MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN Oktatási célra, nem hivatalos szöveg!

Átírás

1 1 MAGYAR SZABVÁNY Lámpatestek 1. rész: Általános követelmények és vizsgálatok (IEC :2008, módosítva) Oktatási célra, nem hivatalos szöveg!

2 2 T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal 0. FŐFEJEZET: ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS 0.1. Alkalmazási terület és tárgy 0.2. Rendelkező hivatkozások 0.3. Általános követelmények 0.4. Általános vizsgálati előírások és felülvizsgálat 0.5. A lámpatest alkatrészei 0.6. Az IEC részeinek jegyzéke 1. FŐFEJEZET: FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1. Általános rész 1.2. Fogalommeghatározások 2. FŐFEJEZET: A LÁMPATESTEK CSOPORTOSÍTÁSA 2.1. Általános rész 2.2. Csoportosítás az áramütés elleni védelem módja szerint 2.3. Csoportosítás a por, a szilárd testek és a nedvesség behatolása elleni védettségi fokozat szerint 2.4. Csoportosítás a lámpatest tervezett tartófelületének anyaga szerint 2.5. Csoportosítás a felhasználási körülmények szerint 3. FŐFEJEZET: JELÖLÉS 3.1. Általános rész 3.2. A lámpatestek jelölése 3.3. Kiegészítő tájékoztatás 3.4. A jelölések vizsgálata

3 3 4. FŐFEJEZET: A LÁMPATESTEK SZERKEZETE 4.1. Általános rész 4.2. Cserélhető alkatrészek 4.3. Vezetékutak 4.4. Lámpafoglalatok 4.5. Gyújtófoglalatok 4.6. Sorozatkapcsok 4.7. Csatlakozókapcsok és hálózati csatlakozók 4.8. Kapcsolók 4.9. Szigetelőbélések és védőcsövek Kettős és megerősített szigetelés Villamos csatlakozások és áramvezető részek Csavarok, (mechanikai) kötések és tömszelencék Mechanikai szilárdság Felfüggesztés és beállítóeszközök Gyúlékony anyagok Normál gyúlékony felületre szerelhető lámpatestek Vízkivezető-nyílások Korrózióállóság Impulzusgyújtók Kedvezőtlen körülmények között működő lámpatestek. Rázási követelmények Védőernyő A fényforrásokhoz rögzített tartozékok Lámpatestjellegű adapterek UV-sugárzás

4 Mechanikai veszély Zárlatvédelem Csavar nélküli védőérintkezővel egybeépített sorozatkapcsok 5. FŐFEJEZET: KÜLSŐ ÉS BELSŐ HUZALOZÁS 5.1. Általános rész 5.2. Hálózati csatlakozás és egyéb külső huzalozás 5.3. Belső huzalozás 6. FŐFEJEZET: Jelenleg nincs felhasználva 7. FŐFEJEZET: VÉDŐVEZETŐS ÉRINTÉSVÉDELEM 7.1. Általános rész 7.2. Védővezetős érintésvédelem 8. FŐFEJEZET: ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELEM 8.1. Általános rész 8.2. Áramütés elleni védelem 9. FŐFEJEZET: POR, SZILÁRD TESTEK ÉS NEDVESSÉG BEHATOLÁSA ELLENI VÉDELEM 9.1. Általános rész 9.2. A por, a szilárd testek és a nedvesség behatolása elleni védelem vizsgálata 9.3. A nedvességállóság vizsgálata 10. FŐFEJEZET: SZIGETELÉSI ELLENÁLLÁS ÉS VILLAMOS SZILÁRDSÁG, ÉRINTÉSI ÁRAM ÉS A VÉDŐVEZETŐ ÁRAMA Általános rész Szigetelési ellenállás és villamos szilárdság Vizsgálat. Szigetelési ellenállás

5 Vizsgálat. Villamos szilárdság Érintési áram, a védővezető árama és a villamos égés 11. FŐFEJEZET: KÚSZÓÁRAMUTAK ÉS LÉGKÖZÖK Általános rész Kúszóáramutak és légközök 12. FŐFEJEZET: TARTÓSSÁGI ÉS MELEGEDÉSI VIZSGÁLAT Általános rész A lámpák és az előtétek kiválasztása Tartóssági vizsgálat Vizsgálat Értékelés Melegedésvizsgálat (rendeltetésszerű működés) Vizsgálat Értékelés Melegedésvizsgálat (rendellenes működés) Vizsgálat Értékelés Melegedésvizsgálat (lámpaműködtető eszköz tekercseinek hibája) Hőkioldó nélküli lámpatestek vizsgálata Melegedésvizsgálat, tekintettel a hőre lágyuló műanyagból készült lámpatestek lámpaműködtető eszközeiben vagy elektronikus eszközeiben előforduló hibaállapotokra A hőmérséklet-érzékelő szabályzó nélküli lámpatestek vizsgálata Az előtéten vagy a transzformátoron belül/kívül elhelyezett hőmérséklet-érzékelő szabályzót tartalmazó lámpatestek vizsgálata

6 6 13. FŐFEJEZET: HŐVEL ÉS TŰZZEL SZEMBENI ELLENÁLLÁS, KÚSZÓÁRAM-SZILÁRDSÁG Általános rész Hővel szembeni ellenállás A lánggal és a meggyulladással szembeni ellenállás Kúszóáram-szilárdság 14. FŐFEJEZET: CSAVAROS CSATLAKOZÓKAPCSOK Általános rész Fogalommeghatározások Hüvelykapocs Csavaros kapocs Csavaranyás kapocs Nyeregkapocs Kábelsarus kapocs Köpenykapocs Általános követelmények és alapelvek Mechanikai vizsgálatok 15. FŐFEJEZET: CSAVAR NÉLKÜLI CSATLAKOZÓKAPCSOK ÉS VILLAMOS KÖTÉSEK Általános rész Fogalommeghatározások Csavar nélküli csatlakozókapcsok Nem bontható kötések Bontható kötések Vezetékszerelvények Előkészítés nélküli vezetők

7 Vizsgálati áram Általános követelmények Általános vizsgálati előírások A minták előkészítése Vizsgálóvezetők Többvezetős csatlakozókapcsok Többutas csatlakozókapcsok Vizsgálati mennyiség A belső huzalozás csatlakozókapcsai és kötései Mechanikai vizsgálatok Villamos vizsgálatok Az átmeneti ellenállás vizsgálata Melegítési vizsgálatok A külső huzalozás csatlakozókapcsai és kötései Vezetők Mechanikai vizsgálatok Villamos vizsgálatok Az átmeneti ellenállás vizsgálata Melegítési vizsgálatok A melléklet (előírás): Vizsgálat annak megállapítására, hogy egy vezető rész áramütést okozhat-e B melléklet (előírás): Vizsgálólámpák C melléklet (előírás): Rendellenes áramköri állapotok D melléklet (előírás): Huzatmentes burkolat E melléklet (előírás): A tekercsmelegedés meghatározása az ellenállás-

8 8 változás módszerével F melléklet (előírás): G melléklet (előírás): Réz és rézötvözetek forszírozott korrózióállóságának vizsgálata Az érintési áram és a védővezetőn átfolyó áram mérése H melléklet: (Jelenleg nincs felhasználva) I melléklet: (Jelenleg nincs felhasználva) J melléklet (tájékoztatás): A védettségi fokozatokat jelölő IP-számok magyarázata K melléklet (tájékoztatás): Hőmérsékletmérés L melléklet (tájékoztatás): Gyakorlati útmutató a jó lámpatesttervezéshez M melléklet (előírás): A kúszóáramutak és légközök meghatározása N melléklet (tájékoztatás): A normál gyúlékony felületre nem szerelhető, és a hőszigetelő anyaggal való lefedésre nem alkalmas lámpatestek jelölésének magyarázata O melléklet: (Jelenleg nincs felhasználva) P melléklet (előírás): A jelentős UV-sugárzást kibocsátó fém-halogén lámpás lámpatestek védőernyőinek abszorpciós követelményei Q melléklet (tájékoztatás): A gyártás megfelelőségének vizsgálata R melléklet (előírás): S melléklet (előírás): A módosított szakaszok jegyzéke, amelyek olyan szigorúbb/kritikus követelményeket tartalmaznak, melyek a termékek újravizsgálását teszik szükségessé A típusvizsgálatra benyújtott lámpatestcsaládok vagy -sorozatok azonosítási követelményei T melléklet (tájékoztatás): Hivatkozás a 0. érintésvédelmi osztályra U melléklet (tájékoztatás): Olyan lámpatestek kúszóáramútjai és légközei, amelyek esetében nagyobb fokú igénybevételi

9 V melléklet (előírás): W melléklet (előírás): ZA melléklet (előírás): 9 képességet lehet elvárni (III. impulzusállósági kategória) Beépített csavar nélküli védőérintkezővel ellátott, a lámpatest házához vagy főrészének alkatrészeihez közvetlenül csatlakozó sorozatkapcsok kiegészítő vizsgálati követelményei Hőre lágyuló műanyag lámpatestek alternatív melegedésvizsgálata Rendelkező hivatkozások nemzetközi kiadványokra és az azoknak megfelelő európai kiadványokra ZB melléklet (előírás): Különleges nemzeti feltételek ZC melléklet (tájékoztatás): A-eltérések Irodalomjegyzék 1. ábra: Jelölések 2. ábra: Csatlakozóvezetékkel (szabad vezetékvéggel) ellátott lámpatestek sorozatkapcsának elhelyezése a szerelhetőségi vizsgálathoz 3. ábra: A szabvány e kiadásából ezt az ábrát törölték 4. ábra: A szakasz követelményeinek szemléltetése 5. ábra: A szabvány e kiadásából ezt az ábrát törölték 6. ábra: Por elleni védettséget vizsgáló készülék 7. ábra: Készülék az eső- és freccsenő víz elleni védettség vizsgálatára 8. ábra: Fecskendő a vízsugárral végzett vizsgálathoz 9. ábra: A tekercshőmérséklet és a felerősítő felület hőmérséklete közötti összefüggés 10. ábra: Golyós nyomókészülék 11. ábra: Az elektródák elrendezése és méretei a kúszóáram-szilárdság vizsgálatához

10 ábra: Hüvelykapcsok 13. ábra: Csavaros és csavaranyás kapcsok 14. ábra: Nyeregkapcsok 15. ábra: Kábelsarus kapcsok 16. ábra: Köpenykapcsok 17. ábra: A villamos kötések szerkezete 18. ábra: Példák rugós típusú, csavarnélküli csatlakozókapcsokra 19. ábra: További példák csavar nélküli csatlakozókapcsokra 20. ábra: A felfűzött szerelés és az átmenő huzalozás fogalmának szemléltetése 21. ábra: Készülék a golyós ütővizsgálatokhoz 22. ábra: Példák önmetsző, menetvágó és menetnyomó csavarokra (az ISO 1891-ből) 23. ábra: A szabvány e kiadásából ezt az ábrát törölték 24. ábra: A hálózati csatlakozókapcsok kúszóáramút- és légközmérésének szemléltetése 25. ábra: Ejtődob 26. ábra: Vizsgálóáramkör a fényforrás behelyezése közbeni biztonság ellenőrzéséhez 27.ábra: A fa gyulladási hőmérséklete az idő függvényében 28. ábra: Példa a megengedett mértékű forraszanyag alkalmazására 29. ábra: Vizsgálólánc 30. ábra: Példa a menetnyomó csavar fémhoronyban való használatára 31. ábra: Elektromechanikus csatlakozórendszer dugó/aljzat csatlakozással 32. ábra: Legfeljebb 70 W-os fénycsöves lámpatestek vizsgálati kapcsolása C1. ábra: Áramkör az egyenirányító hatás vizsgálatához (csak egyes gyújtó nélküli, kapacitív előtétekhez)

11 11 C2. ábra: Áramkör az egyenirányító hatás vizsgálatához (egycsapos lámpák előtétjeihez) C3. ábra: Áramkör az egyenirányító-hatás vizsgálatához egyes nagynyomású nátrium- és fém-halogén lámpák esetében D1. ábra: Példa a vizsgálóüreg kialakítására, ha a lámpatest különálló részekből áll D2. ábra: Megfelelő vizsgálódoboz kialakítása (hőszigetelt mennyezetekhez készült) állítható lámpatestekhez G1. ábra: Vizsgálati elrendezés: egyfázisú készülék csillagpontos TN vagy TT rendszerben G2. ábra: Mérőkapcsolás, érzékelés vagy reakció szempontjából súlyozott érintési áram (minden II. érintésvédelmi osztályú, és az állandó bekötésű I. érintésvédelmi osztályú lámpatestekhez) G3. ábra: Mérőkapcsolás, hadd menjen súlyozású érintési áram (hordozható, I. érintésvédelmi osztályú lámpatestekhez) G4. ábra: Mérőkapcsolás, nagyfrekvenciás védővezető áramok szempontjából súlyozva K1. ábra: Hőelemek elhelyezése egy jellegzetes lámpafoglalaton V1. ábra: Feszültségesés vizsgálati elrendezés 1.1. táblázat: A készülékek szükséges névleges impulzusállósági feszültsége 3.1. táblázat: Jelölések 4.1. táblázat: A csavarok nyomatékvizsgálatai 4.2. táblázat: A tömszelencék nyomatékvizsgálatai 4.3. táblázat: Ütőenergia és rugóösszenyomás 4.4. táblázat: A lámpatestjellegű adapterek vizsgálata 4.5. táblázat: A beállító szerkezetek vizsgálata 5.1. táblázat: Bekötött, hajlékony vezetékek vagy zsinórvezetékek

12 táblázat: A vezeték-tehermentesítők vizsgálatai 9.1. táblázat: A szilárd testek behatolása ellen védett lámpatestek vizsgálata táblázat: A szigetelési ellenállás legkisebb értéke táblázat Villamos szilárdság táblázat: Az érintési áram, a védővezető árama és a villamos égés határértékei táblázat: Legkisebb távolságok (50/60 Hz) szinuszos váltakozó feszültségek esetén (az M melléklettel együtt kell használni) táblázat: Legkisebb távolságok szinuszos vagy nem-szinuszos feszültségimpulzusok esetén táblázat: A főbb alkatrészek legnagyobb hőmérséklete a szakasz vizsgálati feltételei mellett táblázat: A lámpatestekben általánosan alkalmazott anyagok legnagyobb hőmérséklete a szakasz vizsgálati feltételei mellett táblázat: Legnagyobb hőmérsékletek a szakasz vizsgálati feltételei mellett táblázat: A lámpaműködtető eszközök rendellenes működési körülmények mellett és a névleges feszültség 110%-án üzemelő tekercseinek legnagyobb hőmérséklete táblázat: A D6 jelölésű lámpaműködtető eszközök rendellenes működési körülmények mellett és a névleges feszültség 110%-án üzemelő tekercseinek legnagyobb hőmérséklete táblázat: A hőmérséklet túllépésének időbeli korlátozása táblázat: A kapocsnagyságok szerinti névleges vezető-keresztmetszetek táblázat: A legnagyobb áram szerinti névleges vezető-keresztmetszetek táblázat: A vezetők szerkezete táblázat: Csavarokra és csavaranyákra vonatkozó nyomatékértékek táblázat: A vezetőre ható húzóerők

13 táblázat: A vezetők névleges értékei táblázat: A vezetőre ható húzóerők F1. táblázat: A vizsgálóoldat ph értéke G1. táblázat: Az e, n és p kapcsoló helyzete különböző érintésvédelmi osztályú lámpatestek mérésénél J1. táblázat: Az első jellemző számjeggyel jelölt védettségi fokozatok J2. táblázat: A második jellemző számjeggyel jelölt védettségi fokozatok L1. táblázat: Károsító hatások M1. táblázat: A kúszóáramutak és légközök meghatározása (lásd a táblázatot) N1. táblázat: Útmutató abban a tekintetben, hogy mikor és hol kell a lámpatesten vagy a hozzá mellékelt gyártói útmutatóban a jelet és a magyarázatát használni N2. táblázat: A melegedésvédelem működése Q1. táblázat: A villamos vizsgálatok legkisebb értékei U1. táblázat: Legkisebb távolságok (50/60 Hz) szinuszos váltakozó feszültségek esetén. III. impulzusállósági kategória

14 14 0. FŐFEJEZET: ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS 0.1. Alkalmazási terület és tárgy Az IEC nemzetközi szabvány ezen 1. része a legfeljebb 1000 V hálózati feszültségről működő, villamos fényforrásokat tartalmazó lámpatestek általános követelményeit tartalmazza. E szabvány követelményei és vonatkozó vizsgálatai a lámpatestek csoportosítására, jelölésére, mechanikai és villamos felépítésére terjednek ki. Ezen 1. rész mindegyik főfejezetét együtt kell olvasni a 0. főfejezettel és azokkal az egyéb vonatkozó főfejezetekkel, amelyekre hivatkozás történik. Az IEC egyes főfejezetei a legfeljebb 1000 V hálózati feszültségről működő, jellemző lámpatesttípusok vagy lámpatestcsoportok követelményeit részletezik. Ezek a főfejezetek a felülvizsgálat megkönnyítése céljából külön kerülnek kiadásra, és igény esetén a szabvány további főfejezetekkel bővülhet. Fel kell hívni a figyelmet arra a tényre, hogy ezen 1. rész a biztonság valamennyi (villamos, hőtechnikai és mechanikai) szempontjára kiterjed. A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) jelenleg tárgyalja a lámpatestek fotometriai adatainak megadását, ezért ezek nem szerepelnek az 1. részben. Ezen 1. részben azokra a lámpatestekre is vannak követelmények, amelyek olyan impulzusgyújtókat tartalmaznak, amelyek névleges csúcsfeszültsége legfeljebb a táblázat szerinti. Ezek a követelmények az előtétekbe beépített és előtétektől független impulzusgyújtókat tartalmazó lámpatestekre is vonatkoznak. A fényforrásokba beépített impulzusgyújtóval ellátott lámpatestek követelményei megfontolás alatt vannak. Ez a rész a lámpatestjellegű adapterekre is tartalmaz követelményeket. Ez az 1. rész általában a lámpatestekre vonatkozó biztonsági követelményeket tartalmazza. Az 1. rész célja olyan követelmény- és vizsgálati rendszer felállítása, amely a legtöbb lámpatesttípusra általánosan alkalmazható, és amelyre az IEC részletes előírásai hivatkozhatnak. Ily módon az 1. rész önmagában nem tekinthető valamely lámpatestre vonatkozó önálló szabványnak, és annak előírásai

