án került sor én cicának öltöztem. Sok más maszk is volt, és az tetszett nekem nagyon, hogy még a nagyobbak (értsd: a VI. és VII. osztályosok szerk. megj.) is felöltöztek, nem csak egyszerű nézők voltak. Az egész ünnepség úgy kezdődött, hogy a kápolna-díszteremben megszámozva sorra felvonultunk, és a zsüritagok végignéztek és meghallgattak bennünket. A felvonulás végén egy kicsit vártunk, és megjött a kiértékelés. Nagyon sok ötletes maszk volt, de meglepetésemre én is kaptam különdíjat. Később lementünk az ebédlőbe, és este kilenc óráig buliztunk. Nagyon jól éreztem magam, és szerintem érdemes ezt a farsangi bált megrendezni, mert ebben az évben (is) jól sikerült. Köszönjük tanárainknak, valamint az igazgató úrnak ezt a szép emléket első évünkben itt, ebben az iskolában! Váncsa Renáta-Katalin V. B 102 EGY LÁTOGATÁS MARGÓJÁRA május 9-én este izgalommal vegyes kíváncsisággal vártuk az egri Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium diákjait. Csak egy-egy név és egy új barátság reménye volt a fejünkben. Rövid várakozás után végre autóbusz állt meg iskolánk előtt. Miután mindenki megtalálta testvérét, kinek eddig csupán nevét ismerte, másodmagával indult haza. Vendégeink közül, akik két évvel idősebbek voltak nálunk, sokan először jártak Erdélyben, ezért az ittlétük idejére szervezett programok alatt igyekeztünk minél többet megmutatni tájainkból. Első nap iskolánkat, a csíksomlyói kegytemplomot, a borvízforrást, a Somlyó nyergét a Hármasoltárral mutattuk meg vendégeinknek. Néhányan a kilátót is meghódítottuk. Délután városlátogatás követett. A következő két napra autóbuszos kirándulást terveztünk, amely során meglátogattuk a Madéfalvi emlékművet, a Lázár-kastélyt, a Békási szorost és a Gyilkos-tavat, illetve a Szent Anna tavat, a Mohos mocsaras tőzeglápot, a torjai büdösbarlangot és Bálványost. Többek számára a Gyilkos-tói csónakázás bizonyult a legizgalmasabb kalandnak. Így emlékszik rá Orsi: Rövid idő elteltével átvettem az irányítást, és néhány másodpercig jól haladtunk, de aztán elkezdett fújni a szél, és attól kezdve a csónak teljesen irányíthatatlanná vált. Már vagy egy órája a part fele lapátoltunk, de még mindig mérföldekre voltunk tőle. A csapat időközben összepakolt és elindult a

103 busz felé, mi meg csak forogtunk egy helyben, reménytelenül. Szerencsére, az egri tanár úr észrevette, hogy valami baj van velünk, és a partról próbáltak útbaigazítani bennünket. Ekkor jött a mentő, a csónakház tulaja: beevezett hozzánk, és kivontatott a partra. Örülök, hogy itt voltak, és jól tudtuk érezni magunkat velük. Szép és kellemes emlékként merülnek fel bennem az együtt töltött percek, a beszélgetések és nevetések, a csónakázás meg a kirándulások. (Zsófia) Szeptemberben mi látogatunk el hozzájuk. Türelmetlenül várjuk. Darvas Orsolya, Halmágyi Zsófia IX. B Bíró Izolda IX. C HUNYADISOK NÁLUNK Osztályunk régi álma volt, hogy testvériskolai (osztályi) kapcsolatot létesítsen egy magyarországi gimnáziummal februárjában sikerült felvenni a kapcsolatot a mezőkovácsházai Hunyadi János Gimnázium vezetőségével, s ennek eredményeképp május között vendégül láttuk az újdonsült testvériskolánk 11 tanárát és 32 tanulóját. A szervezésben a mi részünkről Sata Klára aligazgatónő és a X.E, X.C osztályfőnökei: Laczkó József és Izsák Zoltán tanár urak vettek részt. Május 20-án szinte egy teljes napig tartó utazás után meg is érkeztek vendégeink Csíkszeredába. A tanárok kollégiumban, a diákok családoknál 103

104 laktak. Bár némi bizonytalansággal érkeztek, hamar rájöttek, hogy félelmeik alaptalanok. Első nap csak egy rövid ismerkedésre jutott idő, de akinek kedve volt az már aznap este megismerkedhetett városunk szórakozóhelyeivel. Másnap mindenki korán kelt, megmutattuk vendégeinknek a várost, a csíksomlyói templomot, felmentünk a Nyeregbe (azaz, aki bírta). Délután a DUMA Színház, a Hunyadi iskola színjátszó csoportja, tanulságos (khmm...) előadását tekinthettük meg. Természetesen még ezek után is maradt mindenkinek ereje az esti bulizáshoz. Szombaton nagy megpróbáltatás volt vendégeink számára a Gyilkos-tóhoz és a Békás-szoroshoz tett kirándulás (a buli miatt, vagy talán más okokból kifolyólag), így sajnos néhányan jobban értékelték az autóbusz kényelmes üléseit, mint a tájat. Ezek után már csak az utolsó este volt hátra és az elbúcsúzás. Bár rövid volt az együtt töltött idő, de annál tartalmasabb. Már alig vártuk, hogy visszamehessünk. Demeter Ágota, X. E 104 SZILÁGYCSEHI DIÁKOK SZÉKELYFÖLDÖN, AVAGY A HONI TESTVÉRKAPCSOLAT IS LEHETÕSÉG Szeptember végén (2003 szeptembere szerk. megj.) a szilágycsehi középiskola X. B osztálya részt vett egy csodálatos kiránduláson. Az esemény a testvériskolai kapcsolatok program keretében zajlott a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium és a szilágycsehi Gimnázium közös megegyezése alapján. A csíkszeredai gimnázium diákjai (XI. F) májusban (2003 májusa szerk. megj.) látogatták meg iskolánkat, most a mi látogatásunkra került sor, amelyet az elektronikus posta segítségével a diákok hetekig szerveztek. Utazásunk kicsit fárasztó volt, de a csíkszeredai állomáson késői érkezésünkkor a vendéglátóink nagy tömege láttán minden fáradtság elmúlt. Diákjaink csíkszeredai családoknál laktak, így lehetőség nyílt szorosabb kapcsolatok teremtésére. Első nap meglátogattuk a Márton Áron Főgimnáziumot. Itt a díszteremben fogadott az iskola vezetősége, röviden beszámoltak az iskola történetéről, jelenéről és múltjáról, valamint diákjairól és tanárairól. A beszámoló végén a XI. F osztályfőnöke, Imre Aranka és diákjai emlékplakettet nyújtottak át a szilágycsehi vendégeknek. A beszélgetések során felmerült az iskolai kapcsolatok fontossága, valamint az ilyen rendezvények nevelő hatása. A hivatalos fogadás után gyalog kimentünk Csíksomlyóra, a mindenki által ismert zarándokhelyre. Eddig mi is hallottunk a csíksomlyói búcsúról, valamint az ottani rendezvényekről, a júliusi István a király előadásról, de eddig nem volt alkalmunk ezt a csodálatos helyet meglátogatni. Most azonban egész nap ott voltunk. Csíksomlyón a diákok szervezett sporttevékenységet folytattak (métázás, foci), valamint a környék látványosságait

105 látogatták meg. Közben egy lelkes szülői csoport készítette a hagyományos bográcsost a gyerekek számára, s nagy érdeklődéssel figyelték a gyerekek jókedvű tevékenységét. Az ebéden nem maradt el a hagyományos székely kürtöskalács sem. Ebéd után találkoztunk a csíksomlyói remetével, aki látogatásunk alkalmából a kürtjét is megszólaltatta. A tábortűz mellett nagy élmény volt a hegyek között visszhangzó kürtszó. Második nap részt vettünk a csíkszeredai testvérosztály által szervezett kiránduláson. Voltunk Szárhegyen a Lázár kastélyban, Gyergyóban a Gyilkostónál, valamint a Békás-szorosban. Ez alkalommal meglátogattuk a madéfalvi Siculicidium emlékművet is. Ez az emlékmű, a székelység történetének tragikus eseménye tette Madéfalva nevét ismertté az egész magyarság körében. Az ártatlanul legyilkolt áldozatok sírja előtt kegyelettel emlékeztünk meg azokról a csíki, kászoni és háromszéki székelyekről, akik azért gyűltek össze Madéfalván, hogy tárgyaljanak a határőrséget szervező császári bizottság képviselőivel. Nem harcolni akartak a felvonultatott katonasággal, hanem kifejezni azon elhatározásukat, hogy inkább adót fizetnek, mintsem a központi hatalom által megszabott feltételek között beálljanak a császári hadseregbe. Utolsó nap ismét sporttevékenységek voltak. Délelőtt a fiúk hagyományos focirangadójára került sor. A csíkszeredaiak ismét felülmúlták a szilágycsehiek csapatát, pedig sok ideig a mieink vezettek. Ismét bebizonyosodott, hogy nem a pályamunka a fontos, hanem a végső eredmény. Ebéd után a szilágycsehi diákok és vendéglátóink a városi műjégpályát lepték el. Voltak nagy esések, hokizás. Szerencsére orvosi segítségre nem volt szükség. Késő éjjel indultunk haza, s nagyon nehéz volt elválni kedves barátainktól. A találkozás reményében várjuk őket a szüreti hagyományos rendezvényekre, valamint a Partiumi Diákszínjátszó Fesztiválra. A tél folyamán diákjaink ismét szeretnének ellátogatni Csíkszeredába, s várjuk az ottani szervezők képviselőit Szilágycsehbe. Tallózás diákjaink élménybeszámolóból: A csíkszeredai kirándulás során számomra a szenzációt a Márton Áron Gimnázium épülete jelentette (Rezső) Az én legnagyobb és legszebb élményem Csíkszeredából a szerelem. (Róbert) A lányok szépek voltak! (Berti) E kirándulás által összetartóbb lett az osztályközösség, sok új barátot szereztünk. Egészen jó társaság alakult ki (Kata) Nagyon jól éreztem magam ezen a kiránduláson, sok élményben volt részem (Piroska) Remélem, hogy ez a kapcsolat továbbra is fennmarad (Edina) Ez a kirándulás nagy élmény volt számomra (Timi) Számomra a legnagyobb élmény a jégkorcsolyázás volt (Krisztina) A Békási-szorosnál félelmetes, gigantikus méretű hegyeket láttunk (Éva) Vendégszeretetük határtalan! Összetartó magyar nép. Találkoztunk azokkal a társadalmi problémákkal, amelyeket itthonról ismerünk (Norbert) 105

106 Már látogatásunk előtt is nagyon sok szépet hallottam a Székelyföldről, de soha nem gondoltam volna, hogy ennyire gyönyörű tájak vannak ott (Zorán) A testvérosztály-kapcsolat még sulin kívül is fog folytatódni (Dorottya) A beszédük nagyon érdekes, gyakran használják az -e kérdőszót (jössze, megyünk-e, alszol-e) (Tamás) Először is az esett jól, hogy a csíkiak szeretettel fogadtak. Nagyon örültem, hogy közelebbről megismerhettem Őket, nagyon aranyosak (Izabella) Kitűnő kirándulás volt! (István) Mindig is szerettem volna a Székelyföldre menni, és barátokat szerezni (Anita) Csíkban jártam a hétvégén. Tombol bennem a sok élmény. Emlékeim sorakoznak szépen. Nem múlnak el, érzem, egész évben. Együtt, csillogó szemekkel A Márton Áron Gimisekkel. A két osztály eggyé vált A jó öreg Hargitán. Alvásra nem sok időt szántunk, De sok vidéket bejártunk. Jó volt érezni a szeretetet, Mert mindenki mindenkit szeretett. Négy napig egy nagycsalád voltunk, S szomorúak, mikor elváltunk... (Réka) Bogya György, a szilágycsehi középiskola aligazgatója In: Szilágyság. 2003/41. BARANGOLÁS AZ ORSZÁGBAN 106 NÉHÁNY LÉPÉS A JÖVÕ FELÉ A X. C és a XI. D osztály egy novemberi napon buszra ült Sata Klára, Izsák Zoltán és Tamás Levente tanárok vezetésével. A kora reggeli időpont ellenére a csoport tagjai virgoncak voltak. És kíváncsiak. Néhány óra múlva megérkeztek a célponthoz: Marosvásárhelyre. Az Orvosi Egyetemen egy professzor vezetésével végignézték az Anatómiai Múzeum készítményeit. Ezek után nem is tűnt olyan nagy feladatnak a tanáraik által követelt precizitás. Bemehettek a boncterermbe is, ahol nem volt szerencséjük egy igazi bonctárgyhoz ahogyan a professzor is mondta. Mindenképpen lehangoló volt számukra a gyógyszerészeti laboratórium. Egy csövekkel átszelt, szűk, alagsorbeli lyuk fogadta őket.

107 Meglátogatták az állatkísérleti osztályt, majd a busz a könyvgyűjteményéről híres Teleki Tékába vitte. Hallhattak a Teleki-családról, a könyvtár történetéről, az összegyűjtött könyvekről, majd a Bolyaiakról. Megnézték a Kultúrpalota Tükörtermét, meghallgatták egy kamarazenekar próbáját, és végül egy gyors városközpont-nézésre is maradt idejük. A csoport ismét a busznál sorakozott. Az úticél előbb a parajdi sóbánya volt, majd Csíkszereda. Ezek voltak a tettek, amelyek így, négy hónap távlatából emlékképekkéemlékképeimmé alakultak. Viszont gondolataink ennél összetettebbek. Választás, jövő, céltudatosság A kíváncsi szemlélődőből jövőre orvostanhallgató, majd sok év múlva orvos lesz Talán. Eddig csak hallottunk az idő múlásáról. Most már érezzük is. Tudatosult bennünk, hogy választanunk most kell, és azt a lehető legjobban. Köszönet tanárainknak! Erõss Zita XI. D EGY HÉTVÉGI TÁBOROZÁS TÖRTÉNETE Elõzmények A Márton Áron Gimnázium IX. C osztályának harminc tanulója a megye tizenöt iskolájából került ebbe az osztályba. Közülük osztályfőnöki kérdésre kilencen javasolták az első iskolai napon, hogy tartsunk olyan osztályfőnöki órát, amelyik elősegítené egymás megismerését, a közösség építését. Az óhajtott szabadidős tevékenységek közül valamennyien a kirándulást jelölték meg. A marosvásárhelyi székhelyű Outward Bound Társaság az Ifjúságért 2003 szeptemberében a Krónika című erdélyi napilapban hétvégi személyiségfejlesztő tréninget hirdetett meg középiskolás diákoknak, osztályfőnököknek a szovátai táborokban egész évre. Idézet a hirdetésből: Miért jó ez a tanfolyam a diákoknak? Mert: fejleszti a kreativitást, a felelősségtudatot és a pozitív gondolkodást; a tanulók új oldalukról ismerhetik meg egymást; fejlődik az osztályközösség és az osztályon belüli kommunikáció. Miért jó a tanároknak? Mert: megismertet alternatív nevelési módszerekkel; új helyzetekben ismerhetik meg tanítványaikat; erősíti a tanár-diák kapcsolatot. Hát akkor rajta, ez az, amire szükségünk van! Telefonálás alkudozás. Akadály: ez a tréning úgy ér valamit, ha az egész osztály jelen van, és nem olcsó! A háromnapos részvételi díj és a szállás tanulónként lej, a szállítás személyenként lej, a háromnapi élelem némi költőpénzzel 107

108 együtt hozzávetőlegesen lejbe kerül. Biztosan lesz körülbelül tíz tanuló, aki anyagi okok miatt nem vehet részt a kiránduláson. Megoldásként felhasználható az osztályfőnöknőnek megítélt dr. Molnár Árpád pályázati támogatás, és még fordulhatunk segítségért más alapítványokhoz is gondoltuk. Próbálkozásunk nem járt sikerrel vagy mert elfogyott a pénz erre az időre, vagy mert az akció nem tartozik az illető alapítvány által támogatott rendezvények sorába (Agora, Ifjúságnevelés, Polgár-Társ, Romániai Magyar Pedagógus Szövetség). Maradt tehát különböző magánvállalatok megkeresése a tanulók bevonásával. Másfél hónapi gyűjtögetés után összejött az összeg. Volt, ahonnan lejt kaptunk, és volt, ahonnan ötmilliót. Mindannyiuknak köszönjük! Indulás előtti napon futott be az utolsó kétmillió lej is, ami biztosította, hogy minden tanuló és két kísérő tanár térítésmentesen vehessen részt a hétvégi táborozáson. Hurrá!!! Sikerült! A kirándulás Buszunk december 5-én indult el a vidám társasággal két tanár Buzogány Teréz osztályfőnök és Szász Kinga pszichológusnő kíséretében Szovátára. Hogy az idő ne teljen hiába, Szabó Szilvia és Costándi Noémi tanulók ismertették az útvonal fontosabb történelmi-, földrajzi- és turisztikai tudnivalóit, amit az osztályfőnöknő természettudományos adatokkal egészített ki (altalajkincs, borvízeredet-összetétel, talajmeszezés a Kalondatetőn, sóképződés Parajdon, Szovátán). Jó két óra múlva buszunk a göröngyös mezei út miatt csak bedöcögött az Outward Bound Társaság szovátai táborába. Általános megrökönyödés: ide hoztak bennünket a világ végére, ezekbe az istálló kinézetelű épületekbe? Hogy bírjuk ki három napig a pszichológusok agytágító óráit, elzárva a világtól? Lekecmergünk a buszból. Egyesek csalódottságukban csomagjaik egy részét a busz mellett felejtik. Megismerkedünk a programszervező Csíki Emesével és Ferencz Barnával, és birtokba vesszük az épületet. Minden félelmünk eloszlik. Bent tágas, multifunkcionális terem: ebédlő, konferenciaterem, öltőző az igényeknek megfelelően, patyolat tisztaságú ágynemű a hálókban, hidegmelegvíz a fürdőben, cso-cso asztallal ellátott játékterem, beszélgető sarok az épület végében. Berendezkedés és a hazulról hozott útravaló elfogyasztása után megkezdődik az aznapi program: játékos, szabadtéri bemutatkozás, majd csoportmunka következik. A két csoportra szakadt osztály vészhelyzetbe kerül, szabadulás csak előzetes megtervezéssel, csoportosan sikerülhet. Mindenkire oda kell figyelni, mindenkit meg kell menteni! Sikerül nagy megelégedésünkre. Délután a tábort a fürdőteleptől elválasztó hegyen át jutottunk el a Danubius Szálló elé. A szomszédos betonfalon rapperezés következett. Ez már egyéni bátorság és erőpróba volt. Akadt, aki fél óráig gyűjtötte a bátorságot, végül nagy örömére leereszkedett. A Medve-, Rigó- és Mogyorótavak megtekintése után csapatunk teljesen kiürítette a Bukarest cukrász- 108

109 da tésztakészletét. Közben koromsötét lett, és az erdőn keresztül kellett viszszamennünk a táborba. Mivel csak a két vezetőnek volt fejlámpája, a vak kígyó módszerét alkalmaztuk (a kígyó feje lát, és informálja a többi részét az akadályokról). Az összefogodzott társaságunk volt a kígyó. Néha a kígyó farka a törzs komolytalansága miatt le-leszakadozott. Azután visszanőtt. A módszer, saját erőnk és a holdsugár segítségével feljutottunk a tetőre. Itt a délutánról már ismert kökény- és galagonyabokrok segítették tájékozódásunkat, míg meg nem jelentek a kutyák. Egyesek a bokrok alján négy-öt kutyát láttak. Mások nem látták őket, de mindannyian hallottuk csaholásukat. Féltünk. Az okosabb elvét alkalmaztuk: a kutyák irányából elhúzódva, egymást biztatgatva értünk a táborba. Első napunk izgalmát a Mikulás-járás tetézte. Az előzetesen kisorsolt Mikulás mindenki számára elhozta az ajándékot, többnyire érdem és titkos megérzés alapján. Fürdés, beszélgetés, lefekvés amolyan ellazító program következett. Az osztályfőnöknőnk legnagyobb igyekezetére sem sikerült bennünket idejében álomba parancsolni, hisz nem tudhattuk, mit igényel tőlünk a következő nap. De ha tudtuk volna, talán akkor se jött volna álom a szemünkre. December 6-án, a reggeli megbeszélésen Emese és Barna rosszkedvű társasággal találkozott. Közóhajként sugallták az arcok: maradjunk itthon! Az éjjel lecsapódott zúzmara csúszóssá tette az utat, füvet, követ. Hideg, ködös a reggel. Miért is megyünk? 109

110 Azért, mert a program második napjára egy 24 km-es, szinte 800 m szintkülönbségű gyalogtúrát szerveztek a vezetők. Céltérkép és iránytű használatával a Nagy Mező Havason keresztül a sífelvonó tetejéig feljutni, ahonnan tiszta időben csodálatos kilátás nyílik az egész Görgényi hegyvonulatra. Nagy nehezen elindultunk. A fiúk nagyon passzívak voltak, és a lányokra bízták a térképolvasást, a tájékozódást. Természetesen a lehető legnehezebb és leghosszabb utat választották a Nagy Mezőig. Ott fenn kavarogtak a fellegek és a kiszakadt párnákból hullni kezdett a hó. A sífelvonó állt. Metsző, hideg szél, havas eső csapott arcunkba. Az ujjunk ráfagyott a harapnivalóra m-nél tovább nem lehetett látni. Hol vagy Cserepes-tető, hol vagy szép görgényi táj? Csak gyorsan vissza, innen még haza is kell jutni! Beereszkedés félhomályban és sötétben. Sok-sok magasles. A hó estére mindent beborít. Az erdőben a hó világít, mutatja az utat. Fáj, sajog a lábunk. Nagyon fáradtak vagyunk. Bár a Outward Bound program egyik célja: tudatosítani az emberekben, hogy mennyi rejtett energia és erőtartaléka van még, már úgy érezzük, minden tartalékunk elfogyott. Végre ázva, fázva megérkeztünk a táborba. Jólesik a meleg. Ruhacsere, fürdés és készülődés a pityókatokány főzéséhez. Ebbe mindenki bekapcsolódik: hagymát, pityókát hámoz, aprít, illetve tanácsot osztogat, azaz parancsol. Csak lenne már meg, hisz olyan éhesek vagyunk! Lassan fő a 30 literes üstben az étel. Végre kész lesz, és a nassolók jóvoltából másnapra is marad belőle. Vacsora után játék, beszélgetés és öndicséret következett: ügyes voltam, hisz megtettem a 24 km-es, 800 m szintkülönbségű utat. Ez az érzés mindannyiunkat álomba ringat. December 7-én reggel már megint költ az oszi. Ezt a napot a táborban töltjük a kötélkertben. Itt a kötélhúzás és egyéb akrobata mutatvány következik. Amíg két csoport kint van a hidegben, a többiek bent közös festményt művészkednek. A kötélhúzás izgalmas. Beöltözünk és kipróbáljuk magunkat. Biztosítóként barátainkat, bizalmasabb osztálytársainkat, a tanárnők a komolyabb, erősebb fiúkat kérik meg. A legizgalmasabb a páros rúdhúzás: 2 m magasan 3-4 m-es, egymástól távolodó rúdon kell a párosnak áthaladni, miközben egymás vállát fogják, és alulról tartják őket a biztosítóik kötéllel. Ezt ugyan nem mindenki vállalta, de aki végigment a rúdon, sosem felejti el. Közben eltelt a délelőtt. A megbeszélt órára beérkezett a busz. Megmelegedett az estétől megmaradt étel. Mindenki éhes. Minden elfogy, az üst és a tányérok kiürülnek. Szedelőzködés, búcsúzás. Emlékeinket őrzik a festmények. Viszontlátásra Emese, Barna, viszontlátásra tábor! Köszönet a sok élményért! Buszunk korondi megállójával lehetőségünk nyílt zsebpénzünk elköltésére. Ezután izgalom nélkül folytattuk hazáig az utat. Közben átvillant az agyunkon, hogy mi lesz hétfőn az iskolában: órák, feladatok, leckék. Az még messze van, attól elválaszt egy megérdemelt éjszaka. 110

111 Utóhang: tallózás a tanulók válaszából Kérdés: Hogy érezted magad az elsõ félév végén a Márton Áron Gimnázium IX. C osztályában? Az iskolával semmi bajom. A nagyok kezdetben gúnyoltak, de ez minden gólyával megtörténik. Ki kellett bírni. Az osztály? Eleinte nem volt a legjobb érzés bejönni ide. A diákok kis csoportokban beszélgettek, nem törődtek másokkal. Egyszerűen nem lehetett szóra bírni a tanulókat, kérdésemre egyszavas választ kaptam. Az egész osztály hideg volt. Azután a kirándulás meghozta a változást. Most kezd az osztály összeállni többet kacagunk, beszélünk, szórakozunk. Sokkal kellemesebb most az osztályban. Úgy veszem észre, hogy az osztályközösség kezd lassan kialakulni, és ebben nagyot segített a kirándulás. Ami nagyon, de nagyon sokat segített az osztályközösségen, az a szovátai kirándulás volt. Közelebbről megismertük egymást, együtt oldottunk meg a feladatokat, és közben sokat beszélgettünk. A kiránduláson megismertem az osztálytársaimat, megtanultam velük együtt dolgozni, és ezt többet kellene gyakorolni! Nagyon jó volt, eddig még nem vettem részt olyan kiránduláson, ahol ennyire fontos a csapatszellem. Jó, hogy részt vettem a kiránduláson. Kezdetben nem akartam elmenni, de most már örvendek neki. Én jól érzem magam a Márton Áron Gimnáziumban. A IX. C-ben is jól érzem magam. Ami jó, az az osztálytársak és az osztályközösség. A tanulók válaszai alapján összeállította: Buzogány Teréz osztályfõnök KIRÁNDULÁS A GYILKOS-TÓHOZ Iskolánk igazgatósága a MÁG zenekarát és a Zsigora néptáncegyüttest megajándékozta egy kirándulással a Gyilkos-tóhoz és a Békás-szoroshoz. A kirándulásra 2004 májusában került sor, egy napsütéses napon. A környező településeken áthaladva a negyven fős csoport rövid időn belül megérkezett a csillogó tó partjára. Az árusok akkor rakták ki portékáikat. A reggeli napsütésben gyönyörű látvány volt a hullámzó tó és a környező erdők, sziklák. Elindultunk a tó mentén egy kis sétára, ahol megnéztünk fűt fát virágot bogarat és a tavon uszkáló kacsákat. A kis séta után csoportkép következett, és már várt is a busz, hogy elvigyen a Békás-szorosba. Amikor elértünk a szorosig, elindultunk gyalog, hogy jobban szemügyre vehessük a fenséges sziklákat és a szorosban siető patakot. Ámultunk, 111

112 bámultunk, beszélgettünk, nevetgéltünk és fényképeztünk, mialatt a csapat haladt a meredek sziklák között. A szoros végén várakozott ránk a busz, és táltosparipaként visszarepült velünk a Gyilkos-tóhoz, ahol már más kirándulócsoportok is nézelődtek, vásároltak. A tó mellett egy szép tisztásra telepedtünk, és ebédeltünk. Az ebéd után játék következett, amelynek segítségével mindenki bemutatkozhatott, így jobban megismerhettük egymást. A hátralévő időt szabadfoglalkozással töltöttük. Voltak, akik felfedezőútra indultak a tó körül, voltak, akik csónakot bérelve a tó tükrére, és voltak, akik a kirakott vásárfiákra voltak kíváncsiak. Miután kipróbáltuk az evezést, mindenkinek mosoly ült az arcán, de sajnos, indulni kellett hazafele. Egész úton népdalokat énekelve, vicceinken nevetve, jókedvvel, örömmel hagytuk hátunk mögött a tájat, a házakat. Az iskolánk már várt, mi pedig a kapuja előtt elbúcsúztunk egymástól a másnapi viszontlátás reményében. Szõcs Barna XII. F Ábrahám Hunor X. E 112 A LEGJOBB KIRÁNDULÁS Már a tanév vége közeledett, amikor egy nap osztályfőnöknőnk bejelentette, hogy kirándulást szervez. Nagyon örültünk a hírnek, hiszen kivétel nélkül, szeretünk kirándulni. Elérkezett a várva várt nap és elindulhattunk: az V. B és néhányan az V. A osztályból.

113 Borszék fele indultunk. Útközben átsuhanva a felcsíki falvakon, érintettük Gyergyószentmiklóst, Gyergyószárhegyet, Ditrót. Az autóbuszban nagyon jól éreztük magunkat, beszélgettünk, játszottunk és énekeltünk is. Közben figyeltük azt is, amit az oszi, vidék ismertetőjében elmond. Ebből nekem például az is megmaradt, hogy néha elég egyszerűen körülnézni a házak és porták környékén, máris lehet tudni, milyen gazda lakja: van-e virág a ház előtt, a kertben, van-e gyümölcsfa, milyen az udvar beosztása, van-e a kapun belül rend. Autóbuszból ez igencsak meglátszik. Borszék és környéke csodálatos. Számomra a még mindig vendégváró, jellegzetes hangulatú régi villák jelentettek élményt, viszont újonnan épített házakat is láthattunk bőven. Újabb hosszasabb utazás következett a látvány azonban mindenütt lenyűgözött, és megérkeztünk a békási gyűjtőtóhoz. Hatalmas víztükör a hegyek közé szorítva, 33 km hosszan. Számunkra a víztükrön megcsillanó hajóváz egy kisebb hajós-kirándulás igéretét ringatta. A félórás hajóút azonban csak részben volt élmény. Döbbenten tapasztaltuk, hogy a távolról kristálytisztának látszó víztükör telis-tele van szórva mindenféle műanyag palack és tasak rútul virító maradékával. Nehezen ocsudtunk ettől a torz fintortól. A Békási szoros hatalmas sziklatömbjei nyújtottak újból teljes felüdülést. A kb. 2 km utat a szorosban gyalog tettük meg, így jobban szemügyre vehettük minden kis szegletét. Fényképeztünk, nézelődtünk, beszélgettünk, voltak, akik a bazárba felejtették magukat. Nekem legjobban azok a sziklatömbök tetszettek, amelyeket tudtam valamihez hasonlítani. Esteledett, mire hazafele indultunk. Mindannyiunknak élményteli, jól sikerült napja volt ez a kirándulás. Mihók Szidónia V. B HA SZOVÁTA, AKKOR OUTWARD BOUND június 4-én hajnali 6, 45-kor indultunk Csíkszeredából az autóbuszállomásról. Körülbelül két órát utaztunk. Ezalatt a tájban gyönyörködtünk. Miután megérkeztünk Szovátára, gyalogoltunk 2-3 kilométret, és eljutottunk az Outward Bound nevű táborba, ahol elszállásoltak minket, megreggeliztünk, és kipihentük az út fáradalmait. 10 órakor elkezdődött a program: először bemutatkoztunk, és elmondtuk a hobbyjainkat, majd a táborvezetőnk, Endre mesélt nekünk egyet s mást a táborról. Eőre jelezte, hogy mire számíthatunk az elkövetkező három napban. Ezután felírta a programot, és közösen meghatároztuk azokat a szabályokat, amelyeket be kell majd tartanunk az ottlétünk alatt. Ez nagyon tetszett nekünk, mert mi magunk határozhattuk meg, hogy mi szerint éljünk ott. Ezt 113

114 követően elkezdődtek a játékok, próbák és megpróbáltatások, amelyekkel szembe kellett néznünk. Először is felosztottak bennünket úgy, hogy ne azokkal a személyekkel legyünk egy csapatban, akikkel szeretnénk; a feladat pedig az volt, hogy meg kellett fordítanunk az alattunk levő sátorlapot anélkül, hogy hozzáérnénk a fűhöz. Ezt a próbát mindkét csapat sikeresen oldotta meg, mivel mindenki jól együttműködött. Nagyon jól szórakoztunk, és miután ebédeltünk, elindultunk a hegygerincen a város felé. Elég nehéz volt előrehaladni, mert a lábunkat szúrták a tüskék és a fadarabok, mert meredek és köves volt az oldal, amin mentünk. Természetesen itt is külön, két csoportban dolgozott az osztály: az egyik csoportot Endre és az oszi (Orbán Zsolt tanár úr) vezette, míg a másikat Linda és Tibor (Endre segítői). Mikor elértük a város szélét, azt a feladatot kaptuk, hogy készítsük el a város térképét, rárajzolva a fontosabb épületeket, leírva azok történetét és mindent, ami hozzájuk kapcsolódik. E feladat megvalósítására három órát kaptunk. Sokat gyalogoltunk a városban, és próbáltunk megtudni minél többet róla. Barangolásunk során sok információt összeszedtünk. A következő próba az volt, hogy rajzoljuk meg a város térképét úgy, hogy egyesítsük a két csapat vázlatát. Miután ezzel is megvoltunk, össze kellett gyűjtenünk huszonnyolc (!) személyt, hogy készítsünk velük egy közös csoportképet. Az összegyűjtendő személyek között kellett lennie egy orvosnak, egy nővérnek, egy elárusítónőnek, egy gépkocsivezetőnek, egy motorosnak, egy terhes nőnek, egy tanárnak, egy diáknak, egy egyetemistának és egy rendőrnek. Ezt a feladatot is sikeresen megoldottuk, majd visszamentünk a táborba. Második nap ismét két csoportra oszlottunk. Azt a megbízatást kaptuk, hogy túra közben írjunk le két növényt. Az egyik csoportnak 14 kilométret, a másiknak 9-et kellett gyalogolnia nehezebb útvonalon. Ez a túra nagyon kimerített mindenkit, de megérte ennyit gyalogolni, mert megtudtuk, hogy mennyire vagyunk kitartóak, akaratosak. A túra idjén még egy kihívással kellett szembesülnünk: át kellett jutnunk egy kötél egyik oldaláról a másikra úgy, hogy nem érhettünk hozzá, miközben egymás kezét fogtuk. Itt nagy szükség volt a csapatmunkára, mert csak közös erővel tudtuk megoldani a problémát. Amikor találkozott a két csapat, rendeztünk egy kötélhúzó versenyt, majd visszatértünk a táborba, ahol egy kis pihenés után a kötélkertbe mentünk. Itt három játékot próbáltunk ki. Mindegyik játék bizalomra, csapatmunkára és a kölcsönös segítségre épült. A játékok során egymásra támaszkodva sikerült legyőznünk félelmeinket, szorongásainkat. Miután kisírtuk magunkat az örömtől vagy félelemtől, vagy amiatt, hogy legyőzhettük félelmeinket, megbeszéltük azt, amit tettünk, levontuk a következtetéseket, és sok-sok tapasztalattal, eseménnyel teli nap után nyugovóra tértünk. A harmadik nap tornával kezdődött, majd elindultunk egy kisebb túrára a patakhoz, amelyen át kellett kelnünk, de előbb megtanultuk, hogyan kell kötelet bogozni. Ezután vezetőink néhány fiú és lány segítségével kötélhidat készítettek, amelyen egyesével átkeltünk. Amíg az egyik csapat tagjai keltek át a hídon, addig a másik csapat játszott. 114

115 A tábor végén kaptunk egy-egy kérdőívet, amelyben megfogalmazhattuk véleményünket a három napról. Soha nem fogjuk elfelejteni ezt a kirándulást, ezeket az élményeket, tapasztalatokat és azokat a szellemi, fizikai, lelki megpróbáltatásokat, amelyeken átmentünk. Biró Réka VII. B AZ ORSZÁG HATÁRAIN TÚL MAKÓI ÉLETKÉPEK augusztus 2-9-e között a makói Szikszai György Református Általános Iskola vendégei voltunk. Bár sokat nem tudtunk sem e délalföldi városról, sem az iskoláról, várakozással indultunk útnak négy felnőtt és 32 V-VI-VII-es diák. Az egy hét alkalmat adott betekinteni a rendezett 650 éves város múltjába, jelenébe, zajló hétköznapjaiba, gondjaiba. Makó egykor Csanád megye székhelye volt. Élénk szellemi élet pezsgett régen is, de ma is sokféle rendezvény házigazdája. Ottjártunkkor a József Attila Múzeumban Kusztos Endre szénrajzaiból rendezett kiállítással nyílt meg a 14. Makói Művésztelep. Halász Péter, a Honismeret szerkesztője metaforikusan mutatta be a Maros sorsunkat összekötő-elválasztó szerepét. Ezek után a Marost élőben is megtekinthettük, ellátogattunk szépen kiépített,kirándulóknak, sportolóknak sok lehetőséget kínáló homokos, füves partjára. A folyó itt széles, zavaros, gyors, de félelmetes is, mert minden évben sok áldozatot követel. 115

116 A Maros-parti délutánon jó volt beszélgetni sorsunkról, munkánkról, amíg a diákok kedvükre sétáltak, sportoltak. A makói pillanatokat a környék megtekintése követte: Ópusztaszer, Feszty- körkép! Mindaz, amit ott láthattunk, szavakban kifejezhetetlen. De diákjaink igenis találtak szavakat, mert az idegenvezetőtől még a bemutató után is kérdeztek. Erre ő megállapította: Látszik, hogy Erdélyből vagytok, mert ők ilyen érdeklődők! Ezután kedvünkre gyönyörködhettünk Szeged, e Tisza-menti város értékeiben, szépségeiben. Este a Szegedi Nyári Játékok egyik operett előadását tekinthettük meg. De, hogy ne csak felnőtt szemmel írjak erről a testvérlátogatásról, bátran állíthatom, hogy diákjaink is sokat gazdagodtak élményekben és emberileg is. A kulturális programokat (múzeumlátogatás, városismereti séta, kiállítás stb.) szórakozás követte. Makó híressége a termálfürdő, az ötmedencés sportbázis igazi vízi paradicsom volt nekünk, a fagy országában, téli sportokhoz, hideghez szokott vendégeknek. Az élményfürdőt biztos nem felejtjük el. Bár sűrű programmal vártak, egyetlen pillanatig sem éreztük a fáradságot és a pörgő események egyre erősebb szálakkal kötöttek a városhoz és a vendégfogadóinkhoz. Ezért búcsúztunk nehéz szívvel. Az utolsó este sikerült a legjobban, mert ekkor mutattuk be sajátosan erdélyi és főleg csíki zenés, verses előadásunkat. Másnap reggel azzal a gondolattal indultunk haza, hogy ennek a kapcsolatnak folytatódnia kell! Köszönet a Szikszai György Református Általános Iskolának, különösen Kiss Imrénének!!! Juhász-András Réka romántanár 116 MESE AZ OLASZ ÚTRÓL, AVAGY UN RACCONTO DEL VIAGGIO FATTO IN ITALIA Hol volt, hol nem... Úgy kezdem, mint egy mesét. Mert lehet, hogy az is. A hármas szám mesebeli. Miért mondok hármat? Azért, mert ez a harmadik kirándulás, amelyet Orbán Zsolt tanár úr megszervezett. Az idén Olaszországba ment a csapat, amelynek szervező osztálya a XI. B. És most bekérezkedett még egy osztály, a IX. B. Az úgy volt... Kezdhetném így is... Akkor kezdem. Az úgy volt, hogy augusztus 28-án elindultunk az EMTE-parkolóból. A buszozást remélem, nem kell részletesen elmesélnem. Első megállónk, amely nem csak tíz perces szünetet jelentett, Szegeden volt: Dóm tér, Hősök kapuja, stb. Aztán egy kis szünet, hogy mindenki reggelizzen. Én forrócsokiztam. Finom volt. Jó, nem tartozik a témához. Aztán vissza a buszra, meg sem áll-