15 15 csak az IEC megfelelő főfejezetei által meghatározott mértékben vonatkoznak a jellemző lámpatesttípusokra. Az IEC főfejezetei előírják, hivatkozva az 1. rész valamely főfejezetére, hogy az 1. rész vonatkozó főfejezete milyen mértékben alkalmazható, a vizsgálatokat milyen sorrendben kell elvégezni; valamint szükség esetén többletkövetelményeket is tartalmaznak. Az 1. rész főfejezetei számozási sorrendjének nincs különleges jelentősége, mivel az egyes lámpatesttípusokra vagy -csoportokra vonatkozó előírások alkalmazásának sorrendjét az IEC vonatkozó részei határozzák meg. Az IEC valamennyi része egymástól független, ezért nem tartalmaznak az IEC egyéb részeire hivatkozásokat. Ahol az IEC részeiben az "IEC főfejezete szerint" kifejezéssel hivatkoznak az 1. rész valamely főfejezete szerinti követelményekre, akkor ezt a kifejezést úgy kell érteni, hogy az 1. rész ezen főfejezetének összes követelményére vonatkozik, kivéve azokat, amelyek nyilvánvalóan alkalmazhatatlanok az IEC adott része által meghatározott lámpatesttípusra. Az IEC hatálya alá tartozó, robbanásbiztos lámpatestek esetében az IEC követelményein túlmenően (a megfelelő második rész kiválasztásával) az IEC követelményeit is alkalmazni kell. Az IEC és az IEC közötti bármilyen ellentmondás esetén az IEC követelményei élveznek elsőbbséget. Fel kell hívni a figyelmet a fényforrások működési követelményeit tartalmazó szabványokra, amelyek magukban foglalják a tájékoztatás lámpatest tervezéséhez alatti azon előírásokat; amelyeket a fényforrások helyes működtetéséhez kell követni; bár e szabvány nem követeli meg a lámpatestek típusvizsgálati jóváhagyásának részeként a fényforrások működési vizsgálatát. A technika fejlődése miatt bekövetkező biztonsági változásokat a szabványokba felülvizsgálatok és módosítások útján folyamatosan beépítik. A területileg illetékes szabványosítási testületek a leszármaztatott szabványokban állást foglalhatnak azokról a termékekről, amelyek a gyártó vagy a szabványosítási testület szerint megfeleltek az előző szabványnak. Az állásfoglalások lehetővé tehetik azt, hogy az ilyen termékeket meghatározott ideig a korábbi szabvány alapján tovább lehessen gyártani, aminek a letelte után az új szabványt kell alkalmazni.

16 0.2. Rendelkező hivatkozások 16 E dokumentum alkalmazásánál a következőkben hivatkozott dokumentumok nélkülözhetetlenek. Évszámmal ellátott hivatkozások esetén csak a hivatkozott kiadványt szabad alkalmazni. Évszám nélküli hivatkozások esetén a hivatkozott dokumentum legutolsó kiadását (beleértve a módosításokat is) kell alkalmazni. IEC 60061, Lámpafejek és lámpafoglalatok, valamint a csereszabatosságukat és biztonságukat ellenőrző idomszerek IEC , Lámpafejek és lámpafoglalatok, valamint a csereszabatosságukat és biztonságukat ellenőrző idomszerek. 2. rész: Lámpafoglalatok IEC , Lámpafejek és lámpafoglalatok, valamint a csereszabatosságukat és biztonságukat ellenőrző idomszerek. 3. rész: Idomszerek IEC 60065:2001, Audio-, video- és hasonló elektronikus készülékek. Biztonsági követelmények IEC , Környezetállósági vizsgálatok. 2. rész: Vizsgálatok. Eh vizsgálat: Kalapácsos vizsgálatok IEC (összes rész), Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben IEC 60083, Az IEC tagországokban szabványosított csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok háztartási és hasonló általános használatra IEC 60085, Villamos szigetelés. Termikus értékelés és osztályozás IEC 60112:2003, Szilárd szigetelőanyagok ellenőrző és összehasonlító kúszóáramszilárdsági indexeinek meghatározási módszere IEC 60155, Fénycsőgyújtók IEC (összes rész), Poli(vinil-klorid) szigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig IEC 60238:1998, Edison-menetes lámpafoglalatok IEC (összes rész), Gumiszigetelésű vezetékek. Legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig IEC (összes rész), Kisfeszültségű biztosítók

17 17 IEC (összes rész), Készülékcsatlakozók háztartási és hasonló általános célokra IEC 60357, Halogén izzólámpák (gépjárműlámpák kivételével). Működési előírások IEC 60360, A lámpafej melegedésének szabványos mérési módszere IEC :2005, Kisfeszültségű villamos berendezések rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem IEC , Elektronikus berendezésekben használatos, állandó értékű kondenzátorok. 14. rész: Termékcsoport-előírás: Állandó kapacitású, hálózatra csatlakoztatható kondenzátorok elektromágneses zavarszűrésre IEC 60400, Fénycsőfoglalatok és gyújtófoglalatok IEC 60417, Berendezéseken használt grafikai jelképek IEC :1999, Izzólámpák. Biztonsági előírások. 1. rész: Volfrámszálas izzólámpák háztartási és hasonló, általános világítási célokra 1) 1. módosítás (2005) IEC :1999, Izzólámpák. Biztonsági előírások. 2. rész: Volfrámszálas halogénlámpák háztartási és hasonló, általános világítási célokra 2) 1. módosítás (2005) IEC , Izzólámpák. Biztonsági előírások. 3. rész: Volfrámszálas halogénlámpák (a gépjárműlámpák kivételével) IEC 60449:1973, Feszültségsávok épületek villamos berendezéseihez 1. módosítás (1979) IEC 60529, Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok (IPkód) IEC 60570: 2003, Sínrendszerek lámpatestek villamos táplálására IEC (összes rész), Lámpatestek. 2. rész: Egyedi követelmények IEC :1997, Lámpatestek. 2. rész: Egyedi követelmények. 4. főfejezet: Általános célú, hordozható lámpatestek 1) A 2.1 (2005) egybeszerkesztett kiadás az IEC (1999)-et és annak 1. módosítását is tartalmazza. 2) A 2.1 (2005) egybeszerkesztett kiadás az IEC (1999)-et és annak 1. módosítását is tartalmazza.

18 18 IEC 60634, Vizsgáló hőforráslámpák (HTS-lámpák) lámpatestek melegedésvizsgálatához IEC 60662, Nagynyomású nátriumlámpák IEC :2007, Kisfeszültségű rendszerek villamos szerkezeteinek szigeteléskoordinációja. 1. rész: Alapelvek, követelmények és vizsgálatok IEC 60682, Kvarcüveglámpák lapított részének hőmérséklet-mérési módszere IEC (összes rész), Hajlékony szigetelőcsövek IEC (összes rész), A tűzveszélyesség vizsgálata. 2. rész: Izzóhuzalos vizsgálati módszerek IEC , A tűzveszélyesség vizsgálata rész: Izzóhuzalos vizsgálati módszerek. Izzóhuzalos vizsgálóberendezések és általános vizsgálati eljárások IEC , A tűzveszélyesség vizsgálata rész: Vizsgálólángok. Tűlángos vizsgálati módszer. A berendezés, az igazolóvizsgálat elrendezése és irányelvek IEC (összes rész), Különféle lámpafoglalatok IEC 60989, Elválasztótranszformátorok, takaréktranszformátorok, változtatható transzformátorok és indukciós tekercsek IEC 60990:1999, Az érintési áram és a hibaáram mérési módszerei IEC 61032:1997, Személyek és szerkezetek védelme burkolással. Igazoló ellenőrzési vizsgálatok IEC :2000, Készülékkapcsolók. 1. rész: Általános követelmények IEC 61140:2001, Áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és a villamos szerkezetekre vonatkozó közös szempontok IEC 61167, Fém-halogén lámpák IEC 61184, Bajonett-lámpafoglalatok IEC 61199:1999, Egy végükön fejelt fénycsövek. Biztonsági előírások IEC (összes rész), Nyomtatott lapok és más összekötési struktúrák anyagai IEC (összes rész), Lámpaműködtető eszközök

19 19 IEC , Lámpaműködtető eszközök rész: A kisülőlámpák előtétjeinek egyedi követelményei (a fénycsőelőtétek kivételével) IEC (összes rész), Teljesítménytranszformátorok, tápegységek, indukciós tekercsek és hasonló termékek biztonsága IEC :2005, Teljesítménytranszformátorok, tápegységek, indukciós tekercsek és hasonló termékek biztonsága. 1. rész: Általános követelmények és vizsgálatok IEC (összes rész), Teljesítménytranszformátorok, tápegységek, indukciós tekercsek és hasonló termékek biztonsága. 2. rész: Egyedi követelmények IEC , Teljesítménytranszformátorok, tápegységek és hasonlók biztonsága rész: Borotvatranszformátorok és borotvatápegységek egyedi követelményei IEC , Teljesítménytranszformátorok, tápegységek és hasonlók biztonsága rész: Általános használatú biztonsági szigetelőtranszformátorok egyedi követelményei IEC 62031, Általános világításhoz használt LED-modulok. Biztonsági előírások IEC 62035, Kisülőlámpák (a fénycsövek kivételével). Biztonsági előírások IEC 62471, Lámpák és lámparendszerek fotobiológiai biztonsága IEC , Berendezéseken használatos grafikai jelképek alapelvei. 1. rész: Grafikus jelképek kialakítása ISO : 2002, Papír, karton, papírpép és kapcsolódó fogalmak. Szótár. 4. rész: Papír- és kartonfajták és átalakított termékek 0.3. Általános követelmények A lámpatesteket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy rendeltetésszerű használatuk során biztonságosan működjenek, és ne jelentsenek veszélyt a személyekre vagy a környezetre nézve. A követelmény teljesülését általában valamennyi előírt vizsgálat elvégzésével kell ellenőrizni A lámpatest feleljen meg az IEC valamely részének. Ha egy adott lámpatestre vagy lámpatestcsoportra az IEC nek nincs megfelelő része, akkor az IEC leginkább alkalmazható részét útmutatóként lehet használni a követelményekhez és vizsgálatokhoz.

20 20 Ha a lámpatest felépítése olyan, hogy az IEC két vagy több része is alkalmazható, a lámpatest feleljen meg mindkét vagy valamennyi vonatkozó résznek A lámpatestjellegű adaptereket vizsgálati szempontból lámpatesteknek kell tekinteni Általános vizsgálati előírások és felülvizsgálat Az e szabvány szerinti vizsgálatok típusvizsgálatok. A "típusvizsgálat" meghatározását az 1. rész 1. főfejezete tartalmazza. MEGJEGYZÉS: E szabvány követelményei és tűrései a vizsgálati célra benyújtott típusvizsgálati minta vizsgálatára vonatkoznak. A típusvizsgálati minta megfelelősége nem biztosítja a gyártó teljes gyártásának megfelelőségét. A gyártás megfelelőségének biztosítása a gyártó felelőssége, és a típusvizsgálaton túlmenően a rutinvizsgálatokat és minőségbiztosítást is tartalmazhatja A lámpatesteket 10 C és 30 C közötti környezeti hőmérsékleten kell vizsgálni, kivéve, ha a szabvány 1. vagy 2. részének főfejezeteiben másképpen nem írják elő. A lámpatesteket szállítási állapotban és a rendeltetésszerű körülményeknek megfelelően felszerelve, a gyártó szerelési utasításának figyelembevételével kell vizsgálni. A fényforrást (vagy fényforrásokat) el kell távolítani, kivéve, ha az(ok) a vizsgálathoz szükséges(ek). Hiányos belső huzalozás esetén a lámpatesteket az 1. rész követelményei szempontjából nem lehet megfelelőnek tekinteni. A vizsgálatokat általában egyetlen lámpatestmintán, vagy hasonló lámpatestek típuscsaládja esetén a családban lévő tagok közül névleges teljesítményenként egy lámpatesten, illetve a családból egy reprezentatív választékon kell elvégezni, a gyártóval történt megegyezés szerint (lásd az S mellékletet). Ez a választék a lámpatestet és minden olyan tartozékát is tartalmazza, amely a vizsgálat szempontjából a legkedvezőtlenebb összeállítást képviseli. Az IEC-irányelveivel összhangban az új IEC szabványok a biztonságra vagy a működésre vonatkozó szabványokra vannak szétválasztva. A fényforrások biztonsági szabványaiban a "tájékoztatás lámpatest tervezéséhez" alatti előírások a fényforrások biztonságos működtetéséhez szükségesek; ezért ezeket a lámpatestek e szabvány szerinti vizsgálatakor rendelkező előírásnak kell tekinteni. Minden vizsgálati minta feleljen meg az összes vonatkozó vizsgálatnak. A vizsgálat időtartamának csökkentéséhez és egyes roncsolásos vizsgálatok elvégzéséhez a

21 21 gyártó további lámpatesteket vagy lámpatestrészeket is vizsgálatra bocsáthat, feltéve, hogy azok ugyanolyan anyagból készültek és ugyanolyan felépítésűek, mint az eredeti lámpatest, és a vizsgálat eredménye ugyanaz, mintha az eredeti lámpatesten végezték volna. Ha a megfelelőségre vonatkozó vizsgálat "megtekintéssel" történik, akkor ehhez valamennyi szükséges igénybevételt is el kell végezni. Sínre szerelt lámpatestek esetén a gyártónak a lámpatesttel együtt egy megfelelő sín-, csatlakozó- és adaptermintát is be kell szállítania a lámpatest csatlakoztatásához. Az összetett lámpatesteket a biztonsági követelmények szempontjából a lámpatestrészek olyan összeállításában kell vizsgálni, amely a legkedvezőtlenebb eredményt adja. A lámpatestek egyes alkatrészei, mint például a csuklók, az emelő- és süllyesztőeszközök külön is vizsgálhatók, feltéve, hogy ezen alkatrészek felépítése olyan, hogy működésük nem függ a lámpatest egyéb részeitől. A bekötött, hálózati csatlakozóvezetékkel való használatra szánt lámpatesteket a lámpatestbe bekötött hajlékony hálózati csatlakozóvezetékkel kell vizsgálni. Ernyővel való használatra szánt lámpatestek esetében, ha az ernyő nem a lámpatest tartozéka, akkor a lámpatest gyártójának be kell nyújtania egy, a lámpatesttel együtt használható jellegzetes ernyőt Felülvizsgálat és vizsgálatok Ha a lámpatestnek e szabvány követelményei szerinti vizsgálatakor már van korábbi vizsgálati jegyzőkönyve, akkor egy új vizsgálati minta és a korábbi vizsgálati jegyzőkönyv együttes benyújtásával lehetőség van az e szabvány szerinti frissítésre. A teljes típusvizsgálatot ilyenkor általában nem szükséges elvégezni, a terméket, valamint a korábbi vizsgálati eredményeket elegendő csak az R -rel jelölt módosított szakaszok és az R melléklet jegyzéke szerint felülvizsgálni. MEGJEGYZÉS: Az R -rel jelölt módosított szakaszokat és az R melléklet jegyzékét a jövőbeli módosítások/kiadások fogják tartalmazni.

22 0.5. A lámpatest alkatrészei A lámpatesttel nem szerves egységet képező alkatrészek feleljenek meg a rájuk vonatkozó IEC szabványoknak, ha vannak ilyenek. Azokat az alkatrészeket, amelyek megfelelnek a vonatkozó IEC szabvány követelményinek, és egyedi értékekkel vannak jelölve, csak abból a szempontból kell ellenőrizni, hogy alkalmasak-e a használatban várható körülményekhez. A vonatkozó szabvány által nem érintett alkalmazási körülmények tekintetében meg kell követelni, hogy az alkatrészek feleljenek meg e szabvány vonatkozó, kiegészítő követelményeinek. A követelmény teljesülését megtekintéssel és a vonatkozó vizsgálatokkal kell ellenőrizni. A lámpatesttel szerves egységet képező alkatrészek a lámpatest részeként, ésszerű mértékig feleljenek meg a rájuk vonatkozó IEC alkatrész-szabványoknak. 1. MEGJEGYZÉS: Ez nem jelenti azt, hogy a lámpatest jóváhagyása előtt az alkatrészeket külön meg kell vizsgálni. 2. MEGJEGYZÉS: A különböző lámpatestfajták alkatrészeinek kiválasztására vonatkozó útmutatás az L mellékletben található. A lámpatestek belső huzalozása feleljen meg az 5.3. szakasz követelményeinek. 3. MEGJEGYZÉS: Ez nem zárja ki a szabványosított vezetékek használatát A vonatkozó alkatrészszabvány követelményeinek megfelelő és rendeltetésszerűen használt alkatrészeket e szabvány követelményei szerint csak akkor kell ellenőrizni, ha az alkatrészszabvány nem tartalmaz (e szabvány címsorát fedő) követelményeket. MEGJEGYZÉS: A megfelelőség igazolására egy érvényes vizsgálati jegyzőkönyv elegendőnek tekinthető. A lámpa- és gyújtófoglalatok ezenfelül feleljenek meg a vonatkozó IEC alkatrészszabvány idomszeres és csereszabatossági követelményeinek is, ha a lámpatestbe való beépítést követően ezek alkalmazhatók. Olyan csavar nélküli, beépített védőérintkezőt tartalmazó csatlakozókapcsokra vonatkozóan, amelyek közvetlenül csatlakoznak a lámpatesthez vagy annak valamely részéhez, a V melléklet tartalmaz egyedi követelményeket.

23 Azok az alkatrészek, amelyekre vonatkozóan nincs érvényes IEC szabvány, a lámpatest részeként feleljenek meg e lámpatestszabvány vonatkozó követelményeinek. A lámpa- és gyújtófoglalatok feleljenek meg ezenkívül a vonatkozó IEC alkatrészszabvány idomszeres és csereszabatossági követelményeinek is, ha azok alkalmazhatók. MEGJEGYZÉS: Alkatrészek például a lámpafoglalatok, kapcsolók, transzformátorok, előtétek, hajlékony vezetékek és zsinórvezetékek, és a csatlakozódugók Az e szabványnak való megfelelőség csak akkor áll fenn, ha a használat során azonos műszaki jellemzőkkel rendelkező védőernyőt alkalmaznak Az IEC részeinek jegyzéke 2-1. rész. Általános célú, helyhez kötött lámpatestek 2-2. rész. Süllyesztett lámpatestek 2-3. rész. Közvilágítási lámpatestek 2-4. rész. Általános célú, hordozható lámpatestek 2-5. rész. Fényvetők 2-6. rész. Izzólámpás lámpatestek beépített transzformátorral 2-7. rész. Hordozható, kerti lámpatestek 2-8. rész. Kézilámpák 2-9. rész. Fényképészeti és filmtechnikai (nem professzionális) lámpatestek rész. Hordozható lámpatestek gyermekeknek rész. Lámpatestek akváriumokhoz rész. Hálózati csatlakozóaljzatba helyezhető éjszakai lámptestek rész. Földbe süllyesztett lámpatestek rész. Hidegkatódos, cső alakú kisülőlámpák (neoncsövek) és hasonló készülékek lámpatestjei rész. Jelenleg nincs felhasználva rész. Jelenleg nincs felhasználva

24 rész. A színpadvilágítás, a televízió-, film- és fényképészeti stúdiók (belső- és szabadtéri) lámpatestei rész. Úszómedencék és hasonló létesítmények lámpatestei rész. Szellőztetett lámpatestek biztonsági követelményei rész. Díszvilágítási füzérek rész. Jelenleg nincs felhasználva rész. Tartalékvilágítási lámpatestek rész. Törpefeszültségű, izzólámpás világítási rendszerek rész. Korlátozott felületi hőmérsékletű lámpatestek rész. Kórházak és egészségügyi létesítmények klinikai területein használt lámpatestek

25 25 1. FŐFEJEZET: FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1. Általános rész E főfejezet a lámpatestekre érvényes általános fogalommeghatározásokat tartalmazza Fogalommeghatározások E szabvány valamennyi főfejezetére a következő fogalommeghatározások érvényesek; a fényforrásokkal kapcsolatos további fogalommeghatározások a vonatkozó lámpaszabványokban találhatók. A feszültség és áram kifejezések egyéb utalás hiányában effektív értékeket jelentenek lámpatest (luminaire) Készülék a lámpa vagy lámpák fényének elosztására, szűrésére vagy átalakítására. A lámpákat magukat nem tartalmazza, de tartalmazza a lámpák felfogására, rögzítésére és védelmére szolgáló valamennyi alkatrészt, és ahol szükséges, áramköri elemeket a fényforrások hálózati csatlakoztatására szolgáló alkatrészekkel együtt. MEGJEGYZÉS: A lámpatesttel szervesen egybeépített, nem cserélhető lámpákat tartalmazó világítótestet is lámpatestnek kell tekinteni, azzal a kivétellel, hogy a vizsgálatokat a szervesen egybeépített lámpákon vagy beépített előtétes lámpákon nem kell elvégezni főrész (a lámpatest főrésze) [main part (of luminaire)] A felerősítő felülethez rögzített vagy arra közvetlenül felfüggesztett vagy azon álló rész (amely tartalmazhatja a fényforrásokat, a lámpafoglalatokat és a kiegészítő szerelvényeket is). MEGJEGYZÉS: A volfrámszálas izzólámpás lámpatestek esetében általában a lámpafoglalatot tartó rész a főrész normál kivitelű lámpatest (ordinary luminaire) Lámpatest az aktív részek véletlen megérintése elleni védelemmel, de a por, szilárd testek vagy nedvesség elleni külön védelem nélkül általános célú lámpatest (general purpose luminaire)

26 Olyan lámpatest, amelyet nem különleges célra terveztek. 26 MEGJEGYZÉS: Általános célú lámpatestek például a függesztékek, egyes pontfénylámpák (spotlámpák) és bizonyos felületre szerelhető vagy süllyesztett, helyhez kötött lámpatestek. Különleges célú lámpatestek például a kedvezőtlen körülmények között működő lámpatestek, a fényképészeti vagy a filmtechnikai alkalmazásra szánt lámpatestek vagy az úszómedencék lámpatestei állítható lámpatest (adjustable luminaire) Olyan lámpatest, amelynek a főrésze csuklók, emelő- vagy süllyesztőeszközök, teleszkópcsövek vagy hasonló eszközök segítségével forgatható vagy mozgatható. MEGJEGYZÉS: Az állítható lámpatest lehet helyhez kötött vagy hordozható lámpatest-alapegység (basic luminaire) Az a legkisebb számú összeszerelt alkatrész, amely az IEC valamelyik részének a követelményeit teljesíti összetett lámpatest (combination luminaire) Olyan lámpatest, amely egy lámpatest-alapegységből és egy vagy több további alkatrészből áll. Ezek az alkatrészek más alkatrészekkel helyettesíthetők, vagy más alkatrészekkel különböző kombinációkban használhatók, és kézzel vagy szerszámmal cserélhetők is lehetnek helyhez kötött lámpatest (fixed luminaire) Olyan lámpatest, amely nem helyezhető át könnyen, vagy azért, mert a rögzítés olyan, hogy a lámpatest csak szerszám segítségével szerelhető le, vagy mert a lámpatestet nehezen elérhető helyen való használatra szánták. MEGJEGYZÉS: A helyhez kötött lámpatesteket általában állandó hálózati csatlakozásra tervezik, de a csatlakozás kialakítható csatlakozódugóval vagy hasonló eszközzel is hordozható lámpatest (portable luminaire) Olyan lámpatest, amely a rendeltetésszerű használat során, a lámpatest villamos hálózatra csatlakoztatott állapotában áthelyezhető. MEGJEGYZÉS: Hordozható lámpatestek a bekötött hálózati csatlakozóvezetékkel és -dugóval felszerelt fali lámpatestek, és az olyan lámpatestek, amelyek tartószerkezetükhöz szárnyas csavarral, csíptetővel vagy akasztóhoroggal erősíthetők fel úgy, hogy a tartószerkezetükről kézzel könnyen eltávolíthatók.

27 süllyesztett lámpatest (recessed luminaire) 27 Olyan lámpatest, amelyet a gyártója részben vagy egészben tartófelületbe történő beépítésre szánt. MEGJEGYZÉS: A fogalom a zárt üregben működtetett lámpatestekre és a felületbe pl. felfüggesztett álmennyezetbe szerelt lámpatestekre egyaránt vonatkozik névleges feszültség (rated voltage) A gyártó által a lámpatesten feltüntetett tápfeszültség vagy tápfeszültségek tápáram (supply current) A lámpatest hálózati kapcsain folyó áram, miután a lámpatest állapota rendeltetésszerű használatban névleges feszültségen és frekvencián állandósult névleges teljesítmény (rated wattage) Azon fényforrások száma és névleges teljesítménye, amelyhez a lámpatest készült hálózati csatlakozóvezeték (supply cord) A lámpatesthez rögzített, a tápellátást szolgáló külső hajlékony vezeték vagy zsinórvezeték. 1. MEGJEGYZÉS: A lámpatest már eleve tartalmazhatja a bekötött hálózati csatlakozóvezetéket vagy lehet azzal való csatlakozásra szánt, pl. X, Y vagy Z típusú csatlakozással. 2. MEGJEGYZÉS: Az a cél, hogy a szabvány 2. részének minden főfejezetét összhangba hozzák ezzel a meghatározással; azonban ez akkor történik meg, amikor a 2. rész valamely főfejezetét egyéb okokból megváltoztatják. Az átmeneti időszakban, ahol a 2. rész bármely főfejezetében bekötött hajlékony vezeték vagy zsinórvezeték szerepel, ott ez alatt hálózati csatlakozóvezeték -et kell érteni aktív rész (live part) Olyan vezető rész, amely rendeltetésszerű használatban áramütést okozhat. A nullavezetőt e meghatározástól függetlenül aktív résznek kell tekinteni. MEGJEGYZÉS: Azt a vizsgálatot, amely meghatározza, hogy egy vezető rész olyan aktív rész-e, amely áramütést okozhat, az A melléklet tartalmazza alapszigetelés (basic insulation) Az aktív részeken áramütés elleni alapvédelem céljából alkalmazott szigetelés. MEGJEGYZÉS: Az alapszigetelés nem szükségszerűen tartalmazza a kizárólag működési célokra használt szigetelést.

28 kiegészítő szigetelés (supplementary insulation) 28 Az alapszigetelésen túlmenően alkalmazott önálló szigetelés, amelynek célja, hogy az alapszigetelés meghibásodása esetén védelmet nyújtson az áramütés ellen kettős szigetelés (double insulation) Alapszigetelést és kiegészítő szigetelést is tartalmazó szigetelés megerősített szigetelés (reinforced insulation) Az aktív részeken alkalmazott egyetlen szigetelési rendszer, amely a kettős szigeteléssel egyenértékű áramütés elleni védelmet nyújt. MEGJEGYZÉS: A szigetelési rendszer kifejezés nem jelenti azt, hogy a szigetelésnek egyetlen homogén darabnak kell lennie. Tartalmazhat több réteget is, amelyek kiegészítő vagy alapszigetelésként egyedileg nem vizsgálhatók (Jelenleg nincs felhasználva) érintésvédelmi osztályú lámpatest (csak normál kivitelű lámpatestek esetén alkalmazható) [class 0 luminaire (applicable to ordinary luminares only)] Olyan lámpatest, amelyben az áramütés elleni védelem az alapszigetelésre épül. Ez azt jelenti, hogy nincs mód a megérinthető vezetőrészeknek, ha ilyenek vannak, a kiépített vezeték védővezetőjével való összekötésére, így az alapszigetelés meghibásodása esetén a védelem a környezetre hárul. A 0. érintésvédelmi osztály alkalmazására vonatkozóan lásd a T mellékletet, amely a vizsgálati követelmények hivatkozásait tartalmazza. 1. MEGJEGYZÉS: A 0. érintésvédelmi osztályú lámpatesteknek lehet a teljes alapszigetelést vagy annak egy részét alkotó szigetelőanyag-burkolata, vagy az aktív részektől legalább alapszigeteléssel elválasztott fémburkolata. 2. MEGJEGYZÉS: Ha a szigetelőanyag burkolatú lámpatestnek a védővezetővel összeköthető belső részei vannak, akkor a lámpatest I. érintésvédelmi osztályú. 3. MEGJEGYZÉS: A 0. érintésvédelmi osztályú lámpatesteknek lehetnek kettős vagy megerősített szigetelésű részei. 4. MEGJEGYZÉS: Japánban a 0. érintésvédelmi osztály csak a 100 V 127 V tápfeszültségről üzemeltetett, normál kivitelű lámpatestek esetében alkalmazható I. érintésvédelmi osztályú lámpatest (class I. luminaire)

29 29 Olyan lámpatest, amelyben az áramütés elleni védelem nemcsak az alapszigetelésre épül, hanem további biztonsági óvintézkedéseket is tartalmaz oly módon, hogy megfelelő eszközök vannak a megérinthető vezető részeknek a kiépített vezeték védő- (földelő-) vezetőjével való összekötéséhez, amelynek következtében a megérinthető vezető részek az alapszigetelés meghibásodása esetén sem válhatnak aktívvá. 1. MEGJEGYZÉS: Hajlékony zsinórvezetékkel vagy vezetékkel való használatra szánt lámpatestek esetében ez azt jelenti, hogy a hajlékony zsinórvezetéknek vagy vezetéknek védővezetőt kell tartalmaznia. 2. MEGJEGYZÉS: Az I. érintésvédelmi osztályú lámpatestnek lehetnek kettős vagy megerősített szigetelésű részei. 3. MEGJEGYZÉS: Az I. érintésvédelmi osztályú lámpatestnek lehetnek olyan részei, amelyeknek az áramütés elleni védelmét érintésvédelmi törpefeszültségről (SELV) történő működtetéssel valósítják meg II. érintésvédelmi osztályú lámpatest (class II luminaire) Olyan lámpatest, amelyben az áramütés elleni védelem nemcsak az alapszigetelésre épül, hanem további biztonsági óvintézkedéseket, pl. kettős vagy megerősített szigetelést is tartalmaz a védőföldelési lehetőségek vagy az üzembe helyezési feltételek ismeretének hiányában. 1. MEGJEGYZÉS: Az ilyen lámpatest a következő kialakítási megoldások egyike szerinti lehet: a) Olyan lámpatest, amelynek tartós és lényegében véve folytonos szigetelőanyagú burkolata minden fémrészt takar, az olyan kisméretű részek kivételével, mint az adattáblák, csavarok és szegecsek, amelyek az aktív részektől legalább a megerősített szigeteléssel egyenértékű szigeteléssel vannak elválasztva. Az ilyen lámpatestet szigetelőburkolatú, II. érintésvédelmi osztályú lámpatestnek nevezik. b) Olyan lámpatest, amelynek lényegében folytonos fémburkolata van, amelyen belül mindenütt a kettős vagy megerősített szigeteléssel egyenértékű szigetelést alkalmaznak. Az ilyen lámpatesteket fémburkolatú, II. érintésvédelmi osztályú lámpatesteknek nevezik. c) Olyan lámpatest, amely a fenti a) és b) változatok kombinációja. 2. MEGJEGYZÉS: A szigetelőburkolatú, II. érintésvédelmi osztályú lámpatest burkolata a kiegészítő vagy a megerősített szigetelés részét képezheti, vagy akár teljes egészében az lehet. 3. MEGJEGYZÉS: Ha a gyújtás elősegítésére, vagy elektromágneses kompatibilitási (EMC) okokból földelést alkalmaznak, de az nincs összekötve megérinthető fémrésszel, a lámpatest még II. érintésvédelmi osztályúnak tekinthető. A fényforrásokra vonatkozó IEC előírásoknak megfelelő

30 30 megérinthető fémrészeket és az egyéb, a rendeltetésszerű használat során alapvetően földeletlen és megérinthetetlen fémrészeket nem kell olyan vezető részeknek tekinteni, amelyek áramütést okozhatnak, kivéve, ha az A melléklet vizsgálatai igazolják azok aktív voltát. 4. MEGJEGYZÉS: Ha egy mindenütt kettős és/vagy megerősített szigeteléssel ellátott lámpatestnek érintésvédelmi védő-csatlakozókapcsa vagy érintésvédelmi védőérintkezője van, akkor a lámpatestet I. érintésvédelmi osztályúnak kell tekinteni. A helyhez kötött, II. érintésvédelmi osztályú, felfűzött szerelésre szánt lámpatestnek azonban a nem a lámpatestben végződő védővezető villamos folytonosságának fenntartása érdekében belső csatlakozókapcsa is lehet, feltéve, hogy ezt a csatlakozókapcsot a megérinthető fémrészektől II. érintésvédelmi osztályú szigetelés választja el. 5. MEGJEGYZÉS: A II. érintésvédelmi osztályú lámpatesteknek lehetnek olyan részei, amelyeknek az áramütés elleni védelmét érintésvédelmi törpefeszültségről (SELV) történő működtetéssel valósítják meg III. érintésvédelmi osztályú lámpatest (class III luminaire) Olyan lámpatest, amelyben az áramütés elleni védelem érintésvédelmi törpefeszültségű (SELV) tápláláson alapszik, és amelyben ezen érintésvédelmi törpefeszültségnél nagyobb feszültség nem keletkezik legnagyobb névleges környezeti hőmérséklet (t a ) [rated maximum ambient temperature (t a )] A lámpatest gyártója által megadott legnagyobb tartós hőmérséklet, amelyen a lámpatest rendeltetésszerű feltételek mellett még működtethető. MEGJEGYZÉS: Ez nem zárja ki a legfeljebb (t a + 10) C hőmérsékleten való ideiglenes működtetést az előtét, a kondenzátor vagy a gyújtókészülék burkolatának legnagyobb névleges működési hőmérséklete (t c ) [rated maximum operating temperature of the case of a ballast, capacitor or starting device (t c )] Az a legnagyobb megengedett hőmérséklet, amely rendeltetésszerű működési feltételek mellett, névleges feszültségen vagy a névleges feszültségtartomány legnagyobb feszültségén, az alkatrész külső felületének tetszőleges pontján (jelölés esetén a jelölt helyen) felléphet a fényforrást működtető eszköz tekercsének legnagyobb névleges működési hőmérséklete (t w ) [rated maximum operating temperature of a lamp controlgear winding (t w )]

31 31 A gyártó által megadott legnagyobb tekercshőmérséklet, amelyen folytonos működés esetén az 50/60 Hz-es lámpaműködtető eszköz várható üzemi élettartama legalább 10 év előtét (ballast) A hálózat és egy vagy több kisülőlámpa közé kapcsolt olyan egység, amely induktivitás, kapacitás vagy ellenállás, illetve ezek kombinációja útján főként a lámpa (lámpák) áramának a kívánt értékre való korlátozására szolgál. Tartalmazhat eszközöket a hálózati feszültség átalakítására és olyan kapcsolásokat is, amelyek segítenek a gyújtófeszültség és az előfűtő áram előállításában, megakadályozzák a hideggyújtást, csökkentik a sztroboszkóphatást, javítják a teljesítménytényezőt és csökkentik a rádiófrekvenciás zavart önálló lámpaműködtető eszköz (independent lamp control gear) Egy vagy több külön elemből álló, olyan kialakítású lámpaműködtető eszköz, amely vagy amelyek a lámpaműködtető eszköz jelölése szerinti védettség mellett és minden további burkolat nélkül a lámpatesten kívül különállóan is felszerelhető(k) beépített lámpaműködtető eszköz (built-in lamp control gear) Olyan lámpaműködtető eszköz, amelyet lámpatestbe való beépítésre terveztek, és amely különleges óvintézkedések nélkül nem szerelhető fel a lámpatesten kívül szervesen egybeépített lámpafoglalat (integral lampholder) A lámpatest azon része, amely a fényforrást tartja és villamos csatlakozást is létrehozza, és amelyet a lámpatest részeként alakítottak ki előtéttartó (ballast compartment) A lámpatestnek az a része, amelybe az előtétet beszerelik fényáteresztő bura (translucent cover) A lámpatest azon fénykibocsátó része, amely a lámpák és más alkatrészek védelmére is szolgálhat. Ez a kifejezés a diffúzorokra, lencsepanelekre és hasonló, fényt irányító elemekre is vonatkozik kiépített vezeték (fixed wiring)