117 tunk Pécsig. Itt volt az első ideiglenes otthonunk. A lepakolás után körülnéztünk, hogy mi merre, a városnézés megvolt, amibe beletartozott egy bazilika, dzsámik, ókeresztény emlékek stb. (Ezt a satöbbit nem kell félreérteni, nem azt jelenti, hogy amit nem írok le, nem érdemes megnézni. Csak most nem akarlak untatni, kedves olvasó, a felsorolással.) Aztán szabadidő, vissza a ciszterciek gimnáziumába és, ki mikor, elaludtunk. Másnap már Szlovénia tájait csodáltuk, megállóink: Ptuj, itt egy kastélyocska fogadott, aztán Celje, ahol pénzt váltottunk, hogy valahogy létezzünk is, és Ljubljana. Pontosabban mellette. Itt városnézés is volt, de csak a busz ablakából, mivel kerestük a szállást. A szállás, mint kiderült, egy faházikó volt, két szobával, egy kicsivel, itt volt egy emeletes ágyszerűség (itt aludtam én is...), és egy nagyobbacskával, amelyben egy bárpultot és néhány asztalt találtunk. Voltak egypáran, akik nem fogadták el ezt a mesébe illő házikót, inkább a buszt választották hálóteremként. Mindegy, mindenki elaludt valahogy. Padova. Egyetemi város. Itt olyasmit láthattunk, amit nem sokan: a Madonna dell Arena, avagy Scrovegni kápolnában Giotto 38 képből álló freskóit. Hát... Nincs rá szó. Nekem nagyon tetszett. És úgy vettem észre, hogy másoknak is. Ebben a városban még voltunk a Basilica di San Antonióban is, ahol ketten Karolával írtunk egy levelet Szt. Antalnak, hogy legyen a csapattal ezen az úton. Én úgy tapasztaltam, hogy érdemes volt. Ne felejtsem ki a szoborparkot se, az egyetem híres diákjainak szobraival, ahol feladatként tűzte ki a tanár úr, hogy találjuk meg a Báthory István-szobrot. Megtalálták. Aztán Ferrara következett. Ebben a városban érdemes megemlíteni a Castello Estenset és a Palazzo dei Diamantit. A következő város nevét a spagetti szószról ismerheted: Bologna. Itt már kissé sötétedett, de a sétát megérte. Itt van két torony egymás mellett, amelyek lakótornyok, és jó magasak. És ferdék. Viccelődtünk a gondolattal, hogy valamelyikünket bezárjuk oda, s aztán jöjjön a herceg... Egy másik különlegesség, hogy az épületek bolognai téglából épültek, tehát a város színe bordós-narancssárgás-barna. Aztán irány Firenze. Itt sátrakban aludtunk. Történt egy kis baleset is, mivel az egyik csapattagunk samponja kifolyt, s így, szegénynek, mosnia kellett, ha nem akart kamilla illatú maradni. Tehát szeptember 1-2. Firenzében telt el. Nehogy kihagyd, ha arra jársz! Basilica di Santa Croce, Loggia dei Lanzi, Palazzo Vecchio a tömeggel, aztán az Uffizi képtár, itt van például a Vénusz születése Botticellitől. Orsanmichele, a céhek szentélye, San Giovanni Battistero A Paradicsom kapu -val, Santa Maria del Fiore Brunelleschi sírjával, Campanile di Giotto, Galleria dell Accademia a Michelangelo Dávidjával (gondolkoztunk, hogyan vihetnénk el feltűnés nélkül...), Ponte Vecchio, stb. Még sorolhatnám, hiszen nagyon sok minden van. Délutánonként szabadidőt kaptunk, és csak a kempingben találkozhattunk újra. Egyesek el is csatangoltak rendesen. Esténként a kemping bárjánál költöttük pénzünket (már aki), hallgattunk a Music Boxból O-Zonet, hazai hangokat, stb. 117

118 Reggel fájdalmasan néztük, hogy hagyjuk el ezt a várost is. De következett Pisa, ahol kaptunk egy teljes órát, hogy nézelődjünk. A Campanile még mindig ferde, úgyhogy semmi ok az aggodalomra. San Gimignano következett, itt sokkal több lakótorony várt minket. Ez a város építészetileg a században maradt. Itt meggyűlt a bajunk néhány rendőrnővel (néhány euros büntetés a parkolás miatt, vagyis a nem parkolás miatt), de azzal indultunk Róma felé. Minden út oda vezet, tehát a mi utunk is. Csak néhány hely. Vatikán. A múzeum óriási nagy, magába foglalja a Sixtus-kápolnát, a Könyvtárat, a Képtárat. Van egy közös dolog mindegyikben: egy vagy két bácsi a füledbe ordítja mindenhol, hogy No photo!, No flash! (egyedi kiejtéssel: no flás) vagy Silenzio!. Aztán a Szt. Péter bazilika a Piétával és a Magyarok Nagyasszonyakápolnával. Egyszerűen fantasztikus. Aztán az Angyalvár, Pantheon, Il Gesú jezsuita rendi főtemplom, Piazza Navona, a Piazza Popolo, Forum Romanum, Capitolium, Palatinus, Colosseum, San Pietro in Vincoli, ahol Michelangelo Mózesét őrzik, a Scala Sancta, amelyet egy páran meg is másztak, San Stefano Rotondo, a Piazza di Spagna és persze a Trevi-kút, amelybe mindenki dobott egy érmét, hogy visszatérhessen ide legalább egyszer. Az utolsó római nap éjjel fél 1-ig tartott, így láthattuk az éjszakai fényeket is. A Piazza di Spagnan töltöttük egy néhányan az utolsó másfél órát, énekeltünk néhány helyivel, akik minden este kijönnek, énekelnek, szórakoztatják a turisták ezreit. Aztán a találkahelytől elsétáltunk a buszállomásig, ahol a buszt vártuk, amely meg is jött idővel, s mi felszállva, s az igazak álmát aludtuk Assisiig. Assisi mindig Szt. Ferencről jut eszünkbe. Nagyon szép hely. Nyugodt. Nos, ezeket láttuk: Chiesa di Santa Chiara, Basilica Santa Maria degli Angeli, Basilica di San Francesco-Sacro Convento Szt. Ferenc sírjával, Chiesa Santa Maria sopra Minerva. Jaj, a leközelebbi volt az egyik legnagyobb élmény: San Marino. Tudtak magyarul! S kóstoltunk Amarettot s még néhány likőrt. Tessék, szépen kóstolni, Amaretto, San Marino ital, tessék, szeretni magyar turista. Olyan olcsó volt minden, hogy szörnyű. És este a megígért fürdés sem maradt el Riminiben. Fantasztikus volt a víz, s ezt reggeli is tapasztaltuk. De innen megint mentünk tovább. Ravenna. Basilica di San Vitale, Iustinianus és Teodora mozaikokkal, Basilica di San Apollinare, stb. Aztán egy másik fontos állomás, amelyet sokan vártak: Velence. Vízitaxival értünk be a központra, s eközben nézhettük a Canal Grande palotáit. Rövid ismertető után mindenki ment a maga feje után, neki az éjszakának. Piazza di San Marco, Ponte Rialto, a Sóhajok hídja, stb. Megint találkahelyet jelöltünk ki, megkerestük a buszt, s azzal irány Horvátország. Szeptember 9. Rijeka közelében. Délre érkeztünk meg, s ezért egész délután úsztunk, napoztunk, mi négyen még egy homokvárat is építettünk. Jó volt. De következő reggel már indultunk haza. Kaposváron szálltunk meg másnap este, azelőtt mindenki felpótolta tartalékait a Tescoban. Másnap elindultunk. De sajnos nem jutottunk messzire, 118

119 mivel az egyik buszvezető azt hitte, hogy elég a motorina a határig. Hát, tévedett. Elhagyatott helyen állt meg a busz, egy Máré csárda volt csak. Eléggé fellendítettük a turizmust, azt hiszem. Amíg a sofőrre várakoztunk, a tanárok és a fiúk egyet fociztak. Aztán megint elindultunk, de alig mentünk valamenynyit, megint leállt a busz. Tehát össz-vissz 2-3 órát veszíthettünk. A határon is átengedtek, aztán... az ismerős fények, az EMTE parkoló... S itthon vagyunk! Hát ennyi volt. Tudom azt, hogy nem volt könnyű Orbán Zsolt tanár úrnak ötvenegynéhány emberkével nekivágni - immár harmadszor - ekkora útnak, és tudom, sok futkározásba került, míg minden elrendeződött, de higygye el, tanár úr, megérte. Grazie. D. BELÉPÕK ÉS BÚCSÚZÓK GÓLYÁCSKABÁL 2003 Kraft Noémi IX. B A Gólyácskabál számunkra egy izgalomteli, érdekes megmérettetés volt. Két nappal a verseny előtt kezdtünk el készülődni: összeszámoltuk az iskola ablakát, ajtaját, még a fűtőtesteket is számba vettük. Valósággal égtünk az izgalomtól, és azt hittük, hogy túl felkészületlenek vagyunk a másik csapathoz viszonyítva. Megpróbáltunk minél több információt összegyűjteni, de már késő volt. A versenyen azonban kiderült, hogy a nagyok, akik ezt az egészet szervezték, abszolút más kérdéseket állítottak össze. Maga a verseny nem is volt annyira nehéz, sőt nagyon szórakoztató volt, és minden versenyzőt rávezetett arra, hogy nem a győzelem a fontos. Végül is a mi csapatunk nyert, de mindannyian jól éreztük magunkat. Új dolgokkal is megismerkedtünk, mivel a versenyszámokban voltak logikai és kreativitási feladatok is. Jó ez, hogy évről-évre megrendezik ezt a versenyt. MAGIC GÓLYABÁL Pável Petra V. A Gólyabál. Egy szó, önmagában véve puszta fogalom csupán. Változik azonban a helyzet, ha azt mondom: MÁG-Gólyabál. Elsősorban nekünk, mágosoknak jelent e társítás többet, különböző érzelmeket asszociál, melyek évről évre lázba hoznak diákot és tanárt egyaránt. Van, akinek a buli, jókedv, ismerkedés, másnak a rengeteg utánajárás, szervezés, esetleges lógási lehetőség, de mindenképpen mint összetartozási érzés kapcsolódik e két szó a fejében. 119

120 Mindezekből az idén sem volt hiány, na meg gólyákból sem, hiszen november 14-én tíz gólyapár lépett a művelődési ház színpadára... és megkezdődött a három tábor szereplése, harca, együttműködése, melyből aztán kikerekedett maga a műsor: a gólyákba belehasított az érzés, egyfajta Vukk-attitűd, hogy kicsi vagyok, éhes vagyok, fázom..., de azért ügyeskednem kell, a közönség beszólásokkal és nevetéssel teli lássuk, mi fog történni! -magatartást mutatott, míg, valahol a kulisszák mögött, a szervezők idegei pattanásig feszültek a siker érdekében. Ami aztán ebből létrejött, sokféle kritikát, dicséretet, elmarasztalást is megért már. Ami mindenképp pozitív tényként elmondható, hogy rengeteg újítást tartalmazott a műsor, tele ötletekkel és csillogással, hiszen a `70-es - `80-as évek diszkó-stílusának hangulatát ragadta meg. Az időutazás próbálta átröpíteni az ottlevőket a MAGIC nevű diszkó fiktív világába, mely ezt a korszakot jellemezte. Szervezőként azt is öröm volt megtapasztalni, hogy versengő gólyáink jól érezték magukat a színpadon, és hogy a számos megbeszélés és próba alatt egy lelkes, vidám csapat kovácsolódott össze. A nyertes párnak kijáró korona Tófalvi Júlia és András Zoltán (IX. E) fejére került, habár, ahogy ez lenni szokott, a zsűri most is nehéz helyzetben volt. A diákság részéről sokan hiányolták a közös bulit az előadás után, ami ezúttal elmaradt, de ennek ellenére mindannyian átéreztük e rendezvény hangulatát, mely értünk van, nekünk és rólunk szól. 120 MATURANDUS Molnár Emese XII. B február 13-án, pénteken azt mondták nekünk, tizenkettedikeseknek, hogy nincs visszaút, felnőttek vagyunk. Nem elhanyagolható az időpont! Péntek, 13-a sokak számára szerencsét, másoknak éppen ellenkezőleg balszerencsét jelent. A mi életünkben így is, úgy is fordulópont. Kivételes nap lévén, magunkra vettük a legszebb ruhánkat, anyuval tésztát süttettünk, leszámítva persze azokat az egyedi eseteket, akik maguk készítették. Szünetben, esetleg órán is jókedvűen énekelgettünk, majd meghallgattuk az igazgató úr intő szavait: nem lesz már minden ugyanúgy, mint régen, mert felnőttek vagyunk. Ezután a tizenegyedikesek köszöntöttek minket, és mellünkre tűzték a szalagot, mely egyértelműen jelzi: felnőttek vagyunk. Estére pedig meghívtuk tanárainkat és a tizenegyedikeseket, és együtt buliztunk a gyökeresen megváltozott hangulatú ebédlőben annak örömére, hogy felnőttek vagyunk. Felnőttek??? Akartunk felnőttek lenni, mert nekik, a nagyoknak mindent szabad. Nekik szabad autót vezetni, szabad hajnalban hazajönni, szabad velünk kiabálni, míg nekünk tilos. Nekik szabad vetetlenül hagyni az ágyat, szabad

121 az ajtót csapkodni, szabad az ennivalóval játszani, sőt még az ablakból kihajolni is szabad. Nem akartunk felnőttek lenni, mert nekik, a nagyoknak minden nap munkába kell járni, ebédet kell főzni, közköltséget kell fizetni, gyűlésbe kell menni, ráadásul a vonatra is egész jegyet kell venni. És nekik, felnőtteknek meg kell tiltani, hogy a gyerek kihajoljon az ablakból. De mindenképpen szerettük volna, és szeretnénk büszkék lenni magunkra, és szeretnénk, ha mások is büszkék lennének ránk, a szüleink is, és ha majd ők öregek lesznek, és ott ülnek a parkban a padon, akkor újra mutogatni fogják mindenkinek a fényképemet, hogy ez pedig a nagyfiuk, biztosan látta már a tévében, és olvasta az újságban, mert világhírű, igen, ő az, aki elérte és bejárta és felfedezte, megnyerte és túlszárnyalta és megdöntötte, megtalálta és elfogta és megmentette, legyőzte és felszabadította és kikiáltotta, átélte és megírta és megzenésítette. (Janikovszky Éva) BALLAGÁS Kovács Noémi XII. E június 4-én került sor iskolánk ballagási ünnepségére, amelynek keretében hat osztály (A filológia, osztályfőnök: Borsodi L. László; B történelem-társadalomtudomány, o.f.: Nagy Veronka; C természettudomány, o.f.: Kolozsváry Katalin; D természettudomány, o.f.: Bors Mónika; E matematika-infomatika, o.f.: Csapó Hajnalka; F matermatika-informatika, o.f.: Boldizsár Ágoston) 148 tanulója búcsúzott az Alma Matertől. 121

122 Intézményünk legnagyobb ünnepe a hagyományoknak megfelelően az épület főbejáratának két oldalán található Majláth Gusztáv Károly- és Márton Áron-szobor megkoszorúzásával kezdődött. A végzősök nevében az egyes osztályok képviselői, az osztályfőnökök és az igazgatóság rótta le kegyeletét az iskolaalapító püspök és a névadó püspök szobránál. Ezt követően a XI. osztályosok átadták a feldíszített osztálytermeket és a jelképes vándorbotot meg tarisznyát a ballagóknak. Természetesen az ünnepi jókívánságok sem maradtak el a búcsúztatók részéről. Az utolsó osztályfőnöki órák meghatározó pillanatai után a szülők és a hozzátartozók köszönthették a végzősöket az osztálytermekben, majd az ünnepség egyik legfelemelőbb mozzanata, a ballagás szertartása következett. Elöl mentek az iskolacsengőt és az iskola zászlaját vivő székelyruhás diákok, őket követték az egyes osztályok, élükön osztályfőnökeikkel. Az előző évek szokásához híven az Életbe való szimbolikus kiballa-gás a tanári szobán át vezetett az iskola sportpályájáig, amely a rendezvény befejező és egyben fő részének, vagyis tanárok, diákok, szülők, rokonok és barátok közös ünneplésének volt a helyszíne. Az alábbiakban a kicsengetés ünnepségén elhangzott szövegek szerkesztett változatát közöljük. A rendezvény műsorveze-tője Juhász-András Réka román szakos tanárnő volt. Ő köszöntötte az egybegyűlteket. 122 Tisztelt meghívottak, kedves vendégek, szülõk, kollégák, kedves barátaink! Isten hozta Önöket a Márton Áron Gimnázium 2004-ik évi ballagási ünnepségére. Újra itt vagyunk, hogy méltón elbúcsúztathassuk iskolánk végzõs tanulóit. Az ünnepség nyitányaként iskolánk himnusza csendült fel az AD LIBITUM kórus előadásában. Vezényelt: Nagy Ella Bernadette XI. A osztályos tanuló.

123 Kedves végzõsök! A ballagás az iskola és a diákévek talán legszebb és leglátványosabb ünnepe. Ez az úgynevezett egyik szemünk sír, a másik nevet állapot. Az utolsó csengõszó, a virágok, a búcsú, az útravaló jótanácsok mind-mind hozzátartoznak a hangulatához. De hogy közületek ki mit érez, az talán ebben a pillanatban megfogalmazhatatlan. Az egyik kicsengetési kártyáról idézem Laborfalvi Róza ide illõ vallomását: Most úgy érezzük, mintha elvettek volna tõlünk valamit. Bezárult egy ajtó, ami mögött már csak emlékeink vannak. Lopva visszanézünk rájuk Felnõttek lettünk Vége a gyermekkornak, a diákéveknek, ha elhangzik az utolsó csengetés. Csak most értjük meg igazán azt, ami elmúlt! Számoljuk a perceket, kinyújtanánk az idõt, ha lehetne. Csupán egy óráért könyörgünk, de nincs tovább! Most itt van az az óra, ami csak a tietek. Éljétek hát át teljesen, mert négy éve erre vártok. És engedjétek meg, hogy mi is veletek ünnepeljünk! Tisztelt meghívottak! A továbbiakban ünnepi beszédek következnek. Elsõként Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója búcsúztatja a végzõsöket. Felkérem, tartsa meg ünnepi beszédét! Kedves szülõk, rokonok, barátok, tisztelt vendégek! Szeretett végzõs diákjaink! Nyilvánvaló és természetes dolog, hogy egy ünnep mást jelent az ünneplõnek és mást az ünnepeltnek. Mégis gyakran elõfordul, hogy az ünneplõk kisajátítják az örömteli eseményt, túljátsszák a szerepüket, nincsenek tekintettel az ünnepeltek lelkiállapotára, és így már szinte-szinte önmagukat ünneplik. Mi úgy gondoljuk, hogy ma, az utolsó kicsengetés ünnepén mi, ünneplõ szülõk és tanárok ne a bölcsességünket vagy a mûveltségünket mutassuk ki, hanem a szeretetünket, a hálánkat és az örömünket. Mégpedig azért, mert megadatott nekünk gyönyörködni e felsorakozott másfélszáz ép, egészséges és szép fiatal látványában, akik nekünk tanítványaink, gyermekeink, rokonaink vagy barátaink. Hiszen valóban nagy dolog, csodálatos dolog, ünnepelni való dolog látni, megállapítani, felismerni, hogy gyermekeink, íme, igazán felnõttek, itt vannak, és holnap indulnak. Ez az érzés a közös pont, ami összeköt minket, ünneplõket és ünnepelteket. Kedves fiatal barátaink! Tudjuk és megérjük, hogy siettek, és türelmetlenek vagytok, hiszen a ballagás a várakozás és a nekirugaszkodás ünnepe. Mi is átéltük a fiatalság vad, nagyszerû rajongását, amirõl Ady Endre írt egykoron, úgy emlékezve vissza az ifjúkorra, mint amikor: Csupa pogányság volt a lelkem, Gondatlan vágy és vak remény. 123

124 Forgott körültem zagyva módon, Lármával, vadul a világ, És én kerestem egyre-egyre, Valami nagy Harmóniát. És valóban, a lényeg az élniakarás, a felnõtt élet vállalása és igenlése. A nagy Harmóniát, vagyis a boldogságot keresve úgyis megtanuljátok majd a többit: a lehetõségeket, a korlátainkat, a felelõsséget. Egy Amerikába szakadt hazánkfia mesélte valamikor, idõs korában, hogy annak idején fiatalon azért ment ki a tengerentúlra, mert otthon azt beszélték, az egy olyan gazdag ország, hogy ott még az utakat is aranylemezekkel burkolják be. Mikor aztán megérkezett a számára kijelölt helyre, ott három dolog derült ki: egy, hogy az utat nem borítják arannyal; kettõ, hogy egyáltalán nincsenek is utak, és három, hogy õt éppen utat építeni vitték oda. Hát körülbelül ez vár ránk is: mindenkinek a saját útját kell megtalálnia és megépítenie, ez a küldetésünk. Hiszem, hogy sikerülni fog, mert ahogy a költõ mondja, bennetek, fiatalokban, mindig egy szép ország rejtõzik. Kedves barátaink! Négy évig voltunk és dolgoztunk együtt, ám valószínûleg nem tudtuk nektek megmondani, hogy végülis mi a legfontosabb dolog az életben. De most, a búcsúzás jogán, legalább egy véleményt mondjunk el az iskola részérõl. Van József Attilának két különös sora egy vers végén, amit sokan ismernek, de kevesen gondolkodnak rajta: Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén Nagyon meg tudtam szeretni veled. Vagyis önmagunkkal is csak akkor vagyunk jól, csak akkor érezzük jól magunkat, ha szeretünk valakit, valakiket. Egy másik ugyancsak jól ismert vers pedig így végzõdik: Szeretném, hogyha szeretnének És lennék valakié, Lennék valakié. Valahol itt van a mai ember, a modern ember igazi problémája. Nemcsak a vallás, de az értelem is oda vezet, arra int, hogy legyünk valakié, legyetek valakié: egy társé, egy családé, egy nagyobb közösségé, egy jó ügyé. És végül, ha már a hovatartozásról van szó, még annyit, hogy nem igaz, hogy õsszel a ti helyeteket mások foglalják el itt az iskolában. Nem, a ti helyeteket soha senki nem foglalhatja el többé, mert nektek itt 2000 és 2004 között volt helyetek, egy adott idõben, ahogy az élet rendje kívánta. Ti sem a mások helyét foglaltátok el, hanem a tiéteket. És mivel a helyetek végleges ebben az iskolában, hát itt is maradtok velünk: másfélszáz név, másfélszáz arckép, másfélszáz lélek. Mikor majd visszatértek, itt megtaláljátok egykori önmagatokat. Köszönjük nektek, hogy nekünk adtátok ezt a négy évet! Hogy mi mit adtunk cserébe, arról most nem érdemes beszélni. Majd késõbb! Lesz rá alkalom! Isten veletek! 124

125 Varga László igazgató úr beszéde után Dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, iskolánk egykori tanítványa köszöntötte a végzősöket, majd az előző években kialakult hagyománynak megfelelően a XI. osztályosok búcsúztató gondolatai következtek, amelyeket ez alkalommal Orbán Endre XI. E osztályos tanuló, a Diáktanács elnöke fogalmazott meg: Ezt is megértük! - olvastam egy tavalyi kicsengetési kártyán. Kedves végzõsök, kedves jelenlevõk! Azt hiszem, ez a kijelentés magába foglal mindent. A múlt esztendõben még ti búcsúztattátok a végzõsöket, most pedig ti vagytok az ünnepeltek, mi az ünneplõk. A szerepek felcserélõdtek, és már-már néha nem tudunk eligazodni közöttük. Az iskola köztes állapota betöltötte szerepét, ti pedig tovább léptek. Hogy hova, arról nem nekem kell szólnom. Én csak arra hívom fel a figyelmeteket, hogy amíg képesek vagytok megválasztani az eljátszandó szerepeket, addig éljetek a lehetõséggel! Nem tudom, hogy mi egy most íródó regény szereplõi vagyunk-e, de az ilyen vagy az élet-kapus közhelyeken túllépve talán nem is ez az érdekes. Egy nálam sokkal okosabb ember mondta, hogy a mi világunk egy színház, amelyben mi vagyunk a szereplõk. Én hozzátenném, hogy ha elég erõsek vagyunk, bizonyos ideig mi lehetünk a rendezõk is. Tudjátok, legyetek képesek úgy alakítani a világot, ahogy az nektek tetszik, és legyetek jellemesek és gyakorlatiasak! Ne vesszetek el az apró részletekben, mert gyakorlatias, aktív emberekbõl van a legnagyobb hiány! Belülrõl nézve a történteket, azt kérem tõletek, hogy emlékezzetek vissza a IX. osztály elõtti elvárásaitokra, az akkor önmagatoknak feltett kérdésekre! Jusson eszetekbe az akkor adott válasz, és hasonlítsátok össze a jelen válaszával! Tetszik az új válasz a régi függvényében, vagy csak egyszerûen nevettek a régin? Azt tanácsolom egyéni mérlegeléseim alapján, hogy tanuljatok meg nevetni a jelen válaszán is, mert ostoba, bármi legyen is az, bár, hogy mi lehet a jó, nem tudom Ha elmentek innen, emlékezzetek az arcokra, egymásra! A megszokottól eltérõen arra kérlek: ne hagyjátok, hogy az idõ múlása megszépítse emlékeiteket, úgyis csak nevetni fogtok rajtuk. És amikor nevettek rajtuk, tudjatok nevetni önmagatokon is! Most, mikor elmondhatjátok, hogy ezt is megértük, lássátok egységben az eltelt négy évet! Emlékezzetek arra, amit tettetek: a métázásokra, az órákra, a Pumukliban ellógott órákra, a gólyabálra, arra, amit megtehettetek, és arra, amit megtiltottak nektek! Végül kívánom, hogy még sokszor elmondhassátok majd, hogy ezt is megértük, és búcsúzom tõletek egy bizonyos személy szavaival: Tessék, kérem, nagy kanállal habzsolni az életet! A folytatásban Kousztantinosz Kavafisz: Ithaka című verse hangzott el, amelyet Makai Beáta XI. A osztályos tanuló adott elő. A szavalat után a végzősök is búcsúztak iskolájuktól, tanáraiktól, egymástól. Aki mindezt megfogalmazta, az nem más volt, mint a ballagó évfolyam első tanulója, Csató Orsolya a XII. B osztályból. 125

126 126 Tisztelt Igazgatóság! Kedves tanárok, szülõk, vendégek, diáktársak! Megint valami felkészületlenül ért! Nem vártuk, legalábbis nem ilyennek! Kopogás nélkül ránk tört és meglepett! Nem volt idõnk készülõdni, nem volt idõnk elbújni. Hogy is lett volna, hiszen azt sem tudtuk, mire kell készülnünk! Tehetetlenek vagyunk achilleusi sarkunkra derült fény! Mégis Wass Albert szavaival élve az ilyen pillanatok döbbentenek rá arra, hogy az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában fontosnak tartunk. Pénz, pálya, ha-ladás, siker, munka ha arról van szó, hogy megtaláljuk önmagunkat ebben a világban, s érdemesnek ítéljük a benne létezést, akkor ezek mind nagyon aprócska dolgok. Az érzések és a hangulatok a fontosak, melyek lelkünket színezik, s a lelkünkön keresztül a világot is, melyben élünk Most színesebb a világ, mint valaha. Az eltelt négy év élményei összesûrítve érzések kavalkádját váltják ki belõlünk. Most a végletektõl sem rettenünk vissza örömmel vegyes a keserûség! Elvárhatja-e valaki, hogy mostani kaotikus lelkivilágunkat rendszerezve, racionális, közérthetõ módon ország-világ, e több ezres tömeg tudomására hozzuk? A hangos, meg nem alkuvó szókimondás lehetõsége sem segít! De mégis van támpontunk! Ott vagyunk mi egymásnak, mi, száznegyvennyolc hasonló érzületû végzõs diák! Figyeljünk egymásra, akár sírva, akár mosolyogva, mert ahogy Pilinszky is vallja: Csupán a mosoly halhatatlan, a könny s az oszlopok. Bár õk se élik át a pusztulást, Csak túlragyogják. Most ki-ki az, amit érez. Az érzés az, ami megtölti az embert jóval és rosszal, széppel és csúnyával Köszönjük az ingergazdag környezetet az Alma Maternek! Köszönjük a lehetõséget, a segítséget, hogy világra hozhassuk, beteljesíthessük önmagunkat, hiszen Erich Trammot idézve: Az ember fõfeladata az életben, hogy megszülje önmagát. Hiszen Alma Mater, ne feledd, hogy Kohil Gibran megfogalmazásával élve : Nekik adhatod szereteted, de gondolataid nem, saját gondolataik vannak! ( ) Formálhatod magadat képükre, de õket saját képedre formálni ne törekedjél, mert az élet nem halad hátrafelé, nem idõz a tegnappal. Találkozunk 2014-ben! A ballagók nevében Márton Előd XII. A osztályos tanuló Szilágyi Domokos: Hétmérföldes csizma című versével búcúzott iskolájától, majd a kicsengetés ünnepségének fontos pillanata, a szalagtűzés következett. A névadás évében, 1990-ben éledt újjá az emlékszalag feltűzésének hagyo-

127 mánya. Nyolc éve, 1996 óta a ballagó évfolyam osztályelső tanulóira hárul az a megtisztelő feladat, hogy szalagot tűznek az iskolazászlóra. Az idei végzősök közül a következő tanulókat szólították a zászlóhoz: XII. A: Molnár Noémi; XII. B: Csató Orsolya (évfolyamelső); XII. C: Mészáros Noémi; XII. D: Kolcsár Beáta; XII. E: Szász Levente és XII. F: Bíró Balázs. A hat osztályelső tanuló közül a négy év összesített osztályzata alapján az évfolyamelső címet Csató Orsolya szerezte meg, így ő volt az, aki a zászlóra feltűzhette a szalagot, az osztályelsők pedig körülállták az iskola zászlaját. Ezután a díjkiosztó ünnepség következett (a kiosztott díjakról lásd az igazgatói jelentést). A kicsengetési ünnepség végén az AD LIBITUM kórus előadásában az örök diákhimnusz, a Gaudeamus csendült fel, az igazgató úr és az igazgatóhelyettes asszony pedig jelképesen kivezette a ballagókat az iskolából az Életbe. Összeállították a szerkesztõk ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓK Május 14. Negyvenöt éves találkozó 3 osztály (1959) Harmincéves találkozó 6 osztály (1974) Tízéves találkozó 10 osztály (1994) Május 21. Húszéves találkozó 4 osztály (1984) Május 22. Ötvenéves találkozó 2 elméleti és 1 faipari osztály (1954) Harmincöt éves találkozó 7 osztály (1969) Május 28. Ötvenöt éves találkozó 1 osztály (1949) Június 11. Ötvenéves találkozó 3 tíz osztályt és 2 tizenegy osztályt végzett csoport (1954) Június 18. Huszonöt éves találkozó 5 osztály (1979) Június 25. Negyvenéves találkozó 4 osztály (1964) Az alábbiakban szemelvényeket közlünk iskolánk egykori diákjainak a találkozókon elhangzott visszaemlékezéseibõl: Ünnep a mai nap is, a viszontlátás, az emlékezés, az egymásra figyelés ünnepe. Örvendünk egymásnak, a találkozásnak, egymás sikereinek, gyerekeink és egészségének. Boldogan idézzük fel közös élményeinket, diákcsínyeinket, vidám perceinket, és szomorúan, de nagy szeretettel emlékezünk mindazokra, akik ma már csak szívünkben élnek. Hálával és köszönettel tartozunk nekik, mert részei voltak életünknek. Olyan szerepet játszottak, mely csak az övék volt, s mely a mi életünket is szebbé, gazdagabbá tette egy-egy jóindulatú szóval vagy méltányos cselekedettel. 127

128 A találkozások mindig örömmel töltenek el. Szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy mindent elmondjunk egymásnak, hogy kihasználjunk minden közösen eltöltött pillanatot. Aztán rádöbbenünk, hogy milyen rövid ez az idő, mennyi minden kimaradt újra meg újra. De az ünnep öröme és hangulata megmarad. Hadd ünnepeljünk mi is együtt Máraival: Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. Keféld meg a hajadat vizes kefével. Tisztálkodj belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenek fölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolódásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj fel reá, testben és lélekben. S nemcsak a naptárnak van piros betűs napja. Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is. Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre! 128 Pataki Hajnal (25 éves érettségi találkozó) Jöttünk, s példánk mutatja, hogy kedves nekünk visszajönni szeretett iskolánkba, szeretett tanáraink közé, hogy emlékezhessünk és, hogy a viszontlátás boldog pillanataiban feloldódjunk, a mindennapi problémáinkról megfeledkezhessünk. Négy diákévre most már 40 év tornyosul. Negyven év reménységben, változásra várva. Vajon mi megváltoztunk? Felvértezve az idősebb kor előnyeivel megállapíthatjuk, hogy nem azok vagyunk negyven év teltén akik voltunk de mégis azok vagyunk. Valahol ebben az ellentmondásban létezünk hisz mostani legújabb arcunk mögött felvillan az öt évvel, tíz évvel, a húsz, harminc évvel ezelőtti arcunk is. Legnagyobb élményünk az idő, amelyet így vagy úgy élünk meg és ami felháborítóan gyorsan elszalad. Elszalad annak is akinek az élete kedvezően alakult, akiknek az álmai valóra váltak, és elszalad annak is aki úgy véli nem sikerült megvalósítania mindent amit szeretett volna, amiről álmodott. A négy évtized valamennyiünk számára a pályát, a karriert, a munkát jelentette, amelyet egyéni képességek és ugyanakkor a szerencse határoztak meg. De legjobban a legnehezebb feladat embernek lenni minden körülmények között tett próbára mindannyiunkat. A 40 eltelt esztendő egy olyan periódus, amely a diákéletet összeköti a nyugdíjas élettel. Közülünk már sokan, nagyon sokan nyugdíjasok.

129 Számomra, aki most már krónikusan nagytata lettem egyértelművé vált, hogy ha van amihez ragaszkodjak erősen, az az egészség. Csak egészségesen tudunk hasznosak és nem terhek lenni családjaink számára. Tudomásom szerint ebben az iskolában még 65 éves érettségi találkozót is tartanak. Reménykedjünk tehát, hogy öt év múlva, s ha lehet még hamarább ismét bensőséges hangulatban találkozzunk. Lõrincz Lukács (40 éves érettségi találkozó) TALÁLKOZÁS AZ EGYKORIAKKAL A Márton Áron Gimnázium Igazgatósága a es tanévben is vendégül látta az intézet egykori munkatársait. A gimnázium nyugdíjas pedagógusait és alkalmazottait köszöntő ünnepségre május 20-án került sor délután 5 órakor. A találkozót amelyen természetesen részt vettek a mai tantestület tagjai is Varga László igazgató üdvözlő szavai vezették be, majd szomorú szívvel emlékeztünk Miklós József és Szabó Judit közülünk való végleges távozására. Az ünnepség megható mozzanata volt négy tanár-kollega nyugdíjas búcsúztatója. A két igazgató (Varga László és Sata Klára) méltatta a távozó tanerőket, egyben megköszönve az iskolaügyhöz, a gyermekekhez, székely-magyar népünkhöz való példás hűségüket. Az elismerésből az sem maradt ki, hogy valamennyien (Ábrahám Annamária, Incze Miklós, Kristó Boróka és Nagy Antal) különös gondot fordítottak szakmai felkészültségük állandó gyarapítására, hogy jól képzett, nagy tudású tanárokként szolgálták az Alma Matert. Az elismertést ajándékok és virág-csokrok is kifejezték. Az alakulóban levő tradíció következő szereplői nyugdíjas és aktív tanügyiek közös szemefénye, a diákok következtek. Szép, olykor megható, az őszinteségtől még tisztábban csengő, zengő énekes, zenés műsoruk igazi köszöntőként hangzott. Ezt követte a fehér abrosz melletti ünnepi vacsora: egykori és mai emlékek, élmények felemlegetése, viccelődések, heccelődések. Emlékezés. És a kívánság, hogy jövőben is találkozunk, találkozhassunk. IN MEMORIAM BENEDEK GYULA Borsodi László ny. tanár október 5-én a tíz éve tragikus hirtelenséggel elhunyt Benedek Gyula matematika szakos tanár úrra emlékeztek családtagjai és egykori kollégái a csíktaplocai temetőben levő síremléknél. Az egybegyűltek nevében Miklós József ny. tanár mondott requiemet: Tíz év. Istenem, be gyorsan peregnek az esztendõk Kronosz idõcsörlõjében, be rövid az élet, be hosszú a nemlét! Benedek Gyuszi barátunk, a 129

130 Márton Áron Gimnázium és más iskolák nagy tiszteletnek örvendõ tanára szenvedések közepette leélt földi pályafutása után immár tíz éve máslétre szenderült. Halványodó arca még elevenen él annak a maroknyi pedagógusnak, barátainak emlékezetében, akik a Gondviselés kegye folytán még életben vannak, s azon tanítványokéban is, akiket nemcsak matematikára, hanem konok kitartásra, büszke magyarságra nevelt. Mert Benedek Gyula szent konoksággal élte meg a maga magyarságát még akkor is, ha számára nem természetes környezetben és közegben kellett tanítania. Kitartóan ragaszkodott hitéhez, amelyet a szülõi házból hozott magával. Betegségérõl szóló mindennapos beszámolóit mi, munkatársai egy idõ után rezignáltan, talán hitetlenül hallgattuk végig mindaddig, míg egy szomorú napon jött a megdöbbentõ hír, mely Gyuszi beszámolóinak hiteles bizonyítékává vált. Eltávozott közülünk egy igazi, klasszikus értelemben vett szigorú tanár éppen akkor, amikor végre véreit taníthatta volna. A nagy kaszás könyörtelenül véget vetett egy példás emberi pályafutásnak. Volt kollégái, barátai gyakran felelevenítjük példázatait, szaktársai pedig szakmai meglátásait, eljárásait. De hát Léthé, a feledés kútfeje egyre inkább közbelép, s mi hova tovább áldozatául esünk ármánykodásainak. Ezért követjük meg összes halottainkat, Téged is, Benedek Gyuszi. Mai rád való emlékezésünk, amely egybeesik az aradi tizenhárom vértanú tábornok elõtti fõhajtásunkkal, legyen tehát a megkövetés, a bocsánatkérés alkalma. Ígérjük, hogy emlékedet továbbra is megõrizzük, tanári példádat követendõnek hirdetjük és tartjuk. Adjon Neked a mindenható örök Isten ezen túl is csendes nyugalmat itt, a csíktaplocai székely földben! 130