32 32 Vezeték, amely annak a rögzített vezetékhálózatnak a része, amelyhez a lámpatestet csatlakoztatják. MEGJEGYZÉS: A kiépített vezeték bevezethető a lámpatestbe és beköthető a csatlakozókapcsokba, beleértve a lámpafoglalatok, kapcsolók és hasonló alkatrészek csatlakozókapcsait is készülékcsatlakozó (appliance coupler) Olyan eszköz, amelynek segítségével egy hajlékony vezetéket a lámpatesthez lehet csatlakoztatni. Két részből áll: érintkezőhüvelyekkel ellátott készülékcsatlakozó-aljzatból, amely a hálózathoz csatlakoztatott hajlékony vezetékkel szervesen egybe van építve, vagy ahhoz való hozzákapcsolásra tervezték; és érintkezőcsapokkal ellátott készülékcsatlakozó-dugóból, amely a lámpatest szervesen beépített vagy hozzárögzített része külső huzalozás (external wiring) Általában a lámpatesten kívüli, de azzal együtt szállított huzalozás. 1. MEGJEGYZÉS: A külső huzalozás felhasználható a lámpatest tápforráshoz, más lámpatestekhez, vagy valamilyen külső előtéthez való csatlakoztatására. 2. MEGJEGYZÉS: A külső huzalozás nem szükségszerűen halad teljes hosszában a lámpatesten kívül belső huzalozás (internal wiring) Általában a lámpatesten belüli, azzal együtt szállított olyan huzalozás, amely összeköttetést nyújt a külső huzalozás vagy a hálózati csatlakozóvezetékek és a lámpafoglalatok, kapcsolók és hasonló alkatrészek kapocsvégződései között. MEGJEGYZÉS: A belső huzalozás nem szükségszerűen halad teljes hosszában a lámpatesten belül normál gyúlékony anyag (normally flammable material) Olyan anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legalább 200 C, és amely ezen a hőmérsékleten alaktartó és nem lágyul meg. Példák: A 2 mm-nél vastagabb fa és faalapú anyagok. MEGJEGYZÉS: A normál gyúlékony anyagok deformálódással és lágyulással szembeni ellenállása és gyulladási hőmérséklete széleskörűen elfogadott, 15 perces vizsgálati időtartam alatt meghatározott értékeken alapszik könnyen gyulladó anyag (readily flammable material)

33 33 Olyan anyag, amely nem sorolható sem a normál gyúlékony anyagok, sem a nem éghető anyagok csoportjába. Példák: Legfeljebb 2 mm vastag farostlemez és faalapú anyagok nem éghető anyag (non-combustible material) Olyan anyag, amely az égést nem táplálja. MEGJEGYZÉS: E szabvány szempontjából az olyan anyagokat, mint a fém, a vakolat és a beton, nem éghető anyagoknak kell tekinteni gyúlékony anyag (flammable material) Olyan anyag, amely nem felel meg a szakasz szerinti izzóhuzalos vizsgálat követelményeinek kisfeszültség (low voltage) ELV (törpefeszültség) [ELV (extra low voltage)] Olyan feszültség, amelynek értéke az egyes vezetékek között, vagy bármelyik vezeték és a föld között nem haladja meg váltakozó feszültség esetén az 50 V effektív értéket, lüktetésmentes egyenfeszültség esetén a 120 V-ot (az IEC szerinti I. feszültségtartomány). MEGJEGYZÉS: A lüktetésmentesség szinuszos lüktető feszültség esetén megegyezés szerint a 10% effektív értéket nem meghaladó feszültséget jelent: a legnagyobb csúcsérték 120 V-os lüktetésmentes egyenfeszültség esetén a 140 V-ot, 60 V-os lüktetésmentes egyenfeszültség esetén a 70 V-ot, 30 V-os lüktetésmentes egyenfeszültség esetén a 35 V-ot nem lépi túl SELV (érintésvédelmi törpefeszültség) [SELV (safety extra-low voltage (SELV)] Olyan ELV (törpefeszültség), amely a hálózati tápfeszültségtől az IEC szerinti, vagy azzal egyenértékű a primer és a szekunder áramkörei között szigetelést tartalmazó biztonsági elválasztó transzformátorral van elszigetelve. MEGJEGYZÉS: Különleges követelmények esetén, különösen akkor, ha az áramvezető részek közvetlen megérintése megengedett, az 50 V effektív értékű váltakozó feszültségnél vagy a 120 V lüktetésmentes egyenfeszültségnél kisebb feszültséghatárokat is meg lehet állapítani üzemi feszültség (working voltage)

34 34 Az a legnagyobb effektív értékű feszültség, amely névleges hálózati feszültség esetén, a tranzienseket elhanyagolva, üresjárási állapotban vagy a rendeltetésszerű működés során bármely szigetelésen felléphet típusvizsgálat (type test) A típusvizsgálati mintán végzett vizsgálat vagy vizsgálatsorozat annak ellenőrzésére, hogy egy adott termék felépítése megfelel-e a vonatkozó szabvány követelményeinek típusvizsgálati minta (type test sample) Egy vagy több hasonló egységet tartalmazó olyan minta, amelyet a gyártó vagy a felelős forgalmazó típusvizsgálat céljára benyújt kézzel (by hand) Szerszám használata nélkül csatlakozókapocs (terminal) Olyan lámpatestrész vagy alkatrész, amely egy vezetővel való villamos összeköttetés létesítéséhez szükséges. Lásd a 14. és a 15. főfejezetet felfűzött szerelés (átmenő táplálás) [looping-in (feed through)] Két vagy több lámpatest hálózati csatlakoztatásának olyan rendszere, ahol az egyes tápáramvezetők be- és kivezetése ugyanazon a csatlakozókapcson történik. MEGJEGYZÉS: A csatlakozókapocsba való bekötés megkönnyítésére a tápáramvezető elvágható (lásd a 20. ábrát) átmenő huzalozás (through wiring) Olyan huzalozás, amely áthalad azon a lámpatesten, amely a lámpatestekből álló sor összekötésére szolgál. 1. MEGJEGYZÉS: Egyes országokban az átmenő huzalozásban vezetékkötések kialakítása nincs megengedve. 2. MEGJEGYZÉS: A lámpatest villamosan összeköthető az átmenő huzalozással, de attól független is lehet (lásd a 20. ábrát) gyújtókészülék (starting device)

35 35 Olyan készülék, amely önállóan vagy más áramköri elemekkel együttesen létrehozza a kisülőlámpa begyújtásához szükséges villamos feltételeket gyújtó (starter) Általában fénycsövekhez készült olyan gyújtókészülék, amely az elektródák megfelelő előfűtését biztosítja, és az előtét soros impedanciájának segítségével feszültséglökést hoz létre a lámpán impulzusgyújtó (ignitor) Olyan gyújtókészülék, amely a kisülőlámpa begyújtásához szükséges feszültségimpulzusokat hoz létre, de nem biztosítja az elektródák előfűtését sorozatkapocs (terminal block) Szigetelőanyagú burkolatban vagy burkolaton elhelyezett, egy vagy több csatlakozókapocsból álló összeállítás a vezetők közötti összekötés megkönnyítésére kedvezőtlen körülmények között működő lámpatest (rough service luminaire) Különösen szigorú mechanikai bánásmód elviselésére tervezett lámpatest. 1. MEGJEGYZÉS: A lámpatest lehet: állandó jelleggel helyhez kötött, vagy szerkezeteken vagy állványzatokon ideiglenes jelleggel rögzített, vagy tartóállvánnyal vagy markolattal szervesen egybeépített kivitelű. 2. MEGJEGYZÉS: Az ilyen lámpatesteket általában ott használják, ahol a mindennapi életben kedvezőtlen körülmények állnak elő, vagy ahol ideiglenes világítás szükséges, például építkezési helyszíneken, ipari műhelyekben vagy hasonló helyeken elektromechanikus csatlakozórendszer (electro-mechanical contact system) A lámpatesten belüli olyan csatlakozórendszer, amely lehetővé teszi a lámpafoglalatot tartó főrész villamos és mechanikai csatlakoztatását az alaplemezhez vagy felfüggesztő eszközhöz. Beállító eszközt is tartalmazhat.

36 36 A rendszer szolgálhat egyedi lámpatest-kialakítási célokra, vagy biztosíthatja többféle típusú lámpatest csatlakoztatását is. A 31. ábrán az szakasz szerinti elektromechanikus csatlakozórendszer látható. Az ilyen eszközre a és a szakasz követelményeit kell alkalmazni. Mivel a leírtak szerinti esetben a talprész és a szerelvénytálca egyaránt egyedi és más eszközökkel nem csereszabatos, az alaplemezen nem szükséges feltüntetni a villamos csatlakozás névleges áramát a 3.2. szakaszban előírtak szerint egyenáramú törpefeszültségről táplált fénycsöves lámpatest (extra-low voltage d.c. supplied fluorescent luminaire) Olyan lámpatest, amely legfeljebb 48 V névleges feszültségű, egyenáramú telepről működik és olyan egyenáramú/váltakozó áramú invertert tartalmaz, amely tranzisztorok segítségével állítja elő az egy vagy több fénycső táplálásához szükséges energiát. 1. MEGJEGYZÉS: Az egyenáramú törpefeszültségről táplált fénycsöves lámpatestek a tápfeszültségnél nagyobb feszültségeket hozhatnak létre, ezért az ilyen lámpatestek nem tekinthetők III. érintésvédelmi osztályúnak. Az ilyen lámpatestek esetében áramütésveszéllyel lehet számolni, ami ellen a lámpatest megfelelő kialakításával védekezni kell. 2. MEGJEGYZÉS: A 48 V-os érték megfontolás alatt van felerősítőfelület (mounting surface) Épület, bútor vagy más szerkezet azon része, amelyre a lámpatest rendeltetésszerű használat mellett bármilyen módon felerősíthető, felfüggeszthető, ráállítható vagy elhelyezhető, és amelynek célja, vagy amelyet szánnak arra, hogy a lámpatestet tartsa szervesen egybeépített alkatrész (integral component) A lámpatest nem cserélhető részét képező olyan alkatrész, amely a lámpatesttől elkülönítve nem vizsgálható beépített előtétes lámpák (self-ballasted lamps) Lámpafejet, beépített fényforrást és a fényforrás gyújtásához és állandósult működtetéséhez szükséges kiegészítő elemeket tartalmazó olyan egység, amely tartós roncsolódás nélkül nem szerelhető szét.

37 37 1. MEGJEGYZÉS: A beépített előtétes lámpa fényforrása nem cserélhető alkatrész. 2. MEGJEGYZÉS: Az előtét a beépített előtétes lámpa és nem a lámpatest alkatrésze. Az egységet élettartamának végén eldobják. 3. MEGJEGYZÉS: Vizsgálati szempontból a beépített előtétes lámpákat hagyományos lámpáknak kell tekinteni. 4. MEGJEGYZÉS: Példák és további tájékoztatás az IEC ben találhatók lámpatestjellegű adapter (semi-luminaire) A beépített előtétes lámpához hasonló egység, de kialakítása biztosítja a fényforrás és/vagy a gyújtó cserélhetőségét is. 1. MEGJEGYZÉS: A lámpatestjellegű adapter fényforrása és/vagy gyújtókészüléke könnyen cserélhető. 2. MEGJEGYZÉS: Az előtét nem cserélhető, és azt nem szükséges eldobni minden fényforráscserekor. 3. MEGJEGYZÉS: A hálózati csatlakozáshoz lámpafoglalat szükséges. 4. MEGJEGYZÉS: Példák és további tájékoztatás az IEC ben található csatlakozódugóval egybeépített előtét/transzformátor (plugballast/transformer) Olyan előtét vagy transzformátor, amelyet a villamos hálózati csatlakoztatás céljából egy csatlakozódugóval szervesen egybeépített burkolatban helyeztek el hálózati csatlakozóaljzatba helyezhető lámpatest (mains socket-outletmounted luminaire) Olyan lámpatest, amelynek szervesen egybeépített csatlakozódugója villamos hálózati csatlakoztatásra és egyben a lámpatest tartására is szolgál csíptetős lámpatest (clip-mounted luminaire) Lámpatest, amelyet egy olyan rugós csíptetővel építettek össze, amelynek segítségével a lámpatest egyetlen kézmozdulattal a tartófelülethez rögzíthető lámpa-csatlakozóaljzat (lamp connectors) Olyan különlegesen kialakított érintkezőkből álló összeállítás, amely létrehozza a villamos csatlakozást, de a lámpa tartását nem biztosítja hálózati csatlakozóaljzat (mains socket-outlet)

38 38 Olyan tartozék, amely érintkezőhüvelyeket tartalmaz a hálózati csatlakozódugó hengeres vagy lapos csapjainak befogadására, és amely vezetékek vagy zsinórvezetékek csatlakoztatására szolgáló csatlakozókapcsokkal is rendelkezik újrahuzalozható lámpatest (rewireable luminaire) Olyan lámpatest, amelynek hálózati csatlakozóvezetéke általános célú szerszámokkal cserélhető nem újrahuzalozható lámpatest (non-rewireable luminaire) Olyan lámpatest, amelynek hálózati csatlakozóvezetéke általános célú szerszámokkal nem távolítható el a lámpatest végleges tönkretétele nélkül lámpaműködtető eszköz(ök) (lamp control gear) A lámpa működtetéséhez szükséges eszközök, például az előtétek, a transzformátorok vagy feszültségcsökkentő konverterek. MEGJEGYZÉS: A fogalom nem alkalmazható a lámpák kapcsolóeszközeire vagy a világításvezérlő eszközökre, pl. a fényszabályzókra és a szürkületkapcsolókra (jelenleg nincs felhasználva) műlámpa (dummy lamp) Olyan eszköz, amely az IEC szerinti követelményeknek megfelelő lámpafejjel van összeépítve védőernyős lámpa (self-shielded lamp) Olyan volfrámszálas halogénlámpa vagy fém-halogén lámpa, amelynek használata esetén a lámpatestet az ultraibolya sugárzás vagy a lámpa szétrobbanása ellen nem szükséges védőernyővel ellátni külső hajlékony vezeték vagy zsinórvezeték (external flexible cable or cord) A bemeneti vagy a kimeneti áramkör külső csatlakoztatására szolgáló hajlékony vezeték vagy zsinórvezeték a következő csatlakoztatási módok egyike szerint rögzíthető a lámpatesthez, vagy szerelhető össze azzal:

39 39 X típusú csatlakozás: A vezeték vagy zsinórvezeték csatlakoztatásának olyan módja, ami lehetővé teszi a vezeték vagy zsinórvezeték könnyű cseréjét. 1. MEGJEGYZÉS: A vezeték vagy zsinórvezeték lehet különlegesen előkészített kivitelű, de az csak a gyártótól vagy annak javító szolgáltatójától szerezhető be. 2. MEGJEGYZÉS: A különlegesen előkészített vezeték vagy zsinórvezeték a lámpatest valamely részét is tartalmazhatja. Y típusú csatlakozás: A vezeték vagy zsinórvezeték csatlakoztatásának olyan módja, hogy bármilyen cserét csak a gyártó, annak javító szolgáltatója vagy hasonlóan képzett személy végezhet. 3. MEGJEGYZÉS: Az Y típusú csatlakozás normál vagy különleges hajlékony vezetékkel vagy zsinórvezetékkel is használható. Z típusú csatlakozás: A vezeték vagy zsinórvezeték csatlakoztatásának olyan módja, ami nem teszi lehetővé a vezeték vagy zsinórvezeték cseréjét a lámpatest törése vagy tönkretétele nélkül funkcionális földelés (functional earthing) Rendszeren, berendezésen vagy készüléken belül kialakított olyan helyi földelés, amely a megfelelő működéshez szükséges, de nem képezi részét az áramütés elleni védelemnek összekötővezeték (inter-connecting cable) A lámpatest két fő része közötti olyan huzalozás vagy huzalozási összeállítás, amelyet a lámpatest gyártója szállít, és amelyet a lámpatest részének kell tekinteni. MEGJEGYZÉS: A huzalozási összeállítás különböző célú huzalozások kombinációját tartalmazhatja, például tápfeszültségen keresztüli táplálás, földelés biztosítása, gyújtó és üzemi feszültségek adása, és olyan huzalozást is, amely funkcionális összeköttetést biztosít. Példák az alkalmazási helyekre: a lámpatest és a lámpaműködtető eszköz doboza, a felerősítő doboz vagy a sínrendszerhez kapcsolódó érintkező érvéghüvely (ferrule) Olyan mechanikai tartozék, általában egy merev cső, amelyet a vezeték lecsupaszított végének összefogására használnak Impulzusállósági kategória (a korábbi megnevezés szerint: túlfeszültségi kategóriák ) [impulse withstand category (former term overvoltage categories )]

40 A tranziens túlfeszültségi állapot leírására szolgáló számérték MEGJEGYZÉS: Az I, II, III és IV impulzusállósági kategóriák használatosak. 2. MEGJEGYZÉS: A következő magyarázat az IEC :2007-ből származik: szakasz: a) Az impulzusállósági feszültségek szerinti osztályozás célja MEGJEGYZÉS: A villamos létesítmények túlfeszültségi kategóriáit a szigetelések összehangolása és a készülékeknek az ezzel kapcsolatos impulzusállósági feszültségek szerinti osztályozása céljából határozták meg, lásd az 1.1. táblázatot MEGJEGYZÉS: A névleges impulzusállósági feszültség az az impulzusállósági feszültség, amit a berendezés vagy annak része gyártója állapít meg, és ami szigetelésnek a túlfeszültséggel szembeni ellenállását jellemzi (az IEC szakasza szerint). b) Az impulzusállósági feszültséget a közvetlenül a hálózatról táplált berendezések osztályozására használják. A berendezések impulzusállósági feszültségét a névleges feszültséggel összhangban kell megválasztani. Ennek célja az, hogy a működés folyamatossága és a meghibásodás elfogadható kockázata szempontjából különböző berendezés-kategóriákat lehessen felállítani. Egy adott osztályba tartozó berendezés kiválasztásával el lehet érni a szigetelés összehangolását a teljes létesítményen belül, elfogadható szintre csökkentve ezzel a meghibásodás kockázatát MEGJEGYZÉS: A tranziens túlfeszültségek a hálózati elosztó rendszereken keresztül terjednek, és a legtöbb létesítmény esetén a végpont felé haladva nem csökkennek számottevően táblázat: A készülékek szükséges névleges impulzusállósági feszültsége A létesítmény névleges feszültsége a V A berendezés impulzusállósági feszültsége kv b Háromfázisú rendszerek Közép-ponttal rendelkező egyfázisú rendszerek Berendezés a létesítmény eredeténél (túlfeszültségi kategória IV) Berendezés az elosztó és végső áramkörökben (túlfeszültségi kategória III) Készülékek és áramfogyasztó berendezések (túlfeszültségi kategória II) Különlegesen védett berendezés (túlfeszültségi kategória I) ,5 1,5 0,8 230/ / ,5 1,5 400/ , a b Az IEC szerint. Az impulzusállósági feszültség az aktív vezetők és a védővezető között lép fel.

41 áramkörök és áramköri jellemzők (circuits and circuit characteristics) primer áramkör (primary circuit) Közvetlenül a váltakozó áramú hálózathoz kapcsolódó áramkör. Ide tartoznak pl. a váltakozó áramú hálózathoz való csatlakozást szolgáló eszközök, a transzformátorok primér tekercsei, a motorok és egyéb terhelések. [IEC , meghatározás] szekunder áramkör (secondary circuit) Olyan áramkör, amely nem áll közvetlen kapcsolatban a primér áramkörrel, és amelynek energiaellátása transzformátorral, konverterrel vagy ezekkel egyenértékű eszközzel, illetve teleppel történik. [IEC , meghatározás] Kivétel: Autotranszformátorok esetén a transzformátor megcsapolt részét, bár közvetlen összeköttetésben áll a primer áramkörrel, a fenti értelemben szintén szekunder áramkörnek tekintik. MEGJEGYZÉS: Az ilyen áramkörökben a hálózati tranzienseket a megfelelő primer tekercsek leosztják. Az induktív előtétek szintén csökkentik a hálózati tranziensek nagyságát. Ezért a primer áramkör vagy egy induktív előtét után elhelyezkedő alkatrészek impulzusállósági kategóriája egy fokozattal alacsonyabbra választható, lásd az U mellékletet Érintési áram (touch current ) Az emberi vagy állati testen átfolyó áram a létesítmény vagy berendezés egy vagy több megérinthető részének megérintése esetén. [IEV ] MEGJEGYZÉS: E szabvány értelmében az emberi testet a G2. vagy a G3. ábra szerinti áramkör helyettesíti védővezető árama (protective conductor current) A védővezetőben folyó áram. MEGJEGYZÉS: Ez az áram hatással lehet az ugyanabba az áramkörbe kapcsolt áram-védőkapcsolók működésére villamos égés (electric burn)

42 42 A bőrnek vagy valamely szervnek a rajta keresztül, vagy a felület mentén átfolyó áram hatására bekövetkező megégése. [IEV ] beállító eszköz (means of adjustment) A lámpatestnek az a része, ami a fényforrástartó rész is lehet, és amely nyilvánvalóan arra szolgál, hogy a felhasználó a lámpatest használata során pl. a fénynyaláb irányának megváltoztatása céljából működtesse kartávolság (arms reach) Az a hozzáférési zóna, ami kézzel, bármely irányban, segítség nélkül kézzel elérhető egy olyan felület bármely pontjáról, ahol emberek szokásosan tartózkodnak vagy mozognak. [IEV ] MEGJEGYZÉS: Az IEC ábrával illusztrálja a hozzáférési zónát. Általánosságban ennek magassága a padló felett 2,5 m, bármely vízszintes irányú kiterjedése pedig 1,25 m attól a helytől számítva, ahol valaki tartózkodhat csavar nélküli védőérintkezővel egybeépített sorozatkapocs (terminal block with integrated screwless earthing contact) Védőérintkezővel ellátott csatlakozókapocs, amely olyan egybeépített védőérintkezővel vagy segédérintkezővel rendelkezik, ami felszerelés esetén további szerelési művelet (pl. csavarozás) nélkül létesít kapcsolatot levehető vezeték (detachable cord) Olyan, táplálást vagy összekötést szolgáló vezeték vagy zsinórvezeték, amely erre alkalmas készülékcsatlakozó segítségével kapcsolódik a lámpatesthez. MEGJEGYZÉS: A levehető vezeték könnyen cserélhető szerszám (tool) Csavarhúzó, pénzérme vagy egyéb tárgy, amellyel egy csavar vagy hasonló rözgzítőelem működtethető különlegesen előkészített vezeték (specially prepared cord)

43 43 Olyan hajlékony vezeték vagy zsinórvezeték, amelynek egy másik, nem különleges vezetékkel vagy zsinórvezetékkel történő helyettesítése veszélyt okoz, vagy a biztonságot csökkenti.

44 44 2. FŐFEJEZET: A LÁMPATESTEK CSOPORTOSÍTÁSA 2.1. Általános rész E főfejezet a lámpatestek csoportosításának leírását tartalmazza. A lámpatesteket az áramütés elleni védelem módja, a por, a szilárd testek és a nedvesség behatolása elleni védettségi fokozat, valamint a tartófelület anyaga szerint kell csoportosítani Csoportosítás az áramütés elleni védelem módja szerint Az áramütés elleni védelem módja szerint a lámpatesteket I., II. vagy III. érintésvédelmi osztályba kell sorolni (a fogalommeghatározásokat lásd az 1. főfejezetben). A lámpatesteknek csak egyféle besorolása lehet. Például a beépített, törpefeszültségű, védőcsatlakozóval ellátott, transzformátorral felszerelt lámpatestet az I. érintésvédelmi osztályba kell sorolni, és az ilyen lámpatest valamely része még akkor sem sorolható a III. érintésvédelmi osztályba, ha a lámpát tartalmazó rész válaszfallal van elválasztva a transzformátort tartalmazó résztől. A lámpatest jellegű adapterek feleljenek meg a II. érintésvédelmi osztályú lámpatestekre vonatkozó valamennyi követelménynek, anélkül, hogy a II. érintésvédelmi osztály jele fel lenne tüntetve rajtuk. A lámpatestgyártó nem felelős az IEC szerinti megfelelőség további fenntartásáért abban az esetben, ha a felhasználó az előírt fényforrástípust lámpatestjellegű adapterrel cserélte fel, kivéve, ha a lámpatestet kimondottan lámpatestjellegű adapterrel való használatra tervezték. A lámpatestjellegű adapter gyártója viszont felelős azért, hogy megfelelő tájékoztatást adjon a felhasználási korlátozások tekintetében. MEGJEGYZÉS: A II. év. osztály jelét azért kell elhagyni, nehogy a jelet tévesen arra a lámpatestre vonatkoztassák, amelyben a lámpatest jellegű adaptert használják Csoportosítás a por, a szilárd testek és a nedvesség behatolása elleni védettségi fokozat szerint A lámpatesteket az IEC szerinti IP számozási rendszer csoportosításának megfelelően kell besorolni.

45 A védettségi fokozatok jeleit a 3. főfejezet tartalmazza. 45 A védettségi fokozatokra vonatkozó vizsgálatokat a 9. főfejezet tartalmazza. 1. MEGJEGYZÉS: A víz ellen tömítettként besorolt lámpatestek nem szükségszerűen alkalmasak víz alatti működtetésre. Ilyen alkalmazásokra víznyomás ellen tömített lámpatesteket kell használni. 2. MEGJEGYZÉS: A lámpatesteket elsősorban az IP-fokozatok számjelével kell megjelölni, de szükség szerint az IP-számok mellett további jelek is használhatók Csoportosítás a lámpatest tervezett tartófelületének anyaga szerint A lámpatesteket aszerint kell csoportosítani, hogy azok normál gyúlékony anyagú felületekre való közvetlen felszerelésre, vagy csak nem éghető anyagú felületekre való felszerelésre alkalmasak, a következők szerint: Csoportosítás normál gyúlékony anyagú felületekre való közvetlen felszerelésre alkalmasak normál gyúlékony anyagú felületekre való közvetlen felszerelésre nem alkalmasak Jel Jel nem szükséges Az 1. ábra szerinti jel MEGJEGYZÉS: A könnyen gyulladó anyagú felületek nem alkalmasak lámpatestek közvetlen felszerelésére. Az elsődlegesen normál gyúlékony anyagú felületekre való közvetlen felszerelésre alkalmas lámpatestek követelményeit a 4. főfejezet, és a vonatkozó vizsgálatok tekintetében a 12. főfejezet tartalmazza Csoportosítás a felhasználási körülmények szerint A lámpatesteket aszerint kell csoportosítani, hogy azokat normál vagy kedvezőtlen körülmények közötti felhasználásra szánták. Csoportosítás Jel Normál felhasználásra szánt lámpatestek. Nincs. Kedvezőtlen körülmények közötti felhasználásra szánt lámpatestek. Van lásd az 1. ábrát.

46 Általános rész 3. FŐFEJEZET: JELÖLÉS E főfejezet azokat a tájékoztatásokat határozza meg, amelyeket a lámpatesteken fel kell tüntetni A lámpatestek jelölése A következő tájékoztatásokat jól olvashatóan és tartós kivitelben fel kell tüntetni a lámpatesten (lásd a 3.1. táblázatot). a) Olyan jelölés, amely fényforrások vagy egyéb cserélhető alkotóelemek cseréje során látható legyen a lámpatest külső részén (a felerősítésre szolgáló oldal kivételével), vagy olyan fedél mögött, amelyet fényforrások vagy egyéb cserélhető alkotóelemek cseréje során és a fényforrás eltávolításakor le kell venni. b) Olyan jelölés, amely a felszerelés során látható legyen a lámpatest külső részén, vagy olyan fedél, illetve alkatrész mögött, amelyet a lámpatest felszerelésekor le kell venni. c) Olyan jelölés, amely a fényforrással ellátott és a rendeltetésszerű használatnak megfelelően összeszerelt és felszerelt lámpatesten a felszerelést követően látható legyen. Jelölések az előtéteken is feltüntethetők, feltéve hogy az előző a) és b) pont szerinti feltételek teljesülnek. A részleteket a 3.1. táblázat tartalmazza táblázat: Jelölések Az a) ponthoz tartozó jelölések A b) ponthoz tartozó jelölések A c) ponthoz tartozó jelölések a Névleges teljesítmény b Megvilágított tárgyak d Különleges lámpák Környezeti hőmérséklet Kedvezőtlen körülmények közötti működés Hidegtükör Beállító eszközök IP-szám Tetőtükör Típusjel Biztonsági védőernyő Jelek

47 Gyújtásra vonatkozó figyelmeztetés Védőernyővel ellátott lámpa Cserélhető, belső biztosító(k) A normál gyúlékony anyagú felületekre való közvetlen felszerelésre nem alkalmas lámpatestek vonatkozó jele Kapocsvégződés c Összekötött lámpatestek A hőszigetelő anyaggal való lefedésre nem alkalmas (lámpatestek) vonatkozó jele a Névleges teljesítmény. Ha a kisülőlámpás lámpatesthez különálló működtetőeszköz tartozik, akkor a jelölést a következő utalás helyettesítheti: A lámpa adatait lásd a működtetőeszközön. b Névleges feszültség. Ha a kisülőlámpás lámpatest nem tartalmazza az előtétet, akkor a lámpatesten a hálózati feszültség helyett az üzemi feszültséget kell feltüntetni. Beépített transzformátort tartalmazó izzólámpás lámpatestek esetében lásd az IEC szabványt. c Összekötött lámpatestek. Helyhez kötött lámpatestek esetében ez a tájékoztatás alternatív lehetőségként a használati útmutatóban is megadható. d Megvilágított tárgyak. Csak a jelképet kell a lámpatesten feltüntetni. A jelkép jelentésének magyarázatát a lámpatesthez mellékelt használati útmutatóban kell megadni, de csak akkor, ha azt nem helyezték el a lámpatesten. A szakaszban hivatkozott védőföldelés jele a lámpatest helyett az előtéten is feltüntethető, ha az előtét nem cserélhető típusú. A grafikus jelek magassága ne legyen 5 mm-nél kisebb, de ha a jelölések céljára rendelkezésre álló hely kevés, a II. és III. érintésvédelmi osztály jele legfeljebb 3 mm-ig csökkenthető. A külön vagy együttesen, vagy a jelölések részeként megjelenő betűk és számok magassága ne legyen 2 mm-nél kisebb. Összetett lámpatestek esetén, ha a típusjelölések vagy a névleges értékek a különböző összeállításokban eltérőek, akkor a főrész és az alternatív részek megjelölhetők a típusjelöléssel vagy a névleges értékekkel, amelyik megfelelő, feltéve, hogy a típus azonosítható és a teljes egység névleges értékei katalógusból vagy hasonló dokumentumból megállapíthatók. Az elektromechanikus csatlakozórendszert tartalmazó lámpatestek alaplemezén fel kell tüntetni a villamos csatlakozás névleges áramát, ha a rendszer különböző lámpatestfajták variálásával használható.

48 Származás jele (ez lehet védjegy, a gyártó azonosító jele vagy a felelős forgalmazó neve) Névleges feszültség(ek) V-ban. Az izzólámpás lámpatesteken csak akkor kell jelölni, ha a névleges feszültség eltér a 250 V-tól. A hordozható, III. érintésvédelmi osztályú lámpatesteken a névleges feszültséget a lámpatest külső részén kell feltüntetni t a legnagyobb névleges környezeti hőmérséklet, ha az a 25 C-tól eltér (lásd az 1. ábrát). MEGJEGYZÉS: Az IEC egyes főfejezetei tartalmazhatnak kivételeket ezen általános követelmény alól A II. érintésvédelmi osztályú lámpatestek jele, ha alkalmazható (lásd az 1. ábrát). A hálózati csatlakozóvezetékkel ellátott hordozható lámpatestek esetében a II. érintésvédelmi osztályú szerkezet jele, ha alkalmazható, a lámpatest külső részén legyen. Lámpatestjellegű adaptereken a II. érintésvédelmi osztály jelét nem szabad feltüntetni A III. érintésvédelmi osztályú lámpatestek jele, ha alkalmazható (lásd az 1. ábrát) A por, a szilárd testek és a nedvesség behatolása elleni védettség fokozatának megfelelő jelölés (ha alkalmazható) az IP-számokkal történjen (lásd az 1. ábrát és a J mellékletet). Ha az 1. ábrán az IP-számban X szerepel, az a példákban a hiányzó számjegyet jelöli, azonban a lámpatesten mindkét vonatkozó számjegyet fel kell tüntetni. Abban az esetben, ha a lámpatest különböző részeire különböző IP-számok vonatkoznak, akkor a lámpatest adattábláján a kisebb számot kell feltüntetni, még akkor is, ha az IP20, míg a nagyobb számot a vonatkozó alkatrészen kell külön jelölni. Ha ernyők vagy hasonló eszközök pl. egy IP20-as lámpatest védettségét a felszerelés után magasabb fokozatúra emelik, akkor ezen az eszközön az IP20 jelölést a jelölés megsértése nélkül el kell takarni, úgy, hogy az eszközön az új IPérték legyen látható. A lámpatesthez mellékelt használati útmutatóban meg kell adni

49 49 a lámpatest különböző részeire vonatkozó IP-számok értelmezését. Különböző IPszámoknak a lámpatest különböző részein vagy eszközökön való használata, az IP védettség átminősítése például egy magasabb IP-osztályba csak a helyhez kötött lámpatestek esetében alkalmazható. A normál kivitelű lámpatesteken nem kell az IP20 jelölést feltüntetni A lámpatest modellszáma vagy típusjele Azon lámpatípusnak vagy lámpatípusoknak a névleges teljesítménye vagy lámpakatalógus szerinti jelölése, amely vagy amelyek működtetésére a lámpatest készült. Ha a lámpa teljesítményének megadása önmagában nem elegendő, a lámpák darabszámát és típusát is meg kell adni. Az izzólámpás lámpatesteket a legnagyobb névleges teljesítmény értékével és a lámpák darabszámával kell megjelölni. A legnagyobb névleges teljesítmény jelölése egynél több lámpafoglalatot tartalmazó, izzólámpás lámpatestek esetében a következő alakú lehet: n MAX... W, ahol n a lámpafoglalatok száma Ha alkalmazható, a nem éghető anyagú felületekre való felszerelésre alkalmas lámpatesteken fel kell tüntetni a megfelelő jelet (lásd az 1. ábrát). A jel magyarázata szerepeljen a lámpatesten vagy a lámpatesthez mellékelt használati útmutatóban. Lásd az N1. táblázatot. A jel mindegyik oldalának a mérete legalább 25 mm legyen Különleges lámpákra vonatkozó tájékoztatás, ha alkalmazható. Ez a tájékoztatás elsősorban azoknak a nagynyomású nátriumlámpás lámpatesteknek a jelöléseire vonatkozik (lásd az 1. ábrát), amelyek belső gyújtós vagy külső impulzusgyújtót igénylő fényforrásokhoz készülnek, és ahol a fényforrásokat az IEC szerint ugyanezekkel a jelölésekkel kell megjelölni Jel (lásd az 1. ábrát), ha alkalmazható, azokon a lámpatesteken, amelyek a hidegtükrös lámpákhoz hasonló formájú fényforrásokhoz készültek, de amelyek esetében a hidegtükrös dikroikus reflektorlámpa használata a biztonságot csökkenti A Z típusú csatlakozás kivételével a kapocsvégződéseket meg kell jelölni annak érdekében, hogy a fázis, a nulla és a védőföld azonosítható legyen, és a

50 50 lámpatest hálózati csatlakoztatásakor biztonságos és megfelelő működés valósuljon meg. A hálózati kapocsvégződéseket jelölő jelek, ha alkalmazzák őket, az IEC szerintiek legyenek. A földelő kapocsvégződéseket az IEC szerinti megfelelő jellel kell megjelölni. 1. MEGJEGYZÉS: Megfelelő jelek az IEC ből: Föld [IEC ( )], Funkcionális föld) [IEC ( )] és Védőföld [IEC ( )]. Az egyenáramú törpefeszültségű táplálás bekötésére használt vezetékek (szabad vezetékvégek) színkódja vörös legyen a pozitív pólusú kapocsvégződéshez való csatlakoztatás jelölésére, és fekete legyen a negatív pólusú kapocsvégződéshez való csatlakoztatás jelölésére. A rögzített kapocsvégződéseket, ha vannak ilyenek, a pozitív pólusú csatlakoztatás jelölésére + jellel, a negatív pólusú csatlakoztatás jelölésére pedig jellel kell megjelölni. 2. MEGJEGYZÉS: Kapocsvégződések találhatók vezetékeknél (szabad vezetékvégeknél), csatlakozó- és sorozatkapcsoknál, valamint másik szerkezet csatlakozókapcsainál. A bekötött, csatlakozódugó nélküli hálózati csatlakozóvezetékekkel szerelt lámpatesteket olyan gyártói útmutatóval kell ellátni, amely a biztonságos bekötéshez szükséges valamennyi tájékoztatást tartalmazza, például a vezetékerek nemzetileg szabványosított színkódolásától való eltéréseket akkor, ha ez nem idéz elő veszélyes helyzetet az üzembe helyezés, a használat vagy a karbantartás során A megvilágított tárgyaktól való legkisebb távolság jele (lásd az 1. ábrát), ha alkalmazható, az olyan lámpatestek esetében, amelyek egyébként, például az alkalmazott fényforrás, a reflektor alakja, a felszerelési mód állíthatósága, vagy a szerelési útmutatóban megadottak szerinti felszerelési hely miatt a megvilágított tárgyak túlmelegedését okozhatják. A feltüntetett legkisebb távolságot a szakasz j) pontja szerinti melegedésvizsgálattal kell meghatározni.