131 BAJKÓNÉ SZABÓ JUDIT ( ) Életének 68. évében súlyos szenvedés után január 28-án elhunyt Bajkóné Szabó (szül. Zágoni Nagy) Judit tanárnő, aki 1976-tól nyugdíjazásáig, 1993-ig tanította a kémiát iskolánkban. A tanárnőt aki nyugdíjasként is betanított, amíg egészsége engedte január 31-én helyeztük örök nyugalomra a csíkszeredai Szentlélek utcai temetőbe. A temetési szertartás végén az iskola tantestülete nevében Sata Klára igazgatóhelyettes asszony búcsúztatta az egykori pályatársat: Tisztelt gyászoló gyülekezet! A Márton Áron Gimnázium tantestülete nagy fájdalommal újra egy kedves kollégájától búcsúzik. A Gimnázium nagy tanáregyéniségei közül egyre többen örökre távoznak. Szinte hihetetlen, hogy Bajkóné Szabó Judit tanárnõ ilyen hamar eltávozott közülünk, halálának híre mindannyiunkat megdöbbentett. Kevés idõt tölthettünk vele, nem jutott már elég idõnk elmondani, hogy ragaszkodunk hozzá, hogy tiszteljük, szeretjük, hogy csodáljuk emberi méltóságát, életszeretetét, aktivitását, pontosságát. A Márton Áron Gimnáziumban diáknemzedékek Tõle tanulták a kémiát, az õ munkája segítette az akkor oly nehéz egyetemi felvételi sikerét. Szabó Judit tanárnõ szeretett tanítani, szívvel-lélekkel szolgálta iskolánkat, ragaszkodott tanítványaihoz, büszke volt rájuk. Örömmel töltötte el a velük való találkozás, a volt tanítványok elismerése. Nagy tapasztalata, munkabírása, szakmai eredményei a kémiatanítás elismert szakemberévé avatták. Szerette a diákokat és szerette a tantárgyat, amit oktatott. Ezért is alapította a Legjobb végzős kémikus díját, hogy lehetõsége legyen az iskolának elismerésben részesíteni a kiváló teljesítményeket. Még most, betegsége alatt is gondja volt az elkövetkezõ nemzedékre, hogy ez a díj továbbra is megmaradjon, amelyet most már Szabó Judit Emlékdíjnak nevez el a Márton Áron Alapítvány. Szívesen jött vissza nyugdíjazása után is az iskolába, részt vett az iskola számos rendezvényén, tartotta velünk a kapcsolatot. Éreztük azt, hogy annak ellenére, hogy nyugdíjas, továbbra is köztünk van, köztünk akar maradni. A kémiatanítás, a szakmai együttmûködés mellett személyes barátság is kötött Szabó Judit tanárnõhöz, de nemcsak engem, hanem sokunkat, akik ismertük õt. Tudom, hogy mindenkiben, fõleg családjában pótolhatatlan ûrt hagyott hátra, de a szeretet, amellyel körülvett mindnyájunkat, nem tékozlódott el, itt marad velünk, és emlékezni fogunk rá mindig. Szeretni fogjuk továbbra is, hisz szeretni azt is lehet, aki már nincs közöttünk. Adjon Neki a gondviselõ Úristen csendes nyugodalmat, legyen neki könnyû a föld! Isten Veled, kedves Judit! 131

132 Befejezésül álljanak itt a tanárnő egykori tanítványának, Bajna György újságírónak emlékező sorai: Lassan nem marad tanárom itt a földön. Költöznek, költöznek sorban. Zágoni Nagy Judit a hatvanas évek közepén érkezett Gyergyószentmiklósra, hogy tanárrá váljon. A legmesszebbmenõen sikerült neki. A gyergyószentmiklósi 10 évet 30 esztendõ csíkszeredai tanítás követte. Két csillagszem és egy sokat tudó asszony kedves arca jelenik meg, ha nevét hallom. Amikor éhségsztrájkját kapta szárnyaira a hírközeg, aggodalommal vegyes büszkeség töltött el: a Tanárnõ megmutatta, nem riad vissza semmilyen áldozattól, ha magyarságunk védelmében kell vállalnia, hogy azok, akik eltiporni készülnek, vegyék észre: nem félemlíthetik meg a véres marosvásárhelyihez hasonló esetekkel a romániai magyarságot. ( ) Minden vállalt és nem vállalt, de ráesõ kötelességét teljesítette. Talán csak a legfontosabbnak, hogy a hozzá hasonlók nem szabad ilyen gyorsan itt hagyjanak, nem tudott eleget tenni. Nem rajta múlott. Isten nyugtasson, Bajkóné Szabó Judit! Nagyon szerettünk! (Részlet Bajna György: Merre siettek, drága egykori tanáraim? című nekrológjából. In: Hargita Népe. Közéleti Napilap. XVI. évfolyam, 25. (3916.) szám február 2.) Összeállította: Borsodi L. László magyartanár BERSZÁN GELLÉRT ( ) július 10-én tragikus körülmények között elhunyt Berszán Gellért, iskolánk X. B osztályos tanulója. Temetésén amelyre július 13-án került sor Csíkszentmihályon osztálytársai így búcsúztak tőle: Gellért! Halálod mindannyiunkat megdöbbentett, és ugyanakkor fájdalommal töltötte el szívünket és éretlen testünket. Ebbõl az éretlenségbõl fakadóan még nem jutott el tudatunkig, hogy vidám, pajkos, élni annyira imádó lényed többé nem lehet közöttünk. Mindnyájunk fejében ott motoszkál a kérdés, hogy: Miért éppen te?, aki mindig önzetlenül segítõkész voltál, aki olyan lelkesen magyaráztad a matematikát, a fizikát, a kémiát osztálytársaidnak, te, aki annyira szeretted embertársaidat? Egy szorgalmas diák voltál, aki reggelente korán kelt, és amellett, hogy kiváló tanuló voltál, segítetted szüleidet a fizikai munkában is. Mindenki látott benned valami nagyot, a tanárok is mindig a legjobbat akarták kihozni belõled, mindig többet vártak tõled, mint a többi diáktól, de Isten útjai 132

133 kifürkészhetetlenek, és ez a nagy kérdõjel mindig megmarad a fejünkben anélkül, hogy valaha pontos választ kapnánk rá. Megpróbáljuk nyugtatni magunkat azzal a gondolattal, hogy Isten a legjobb szolgáját szólította magához, mert annyira szeretett, hogy mindig maga mellett akart tudni Téged. Emléked szívünkben örökre õrizni fogjuk. Nyugalmad legyen csendes, emléked áldott! Végezetül Kosztolányi szavaival búcsúzunk: Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él S mint fán se nő egyforma két levél, A nagy időn se lesz hozzá hasonló. Nyugodjál békében! Isten veled! 133

134 IV. SPORTKRÓNIKA AZ ÉV LEGJOBBJA december 20-án rendezték meg a minden évben sorra kerülő Hargita Megyei Sportgálát a Sapientia EMTE épületében a Hargita Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság szervezésében. Ifjúsági kategóriában a fiúknál az év legjobb versenyzője Csúcs Klaus tájfutó, iskolánk X. D osztályos tanulója lett. Csúcs a Csíkszeredai Tanulók Klubja SK Brassói CSU versenyzőjeként elért kiváló eredményeiért kapta az elismerő címet. Edzői: Birta Melánia és Csúcs András. 134 A SKANDINÁV VILÁG A es tanévben két alkalom is adódott, hogy Skandináviába utazhassam. Első alkalommal (2003. nov. 15-től dec. 15-ig) Svédországban voltam edzeni, majd másodszor (2004. jan.15 feb. 17.) Finnországban és ugyancsak Svédországban voltam versenyezni októberének elején írtam egy levelet egy svéd sítájfutó klubbnak (Umea-i tájfutóklub), hogy én, egy romániai sítájfutó felkészülési lehetőséget keresek Svédországban. A klub vezetősége pozitívan válaszolt mehetek novemeber közepétől egy egész hónapot, ebből két hetet egy családnál (Pettersonéknál), két hetet egy másik családnál (Frieséknél) leszek elszállásolva, és a kiutazási költségeken kívül többet nem kell fizetnem. Végre eljött az indulás napja. Délután 3-kor kellett indulnom az Open World utazási iroda járatával (az Open World állta utazási költségeimet Budapestig és vissza). Búcsúzás a családtól, barátoktól és indulás az ismeretlenbe. Nem féltem, de furcsa érzéseim voltak: egyedül utazni Umeaig, repülővel, majd vonattal, ott pedig egy hónapot tiszta ismeretlen embereknél lakni?! Reméltem, jó lesz, és sokat fogok tudni edzeni. Másnap kora hajnalban megérkeztem Budapestre, ott várt egy ismerősöm, aki hazavitt magához, mert a repülőm csak délelőtt 10-kor indult. Reggeliztünk, majd kivitt a Ferihegy repülőtérre. Egy CSA (Czech Airlines) járattal repültem Prágáig. Csodálatos érzés a felhők fölött repülni! Prágában vártam egy órát, majd onnan egy SAS (Skandinavian Airlines Systems) járattal repültem tovább Stockholmig. A Stockholm-Arlanda repülőtér egy nagyon nagy és modern repülőtér. Ott öt órát kellett várnom. A vonatom este 9-kor a repülőtér alatti, alagútban lévő, vonatállomásból indult. Egész éjjel vonattal utaztam. Reggel 7-kor megérkeztem Umeaba. Leszálltam a vonatról, körülnéztem, hogy vajon ki kell engem várjon. Odajött hozzám egy nő, és megkérdezte, hogy én vagyok-e Klaus, majd beültünk a kocsiba és hazamentünk.

135 A család többi tagjai már felkeltek, és reggeliztek, amikor odaértem. Megmutatták a szobámat, majd a gyerekek elmentek iskolába és a szülők munkába. Megérkezésem után egy fél órával már egyedül voltam a házukban! Nagyon szép lakásuk volt. A szobámból láttam az erdőt (15m-re volt), és ha lett volna hó, akkor abban az erdőben reggeltől estig sízhettem volna (ami kb. 5 órát jelentett, mert a nap fél 10-kor kelt és fél 3-kor már sötétedett). Sajnos nem volt hó, és ezért egy távolabbi sípályára kellett mennünk, ahol műhavon sízhettünk. Érdekes volt látni, hogyan élnek a svédek. Sokkal nyugodtabbak, becsületesebbek, mint az itteni emberek. Mikor edzésre mentünk, kabátjainkat letettük a pálya szélére, és amikor visszatértünk, a ruháink ugyanott voltak, senki hozzájuk nem nyúlt; akármilyen értékes dolgot hagytunk volna a kabátjainkban, azok is ott lettek volna! Nekem ez furcsának tűnt, de náluk ez teljesen normális, fel sem tevődik a lopás problémája. Ami nem az enyém, ahhoz nem nyúlok. Mikor lesz ez nálunk is normális? Umeaban meglátogattam a símúzeumot. Ott találhatóak a világ legrégibb sílécei (Kr.e ból valók). Két hét után át kellett költöznöm a másik családhoz. Nagyon sajnáltam, mert a Petterson családot nagyon megkedveltem, szerettem volna továbra is ott maradni, de sajnos nem lehetett. A Fries családban négy gyerek volt, köztük Stefan, aki fogyatékos volt. Míg a Fries családnál laktam, egyedül kellett mennem edzésre. Biciklivel mentem a pályáig, edztem, majd biciklivel haza. Egy alkalommal találkoztam egy svéd sífutóval, Lars Carlsonnal, akivel szóba álltam, és elmesélte, hogy készül a sífutó-világkupa futamokra, és majd lehet, hogy fogom őt látni a televízióban (majd itthon láttam is őt az Eurosporton). Umeaban lakott még egy svéd sítájfutó ismerősöm, Tomas Löfgren. Vele többször is voltam edzeni. Miután két hetet voltam a Fries családnál, Tomasszal és még két ottani sítájfutóval elmentünk Idre-be (közel a norvég határhoz) a Svéd Kupára. Az én korcsoportomban megnyertem a versenyt. Onnan egyből mentem Stockholm felé, mert másnap délután repültem haza. Útban aludtam egy éjszakát Tomas szüleinél, a híres síközpontban, Falunban. Másnap reggel felültem a vonatra, beutaztam Stockholmba, délután repültem Prágába, majd onnan este egy Malév-járattal Budapestre. A repülőtéren várt az ismerősöm. Nála aludtam egy éjszakát, másnap délutan 6-kor indultam haza az Open World járattal. Itthon várt a család, a barátok. Nagyon sokat kellett mesélnem, de szerencsére volt is amit! A karácsonyt és a szilvesztert itthon töltöttem, de itt is a fő dolgom az edzés volt. Ezután következett a második skandináv utazás. Ezúttal az ifi EB-n és a felnőtt VB-n vettem részt. Szüleim pedig részt vettek a szenior VB-n és felnőtt VB-n. Január 15-én indultunk az egész család, ugyancsak az Open World járattal (a cég ismét biztosította utazásunkat Budapestig és vissza). Korán reggel megérkeztünk Budapestre. Az ottani ismerősünk kivitt a repülőtérre. Onnan 135

136 egy Malév-járattal repültünk Stockholmba. Ott aludtunk egy éjszakát a Svédországi Magyarok Házában. Következő nap hajóval továbbutaztunk Stockholmból Turkuba (Finnországba). Egy csodálatos 8 (!) emeletes hajóval utaztunk. Minden volt azon a hajón, amit az ember csak el tud képzelni: üzletek, vendéglők, diszkó, kaszinó stb. Olyan volt, mint egy úszó város. Turkuból Vuokattiig, az ifi EB és szenior VB színhelyéig, vonattal, majd busszal utaztunk. Vuokatti Finnország közepén fekszik, és egy világhírű síközpont. Ott található egy síalagút is m hosszú, egész évben használható, a hőmérséklet télen-nyáron konstans (mikor mi ott voltunk, az alagútban jóval melegebb volt, mint kint). Minket egy nagy tornateremben szállásoltak el. Annyira modern volt minden, hogy még a lámpák kikapcsolását is számítógépek irányították. Ezek úgy voltak programálva, hogy éjjel is égjen egy része a lámpáknak, így hát nem tudtunk ott aludni, és a terem melletti előszobában aludtunk a földön. Első nap a terepbemutatóra került sor. Ekkor találkoztunk a román válogatott többi tagjával is, akik vonattal mentek Oroszországon keresztül. De nem csak velük találkoztunk, hanem még sok más ismerőssel Svájcból, Bulgáriából stb. Következő nap került sorra a hosszútávú próba. Eljött a nap, amire egy éven keresztül készültem. Sajnos nagyon hideg volt (-14 C), ezért nem tudtam mindent kiadni magamból. Végül 9. lettem három svéd, négy orosz és egy szlovák után. Nem voltam egyáltalán megelégedve, vártam a rövidpróbát, hogy ott majd A szabadnap után, amikor a leghidegebb (-19 C) volt, jött a rövidpróba napja. Meg akartam mutatni, mit tudok. Elindultam a versenyben, pontról pontra hibátlanul hajtottam. Tudtam, hogy jól megyek, de a cél előtti utolsó emelkedőn kezdtem érezni, hogy nem bírom tovább. Az akaratom azonban tovább hajtott, míg a célvonalon át nem csúsztam. Ott állt apum és megmondta, hogy 6. lettem. Ez volt életem legjobb versenye! Nagyon boldog voltam egész este. Másnap következett a váltó napja. Erre újra kellett koncentrálni. Én utolsó váltóként indultam, de sajnos nem tudtam behozni a teljes lemaradást, csak egy helyet tudtam javítani, és így csak negyedikek lettünk. A záróbuli után éjjel indultunk tovább Svédországba. Vonattal és busszal megkerültük északon a Botnik-öbölt, majd este megérkeztünk Umeába. Útközben Kemiben (a Botnik-öböl legészakibb pontján) várnunk kellett két órát a következő buszra. Elmentünk városnézni, csomagjainkat ott hagytuk a vasútállomás csarnokában szabadon, őrizetlenül, majd két óra múlva mindent érintetlenül kaptunk meg. Az Umea-i tájfutóklub klubházában laktunk közel két hetet. Ez alatt én meg voltam hűlve, így nem tudtam rendesen edzeni. A két hét alatt részt vettünk két sítájfutó versenyen (mindkettőn 2. lettem), és egy sífutó versenyen, amelyen 3. lettem. A sítájfutó verseny alkalmával egy helyi újság színes fényképes interjút közölt rólam. 136

137 Umeaból továbbmentünk Östersund mellé, Asarnaba a felnőtt V. B színhelyére. Asarna Svédország egyik leghíresebb sífutó központja, már több olimpiai és világbajnokot adott, köztük Tomas Wassberget is, akivel ott találkozhattunk, és fényképet is készíthettünk vele a Tomas Wassberg Múzeumban. Itt is nagyon hideg várt ránk. Az első versenynapon, a hosszútáv napján reggel 26 C-t mértek. A verseny startját két órával el kellett halasztani, amíg a hőmérséklet 20 C fölé emelkedett. Nem csak a hideg, hanem a verseny hossza is megkínozott. A 30 km körüli pályán végül 45. lettem, megverve édesapámat, aki 52. lett (80-ból). A második versenyszámban, a középtávon, amely tömegrajttal indult, a táv sem volt már olyan hosszú, és az idő is melegebb volt. Itt én 37. lettem, megint megverve édesapámat, aki 50. lett. E próbán Tomas Löfgren, akivel egy ideig együtt edzettem Umeában, világbajnok lett. A váltón sajnos nem indulhattunk, mert nem voltunk négyen Romániából, hanem csak ketten, és a váltók négy személyesek. Utolsó napra maradt a sprint táv. Ez eredetileg Östersund központi parkjában kellett volna megrendezésre kerüljön, de az időjárás két nap alatt 20-ról +5-re változott, így elolvadt a hó a parkban, és ott nem lehetett versenyt rendezni. Végül a sprintet is ugyanott rendezték, ahol a többi próbát: Asarnaban. Én rosszul mentem (45. lettem), de így is megvertem édesapámat, aki még rosszabbul ment, és 58. lett. A verseny után egyből vonatra ültünk, majd másnap kora reggel repültünk Stockholmból Budapestre. Budapesten, a repülőtéren egy rossz meglepetés ért. A táskám, amelyikben a felszerelésem volt, teljesen szétszakadva érkezett meg. A stockholmi repülőtéren végighúzták az aszfalton az épülettől a repülőig. Kárba veszett a sífutócipőm és még egy pár apróság. Budapesten be kellett mennünk a Malév irodájába ahhoz, hogy kitöltsünk papírokat, hogy kártérítést kapjunk. A kártérítés nem függött a táska tartalmától, hanem csak a súlyától. Így a 250 Eurós cipőért kaptunk 130 Eurót. Budapestről az Open World járattal jöttünk haza, és másnap már iskolába is mentem. Hazaérkezésünk utáni hétvégén tartották a Kalibáskő vendéglő környékén a Romániai Sítájfutó Sprintbajnokságot. Itt sikerült megvédenem bajnoki címemet a felnőtt korcsoportban. Sokat tanultam, láttam a két svédországi út alatt. A sítájfutást még mindig az oroszok és skandinávok uralják, mi pedig csak a középmezőnyben vagyunk, de sok edzéssel őket is meg lehet verni, és előbbre lehet lépni. Remélem, majd jövőben Svájcban a Junior VB-n ez sikerülni fog! Csúcs Klaus X. D 137

138 HORVÁTORSZÁG SZÍVÉBEN június e között a horvátországi Delnice város adott otthont az Alpok-Adria Nemzetközi Tájfutó Versenynek. Delnice a Risnjak Nemzeti Park közelében fekszik, az Adriai-tengertől mindössze 45 percnyire. A versenyen a házigazda Horvátország mellett 10 ország képviseltette magát (összesen több mint 300 sportoló), mint például: Ausztrália, Ausztria, Dánia, Magyarország, Németország, Olaszország, Szlovénia, Szerbia és Montenegró, Skócia és Románia. Miután nem sikerült kijutnom az Ifjusági EB-re Salzburgba (Ausztria), úgy döntöttem, hogy részt veszek az Alpok-Adria Kupán. Ez a verseny azért is volt nagyon érdekes, mert gyönyörű karsztos, töbrös, sziklás terepen zajlott, és egyes részei nagyon hasonlítottak a skandináv terepekre, amelyek nagyon technikásak. A verseny előtt még elindultam a Magyar Középtávú Országos Bajnokságon, amelyre Kiskunhalason került sor. Ez a verseny aránylag jól sikerült számomra, ahhoz képest, hogy még alföldi, homokbuckás terepen nem versenyeztem. Miután sikerrel vettem a selejtezőt (12. hely), és bekerültem a döntőbe, a 14.helyen végeztem (41 résztvevő). Ez a helyezés visszaadta az önbizalmamat, és megjött a kedvem a versenyzéshez. Két napra rá már Horvátország felé vettem az utam, és egy hosszú, nyolc órás utazást követően megérkeztem Delnice városkába. Miután leszálltam a vonatról, megkerestem a helyi sportcsarnokot, mert ott volt a versenyközpont. Kiderült, hogy én vagyok az első versenyző, aki megérkezett, ugyanis én egy nappal hamarabb mentem. Mivel volt biztosítva edzéslehetőség, ráadásul hasonló terepen, mint amilyenen aztán a versenyen volt, így ki is használtam azt, hogy hamarabb megérkeztem. Miután megtaláltam a szálláshelyet, rövid pihenő után elmentem egy délutáni kocogásra. Miközben körülnéztem a városban, kimentem a közeli erdőbe szaladni, amelyről kaptam egy térképet a rendezőktől. 138

139 Másnap reggel már egy komolyabb edzést követően levontam azt a következtetést, hogy nagyon nehéz lesz számomra ezen a karsztos, töbrös terepen versenyeznem. Az edzést követően leutaztam a tengerpartra, mely csupán 40 percnyire volt. Rijeka mellett egy Koprivnica nevű öbölben lazítottam, strandoltam egész délután. Este beszéltem a főszervezővel, aki közölte velem, hogy nem kell fizetnem benevezési díjat és szállást sem, sőt felajánlotta, hogy aludhatok egy horvát családnál, akik nagyon szívesen látnának! Én csak figyeltem és hallgattam, aztán megköszöntem mindent, és megismerkedtem azzal a Nikola családdal, akik mindent megtettek azért, hogy én minnél jobban érezzem magam. Miután átköltöztem a családhoz, egy hosszú pihenést követően következett az első versenynap. A versenyre a Risnjak Nemzeti Parkban, Horvátország szívében Gorski Kotarban, Lividragában került sor. A célt a híres szerb diktátor, Tito vadászvillája előtt állították fel, ahol szépen díszelegtek a résztvevő országok zászlói. Szerencsére nekem már esőben kellett rajtolnom. Röviden annyit a pályáról, hogy addig, amíg nem kerültem sziklák közé, első helyen voltam, de az utolsó két pontom sziklák között volt, és olyannyira visszaestem ugyanis tíz percet hibáztam, hogy csak a nyolcadik helyen végeztem. Bár nem olyan rossz helyezés ez, hiszen huszan voltak a korcsoportban, de jobban örültem volna, ha meg tudom tartani az első helyet. Nagyon csalódott voltam, ugyanis nem éppen kellemes érzés valamit a végén elveszíteni. Egész délután ezen rágódtam, de egy jó pizza után már a következő napra koncentráltam, és elhatároztam, hogy másnap nagyon nyugodtan fogok versenyezni. Másnap kánikulában rajtoltam; már az első pontom után éreztem, hogy jól fogok menni. Mivel nem vittek be a nagy köves és sziklás részbe, nagyon jó időt futottam, és mikor beérkeztem, akkor már csak vártam az ellenfeleket. Miközben várakoztam, egyre biztosabb lettem abban, hogy dobogón végezhetek. Miután beérkezett mindenki, láttam, hogy a horvát fiú elkerült, de ő is csak másodpercekkel, így második lettem aznap. Aztán kezdtem számolgatni, és rájöttem, hogy elcsíptem a dobogót, mivel összetettben csak a horvát és az olasz fiúk kerültek el. Ezek után már boldogan adtam interjút a Kanal RI nevű horvát tévécsatornának. Majd egy közös ebéd következett a verseny résztvevőivel, aztán a díjkiosztás volt soron. A díjazás után mindenki csak gratulált: magyarok, olaszok, szlovénok, horvátok; sőt meghívást kaptam a 2005-ös CROATIA OPEN-re, amelyet ugyancsak Delnicében rendeznek. Az utolsó nap már nem volt érdekes számomra, hiszen a váltó következett, ezen én már nem indultam, mivel nem volt kivel, így tehát egyet edzettem. Aznap délután a Nikola családdal szórakoztunk, beszélgettünk, majd másnap reggel ismét nyolc órás út következett. 139

140 Befejezésként talán annyit, hogy soha, sehol nem találkoztam annyi barátságos és vendégszerető emberrel, mint Horvátországban, és remélem, jövőben ismét ott lehetek majd, de akkor már a dobogó legmagasabb fokán szeretnék végezni! Szép Zoltán X. B 140 ERDÉLYI MAGYAR ISKOLÁK TÉLI SPORTTALÁLKOZÓJA március 6-án népes részvétellel rendezték meg az erdélyi magyar iskolák téli sporttalálkozóját Hargitafürdőn. A vetélkedőre 129 gyerek és 40 tanár nevezett be, akik sífutásban és műlesiklásban mérték össze tudásukat. A rendezvényen iskolánk is képviseltette magát. Sífutásban a középiskolások korosztályában Vrencseán Szabina (V. B) harmadik, illetve Csúcs Klaus (X. D) első helyezést ért el. Műlesiklásban az általános iskolások korosztályában Péter István (a Nagy Imre Általános Iskolától kölcsönkért versenyző) harmadik lett, a középiskolásoknál Bartos Noémi (XI. B) és Burján László (XI. F) egyaránt az első helyen végzett. Ami a csapatrangsorokat illeti, a Márton Áron Gimnázium általános iskolás csapata a tizenkilenc résztvevő csapat közül az ötödik helyen végzett 24 hibaponttal, míg a szintén tizenkilenc csapatot számláló középiskolások mezőnyében intézményünk csapata a legjobbnak bizonyult, vagyis első helyen végzett 6 hibaponttal. Teljesítményükhöz gratulálunk! Versenyzőinket Basa János testneveléstanár kísérte el a rendezvényre. GIMNAZISTA LÁNYOK A PÁLYÁN B. L. L. A es tanévben az eddigi évekhez hasonlóan indult a Márton Áron Gimnázium felső tagozatos lányainak játékprogramja. Habár a lányok tisztában voltak, hogy az idei év jóval nehezebb lesz, mint az eddig megszokottak, mert az idei bajnokságon sportiskolás és leigazolt játékosokkal kell megküzdeniük, nem hátráltak meg, elszántan nekivágtak az idénynek. Az első mérkőzéseket a megszokott módon a testvériskolák csapataival játszották. Már a tanév első hetében fogadhatták volna a gyulaiakat a lányok, de mivel lánycsapat nem érkezett, ezért nézőkként csak a fiúk mérkőzését élvezhették. Tavasszal ők utazhattak Gyulára, ekkor már az Erkel Ferenc Gimnáziumnak is volt lánycsapata, így összemérhették erejüket. A barátságos mérkőzésen a mieink győzelmet arattak. Emellett a magyarországi testvérkapcsolat mellett iskolánk a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnáziummal is kapcsolatot tart fenn a sport

141 terén, ami már több mint 10 éves. Ebben az évben négyszer találkoztak és mérték össze tudásukat a csapatok. Az első komolyabb megmérettetést a városi bajnokság jelentette, amelyen legyőzvén a Johannes Kájoni, a Kós Károly, az Octavian Goga, a Segítő Mária és a Venczel József líceumok csapatait, továbbjutottak a megyei kosárlabda-bajnokságra. Ezáltal őket érte a megtiszteltetés, hogy városunkat képviselhették a hosszú idő óta először Csíkszeredában megszervezett megyei bajnokságon Balánbányát, Gyergyószentmiklóst, Székelykeresztúrt és Székelyudvarhelyt képviselő csapatok ellen. Az izgalmas döntő a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium és iskolánk között folyt, melyből lányaink kerültek ki győztesen. A megyein való sikeres részvétel után iskolánk csapata megérdemelten mehetett tovább a Sepszintgyörgyön megszervezett zónadöntőre, melyre márciusban került sor. Itt iskolánk csapata jobbnak bizonyult a Brassó-, Fehér, Maros és Szeben megyéket képviselő játékosoknál, de sajnálatos módon kikapott a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium csapatától. Így csak a második helyen végeztek lányaink, ezért nem vehettek részt az országos döntőn. Ez idő alatt résztvettek október március között a Szabadidő Sportegylet által szervezett városi férfikosárlabda-bajnokságon. Itt a csapatnak nem a pontszerzés élménye volt az elsődleges cél, hanem a nagypályával való barátkozás. Ebben az évben csapatunk meghívást kapott a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium által megszervezett V. Libertas Mikulás kosárlabda kupára. E 141

142 rendezvényre december e között került sor; itt az aradi, békéscsabai és gyulai csapatokkal játszhattak. Lányaink az első helyezést érték el, és Nagy Kinga Katalin (XI. A) a legeredményesebb játékosnak bizonyult. Innen sportolóink rengeteg élménnyel és ajándékkal térhettek haza. Mintegy idényzáró mérkőzésnek tekinthető a június elején a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem által megszervezett kosármaraton. Ennek a 24 órán keresztül tartó rendezvénynek célja a vándorkupa megnyerése volt, melyet az idén a marosvásárhelyi csapat vihetett haza. De csapatunk nem a vérremenő játékstílust választotta, hanem egyfajta kikapcsolódást, élményszerzést tűzött ki célul. Mindezen sikerek elérése elsősorban a rengeteget dolgozó lányoknak tudható be, akik sokszor szabadidejüket is erre áldozzák, és akik odaadóan művelik ezt a sportágat, továbbá Berszán Márkos László edző úrnak, aki rengeteg idejét és energiáját szenteli a csapat sikeres előrehaladására. Az iskola lány kosárlabdacsapata az alábbiakban szeretné kifejezni köszönetét mind a Márton Áron Gimnázium igazgatóságának, amely sok tekintetben támogatja a csapatot előmenetelében, kezdve a terem biztosításától, a hiányzások megértésén át az anyagi támogatásig, mind pedig a szponzoroknak: a Comindex kft.-nek, a Harmónia kft.-nek, a Hera kft.- nek és a L.G:T kft.-nek. Berszán Márkos László tanár úr es tanévbeli lánycsapatának tagjai: Bachner Zsuzsa XII. A, Balázs Beáta XI. C, Bartos Noémi XI. B, Csibi Ágota XI. E, Endes Tünde XI. B, Hargitay Beáta XI. B, Mezei Katalin XII. C, Nagy Kinga Katalin XI. A, Ölvedy Csilla XI. C, Szántó Katalin XI. D, Török Orsolya. Endes Tünde és Hargitay Beáta XI. B 142 KOSARAS FIÚK A es tanév kosárlabda rendezvényei a MÁG csapata számára szeptember 19-én kezdődtek. Ekkor érkezett ez már hagyomány iskolánk vendége, a gyulai testvériskola csapata. A mérkőzés a mieink győzelmével végződött. Október 4-én az Ifjúsági Napok keretében megrendezett bajnokságon a MÁG csapata két vereséget szenvedett az Octavian Goga Líceum és a Players csapatai ellen, és nyereséggel számolhatott a MÁG lányok ellen, így a III. helyezést szerezte meg. Az október 26-án induló középiskolák közötti bajnokság városi szakaszán a MÁG győzelmet aratott a Segítő Mária Gimnázium és a Venczel József Iskolaközpont csapatai fölött, így továbbjutott a megyei szakaszra, amelyre november 25-én került sor. Itt a Kós Károly Líceum és Udvarhely legjobbjaival mérkőzött, mindkét meccs a mieink javára dőlt el. A döntőben az Octavian Goga Líceum csa-

143 pata várt a mieinkre, de itt alulmaradt csapatunk a küzdelemben, így végül csak a II. helyezést sikerült megszerezni, ami nem volt elég a továbbjutáshoz. A következő rendezvényt a Szabadidő központ szervezte Sport Mindenkinek néven, ahol a IV. helyen végeztünk. A minden évben Nagy Rezső emlékére megrendezett kupán, december án a csapatunk a III. helyet szerezte meg a veterán MÁG-os kosarasok ellen. Október 30-án Sepsiszentgyörgyön a MÁG csapata barátságos mérkőzésen kikapott a Mikes Kelemen iskola válogatottjától. A visszavágó mérkőzésen a Márton Áron tornatermében, győztesként került ki a csapatunk. Április a között a MÁG csapata Gyulán nemzetközi bajnokságon vett részt, ahol kikapott a házigazda Gyulától és az aradi sportiskolától, de megverte a Békéscsabáról érkezett együttest, és a IV. helyet szerezte meg. A május 8-án Sepsiszentgyörgyön megrendezett nemzetközi bajnokságon a MÁG kikapott a Mikes I. és Mikes II. csapataitól, de megverte a Békéscsabáról érkezett csapatot, így a III. helyet kapta meg. Az év utolsó rendezvényén, a Sapientia egyetem által megszervezett 24 órás hagyományteremtő bajnokságon, amelyen a csíkszeredai középiskolák, valamint a marosvásárhelyi és csíkszeredai SAPIENTIA csapatai vettek részt, a II. helyet szereztük meg. Ezúttal is szeretnénk megköszönni az igazgatóság támogatását, akik anyagilag segítették csapatunkat, hogy minden rendezvényre elutazhassunk és részt vehessünk. A Márton Áron Gimnázium fiú kosárlabdacsapata a es tanévben: Becze Szabolcs (X. E), Csibi László (XI. D), Csukás Barna (XI. E), Dobos Alpár (X. D), Júrás Ádám (X. E), Keresztes Imre (XII. E), Márton Szilárd (X. D), Nagy Előd (X. B), Negru Cristian (IX. C), Penu Zsolt (X. E), Rákossy Zsigmond (XI. D), Tövissi Márton (X. E) és Varga Szilárd (XI. E). KOSARAS LÁNYOK Nagy Elõd X. B Ki ne szeretne egy kicsit olyan lenni, mint a nagy sztárok? Különösen a fiatalabbak. Esetünkben: úgy viselni a szerelést, de főleg ugyanúgy dobni, vagy cselezni, mint a nagy lányok vagy fiúk. Ezért, de főként a kosárlabda és a csapat miatt már a nyár kezdetétől, vasárnap kivételével, rendszeresen edzésre jártunk. Sokszor nyafogtunk a sok erőgyakorlat és futás miatt, hisz köztudott, hogy ez a nehezebb része az edzésnek, de edzőnk, Silló Géza tanár úr türelmes volt, elmagyarázta, hogy e nélkül nem lehet eredményt elérni. A tanév kezdetével edzéseink száma csökkent, de ezek közel sem voltak olyan nehezek, mint a vakációban. 143

144 Szeptemberben Sepsiszentgyörgyre utaztunk, és barátságos mérkőzést játszottunk az ottani V VII. osztályos csapattal. Tavalyi mérkőzésünk eredményével ellentétben mi kerültünk ki győztesként. Nemsokára meghívást kaptunk a Gyulán rendezett Mikuláskupára, melyen egy mezőberényi, egy békéscsabai, két gyulai és a MÁG kislány csapata, vagyis mi vettünk részt. A mérkőzésen pontos idő és eredménykijelző volt, és a játék után azonnal a bírói lapot is kézbe vehették a csapatok. Mindez természetesen szolgáltatásnak tűnhet, ám akik járnak gyermek korosztályos mérkőzésre, tudják, hogy gyakran és sok helyen mindezek jó része hiányzik. Harmadik helyezést ért el Mezőberény, a második Békescsaba lett, és az első helyet nekünk sikerült megszerezni. Tavasszal kezdetét vették a hivatalos rendezvények. Elsőként a Nagy Imre Általános Iskola tornatermében a városi szakaszra került sor. Résztvevők: a József Attila, Liviu Rebreanu, Nagy Imre és Ady Endre nevét viselő általános iskolák, valamint az Octavian Goga Líceum és a MÁG. Nem sokkal utána következett szintén a Nagy Imre Általános Iskola tornatermében a megyei szakasz, ahol két udvarhelyi, egy gyergyói iskola csapatai és mi mértük össze erőnket. Akárcsak tavaly, újra nekünk sikerült kijutni a zóna szakaszra. A mérkőzéseket néhány szóban így jellemezném: tettünk, (így) tudtunk, (és) nyertünk. A zóna sokkal nagyobb kihívást jelentett. Ellenfeleink voltak: a szentgyörgyi V VIII-as csapat, akikkel utoljára ötödikben találkoztunk, és akkor vesztettünk, Brassó, akiről semmit nem tudtunk, Dés, aki megverte azt a kolozsvári csapatot, akitől tavaly kikaptunk, Szeben és Marosvásárhely. Brassót elég könnyen sikerült legyőznünk, Szentgyörggyel viszont nagyon nehéz mérkőzést játszottunk, de őket is sikerült legyőznünk. Így döntőbe kerültünk a dési csapattal. A helyi lányok VIII. osztályosok voltak, de akadt köztük néhány IX. osztályos és sportiskolás is, és a súlycsoportunk sem egyezett. A mérkőzés már az első félidőben eldőlt, de azért végig küzdöttünk, sőt, még két hárompontost is sikerült dobnunk. Még egyszer eljutottunk Gyulára, ahol tanulságos mérkőzést játszottunk egy VIII IX-es lánycsapattal. Gyulai utunkat még négy fontos rendezvény követte. Nagy Imre Napok régi ellenfelünket, a házigazdákat sikerült legyőznünk, így elvittük az első helyezést. Nagy Rezső Kupa iskolánk régi diákjaival játszodtunk. I. F. I. Kupa melynek résztvevői a Nagy Imre és a József Attila Általános Iskola és jómagunk voltunk. Sikerült újból nyernünk. Sapientia kosárlabda maraton a 24 órás próbán - legkisebbek lévén - 67 pontot sikerült összegyűjtenünk. Silló Géza tanár úr VII. osztályos lánycsapata: Abrudbányai Melinda, Bálint Boróka, Boldizsár Eszter, Csutak Katalin, Ilyés Ágota, Incze Andrea, Ladó Ágota, Mátéffy Noémi, Puskás Csilla és Tövissi Júlia. 144 Abrudbányai Melinda VII. A

145 SPORTOLÓ TANÁROK május 8-án iskolánk tanárokból álló vegyescsapata részt vett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett teremfoci bajnokságon, amelyen második helyet szerzett. A Nagy Imre Általános Iskola tornatermében lezajlott versenyen Lőrincz Katalin tanárnőt a legjobb női játékosnak választották. Csapatunkban a következő tanárok szerepeltek: Csomós Róbert, Lőrincz Katalin, Nagy Veronka, Orbán Zsolt, Szabó László, Szász Amália-Kinga és Tamás Levente. JÉGKORONGOZÓ LÁNYOK Csíkszereda első férfi hokicsapatának megalakulása (1929) óta a lányok is állandó díszletei a jégpályának. Kezdetben csak mint nézők és lelkes szurkolók vettek részt a különböző mérkőzéseken, de hamarosan rájöttek, hogy ők is képesek lenének ha nem is a fiúk szintjén a játékra. Annak ellenére, hogy egyáltalán nem nőies sportról van szó, a lányok megállták a helyüket. Habár már abban az időben létezett a bukaresti Tenis Club keretében két női csapat, a szeredai lányok a csapat fennállásának öt éve alatt kizárólag a fiúk ellen játszottak. 145

146 Évtizedekkel később, 1990-ben próbálták ki újra a lányok magukat a jégen. Sajnos anyagi okok miatt és felszerelés hiányában kénytelenek voltak áttérni a gyephokira, amelyben viszont nagyon eredményesnek bizonyultak. Tíz éven át gyakorlatilag végig a dobogó legfelső fokán tanyáztak. Aztán jött az új próbálkozás júniusában megalakult az a csapat a férficsapathoz hasonlóan Sport Club néven, amelynek jelenleg én is tagja vagyok, és azóta megszakítás nélkül működik. Igaz, hogy időközben néha cserélődtek a játékosok is, és a es szezon elején edzőcserére is sor került. A csapatalapító Török- Láday Éva helyét Antal István, a Sport Club jelenlegi elnöke vette át. A mi csapatunkkal egyidőben Galacon és Gyergyóban is létrehoztak egyegy csapatot, Bukarestben pedig már létezett egy hat éves múlttal rendelkező női csapat. Így hát kezdődhetett az évenként megrendezésre kerülő bajnokságok sorozata, amelyet első évben a nagyobb tapasztalattal rendelkező bukaresti Triumf nyert. Mi megszereztük a tisztes második helyet, harmadik lett a gyergyói Progym, a negyedik pedig a galaci Dunărea. A következő szezonra ( ) nagyon készültünk, és meg is lett az eredménye: bajnokok lettünk 9 nyert, 2 döntetlen és 1 elvesztett mérkőzéssel. A második hely a Triumfnak maradt, a harmadik és negyedik helyen nem volt változás. Nem úgy a következő évben. A Progym meglepetést okozott, és fordított a rangsoron: 1. Progym, 2. Sport Club, 3. Triumf, 4. Dunărea. Azonban ezzel a gyergyói csapatnak befellegzett. Pénzhiány miatt a vezetőség felszámolta. A es szezonban a szerencse, na meg az új edző is mellénk állt, és habár a Triumf gyergyói idegenlégiósokkal erősített, majd az utolsó fordulóra az időközben megszűnt galaci csapat két legjobb csatárát is leigazolta, újra bajnokok lettünk! Sikerült 7-1-re, majd pedig 5-1-re legyőznünk a válogatottat az utolsó fordulóban. Ebben a bajnokságban egyetlen egyszer sem kaptunk ki, tehát pontveszteség nélkül fejeztük be az évadot. A bajnokságra való felkészülést általában egy-két hónappal az utolsó jégedzések befejezése után szárazon kezdjük. Rengeteget szaladunk különböző terepeken, specifikus erőgyakorlatokat végzünk, és persze focizunk. Két egymást követő évben egyhetes és tíznapos tengeri edzőtáborban is részt vettünk. A nyári szárazedzéseket követik a néha még nehezebb jégedzések, amelyeken a hoki minden csínjátbínját igyekszünk elsajátítani, több-kevesebb sikerrel. Az elmúlt szezonban sok edzőmérkőzést játszottunk különböző gyerekcsapatokkal (fiúkkal), ez 146