51 51 A távolságot a lámpatest optikai tengelyében, a lámpatest vagy a fényforrás azon részétől kell mérni, amely a megvilágított tárgyhoz a legközelebb van. A legkisebb távolság jelét és jelentésének értelmezését is meg kell adni vagy magán a lámpatesten, vagy a lámpatest használati útmutatójában Kedvezőtlen körülmények között működő lámpatestek jele (lásd az 1. ábrát), ha alkalmazható Tetőtükrös lámpákhoz készült lámpatestek jele (lásd az 1. ábrát), ha alkalmazható. MEGJEGYZÉS: Az általános célú izzólámpákra felerősíthető tetőtükrök a lámpatest vizsgálatára való utalás nélkül nem tartoznak e szabvány alkalmazási területe alá A biztonsági védőernyőt tartalmazó lámpatesteket a következők szerint kell megjelölni: A törött védőernyőt ki kell cserélni! felirattal vagy jellel (lásd az 1. ábrát) Az egymással összekapcsolható lámpatestek legnagyobb megengedett darabszáma, vagy az a legnagyobb teljes áramfelvétel, amely a felfűzött lámpatestek hálózati csatlakoztatását biztosító összekötőelemekkel létrehozható. A helyhez kötött lámpatestek esetében alternatív lehetőségként ez a tájékoztatás a szerelési útmutatóban is megadható Figyelmeztető jel vagy felirat az olyan, két végén fejelt nagynyomású kisülőlámpák működtetésére tervezett, impulzusgyújtókkal ellátott lámpatestek és az olyan két végén fejelt, Fa8 fejű, cső alakú lámpákkal ellátott lámpatestek esetén, amelyek esetében a 26. ábra szerint mérhető feszültség meghaladja a 34 V csúcsértéket. a) Az IEC ( ) szerinti figyelmeztető jel lámpacserekor látható legyen. A jel értelmezését meg kell adni a lámpatesten vagy a gyártónak a lámpatesthez mellékelt használati útmutatójában, vagy b) a cserélhető impulzusgyújtó vagy a cserélhető kapcsolóelem, ha van, foglalatának közelében a következő figyelmeztetést kell feltüntetni: Figyelem!

52 52 Lámpacsere előtt a cserélhető eszközt el kell távolítani, majd a lámpacserét követően újra vissza kell helyezni! Biztonsági védőernyővel ellátott volfrámszálas halogénlámpákhoz vagy biztonsági védőernyővel ellátott fém-halogén lámpákhoz készült lámpatestek jele (lásd az 1. ábrát) Ahol szükséges és nem magától értetődő, azonosítani kell a beállításra szolgáló eszközöket. MEGJEGYZÉS: A megfelelő jelölés történhet a mozgás irányát jelző jelekkel (pl. nyilak), leíró szöveggel vagy színekkel A hőszigetelő anyaggal való letakarásra nem alkalmas lámpatestek jele (lásd az 1. ábrát). A jel jelentését a lámpatesten vagy a lámpatesthez mellékelt gyártói útmutatóban meg kell magyarázni. Lásd az N1. táblázatot. A jel mindegyik oldalának a mérete legalább 25 mm legyen. MEGJEGYZÉS: Figyelmeztetés és figyelmeztető jel szükséges, ha a lámpatest nem alkalmas hőszigetelő anyaggal való letakarásra Cserélhető belső biztosítót tartalmazó lámpatestek jele (lásd az 1. ábrát az IEC ből), ha alkalmazható. Az ilyen lámpatestek esetében ezenfelül meg kell adni a biztosító névleges áramára vonatkozó tájékoztatást (A-ben vagy ma-ben). Ha biztonsági szempontból lényeges a biztosító idő/áram karakterisztikája, akkor fel kell tüntetni a biztosítónak a vonatkozó biztosító szabvány szerinti névleges értékét és típusát a biztosító aljzaton vagy a biztosító közelében Kiegészítő tájékoztatás Az előző jelöléseken túlmenően vagy a lámpatesten, vagy a lámpatest jellegű adapteren, vagy a beépített előtéteken, vagy a lámpatesthez mellékelt gyártói útmutatóban minden olyan tájékoztatást meg kell adni, ami a lámpatest megfelelő üzembe helyezéséhez, használatához és karbantartásához szükséges, például: A biztonsággal kapcsolatos írásos útmutató olyan nyelvű legyen, amely elfogadható abban az országban, ahol a készüléket üzembe helyezik Összetett lámpatestek esetén az alternatív alkatrész megengedhető környezeti hőmérséklete, érintésvédelmi osztálya, por, szilárd testek és nedvesség behatolása

53 53 elleni védettségi fokozata, ha az nem egyezik meg legalább a lámpatest alapegységének értékeivel Névleges frekvencia, Hz-ben Működési hőmérsékletek: a) A legnagyobb t w névleges működési hőmérséklet (tekercs), C-ban. b) A legnagyobb t c névleges működési hőmérséklet (kondenzátor), C-ban. c) Az a legnagyobb hőmérséklet, amely a hálózati vezetékek szigetelésén és az összekötővezetékek szigetelésén a lámpatesten belül, a rendeltetésszerű használat legkedvezőtlenebb körülményei között fellép, ha ez a 90 C-ot meghaladja (lásd a táblázat védőcső nélküli rögzített hálózati vezetékre vonatkozó, c) megjegyzését). Az erre a célra használatos jel az 1. ábrán látható. d) A felszerelés során betartandó távolságtartási követelmények Olyan lámpatest esetében, amely csak nem éghető anyagú felületekre való közvetlen felszerelésre alkalmas, de a vonatkozó jelölést (lásd az 1. ábrát) nem tartalmazza, a lámpatesten vagy a gyártó útmutatójában figyelmeztető feliratot kell elhelyezni arra vonatkozóan, hogy a lámpatest semmilyen körülmények között sem szerelhető fel normál gyúlékony anyagú felületekre. Felhasználási körülményeik miatt a sínre szerelhető adapteres lámpatesteknek meg kell felelniük a normál gyúlékony anyagú felületekre felszerelhető lámpatestekre vonatkozó követelményeknek Bekötési vázlat, kivéve, ha a lámpatest a táphálózathoz való közvetlen csatlakoztatásra alkalmas Azok a különleges működési körülmények, amelyekre a lámpatest beleértve az előtétet is alkalmas; például a lámpatestet felfűzött szerelésre tervezték-e vagy sem Fém-halogén lámpát tartalmazó lámpatesteket, ha alkalmazható, a következő figyelmeztető felirattal kell ellátni: A lámpatestet csak védőernyőjével kiegészítve szabad használni.

54 A lámpatestjellegű adapter gyártója adjon részletes tájékoztatást az ilyen eszközök felhasználási korlátozásairól, különösen akkor, ha a kicserélt fényforrástól eltérő cserélhető fényforrás hőeloszlása vagy helyzete túlmelegedést idézhet elő Az előzőeken túlmenően a gyártónak szükség esetén tájékoztatást kell adnia a teljesítménytényezőről és az áramfelvételről is. Ohmos és induktív terhelésre egyaránt alkalmas csatlakozók esetén az induktív terhelésre vonatkozó névleges áramértéket zárójelbe téve kell jelölni. Ez az érték közvetlenül az ohmos terhelésre vonatkozó névleges áramérték után következzen. A jelölés a következők szerinti lehet: 3(1) 3(1)A 250 V vagy 3(1)/250, vagy MEGJEGYZÉS: Ez a jelölés összhangban van az IEC gyel. 2. MEGJEGYZÉS: A névleges áramértékek általában nem áramkörökre, hanem kizárólag csak a lámpatest egészére vonatkoznak Belső téri használatra való alkalmasság, a vonatkozó környezeti hőmérséklet megadásával Távvezérlő eszközökkel használt lámpatestek esetén azok a fényforrás típusok, amelyekhez a lámpatest készült Csíptetős lámpatestek esetén figyelmeztető felirat, ha a lámpatest cső alakú anyagra való felfogásra nem alkalmas A gyártónak meg kell adnia valamennyi védőernyő műszaki jellemzőit Ahol a megfelelő működéshez szükséges, a lámpatestet meg kell jelölni az áramnem jelképével (lásd az 1. ábrát) A lámpatestbe beépített minden csatlakozóaljzatra a gyártónak meg kell adnia a névleges feszültség melletti névleges áramot, ha az a névleges értéknél kisebb Tájékoztatás a kedvezőtlen körülmények között működő lámpatestekről, tekintettel a következőkre: IPX4 névleges értékű csatlakozóaljzatokhoz való csatlakoztatás; megfelelő felszerelés ideiglenes üzembe helyezéskor;

55 55 megfelelő rögzítés a tartóállványhoz, még abban az esetben is, ha a tartóállvány nem tartozéka a lámpatestnek, a lehetséges tartóállvány legnagyobb magassága, és annak előírt stabilitása a lábak legkisebb hosszának és számának megadása mellett Az X, Y vagy Z típusú csatlakozást tartalmazó lámpatestek esetében a szerelési útmutatónak a következő tájékoztatások lényegét kell tartalmaznia: különlegesen előkészített zsinórvezetéket tartalmazó X típusú csatlakozások esetén: Ha az ilyen lámpatest külső, hajlékony vezetéke vagy zsinórvezetéke megsérül, azt kizárólag csak a gyártótól vagy annak javító szolgáltatójától beszerezhető különleges vezetékkel vagy zsinórvezetékkel szabad kicserélni. Y típusú csatlakozások esetén: Ha az ilyen lámpatest külső, hajlékony vezetéke vagy zsinórvezetéke megsérül, akkor a cserét kizárólag csak a gyártó, annak javító szolgáltatója vagy hasonlóan képzett személy végezheti el a veszély kialakulásának elkerülése érdekében. Z típusú csatlakozások esetén: Az ilyen lámpatest külső, hajlékony vezetéke vagy zsinórvezetéke nem cserélhető; ha a vezeték megsérül, a lámpatestet meg kell semmisíteni A normál kivitelűtől eltérő (védett), de PVC szigetelésű, bekötött hálózati csatlakozóvezetékkel szerelt lámpatesteket a tervezett felhasználási körülményekről tájékoztatással kell ellátni, pl. Csak belső téri használatra Olyan állandó csatlakoztatásra szánt lámpatestek esetében, amelyek esetében a védővezetőn folyó áram 10 ma-nél nagyobb, a gyártó útmutatójában világosan meg kell adni védővezetőben folyó áram értékét Azoknál a fali és állítható lámpatestek esetében, amelyeket kartávolságból nem elérhető felszerelésre szántak, tájékoztatást kell adni a megfelelő felszerelésről, pl: csak kartávolságon kívül szerelhető fel.

56 Ha a lámpatesthez nem tartozik sorozatkapocs, a csomagoláson szerepelni kell a következőnek: Sorozatkapcsot nem tartalmaz. A felszereléshez szakképzett személy tanácsára lehet szükség A jelölések vizsgálata A 3.2. és a 3.3. szakasz szerinti követelmények teljesülését megtekintéssel és a következő vizsgálattal kell ellenőrizni: A jelölés tartósságát a jelölés 15 másodpercen keresztül vízzel átitatott ruhadarabbal végzett enyhe dörzsölésével, majd a száradást követően további 15 másodpercen át benzinnel átitatott ruhadarabbal végzett enyhe dörzsölésével előidézett eltávolítás próbájával, valamint a 12. főfejezet szerinti vizsgálatok elvégzése után megtekintéssel kell ellenőrizni. A vizsgálat után a jelölés maradjon olvasható, a jelölést tartalmazó címkéket ne lehessen könnyen eltávolítani, és azok ne pöndörödjenek fel. MEGJEGYZÉS: Az alkalmazott benzin legfeljebb 0,1 térfogatszázalék aromás tartalmú oldott hexánból álljon, amelynek kauri-butanol értéke 29%, kezdeti forráspontja közelítőleg 65 C, száradáspontja közelítőleg 69 C, fajlagos sűrűsége közelítőleg 0,68 g/cm 3.

57 57 4. FŐFEJEZET: A LÁMPATESTEK SZERKEZETE 4.1. Általános rész E főfejezet a lámpatestek általános szerkezeti követelményeit határozza meg. Lásd az L mellékletet is Cserélhető alkatrészek A cserélhető alkatrészeket vagy részegységeket tartalmazó lámpatestek olyan kialakításúak legyenek, hogy elegendő hely legyen az ilyen alkatrészeknek vagy részegységeknek a biztonság csökkenése nélküli és könnyen végrehajtható cseréjéhez Vezetékutak A vezetékutak legyenek simák és a vezetékek szigetelésének esetleges sérülését okozó éles szélektől, varratoktól, sorjától és hasonlóktól mentesek. A vezetékutakba ne nyúljanak bele olyan alkatrészek, mint például a fémből készült beállító csavarok. A követelmény teljesülését megtekintéssel, és szükség esetén a lámpatest szétilletve összeszerelésével kell ellenőrizni Lámpafoglalatok A szervesen egybeépített lámpafoglalatok villamos biztonsági követelményei csak a lámpafoglalattal és a fényforrással teljesen összeszerelt és rendeltetésszerű használatra kész lámpatestre alkalmazhatók. Továbbá a szervesen egybeépített lámpafoglalatok, ha azokat a lámpatestben kialakították, feleljenek meg a vonatkozó lámpafoglalat-szabvány azon követelményeinek, amelyek a fényforrás behelyezése közbeni biztonságra vonatkoznak A huzalozásnak a szervesen egybeépített lámpafoglalat érintkezőihez való csatlakoztatása minden olyan módszerrel megvalósítható, ami megbízható villamos érintkezést nyújt a lámpafoglalat üzemi élettartama során A egymás utáni szerelésre szánt fénycsöves lámpatestek olyan kialakításúak legyenek, hogy a fényforrás egy lámpatestsor középső lámpatestében a többi lámpatest megbontása nélkül is cserélhető legyen. A többlámpás fénycsöves

58 58 lámpatestek esetében egyik fényforrás cseréje se csökkentse a többi fényforrás biztonságát. A szakasz szerinti követelmények teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni A felhasználó által beállítandó lámpafoglalatok legyenek alkalmasak a könnyű és pontos beállításra. A fénycsövek rögzített foglalatpárja közötti távolság feleljen meg az IEC vonatkozó szabványlapjában vagy (ha az IEC nem vonatkozik) a lámpafoglalatot gyártó cég felszerelési utasításában előírtaknak. Az izzólámpák és az egy végén fejelt fénycsövek foglalatai kellően rögzítve legyenek a lámpatesthez. A lámpafoglalatok rögzítőeszköze kellő mechanikai szilárdsággal rendelkezzen annak érdekében, hogy ellen tudjon állni a rendeltetésszerű használatban előforduló durva kezelésnek. Ezek a követelmények egyaránt vonatkoznak a lámpatest gyártója és a felhasználó által beállítható lámpafoglalatokra. A követelmény teljesülését megtekintéssel, méréssel és, ha alkalmazható, a következő mechanikai vizsgálatokkal kell ellenőrizni: i) A behelyezett vizsgálófejjel ellátott fénycsőfoglalatokra 1 percen keresztül a vizsgálófej középpontjában ható, következő értékű tengelyirányú nyomóerőt kell kifejteni: 15 N a G5 lámpafoglalatok esetében; 30 N a G13 lámpafoglalatok esetében; 30 N az egy végükön fejelt fénycsövek lámpafoglalatainak (G23, G10q, GR8 stb.) az esetében. Egyéb lámpafoglalatok esetében az értékek megfontolás alatt vannak. A vizsgálat után a lámpafoglalatok ne mutassanak károsodást és a köztük lévő távolság feleljen meg az IEC vonatkozó szabványlapjában előírtaknak. E vizsgálat céljára szolgáló vizsgálófejek feleljenek meg az IEC következő szabványlapjaiban előírtaknak: C-nek a G5 típusú lámpafoglalatok esetében, C-nek a G13 típusú lámpafoglalatok esetében,

59 az egyéb lámpafoglalatok vizsgálófejei kidolgozás alatt vannak. 59 Az egy végükön fejelt fénycsövek lámpafoglalatain végzett vizsgálat után a lámpafoglalat tartsa meg eredeti helyét és tartószerkezete ne mutasson olyan maradandó alakváltozást, amelynek következtében a fényforrás visszahelyezésekor ne a tervezett helyét foglalná el. ii) Az Edison-menetes vagy bajonett lámpafoglalatok tartószerelvényeit 1 percig a következő hajlító nyomatékkal kell vizsgálni: E14 és B15 lámpafoglalatok esetében 1,2 Nm; E26, E27 és B22 lámpafoglalatok esetében 2,0 Nm; E39 és E40 lámpafoglalatok esetében 4,0 Nm. A vizsgálat után a foglalat ne mozduljon ki eredeti helyzetéből, a tartószerelvényen ne mutatkozzon maradandó alakváltozás, a visszahelyezett fényforrás a tervezett helyzetében legyen Impulzusgyújtót tartalmazó lámpatestek esetén a gyújtóáramkör részét képező lámpafoglalat érintkezői között fellépő gyújtófeszültség csúcsértéke ne legyen nagyobb, mint a lámpafoglalaton megadott feszültségimpulzus-érték, vagy ilyen jelölés hiányában ne legyen nagyobb, mint: 2,5 kv, ha a lámpafoglalat névleges feszültsége 250 V; 4 kv, ha az Edison-menetes lámpafoglalat névleges feszültsége 500 V; 5 kv, ha az Edison-menetes lámpafoglalat névleges feszültsége 750 V. Impulzusgyújtót tartalmazó lámpatestek esetében a követelmény teljesülését a szakasz impulzusvizsgálata során, a lámpafoglalat érintkezőin keresztül fellépő feszültség mérésével kell ellenőrizni Edison-menetes lámpafoglalatot és impulzusgyújtót tartalmazó lámpatestek esetében a gyújtóimpulzust továbbító vezetéket a lámpafoglalat középérintkezőjéhez kell kötni. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni A kedvezőtlen körülmények között működő lámpatestekkel összeépített lámpafoglalatok és csatlakozódugók szigetelőanyagú részei legyenek ellenállóak az elszenesedéssel szemben.