147 sokat segített abban, hogy szokjuk a meccs-hangulatot, és hogy kipróbáljuk, mire is vagyunk képesek. Eleinte még rend-re kikaptunk a nálunk jóval fiatalabb gyerekektől, de idővel felzárkóztunk, és most már sokszor mi vagyunk az eredményesebbek. Székely Borbála XII. A LEGYÕZNI A FÉLELMÜNKET PEDIG ANNYIT JELENT, MINT NYERNI SAJÁT MAGUNKKAL SZEMBEN Hét éves sem lehettem, amikor közöltem szüleimmel, hogy szeretnék keleti sportot űzni. Így hát másnap édesanyámmal el is látogattunk a Csíkszeredában oktatott Shotokan Karate Dojóba, ahol nagy szeretettel fogadott Búzás Csaba Sensei (edző), akit a mai napig tisztelek, és egyedüli Senseiemnek tartok. Nagyon izgalmasnak mutatkoztak az edzések, nem csoda tehát, hogy rövid időn belül már saját kimonóval (edzőruhával) rendelkeztem. A karate elsősorban fegyelemre, tiszteletre, becsületre, de nem utolsó sorban erkölcsre tanítja tanítványait. A szellemi fegyelem, az önfegyelem, a testi és fizikai fegyelem segít szembenézni a kisebb-nagyobb mindennapi gondokkal december 23-a nagy napnak ígérkezett, ugyanis ezen a napon egy helyi versenyre került sor a Csíkszeredában megrendezett Shotokai Kupán, amelyen katában (formagyakorlatban) a 10 éves kor-csoportban I. helyen végeztem. Be kell vallanom, hogy az a nap számomra sokat jelentett, mert önbizalmat adott, és elhatároztam, hogy komolyabban, nagyobb odafigyeléssel fogok dolgozni, és minden időmet csak a karaténak fogom szentelni. Az elkövetkező években sok helyi versenyen vettem részt, amelyeken szintén sikeresen szerepeltem: június 8-án a Csíkszeredában rendezett versenyen II., illetve I. helyezést értem el. Az első igazi megpróbáltatásra azonban 1996-ban került sor. Ebben az évben ugyanis kemény munka és sok edzés után csapatunk legjobbjai Magyarországon részt vettek az országos bajnokságon, amelyen csapatunk 15 tagja 21 arany-, illetve bronzéremmel gazdagodott! A éves korcsoportban katában és kumitében III. helyezést értem el. Az február 28-án megrendezett Diákolimpiát sohasem fogom elfelejteni. A versenyen, amelyen több mint 600 versenyző vett részt, a évesek kategóriájában II. helyen végeztem. Ennek a díjnak a történetéhez az is hozzátartozik, hogy egy kis nézeteltérés támadt köztem és a bíró között. Ellenfelem ugyanis szabálytalanul harcolt, és úgy orron ütött, hogy elveszítettem az eszméletemet. Kis idő múlva a rendelőben találtam magam, ahol orvos beavatkozásával állították el a vérzést. A harctérre visszaérve megdöbbenve tapasztaltam, hogy már megtörtént a kiértékelő, és hogy nem kell többet harcolnom. Részben örvendtem is ennek a hírnek, hiszen szörnyen éreztem 147

148 magam, az orrom mérete körülbelül egy uborka méretével talált, másrészt nagyon bántam, hogy nem harcolhattam tovább az első helyezésért, mert talán sikerült volna legyőznöm ellenfelemet. Ezt már sosem tudom meg, hiszen elszalasztottam az alkalmat, illetve nem volt rá lehetőségem. Nem voltam elég erős, nem volt annyi bátorságom, hogy legyőzzem a félelmemet. Legyőzni a félelmünket pedig annyit jelent, mint nyerni saját magunkkal szemben december 19-én a Nagy Imre Általános Iskola tornatermében tartandó versenyen II., illetve III. helyezést értem el. Egy évvel később, február 27-én került sor a Gyergyószentmiklóson megtartott Kohai Kupára, amelyen a éves korcsoportban katában és kumitében I. helyezésnek örvendhettem. Ugyancsak ebben az évben Székelyudvarhelyre utazott csapatunk egy edzőtáborba, amelynek keretében alkalmunk nyílt három Shihannal találkozni, akik Japánban a legnagyobb övfokozattal rendelkeznek. Shihan Takashi Shibuya edzőtábora egyszerűen rádöbbentett arra, hogy kemény munka és rengeteg edzés nélkül az ember nem érhet el a csúcsra, nem sajátíthatja el ezt a harcművészetet október 7-én Temesváron rendezték meg a Hachi-O-Kai Világkupát. Nagy örömömre itt is felállhattam a dobogó második fokára. A díj értékét az is növelte, hogy a versenyen 22 ország vett részt, azaz 470 sportoló. A december án tartott Millenium Santa Claus kupán nem kerültem ugyan a díjazottak dobogójára, viszont ott láthattam a világ legjobbjait, akik szépen, alaposan és kiemelkedő Zanshinnal (odafigyeléssel) csinálták a formagyakorlatokat. Mexikó került az első helyre, hisz az elszánt tanítványok napi 7-8 órát áldoznak az edzésekre. A október 29-én Székelyudvarhelyen megrendezett versenyen sikerült még egy I., illetve egy III. helyezést elérnem. Ebben a sportágban ezek voltak az utolsó győzelmeim. Azóta nem versenyzem ben úgy döntöttem, hogy 10 év kemény munka és versenyeken való sikeres részvételek után otthagyom a karatét. Valami újat akartam, változást szerettem volna hozni az életembe. Ez meg is történt, hisz 2002 decembere óta a csíkszeredai Qwan-Ki-Do Klubnak vagyok a tagja. Itt megtaláltam mindazt, amire vágytam: a csapatmunkát, kitartást, megtanultam harcolni a lehetetlennek tűnő helyzetek ellen. Senki ne essen tévedésbe: bármilyen küzdősportról is legyen szó, ez nem csak versenyzést és fekete övet jelent. A fegyelem, a tiszetelet, a becsület és az erkölcs vezetnek el egy küzdősport vagy bármilyen tevékenység műveléséhez. 148 Benedek Andrea XII. A

149 V. A TANÁROK TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGE PEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSE Bolyai Nyári Akadémia, 2004 A RMPSZ szervezésében 2004 nyarán is sor került a tanárok továbbképzését több mint 25 tagozaton. Az Akadémia június-júliusban zajlott különböző helyszíneken. A Márton Áron Gimnáziumban testnevelés, történelem, multimédia és médiainformatika szakon, valamint neveléslélektan, mentálhigiénia szakterületeken folyt továbbképzési tanfolyam. Az iskola kollégiumában és étkezdéjében részesült több csoport is ellátásban. A kémia, biológia, fizika előadásoknak már hagyományosan a csíkszeredai Sapientia EMTE adott helyet. A XII. Bolyai Nyári Akadémia kémia továbbképző tanfolyam Mit, hogyan, mennyit tanítsunk kémiából a XXI. század elején?, avagy Mit kell tudni kémiából a XXI. század elején a kötelezõ 10 osztályos oktatási rendszerben? címmel július e között zajlott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épületében, amely a tavalyihoz hasonló európai szintű körülményeket biztosított az idei tanfolyam résztvevőinek is. Külön öröm volt a látogatás a kémiai laboratóriumokban, amelyeket dr. Lányi Szabolcs professzor, az intézet igazgatója és ddr. Mészáros Sándor, a laboratórium főnöke ismertetett. A továbbképzőre 32 hallgató jelentkezett, akikből 29 volt jelen, valamint a két programszervező; egy hallgató a fizika tanfolyam előadásait hallgatta. Az általános- és középiskolai szaktanárokból álló hallgatóság területi megoszlása a következő volt: 3 hallgató a Vajdaságból, a többi pedig Erdély és Partium különböző megyéiből (9 megye). Megjegyzés: sajnos Kolozs megyéből az utóbbi években nem vett részt hallgató a kémia tanfolyamokon. Előadóink az idén Magyarországról érkeztek, többen közülük nem első alkalommal tartottak már előadást a Bolyai Nyári Akadémián, és pozitív tapasztalataik alapján vállalták szívesen az újbóli részvételt. A meghívott 7 előadó közül Wajand Judit betegség miatt nem tudott eljönni. Az ő előadásaira betervezett időtartamot a többi 6 előadó használta fel. Előadók: Fodor Erika, vezető tanár, ELTE, Trefort Ágoston. Gimnázium, Budapest; Hobinka Ildikó, vezető tanár, Fazakas Mihály Gimnázium, Budapest; Dr. Kiss Tamás, tanszékvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék; Dr. Meskó Eszter, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem, Szerves Kémia Tanszék; Dr. Molnár Árpád, tanszékvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szerves Kémia Tanszék; Dr. Riedel Miklós, egyetemi docens, ELTE, Kémia Kar, Budapest. 149

150 Az egy hetes program 30 óra továbbképzést biztosított a résztvevőknek az alábbi felosztásban: 12 óra elméleti szakelőadás; 6 óra módszertani előadás; 4 óra pedagógiai és lélektani előadás; 8 óra gyakorlat: laboratóriumban, számítógépen és terepgyakorlat. Az előadások színvonalát emelte a csíkszeredai EMTE által biztosított technikai felszerelések igénybevételének lehetősége: kémiai laboratóriumok, számítástechnikai labor, internet hozzáférés, stb. A tanfolyam ünnepélyes megnyitóján a kémikusok teljes létszámban részt vettek és pozitívan értékelték a műsor színvonalát. Ugyancsak az első napon került sor az ismerkedésre is az első előadások után; pár órát töltöttünk el együtt nagyon kellemes, barátias hangulatban. Itt meghívottként jelen volt dr. Lányi Szabolcs, a Csíkszeredai EMTE Kémia Karának tanszékvezetője, aki ismertette a régebbi és újonnan induló karokat. Az idei kémia tanfolyam általános célja: a 2004/2005-ös tanévtől életbelépő új oktatási törvény értelmében a tíz osztály elvégzése lesz kötelező Romániában, és ez maga után vonja a tantervek módosítását; szükségessé válik a jelenlegi középiskolai tananyag átcsoportosítása és átminősítése. Ez, valamint a kémia rohamos fejlődése megköveteli a szaktanártól az olyan alapismeretek átadását, amelyek lehetővé teszik a diákok számára az újabb információk, a mindennapi kémiai jelenségek megértését, környezetünk és egészségünk megvédését, stb. Az elméleti előadások, valamint a gyakorlati munka lehetővé tették az említett célkitűzések megvalósítását. Fodor Erika ún. csempés kísérletei megtanítottak arra, hogyan lehet gyorsan, minimális anyag- és eszközfelhasználással kísérletezni. Hasonlóan hasznos gyakorlati bemutató volt Hobinka Ildikónak az az előadása, amelyen bemutatta, hogyan lehet egyszerű laboratóriumi eszközökből és háztartási segédanyagokból összeállítani más, bonyolultabb laboreszközöket, amenynyiben azok nem állnának rendelkezésünkre. Az utóbbi évtizedek információ-robbanása oda vezetett, hogy mára már nem az ismeretek mennyiségének az elsajátítása az elsődleges szempont, hanem a kívánt információ megkeresésének hatékonysága. Ebben segített Meskó Eszter A kémia tanár virtuális könyvtára című gyakorlati bemutatója. A kémia iránti érdeklődés felkeltésének egy érdekes módját ismerhettük meg Riedel Miklós Kémiai kalandozás a képtárakban című előadásában, amely ugyanakkor a képzőművészeti ismeretek bővítését is elősegítette. Riedel Miklós kémiai kalandozásra vitte a hallgatóságot a világ nagy képtáraiba. Ennek kapcsán kiderült, hogy milyen gáz is töltötte meg Szinnyei Merse Pál Léghajóját és hány ember is férhetett volna el benne. Molnár Árpád és Kiss Tamás elméleti előadásai elsősorban a középiskola felsőbb osztályaiban tanító kollegák számára voltak nagyon hasznosak és érdekesek, de ezen túlmenően mindenki ízelítőt kapott a két előadó személyes 150

151 külföldi tapasztalatairól, Los Angelesről és Japánról. A komoly tartalom mellett lazító felüdülés volt Molnár Árpád beszámolója Oláh György Nobel-díjas (1994) intézetében töltött éveiről, a karbokationokról meg a szupersavakról, amelyek mint megtudtuk még a karácsonyfagyertyát is feloldják. Kis esti kémiaként Kiss Tamás a japán vegyészetről beszélgetett tanulmányútján szerzett tapasztalatai alapján, amelynek látványos bevezetője volt a kínai írásjelekkel készült periódusos rendszer. Csak néhányat emeltem ki az elhangzott 18 előadásból, de ez is elég bizonyíték arra, hogy a tanfolyam szakmai szempontból megfelelt a hallgatók elvárásainak, és ez egyértelműen kiderült az értékelő kérdőíven feltüntetett válaszokból is. A tanfolyam résztvevői szakmai kirándulás keretében meglátogatták a híres parajdi sóbányát, amelynek ásványkincse 200 évre elegendő lenne az egész világ számára. A vegyész látogató számára is izgalmas látványt adott a sóbánya csarnokának légúti gyógyászati alkalmazása. Ez a kirándulás szintén része volt a tanfolyamnak, amelynek során a gyakorlatban bizonyosodhattunk meg ismert fizikai és kémiai folyamatok eredményeiről. A BNYA által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban is egybehangzóan pozitív véleménye volt a résztvevőknek, mivel az előadások színhelye, a kényelmes szállás, a finom ételek és szünetekben a kávézási lehetőség egy épületben voltak. Valószínű, hogy az előadások színvonalas és vonzó jellegén túlmenően az előzőekben említett összkomfort is hozzájárult ahhoz, hogy minden előadáson hiánytalan volt a részvétel, sőt néha fizikus kollegák is átjöttek. A hallgatók külön értékelték a szabadidő-programot, amelynek kötetlen szakmai jellege volt. Néhány hallgatói véleményben elhangzott a jövőre vonatkozóan az az óhaj, hogy esetleg helyszínváltás sem ártana, mert ezáltal más vidék sajátosságát is megismerhetnénk. Mindent egybevetve a XII. BNYA kémia tanfolyama elérte a célját. Sata Klára szervezõ BORSODI L. LÁSZLÓ TANÁRAINK TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGE ÉS PUBLIKÁCIÓIK Ellenpontok. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2003 (verseskötet) Az Ellenpontok című verseskönyvet (amely a szerző harmadik kötete) október 28-án mutatta be a csíkszeredai Corvina Könyvesházban György Attila író, a Székelyföld című kulturális folyóirat szerkesztője. A kötetet február 28-án Kolozsváron, a Vasárnap című katolikus családi 151

152 újság szerkesztőségében is bemutatták. Bodó Márta, a lap felelős szerkesztője és Fodor György újságíró méltatta a kiadványt. Lipcsei Márta: Még tündökölnek csillagok. In: Várad. Irodalmi, művészeti, társadalmi, tudományos folyóirat. III. évf., 1. (11.) szám január (kritika az Ellenpontok című kötetről) Könyörgés. In: Vasárnap évkönyv Gloria Kiadó, Kolozsvár (2003- ban jelent meg) Megérkezés, Csupán, Virrasztás. In: Helikon Irodalmi Folyóirat. XIV. évf., 17. (389.) szám szeptember 10. (versek) Éj valahol, Ami marad, Aztán, Búcsú. In: Várad. Irodalmi, művészeti, társadalmi, tudományos folyóirat. III. évf., 2. (12.) szám február (versek) Csak a szavak már nem maradt más (Baka István Gecsemáné címû versérõl). In: Tiszatáj Irodalmi Folyóirat. LVIII. évf., 3. szám március (tanulmány) Triptichon, Csak falak, Feléd, Fél-, Valami. In: Helikon Irodalmi Folyóirat. XV. évf., 7. (403.) szám április 10. (versek) Ha volna, Feltételek (nélkül), Délután, Mint ha. In: Helikon Irodalmi Folyóirat. XV. évf., 16. (412.) szám augusztus 25. (versek) A hegyrõl lefelé, A kerteken át, Vének, Mégiscsak. In: Székelyföld Kulturális Folyóirat. VIII. évf., 8. szám augusztus (versek) JUHÁSZ-ANDRÁS RÉKA Jelnek állítottalak. (szerk. Gábor Csilla és Farmati Anna); október 11., Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium (könyvbemutató) Lelki oldal.in: Hargita Népe, Cserkészélet. XV. évf., 245. (3836.) szám október 22. Karácsonyi koncert és betlehemi láng. In: Vasárnap. XIV. évf., 2. szám január 11. Karácsonyi koncertsorozat. In: Hargita Népe. XVI. évf. 20. (3911.) szám január 27. A remény a családokban van. In: Krónika. III. évf. 39. szám október 1 3. A remény a családokban van. In: Vasárnap. XIV. évf., 41. szám október 10. (újságcikkek) TÓDOR ERIKA: Fundamentele psihopedagogice ºi lingvistice ale managementului învãþãrii în contextul modelului comunicativ funcþional. In: Perspective, 2003/ mai Alegerea manualului un act decizional responsabil. In: Tribuna Învãþãmântului, 2003/ augusztus. Strategii de lectură comprehensională (despre rostul pedagogic al cuvintelor şi ne-cuvintelor în procesul de constituire de sens) In: Literar/ 152

153 nonliterar. Comprehensiune, interpretare, comunicare címû konferenciakötetben, Alteritatea lingvistică şi pedagogia limbii (Configuraţia specifică a dificultăţilor de manifestare verbală în limba română a elevilor cu limba maternă maghiară). A Lingua Pax konferencián bemutatott elõadás, május , In: megjelenés alatt a konferencia kötete Întrebarea individuală (dialogul cu sinele) un metadiscurs despre articularea Lumii, In: Perspective 1/2004. Dimensiunile teoretice ºi practice ale curriculumului în contextul alteritãþii lingvistice. In: Educaþia 21, Colecţia Ştiinţele Educaţiei, Edit. Casa Cărţii de Ştiinţă, Cluj Napoca, 1/2004. Konferencia-részvétel és elõadás: Rendező intézmény A konferencia címe Előadás címe Keltezés Lingua Pax és Bukaresti Többnyelvűség és A nyelvi másság és Egyetem Filológia multikulturalitás nyelvpedagógia május Tanszéke Eredeti cím: 13. Bukarest Alteritatea lingvistică şi pedagogia limbii (Configuraţia specifică a dificultăţilor de manifestare verbală în limba română a elevilor cu limba maternă maghiară), Babeş- Bolyai Tudományegytem, Ioana Em Petrescu, Egyesület és Educaţia 2000+, Kolozsvár Sapientia Csíkszereda, Oktatási Központ Csíkszereda Sapientia Csíkszereda, Oktatási Központ Csíkszereda EMTE, Soros EMTE, Soros ZSIGMOND ANDREA Megértés, értelmezés és kommunikáció Román nyelv oktatása magyar tannyelvű iskolákban (módszertani szeminárium) Román nyelv oktatása kisebbségi tannyelvű iskolákban Értő olvasási stratégiák Eredeti cím: Strategii de lectură nov. 27. comprehensională (despre rostul pedagogic al cuvintelor şi necuvintelor în procesul de constituire de sens) Én-állapotok az oktatási folyamatban A kétnyelvűség alapfogalmai A román mint második nyelv oktatásának mikro és makrostrukturális feltételei január január 23. Sirályok ideje (Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház: Sirály). In: A Hét, nov. 14. Szép a rút és rút a szép (Hobo Blues Band Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház: Vadászat). In: A Hét, január 8. A macskanõ nem csacska nõ (Csíki Játékszín: Macskacicó). In: Erdélyi Riport, febr. 14. Szavaink térnyerése. A beszélő szubjektum automatizmusainak szerepvállalása az irodalmi szöveg létrejövéseiben. In: Scientia, Kolozsvár (megjelenés elõtt egy 2004 februárjáig tartó Sapientia kutatói ösztöndíj eredménye) 153

154 Amikor rés támad egy felületen (Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház: Antigoné). In: Világszínház, Bp., 2004/1-2. Fény hull arcára (Csíki Játékszín: Szentek fecsegése és A gát). In: A Hét, március 25. Az igazat mondd (Kolozsvári Állami Magyar Színház: Öltöztessük fel a mezteleneket). In: Zsöllye, Bp., május A nézõ én vagyok (A Hargita megyei színházak legutóbbi évadáról). In: Világszínház, Bp., 2004/3-4. Szóképek megkopva, kiszínezve. (A május én Kolozsváron a Sapientia EMTE által szervezett VII. Erdélyi Film- és Médiatudományi Konferencián tartott előadás A csend világa (Iráni filmekről). In: Filmtett, június Populáris alkotások metaforahasználatának fõbb sajátosságai. (2004 júniusában a mesterképzőn megvédett szakdolgozat) A szépség ára (Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház: Jóembert keresünk). In: Irodalmi Jelen, július július részvétel a Nemzetközi Színházkritikus Céh (AICT) által a fiatal színházkritikusoknak szervezett nemzetközi szemináriumon, Szegeden a Magyar Kritikus Céh ajánlásával Végül megemlítjük még, hogy a tanévzáró ünnepségen (2004. június 18-án ) a M.Á.G. Világlobby csoport Ember a Katedrán díjat adott át Orbán Zsolt történelem szakos kollégánknak. 154

155 VI. A DIÁKOK TEVÉKENYSÉGE A DIÁKOK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA május 21. PÁLYÁZATI DÍJAK ÉS ELBÍRÁLÓ BIZOTTSÁGOK KÁJONI JÁNOS DÍJ - magyar nyelv és irodalom, világirodalom Csutak Judit szakosztályfelelős, Bara Katalin, Csata Emese GÁBOR ÁRON DÍJ - fizika, matematika, kémia, informatika Buzogány Teréz szakosztályfelelős, Laczkó József, Nagy Antal, Csomós Róbert MAJLÁTH GUSZTÁV KÁROLY DÍJ - biológia Barta Mónika szakosztályfelelős, Izsák Zoltán MÁRTON ÁRON DÍJ - történelem és filozófia, szociológia, közgazdaságtan és pszichológia Szabó László szakosztályfelelős, Ráduly Erzsébet, Orbán Zsolt, Szász Amália Kinga BÁLINT GÁBOR DÍJ - román nyelv és irodalom, idegen nyelvek Püsök Anna szakosztályfelelős, Mihály András, Juhász-András Réka; Kolozsváry Katalin szakosztályfelelős, Noszlopi Edit, Herţa Enikő, Mátéffy Mária KÁJONI JÁNOS DÍJRA BENYÚJTOTT DOLGOZATOK Magyar nyelv és irodalom, világirodalom Irányító tanár Bartalis Beáta, X. B Az ördög és a boszorkány szerepe az irodalmi művekben Orbán Endre, XI. E Csata Emese A holokauszt-téma a regények és filmek világában (Regények: Kertész Imre: Sorstalanság, Nyiszli Miklós: Orvos voltam Auschwitzben, Robes-filmek; Roberto Benigni: Az élet szép, Steven Spielberg: Schindler listája) Kedves Hanga, XI. B III. díj Csutak Judit Hangok és szólamok Paul Auster Timbuktu és Bodor Ádám Váratlan vendég című műveiben Köllő István-Zsolt, XI. B I. díj Csutak Judit Hang, szubjektum, hagyomány Ch. Ransmayr Az utolsó világ és Nádas Péter Egy családregény vége című regényében Csibi László, XI. D Bara Katalin Harc az ördöggel Ferencz Orsolya, X. B. II. díj Hangok és szólamok két 20. századi regényben Salinger: Zabhegyezõ, Hrabal: Túlságosan zajos magány 155

156 GÁBOR ÁRON DÍJRA BENYÚJTOTT DOLGOZATOK Fizika Kopacz Réka, XI. E A gravitáció játéka Barok Botond, XI. E Szilárd Leó és az atombomba Negru Petra, XI. E II. díj A lézer és a holográfia Roth Róbert, XI. E dicséret A fényképezés Burján László, XI. F Motorok Bedő Anita, Keresztes Judit, VII. B III. díj Érdekes fénytan Lukács Levente, XI. E Daruk Bálint László, Páll Botond, XI. F Mobiltelefonok Becze Szabolcs és Nyika István, X. E I. díj A reletivitáselmélet Halász Gyöngyi Halász Gyöngyi Halász Gyöngyi Halász Gyöngyi Halász Gyöngyi Halász Gyöngyi Halász Gyöngyi Halász Gyöngyi Nagy Antal Kémia Kopacz Réka, XI. E Ábrahám Annamária Zsírok, olajok, szappanok Lukács Levente, XI. E - dicséret Ábrahám Annamária Robbantószerek Barok Botond, XI. E Ábrahám Annamária A táplálék kiegészítőszerek káros hatásai a szervezetre Csala Dénes, IX. E Buzogány Teréz Oszthatatlan MAJLÁTH GUSZTÁV KÁROLY DÍJRA BENYÚJTOTT DOLGOZATOK Biológia Kovács Adrienn, X. C Gombák országa Becze Szabolcs, X. E A gondolkodás Kosztándi Noémi A díszgalambok élete és viselkedése Ionescu Adrian, IX. C A postagalambok élete és viselkedése 156 Izsák Zoltán Izsák Zoltán Barta Mónika Barta Mónika

157 A dolgozatokat előzetes szelekciót követően mutatták be a szerzők, így azok a munkák maradtak versenyben, amelyek valamilyen egyéni, eredeti hozzájárulást tartalmaztak. Sok év tapasztalata alapján éppen az előzetes válogatás miatt az ülésszakon már nem rangsoroljuk a dolgozatokat. A bemutatott munkák témájukban eltérnek, így érthető módon értékeik is különböznek. Kovács Adrienne X. C oszályos tanuló gombákról készült dolgozatát alapos tényismereti tartalma, valamint az önálló megfigyelések, tapasztalatok összegezése alapján értékeltük. Becze Szabolcs (X. E) gondolkodásról készült dolgozatában a teljesen egyedi, eredeti megközelítésmód volt figyelemreméltó. Ionescu Adrian (IX. C) által a postagalambok neveléséről, tartásáról készült dolgozatát elsősorban a témaválasztás különlegessége, újszerűsége miatt tartottuk érdemesnek a bemutatásra. Versenyen kívül szerepelt Demeter Zselyke VI. B osztályos tanuló. Az általa elkészített, a csíkszentimrei Büdösfürdő és környékének természeti értékeit bemutató dolgozat méltán lehet követője a középiskolások munkáinak. (Barta Mónika szakosztályvezető) MÁRTON ÁRON DÍJRA BENYÚJTOTT DOLGOZATOK Filozófia Sükös Imola, XII. A II. díj A liberalista államelmélet Molnár Noémi, XII. A II. díj A morál Nietzsche életművében Lajos Imola, XII. A J. S. Mill szabadságfelfogása Szociológia Barabás Boróka, Benedek Csilla, XI. C Magyar fiatalok a Kárpát-medencében Molnár Emese, XII. B III. díj A vallás szerepe napjaink változó társadalmában (Szociológiai felmérés) Gál Katalin, Székely Katalin, XII. B II. díj A roma fiatalok szocializációs lehetőségei és buktatói Köllő István-Zsolt, Szén János, XI. B I. díj Az egyéntől a csoportig és tovább Közgazdaságtan Bíró Vitus, Kovács B. Balázs, XI. C II. díj Herba Millefolium KFT Ráduly Erzsébet Ráduly Erzsébet Ráduly Erzsébet Ráduly Erzsébet Ráduly Erzsébet Ráduly Erzsébet Szabó László Ráduly Erzsébet 157

158 Benedek Csilla, Balló Kamilla, XI. C II. díj Hungest Hotel Fenyő Endes Emese, Simon Edit, XI. C LADA autókereskedés Pszichológia Bulbuk Zsuzsa, X. B II. díj Az értelmi fogyatékosság Marosi Péter, X. B Kommunikáció és társas kapcsolatok Megyes Andrea, X. B Szocializáció és attitűdök Ferenczi Laura, X. B III. díj A szkizofrénia Daniel Keyes regényeiben Bartalis Beáta, X. B Az egyéniségbeli különbségek Kopacz Ildikó, X. B I. díj A non-verbális kommunikáció Albert Zsuzsa, X. B IV. díj Alkohol és alkoholizmus András Tünde, X. B A serdülőkori depresszió Imecs István, X. C IV. díj Vallás és pszichológia Ráduly Erzsébet Ráduly Erzsébet Szász Amália Kinga Szász Amália Kinga Szász Amália Kinga Szász Amália Kinga Szász Amália Kinga Szász Amália Kinga Szász Amália Kinga Szász Amália Kinga Szász Amália Kinga 158 BÁLINT GÁBOR DÍJRA BENYÚJTOTT DOLGOZATOK Limba ºi literatura românã Prof. îndrumător Ferenczi Laura, X. B premiul III. Püsök Anna Chipuri feminine în romanul românesc Megyes Andrea, X. B Püsök Anna Figura ţăranului în romanele Baltagul de Mihail Sadoveanu şi Ion de Liviu Rebreanu Nagy Aranka, IX. A Püsök Anna Povestire fantastică menþiune Kopacz Emília, XI. A premiul II. Mihály András Conexiuni între poemul Luceafărul de Mihai Eminescu şi balada Riga Crypto şi lapona Enigel de Ion Barbu Szász Katalin, XII. B premiul I. Juhász-András Réka Analiză comparativă între romanele Cel mai iubit dintre pãmânteni de Marin Preda şi 1984 de Orwell Carole Antonia, XII. B Juhász-András Réka Nevroza lui Bacovia

159 Dobos Erika, XII. B Erosul în operele lui Eliade Angol nyelv Csíki Boglárka, XI. B English Actors Nagy Emese, XI. B Design art in the 20th century Szén János, XI. B II. díj Jamaican English Veress Andrea, XI. B I. díj English Australia Fekete István, XI. B The American Beauty a psichological approach Gáll István, XI. F III. díj Life Symbols Roth Róbert, XI. F Stonehenge Dobos Erika, XII. B On Dreams Német nyelv Lőrincz István, X. C dicséret Evolution und Schicksal der Menschheit Péter Erika, XI. A II. díj Kann der Mensch beeinflusst werden? Tankó Klára, Tankó Orsolya, IX. A Bayern Gábor Emese, X. B III. díj Vegetarianismus Fodor Zsuzsa, XI. B I. díj Vorurteile und Toleranz Francia nyelv Nagy Ella-Bernadett, XI. A különdíj A szárd nyelv Juhász-András Réka Kolozsváry Katalin Kolozsváry Katalin Kolozsváry Katalin Kolozsváry Katalin Kolozsváry Katalin Kolozsváry Katalin Kolozsváry Katalin Kolozsváry Katalin Herţa Enikő Herţa Enikő Noszlopi Edit Noszlopi Edit Noszlopi Edit Varga László 159

160 TALLÓZÁS A DIÁKOK DÍJAZOTT SZAKDOLGOZATAIBÓL I. Bevezetés AZ EGYÉNTÕL A CSOPORTIG ÉS TOVÁBB... (Csoportviszonyok a MÁG-ban) 1 A következőkben olvasható szöveg számot próbál adni egy olyan próbálkozásról, amely alapvetően egy nyugtalanító és néha zavaró, illetve elkeserítő problémakört próbált megérteni. S ezzel már benne is vagyunk a sűrűjében, hisz arról van szó, hogy a kutatásra miért is került sor és legfőképp, milyen motivációk alapján. Ez azért fontos, mert eleve behatárolja az úgynevezett objektivitás mozgásterét, amit (ezért is) jobb interszubjektivitásnak 2 nevezni. De mi is ez az interszubjektív problémakör? Egyetlen szóban kifejezve: a közösség. Csakhogy ez így túl sok és túl kevés. Adott egy tér és egy idő, és ez a tér egy iskola, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, az idő pedig az a négy év, amelyet egy itt tanuló középiskolás eltölt. Ez a négy év különleges periódus minden egyén életében, belsőleg és külsőleg egyaránt. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy ebben a négy évben egy egyén elvész, vagy sikerül olyan kapcsolatokban részt vennie és létrehoznia, amelyek szebbé és tartalmasabbá teszik ezt a négyévnyi időt. Mert mi úgy gondoljuk, hogy az iskola, és kiváltképp a középiskola az a hely, ahol az ember jól érzi magát, hiszen tanul, mintákat, értékeket kap, barátai és közössége van, és nyitott minden újra. Ez volt a kiindulópontunk. A kérdés és a probléma pedig egy tudományosnak nevezhető megismerési és megértési módszerhez, a társadalomtudományi kutatáshoz vezetett minket. Nyugtalankodó és kíváncsi diákokból kezdő szociológusokká vedlettünk, s megkezdődött a kutatás igencsak érdekes folyamata, hisz ugyanazt néztük, amiben mi is léteztünk és létezünk, csak más szemüveggel és a megértés markáns szándékával. A kérdés és a probléma A kutatás első felében konkrétan meg kellett határoznunk, hogy mi is érdekel minket tulajdonképpen. Vagyis artikulálnunk-tagolnunk kellett a problémát és annak szintjeit. Nézzük, hogyan történt mindez. Először is a legáltalánosabb szintet határoltuk el: a MÁG, mint formális társadalmi szervezet és intézmény hogyan viszonyul a romániai társadalom egészéhez. A két elem nem választható el egymástól. Sokszor az az érzése az embernek, hogy az iskola, mint mikrovilág, élete pontos leképezése annak a 1 Jelen szöveg a május 21.-i TDK-án eloadott dolgozat átírt és rövídített változata. A cím a ténylegesnél többet ígér, de mi megtartottuk, mert a dolgozat eszmei háttere van benne. 2 Az objektivitás és az interszubjektivitás elkülönítése különösen akkor hasznos, amikor bizonyos relatív fogalmakat kell használható,-konkrét formára hozni. Ekkor általában egy csoport által (tehát interszubjektíven) elfogadott, konszenzuális értelmezés lesz a használható fogalomdefiníció alapja. 160

161 makrovilágnak, amelynek szerves része. Csakhogy ez a makrovilág tudományosan szinte egyáltalán nem ismert számunkra. A minket és a kutatást érintő aspektus az, hogy egy olyan társadalmi közegben, amelyet az (egymás, illetve intézményeink iránti) bizalom és ezt kiegészítve a társadalmi tőke alacsony és polarizált szintje, a szűkös anyagi lehetőségek és a társadalmi csapdák 3 jellemeznek, lehetséges-e egy, a részét képező mikrovilág (a MÁG) leválasztódása a fentiekkel részben ellentétes viszonyok teremtődése által. S ha igen, akkor ennek a teremtési folyamatnak melyik szakaszáról lehet szó a mi esetünkben. Ehhez szorosan kapcsolódó elem az iskolához, mint intézményhez való viszony a modern társadalomban a tudásátadás intézményesült helyéhez való viszonyt elsősorban a bizalom és az elvárások körében értelmeztük. A kutatásnak természetesen ez a viszony lett az első vetülete. Az azonban nyilvánvaló, hogy ezt a szintet csak éppen érinteni tudtuk, komplexitása és tapasztalati tudásbeli igényei miatt. Miután belül kerültünk a MÁG-ba (vagyis a mikrovilágba), az őt alkotó társas komponenseket különítettük el fogalmi szinten: meghatároztuk az amúgy maguktól adódó csoportokat: tanárok, diákok, adminisztratív személyzet és karbantartó személyzet. Minket ez utóbbi két csoport nem érdekelt, kizárólag a másodikkal, s rajta keresztül közvetve a tanárokkal foglalkoztunk. A diákok esetében is csak a középiskolásokkal. Itt alapcsoportnak az osztályt vettük. A mikrovilágon belül a csoportokon belüli és azok közötti viszonyokat szerettük volna behatóan vizsgálni, s végső soron a közösségiség állapotára vonatkoztatni. Tapasztalatok és hibák A kutatásra alapvetően rányomta bélyegét a tapasztalat hiánya. Habár általánosan tudtuk, hogy az emberek nagyrészt közömbösen, vagy csak enyhe szimpátiával fognak viseltetni a kitöltendő kérdőívekkel szemben, a gyakorlatban ezt sajnos nem vettük figyelembe: a végső 60 megkérdezett listája nem teljesen felel meg a mintavételi eljárás során létrehozott 60-as listával. 4 Mindezek ellenére érdekes volt tapasztalni azt, ahogyan az emberek a kérdőívhez viszonyultak. A skála a felajánlkozó segítőkésztől az elutasítóig terjedt. II. Elvek és célok Vázlat egy elméleti alapról Az általunk vizsgált problémához Ferdinand Tönnies híres fogalompárja, a Gemeinschaft és a Gesellschaft, viszonylagos meghaladottsága ellenére 3 Hankiss Elemér által használt fogalom, amely olyan társas-csoportos helyzetekre vonatkozik, amelyekben mindkét (vagy az összes) társas szereplõ (aktor) veszíteni fog. 4 Ezzel azonban nem tértünk el a társadalomtudományokban érvényesülõ hasonló jelenségektõl. Magyarán: ez a fajta hiba a felmérések többségébe becsúszik. 161

162 kitűnően használható, habár az általános- és középszintű elmélet mellett a fogalmak kezelése sokkal fontosabbnak bizonyult. A Gemeinschaft, a közösség időben megelőzi a Gesellschaft, a társadalom állapotát, de ez utóbbi nem iktatja ki teljesen az előbbit, s kettőjüket a modernizáció és az individualizáció történeti folyamata köti össze. A két állapot között az emberek közötti kapcsolati rendszerben van az alapvető különbség. A Gemeinschaft embere egy közvetlen, nem tudatosított kapcsolatrendszerben él, egy szerves egészben. Életének alapjául a lényegakarat áll, ellentétben a modern ember választóakaratával, amely a többi egyén folyamatos észlelését és tudását, illetve tudatosságot feltételez. Az individualitás egyúttal a társadalmi környezet sajátos látásmódját is meghatározza: egyfelől külön minőségként tűnnek elő a társas lét színterei, a magány és a találkozás hídjait alkotó társas formák (család, kiscsoportok), másfelől feltünedeznek a hajdanvolt egységes közösségi létet szimbolikusan reintegráló társadalmi nagycsoportok. 5 A modern emberre a sokszorosan közvetett és részben tudatosított kötődési láncok hatnak, amelyek személytelenebbek, polarizáltabbak és differenciáltabbak. Ez egy új állapot, ami az Elias-i civilizációfolyamatban a külső, társadalmi kényszert egyre inkább belsővé alakítja. A bonyolult összeszövődési mechanizmusok nem képesek teljesen áthatni az új társadalmi formációt. A Gesellschaft társadalmában jelentős csoportok maradnak a Gemeinschaft és a Gesellschaft között. Az individualizáció hatalmas fehér foltokat hagyott a világ társadalomlélektani térképén, írja Csepeli. Esetünkben egy ilyen társadalmi kerettel kell számolnunk, a posztindusztriális társadalmak jelenségeiről itt nincs értelme beszélni. Kutatásunk három alapfogalomra épült: iskola, csoport és közösség. Ezek részletes lehatárolása és tárgyalása az V. részben következik. Hipotézisek Amint már érzékelni lehetett, alkalmaztuk az előzetes deduktív megközelítést, vagyis nem voltunk hipotézisek nélkül. A hipotézisek tehát a felvázolt problémából következnek: 1. Az iskola, mint egy rendszer része nem teszi lehetővé a csoportok fejlődését és a közösségiséget. 2. A csoportokon belüli és azok közötti viszonyok diszfunkcionálisan és stagnánsan működnek. Takaréklángállapot van. 3. A csoportfejlődés alapjai adottak, és erről az alapról el lehetne jutni a csoportfejlődésig és a közösségig. Törekvésünk az volt, hogy különböző látásmódoknak adjunk helyet, és ne zárjuk el az esetleges alternatív illetve induktív hipotéziseket sem. 5 Csepeli György: Szociálpszichológia,

163 Módszertan és annak problémái A társadalomtudományokban talán csak egy királyi kutatási módszer létezik: a heteromethod replication, vagyis a többmódszerű ismétlés. Ehhez hatalmas mennyiségű energia, akarat és pénz kell, ugyanakkor egyszerre megbízható és érvényes, és képes átfogni az időbeli (longitudinális) dimenziót is. Ugyanakkor önellenőrző és önkiegészítő módszer is. A többi, valójában a fenti módszer komponenseiből álló módszerek a legjobb esetben is csak korlátozott és megközelítő képet tudnak nyújtani egy jelenségről vagy problémáról. Az általunk választott módszer, az igen gyakran használt kérdőív módszere (survey) a legmegbízhatóbb és legérvénytelenebb módszerek közé tartozik. Tökéletes ellentéte és párja a terepvizsgálat. Használhatósága és hasznossága a vizsgált probléma jellegétől függ. Esetünkben az általa szolgáltatott információ és annak képe elégséges egy beható megközelítéshez és megértéshez. A mintavétel A mintavétel alapsokasága a MÁG középiskolás diákjai voltak, a vizsgálati populáció pedig ami reméljük, megegyezik az alapsokasággal 595 személyből állt. Az iskola weboldalát és évkönyvét felhasználva nemre és évfolyamra rétegzett mintavételi keretet (listát) állítottunk elő, melyből véletlen kezdőpontú rétegzett szisztematikus mintavétellel kiválasztottunk 60 (10, 08%) diákot. Ez a minta-nagyság a főbb kérdésekben 94%-os megbízhatósági szint mellett 6 százalékpontnyi standard hibával enged az alapsokaságra következtetni. A reprezentativitás azonban a nem-mintavételi hibák miatt csorbult, de nem számottevően. Jellegzetes ilyen hiba volt a hímnemű diákok lustasága, akik esetenként koprodukcióban dolgoztak vagy egy lánnyal töltették ki a kérdőívet. Ez a nőnemű diákok arányát növelte, de ez elhanyagolható esetlegesen a standard hibát 2%-al nagyobbra lehet venni (ez azonban a kérdések jellegétől is függ). A kifelejtett rétegzés, a városi - vidéki a mintavétel arányossága miatt mégsem veszett el, amint a következő gyakorisági eloszlástáblázat is mutatja: 1. Állandó lakhely szerinti mintaeloszlás Település Szórás (Frekv.) % Összeadott (Kum.) % Z-Score 1) Csíkszereda ) egyéb város ) falu N:

164 A minta leírása A reprezentativitás követelményének megfelelően az alapjellemzők így alakultak: 2. Nemi eloszlás Nem Szórás % Összeadott % Z-Score 1) férfi ) nő Ez megfelel az erdélyi középiskolákra jellemző eloszlásnak is Évfolyam szerinti eloszlás Évfolyam Szórás Vizsgált pop. Ez %-ban Minta% Összeadott % Z-Score 1) IX ) X ) XI ) XII Vallás és állandó lakhely szerinti eloszlás Évfolyam Szórás Vizsgált pop. Ez %-ban Minta% Összeadott % Z-Score 1) IX ) X ) XI ) XII A Csíki-medencére és környékére jellemző általános arányok szépen leolvashatók 10, a lefele százalékolás pedig egy másik (történeti és társadalmi) tényre is felhívja a figyelmet: a protestáns vallásúak kivétel nélkül városiak. Leírás és magyarázat A kérdőív módszeréből, a problémafelvetés jellegéből és a tapogatózásból (lásd kezdő szociológus) adódóan elsősorban leíró kutatásról van szó, amelyet helyenként fog a magyarázó jelleg kiegészíteni. A leírás azért is indokolt, mert 7 N: 60 8 V.ö. Veress Valér (szerk.): Nemzeti vagy nemzedéki integráció?, N: Esetleg feltünhet az unitárius és az ortodox vallásuak hiánya. Utóbbit a MÁG magyar tannyelve, elõbbit pedig kisszámú képviselõje és a mintavételi eljárás magyarázza. 164

165 mint minden kutatásnak, ennek is van egy közösségi és pragmatikus oldala: az innen nyert információk esetleg felhasználhatók a cselekvések továbbgondolásában és megtételében, de mindenképpen hozzájárulnak az iskola diákjainak önismeretéhez. III. A kérdõív A kérdések A kérdőív jellege direkt-zárt volt, de természetesen nyílt kérdések is előfordultak. Az 58 kérdés tehát megnövelte a válaszadások számát és korlátozta a válaszadó lehetőségeit, ez azonban nagyrészt leíró jellegű vizsgálatnál inkább előny, mint hátrány. A kérdések alapvetően két kategóriába sorolhatók. Az egyik, amely empirikus fogalmak mérése céljából kérdez, a másik, amelyet imagológiainak lehet nevezni, s amely már hordozza a mért jelenség szubjektív látását is. Ezek a kérdések bizonyos dolgokról élő képekre és véleményekre, nézetekre, meggyőződésekre kérdeznek rá. Ebben hasonlítanak pl. a közvélemény kutatások kérdéseihez s jól hasznosíthatók a leírásban annak leírásában, hogy mit gondolnak az iskoláról és egymásról a MÁG középiskolás diákjai. A kódolás A kérdőívek feldolgozása egy PC-re írt társadalomtudományi adatfeldolgozó program, a MicroCase Analysis System 4.5 segítségével történt. Amit meg kell említeni, az a nyílt kérdések kódolása. Ez úgy történt, hogy a kérdés tárgyául szolgáló fogalom aspektusait (részoldalait) külön változóként kezelve binominális (említi/nem említi) változóként kódoltuk. Ugyanezt a módszert alkalmaztuk a rangsorolást kérő zárt kérdések esetében. Az index-szerkesztés azonban így csak megfelelő kódértékekkel lehetséges az általunk adott kódértékek sajnos nem feleltek meg erre a célra. A tapasztalatlanság újra rányomta bélyegét a kutatás menetére. IV. Az iskola Az iskola, mint intézmény Az iskola alapvetően a felhalmozott és rendelkezésre álló tudáskészlet tovább- és átadásának helye. Intézményi jellege hosszú történeti változás következménye. Az iskola így egy meghatározott társadalmi funkció kielégítésére hierarchikusan felépülő formális szervezet, amely belső munkamegosztással rendelkezik. Társadalmisága nagyon fontos tényező, csakúgy, mint a hierarchikus működés, amely csoportokba rendezi tagjait, s objektív léttel ruházza fel őket. 11 Nem emberek, hanem diákok járnak iskolá- 11 Vö. Csepeli,

166 ba. Az iskolán belül lányból vagy fiúból diákokká leszünk, akik tanárokká lett apáktól, anyáktól stb. kell tudást kapjunk és esetenként szerezzünk. A hierarchián belüli funkciókhoz szerepek és státusok tartoznak. Az iskola ugyanakkor egy dinamikus társadalmi entitás, amely mégis megőrzi formalizáltságát, mert másképp nem töltheti be szerepét. Egy olyan hierarchizált szervezet, mely sajátos azért, mert magában hordozza a spontán rend lehetőségét is. A romániai iskolamodell követné a régi iskolaeszmét. Vagyis az iskola (még nem) egy szolgáltatás, de a régi iskolamodellnek sem felel meg teljesen. A régi modellbe való ágyazottsága mégis megengedi nekünk, hogy konkretizáljuk a fenti elméleti fogalmat empirikus fogalommá. Az iskolát legegyszerűbben az általa ellátott szerepek alapján lehet behatárolni, s ezekből mi hetet tartottunk fontosnak: 1. tudásátadás, 2. nevelés, 3. személyiségfejlődés, 4. társadalmi élet, 5. művelődés, 6. közösségi élet és 7. tapasztalatszerzés. A személyiségfejlődés során végbe kell menjen a második világrajövés, a felnőtté válás, és ebben a komplex folyamatban az iskolának, mint a fiatal egyén egyik létszférájának, fontos szerepe van: információt, orientációt nyújt, értékeket mutat fel. Végső soron el kell jutni az autonóm emberig. A kérdőívben ezt nem méri semmilyen imagológiai kérdés, a fogalom jelentését a megkérdezettek konszenzusára hagyta. A társadalmi és közösségi élet különválasztása a konceptualizáció zavarosságát mutatja, hisz mindaz, ami társadalmiként kezelhető egy iskolán belül, belefér a közösségibe is és fordítva (ezért is a későbbiekben összevonva kezeltük). A mikrovilág-makrovilág dichotómián belül a közösségi élet lehetne a külső valóságtól részben függetlenül működő, teremtett mikrovilág jelzője, míg a társadalmi egy nonintegratív csoportos működés jelzője lehetne. A 10. kérdésnél, ahol az iskola szerepeit kellett rangsorolni (a fenti 7 fogalom alapján), a két fogalom átfedése részben értékelhetetlenné tette a kapott válaszokat. Ez tipikusnak mondható kezdőhiba, amit mi sem tudtunk elkerülni. Az iskolához kapcsoltuk még a konszenzuálisan elfogadott szerepét, hogy felkészít mindarra, ami ezután következik egy életútban. Vagyis jövőperspektívát nyújt, szakmát és munkát elsősorban, de a kapott értékek és normák is legalább olyan fontosak. Ezt két véleménykérdés vizsgálja, az egyik a jövőbeni szakma és a választott szak kapcsolatáról szól, a másik a választott szakkal való megelégedettségről. Mivel tagozatos rendszer van, a diáknak már egzisztenciális döntést kellene hoznia, mielőtt bekerül az újabb intézményi fokozatba (a líceumba), jelesül egy új iskolába, ami ugyanakkor egy teljesen új világ is. Tehát lépjünk át a következő részbe. Az iskola, mint a viszonyulás tárgya Elsőként a MÁG-ban tanuló diákok rétegződésének működését láthatjuk. Az erdélyi középiskolákra jellemző jelenség, a lányok kétszeres bejutási aránya összeadódik azzal a ténnyel, hogy a fiúk előszeretettel válasz- 166

167 tanak reál szakokat, amint ez a lenti táblázatból is kiderül. Ez a romániai oktatási rendszer hagyományaiból is következik (a 80-as években a műszaki képzés aránya a felsőoktatásban elérte a 70%-os szintet, ami persze a középfokú oktatásban is tükröződött). Így a megközelítőleg 6:3-as lány-fiú arány eltolódik: míg elsősorban a matematika-informatika osztályokban nemi egyensúly van (sőt, többször enyhe többségben vannak a fiúk), addig a két humán szakon akut fiúhiány lép fel. 5. A nemek szakok szerinti eloszlása Nem férfi nő Összesen Szak matematika-informatika % % % természettudomány % % % társadalomtudomány % % % filológia % % % Összesen % % % A továbbiakban a választási helyzethez kapcsolódó három kérdés bizonyos elemeivel foglakozunk, és elsősorban a szak választásának háttere érdekelt. 40 fõ 6- Mi alapján választottál szakosztályt magadnak? Célnak megfelelõ Bizonytalan Szülõk Érdekelõdés Egyéb szak döntése alapján 1) 31 2) 12 3)1 4)14 5)2 51.7% 20% 1.7% 23.3% 3.3% A szülők befolyása és döntése a jövőbeni szak (és közvetetten a jövő) irányában már gyanúsan kicsi. Ez valószínűleg a válaszadók önprezentációjával függ össze (lásd: 14 évesen azért már illik önállóan dönteni ). Ugyanígy, a várt értéknél kisebb a bizonytalanok aránya. A 75%-os tudatos 167

168 (cél és érdeklődés alapú) választásérték hozzávetőlegesen mégis elfogadható, és azt jelzi, hogy a körülményekhez való alkalmazkodás (a középfokú oktatás szakosítottsága és az ezzel kapcsolatos döntés) eredményes. Az ugyanennek a változónak szakokra eső %-os eloszlásnál (lentebb) látható, hol játszik szerepet és milyen mértékben a bizonytalanok aránya, s ezt párhuzamba lehet állítani a közismert és köztudott (terepvizsgálat-remineszcencia) ténnyel, miszerint a társadalomtudomány osztályokba azok kerülnek be, akik nem igazán tudták, hogy mit kezdjenek magukkal. Valóban: a TT-sek között található a legnagyobb bizonytalankodó arány (30,8%-os). Ugyanakkor a bizonytalanok szóródnak az első három szak között. Tehát van bizonytalan egyén más szakon is. (A filológia érdekes módon nem részesedik a határozatlan választókból, ami azt is jelzi, hogy a kérdőíves felmérésnek hol vannak a határai.). 7. Szakosztály választásának módja szakokra csoportosítva (lefele százalékolva) 8. Nemek szakválasztás módja szerint csoportosítva (lefele százalékolva) Szak > természet Társadalom Szakválasztás matematika- - - filológi Összese módja informatika tudomány tudomány a n céloknak megfelelõ szak 57.10% 64.30% 38.50% 41.70% 51.70% bizonytalan (menni kellett) % % % % % szülõk befolyása/döntése % % % % % érdeklõdés alapján 14.30% 7.10% 30.80% 50.00% 23.30% egyéb % % % % % Összesen % % % % % Nem > Szakválasztás férfi nő Összesen módja céloknak megfelelő szak % % % bizonytalan % % % szülői befolyás/döntés 0 0.0% 1 2.4% 1 1.7% érdeklődés alapján 1 5.3% % % egyéb 1 5.3% 1 2.4% 2 3.3% Összesen % % % 168

169 A gamma értéke , ami nagyon gyenge kapcsolatot jelöl. A két fenti változó egésze között tehát nincs szignifikáns kapcsolat, csakis a határozatlanok nemek szerinti relatív arányát szerettük volna kiemelni, vagyis azt, hogy a lányokhoz képest bizonytalanabbak a fiúk. Ezt a nemek közötti fejlődési és érési diszkrepancia (a híres két év előny a lányok javára) elég jól magyarázza. De nézzük a választással kapcsolatos és a jövő-perspektíva kérdés válaszarányait. 9. A szakosztály választásának utólagos értékelése (oldalra százalékolva) Szakválasztás > módja Választás utólagos értékelése Céloknak megfelelő szak Bizonytalan (menni kellett) Szűlők befolyása/ döntése Érdeklődés alapján Egyéb Összesen pozitív 54.90% 15.70% 2.00% 27.50% 0.00% negatív 33.30% 44.40% 0.00% 0.00% 22.20% Összesen % % % % % % 9 100% % A választás utólagos értékelésében látható, hogy azok között, akik utólag negatívan értékelték választásukat az előzetesen bizonytalanul szakosztályt választók aránya 44,4%. A két változó egésze között nincs szignifikáns kapcsolat, ellenben a bizonytalan szakosztályválasztás hatásait és kapcsolódásait nagyon jól szemlélteti. Ugyanakkor az utólagos pozitív értékelés aránya az előbbi 75%-os tudatos szakválasztási értéket erősíti. A következő táblázat a szakválasztás alapján csoportosított jövőperspektíva (munka-szakma) válaszok eloszlását tartalmazza. A khi-négyzet együtthatója , 6%-os torzítás mellett, vagyis a két változó között kapcsolat van. Ennek erősségét a gamma (0.286) nagyon gyengének mutatja. Nekünk a ténymegállapítás fontos, illetve a bizonytalan diákok esetében érvényesűlő összefüggés, amit azonban nem szabad kiterjeszteni a változók egészére. 10. Hogyan látod, milyen mértékben fog [a választott osztály profilja] segíteni jövőbeni szakmád, munkád végzésében? (lefele százalékolva) A fenti kérdésnél ugyanakkor érdemes egy kicsit megállni. Az iskola hosszú távon talán legfontosabb feladata, szerepe az, hogy olyanná csíszolja diákjait, hogy azok az élet újabb szakaszában helyt álljanak. Konkrétabban a valós munkamegosztásban megkapják jobb-rosszabb helyüket. Az anómia 169

170 állapotában az ebbe vetett bizalom természetesen csökkent. A kíváncsiság tárgya az volt, vajon mennyire. Szakválasztás módja Szak > jövőbeni hasznossága Céloknak megfelelő szak teljesen h % nagyrészt h % nem h % egyáltalán nem 0 0.0% nem tudom 3 9.7% egyéb 1 3.2% Összesen % Bizonytalan (menni kellett) 1 8.3% % % 0 0.0% % 0 0.0% % Szűlők befolyása/ döntése 0 0.0% % 0 0.0% 0 0.0% 0 0.0% 0 0.0% 1 100% Érdeklődés alapján 1 7.1% % 0 0.0% % % 0 0.0% % Egyéb 0 0.0% % 0 0.0% 0 0.0% % 0 0.0% 2 100% Összesen 5 8.3% % 3 5.0% 2 3.3% % 1 1.7% % A következő táblázat viszonylagosan magas értéket (71.7%) mutat a pozitív (összevont teljesen és nagyrészt ) válaszok arányánál, ami összhangban van a makrovilág jelenségeivel. 11. Hogyan látod, milyen mértékben fog segíteni jövőbeni szakmád/ munkád végzésében? Válaszkategória Szórás % Összeadott % Z-Score pozitívan negatívan nem tudom Pozitívan értelmezhető adat a határozott nemleges válaszok kis aránya a bizonytalanok 20%-os értéke mellett. (Ha kiküszöböljük a nem tudom válaszokat, akkor %-os nemleges választ kapunk.) Az iskola viszonylatait vizsgáló kérdések között külön csoportot alkotnak azok a kérdések, amelyek az iskolával szembeni előzetes és utólagos elvárásokkal foglalkoznak. Az elvárás olyan nézet, amely a Sein és a Soll, illetve a tudott, ismert és az elképzelt, áttételesen ismert mentén szerveződik. Az elvárások megléte jelzi, hogy a hordozó szubjektum (vagyis az elvárásokat támasztó egyén) képes aktív, alakító viszonyt kialakítani az őt körülvevő világgal, de legalábbis valamilyen motiváció (tudattalan, leplezett csoportérdek, önérdek stb.) alapján nyitott a (meghatározott irányú) változásra. Ha ezek valamilyen tényező hatása vagy hiánya következményeként hiá- 170

171 nyoznak, akkor a világ bizonyos területei iránti passzivitást vagy beletörődést jelzik. Ez alapján kérdeztünk rá az előzetes, illetve az iskolába való bejutás utáni ( a most 13 ) elvárásokra, úgy, hogy a fogalom aspektusaira kódoltuk a nyitott válaszokat ( említ vagy nem említ bizonyos aspektusokat). Az előzetes elvárásoknál (deduktív és induktív módszerrel) kiválasztott aspektusok legfontosabbjai a következők voltak: 1. megértő, emberien viszonyuló tanárok 2. igazságos tanárok 3. jó pedagógus és jó szakember tanárok 4. barátok és ismerősök 5. jó közösség az osztályban 6. jó közösség a suliban (a diákok között) 7. élettapasztalat 8. minőségi, erős oktatás, a legjobb iskola 9. szórakozás 10. általános műveltség Ezeket megelőzte egy konkrét kérdés: Voltak-e elvárásaid, amikor a Márton Áron Gimnáziumba (MÁG) jöttél?, ahol összesen 65% válaszolt igennel, a többiek pedig nemmel vagy nem tudommal (utóbbi 18.3%). A mindenki által megtapasztalt érzés, hogy én most egy igazi, híres iskolába kerültem, a 8. aspektusban fejeződött ki mint indikátor, és az elvárásokkal rendelkező válaszadók 83.38%-a említette, mint elvárást. Ezt követi a tanárok, mint jó szakemberek (74.3%) és mint megértő emberek (64.15%), illetve a jó társaság ( a 5. és a 6. összevonása) (40.99%). A barátok és a szórakozás már kevésbé fontosak, de ez talán annak tudható be, hogy a jó társaság konszenzuális fogalma nagyrészt magába foglalja ezeket az elemeket. Szinte meg sincs említve az általános műveltség (8%). Ennek viszont már nincs a jó társaságéhoz hasonló konszenzuális jelentése, s értelmezhető úgy is, mint az elvárások tudatosságának részleges jellege. A fenti értékekből ugyanis egy egyszerű iskolakép bontakozik ki, megfelelve a társadalom ismerettárában lévő tudással-képnek. Ez pedig egy fontos kérdésben eltér az általunk felvázolt iskolamodelltől. Itt az iskolázáson van a lényeg, azon, hogy a legerősebb iskolába járunk, s ehhez sokkal kisebb számértékekkel társul csak az általunk legalább annyira fontosnak tartott társas-közösségi szféra. 12. A tudásátadás funkciójának említése az erős suli előzetes elvárás szerint csoportosítva (oldalra százalékolva) 13 Ezt a "most"-ot (7. kérdés: Milyen, tanárokkal szembeni elvárásaid vannak most?) az évfolyamok növekedésével egyre növekvõ valós tapasztalat elõzi meg. Persze ez egyénenként változhat, de mégiscsak feltételezhetõ egy átlagos tapasztalatmennyiség, amiben mindenki részesül, s ez minden évfolyammal egységnyit nõ. 171

172 Elõelvárás: erõs suli > Iskolafunkció: tudásátadás (tanulás) nem említi említi rangsor 1. rangsor 2. rangsor 3. Összesen említi 3 9.4% % % % 3 9.4% % nem említi 0 0.0% 0 0.0% % % % 7 100% nem voltak elvárásai % % % % % % (hiányzik) Összesen 5 8.5% % % % % % A fenti táblázat az iskola tanulás (erős suli) aspektusának következetes és tudatos fenntartását vizsgálja, mégpedig azon kérdés segítségével, amely az iskola megadott szerepeire kérdezett rá ( Szerinted mi a szerepe egy iskolának? - 8 felsorolt funkcióval). A legfontosabbnak érzett első hármat rangsorolni kellett, és minden egyéb fontosat megjelölni. A kódolás változóként kezelte az iskolafunkciókat, szerepeket ( nem említi, rangsor 3. felvehető értékekkel). Azok esetében, akiknek nem voltak elvárásaik a nyílt kérdés esetében, most, a zárt kérdés hatására megeredt a nyelvük, s 80%-uk az említi rangsor 2. intervallumban helyezi el a tudásátadás funkcióját. Akik említették elvárásként az erős iskolát, azok 46.9%-a rangsorolta elsőnek az említett funkciót. Akiknek voltak elvárásaik, de nem az erős iskola, azok 71.4%-a 2.-nak rangsorolta a tudásátadás funkcióját. 13. Korelációs összefüggések Szignifikancia szintek: ** =.01 erős) * =.05 (viszonylag erős) Előelvárás: osztályközösség Előelvárás: barátok Előelvárás: diákközösség Előelvárás: erős suli Iskolafunkció: társadalmi élet Iskolai rendezvények Előelvárás: osztályközösség ** ** ** Előelvárás: barátok ** ** ** * Előelvárás: diákközösség ** ** ** Előelvárás: Erős suli ** ** ** * Iskolafunkció: társadalmi élet * Iskolai rendezvények * * *

173 A korellációs táblázat alapján árnyalnunk kell az egyszerű iskola képét. Az erős iskola képébe beletartozik egy minimális közösségi élet (a diákközösség, a barátok és az osztályközösség elvárásai erősen együtt járnak az erős iskola előzetes elvárásával). Tehát 10-ből 6 diák úgy jön a MÁG-ba, hogy vannak elvárásai, és kb. 4 konkrétan egy pezsgő belső életű, erős iskolát szeretne találni. Ez az általunk dédelgetett közösség irányába mutat, de itt meg is áll a kettő kapcsolata. Van-e célja annak, hogy Te iskolába jársz? és Ha igen, akkor mi vagy melyek ezek? Ezzel a két kérdéssel indított a kérdőív, s most nem véletlenül hagytuk az iskolát tárgyaló rész végére. A nyílt válaszokat a már ismert technikával (aspektus = változó; említi/nem említi) kódoltuk. Az első kérdésre 96. 6%-os igen válasz érkezett, de a lenti értékek az egész mintára vonatkoznak. A legfontosabb aspektusok az iskolába járási célokat nézve, számértékekkel: 1. műveltség 27.1% említi 2. tanulás, információszerzés 61.0% 3. érettségi 27.1% 4. egyetem 27.1% 5. felkészülés az életre 37.3% 6. osztályközösség 6.8% 7. jó társaság a suli egészében 8.5% 8. barátok 13.6% A kimondott, személyes jellegű célok egyrészt mutatják a kérdés tárgyának tudatosságát, másrészt itt hangsúlyosabb az, hogy az iskolához csak másodlagosan tartozik hozzá a közösségi élet. Az elvárások és az iskolához társított tényleges funkciók ellentmondanak egymásnak, utóbbiban sokkal jobban kidomborodnak az egyéni célok és elvárások, illetve érdekek. Végül az elvárások dinamikáját megvilágíthatja egy longitudinális szerkezetű kérdéscsoport, amelyik konkrétan a tanárokkal szembeni elvárásokra kérdezett rá, múlt (amikor az iskolába jöttél) és jelen ( most ) időre. Itt már csak 10. 9% az, akinek nem volt valamilyen elvárása, s ez tovább csökken 5.7%-ra a jelenre vonatkozó elvárásoknál. Tehát a nem és nem tudom válaszok ingadozása 35 és 5% között van, ami viszonylag nagynak mondható (és a válaszadók inkonzisztenciájára mutat rá). A mostra vonatkozóan 30.2%-nak megmaradtak ugyanazok az elvárásai, mint amikor jött. 14. Az tanárokkal szembeni elvárások megszűnése évfolyamokra bontva érdekes kapcsolatot fed fel: 173

174 említi nem említi nem voltak elvárásai 100% 60% 0% IX. évf. X. XI. XII. évf. Látható, hogy az utolsó két, a legtöbb tapasztalattal rendelkező évfolyam esetében erõsen közvetett módon, de jelentkezik a passzivitás, s ez ugrásszerűen nő a végzős évfolyam esetében. A valóságra irányuló akarat és nyitottság megszűnése fontos jelenség, s összefügg azzal a folyamattal, amelyben az iskola belső világának megismerése az addig élõ erõs iskola képét és a hozzá kapcsolódó elvárásokat lemorzsolja, és ezzel a passzivitást erõsíti. Zárásként egy utolsó kérdésről. Milyen iskolához kapcsolódó helyzetekben érzed jól magad? Ehhez 44 válaszlehetőség volt, és karikázni kellett minden fontos helyzetet, s ezekből rangsorolni a legfontosabb tízet, sorszámozással. Általános észrevétel, hogy szinte minden helyzetnél 50-80% között mozog a nem említi válaszarány, s ezt úgy értelmezhetjük, mint a passzivitás erősen közvetett mutatóját. Faktoranalízissel 17 latens változó (végső soron válaszadótípus) képeződött a kapott válaszokból, amelyek az összes szórás 70%-át fedik. Ezek alapján 11 típust állítottunk fel Faktoranalízis: A tipológia csak jelzésértékű, és bizonyos rendszert képes felmutatni a 44 kérdésben szereplő helyzet alapján. Passzivitásmutató jellegét megerősíti az, hogy a három passzivitást mutató típus a szórás 14,31%-át teszi ki. A legnépszerűbb öt helyzet a következő volt: a. kint lenni a Micsurin b. kosarazni-focizni tornaórán vagy órák után c. hülyülés szünetben vagy 14 A 17 faktort fõkomponens-elemzés és VARIMAX-rotálás után kaptuk. 4 faktor sajátértéke túl kicsi volt, ezért nem vettük figyelembe, továbbá 4 faktort nagyfokú hasonlóságuk alapján egyesítettünk (Bõbeszédû/Nyitott 1 és a Résztnemvevõ/Elzárkozó). Így a szórás 56, 44%-át fedi le. 174

175 Típus Jellegzetes helyzetek Szófogadó 5.49% Közömbös, érdektelen 5.56% hülyülés órán olvasás lyukasórán dumálás órán verset hallgatni szavalóversenyen filmet nézni az osztálytársakkal internetezni a suliban Órai feladatokat megoldani filmet nézni osztálytársakkal Bőbeszédű/ Nyitott % Iskola iránt közömbös 4.25% beszélgetni valakivel Sulinapokon részt venni kint lenni a Micsurin a suliévkönyvet böngészni beszélgetni egy tanárral szolgálatosnak lenni filmet nézni osztálytársakkal Átlagdiák 3.82% Résztnemvevő/ Elzárkozó 7.74% Bőbeszédű/ Nyitott % Átlagdiák % Elzárkozó és szófogadó 4.50% Tanárokat elutasító hülyülés órán Sulikirándulás beszélgetni valakivel hallgatni a sulirádiót közös beszélgetés az osziórán beszélgetni egy tanárral kint lenni a Micsurin kosarazni vagy focizni egyéb közös beszélgetések videófilmet nézni órán ellógni TDK órán levelezni filmnézés a Filmkubban beszélgetni egy tanárral közös beszélgetés az osztálytársakkal Mikulásozni iskolai bulik közös beszélgetés Mikulásozni Internetezni az osztálytársakkal táncolni a Zsigorában kirándulni iskolatársakkal % Nyitott és részben aktív 3.57% együtt lenni az osztáytársakkal órai kérdésre válaszolni táncolni a Zsigorában lyukasórán d. beszélgetés az osztálytársakkal és e. kirándulás az osztályvagy diáktársakkal. V. Csoport és közösség Egyén és csoport A modernizáció és individualizáció folyamata alapvetően az egyént helyezte az előtérbe. Az emberi viszonyok és kapcsolatok hálójában az egyén a kiindulópont. A modern individuumot pedig alapvetően a választóakarat határozza meg. (J.P. Sartre ezt szabadságra ítéltetettségnek nevezi.) 175

176 A csoportot pedig egyének alkotják, az ősi axióma (az ember társaslényzoon politikon) alapján. A modernitás egyéne a kiscsoportok (az elsődleges kiscsoport, a család, a kortárscsoportok stb.) és a társadalmi nagycsoportok közötti bonyolult kapcsolat- és viszonyrendszerben határozódik meg. A társak (a többi egyén) és az egyén közötti dinamikus viszony adja azt az új minőséget, amely emberek halmazából csoportot teremt. A csoporttagság két előfeltétele (a tagok nagyobb előnyöket vélnek szerezni, mint amennyi feladat rájuk hárulna, illetve olyan célokat akarnak elérni, amelyek csak társas formában lehetségesek) és ezek mögöttesei (térbeli közelség, érintkezés sűrűsége, csoportcélok, sorsközösség, funkcionális követelmények és a szociális szükséglet) mind-mind adottak egy olyan társas mikrovilágban, mint a MÁG. Habár több kísérlet és vizsgálat a jól működő kiscsoport létszámát hét főben határozza meg (többek között ennyi azon ingerek száma, amelyekre egyszerre még figyelni képes az ember), ez akár kitolódhat a kritikus fős határig is. Itt azonban már várható a rész (kis)csoportokra bomlás, és súlyosabb esetben a klikkesedés. A továbbiakban a csoport fogalmát próbáljuk különböző definíciókból szintetizálni aspektusok szerint: 1. egymás személyének individuális percepciója és interakció (Bales, 1950), 2. a tagok szükségletkielégítési eszköze (Cattel, 1951), 3. szervezet (Sherif házaspár, 1956), 4. a tagok egymástól való kölcsönös függése (Fiedler, 1967), 5. kommunikáció (Homans, 1950) és 6. dinamikus együttélési forma, melyben az egyének individualitása kölcsönös meghatározás eredményeként áll elő számukra (Simmel, 1973). 15 A csoportfejlődés és a közösség Ami bennünket valójában érdekel, az a csoport és a közösség viszonya. Az világos már, hogy mi a közösség szót több értelemben használjuk (pl. amikor a kérdőív szavait vesszük át, a ráhivatkozáskor). A kiemelt és a vizsgálat tárgyául szánt fogalomkonnotáció a csoport fejlődésének egy szakasza, amely a végső szakasz, ha a szétbomlást nem számítjuk (ez akkor következhet be, ha elveszti belső kohézióját). Amint már említettük, ez egy értéktelített állapot. Az értékek markáns dominanciája az, amelyik még elválasztja a csoport többi formájától és szakaszától. Pataki Ferenc szerint a közösség belső viszonyait és a tágabb társadalomhoz fűződő kapcsolatait meghatározott értékek szabályozzák és közvetítik [...] a tagok közötti kapcsolatok kiegyensúlyozottsága [...] a teljesítmény és a közösség ügyéhez való hozzájárulás etikuma, a szolidaritástudat és élménye. 16 Három gondolati-cselekvési folyamatot jelöl meg, amelyek a csoportból a közösségbe vezetnek: 1. önteremtés, 2. önmegalkotás, 3. értékőrzés- és értékteremtés. Az értékállapot értékteremtést és értékmegőrzést jelent. 15 Vö. Csepeli, Idézi Csepeli,

177 A közösség fogalmának operacionalizációjához Hankiss Elemér egyszerű, négyosztatú definícióját használtuk fel. A közösség négy aspektusa: 1. közös érdekek (2 kérdés), 2. közös célok, 3. közös értékrend (3 kérdés), 4. közös percepció (MI-tudat). Az elméleti és empirikus fogalom kapcsolása azonban korántsem tökéletes. Az értékrend az, ami a gyakorlati kapcsot jelenti a konkrét formára hozott és az elvontabb fogalom között. Az osztály A beérkező diákokat teljesítményük (illetve az ezt kifejezni hivatott vizsgaeredményük vagy jegyátlaguk) és szakosztályválasztásuk alapján rendezik csoportokba, amelyeket osztályoknak nevezünk. Az osztályfőnök intézménye a hierarchikus szervezeti rendszerre emlékeztet, de mégiscsak más, mint amit általános iskolában tapasztal az ember. A szerkezetben benne rejlik egy kiegyensúlyozott dialogikus-demokratikus-hierarchikus (vagyis háromosztatú) szerveződés is. Az osztálylétszámok 18 és 31 fő között mozognak, átlaguk jelenleg 27 fő (általában pedig fő között mozog). Nyilvánvaló, hogy ez a létszám a kiscsoport létszámintervallumának említett kritikus részében mozog. Ez olyan tényező, amely erősen az osztályon belüli kohézió ellen hat. Ha nem indulnak be ezt ellenző belső folyamatok, akkor könnyen a kiüresedés vagy a klikkesedés lesz a végeredmény. (Persze ez csak egy kéttényezős modell [kohézió ellen és érdekében ható tényezők], amelyet a továbbiakban finomítunk, árnyalunk.) 16. Osztályodon belül érzékelhető-e kisebb csoportok elkülönülése? Válaszkategória Szórás % Összeadott % Z-Score igen nem Ezért a fenti kérdésre kapott értékek természetesnek mondhatók, és önmagában nem használhatóak klikkesedés-mutatóként. Az alábbi korellációs táblázat azonban már alapot adhat egy-két következtetésre: 17. Szignifikancia szintek: ** =.01, * =.05 Csoportok elkülönülése Belső feszültségek Osztályközösség Csoportok elkülönülése * ** Belső feszültségek * ** Osztályközösség ** ** Két, a belső kohézió ellen ható tényező szinte teljesen egyforma erősséggel negatívan együtt jár az osztályközösség változójával. Aki a Szerinted létezik osztályközösség az osztályodban? kérdésre negatívan (nem és egyáltalán nem) válaszolt, az nagy valószínűséggel pozítív választ 17 N:

178 adott az elkülönülő csoportokra és a belső feszültségkre irányuló kérdésekre. Ez egy viszonylag erős állandó kapcsolat, amelyben a két kohézió ellen ható tényező is összekapcsolódik. A problémát továbbvive, a osztályközösségre vonatkozó kérdést tekintve függő változónak, regresszióelemzéssel a következő értékek és összefüggések születtek: 18. Függő változó: Osztályközösség 18 Szignifikanciaszintek: **=.01, *=.05 Unstand.b Stand.Beta Std.Err.b t Osztályon belüli kommunikáció Osztályon belüli személyes kapcsolatok Osztáytársak iránti bizalom Szolidaritás/Falazna-e? * Szolidaritás/ Házifeladat és puska odaadása Szolidaritás/Felelősség közös átvállalása csíny esetén Közös célért együttműködni egy osztálytárssal Osztály: közös tevékenységek Osztálykirándulás ** Belső feszültségek ** Csoportok elkülönülése * Fentebb tizenegy a közösség különböző aspektusait vagy jelenségeit mérő változó lineáris kapcsolata igencsak erős az ún. imagológiai kérdéssel, mert együtt 69%-át képesek lefedni a kérdés szórásából. Ha belegondolunk, hogy hány tényező hozhat létre egy közösséget, akkor ez igen erős kapcsolatot jelent. Lentebb a fenti tizenegy változóból kiemelt négy változó kapcsolatát látjuk ugyanazzal a függő váltózóval. Ez kiemeli a négy változó rendkívül erős hatását, hisz a szórás 64%-t lefedik. 19. BETA = 0.256** Osztálykirándulás (r = 0.440) BETA = ** Belsõ feszültségek Csoportok elkülönülése (r = ) BETA = ** (r = ) Osztályközösség Szolidaritás/ Falaznál-e? BETA = 0.393** (r = 0.482) A négy kontrollváltozó nagyon jól alátámasztja, és ezzel felszámolja az osztályközösségre vonatkozó kérdés szubjektív jellegét. Úgy tűnik, sikerült olyan kérdéseket szerkeszteni, amelyek indikátorai lehetnek a közösségnek. 18 Egyéb adatok: N: 55; hiányzik: 5; többszörös R-négyzet együttható = 0.690; becsült standard hiba =

179 20. Osztályközösség megléte Szórás % Összeadott % Z-Score igen nagyrészt nem egyáltalán nem VI. A Diáktanács A MÁG Diáktanácsa egy viszonylagosan csoportnak nevezhető társas entitás is, melynek elsődleges célja a diákok érdekképviselete. Ez azt jelenti, hogy feltételez egy nagyobb csoportot (a diákság), mely képes megfogalmazni érdekeit és ehhez egy funkcionálisan erre a célra létrehozott eszközt, egy társas szervet használ fel. A kapcsolat jellege ebben a leírásban meglehetősen szerves. A kapcsolat alapmódszere a kommunikáció. Lássunk erre vonatkozó kérdéseket: 21. Plakátok megnézése Plakát-olvasás intenzitása-minősége megnézi nem nézi meg Összesen rápillant 4 6.9% 0 0.0% 4 6.7% átfut % 0 0.0% % átolvas % 0 0.0% % részletesen megnézi % 0 0.0% % egyéb 3 5.2% 0 0.0% 3 5.0% Nem kell válaszoljon 0 0.0% 2 100% 2 3.3% Összesen % 2 100% 60 A plakátok alapszinten betöltik szerepüket, az emberek döntő többsége nem hagyja figyelmen kívül őket. Az, ahova a kérdés nem jutott el, az, hogy a plakát késztetni fogja-e az aktivitásra. Vagyis a környezet egésze (a reziduális) lehetőséget ad-e a plakátoknak, hogy hassanak is az aktivitás irányába. 22. Szerinted létezik hatékony kommunikáció a diákok és a MÁGDT között? és ennek eloszlását: teljesen hatékony nem h. egyáltalán nem egyéb hatékony h. 3) nem Frekv.: % 179