60 60 A követelmény teljesülését a szakasz szerinti vizsgálattal kell ellenőrizni A lámpa-csatlakozóaljzatok feleljenek meg a lámpafoglalatokra vonatkozó valamennyi követelménynek, kivéve azokat, amelyek a lámpa helyzetben tartására vonatkoznak. A fényforrás tartását ilyen esetben a lámpatest egyéb alkatrészeinek kell ellátnia. A követelmény teljesülését megtekintéssel és szükség esetén a szakasz szerinti vizsgálatokkal kell ellenőrizni. MEGJEGYZÉS: A lámpa-csatlakozóaljzatok és lámpafoglalatok közötti különbség az IEC vonatkozó adatlapjaiból egyértelműen kitűnik Az eredetileg az egy végükön fejelt törpefeszültségű lámpákhoz kifejlesztett fejeket vagy foglalatokat nem szabad az 50 V-nál nagyobb névleges feszültségű, általános célú, volfrámszálas halogénlámpák működtetésére szánt lámpatestekben használni. MEGJEGYZÉS: Példák az ilyen törpefeszültségű szerelvényekre: G4, GU4, GY4, GX5.3, GU5.3, G6.35, GY6.35, GU7 és G5.3. A kizárólag csak (alumínium tükörrel ellátott) GU10 fényforrásokhoz készült lámpatestekben csak GU10 foglalatot csak szabad használni. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni Gyújtófoglalatok A nem II. érintésvédelmi osztályú lámpatestekben lévő gyújtófoglalatok legyenek alkalmasak az IEC szerinti fénycsőgyújtók befogadására. II. érintésvédelmi osztályú lámpatestekhez II. érintésvédelmi osztályú szerkezetekhez való gyújtók lehetnek szükségesek. II. érintésvédelmi osztályú lámpatestek esetében, ha a lámpatest teljesen összeszerelt, vagy fényforrás-, illetve gyújtócsere céljából nyitott állapotában a gyújtó szabványos tapintóujjal megérinthető, akkor olyan gyújtófoglalatot kell alkalmazni, amely csak olyan gyújtók befogadására alkalmas, amelyek megfelelnek az IEC szerinti, II. érintésvédelmi osztályú lámpatestek gyújtóira vonatkozó követelményeknek. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni.

61 4.6. Sorozatkapcsok 61 Ha a lámpatest olyan csatlakozóvezetékkel (szabad vezetékvéggel) rendelkezik, hogy külön sorozatkapocs szükséges a kiépített vezetékhez való csatlakozáshoz, akkor a lámpatesten belül, vagy a lámpatesthez mellékelt dobozon belül, vagy a gyártó által meghatározott módon, elég helyet kell biztosítani ennek a sorozatkapocsnak. Ez a követelmény a legfeljebb 2,5 mm 2 névleges keresztmetszetű csatlakozóvezetékekhez (szabad vezetékvégekhez) való sorozatkapcsokra vonatkozik. A követelmény teljesülését méréssel és próbaszereléssel kell ellenőrizni. Minden egymással összekötendő két vezetőhöz egy sorozatkapcsot és megközelítőleg 80 mm hosszúságú kiépített vezetéket kell használni, amint az a 2. ábrán látható. A sorozatkapcsok méretei a gyártó által megadottak, vagy ilyen adat hiányában 10 mm 20 mm 25 mm méretűek legyenek. 1. MEGJEGYZÉS: Nem rögzített sorozatkapcsok használata csak akkor megengedett, ha azok olyan kialakításúak és úgy szigeteltek, hogy a 11. főfejezet szerinti kúszóáramutak és légközök a sorozatkapocs minden helyzetében fennállnak, és a belső huzalozás károsodása kizárt. 2. MEGJEGYZÉS: II. érintésvédelmi osztályú lámpatest csatlakozóvezetékkel (szabad vezetékvéggel) történő hálózati csatlakoztatása akkor fogadható el, ha valamennyi vonatkozó követelmény teljesül Csatlakozókapcsok és hálózati csatlakozók A gyakran állított I. és II. érintésvédelmi osztályú, hordozható lámpatestek, valamint a gyakran állított I. és II. érintésvédelmi osztályú, helyhez kötött lámpatestek esetében megfelelő intézkedéseket kell tenni annak megakadályozására, hogy levált vezeték vagy csavar miatt a fémrészek aktívvá váljanak. E követelmény minden csatlakozókapocsra vonatkozik (a hálózati csatlakozókapcsokat is beleértve). MEGJEGYZÉS: A követelmény a huzalozásnak a csatlakozókapcsok közelében történő rögzítésével, a csatlakozókapcsok burkolatának megfelelő méretezésével, szigetelőanyagú burkolat alkalmazásával vagy burkolaton belüli szigetelőbélés kialakításával teljesíthető. A következő példák olyan módszereknek tekinthetők, amelyek hatékonyan megakadályozzák a vezeték leválását: a) a huzaloknak a csatlakozókapcsok közelében történő tehermentesítő szerkezettel való megfogása;

62 62 b) a vezetőnek rugós típusú, csavar nélküli csatlakozókapoccsal történő leszorítása; c) a vezetékérnek a forrasztás előtt a forrfülhöz való rögzítése, kivéve, ha rezgés hatására előfordulhat a vezető törése a forrasztási hely előtt; d) a huzaloknak megbízható módon történő egymáshoz csavarása; e) a huzaloknak szigetelőszalaggal, védőcsővel vagy hasonló módon történő egymáshoz erősítése; f) a vezetékérnek nyomtatott áramköri lap furatán való átfűzése, visszahajtása és forrasztása, ha a furat átmérője csak kis mértékben nagyobb a vezető átmérőjénél; g) a vezetékérnek különleges szerszámmal a csatlakozókapocsra való biztonságos rácsavarása (lásd a 19. ábrát); h) a vezetékérnek különleges szerszámmal a csatlakozókapoccsal való összesajtolása (lásd a 19. ábrát). Az a)-h) pontok szerinti módszerek a belső huzalozásra, az a) és b) pont szerinti módszerek a cserélhető, külső hajlékony zsinórvezetékekre vonatkoznak. A követelmény teljesülését megtekintéssel és azon feltételezés alapján kell ellenőrizni, hogy egyszerre csak egy vezető válhat le A hálózati csatlakozókapcsokat úgy kell elhelyezni vagy burkolni, hogy ha a vezetők bekötésekor a sodrott vezető egy elemi szála kiszabadul a csatlakozókapocsból, ne jöhessen létre érintkezésveszély az aktív részek és a használatra teljesen összeszerelt, vagy a fényforrás-, illetve gyújtócsere céljából nyitott lámpatest szabványos tapintóujjal megérinthető fémrészei között. A követelmény teljesülését megtekintéssel és a következő vizsgálattal kell ellenőrizni: Az 5. főfejezet szerinti legnagyobb keresztmetszetű hajlékony vezető egyik végéről a szigetelést 8 mm hosszan el kell távolítani. A sodrott vezető egy elemi szálát szabadon hagyva, a többit teljesen be kell helyezni a csatlakozókapocsba és azokat rögzíteni kell abban. A szabadon maradt elemi szálat minden lehetséges irányban meg kell hajlítani a szigetelés visszahúzása nélkül, de a válaszfalak körüli éles meghajlítások mellőzésével. Az aktív csatlakozókapocshoz kötött vezető szabadon hagyott elemi szála ne érintkezzen megérinthető vagy megérinthető fémrészhez csatlakoztatott fémrésszel. A védő-csatlakozókapocshoz kötött vezető szabadon hagyott elemi szála ne érintkezzen aktív résszel.

63 63 E vizsgálatot nem kell elvégezni a vonatkozó IEC-szabvány szerint külön jóváhagyott lámpafoglalatokon és az olyan alkatrészek csatlakozókapcsain, ahol a szerkezeti felépítés módja indokolttá teszi a szabadon hagyott, rövidebb elemi szál használatát A hálózati csatlakozóvezetékek csatlakozókapcsai legyenek alkalmasak csavarral, csavaranyával vagy hasonlóan hatékony eszközökkel való csatlakoztatásra. A csatlakozóvezetékek (szabad vezetékvégek) feleljenek meg az 5. főfejezet követelményeinek. 1. MEGJEGYZÉS: Olyan lámpatestek esetében, amelyeket merev (tömör vagy sodrott) vezetőkkel való bekötésre terveztek, a rugós típusú, csavar nélküli csatlakozókapcsok hatékony eszközöknek tekinthetők, beleértve a védőcsatlakozót is. Hálózati csatlakozóvezetékek bekötésére használt ilyen csatlakozókapcsok esetére a követelményeket jelenleg még nem dolgozták ki. 2. MEGJEGYZÉS: Hálózati csatlakozóvezetékkel történő csatlakoztatásra tervezett és legfeljebb 3 A névleges áramú lámpatestek esetében a forrasztott, hegesztett, sajtolt és hasonló módon kialakított kötések és a rátolható csatlakozók is hatékony eszközöknek tekinthetők, beleértve a védőcsatlakozót is. Más hasonló csatlakozások a csavar nélküli csatlakozókapcsok, a szigetelés átszúrása, vagy a szigetelés elmozdításával működő szorító kapcsok. 3. MEGJEGYZÉS: A 3 A-nél nagyobb névleges áramú lámpatestek esetében rátolható csatlakozók csak akkor alkalmazhatók, ha a csatlakozás a csatlakozóhüvely használata nélkül is megvalósítható, például olyan csavaros kötéssel, amely esetében a menetes furatot a csatlakozófül tartalmazza Hegesztési módszer és anyag A vezető sodrott vagy tömör szerkezetű rézhuzal legyen. Vékony elemi szálak esetén érvéghüvely használható. A hegesztés módja csak ponthegesztés lehet. MEGJEGYZÉS: Más hegesztési módozatok megfontolás alatt vannak. Huzal és lemez összehegesztése megengedett, de a huzalok egymással való összehegesztése már nem. Hegesztett kötések csak Z típusú csatlakozások esetében használhatók. A hegesztett kötések bírják ki a rendeltetésszerű használatban végzett mechanikai, villamos és melegítési vizsgálatokat. A követelmény teljesülését megtekintéssel és a következő vizsgálatokkal kell ellenőrizni:

64 a) Mechanikai vizsgálat 64 A szakasz vizsgálata szerint. Ha a huzalozást vezeték-tehermentesítő rögzíti, a vizsgálatot nem kell elvégezni. b) Villamos vizsgálat A szakasz vizsgálatai szerint. c) Melegítési vizsgálat A és a szakasz vizsgálatai szerint Azok a nem hálózati csatlakoztatásra szolgáló csatlakozókapcsok, amelyekre nem vonatkozik külön alkatrészszabvány, feleljenek meg a 14. vagy a 15. főfejezet követelményeinek. A lámpafoglalatok, kapcsolók és hasonló alkatrészek olyan csatlakozókapcsai, amelyeket a belső huzalozás több vezetékének csatlakoztatására használnak, a célnak megfelelő méretűek legyenek. Ezeket a csatlakozókapcsokat nem szabad a külső huzalozás csatlakoztatására használni. A követelmény teljesülését megtekintéssel, valamint a 14. és a 15. főfejezet vizsgálataival kell ellenőrizni Ha a külső huzalozás vagy a hálózati csatlakozóvezeték nem alkalmas a lámpatest belsejében kialakuló hőmérsékleten való használatra, akkor a külső huzalozásnak a lámpatestbe történő bevezetési helyénél vezetékcsatlakozást kell kialakítani, és e pont után hőálló huzalozást kell alkalmazni, vagy olyan, a huzalozás hőmérsékleti határértékét meghaladó, hőálló alkatrészeket kell a lámpatesthez mellékelni, amelyek beburkolják a belsejükben elhelyezett vezetékszakaszt. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni Ha a lámpatest üzembe helyezése vagy karbantartása során a villamos csatlakoztatás többpólusú dugóval és aljzattal történik, a nem biztonságos csatlakoztatás lehetőségét ki kell zárni. A követelmény teljesülését megtekintéssel és a nem biztonságos csatlakoztatási mód megvalósításának megkísérlésével, például a csatlakozódugó helyzetének

65 65 változtatásával kell ellenőrizni. A követelmény teljesülésének ellenőrzése során a csatlakozódugóra bármely irányból legfeljebb 30 N nagyságú erőt kell alkalmazni Kapcsolók A kapcsolók megfelelő névleges értékekkel rendelkezzenek, és úgy legyenek rögzítve, hogy ne fordulhassanak el, és kézzel ne legyenek eltávolíthatók. A hajlékony vezetékekbe vagy zsinórvezetékekbe iktatott kapcsolókat, valamint a kapcsolós lámpafoglalatokat csak normál kivitelű lámpatestek esetében szabad alkalmazni, kivéve, ha a kapcsoló por, szilárd testek vagy nedvesség behatolása elleni védettsége összhangban van a lámpatest védettségi besorolásával. Polarizált hálózaton való működésre tervezett lámpatestek esetében, ha a lámpatestnek egypólusú be/ki hálózati kapcsolója van, a kapcsoló az aktív ágba vagy abba az ágba legyen bekötve, amely más, mint a nullavezetőként jelölt ág. A lámpatesttel összeépített vagy azzal szállított elektronikus kapcsolók feleljenek meg az IEC követelményeinek. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni Szigetelőbélések és védőcsövek A szigetelőbélések és védőcsövek úgy legyenek kialakítva, hogy a kapcsolók, lámpafoglalatok, csatlakozókapcsok, vezetékek és hasonló részek felszerelése után megbízhatóan a helyükön maradjanak. MEGJEGYZÉS: Önkeményedő gyanták, például epoxigyanták használhatók a bélések rögzítésére. A követelmény teljesülését megtekintéssel és kézi próbával kell ellenőrizni A szigetelőbéléseknek, védőcsöveknek és hasonló részeknek legyen megfelelő mechanikai, villamos és termikus szilárdságuk. A követelmény teljesülését megtekintéssel, kézi próbával és a 10. főfejezet szerinti villamos szilárdsági vizsgálattal kell ellenőrizni. A vezeték és a védőcső hőállóságát a 12. főfejezet szerint kell ellenőrizni. A 12. főfejezet táblázata szerinti értékeket túllépő hőmérsékletet elérő vezetékek burkolására használt hőálló védőcsövek feleljenek meg az IEC szerinti követelményeknek, a kérdéses vezetéken mért hőmérséklet figyelembevételével. A védőcső legyen ellenálló a vezetéken mért

66 66 hőmérsékletet 20 C-kal meghaladó hőmérséklettel szemben, vagy feleljen meg a következő vizsgálat során: a) A védőcső három, egyenként kb. 15 cm hosszú vizsgálati mintadarabját a 9.3. szakasz szerinti nedvességkezelésnek és ezt követően a 10. főfejezet szerinti szigetelési ellenállás és villamos szilárdsági vizsgálatnak kell alávetni. A mintadarabokon egy-egy alkalmas szigeteletlen rézvezetőt vagy fémrudat kell átvezetni, majd a védőcsövek külső felületét fémfóliával kell burkolni úgy, hogy a minták végénél ne tudjon átütés bekövetkezni. A szigetelési ellenállásmérést és a villamos szilárdsági vizsgálatot a rézvezető/fémrúd és a fémfólia között kell elvégezni. b) A rézvezető/fémrúd és a fémfólia eltávolítása után a mintadarabokat 240 órán keresztül olyan melegítőszekrényben kell tartani, amelynek hőmérséklete T + 20 C, ahol T a vezeték mért hőmérséklete. c) A mintadarabokat hagyni kell szobahőmérsékletre lehűlni, majd újra el kell végezni azok a) pont szerinti előkészítését. Ezután a rézvezető/fémrúd és a fémfólia között el kell végezni a szigetelési ellenállásmérést és a villamos szilárdsági vizsgálatot. A követelmény teljesülését a 10. főfejezet és táblázata szerinti szigetelési ellenállás és vizsgálati feszültségértékek figyelembevételével kell ellenőrizni Kettős és megerősített szigetelés A fémburkolatú, II. érintésvédelmi osztályú lámpatestek esetében hatékonyan meg kell akadályozni: a felerősítőfelületek és a csak alapszigeteléssel ellátott részek, valamint, a megérinthető fémrészek és az alapszigetelés, közötti érintkezést. 1. MEGJEGYZÉS: E követelmény kellő védelem esetén nem zárja ki a csupasz, szigetelés nélküli vezetők használatát. Huzalozás alatt a lámpatest belső és külső huzalozását, valamint a rögzített hálózati vezeték huzalozását kell érteni.