180 A továbbiakban pedig egy másik változóval való kapcsolatát nézzük meg: 23. A DT milyen mértékben tölti be szerepeit? Hatékony kommunikáció a DT és a diákok között teljesen hatékony hatékony nem hatékony egyáltalán nem hatékony egyéb Összesen teljesen részben alig-alig nem Egyáltalán nem % % 1 4.3% % % % 0 0.0% 20.0% % 60.0% % % 0 0.0% 1 4.8% % % % % 0 0.0% 0 0.0% 0 0.0% % 0 0.0% 1 1.7% 0 0.0% 0 0.0% 0 0.0% % 0 0.0% 1 1.7% nem tudom 0 0.0% 2 9.5% 1 4.3% 0 0.0% 0 0.0% 3 5.0% Összesen 6 100% % % 5 100% 5 100% 60 Mindkét kérdés imagológiai jellegű, de talán az is fontos lehet ebben az esetben, hogy mit gondolnak, éreznek az emberek egy közösségi jellegű szervvel kapcsolatban. Látható, hogy a DT megítélése részlegesen pozitív a diákok körében, s ez a mindennapi szociálpszichológiai tudásunknak is megfelel. A DT vel szembeni bizalom mértékéről beszélnek a következő táblázat értékei: 24. Tudsz olyan esetről, > A amikor valaki a DT-hez fordult? DT iránti bizalom: A DT-hez fordulna-e? igen nem Összesen igen % 4 7.4% 5 8.3% nem % % % egyéb % % % Összesen 6 100% % % Az DT segítségének igénybevételéről birtokolt információ több, mint kétszeresre növeli a hajlandóságot arra, hogy hasonló esetben ugyanezt tegye (7,4% és 16,7%). Az összminta 78.3%-a nem fordulna a DT-hez. Ezt az értéket pedig a diákok közötti bizalom szintjével is összefüggésbe hozhatjuk, ugyanakkor mutatja a DT-be vetett bizalom végső pontját. 180

181 VII. Problémák és következtetések Jelen dolgozat céljaival ellentétben nem mélyült el minden egyes felmerülő problémában, de ez talán nem is volt lehetséges. A címben is megjelenő probléma megalapozásának szántuk az iskolához fűződő viszonyt, amelyet részletesen tárgyaltunk. Az alapvető háttértényezők egyike a MÁG életében, amellyel egyébként osztozik a többi erdélyi középiskolával, az két kikerülhetetlen társadalmi tény (vagy folyamat) eredménye: egyrészt a lányok jobb tanulmányi eredményei, másrészt a fiúk szakválasztási preferenciái. Ha nem lennének erős negatív konnotációi, akkor nemi egyensúlyhiányként lehetne kategorizálni a jelenséget. A MÁG-ot választó diákok többsége egy alapfokú bizalmat táplál azon intézmény iránt, ahova sikerült bejutnia: képes megszerezni elegendő tudásmennyiséget ahhoz, hogy érvényesülhessen további élete során. Az iskoláról élő kép dinamikája az előzetes elvárások többdimenziós felfokozottságától az egyéni, egydimenziós létezés irányába tart. Az átlagos MÁG-diák elvárásainak és céljainak alakulása nem zárja ki, de nem is erősíti az általunk a címben is megjelenített folyamatot (a csoportfejlődést). Az idealista nagyhipotézisünk, amely a külső makrovilágtól részlegesen elszakadt, önmaga útját járó és önteremtő mikrovilágban gondolkodott, nem találta meg igazolását. Ugyanakkor azt sem mondhatjuk, hogy a három, a fentiből levezetett hipotézisünk közül (lásd a II. Részben) egyértelműen az első kettő igazolódott volna. A tanárok és a diákok csoportjaiból az osztályokra koncentráltunk, hisz ezek jelentik a diákok számára az elsődleges csoportélet keretét. Az iskolán belül pedig mindenképpen domináns szerepük van. Kommuna -közösség Közösségtípus Közösségaspektus Önkormányzati közösség Baráti közösség Értékközösség Önalkotóközösség Haverközösség Érdekközösség Közös célok Egymásra figyelés Együttmûködés Közös önmegalkotás Elkülönülõ csoportok hiánya Közös érdekek Közös értékrend Közös ügyek Együttdöntés Informalitás Kommunikáció Jó közérzet Közösségtudat Szolidaritás Kölcsönös tisztelet Belsõ feszültségek Szórás %-a

182 Az osztálylétszámokból és az oktatási rendszer jellegéből fakadó folyamatok látszólag nem találnak ellensúlyra. Mi egy egyszerű alátámasztott kérdésre támaszkodunk, amely azt mondja: a válaszadók az előadásban mondottakat követve jól érzik azt, hogy van-e közösség, vagy nincs. A pozitív válaszok aránya 70%. A közösség szó alatt pedig (a már ismerős faktoranalízis alapján) a következő 7 típust értették: Ez a táblázat még jobban megerősíti (és tisztázza) a fent mondottakat, annak ellenére, hogy az utolsó típus nem összeegyeztethető a mi közösségfogalmunkkal (így a látszatközösség nevet is viselhetné). 10 MÁG-os diákból 7 alapvetően helyesen azt gondolja, hogy osztálya a fenti közösségek valamelyikének a létező példánya. A Diáktanács ebben a viszonyrendszerben nehezen elhelyezhető. Jól illeszkedik a diákok csoportjának belső életébe, de ennél többet nem képes elérni. A kommunikációs csatornák takaréklángon működnek és a DT részlegesen eredményes tevékenységet folytat, a diákok (akik létrehozták, és akikért végsõ soron ténykedik) közvéleménye alapján (73. 3%-uk részlegesen pozitívan értékelt). Ez azonban azzal a ténnyel párosul, hogy a diákok végső bizalma rendkívül alacsony, gyakorlatilag csak minden 10. MÁG-os diák bizalmát élvezi teljesen a MÁGDT. Attól, hogy a DT szerves és meghatározó része legyen a MÁG életének, még távol vagyunk. Az alapok azonban adottak, és ezt kell szem elõtt tartani, úgy, hogy tudjuk, NAGY sikerek és előrelépések nem várhatóak. És ez a végkövetkeztetés érvényes a fenti oldalakon tárgyalt probléma egészére is. Bibliográfia 1. BABBIE, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, Budapest, CSEPELI György: Szociálpszichológia, Osiris, Budapest, HANKISS Elemér: Társadalmi csapdák. Diagnózisok, Magvetõ, Budapest, KOLOSI Tamás- RUDAS Tamás: Empirikus problémamegoldás a szocilógiában, OMIKK- TÁRKI, Budapest, TÖNNIES, Ferdinand: Közösség és társadalom, ismeretlen adatok (részlet, ismeretlen forrásból nyomtatva) 6. VERES Valér (szerk.): Nemzeti vagy nemzedéki integráció?, Limes- Új Mandátum, Kolozsvár-Budapest, Köllõ István, Szén János XI. B 182

183 A NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Bevezető Az emberi kommunikáció fontos jellemzője, hogy több csatorna igénybevételével történik. Mégis, viszonylag új keletű az a felismerés, hogy számos mozgási megnyilvánulás is bír kommunikációs értékkel. A nonverbális kommunikáció rengeteg ismeretanyagot hordoz magában. A verbális és nonverbális kommunikáció két csatornarendszere természetesen csak elméleti tipizálás esetén különül el ilyen mértékben, a valós életben ezek egymást kiegészítve, egymás mellett működnek. A jelenlegi dolgozat célja, hogy ez utóbbi területről nyújtson rövid áttekintést. 1. A nem verbális kommunikáció felismerésének története A nem verbális kommunikáció megnyilvánulásait a köznapi gondolkodás nem tudatosította, sem az ókorban, sem a középkor folyamán. Ez éles ellentétben állt a keleti kultúrák mindennapi tudatával, amelyben a nem verbális közléseknek megvolt a maguk jelentősége és ez fogalmilag vagy leírásokban tükröződik. E kultúrákban ugyanis a tudatos és szocializációs folyamatokkal összekapcsolt értelmet, jelentést kapott egy sor nem verbális megnyilvánulás, mégpedig úgy, mint tranzakció, mint a másik embernek szóló üzenet. A görög, római ókorban a kultúrákat a logosz, a verbális kommunikáció uralta. A l8. sz. végéig a nem verbális kommunikációval kapcsolatban nem bukkant más fel, mint a megkülönböztető jelek, díszítések, ruhák és státuszjelző tárgyak kiterjedt kommunikatív felhasználásnak gyakorlata. Mindezt elméleti síkon nem általánosították, ez mindvégig a mindennapi gyakorlatok szintjén maradt. Voltak próbálkozások, hogy jelrendszert konstruáljanak szűk foglalkozási vagy más jegyek alapján meghatározott rétegek számára. A 19. sz. végére tehető a probléma valódi tudománytörténeti megjelenése. Ezt Darwin könyve, mely az ember és az állat érzelemkifejező mozgásaival foglalkozott sokban előrelendítette - az érzelmek lettek a vizsgálat tárgyai. A szociálpszichológia (a társas viselkedés tana) megjelenésével fordult az érdeklődés a nem verbális kommunikáció iránt. A fényképezés lehetővé tette a kommunikatív jelentőségű interakciós pillanatok megörökítését. A fotográfia hozzájárult a hétköznapok emberi helyzeteinek objektiválásához és ezáltal újszerű megismerésének lehetőségéhez.változást hozott a film, amely szükségessé tette a mimikák és geszturális kommunkáció felhangosítását és ezzel objektiválását. A telefon, a rádió megjelenése is ösztönzővé vált a nem verbális kommunikáció irányában: a hangban rejlő sokféle, a beszédtől különválasztható információ sokaságát tette lehetővé. Mindezek együtt játszhattak közre abban, hogy a behaviorista ihletésű amerikai szociálpszichológiában az érzelemkifejeződés kutatása átalakult a kifejező mozgások, megnyilvánulások kutatásává. (Allport, Vernon, Efron) Az 183

184 expresszív mozgások vizsgálatából paralingvisztika lett, kialakult Bridwhistell, Scheflen és mások kutatási nyomán a kinezika, a hangban rejlő kommunikatív információk vizsgálata. 50-es évek eleje Baleson és Ruescholl munkássága: interperszonális kommunikáció új elmélete, és megkezdte működését az iskolateremtő angol kísérletek kommunikációkutatás (Argyle és mások). A számítógépek megjelenése új szempontokat hozott a kommunikáció kutatásába. A nem verbális viselkedés információhordozó kódjainak vizsgálatai már a kommunikáció jelenkorába vezetnek. Ma főleg a nem verbális kommunikáció interakcióban betöltött szerepével foglalkoznak a kutatások, a különböző szabályozási funkciókkal, az érzelmekre, a magatartás vezérlésére vonatkozó befolyásával. A kísérletes szociálpszichológia igen nagymértékben behatolt a kutatásba. 2. A nonverbális kommunikáció csatornái A nem verbális kommunikáció megismerése azért is nélkülözhetetlen egy, a pszichológiát a középpontba állító dolgozat esetén, mert az érintkezéseknek erre a típusára a leginkább jellemző, hogy a mindennapokban nem, vagy csak részben tudatosan vannak jelen. Ez lehetett az oka annak, hogy a pszichológiai elméletek csak megkésve kezdtek foglalkozni a témával. A kommunikáció nonverbális jelenségeinek legnagyobb érdekessége, hogy az embernek nem biológiai, hanem sokkal inkább szociális tulajdonságait hozzák elő, vagyis ezeken keresztül nagyon sok információ szerezhető a partner aktuális lelkiállapotáról, vagy akár egész személyiségéről A vokális kommunikáció Először is a vokális kommunikációt kell említeni, mely közel áll a beszédhez, de megkülönböztetése mégis fontos. Szorosan össze is fonódik a beszéd tartalmával; a hanghordozásban, hangnemben nyilvánulnak meg. A hang elég jól tükrözi a belső feszültséget, izgalmat, a hanghordozás változása valamilyen behatásra jó indikátora a hatás természetének, és képes arra, hogy affektusokat is hordozzon. Jelentősége van a hangsúly elhelyezésének és egyes szavak szótagjain vagy a mondat egyes szavain tartásának, a dallamváltozásnak, szünetek tartásának stb. Az ú. n. Mahl- féle skála a feszültség fokának megállapítását szolgálja a beszédben felfedezhető zavarjelek alapján, melyek a szavak hibás kiejtése, túl hosszú szünet, dadogás, mondatok befejezetlenül hagyása stb. lehetnek. Nagyon sok mindenre lehet következtetni a vokális csatorna jeleiből, a beszélő nemén, korán kívül megismerhető lehet a származás (tájnyelv, akcentus), s bizonyos mértékben a személyiség természetére, karakterére is lehet megállapításokat tenni Kommunikáció a tekintet révén A tekintet révén történő kommunikáció már magasabb rendű állatok között is működik, sőt, állat és ember között is létrejöhet. Többnyire a tekintettel 184

185 történő kommunikáció is öntudatlan, de bizonyos szituációkban igencsak tudatos lehet. Sok szempontból normatív szabályozás alatt áll, hiszen alkalmazása sokat mondó lehet, hátterében valamilyen szempontból fontos információk húzódhatnak meg (kihívó, csábító tekintet, szemérmesség, szemezés). Fontos szabályozó szereppel is bír, befolyásoló jelzéseket hordoz (pl. meg nem értés), s lényegében tartozéka minden emóciókifejező mimikai formának is. A kommunikáció mindig valamiféle mozgás, izomműködés eredménye, még ha a beszéd és mimika esetén ez nem is olyan feltűnő Kommunikáció gesztusokkal A gesztusokkal történő kommunikáció, mely alatt a fej, kéz, karok jelentésértékkel bíró mozgását értjük, ennél sokkal látványosabb. Valamennyi nem verbális csatorna közül a gesztusokban van a legtöbb egyezményes jel, embléma, mint például a fejcsóválás vagy a kézfej és az ujjak mozgása (hívás, könyörgés, felszarvazás jelölése az olasz autópályákon, stb.) Használata szintén erősen szabályozott, hiszen a szociális normák ez esetben is igen fontos szerephez jutnak (elég csak a Heil Hitler jelzésre gondolni). Érdekes megfigyeléseket lehet még tenni a nyelv, származás, valamint a használt gesztusok milyensége, mennyisége összefüggése kapcsán (v. ö. az olaszok, és pl. az angolok kommunikációs stílusa közti különbségek) Kommunikáció és testtartás A testtartás is mozgásos kommunikációs csatorna (poszturális kommunikáció), viszonyt, álláspontot fejezhet ki, különböző szituációkban használata meghatározott, vagy legalábbis kívánatos a szerephelyzethez való igazítása. Érdekes szabályszerűségek deríthetők fel a társas helyzetekben használt mozdulatokból, ilyen például a poszturális tükörjelenség. A téma egyik kutatója, Scheflen figyelt fel a jelenségre, s leírta, hogy az egymással szorosabb kapcsolatban lévő emberek interakciós helyzetekben öntudatlanul át-átvehetik egymás testtartását. Sok kulturális szabály is befolyásolja a különböző testtartásokat, így például különbség van nők és férfiak lehetőségei között, de ugyancsak különbségek figyelhetők meg a társadalmi hierarchia kapcsán is Térközszabályozás Jelentősége van annak a távolságnak is, amelyet az emberek az interakciók során egymástól felvesznek. Az amerikai Hall foglalkozott legtöbbet a térközszabályozó viselkedések vizsgálatával, s ő nevezte el az ezzel kapcsolatos ismereteket proxemikának. A két (vagy több) ember közti távolságot nagyban befolyásolja a köztük lévő viszony (intim, hivatalos stb.), az adott szituáció (nem mindegy, hogy a zsúfolt metrón, vagy egy tágas előadóteremben történik a kommunikáció), s jelentősége van a kultúrkörnek is, hiszen pl. Észak-Amerikában nagyobb távolság az elvárt, mint mondjuk a latin-amerikai emberek között. 185

186 A kinezika a kifejező mozgások vizsgálatának amerikai hagyományából fejlődött ki, megalapítója, legfőbb kutatója Birdwhistell, aki a kommunikáció problémakörébe sorolta a kinezikai megnyilvánulásokat. Mindenféle mozgást vizsgálnak a kinezikában, ami valamiféle jelentést hordoz, így lényegében magába foglalja a mimikai és gesztusmozgások, a testtartások jelenségeit, s még más finom megnyilvánulásokat is. Úgy tünik, hogy a kinezikus és poszturális kommunikáció lényegében egy csatorna, viszont a poszturális megközelítés inkább statikus, a kinezikai viszont dinamikus szemlélettel vizsgálja a testmozgások jelzéseit Az arcmimika Mozdulataink is, de arcunk rezdülései különösen árulkodóak érzelmeinkről, tekintetünkről már nem is beszélve. (L. a szemeid mindent elárulnak, olvasok a tekintetedben vagy akár a póker arc kifejezéseket.) A mimikai kommunikációt Darwin is kutatta, s nyolc érzelmet tételezett fel, melyek mindegyikéhez, véleménye szerint más-más izommozgás tartozik. A kérdéssel aztán legtöbbet Ekman 1 foglalkozott, aki szerint összesen hét érzelemfajta tükröződik az arcon: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés. Hiányosság, hogy nem sikerült az érzelmek fajtáit teljesen tisztázni, így az indulatot és az emóciót sem tudták elkülöníteni. A kutatásokban nagy segítséget jelentett a videó használata, ugyanis a fényképekkel, festményekkel ellentétben a mozgókép alapján a nézők szinte mindegyike helyesen állapította meg a szereplők érzelmi állapotát. Sikeresnek bizonyult a piktografikus eljárás is, amikor csak az arc mimikai szempontból legfontosabb vonalait tüntetik fel, vagyis a szem, a szemöldök, s a száj környékét (az orrnak ebből a szempontból nincs különösebb jelentősége). Ezzel a mód-szerrel az audiovizuális technikát megközelítő pontossággal lehet megragadni a különböző érzelmi állapotokat. A mimikai megnyilvánulások egy kis része szándékolt kommunikatív jelként értelmezhető, de a mindennapos érintkezésben használatuk és percepciójuk legtöbbször nem tudatos. 3. A nem verbális kommunikáció funkciói 3.1. A kommunikációs kapcsolat ellenõrzése László János 2 szerint mindenfajta kommunikáció megindulásának alapvető feltétele, hogy a partnerek között kommunikációs kapcsolat létesüljön. Az információáramlás csak addig marad fenn, amíg maga a kommunikációs kapcsolat fennáll. A nem verbális kommunikáció eszközrendszere meghatározó jelentőségű szerepet tölt be a kapcsolat létesítése, 1 (1) Ekman, P.: Emotion in the Human Face (2nd edition). Norton, New York, László János: A nem verbális kommunikáció. In: A pszichológia alapjai. Szerk.: Bernáth László és Révész György. Tertia Kiadó, Bp., old. 186

187 fenntartása és befejezése során. Gondoljunk csak a liftben együtt utazó, de egymásra pillantást sem vető emberekre, vagy a beszélőváltás körül felbukkanó számos nonverbális jelre. Ezek a jelzések a kommunikációs kapcsolat ellenőrzésének funkcióját töltik be Az érzelmi állapotok kifejezésének funkciója Az érzelmek kifejezése a társas kapcsolatokban, a nyugati kultúrákban szocializálódott embereknél nem szokásos. Valamilyen általam ismeretlen oknál fogva a gyermekeket, különösképpen a fiúkat, arra nevelik, hogy az érzelmek nyílt vállalása, szóbeli kifejtése nem férfias, szinte szégyellnivaló cselekedet. Érzelmi állapotunk kifejezésére azonban számos nem verbális kommunikációs jel áll rendelkezésünkre. Az arckifejezés segítségével szinte automatikusan tudjuk jelezni a legváltozatosabb érzelmi állapotokat. Ez a képesség azonban nem jelenti azt, hogy a kommunikációban résztvevő emberek ne próbálnák valamilyen módon és különböző mértékben ellenőrizni érzelmeik külső megnyilvánulását Az én megjelenítése Az emberi társas viselkedés alapvető mozzanata az énkép közvetítése és elfogadtatása a külvilággal. Ennek a feladatnak a megoldása gyakran nonverbális kommunikációs eszközök igénybevételével történik. Az emberek többsége számára könnyen értelmezhető egy megkülönböztetett információtartalmat hordozó státusszimbólum, vagy katonai rangjelzés. Egy csoporthoz való tartozást mutató külső jel azonosítja és mintegy befogadja a jelzés hordozóját A személyes viszony kifejezése A nonverbális kommunikáció során a kapcsolatban résztvevő partnerek a köztük lévő viszonyt is kifejezik. Felismerhető például az alá-fölérendeltségi viszony, a szeretet vagy az ellenszenv megnyilvánulása is. A kommunikációban résztvevő felek nagyon pontosan képesek elemezni a nem verbális üzeneteket, olyannyira, hogy abban az esetben, ha a szóbeli közlés és a nonverbális információtartalom ellentétes jelentést hordoz, akkor a nonverbális értelmezést fogadjuk el igaznak. 4. Gondolatok Az emberi nonverbális kommunikációval foglalkozó szakirodalom tanulmányozása során arra a megállapításra jutottam, hogy a kutatók szinte egyöntetűen állítják, miszerint a nonverbális kommunikációnak a köznapi élet során a társas emberi érintkezésekben ha nem is tudatos módon de 3 László János: A nem verbális kommunikáció. In: A pszichológia alapjai. Szerk.: Bernáth László és Révész György. Tertia Kiadó, Bp., old. 187

188 meghatározó szerepe van az egyének közötti viszony alakításában. Úgy gondolom, hogy ha ezt a hipotézist elfogadjuk, abból egyenesen következik, hogy amennyiben ezt a típusú kommunikációt az emberek jobban megismernék, megtanulnák alkalmazni és megérteni, akkor valószínűsíthetően, ez a tudás hozzájárulna egy harmonikusabb emberi kapcsolatokkal rendelkező társadalom létrejöttéhez. Irodalom Béres István és Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Osiris Kiadó, Bp., Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerûségei. Animula Kiadó, Bp, (1) Ekman, P.: Emotion in the Human Face (2nd edition). Norton, New York, (2)László János: Nyelv és kommunikáció. In: A pszichológia alapjai. Szerk.: Bernáth László és Révész György. Tertia Kiadó, Bp., (3)László János: A nem verbális kommunikáció. In: A pszichológia alapjai. Szerk.: Bernáth László és Révész György. Tertia Kiadó, Bp., old. Terestyéni Tamás, Síklaki István és Pléh Csaba (szerk.): Nyelv Kommunikáció Cselekvés. Osiris Kiadó, Bp., A SZENTIMREI BÜDÖSFÜRDÕ Sok nyarat töltöttem Büdösfürdőn a nagyszüleim házában. Itt ismerkedtem meg a környezetemmel, a virágokkal, az állatokkal. Nagytatámmal szinte minden kint töltött napon elmentünk valahova a közelbe kirándulni. Ilyenkor tanultam meg például a gombákról sok mindent, hiszen nem mindegy, hogy amit az ember megeszik, attól esetleg lesz-e valami baja. De az állatok is nagyon érdekesek. Kitalálni, hogy milyen nyom van a földön, milyen állat járhatott itt előttünk. Csíkszeredától délre, 7 km-re Csíkszentkirály község már az ókorban lakott település volt. Egy bánya kitermelésekor csodálatos ezüstkincsre bukkantak. De találtak itt égetett agyagedényeket, nyílhegyeket is. A falu melletti híres Borsárosban jégkorszaki növényeket is találunk: törpenyírt, a húsevő harmatfüvet. S még miről híres ez a falu? Arról, hogy ebben a faluban több mint 200 ellenőrzőtt, bejegyzett ásványvízforrás van. A falutól nyugatra kövezett út indul Büdösfürdő felé. Elhagyott épületcsoport mellett visz az út. Ez az egykori higanybánya dúsító állomása volt. Büdösfürdőn már évszázadokkal ezelőtt is bányáztak cinóbert, a higany legfontosabb ércásványát, ezt a vörös színű anyagot, ami a tartós épületfestékek alapanyaga is volt. Az 1970-es években a kor szokása szerint bányát építettek, de az ér nem volt elegendően gazdag a bánya fenntartásához, s így megszüntették. Nyomait a természet évszázadokig fogja gyógyítani.

189 Ahogy tovább indulunk jobbra, elhagyjuk a 981 m magas Piricske tetőt, majd a vele szemben fekvő 1184 m magas Büdös-hegyet. Tovább kanyarogva elhaladunk a Lucs nevű tőzegláp mellett. Ez egy régi tűzhányó krátere volt. Kb. 7 km átmérőjű a kráter, s ma a Talabor (1293 m), Nagybérc (1168 m), Nagy-Kormos (1160 m) és Gesztenyeszikla (1307 m) nevű hegyek jelzik az egykori kráter helyét. A Lucsot ma tőzegláp, hatalmas vörösáfonya és tőzegáfonya borítja be. Megtalálható itt a törpenyír, a tőzegmoha is. Ez utóbbiból a sok év alatt mintegy 7-11 m vastag réteg keletkezett. A becslések szerint több millió köbméter tőzeg található itt. Régebben a Lucs még ingoványos volt, ám a Kormos pataka hátráló erózióval behatolt és lecsapolta. Atőzeget elhagyva kijutunk a Súgó-patak forrásvidékére, ahol tábla jelzi, hogy megérkeztünk Büdösfürdőre. Itt is egy régi vulkáni kráterben találjuk magunkat, melynek peremét a Fenyő tető (1392 m), a Bakaratás (1363 m), a Fekete hegy (1391 m), a Gyüker (1214 m) és a Büdös hegy (1184 m) jelzik. A kráter belsejének átlagos magassága 1250 m. Ezt is lecsapolta a hátráló eróziót végző Tiva patak. Ebben a kráterben ma is megtalálhatjuk a hajdani vulkán utóműködéseit: a kénes ízű ásványvizet, a gázfeltöréseknél épített mofettákat. Az emberek az idők során rájöttek, hogy a mofetták hasznosak az egészségnek, enyhítik a reumatikus és érszűkületi bántalmakat. Az ásványvizet vízhajtó hatásáért isszák, de orvosi kutatások igazolták, hogy a hasnyálmirigy működését is serkenti. A mofetták körül ma már egy 1000 házat számláló fürdőtelep alakult ki. A település nem rendelkezik közművesítéssel, így a főleg nyári időszakban népes fürdő környezete eléggé szennyezett. Büdösfürdő növény és állatvilága is változatos. Hóolvadáskor gyorsan jelentkezik a százszorszép és az ezernyi színű tavaszi sáfrány. Ősszel meg a bokornyira növő fecsketárnics búcsúztatja a nyarat. A fák közül a lucfenyő, a boróka, a nyírfa és a rekettye gyakoriak. Büdösfürdőn nincsenek verebek, de helyettesítik azokat az erdei pintyek, a vörösbegy, a hegyi billegető. Gyakori a csúszka, a szajkó, a siketfajd, a fakopáncs. Néha láthatunk vércsét és egerészölyvet is. A hüllők közül számos fürgegyíkot, lábatlangyíkot, vízisíklót és viperát láthatunk. A nyári estéket a békák hangversenye teszi zajossá. Az emlősök közül a mókusok a legfontosabbak, mivel nagyon szeretetreméltóak, mindenki kedveli őket. Legtöbbjük szürke bundát visel, de vannak vörösesek is. Néha cickányokkal, sündisznókkal is találkozhatunk. Nagyritkán rókák is előfordulnak. A vadmalacok nyomát is megtaláljuk időnként. Ősszel meg a szarvasbőgésben gyönyörködhetünk. Már július közepén jelentkeznek a gombák. Gyűjthetünk galambgombát, tinórút, vargányát, gerebengombát, lilapereszkét, fenyőalját, rókagombát, őzlábgombát. Nem hiányozhatnak a felsorolásból a mérgesgombák sem. Ilyenek a gyilkosgalóca, a párducgalóca, a légyölőgalóca, a farkastinórú, a sátántinórú és még sok másféle. 189

190 Büdösfürdőn nem lehet unatkozni. A környéken kirándulhatunk a Szemeskőhöz, Bányapatakába. Megmászhatjuk az 1558 m magas Kakukkhegyet, de átmehetünk akár az Almási barlangba is. Nagyon szeretem Büdösfűrdőt. A jó levegőt, a tájat, de főleg a hangulatát. Demeter Zselyke VI. B 190 RÖVID SÉTA NEURONJAINK MENTÉN A gondolkodás nagyon összetett és bonyolult folyamat, melyet még közel sem ismerünk. Az állatok közül egyedül csak az ember képes a bonyolultabb gondolkodásra vagy problémamegoldásra. Hogy miért? Erre talán az evolúció adhat választ. Közel 4 millió évvel ezelőtt jelent meg az első emberszabású, az Australophitecus-afarensis, melynek agytérfogata kb cm 3 volt, majd az Australophitecus-africanus 450 cm 3 agytérfogattal. Hosszas fejlődés során a mai Homo sapiens modern embernek az agytérfogata átlagosan 1350 cm 3. Nagy szakadék keletkezett ezzel az emberi és az állati gondolkodás között, hiszen míg az állatok agya szimmetrikus (mindkét agyfélteke ugyanazt tudja), addig az embernél a jobb és bal agyfélteke különböző központokat tartalmaz, és különböző funkciókat lát el. Az agy idegsejtekből áll. Az idegrendszer szerkezeti és működési egysége a neuron (idegsejt.) A neuronok a sejtjeink közül a legérdekesebbek. Képesek információt tárolni, és ingerületeket továbbküldeni. A neuron kb. 9 mm hosszú (9 X10 9 m), és ugyanúgy, ahogyan a többi sejtnek, van sejtmagja. Rövidebb és hosszabb nyúlványokból áll. A rövidebbeket dendriteknek, a hosszabbakat axonnak nevezzük. Az axon végén a végfácskák találhatóak, és a végfácskák végén a végbunkók. Ha minden neuronunkat egymás után tennénk, akkor a Föld Hold távolság kétszeresét kapnánk. A sejtet a neuroplazma tölti ki, melyben bonyolult endoplazmatikus hálózat található. Az egész sejtet egy nagyon vékony, néhány mm átmérőjű sejthártya borítja. Az idegsejtek nem érintkeznek közvetlenül egymással, kapcsolatuk a szinapszisokon keresztül valósul meg. Az információ terjedése az idegsejtekben: az ingerületterjedés révén valósul meg. A sejt nyugalmi állapotában a sejt belsejében több a káliumion, a sejten kívüli térben pedig a nátriumion. Ezt az állapotot egy Na-K pumpának nevezett energiaigényes szállítómechanizmus tartja fenn. Ez a mechanizmus a sejt belsejében káliumionokat juttat, a nátriumionokat pedig kiküszöböli onnan. Az így kialakult aszimmetrikus ioneloszlás a sejt külső falán pozitív, míg a belső falán negatív töltésfelesleget hoz létre. A membrán két oldala közötti potenciál értéke átlagosan 90 mv. Ezt a töltéskülönbséget nyugalmi potenciálnak nevezzük. Ezt a nyugalmi potenciált minden élő sejtben ki lehet mutatni.

191 Ha a neuront egy bizonyos erősségű inger éri, a sejtmembrán Na áteresztő képessége több ezerszeresére növekszik. Nagy mennyiségű Na ion lép keresztül a sejtmembránon, és ennek hatására megszűnik a sejtfal két oldala közti töltéskülönbség, vagyis a sejtmembrán depolarizálódik. A sejtben a pozitív töltések kerülnek túlsúlyba, ezért egy rövid időre a membrán két fala közti potenciál mv lesz. Ezt a gyors potenciálváltozást akciós potenciálnak nevezzük. Ezt a fizikai kémiai folyamatot nevezzük ingerületnek. Természetesen az akciós potenciál lezajlása után következik a repolarizációs folyamat, vagyis a Na-K pumpa segítségével újra helyreáll a nyugalmi potenciál. Amíg a folyamat tart, addig az idegsejt membránja nem ingerelhető újból. Az ingerület általában a dendritektől az axon felé terjed, akár egy hullám. Az ingerület továbbítása más sejtekre: két sejt közti ingerület átadása nem valósulhat meg az előbb ismertetett potenciálváltozás terjedésével. Ennek oka a sejtek közti nagy távolság. Két neuron közt a szinapszis létesít kapcsolatot. A szinapszis többnyire az egyik idegsejt axonja és a másik idegsejt dendritje között alakul ki (később meglátjuk, hogy nemcsak így alakulhatnak ki szinapszisok). Szinapszisnak tekinthetjük az idegsejtek és más sejtek találkozását is. Szinapszisokban megy végbe az ingerület átadása a szinapszis előtt álló sejtről a szinapszist követő sejtre. Az információt egyik sejtről a másikra ingerületátvivő anyagok (transzmitter anyagok) szállítják. Az axon végbunkójában hólyagocskák (szinaptikus hólyagok) keletkeznek, amelyekben ingerület-átvivő anyagok vannak. A hólyagocskák a két sejt közötti résbe, a szinaptikus résbe ürítik az ingerület-átvivő anyagot. Ezek az anyagok kémiai úton ingerlik vagy éppen gátolják a szinapszis után elhelyezkedő sejt membránját. A serkentő vegyület az úgynevezett acetilkolin, a gátló vegyület a gamma amino vajsav. Az ingerület átadásánál nincs algebrai összeg, ami nagyon fontos következményekkel jár. Képzeljünk el egy olyan esetet, amikor a neuront rövid időn belül sok kis intenzitasú inger éri, amelyek önmagukban még nem elég nagyok, hogy egyenként ingerületi állapotot váltsanak ki, ilyen esetben a kis erőssegű ingerek hatásai nem adódnak össze és nem indít annak téves ingerületet, ezáltal meggátolva a téves ingerület terjedését. Az ingerület terjedésének a sebessége kb. 0, m/s, és a sejt kisülése után az újabb kisülésig 0,5 ezredmásodperc szükséges. A neuron leginkább egy diódához hasonlítható, azaz csak egyik irányba vezet; az idegingerület pedig vagy tovaterjed, vagy nem. Elméletileg az ember teljes idegrendszerét le lehet képezni csupán a kettesalapú logaritmus használatával. Gyakorlatilag azonban, az idegrendszer legegyszerűbb élettani jelenségeit is csak nehezen szimulálhatjuk. Valójában elképzelhetetlenül bonyolult az idegrendszer. Születésünk pillanatában kb. 20 milliárd neuronunk van, amelyek bonyolult térbeli elrendezettségének köszönhetően, valamint a bonyolult szinaptikus kapcsolódások által (dendrit dendrit, végbunkó végbunkó, mebrán dendrit, membrán végbunkó ) ellehetetlenítik a matematikai 191

192 modellt. A bonyolultság megértése végett modellezzünk egy 7 neuronból és 3 rétegből álló idegrendszert. Láthatjuk, hogy ebben a leegyszerűsített példában is 72 kapcsolás lehetséges, (pedig még a visszakapcsolásokat nem is használtuk). Most képzeljünk el 7 réteget és 20 milliárd neuront visszakapcsolásokkal (és még ez a példa is le van egyszerűsítve, hiszen a neuronnak csak a vezetőképességét használtuk fel). Ezek alapján nem csoda, hogy egy mai átlagos ember agyának 2 3 % -át használja ki, azaz mondhatjuk bátran: az új információ számára mindig van elegendő hely, működni képes struktúra, a tanulásnak ilyen értelemben nincsenek határai. Felhasznált irodalom Szesztay Károly és Sz Gábor Margit: Bolygónk véges türelme. TETT, 1986/4. National Geographic Nov old. Több honlap Becze Szabolcs X. E 192 SZÓLAMOK KÉT 20. SZÁZADI REGÉNYBEN J. D. Salinger: Zabhegyezõ Bohumil Hrabal: Túlságosan zajos magány Néhány szempont a szólamok tanulmányozásához A hangok és a szólamok váltakozásának megfigyelése epikus művekben szorosan összefügg a nézőpontok tanulmányozásával. Sem a szólam, sem a nézőpont nem lehet homogén: mindig kölcsönhatásban áll más hangokkal, más nézőpontokkal. Mindkettő működhet értelmező alakzatként egy másik alakzat számára. Maga az olvasás sem lehet homofón aktus, hisz ott van az olvasó és a könyv közötti interakció, mely eleve meghatározza, hogy a szólamok miként érvényesülnek, értelmeződnek a befogadóban. Így nem lehet lényegében egyetlen nézőpontot az adott szólamra meghatározónak tartani, mert egyidőben több nézőpont érvényesül, ezek beépülnek a szólamba. A többszörös nézőpont, a polifónia a befogadó számára az előző tapasztalatokhoz, olvasmányélményekhez kötötten érvényesülhet. Ezek a projekciók a szövegbefogadó interakciót segíthetik, ám gátolhatják is azt. A viszonyítási rendszer felépülhet kulturális utalásokból, intertextuálisan (más szövegek felidézésével) vagy például egy tudatfolyam regény esetében a már megélt és ismerős gondolati tevékenységekből is. Így a szöveg befogadása a szólamok, nézőpontok felismerésének, értelmezésének függvényében változhat.

193 Talán ennek tanulmányozására a legtágabb keretet a regény nyújtja. A regény állapítja meg Bahtyin egy tanulmányában az egyetlen keletkező és még nem kész műfaj, egyedül ez alkalmazkodik az olvasáshoz, mivel a többi nagy műfaj az írásbeliség előtt is létezett, s így nincs olyan kánonja, mint a többi műfajnak. Tehát a regény esetében nincsenek konvenciók, még a cselekményességre, az elbeszélői pozícióra, akár a szereplői intervenciókra vonatkozóan sem, hisz egy örökké önmagát kutató és minden kialakult formáját felülvizsgáló műfaj. A szövegen belüli szólamok tehát a szöveg határain kívüli, a befogadó szöveg közti szólamról az előbb írtam nem rendelkeznek állandó, jól meghatározott szerepkörrel, jelentéssel, ezek mindig változnak akár az utalásrendszer, akár a történetalakítás függvényében. Egy szólamban érvényesülhet több nézőpont is, s a nyelvi utalások kapcsolatot teremthetnek más szólammal is. A szólamok keretei nem állandóak, ez már a prózatechnikához kapcsolódik, mely megújulása, alakulása során mintegy kitágította az elbeszélés határait. Ezek a hangok általában egy történet, egy folyamat, a szüzsé megjelenítése köré szerveződnek. Ezekről az elbeszélői modalitásokról lenne szó a továbbiakban. J. D. Salinger: A zabhegyezõ A Zabhegyezõben a főhős, Holden Caulfield szólama többféleképpen érvényesül. Az ő elbeszélői pozíciója nem stabil. Ő a történet elbeszélője, tehát az általa elbeszélt eseménysor múlt idejű, rekonstruált. Hallgatósága többszörös: először feltehetően egy társa a szanatóriumban, itt tartózkodik Holden az elbeszélés jelenében, 17 éves és tbc-s. Ez a hallgató azonban sohasem szólal meg, ezért feltételezhetően fiktív. Lehet, hogy maga az olvasó válik Holden partnerévé, és ő csak leírta a történetét. Ennek ellentmondanak azonban Holden szófordulatai, egész előadásmódja, meg minden. Holden élőszóban előadott története (feltételezzük ezt az elbeszélés helyzetéről) adja a közvetlenségét, a hitelességét annak, amit mond. A stílus gördülékeny, így a személyiség megragadható. Az elbeszélésben találunk önértelmező részeket is. Így már az elején kiderül, hogy Holden nem egy ilyen Copperfield Dávidféle marhaságot akar leadni. Ezzel lényegében nem a műfajtól határolódik el itt is énelbeszélésről van szó, hanem annak stílusától, látásmódjától. Míg Holden beszél, lassan bomlanak ki, bukkannak fel a gyermekkori tapasztalatok is így beszél az öccséről, Allie-ről, aki fehérvérűségben halt meg, és akit a magához legközelebb álló barátnak tartott, vagy a múzeum, a park kapcsán szintén felidézi emlékeit, és olyan lelki sérülésekről is szó van Mr. Antolini kapcsán, mint a pedofília ( Legalább hússzor történt ilyesmi velem gyermekkorom óta. Ki nem állhatom ). A régmúltat a közelmúlttól nem lehet elválasztani, ezek a tudattartalmak egyszerre vannak jelen: a történet felidézése közben a jóval régebbi tapasztalatokkal teremt kapcsolatot, idézi fel őket. 193

194 A regény zárása szintén egy reflexió magára az elbeszélésre vonatkozóan: Röhejes. Soha senkinek ne mesélj el semmit. Ha elmeséled, mindenki hiányozni kezd. Az emlékezés jelenthet újraátélést is, visszatérést a múltba. Holden azonban a múltbéli emlékek és a jelen közti ellentétről beszél. Ugyanakkor lehet egy fintor is a pszichoanalitikus pofa felé, hisz a pszichoanalízis lényege, hogy a folyamatos beszélésben rejtett tudattartalmakat tárjon fel. Holden ezt pontosan az énelbeszélés végén ítéli el. A regényben kétszer is van szó arról, hogy Holdennek analízisre lett volna szüksége: 13 éves korában, amikor öccse, Allie meghalt, elkeseredettségében betörte pincéjük összes ablakát, összeroncsolva a kezét. Analízist javasol egy volt iskolatársa, Carl Luce is, akivel a történet idején találkozik az egyénisége fejlesztése érdekében, mondván, hogy ő még nem elég érett a nemi életre. Holdennél a szólamok vizsgálata nemcsak szövegszerűen, hanem lélektanilag is indokolt. Serdülőként a még bizonytalan személyiségképpel rendelkező Caulfield még nem találja a saját hangját: ezért van az, hogy állandóan különböző szerepeket, pózokat vesz fel, más-más hangon szólal meg. Ám ő az, aki gyűlöli, ha valaki megjátssza magát, ezért utálja a mozit, Hollywoodot és a színészeket is. Nemegyszer egészen komikus kijelentéseket tesz, mint: Általában mindenhez analfabéta vagyok, de sokat olvasok, vagy Utálom, ha a színészek megjátsszák magukat. Holden a szerepeivel valóban el akar rejtőzni az ilyen emberek elől, ám ezeket gyakran felváltják őszinte kitörései. Mivel a fiú lelkileg sérült, nem viselkedik következetesen. Nagyon kevés ember van, akit közel enged magához, talán Phoebe, a húga áll a legközelebb hozzá meg Jane Gallagher, akibe szerelmes. A különböző szerepek mélyén ő az, aki őszinte és eredeti társra vágyik. Az elbeszélői, 17 éves Holden kommentálja a régebbi eseményeket. Az ő szólama csapongó, és nem mindig egészíti ki a 16 éves Holden, az emlékek szereplőjének szólamát. Például a kezdet egészen objektív: mikor Stadlater, a szobatársa bejelenti, hogy Jane-nel randevúzik, az elbeszélő nem magyarázza el Holden izgatottságának okát, erre csak jóval később kerül sor. Ez egy újabb visszaemlékezés keretébe épül be a történeten belül, nem az elbeszélő jelenében van mindez elmondva, hanem mintha Holden az egészet, Jane-nel való megismerkedését és kapcsolatát ott, a New York-i hotelszobában idézné fel jóval a Stadlater-rel való verekedés és a Pencey elhagyása után. Érdemes megvizsgálni a Mr. Antolinival való találkozást is, magát az egész jelenetet, mely önértelmező szólamnak tekinthető az egész regény szempontjából. Mr. Antolini egyike Holden régi angoltanárainak: fiatal, rámenős, intelligens, aki könnyen ért szót a fiúval. A másik tanár még az öreg Mr. Spencer, aki színrelép a regényben. Mindketten aggódnak Holdenért. A két beszélgetés között mégis órási a különbség: Mr. Spencer öreges, pedáns megjegyzései, patetikus bólogatásai korántsem hatnak Holdenre úgy, mint Antolini világosan kifejtett baráti tanácsai a tanulással meg az egyéniségé- 194

195 vel kapcsolatosan. Talán ő azt fogalmazza meg, amiről a regény szól: hogy mi történik egy olyan serdülővel, mint Holden Caulfield, ha nem ismeri saját képességének határát, és az összeomlás felé halad. Ezt az összeomlást azoknak találták ki, akik az életben valami olyan után kutattak, amit a saját környezetük nem tudott nyújtani nekik. Vagy csak azt hitték, hogy nem tud nyújtani. És abbahagyták a kutatást. Abbahagyták, mielőtt igazán elkezdték volna. Ugyancsak ebben a jelenetben van szó Holden beszéd/elbeszélésmódjáról is, közvetett módon. Holdennek jobban tetszik egy olyan előadás, melyben az illető feltárja személyiségének, személyes tapasztalatainak rétegeit azáltal, hogy nem a lényegről, a megadott tárgyról beszél. Antolini viszont fontosnak tartja az adott keretbe való beilleszkedést. Itt közvetve a konformitásról van szó. Holden valóban ragaszkodik az általa értékesebbnek tartott előadásmódhoz, mely néhol szaggatottan, ötletszerűen épül fel. Holden olvasásmódjára is jellemző a következő: Engem az ken a falhoz, amikor olyan a könyv, hogy az ember a végére azt szeretné, ha az író iszonyú jó haverja lenne, akit akkor hív fel, amikor akar. Érdekes ellenpontozó megfogalmazások a személytelen, ember -es kijelentések, melyek sűrűn előfordulnak a szövegben, rendszerint egy rövid kis jelenet pesszimista kitágításaként. Például míg Spencer próbál Holden lelkére beszélni, Holden hirtelen átvált gondolatban egy másik síkra a felnőttek meg nem értő viselkedését utasítja el....meg aztán néha túl gyerekes vagyok a koromhoz képest. Mindenki mondja, főleg az apám. Részben igaz is, de nem egészen. Az emberek folyton azt hiszik, hogy valami egészen igaz lehet. Azzal együtt pedig le vannak, de időnként halálosan unom a felszólításokat, hogy viselkedjek a koromhoz illően. Néha pedig sokkal komolyabban viselkedem, mint amennyi vagyok tényleg!, de azt az emberek nem veszik észre. Az emberek soha nem vesznek észre semmit. Vagy az egyik bárban való jelenet után, ahol találkozik egy számára antipatikus nővel, bátyja volt barátnőjével, levert hangulatát mi sem mutatja jobban, mint ez a fejezetzáró mondat: Az emberek mindent elrontanak az embernek. Ezek a kijelentések körvonalazzák Holden hangulatainak képlékenységét, befolyásolhatóságát, azt, hogy ezek a megélt események mennyire kitágulhatnak benne és felkavarhatják őt. Így ezeknek a személytelen felhangoknak Holden elbeszélésében óriási szerepük van. Végül a címet szeretném megvizsgálni. A cím és a mű viszonya külön szólamként értelmezhető, mivel a köztük lévő kapcsolat soha nem véletlenszerű, s a cím kulcs a regénybeli hangok érvényesülésében. A Salinger-regény címének szó szerinti fordítása Fogó a rozsban lenne (The Catcher in the Rye), ami utalás egy Burns idézetre és egy jelenetre a regényben. A magyarított Zabhegyezõ azonban nem ferdíti el azt a korrelációt, melyet Salinger fel kívánt állítani a címmel. A Burns idézet ott hangzik el, mikor Holden meglátogatja húgát, Phoebét, aki ráérezve bátyja helyzetének kilátástalanságára, s az egész 195

196 űrre, ami lelkében van, arra kéri Holdent, mondjon valami olyat, amit szeret. Holdennek több dolog jut eszébe egyszerre: tudja, hogy nem akar pénzhajhász, öntelt, képmutató felnőtt lenni, tudja, hogy fontosak számára Allie, halott öccse és Phoebe. Hirtelen egy Burns vers dallama jut eszébe: Ha valaki fog valakit a zabföldeken, Phoebe kijavítja, helyesen így van: Ha valaki lát valakit a rozsföldeken. Holden ábrándja az, hogy a rozs- vagy zabtábla közepén, egy sziklán áll, és az ő feladata lenne megfogni és irányítani a szaladgáló krapekokat, mármint úgy értem, ha például szaladgálnak, és nem tudják, merre mennek, akkor én ott teremnék, és megfognám a srácot. Nem is csinálnék semmit, csak ezt egész nap. Én lennék a srácfogó a rozsban. Tudom, ez hülyeség, de ez az egyetlen, ami igazán szívesen lennék. Ezen a jeleneten kívül még található egy a regényben, amely kapcsolatba hozható a címmel, és ezzel a jelenettel is: a 16. fejezetben Holden a Broadwayen sétál, előtte egy szegény család halad, és egy kisfiú az úttest szélén, a járda mellett megy, és énekel. Ezt a számot énekelte: ha valaki zabot hegyez a zabföldeken. Autók húztak el mellette, fékek csikorogtak, a szülei nem figyeltek rá, ő meg csak ment a járda mellett és énekelt. Ettől kezdtem magam jobban érezni, végre nem voltam már annyira letört. Ez tekinthető a korábban említett jelenet előzményének is. Mindkettő kapcsolatban áll a címmel. A magyar Zabhegyezõ az eredeti címen túlmutató jelentést is hordoz: jelzi ennek a cselekvésnek az esetlegességét, ám egy másik szólammal való, általam észlelt dialogikus viszony egyáltalán nem utal a hiábavalóságára is, sőt. Ez újra a már említett Mr. Antolini-jelenetben hangzik el, részese annak a nevelő, segítő szándékú beszélgetésnek, amiről már volt szó korábban: Nagyon, nagyon sok ember volt már ilyen erkölcsi és lelki válságban, mint te most. Szerencsére volt köztük, aki feljegyezte az akkori problémáit. Tanulsz majd belőlük, ha akarsz. Mint ahogy egyszer, ha valamit már felmutattál életedben, valaki más tanul majd tőled. Csodálatos, kölcsönos folyamat. És ez nem nevelés. Ez történelem. Ez költészet. A cím, Holden szólama a srácfogásról, az ehhez kapcsolódó másik szólam és Mr. Antolini szólama összecsengnek, dialogikus viszonyuk új értelmezési lehetőségeket adnak a regénynek. 196 Bohumil Hrabal: Túlságosan zajos magány A Hrabal regény szintén az énelbeszélések kategóriájába illeszkedik be. A történet elbeszélője Haňta, aki hidraulikus présével papírt báláz egy prágai papírbegyűjtőben. Az elbeszélő és a szöveg(ek) közt különleges viszony áll fenn. A könyv indítása tartalmaz egy műfaji, stílusbeli önértelmezést: Harmincöt éve dolgozom a papírbegyűjtőben, és ez az én love storym. Haňta szerelmi története a könyvekről, szövegekről szól. Különös, ahogy a könyv megjelenik: úgy, mint papír, hulladék, szemét, tehát anyagszerűen is, és mint szellemi érték, mely az emberek gondolataiban él tovább. Az egész regényen

197 végigvonul a játék a könyvvel, mint produktummal: szellemi és anyagi termékkel. A kétoldalúság állandó szerepeltetése adja a feszültséget. Haňta szólama, szövege nem mentes az akaratlanul elolvasott könyvek hatásától, mint ő maga kijelenti az elején:...akaratom ellenére vagyok művelt, így hát voltaképpen nem is tudom, mely gondolatok a sajátjaim, és melyeket olvastam ki valahonnan, így aztán ez alatt a harmincöt év alatt összefonódtam önmagammal és a körülöttem levő világgal. (...) és most látom, hogy az agyam egyenlő a hidraulikus prés feldolgozta gondolatokkal, az ötletek báláival. A Túlságosan zajos magány így az intertextuális viszonyok sűrítménye, allegorikus értelmezése. A szólamok, hangok sokfélesége nemcsak a könyvek közti dialógusban, hanem az értékszembesítésben, átértékelésben is rejlik. Haňta a könyvek nyújtotta esztétikai tapasztalatot egy állott, rothadás szagú, lerobbant pincében éli meg. Ő az, aki testileg, életmódjában züllött, mégis az esztétikum teljességét, a szellemi felsőbbrendűséget találja meg a könyvekben. Olyan fogalmak válnak itt többértelművé, mint az esztétikum, a kultúra vagy a modernitás. A teremtést, az elértéktelenedést, a pusztulást Haňta számára az ipari méretű papírfeldolgozás jelenti, számára végzetes a jóval nagyobb és jóval hatékonyabb prések bevezetése. A mammutgép összepréseli, lerontja az ő világát, azokat az örömöket, melyeket a könyvekből merített, a gyorsabb munkamenet embertelenséget, a papír lelketlen anyagként való kezelését jelenti. Haňta világának összeomlását az a látomás érzékelteti a legjobban, képszerűen, amikor présével az egész Prágát, kanálisaival és templomaival együtt egy 100 m élű bálává préseli össze. A regényben, a fikción belül is szervezőelem a látomás, Haňta látomásai, a csattanószerű vég az elképzelt öngyilkossággal együtt. A másik ellentétező vonásokkal megjelenített téma a teremtéssel kapcsolatos, a pusztítással is, természetesen. Bár a gigantikus présnél a munka steril közegben folyik, mégis, a könyvet szellemileg pusztítják el, úgy, hogy olvasatlanul dolgozzák fel, míg Haňta a műhelyben, a rothadás mellett is világokat teremtett az olvasással. A cím Túlságosan zajos magány szintén ilyen ellentétező képnek hat. A zajt okozhatja ha az elsődleges jelentésréteget vizsgáljuk a hidraulikus prés zaja. Ha metonimikusan közelítjük meg, akkor jelentheti a többszólamúságot: a megszámlálhatatlan könyvek szólamait, melyek elkeverednek Haňta hangjával, elnyomják őt. A Haňta beszédmódja lendületes, sodró, a végeérhetetlen mondatok folyama mintha egybemosná a szöveget, itt-ott hagyva egy kisebb szünetet az elbeszélés ritmusában. A szöveg így megjelenítésében is sűrített, préselt. Így aztán véres verítéktől csatakosan dolgoztam tovább, és egész idő alatt, míg a cigánylányok a pincében voltak, Jézus és Lao-ce a présem teknőjénél állt, hogy most, amikor újra egyedül voltam, és magamra hagyatottságomban a munka mechanizmusába kapaszkodtam, és a húslégygyűrű egyfolytában ott 197

198 örvénylett körülöttem, hogy most lássam, milyen egy teniszbajnok Jézus, aki éppen most nyerte meg Wimbledont, míg a tökéletesen elnyűtt Lao-ce egy kereskedőhöz hasonlított, aki, bár bő készletei vannak, úgy fest, mintha semmije se volna, láttam Jézus összes jelének és szimbólumának véres testiségét, míg Lao-ce halottas ingben állt, és egy gyalulatlan deszkapallóra mutatott, láttam, hogy Jézus egy playboy, míg Lao-ce egy mirigyei által cserbenhagyott agglegény, láttam, hogy emeli fel Jézus parancsolóan a kezét, határozott gesztussal elátkozva ellenségeit, míg Lao-ce, mint egy átlőtt szárnyat, rezignáltan leejti a kezét, láttam, hogy Jézus romantikus, míg Lao-ce klasszikus, hogy Jézus a dagály, és Lao-ce az apály, hogy Jézus a tavasz és Lao-ce a tél, Jézus a megtestesült, felebarát iránti szeretet, Lao-ce a sivárság teteje, Jézus a progressus ad futururum, Lao-ce a regressus ad originem A könyv egyszerre szól a pusztításról és a teremtésről, az alantasságról, a förtelemről, de az emelkedettségről is. Jelzésértékű, hogy az egyetlen cselekedet, amire csak filozófiai utalás történik, és nem jelenik meg történésként, képileg egyetlen célzás erejéig sem, az az, hogy az összepréselt papírt újra felhasználják, s így a regressus ad originem tényleg megfelel a progressus as futururumnak (mint ahogy azt később Haňta egy elmélkedésében leszűri). Végül Hrabal vallomása a dialektikus szerkesztésmódról és portréról: A régiek tehát jól tudták, hogy minden ember portréját dicsősége és gyalázata dialektikus egysége alkotja. Mi, huszadik századiak hajlamosak vagyunk rá, hogy magunkban csak a dicsőséget, másokban viszont csak a gyalázatot lássuk meg. Márpedig ez a káosz kezdete. Térjünk hát vissza az ember dialektikus portréjához, mint minden dolgok egyedüli mércéjéhez! Felhasznált irodalom: Bahtyin, Mihail: Az eposz és a regény (A regény kutatásának metodológiájáról) [Az irodalom elméletei III. kötetébõl] Jelenkor Kiadó, 1997, Pécs Cunliffe, Marcus: The Literature of the United States (Penguin Books, 1968, Suffolk) Hrabal, Bohumil: Gyöngéd barbárok, innen: Túlságosan zajos magány (Európa Könyvkiadó, 1985, Bp.) Salinger, Jerome David: Zabhegyezõ (Európa Diákkönyvtár, 2003, Bp.) Žmegaè, Viktor: Történeti regénypoétika (A huszadik századi regény alapvetõ kettõsége) [Az irodalom elméletei I. kötetbõl] Jelenkor Kiadó, 1996, Pécs Ferencz Orsolya X. B 198

199 LEPKESZÁRNYAK VÁNCSA RENÁTA KATALIN A MÉHECSKE Ide-oda száll, röpköd, Majd rászáll egy virágra, Kiszívja a friss nektárt, S viszi a kaptárba. A nektárból méz lesz, Azt nagyon szeretem, De a méhecskétől el nem veszem, Inkább a boltból megveszem. KOVÁCS HUNOR ÉNEK EGY KATONÁRÓL Vitézek, mi lehet Ez széles föld felett Szebb dolog az végeknél? Írta meg Balassi, Nem volt hogy ismerni Szurdokpüspökit. Jobb ennél. Ugyan, még nekem sem Ismerős teljesen, Csak mit mindenki mesél. Hogyha már itt a nyár, S hogy kisüt a nap, vár Egy jó hely, hol bennünket Összeköt a közös Anyanyelv, s ördöngős Szójáték. Ezért minket Elhoznak e helyre: Megismerni egyre Újabb s újabb énünket. Persze nem csak ez van. Találhatunk másban Jókedvünkre valót, hogy Ne unjuk el magunk: Egy jót táncolhatunk. És ha energiánk fogy, Festhetünk egy képet, Napfelkeltét, szépet, Időnk telik valahogy. De ez nemcsak móka, Tanulunk titokban, Színészetet. Látom már Évről évre újból Lelkesült ifjakból Válik jó irodalmár. Nem rejtőzhet többé Föld alá, ég felé A történelmünk el már. 199

200 Most viszont mesélek Pár tettet tenéktek A vitéz katonáról, Mert nékem, bevallom, Ez lenne szándékom; Hol erről, hol arról A makacs vagy bátor Ifjú és kalandor Balassi Bálintról. Míg Balassi Anna Kegyeit kutatta, S Egerben vitéz volt, Fejében fontolta Érdekházassága Miképpen hozhat jót Dobó Krisztinával, Unokahugával. S nyomban elvette Dobót. Később ugyan kérte, Anna nem ígérte Szép kezét Balassinak A hűtlen Krisztina Nem volt már szép csoda, S nem tetszett a pápának Vérfertőzés vádja. Ő meg két szék közt a Pad alá hullt bajnok. Hát újra megkérte, Anna nem ígérte Szép kezét Bálintnak. Sárospatak övé, Nincs már nője többé. Vénlegények maradtak. Emberségről, ha nem, hát Vitézségről formát Na, azt ők adhatnak. Esztergom falánál Kereste a halál, Mikor éri utol őt. S megbünhődte Bálint Rosszat és jót megint, Múltat és a jövendőt. Vitézként halt meg ő, Katona s szerető, Végeket hősen védő. BAROK ISTVÁN ÁLOM Látlak, hallak, nézek rád Látom, hogy bámulsz az éjszakán át Nem tudod ki vagy, hol vagy, mi lettél? Gondolkodom, talán észrevettél? Felém fordulsz, nem látsz, átnézel rajtam Erre megrémülök, dermedve maradtam. Közeledsz, átlépsz rajtam ésszel, De soha nem láthatsz, soha nem érhetsz el. 200

201 Én sem juthatok el hozzád tudom, Bármennyire küzdök, bárhogy akarom. A fal, mi elválaszt le nem dönthető; A cél, mi közel van, el nem érhető; Mi történt? Mi lett? Talán észrevettél? Ledőlt a fal? Közelebb lett a cél? Itt állsz előttem, hogy szemembe nézz várom De eltűnik minden. Végetért az álom. Felülök ágyamban és mit látok semmit. Hallgatózom semmi, csak szokásos csendszünet. Sehol sem vagy, pedig keresnélek, várlak Hadd legyen már holnap, hagyd még hogy álmodjak. MIHÁLY EMESE CSAK EGY PÉLDA Ha állat lennék, nem tartanék embert! kezdte Mike a beszélgetést édesanyjával, aki megbotránkozva ejtette ki a gyorsforralót a kezéből. Mi vezethet egy kilencéves fiút arra, hogy az emberiséget ennyire megvesse? A kis Mike látván, hogy témája nem talált termőtalajra, bement a szobájába és tovább társalgott. Ezúttal egyedül. Ostobaság! A teremtés koronájának szüksége van az őt övező elemekre. Miért nem veszi végre tudomásul senki? Igen, ez így van! Egy képzeletvilágban él, pedig a mi világunk nem is az. Tulajdonképpen a valóságot nem látja, de egy használható álomvilágot sem tud megalkotni. A Föld többi tényezője a valóságot éli: megállás nélkül lüktet az áram a huzalokban, a tavaly ültetett tölgyfában a nedvek állandóan keringenek, ahogyan a tenger hullámai is tudják dolgukat, megállás nélkül nyaldossák a partot. Csak nekünk, embereknek van szükségünk szünetekre, pihenésre, pillanatnyi elmezavarokra. És persze az álmokat, képzelgéseket se felejtsük ki. Hát ez lenne az a bizonyos valóság? Dehogyis! Az emberek a valóság és az álomvilág között, valahol félúton megrekedtek, és nem tudnak szabadulni ebből a lehetetlen fogságból. Sokan rájöttek már erre a tényre, de vannak olyan példányok is, akik nem tudják megfogalmazni, hogy sehova sem tartoznak, csak érzik a hiányt, a teljesség hiányát: ekkor kezdenek unatkozni. Ilyen unatkozók például a szomszédok, akiknek a legnagyobb gondjuk, hogy miért nyitjuk ki az ajtót, amikor bemegyünk a lakásba vagy hasonló érthetetlenségek. Ami viszont még az unatkozásnál is meglepőbb, az az emberi ellentmondás. Legtöbben utálják, félnek a kígyóktól, holott az emberek sokkal ármánykodóbbak, visszataszítóbbak bármilyen 201

202 csúszómászónál. A kígyó legalább egyben vedli le a bőrét. Az ember nem! Csak cafatokban hullatja el, és ezért sokféle bőre, arca lesz. A helyzet határozza meg, hogy melyik bőrünk aktiválódjék. De talán nem kellene ilyen gátlástalanul ítélkezzem az emberiség felett, hiszen én is csak egy halandó vagyok. Jobb, ha lefekszem. Mike rendberakta játékait (attól félt, ha alvajáró, akkor éjszaka botorkálni fog a szanaszét hagyott játékokban), elbúcsúzott a fiatal tölgytől, amelyet azért ültetett, hogy figyelhesse a negyedik dimenzió viselkedését, majd hálózsákjába burkolózott, és a semmiből, ahol az emberiség megrekedt, átbukott az álomvilágba. Lüktetés hallatszott a távolból, kiegyensúlyozott, periodikus ütések, szívdobogás. A gyerekszoba lassan beolvadt az új, eddig soha nem látott környezetbe. Egy idegen házban volt, de valahonnan ismerte a helyet. Óriási mozaikkal kirakott termek, oszlopcsarnokok követték egymást, hosszú folyosókat alkotva. A folyosó legvégén egy szoba volt. Benyitott. Egy hatalmas fülke volt a szobában, az alján és a tartófáin barokk-mintázattal. Az ágy kárpitja és függönye aranysárga selyemből készült, az ágy mellett pedig egy arany, göndör hajú kislány állt. Egy szívet tartott a kezében: Itt, ahol a képek és a hangok kavalkádja nem hagy nyugodni Téged, ahol nem mersz gondolkodni, csak várod, hogy szemeid lecsukódjanak, itt, ebben a szívben megtalálod kérdéseidet és a válaszokat a kérdésekre. A világod középpontját tartom a kezemben suttogta személytelen hangon, az álomvilág középpontját. Tessék! Ez a tied. Igaz, kiterjedésre nem nagyobb egy nagyvárosnál, tartalomra viszont meghaladja az univerzum határait. A kislány eltűnt, Mike pedig a tengerparton találta magát. Kezében ott volt a szív. A látóhatárt kémlelte. Minden irányból víz vette körül. Szorongás fogta el. A szívet a tengerbe dobta, majd ő is utána ugrott a végtelen mélységbe. Ismét lüktetést hallott. A tenger hullámzását belülről hallotta. A lüktetés, a hullámzás és még a ki tudja, milyen tényezők ritmusokká fejlődtek, ütemekké, pergésekké. Érezte, eggyé vált a kék sötéttel, a mélység nyomása szétfeszíti mellkasát, és titkon belopja magát lelkébe. A sötétből fokozatosan fehér nyalábok váltak ki. Lágyan, szemérmesen hajlongtak, nem akarták megtörni a feketeséget. Mike megállapította: lélekvándorlás. Csak a fehér, tiszta lelkek vándorolhatnak. A nyugtalan lélek képtelen vándorolni. A nyugtalan lélek fekete marad. Sok lehet a lebénult lélek, mert még mindig a fekete uralkodik. A sötét lelkek, fehér nyalábok lassan világospiros erezetté alakultak, a fekete léget egy egyre táguló fényrés szelte át középen. Mike hirtelen kinyitotta szemeit. Már elmúlt nyolc óra. Mike kiugrott az ágyból. Már megint elkésett. Az első igazi diplomáját kaphatná meg, ha időben odaérne a zeneakadémiára. Az akadémián meg voltak elégedve a zenei tudásával. Már kiállítottak egy elismerést Mike részére, amellyel akár a filharmóniába is bekerülhet. Ehhez persze fel kell hagynia szórakozottságával, le kell mondania egyéni stílusáról és az álmok világáról. 202

203 Mike csak vizsgálta a jövőt jelentő papírt: Most mihez kezdek? Sorsolni kellene! Vagy legalább kitalálni valamit. Még, hogy vannak jelek az életben Mike töprengését telefoncsöngés zavarta meg: Jó, mondjad! Jó reggelt, Felség! John, térj a lényegre! Hogy érzi Magát ezen a csodálatosan TÉRJ A LÉNYEGRE! Írtam egy dalt. Dehogy írtál! A hangjegyeket sem ismered. Ez nem vicc! Komolyan mondtam: írtam egy dalt, a címe Még nincs címe. Ahogy a többi nyolcnak sincs, amelyeket ezután írtam. Mike! Tudom, hogy nem vagy realista, és lenézel minden dolgozó lényt, de az a bizonyos reinkarnációd nem fog eltartani téged, mint ahogyan eddig sem tette. Csakhogy ezután már a szüleid sem fogják elhalmozni a drága fiukat mindennel. És neked valamiből majd élned kell, nem igaz?! Összefüggéstelenül beszélsz. Mike! Te meg én, mi ketten jó, jöhet még a tudatod másik három személye is egy zenekart fogunk alapítani! Úgy érted, hogy mi? Mármint, hogy mi? Hát nem? Dehogynem! Fél órán belül nálad vagyok. És mi lesz a nevünk? Az a legkevesebb. Mondjuk, Felség, hahaha. Szia. Na tessék! Felség. Buta egy név, és a dalok is legalább ennyire buták lehetnek, még címük sincs. De legalább szétverhetem a dobokat Nem jó ez, John! Ezek nem igazi dalok. Hol vannak a régi elképzelések? Ne gyere nekem az ideológiáiddal, mert te is tudod, hogy az álom és valóság közti úgynevezett semmit még te sem tudod átugrani. Azért nem, mert semmi! Gyerünk, Mike, szállj már le a földre! Kinek van manapság szüksége álmodozókra? Nekem! A Felség albumunk nem volt sikeres, és ezt te is észrevetted. De talán lehetne más album sikeres. Képzeld el, hogy az álmok összeolvadnak a hétköznapokkal, és együtt hódítanak. Talán ezzel eltűnik a semmi. Idővel. A szomszédok nem fognak többé unatkozni, gondolkodni fognak. Gondolkodni medvéken, akiknek a talpukon piros háromszög van, szakállas átjárókon, végteleneken és nyugtalan lelkeken, a világegyetem azon elemein, amelyeknek csak a képzelet világa biztosít életteret. Mit szólsz? Amikor a napok és álmokkal egyesülnek? Ez lehetne az új album címe. Pontosan! Ez hihetetlen. Ha ébren vagyunk, akkor, kérlek, komolyra kell fordítanunk a szót. Neked tetszik az ötlet. Nagyon is. Ugorjunk neki. 203

204 Majd holnap. Most jobb, ha elvégzem a dolgom alfában. Mike hazament, leült a dobok mögé, és munkához látott. A levegő csak úgy hasadt a bőrök fölött. Mike nem csak az ütők pergését, cintányérok csendülését hallotta, hanem az egész dalt. És egyszer csak megszólalt az aranyhajú lány, az álombeli, személytelen hangon: Elnézést! James vagyok. Egy bizonyos Mike-ot keresek. Én vagyok. Jó estét! Olvastam a hirdetést. Én szívesen énekelek a zenekarban. Bizonyára mindannyian voltak már alfában. Ez egy nagyváros, ahol ezer meg ezer terem, cella, kamra és zsúfolt szoba van. Mindenkinek azonban külön alfája van, ahol kedve szerint rendezkedhet be. Pontosan tudja, melyik fiókba tette az aznapi ennivalóját, de ha már hazafelé tart alfából, hiába nyitogatja a fiókok százait, mindenikben csak egy kék tűpárnát talál. Az élelem pedig sehol nincs. Mike is haszontalanul keresgélt a fiókjaiban, amikor őt a város zajos élete felébresztette. Nyugodtan ébredt. Talán először életében elégedett volt és boldog. Elérte az oly rég felállított korlátokat, amelyeket észrevenni is csak kevesen képesek. Szerencsésnek mondhatta magát, mert rátalált sorstársaira, akiket nem kell félreállítania, mint a játékait, hogy meg ne botoljon bennük az álom fátyla alatt. A zenekar tagjai igazi főnyeremények voltak: mindannyiuk elméjében valóságos remekművek születtek, álmaikat színpadképessé tették. Sokáig tűnődtem azon, hogyan lehet színházi álmokat vagy akár álombeli színházakat létrehozni. Az észrevételem csak az volt, hogy én nem lennék képes ilyesmire. Talán Te sem. 204

205 VII. AZ ISKOLA ALKALMAZOTTAI A 2003/2004-ES TANÉVBEN Varga László - igazgató Sata Klára - igazgatóhelyettes CÍMZETES TANÁROK Antal Beáta - földrajz - angol Bács Károly - történelem Bara Katalin - magyar Barta Mónika - biológia Basa János - testnevelés Berényi Emőke Ibolya - német-angol Berszán M. Éva - testnevelés Berszán M. László - testnevelés Boda Székedi Eszter - német Bodor Juliánna - angol Boldizsár Ágoston - magyar Bors Mónika - román Borsodi L. László - magyar Buzogány Teréz - kémia Csapó Hajnalka - matematika Csata Emese - magyar Csiszer István - zene Csomós Róbert informatika Csonta Ildikó - informatika Csutak Judit - magyar Demeter István-Hunor - informatika Gaál László - fizika Gyarmati Dénes - informatika Halász Gyöngyi - fizika Herţa Enikő - német Imre Aranka - német Incze Miklós - fizika Izsák Zoltán - biológia Juhász András Réka - román Kolozsváry Katalin - angol Kovács András - latin Laczkó József - matematika Lőrincz Júlia - informatika Lőrincz Katalin - hittan Mátéffy Mária - angol-francia Mihály András - román Nagy Veronka - történelem Noszlopi Edit - német Orbán Zsolt - történelem Páll R. Olga - matematika Püsök Anna - román Ráduly Margit - rajz Silló Géza - testnevelés Szabó László - társadalomtudományok Szász Amália - Kinga - pszichológia Szatmári Mária - matematika Tamás Levente - földrajz Tamási Csaba - matematika Zsigmond Andrea - magyar BETANÍTÓ NYUGDÍJAS KOLLEGÁINK Ábrahám Annamária - kémia Kristó Boróka - magyar - angol Miklós József - francia-olasz Nagy Antal - fizika Ráduly Erzsébet - társadalomtudományok ÓRAADÓ TANÁROK Balázs J. Orsolya - pszichológia Bartolf Hedwig - német Elekes András - kat. hittan Hegyi István - ref. hittan Hodgyai László - matematika Szabó Irénke - pszichológia Tódor Erika - román 205

206 KISEGÍTÕ SZEMÉLYZET Császár Ibolya - főkönyvelő Antal Zita-Éva - főtitkárnő Kozma Csaba - adminisztrátor Erős Attila - informatika - rendszergazda Bíró Olga - könyvelő Bartó Ilona - titkárnő Bálint Hajnalka - pénztáros Borbé Levente - könyvtáros Borsodi Juliánna - laboráns Kósa Mária - laboráns Silló Ildikó - technikus Csató László - nevelő Laczkó Margit - nevelő Márton István - nevelő Nagy Piroska - nevelő Antal Géza - kapus Barta László - kapus Lakatos László - kapus Szőke Imre - kapus Abos Juliánna - segédszakács Adorján Erzsébet - segédszakács Barta Júlia - takarítónő Beján Katalin - takarítónő Fekete Ilona - takarítónő Gábor Gizella - takarítónő Gábor Veronka - takarítónő Karácson Rozália - takarítónő Kósa-Timár Gizella - takarítónő Péter Irén - takarítónő Péter Rozália - takarítónő Petres Mária - takarítónő Tokos Emma - takarítónő Ursu Mariana - takarítónő Tompea Júlia - főszakács Ambrus Borbála - főszakács Böjte Jolán - segédszakács Jánó Csilla - segédszakács Kémenes Veronka- segédszakács Tamás Péter - raktáros Kósa Margit - mosónő Antal Ferenc - karbantartó Bíró Árpád - villanyszerelő Nagy Imre - asztalos Páll Imre - gépkocsivezető Zakariás Éva - varrónő Bálint Tibor - kazánfűtő Fekete Attila - kazánfűtő Lakatos Ignác - kazánfűtő György Lajos - udvarmester 206

207 VIII. AZ ISKOLA TANULÓI OSZTÁLY: V. A OSZTÁLYFÕNÖK: SZATMÁRI MÁRIA-ENIKÕ Albert Balázs 9, 39 Csíkszereda Baka Krisztina 9, 57 Csíkszereda Barta Péter 9, 78 Csíkszereda Bálint Beáta 8, 42 Lázárfalva Bírta Norbert 7, 64 Csíkdelne Csóti Júlia 9, 82 Csíkszereda Dávid Tímea 9, 89 Csíkszereda Farkas Szidónia 9, 10 Csíkcsicsó Fehér Beáta 10 Csíkszereda Gergely Orsolya 9, 42 Csíkszentimre György Liza 9, 03 Csíkszereda Hajdú Imelda 9, 60 Csíkszereda Hegyi Magor-Péter 9, 57 Csíkszereda Kristó Noémi 9, 67 Csíkszereda László Endre 9 17 Csíkszereda Marosi Árpád 8, 96 Csíkszereda Nagy Csongor 9, 25 Csíkszereda Nagy Réka 9, 75 Csíkszereda Nagy Zsuzsánna 9, 71 Csíkszereda Pál Ákos 9, 92 Csíkszereda Pálfi Levente Imre 8, 75 Fitód Pável Petra 9, 50 Csíkszereda Péter Örs 8, 85 Csíkszereda Puskás Réka 9, 14 Csíkszereda Sárig Erika 9, 28 Csíkborzsova Szabó Zsolt 9, 14 Csíkszereda Szakács Gabriella 9, 67 Csíkborzsova Szőcs Katalin 9, 50 Csíkborszova Szőcs Noémi 9, 75 Csíkszereda Tankó Csaba 9, 03 Csíkszereda 207

208 OSZTÁLY: V. B OSZTÁLYFÕNÖK: BARTA MÓNIKA Antal Imola 9, 25 Csíkszereda Ábrahám Péter 9, 32 Csíkszereda Barta Gellért 9, 39 Csíkszereda Bodor Emőke 9, 67 Csíkszereda Bors Ottó 9, 25 Csíkszereda Csorba Katalin 9, 78 Csíkszereda Daró Ildikó 9, 07 Csíkszereda Dávid Tamás 9, 71 Csíkszereda Elekes Melinda 8, 82 Csíkszereda Forró Tímea 9, 78 Csíkszereda Gergely Levente 9, 25 Csíkszereda Kerekes Kristóf 9, 50 Csíkszereda Lakatos Botond 9, 39 Csíkszereda Lázár Csilla 8, 92 Csíkszereda Mihók Szidónia 9, 78 Csíkszereda Miklós Zsolt 8, 67 Csíkszereda Novák Noémi 9, 17 Csíkszereda Orbán Bernadette 9, 57 Csíkszereda Rancz Henrietta 9, 75 Csíkszereda Sárig Mónika 9, 46 Csíkborzsova Simon Zsolt 9, 60 Gyimesfelsőlok Solyom Zsolt 9, 60 Csíkszereda Szakács László 9, 14 Csíkszereda Szász Júlia 8, 75 Csíkszereda Váncsa Renáta-Katalin 9, 57 Csíkpálfalva Vízi Hunor Endre 9, 92 Csíkszereda Vonţea Ioan-Lóránd 9, 82 Csíkszereda Vrîncean Szabina 9, 50 Csíkdelne Xántusz Gellért-Lehel 9, 82 Csíkszereda 208

209 OSZTÁLY: VI. A OSZTÁLYFÕNÖK: ZSIGMOND ANDREA Bálint Melinda 9, 15 Csíkszereda Baló Botond 9, 09 Csíkszereda Bartis Barna 9, 00 Csíkszereda Biederman Richárd 8, 46 Csíkszereda Buslig Szabolcs 9, 56 Csíkszereda Csató Ágnes 9, 62 Csíkszereda Csipor-Fodor Alpár 9, 62 Csíkszereda Csiszer Szabolcs 9, 53 Csíkszereda Dánél Csaba 9, 00 Csíkszereda Egyed János 8, 78 Csíkszereda Ferencz Blanka 9, 25 Csomortán Fülöp Réka 9, 18 Csomortán Gegő Boróka 9, 37 Csíkdelne Imra-Páll Szironka 9, 34 Csíkszereda János Csongor 9, 21 Csíkszereda Kedves Ágota 9, 53 Csíkszereda Kirmájer Előd 8, 62 Csíkszereda Kovács Nimród 8, 62 Csíkszereda Lakatos Tamás elment Lalău Renata 9, 21 Csíkszereda László Réka 9, 18 Csíkszereda Molnár Helén 9, 31 Csíkszereda Osváth Kinga 9, 18 Csíkszereda Roman Róbert 9, 00 Csíkszereda Tankó Gabriella 9, 37 Csíkszereda Varga Attila 9, 75 Csíkszereda Veress Csongor 9, 25 Csíkszereda Vizi Zsolt 9, 59 Csíkszereda 209

210 OSZTÁLY: VI. B OSZTÁLYFÕNÖK: LÕRINCZ ÉVA KATALIN Ambrus Szabolcs 8, 31 Madéfalva András Melinda 9, 18 Csíkszereda André Emese 8, 90 Csíkszereda Antal Szabolcs 9, 43 Csíkszereda Bedő Anita 9, 87 Csíkszereda Bodó Emőke Julianna 9, 00 Csíkszereda Bokor Zsuzsa 9, 21 Csíkszereda Böjthe István 9, 50 Csíkszereda Böjte Izabella 9, 46 Csíkszereda Demeter Zselyke 9, 53 Csíkszereda Fülöp Annamária 9, 46 Csíkszereda Gothárd Zsombor 8, 75 Csíkszentmárton Hanner Emőke 9, 31 Borzsova Keresztes Judit 9, 40 Csíkszereda Kolcza Tünde Mária 9, 34 Csíkszereda Kopacz Kund László 9, 12 Csíkszereda Lőrincz Szende 9, 25 Csíkszereda Poráczki Evelin Melánia 8, 71 Csíkszereda Sánta Emőke 9, 00 Csomortán Sárkány Szabolcs 8, 81 Madéfalva Szász Győző 9, 46 Csíkszereda Székely Nándor 8, 75 Csíkszereda Szőcs Hunor 8, 65 Csíkszereda Szöke Katalin 9, 34 Csíkszereda Tankó Csongor 8, 50 Csíkszereda Tankó László 8, 56 Csíkszereda Veress Botond 9, 62 Csíkszereda Vitos Orsolya 9, 75 Csíkszereda 210

211 OSZTÁLY: VII. A OSZTÁLYFÕNÖK: JUHÁSZ-ANDRÁS RÉKA Abrudbányai Melinda 9, 77 Csíkszereda András Ágota 9, 25 Csíkszereda Balási Zalán 9, 80 Csíkszereda Baló Zsolt 9, 55 Csíkszereda Balog Kinga 9, 41 Csíkszereda Becze Annamária 9, 13 Csíkszereda Bíró Andrea 9, 44 Csíkszereda Bogos Imola 9, 88 Csíkszereda Búzás Beáta 9, 38 Csíkszereda Csiszer Gyöngyike 8, 36 Csíkszereda Dénes Ildikó 9, 05 Csíkszereda Ferencz Hunor 9, 27 Csíkszereda Geréd Ibolya 9, 61 Csíkborzsova Ilyés Zsolt 9, 80 Csíkszereda János Anita Erzsébet 9, 30 Csíkszereda Ladó Ágota 9, 86 Csíkszereda Mészáros Tibor 8, 86 Csíkszereda Nagy Tímea 9, 63 Csíkszereda Pál Csilla 9, 02 Csíkszereda Páll Hunor 9, 41 Csíkszereda Puskás Csilla 8, 91 Csíkszereda Skovrán Ádám Krisztián 9, 30 Csíkszereda Simon Imre 9, 13 Csíkszereda Szenyes Szilárd 9, 50 Csíkszereda Szopos Előd Árpád 9, 50 Csíkszereda Vágási Zsombor 9, 86 Csíkszereda Vikárius Réka 9, 83 Csíkszereda 211

212 OSZTÁLY: VII. B OSZTÁLYFÕNÖK: ORBÁN ZSOLT Balázs Előd 9, 52 Csíkszereda Bálint Boróka 10 Csíkszereda Bíró Réka 9, 58 Csíkszereda Boldizsár Eszter 8, 77 Csíkszereda Cseke Abony 9, 61 Csíkszereda Csutak Katalin 9, 72 Csíkszereda Erőss Anita 9, 83 Csíkszereda Ferencz Lehel 9, 69 Csíkszereda Gáspár Lilla 9, 69 Csíkszereda Gegő Imre 9, 44 Csíkszereda Illyés Ágota 9, 69 Csíkszereda Incze Andrea 9, 36 Csíkszereda Keresztes Franciska 9, 72 Csíkszereda Lőrincz István 9, 83 Csíkszereda Mátéffy Noémi 9, 47 Csíkszereda Mátyás-Barta Csongor 9, 63 Csíkszereda Nagy-Fazakas Csongor 9, 58 Csíkszereda Pál Andrea 9, 55 Csíkszereda Pálffy Áron 9, 11 Csíkszereda Péter Attila 9, 83 Csíkszereda Rangyák Eszter 9, 75 Csíkszereda Sárig Tamás 7, 77 Csíkszereda Süküsd Hunor 9, 75 Csíkszereda Szikszai László 9, 61 Csíkszereda Tövissi Júlia 9, 77 Csíkpálfava Varga Péter 9, 52 Csíkszereda Vízi Tünde 9, 61 Csíkszereda 212

213 OSZTÁLY: IX. A filológia OSZTÁLYFÕNÖK: BARA KATALIN Ambăruş Luiza 8, 44 Moineşti András Éva 8, 82 Tusnádfürdő Balázs Beáta 8, 27 Csíkszereda Balog Áron 8, 63 Csíkborzsova Bálint Csilla 8, 91 Csíkszereda Bándi Csilla 8, 88 Csíkszereda Csata Annabella 8, 74 Gyergyócsomafalva Erdély Tibor 8, 75 Csíkszereda Fábián Kunigunda 8, 33 Csíkszereda Fancsali Noémi 8, 11 Gyimesfelsőlok Ferencz Krisztina 9, 17 Szentegyháza Imre Tünde Noémi 8, 75 Csíkszereda Incze Ildikó Izabella 8, 52 Csíkszereda Kolozsvári József 8, 77 Csíkszereda Márk Boglárka 8,77 Csíkszereda Máthé Csilla 8, 38 Csíkszereda Nagy Aranka 9, 58 Szentegyháza Nemes Gabriella 8, 80 Tusnádfürdő Ördög Katalin 7, 80 Csíkszentttamás Radvánszky Beáta Zsuzsanna 8, 91 Csíkszereda Sántha Júlia 8, 63 Tusnádfürdő Simon Zsolt 7, 97 Tusnádfalu Szabó Ádám 8, 83 Csíkszereda Szabó Ildikó-Boróka 9, 33 Csíkszentdomokos Szász Gerda-Katalin 9, 00 Balánbánya Székely Tímea 9, 25 Gyergyócsomafalva Szőcs Orsolya 8, 44 Csíkszereda Tankó Katalin 9, 38 Gyimesközéplok Tankó Klára 9, 41 Csíkdánfalva Tankó Orsolya 9, 30 Tusnádfürdő 213

214 OSZTÁLY: IX. B társadalomtudományok OSZTÁLYFÕNÖK: SZABÓ LÁSZLÓ Antal Emese 9, 29 Csíkszereda Antal Karola 9, 42 Csíkszereda Becze Melinda 8, 47 Csíkszereda Bilibók Renáta 9, 39 Csíkszereda Blága Ágnes 9, 15 Madéfalva Csiszár Irén-Erika 8, 55 Jenőfalva Darvas Noémi 8, 50 Csíkszereda Darvas Orsolya 8, 76 Csíkszereda Demeter Katalin 9, 13 Csíkszereda Duka Ede-Botond 8, 39 Csíkszereda Erőss Izabella 8, 94 Csíkszereda Györgypál Réka 8, 73 Csíkszereda Halmágyi Zsófia Judit 9, 68 Csíkszereda Juhász Emőke 9, 00 Balánbánya Katona Melinda 9, 07 Csíkdánfalva Kirmájer Erika 9, 07 Csíkszereda Koszta Edina 8, 73 Gyergyócsomafalva Kraft Noémi-Henrietta 9, 36 Csíkszereda Ladó Gabriella 9, 00 Csíkszereda László Tünde 8, 41 Szentegyháza Lázár Réka 9, 39 Szentegyháza Lukács Andrea 9, 34 Csíkszereda Márton Melánia 8, 84 Csíkszereda Máthé Gabriella 8, 28 Balánbánya Mészáros Réka 8, 97 Csíkdánfalva Mészáros Zsuzsánna 8, 86 Csíkdánfalva Silló Ágota 8, 94 Csíkszereda Szász Andrea 8, 26 Balánbánya Tódor Júlia 8, 44 Csíkszereda Ţuvic Tímea Erzsébet 8, 15 Csíkdelne 214

215 OSZTÁLY: IX. C természettudományok OSZTÁLYFÕNÖK: BUZOGÁNY TERÉZ Baricz Csaba 8, 66 Csíkkarcfalva Bálint Emőke ismétlő Csíkbánkfalva Bege Szidónia 9, 30 Gyergyócsomafalva Bíró Izolda 9, 63 Balánbánya Bocskor Brigitta 8, 88 Csíkszentmárton Butunoi Heidi 8, 66 Csíkszentgyörgy Burján Zsuzsa 8, 72 Csíkszereda Costandi Noémi 9, 13 Gyergyóalfalu Dombi István-Levente 9, 69 Csíkszereda Gergely Andrea 9, 58 Csíkszereda Incze Borbála 8, 05 Csatószeg Ionescu Adrian 9, 25 Csíkszereda Iszlai József 9, 27 Csíkszereda Jankó Botond 9, 58 Csíkszereda Jánosy Cecília 7, 91 Csíkszentsimon Kánya László 8, 88 Menaság Lázár Noémi 8, 97 Lövéte Miklós Mária-Bernadette 8, 33 Csíkszentdomokos Negru Cristian 8, 97 Csíkszereda Németh Blanka-Krisztina 9, 32 Csíkszereda Potozky László 9, 41 Csíkszereda Sándor Zsombor 8, 16 Csíkszentsimon Szabó Szilvia 9, 19 Csíkdánfalva Szilágyi Botond 8, 94 Csíkszereda Tankó Noémi 9, 27 Csíkszereda Teleky Orsolya 8, 38 Csíkszereda Todor Boglár 8, 30 Csíkmadaras Veres Orsolya 9, 47 Csíkszereda Zakariás Botond 9, 36 Csíkszépvíz Zsók Hunor Tamás 8, 41 Csíkdánfalva 215

216 OSZTÁLY: IX. D matematika-informatika OSZTÁLYFÕNÖK: MIHÁLY ANDRÁS András Noémi 8, 25 Csíkszereda Balázs-Bécsi Boróka 9, 00 Csíkszereda Balázs-Schrdi Csanád 8, 69 Csíkszentmárton Bálint Izabella 9, 34 Csíkszereda Bene Kálmán 9, 10 Csíkszereda Brebán Alfréd 9, 06 Balánbánya Csók Attila-Ferenc 9, 10 Csíkszereda Csont Balázs 9, 34 Csíkszereda Daró-Márton Katalin 9, 31 Csíkszereda Fazakas Zoltán 8, 43 Csatószeg Gábor Szabolcs 8, 94 Szentegyháza Gáll Attila 8, 96 Csíkszereda György Andrea 8, 56 Tusnádfürdő György Tamás 9, 47 Csíkszereda Kosz Szilárd 8, 87 Csíkszereda Kovács Sarolta 8, 87 Csíkszereda Köllő Szabolcs-Attila 9, 63 Gyergyóditró Krusnitczky Zita 8, 56 Csíkszereda Péter Ágnes-Eszter 9, 53 Csíkszereda Péter József 8, 97 Kápolnásfalu Simó Zoltán 8, 25 Szentegyháza Szopos Zsombor 9, 34 Csíkszereda Tamás Csilla 8, 73 Csíkmadéfalva Tankó Hunor-Antal 9, 28 Csíkszereda Török Orsolya 9, 28 Csíkszereda Tulit Ágnes 8, 50 Tusnádfürdő Udvari Tamás 9, 06 Csíkszentkirály Vitos Etelka 9, 13 Gyimesközéplok Zólya Zsombor 8, 59 Tusnádfürdő 216

217 OSZTÁLY: IX. E matematika-informatika intenzív OSZTÁLYFÕNÖK: PÜSÖK ANNA András Beáta 8, 67 Szentegyháza András Kinga 9, 29 Csíkszereda András Zoltán 9, 05 Csíkszereda Antal Ágota 9, 64 Csíkszereda Borboly Enikő 9, 55 Gyergyócsomafalva Búzás Annamária 9, 52 Csíkszereda Csala Dénes 9, 70 Csíkszereda Dénes Péter 9, 52 Csíkszereda Elekes Ágnes 9, 17 Csíkszereda Ferencz Anna-Melinda 8, 94 Csíkszereda Fülöp Zsuzsanna 9, 58 Gyergyócsomafalva Gál Réka 9, 58 Csíkcsicsó Gnandt Zsuzsanna 9, 67 Csíkszereda György Gellért-József 9, 11 Csíkszentmárton György Hunor-Árpád 8, 94 Szentegyháza Incze Hajnalka-Réka 9, 29 Csíkszereda Jeszenszky Tamás-Ferenc 8, 88 Csíkszereda Juhász Endre 8, 20 Csíkmadéfalva Kis Orsolya 9, 23 Csíkszereda Kovács Endre 8, 76 Csíkszereda Kovács Hunor 9, 32 Csíkszereda Kovács Katalin 9, 11 Csíkszereda Kömény Levente 8, 70 Csíkszereda Sipos Andrea 9, 20 Csíkszereda Sükösd Endre 9, 76 Csíkszereda Szikszai Péter 9, 58 Csíkszereda Tófalvi Júlia 8, 85 Csíkszereda Török Hajnalka 9, 14 Csíkszereda Török István 8, 61 Csíkszereda Varga Bernadette 9, 73 Csíkszereda Vlădeanu Greta Julia 9, 20 Csíkmadéfalva 217

218 OSZTÁLY: X. A filológia OSZTÁLYFÕNÖK: HERÞA ENIKÕ Both Katalin 9, 30 Csíkcsicsó Csikai Annamária 9, 25 Balánbánya Csonta Attila István 9, 11 Csíkszereda Drócsa Mária 9, 50 Csíkszereda Farkas Beáta 8, 88 Csíkjenőfalva Fekete-Kászoni Laura 9, 63 Csíkszentmárton Georghiţă Erika 8, 83 Gyimesközéplok Guczuly Éva Hajnalka 8, 97 Csíkszereda György Hajnalka 9, 61 Madéfalva György Izolda 8, 44 Szentegyháza Hofbauer Hermina 9, 00 Csíkszereda Kalamár Brigitta 9, 25 Csíkszentdomokos Kedves Emőke 9, 16 Csíkszentdomokos Kercsó Teréz Ottilia 9, 36 Gyergyócsomafalva Keresztes Alpár 8, 77 Újtusnád Kósa Titanilla 9, 27 Csíkszentmihály Kozma Anna Mária 9, 52 Csíkszenttamás Ladó Gellért Árpád 9, 41 Csíkszereda Lázár Andrea 8, 88 Szentegyháza Mihály Tímea 9, 22 Csíkszereda Miklós Levente 8, 77 Csíkszentdomokos Náznán Bernadett Borbála 8, 97 Balánbánya Nyisztor Blanka 9, 72 Csíkszereda Péter Ágota 8, 75 Csíkcsicsó Tamás Ilka Sarolta 8, 30 Szentegyháza Tankó Emőke Mária 8, 47 Gyimesfelsőlok Trandafir Cora 8, 44 Csíkszereda Váncsa Ágota 9, 05 Csíkmadaras 218

219 OSZTÁLY: X. B társadalomtudomány OSZTÁLYFÕNÖK: NOSZLOPI EDIT Albert Zsuzsanna 9, 26 Tusnádfalu András Tünde 9, 05 Csíkszereda Bardocz Szende 8, 26 Csíkszereda Bartalis Beáta 9, 21 Csíkszereda Bencze Alpár 8, 15 Csíkszereda Berszán Gellért 9, 57 Csíkszentmihály Bíró Gábor 8, 42 Csíkszenttamás Bulbuk Zsuzsánna 9, 63 Csíkszereda Csizmás Ákos 8, 31 Csíkszereda Csorba Csilla 9, 02 Csíkszereda Ferenczi Laura 9, 68 Csíkszereda Ferencz Orsolya 9, 71 Csíkszereda Fodor Eszter 9, 47 Csíkrákos Fülöp Előd Gábor 9, 02 Csíkszereda Gábor Emese Mária 9, 13 Csíkszereda Goga Enikő 9, 13 Csíkszereda Jánosi Csanád 8, 89 Csíkszereda Kopacz Ildikó 9, 76 Csíkszereda Ladó Erika 8, 84 Gyimesközéplok Lázár Kinga 9, 34 Szentegyháza Marosi Péter 9, 63 Csíkszereda Megyes Andrea 9, 31 Csíkszereda Nagy Ágota 9, 02 Csíkszentdomokos Nagy Előd 8, 60 Csíkszereda Nemes László Dénes 8, 92 Csíkszereda Orbán László 8, 26 Csíkszereda Salamon Annamária 9, 10 Csíkszereda Salló Adél 9, 42 Csíkszereda Silló Emőke 8, 92 Csíkszereda Szép Zoltán 8, 31 Csíkszereda 219

220 OSZTÁLY: X. C természettudomány OSZTÁLYFÕNÖK: IZSÁK ZOLTÁN Bara Eszter 9, 19 Csíkszereda Bálint Mária 9, 16 Csíkszereda Benedek Katalin 9, 66 Szentegyháza Benedek Róbert 8, 69 Csíkszereda Both Réka 8, 75 Göröcsfalva Csató Andrea 9, 06 Csíkszereda Csiszér Klára 8, 53 Csíkmenaság Demeter Sarolta 9, 41 Csíkszentkirály Gál Adél 8, 34 Csíkszépvíz Gál-Mednyánszky Tímea Kinga 8, 13 Csíkszereda György Katalin 8, 93 Szentegyháza Hajdú Krisztina 8, 53 Csíkszereda Hegedüs Mária 9, 44 Tusnádfürdő Imecs István 9, 13 Tusnádfürdő Kovács Adrienn 9, 34 Csíkszereda Kovács Boróka 9, 28 Csíkszereda Kovács Márta 8, 66 Csíkszereda Kovács Zsuzsánna 8, 66 Csíkszereda Lőrincz István 8, 56 Csíkszereda Márton Edit 9, 00 Csíkszereda Máté Emőke 9, 06 Csíkszereda Mátéffy Eszter 9, 03 Csíkszereda Molnár Magdolna 8, 84 Gyimesközéplok Molnár Renáta Pálma 8, 28 Csíkszereda Nagy Melinda 9, 22 Csíkszereda Szabó Károly Attila 8, 63 Csíkszereda Szabó Áron Zoltán 8, 53 Csíkszereda Vári Orsolya Ilona 9, 44 Csíkszereda 220

221 OSZTÁLY: X. D matematika-informatika OSZTÁLYFÕNÖK: NAGY ANTAL András Endre 9, 23 Csíkszereda András Hunor 8, 70 Csíkszereda Balázs-Bécsi Antal 8, 66 Csíkszereda Barok István 8, 80 Balánbánya Berecki Árpád 8, 43 Csíkszereda Bodó Mónika 8, 53 Csíkszentdomokos Bözödi Lóránd 8, 40 Csíkszereda Bulgaru Renáta 8, 70 Tusnádfürdő Csúcs András Klaus 9, 16 Csíkszereda Dobos Alpár 8, 30 Csíkszereda Duduj Szidónia 9, 16 Csíkszereda Erőss Zsuzsánna 8, 93 Csíkszereda Farkas Lóránd 9, 16 Csíkjenőfalva Fazakas Csongor Albert 8, 96 Csíkszereda Fikó Róbert 8, 14 Gyimesközéplok Forró Emőke Mária 9, 13 Csíkszereda Imets Mária-Erika 8, 73 Tusnádfürdő Kacsó Alpár 8, 76 Balánbánya Kedves Balázs 8, 76 Csíkszereda Kézdi Csongor 8, 36 Csíkszentgyörgy Márton Szilárd 7, 93 Csíkszereda Neagu Elvira 8, 53 Csíkszereda Pál Attila 8, 93 Csíkszereda Páll Zsolt 8, 86 Csíkszereda Sánduly Tamás 7, 93 Csíkszereda Szőcs Zsuzsánna 8, 23 Gyergyóalfalu Veress Noémi Boróka 8, 76 Csíkszentdomokos 221

222 OSZTÁLY: X. E matematika-informatika intenzív OSZTÁLYFÕNÖK: LACZKÓ JÓZSEF Albert Ágota 8, 25 Csíkszereda Antal Ákos 8, 31 Csíkkarcfalva Antal Levente 7, 96 Csíkszereda Ábrahám Hunor 8, 46 Balánbánya Bálint Szilárd 8, 25 Csíkmadaras Becze Szabolcs 9, 18 Csíkszereda Csiszér Júlia Kriszta 9, 71 Csíkszereda Daradics Botond 9, 00 Csíkszereda Demeter Ágota 9, 25 Csíkszereda Dénes Csilla 8, 71 Csíkszereda Erőss Gáspár 8, 59 Csíkszereda Füstös Annamária 9, 56 Csíkszereda Gál Tünde 9, 50 Csíkszereda Gáll-Oravecz Ágnes 9, 06 Csíkszereda György Izolda elment X.A osztályba a II. félévtől Jurás Ádám Dániel 9, 31 Csíkszereda Katona Endre 8, 84 Csíkszereda Kádár Barna 9, 12 Csíkszereda Lázár Orsolya 9, 71 Szentegyháza Lukács László Alpár 8, 53 Csíkszereda Nyika István 8, 31 Gyimesközéplok Osváth Márta 8, 75 Csíkszereda Penu Zsolt 9, 34 Csíkszereda Péter Katalin 8, 75 Tusnádfalu Szabó Örs 8, 34 Csíkszereda Szász Ervin 8, 53 Gyergyócsomafalva Tőke Albert 8, 62 Csíkszereda Tövissi Márton 9, 00 Csíkpálfalva Tulit Ádám-Elemér 8, 19 Csíkszereda Udvari Áron 7, 96 Csíkszentkirály 222

223 OSZTÁLY: XI. A filológia OSZTÁLYFÕNÖK: CSUTAK JUDIT Albert Dániel István 9, 00 Csíkdánfalva Bertalan Levente 8, 28 Tusnádfürdő Biblia Emőke 8, 84 Csíkszereda Bíró Enikő Mária 9, 46 Csíkszenttamás Bocancea Renáta 8, 18 Csíkszereda Bustya Attila 8, 43 Csíkszereda Csata Tünde 9, 59 Csíkszereda Greabu Andrea 9, 06 Gyergyócsomafalva Kopacz Emília 8, 68 Gyergyócsomafalva Koszti Alfonz 8, 93 Csíkszereda Makai Beáta 8, 81 Csíkszereda Mezei Katalin 9, 12 Csíkszereda Molnár Csilla 8, 40 Csíkszereda Nagy Ella Bernadette 9, 68 Csíkszereda Nagy Kinga Katalin 8, 81 Csíkszereda Péter Erika 9, 03 Csíkszereda Sántha Zsuzsanna 8, 50 Csíkszereda Szabó Katalin 9, 40 Madéfalva Szántó Csilla 8, 68 Csíkszentimre Szőcs Botond 8, 46 Csíkszereda Szőcs Gabriella 8, 28 Gyergyócsomafalva Tankó Csaba 9, 00 Gyimesközéplok Udvari Rozália 8, 75 Csíkszentimre Varga Katalin 9, 15 Csíkszereda Veress Erika 9, 00 Maroshévíz 223

224 OSZTÁLY: XI. B társadalomtudomány OSZTÁLYFÕNÖK: TÓDOR ERIKA MÁRIA Antal Ildikó 9, 47 Csíkszereda Avram Camelia Suzana 9, 55 Tusnádfürdő Balázs Emőke 9, 02 Göröcsfalva Bartos Noémi 9, 44 Csíkszereda Borsos Emőke Terézia 9, 44 Gyergyószárhegy Csergő Robert 9, 37 Szentegyháza Csiki Boglárka 9, 53 Csíkszereda Csipán Erika 9, 26 Csíkszereda Endes Tünde 9, 00 Csíkszereda Fekete István László 9, 55 Csíkszereda Ferencz-Mátéfi Ágota 9, 52 Csíkszereda Ferencz Zsolt 8, 97 Csíkszentkirály Florea Tünde 9, 50 Csíkszereda Fodor Zsuzsánna 9, 79 Csíkszereda Gidró Zita 9, 38 Csíkszereda Hargitay Beáta 9, 52 Csíkszereda Kalamár-Kertész Réka 9, 61 Csíkszereda Kedves Hanga 9, 88 Csíkszereda Köllő István Zsolt 9, 61 Csíkszereda Lőrincz Márta 8, 88 Kápolnásfalu Márton Mónika 9, 44 Csíkszereda Márton Orsolya 9, 35 Csíkjenőfalva Nagy Emese 9, 58 Csíkszereda Nimerencu Hanga Noémi 8, 76 Csíkszereda Szén János 9, 67 Csíkszereda Veress Andrea Bernadett 9, 70 Csíkszereda Xantus Boróka Kinga 9, 70 Csíkszereda 224

225 OSZTÁLY: XI. C társadalomtudomány OSZTÁLYFÕNÖK: BERSZÁN-MÁRKOS LÁSZLÓ Albert Zoltán Csaba 8, 97 Csíkszenttamás Antal-Bíró Katalin 9, 14 Csíkszereda Balázs Beáta 9, 20 Csíkszereda Balló Kamilla Szidónia 9, 12 Csíkszentimre Barabás Boróka 9, 26 Csíkszereda Bálint Bernadett 9, 11 Szentegyháza Benedek Csilla 9, 11 Csíkszereda Bilibok Botond 9, 26 Gyimesközéplok Biró Vitus 9, 35 Csíkszereda Endes Emese 9, 14 Csatószeg Ferencz I. Réka 9, 52 Csíkszereda Ferencz T. Réka 9, 23 Csíkszépvíz Ferencz Tünde 9, 44 Csíkszereda Izsák Csaba 8, 94 Csíkszereda Kovács-Bencze Balázs 9, 35 Csíkszereda Laczkó-Angi Orsolya 9, 29 Gyergyóremete Nagy Réka 9, 12 Csíkszereda Noszlopi Orsolya 9, 58 Csíkszereda Ölvedy Csilla Imola 9, 00 Csíkszereda Páll Lehel 8, 64 Csíkszereda Péter Barna 8, 29 Csíkszereda Simon Edit 9, 64 Csíkszentdomokos Simon Veronika 9, 32 Csíkszereda Szabó Kevend János 8, 38 Csíkszereda Szabó Piroska 9, 32 Madéfalva Szekeres Botond 8, 50 Csíkszereda Tamás Ágnes 9, 50 Csíkszereda Vargha Előd 8, 94 Csíkszereda Veres Orsolya 7, 75 Csíkszereda 225

226 OSZTÁLY: XI. D természettudomány OSZTÁLYFÕNÖK: TAMÁS LEVENTE Albert Zoltán 8, 96 Csíkszereda Antal Annamária 9, 31 Csíkszereda Bara Beáta 8, 53 Csíkszentdomokos Baka Emőke 8, 56 Csíkszereda Bálint-Tulit Enikő 8, 09 Kászonújfalu Czenczer Mihaela 8, 18 Lázárfalva Csibi László 9, 06 Csíkszereda Erőss Zita 8, 75 Csíkszereda Fodor Ildikó 9, 13 Maroshévíz Fülöp Csilla Szidónia 8, 62 Csíkszereda Hamar Hanga 8, 93 Csíkszereda Kedves Ignác Szilárd 9, 06 Csíkszereda Lakatos Noémi Kinga 8, 37 Alsórákos Oláh-Gál Gyopár 9, 09 Csíkszereda Olti Melinda 8, 59 Csíkszereda Orbán László 8, 25 Csíkszereda Orbán Zsuzsa Lilla 9, 43 Déva Pataki Réka 8, 96 Csíkszereda Rákossy Zsigmond 8, 59 Csíkpálfalva Sándor Gábor 8, 90 Csíkszereda Simon Zita 8, 78 Csíkszereda Szántó Katalin 8, 40 Csíkszereda Székely Zsuzsánna 8, 62 Csíkrákos Szigeti Eszter 8, 84 Csíkszereda Törsök Enikő 8, 31 Csíkszentimre 226

227 OSZTÁLY: XI. E matematika-informatika OSZTÁLYFÕNÖK: TAMÁSI CSABA Bardócz Anna 9, 09 Csíkszereda Barok Botond 8, 90 Balánbánya Bálint Éva Katalin 9, 78 Csíkszereda Bencze Hunor István 9, 43 Csíkszereda Csibi Ágota Eszter 9, 18 Csíkszereda Csiszér Előd 9, 37 Csíkszereda Csukás Barna 8, 84 Csíkszereda Erőss Emőke 9, 40 Csíkszereda Ferencz Csaba Tamás 9, 09 Csíkszereda Fodor Attila 9, 43 Maroshévíz Gál István 8, 75 Csíkszereda Kopacz Réka 8, 93 Csíkszereda Lukács Levente 9, 21 Csíkszereda Mihály Emese 9, 56 Csíkszereda Miklós Gábor 9, 90 Csíkszereda Nagy Ildikó 9, 09 Csíkszereda Negru Petra 9, 78 Csíkszereda Orbán Endre 9, 78 Csíkszereda Roth Róbert 9, 28 Csíkszereda Szabó Zsombor - Tamás 8, 53 Csíkszereda Széles Ádám István 9, 87 Csíkszereda Szopos Laura 8, 78 Csíkszentimre Szőcs Apollónia 8, 77 Csíkszentgyörgy Varga Szilárd 8, 50 Csíkszereda Vitos István 8, 43 Csíkszentkirály 227

228 OSZTÁLY: XI. F matematika-informatika OSZTÁLYFÕNÖK: IMRE ARANKA Albert Boróka 8, 66 Csíkszereda Bálint László 8, 50 Csíkszereda Bíró Réka 8, 75 Szentegyháza Burján László 8, 59 Csíkszereda Császár Előd 9, 03 Csíkszereda Csutak István 8, 31 Csíkszereda Dajka Tünde 8, 40 Csíkszereda Dénes Ferenc 8, 81 Csíkszereda Dombi Levente Gyula 7, 93 Csíkmadaras Fancsali András 8, 56 Gyimesfelsőlok Gidró Szabolcs 8, 65 Csíkszereda Jancsó Beáta 8, 00 Csíkszereda Kocsis Boglárka 9, 28 Gyergyóditró Köllő Csilla 7, 50 Gyergyóditró Márton Melinda 8, 46 Csíkszereda Miklós Ildikó 8, 43 Csíkszereda Molnár Szabolcs 8, 21 Csíkszereda Nyisztor Enikő 7, 87 Csíkszentmárton Páll Botond 7, 81 Csíkszereda Pálosi Zsuzsánna 8, 31 Csíkszereda Sebestyén Imre 8, 75 Csíkszereda Szabó Zsolt 8, 43 Csíkszereda Tamás-Szóra Eszter 8, 59 Csíkszereda Vári Róbert 8, 15 Csíkszereda Virág Judit 8, 25 Csíkszereda 228

229 OSZTÁLY: XII. A filológia OSZTÁLYFÕNÖK: BORSODI L. LÁSZLÓ Abos Ede Mihály 9, 03 Csíkszereda Aczél Márton 9, 28 Csíkszereda Albert Tünde 8, 84 Csíkszereda Ambrus Melánia 9, 09 Tusnádfürdő Ambrus Teréz Enikő 9, 46 Csíkszenttamás Antal Éva 9, 78 Csíkszereda Bachner Zsuzsa K. 9, 00 Csíkszereda Balázs Bíborka I. 9, 60 Csíkszereda Bene Szílvia 8, 53 Csíkbánkfalva Benedek Andrea 9, 06 Csíkszereda Bokor Beáta I. 9, 36 Balánbánya Czenczer Örs 7, 65 Csíkszereda Elekes Melinda 9, 00 Balánbánya Ficz Mária 8, 87 Csíkszentgyörgy Lajos Imola K. 9, 65 Csíkszereda Márton Előd S. 9, 15 Csíkszereda Miklós Beáta 8, 93 Csíkkarcfalva Molnár Noémi 9, 86 Csíkszereda Oláh Júlia 8, 81 Gyergyószárhegy Pap Szilveszer 8, 50 Csíkszereda Roth-Vízi Réka 9, 03 Csíkszereda Solti Szilárd Imre 8, 93 Csíkszereda Sükös Imola 9, 68 Csíkszereda Szász Mária F. 9, 18 Balánbánya Székely Borbála 9, 03 Csíkszereda Szőcs Andrea-E. 9, 56 Csíkszereda 229

230 OSZTÁLY: XII. B társadalomtudomány OSZTÁLYFÕNÖK: NAGY VERONKA András Anita 9, 13 Csíkszereda Antal István 8, 26 Csíkszereda Antal Lilla 8, 80 Csíkjenőfalva Balázs Ottó L. 8, 16 Csíkmadaras Bíró Dalma 9, 10 Csíkmadaras Carole Antonia M. 8, 56 Csíkszereda Csató Orsolya 9, 86 Csíkszereda Daradics Katalin 9, 60 Csíkszereda Dobandi Réka M. 8, 60 Csíkmadaras Dobos Erika 9, 20 Csíkszereda Fórika Noémi 9, 73 Csíkszereda Gál Katalin 9, 56 Csíkszereda Görbe Beáta 8, 76 Csíkszereda Holló Judith 8, 93 Csíkszereda Joó Éva 9, 33 Csíkszereda Joó Zsolt 9, 03 Csíkszereda Kocsis Réka 8, 96 Csíkszereda Kurkó Katalin 9, 86 Csíkszentdomokos Márton Alpár A. 9, 40 Csíkszereda Mihály Alpár 9, 06 Csíkszereda Molnár Emese Zs. 9, 56 Csíkszereda Nagy Ákos 8, 76 Csíkszereda Püsök Botond Cs. 9, 36 Csíkszereda Szabó Ágnes 9, 73 Csíkszereda Szász Katalin 8, 96 Csíkszereda Székely Katalin E. 9, 23 Csíkszereda Szigeti Sarolta 8, 66 Csíkszereda Szőcs Mónika 9, 66 Csíkszereda Vitos Iván Z. 8, 96 Tusnádfürdő Zakariás Eszter 9, 03 Csíkszereda 230

231 OSZTÁLY: XII. C természettudomány OSZTÁLYFÕNÖK: KOLOZSVÁRY KATALIN Ambrus Judit 9, 39 Csíkszereda Antal Katalin 8, 92 Gyimesközéplok Bálint Emese É. 9, 17 Csíkszereda Balla Mária E. 8, 50 Gyergyóremete Czellecz Boglárka T. 9, 39 Csíkszereda Karácsony Teréz 8, 57 Gyimesközéplok Kocsis László P. 8, 53 Madéfalva Kristály Bíborka R.8, 78 Csíkszereda László Barna 9, 64 Csíkszereda Lucz Erika 8, 57 Csíkszentgyörgy Mészáros Noémi 9, 85 Csíkszereda Mezei Katalin 8, 57 Gyergyóditró Miklós Éva 8, 84 Balánbánya Molnár László 8, 82 Csíkszenttamás Péter Blanka 9, 32 Csíkszentdomokos Piros Gy. Barna. 8, 71 Csíkszereda Szabó Ákos Gy. 8, 64 Csíkszentmiklós Szabó Beáta 9, 03 Csíkszereda Szentes Sarolta 9, 32 Csíkszereda Szőcs Mária H. 8, 82 Csíkvacsárcsi Varga Erika 9, 53 Csíkszentkirály 231

232 OSZTÁLY: XII. D természettudomány OSZTÁLYFÕNÖK: BORS MÓNIKA Antal László 9, 00 Csíkszereda Bíró Beáta 8, 10 Csíkszenttamás Csató Adél É. 7, 53 Csíkszereda Dáné Endre 8, 28 Csíkszereda Incze Emese 9, 42 Csíkszereda Kolcsár Beáta 9, 39 Csíkszereda Koncsag Lóránt 7, 28 Csíkszereda Málnási Zsuzsánna 8, 60 Csíkmindszent Miklós Sára 8, 35 Csíkmadaras Molnár Attila 8, 00 Csíkverebes Opra Erszébet 7, 89 Csíkszentdomokos Ölvedy Tamás B. 8, 92 Csíkszereda Pálfy Zsuzsánna 9, 07 Csíkszereda Silló Hajnalka 8, 21 Csíkszereda Szántó-György M. 8, 64 Újtusnád Tamás Krisztina 8, 67 Csíkszereda Varga Erzsébet 7, 67 Gyergyóremete Xántus Tímea O. 8, 60 Csíkszereda 232

233 OSZTÁLY: XII. E matematika-informatika OSZTÁLYFÕNÖK: CSAPÓ HAJNALKA Albert Gyöngyvér 8, 90 Csíkszentdomokos Albert Zsuzsanna 9, 15 Csíkszereda Antal Ágota 9, 09 Csíkmadaras Bálint Zsuzsánna 8, 90 Csíkszereda Becze Emőke 8, 84 Csíkszereda Biró Emőke 9, 46 Csíkszentkirály Both Rita J. 8, 87 Csíkszereda Fazakas Réka M. 9, 53 Csíkszereda Gecző-Dávid B. 9, 06 Csíkszereda Hoszu Előd 9, 12 Csíkszereda Karácsony Kinga 9, 34 Csíkszereda Katona Réka 9, 25 Csíkszereda Keresztes Imre 9, 18 Csíkszereda Kovács Noémi-K. 9, 34 Csíkszereda Kurta Zsuzsánna 8, 50 Kászonújfalu Lajos Lehel Zs. 8, 81 Csíkszereda Lakatos Szilárd 9, 25 Csíkszereda Nagy Katalin 9, 46 Balánbánya Pap Zoltán 9, 46 Csíkszereda Pálosi Eszter 9, 25 Csíkszereda Ráduly Orsolya 9, 25 Csíkszereda Szász Levente 9, 81 Csíkszereda Szőcs Barna Cs. 9, 12 Csíkszereda Tompos Gyöngyvér 9, 28 Tusnádfürdő Vitos Zsófia 9, 50 Kászonújfalu Zöld Eszter 8, 65 Csíkszereda 233

234 OSZTÁLY: XII. F matematika-informatika OSZTÁLYFÕNÖK: BOLDIZSÁR ÁGOSTON Balázs Szabolcs 8, 93 Csíkszereda Balogh Tünde 8, 65 Csíkszereda Becze Annamária 8, 93 Csíkszereda Bíró Balázs 9, 81 Csíkszereda Bíró Zoltán 8, 43 Csíkszereda Bodor Kálmán 9, 00 Csíkszereda Ciuche Andrea 9, 31 Csíkszereda Csomortáni István 8, 75 Csíkszereda Demeter Zsolt A. 8, 37 Balánbánya Dobos István 8, 18 Csíkszereda Fodor Endre 8, 93 Csíkrákos Fülöp Adél 8, 43 Csíkszereda Fülöp Csanád J. 8, 40 Csíkszereda Gál Ákos 9, 31 Csíkszereda Kapás Lóránt 8, 46 Csíkszereda Kerekes Szilárd 8, 34 Csíkszereda Ladó Botond 8, 18 Csíkszereda Molnár Botond Cs. 8, 59 Tusnádfürdő Molnár Emese 8, 78 Balánbánya Oláh Izabella 8, 59 Csíkszenttamás Salló Emőke 9, 50 Csíkszereda Simon András 8, 43 Gyimesfelsőlok Szász Gyöngyvér 8, 68 Csíkszereda Szőcs Barna 8, 84 Tusnádfürdő Virginás Andrea 8, 68 Csíkszereda Virginás Csongor Á. 8, 90 Csíkszereda Vizi Előd 8, 53 Csíkszereda 234