67 67 A II. érintésvédelmi osztályú, helyhez kötött lámpatestek olyan kialakításúak legyenek, hogy az áramütés elleni védelem előírt módja ne csökkenjen a lámpatest felszerelésének/üzembe helyezésének következtében, például fém védőcsővel vagy a vezeték fémköpenyével való érintkezés miatt. A fémburkolatú II. érintésvédelmi osztályú lámpatestek aktív részei és teste közé kondenzátort, a zavarszűrő kondenzátorok és a 4.8. szakasz szerinti követelményeknek megfelelő kapcsolók kivételével, nem szabad kapcsolni. A zavarszűrő kondenzátorok feleljenek meg az IEC követelményeinek, és csatlakoztatási módjuk legyen összhangban az IEC szakaszával. 2. MEGJEGYZÉS: A megérinthető fémrészek és a belső huzalozás alapszigetelése közötti érintkezést olyan védőcsövekkel vagy hasonló alkatrészekkel lehet megakadályozni, amelyek a kiegészítő szigetelésre vonatkozó követelményeket teljesítik. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni A kiegészítő szigetelés 0,3 mm-nél szélesebb illesztési hézagai ne kerüljenek az alapszigetelés hézagával egy vonalba, a megerősített szigetelés hézaga ne nyújtson egyenes vonalú hozzáférést az aktív részekhez. A kettős vagy megerősített szigetelés 0,3 mm-nél nagyobb nyílásait úgy kell megtervezni, hogy az aktív részeket ne lehessen megérinteni az IEC szabvány 9. ábráján látható 13. számú kúpos vizsgálótűvel. MEGJEGYZÉS: A lámpatestekben a hatásos mesterséges szellőzés, vagy a víz elvezetése érdekében lehet szükség arra, hogy a kettős vagy megerősített szigetelésen nyílásokat alakítsanak ki. Ezenfelül a követelmény teljesülését az áramütés elleni védelem előírt módjával kell biztosítani, a lámpatest IP-besorolásával összhangban. A követelmény teljesülését megtekintéssel és megfelelő vizsgálóeszközzel (eszközökkel) végzett méréssel kell ellenőrizni, összhangban az áramütés elleni védelem előírt módjával A II. érintésvédelmi osztályú lámpatestek azon részeit, amelyek kiegészítő szigetelésként vagy megerősített szigetelésként szolgálnak: vagy úgy kell rögzíteni, hogy komoly sérülés nélkül ne legyenek leszerelhetők; vagy helytelen pozícióban ne lehessen azokat visszaszerelni.

68 68 Ha a belső huzalozás kiegészítő szigeteléseként védőcsövet használnak, vagy ha a lámpafoglalatban a külső vagy belső huzalozás kiegészítő szigeteléseként szigetelőbéléseket alkalmaznak, akkor a védőcsövet és a bélést megfelelő módon rögzíteni kell. A követelmény teljesülését megtekintéssel és kézi próbával kell ellenőrizni. MEGJEGYZÉS: A fémburkolatok olyan lakréteggel vagy más, olyan réteget képező anyaggal való belső elszigetelése, amely kaparással könnyen eltávolítható, nem tekinthető megfelelőnek. A védőcsövek akkor tekinthetők megfelelő módon rögzítetteknek, ha csak töréssel vagy vágással távolíthatók el, vagy ha azokat mindkét végükön megfogva rögzítették, vagy ha a belső huzalozáson történő elmozdulásukat a szomszédos alkatrészek megakadályozzák. A bélések akkor tekinthetők megfelelő módon rögzítetteknek, ha csak töréssel, vágással vagy a lámpafoglalat szétszerelésével távolíthatók el. Az olyan alkatrészek, mint például a kiperemezett és a lámpafoglalat közcsavarjának belsejében bélésként használt szigetelőanyagú cső, akkor tekinthetők a külső vagy belső huzalozás kiegészítő szigetelésének, ha csak a lámpafoglalat szétszerelésével távolíthatók el Villamos csatlakozások és áramvezető részek A villamos csatlakozások úgy legyenek kialakítva, hogy az érintkezőnyomás átvitele csak kerámián, tiszta csillámon vagy ezekkel legalább egyenértékű jellemzőkkel bíró más szigetelőanyagon keresztül történjen, hacsak nincs a fémrészekben kellő rugalmasság a szigetelőanyag esetleges alakváltozásának kiegyenlítésére. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni Önmetsző csavarok nem használhatók áramvezető részek összekötésére, kivéve, ha a csavarok által összekötött részek egymással közvetlenül érintkeznek, és a csavarokat lazulás ellen megfelelő eszközökkel biztosították. A lágy vagy deformálódásra hajlamos fémből, pl. cinkből vagy alumíniumból készült menetvágó és önmetsző csavarok nem használhatók áramvezető fémrészek összekötésére. A védőföldelés folytonosságának biztosításához lemezcsavarok is használhatók, ha azokat a rendeltetésszerű használatban történő csatlakoztatás során nem kell kicsavarni és minden csatlakozáshoz legalább két csavart használtak. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni.

69 MEGJEGYZÉS: A csavarok néhány példájára lásd a 22. ábrát Azokat a csavarokat és a szegecseket, amelyek villamos és mechanikai összeköttetésként is szolgálnak, lazulás ellen biztosítani kell. A rugós alátétek megfelelő biztosítást jelentenek. Szegecsek esetén a nem kör alakú szár vagy horony megfelelőnek tekinthető. Hőre lágyuló kiöntőanyag csak akkor tekinthető megfelelő biztosításnak, ha a csavaros kötések a rendeltetésszerű használatban nincsenek kitéve forgatónyomatéknak. A követelmény teljesülését megtekintéssel és kézi próbával kell ellenőrizni Az áramvezető részek rézből, legalább 50% rezet tartalmazó ötvözetből vagy ezzel legalább egyenértékű jellemzőkkel bíró anyagból készüljenek. 1. MEGJEGYZÉS: Alumínium vezetők esetében mindig egyedileg kell elbírálni az egyenértékűséget. Ez a követelmény nem vonatkozik olyan csavarokra, amelyek lényegében nem vezetnek áramot, mint például a csatlakozókapcsok csavarjai. Az áramvezető részek legyenek korrózióállóak vagy a korrózió ellen megfelelően védettek. 2. MEGJEGYZÉS: A réz és a legalább 50% rezet tartalmazó ötvözetek úgy tekinthetők, hogy teljesítik ezt a követelményt. A követelmény teljesülését megtekintéssel és szükség esetén vegyelemzéssel kell ellenőrizni Az áramvezető részek ne érintkezzenek közvetlenül a felerősítő felülettel vagy fával. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni Az elektromechanikus csatlakozórendszerek álljanak ellen a rendeltetésszerű használatban előforduló villamos igénybevételeknek. A követelmény teljesülését úgy kell ellenőrizni, hogy az elektromechanikus csatlakozórendszert a gyakorlati használatnak megfelelő sebességgel 100-szor kell működtetni (egy működésnek az érintkezés létrehozása vagy megszakítása számít). A vizsgálatot névleges feszültségen, váltakozó árammal kell elvégezni. A vizsgálati áram az elektromechanikus csatlakozórendszer névleges áramának 1,25-szorosa legyen. A terhelés teljesítménytényezője közelítőleg 0,6 értékű legyen, kivéve, ha az

70 70 ohmos terhelésre eltérő névleges áramot jelöltek meg, amely esetben a teljesítménytényező egységnyi legyen. Ha a lámpatesten mindkettőt, az ohmos és induktív terhelést is jelölték, a vizsgálatokat mindkét, egységnyi és 0,6 értékű teljesítménytényezővel el kell végezni. A vizsgálatok előtt és után az elektromechanikus csatlakozórendszert a névleges áram 1,5-szeresével kell terhelni. Az egyes érintkezőkön keresztüli feszültségesés ne haladja meg az 50 mv-ot. E vizsgálatok befejezését követően az elektromechanikus csatlakozórendszer bírja ki a szakasz szerinti villamos szilárdsági vizsgálatot [de 1500 V-ra csökkentett vizsgálati feszültség mellett]. A vizsgálat után a mintákon ne legyen észlelhető: a további használatot megakadályozó kopás; a burkolatok vagy határolók deformálódása; a villamos vagy mechanikai csatlakozások meglazulása. Az elektromechanikus csatlakozórendszerek szakasz szerinti mechanikai vizsgálatát e villamos vizsgálattal egyidejűleg kell végrehajtani Csavarok, (mechanikai) kötések és tömszelencék Azok a csavarok és mechanikai kötések, amelyek hibája a lámpatest veszélyessé válását idézheti elő, álljanak ellen a rendeltetésszerű használatban előforduló mechanikai igénybevételeknek. A csavarok ne legyenek lágy vagy alakváltozásra hajlamos anyagból. MEGJEGYZÉS: Ilyen anyagok például a cink, egyes alumíniumfajták és számos hőre lágyuló műanyag. A karbantartáskor működtetett csavarok ne legyenek szigetelőanyagból, ha fémcsavarral történő kicserélésük hatására a kiegészítő vagy megerősített szigetelés leromlik. A védőföldelés folytonosságát biztosító csavarok, például az előtétek és más alkatrészek rögzítőcsavarjai, feleljenek meg e szakasz első bekezdése szerinti

71 71 követelménynek, az előtétek esetében akkor, ha az előtétet rögzítő csavarok közül legalább egynek mechanikai és villamos funkciója is van. Az előtétet rögzítő csavar kicserélését nem kell karbantartásnak tekinteni. A vezetéktehermentesítő eszközben használt szigetelőanyagú csavaroknak a vezetékhez vagy zsinórvezetékhez való nyomódása elfogadható, és az ilyen csavarok cseréjét sem kell karbantartásnak tekinteni. A követelmény teljesülését megtekintéssel, valamint az érintkezőnyomást átvivő vagy feltételezhetően a felhasználó által megszorítandó csavarok és anyák ötszöri meghúzásával és meglazításával kell ellenőrizni. A szigetelőanyagból készült csavarokat és anyákat minden csavarlazítási művelet során teljesen el kell távolítani. A vizsgálat folyamán ne keletkezzen olyan károsodás, amely a rögzítés vagy a csavaros kötés további használatát megakadályozza. A vizsgálat után a szigetelőanyagból készült csavarokat és anyákat továbbra is lehessen rendeltetésüknek megfelelően használni. A vizsgálatot megfelelő vizsgáló-csavarhúzóval vagy csavarkulccsal kell elvégezni a 4.1. táblázat szerinti nyomatékot alkalmazva, azoknak a vezetéktehermentesítő eszközökben használt és közvetlenül a vezetéknek vagy a zsinórvezetéknek nyomódó szigetelőanyagból készült csavaroknak a kivételével, amelyekre a vonatkozó nyomatékérték 0,5 Nm táblázat: A csavarok nyomatékvizsgálatai A csavar névleges külső menetátmérője Nyomaték Nm mm legfeljebb 2,8 0,20 0,40 0,40 2,8 felett, legfeljebb 3,0 0,25 0,50 0,50 3,0 felett, legfeljebb 3,2 0,30 0,60 0,50 3,2 felett, legfeljebb 3,6 0,40 0,80 0,60 3,6 felett, legfeljebb 4,1 0,70 1,20 0,60 4,1 felett, legfeljebb 4,7 0,80 1,80 0,90 4,7 felett, legfeljebb 5,3 0,80 2,00 1,00 5,3 felett, legfeljebb 6,0 2,50 1,25

72 72 6,0 felett, legfeljebb 8,0 8,00 4,00 8,0 felett, legfeljebb 10,0 17,00 8,50 10,0 felett, legfeljebb 12,0 29,00 14,50 12,0 felett, legfeljebb 14,0 48,00 24,00 14,0 felett, legfeljebb 16,0 114,00 57,00 A csavarhúzó pengéjének alakja illeszkedjék a vizsgálandó csavarfejhez. A csavarokat nem szabad hirtelen rántásokkal meghúzni. A burkolatok esetleges károsodását figyelmen kívül kell hagyni. A 4.1. táblázat 1. oszlopa olyan fémből készült, fej nélküli csavarokra vonatkozik, amelyek meghúzott állapotban nem állnak ki a furatból. A 2. oszlop: fémből készült egyéb csavarokra és anyákra; illetve olyan szigetelőanyagból készült csavarokra vonatkozik, amelyeknek hatlapú feje van, a szemközti oldallapok között a külső menetátmérőt meghaladó méretekkel; szerelőkulcs befogadására alkalmas, hengeres feje van, a keresztirányú sarkok között a külső menetátmérőt meghaladó mérettel; a külső menetátmérő 1,5-szeresét meghaladó hosszúságú, egyenes horonnyal vagy keresztirányú hornyokkal ellátott feje van. A 3. oszlop a szigetelőanyagból készült egyéb csavarokra vonatkozik. A 4.1. táblázatban a 6,0 mm-nél nagyobb átmérőjű csavarokra megadott értékek olyan acélcsavarokra és hasonlókra vonatkoznak, amelyeket főként lámpatestek felszerelésére használnak. A 4.1. táblázatban a 6,0 mm-nél nagyobb átmérőjű csavarokra megadott értékek nem vonatkoznak a lámpafoglalatok közcsavarjára. Ezekre az IEC főfejezetében meghatározott követelmények vonatkoznak. E szakasz követelményei nem vonatkoznak a nyomógombos kapcsolók rögzítéséhez használt, fémből készült anyákra.

73 Az érintkezőnyomást átvivő csavarok, valamint a lámpatestek felszerelésekor vagy bekötésekor működtetett, 3 mm-nél kisebb névleges átmérőjű csavarok fémbe csavarodjanak. Azokon a csavarokon és csavaranyákon, amelyeket a lámpatest felszerelése vagy a fényforráscsere alkalmával kell működtetni, a burkolatok, fedelek stb. rögzítésére szolgáló csavarokat és anyákat kell érteni. Nem tartoznak ide a csavaros védőcsövek kötései, a lámpatesteket a tartófelülethez rögzítő csavarok, az üvegburák kézzel működtetett rögzítőcsavarjai vagy csavaranyái, valamint a csavaros fedelek. A követelmény teljesülését megtekintéssel, valamint a lámpatest felszerelése vagy a fényforráscsere alkalmával működtetett csavarok esetében a szakaszban leírt vizsgálat elvégzésével kell ellenőrizni Jelenleg nincs felhasználva A lámpatestek különböző részei közötti csavaros és egyéb rögzített kötések olyanok legyenek, hogy a rendeltetésszerű használat közben előforduló csavaró, hajlító igénybevételek, rezgés stb. hatására ne lazuljanak meg. A rögzített karok és a felfüggesztő csőingák legyenek biztonságosan rögzítve. MEGJEGYZÉS: A kötések meglazulását megakadályozó eszközökre példák a forrasztás, a hegesztés, az ellenanyák és a biztosító csavarok. A követelmény teljesülését megtekintéssel és a biztosított kötéseknek legfeljebb a következő nyomatékkal történő meglazítási próbájával kell ellenőrizni: 2,5 Nm a legfeljebb M 10 menetméret esetében vagy ennek megfelelő átmérőknél; 5,0 Nm az M 10 feletti menetméret esetében vagy ennek megfelelő átmérőknél. A lámpacsere során forgató igénybevételnek kitett lámpafoglalatok esetében a követelmény teljesülését megtekintéssel és a biztosítócsavaros mechanikai kötések meglazítási próbájával kell ellenőrizni. A vizsgálatot nem kell elvégezni azokon a foglalatokon, amelyeket egynél több eszközzel rögzítenek a lámpatesthez (pl. két rögzítőcsavarral). Az 1 percig az óramutató járásával megegyező és azzal ellenkező irányban alkalmazott nyomaték értéke ne legyen több, mint: 4,0 Nm E40-es lámpafoglalatok esetén;

74 2,0 Nm E26-os, E27-es és B22-es lámpafoglalatok esetén; 74 1,2 Nm E14-es és B15-ös lámpafoglalatok esetén, (kivéve a gyertyalámpák foglalatait); 0,5 Nm E14-es és B15-ös gyertyalámpa foglalatok esetén; 0,5 Nm E10-es lámpafoglalatok esetén. A forgató hatásnak kitett egyéb foglalatok esetén az 1 percig az óramutató járásával megegyező és azzal ellenkező irányban alkalmazott nyomaték az IEC szerinti legnagyobb visszatartási nyomaték kétszerese, de legalább 1,2 Nm legyen. A nyomógombos kapcsolók rögzítésére használt eszközöket legfeljebb 0,8 Nm nyomatéknak kell alávetni. A vizsgálat alatt az ilyen csavaros kötések ne lazuljanak meg A csavaros tömszelencék feleljenek meg a következő vizsgálatnak: A csavaros tömszelencébe olyan hengeres fémrudat kell helyezni, amelynek mmben mért átmérője a tömszelence belső átmérője alatti, de ahhoz legközelebb eső egész szám legyen. A tömszelencéket ezt követően megfelelő kulccsal meg kell húzni úgy, hogy a kulcsra 1 percig a 4.2. táblázatban megadott nyomatékot kell kifejteni táblázat: A tömszelencék nyomatékvizsgálatai A vizsgálórúd átmérője mm Fém tömszelence Nm Nyomaték Műanyag tömszelence Nm Legfeljebb 7 6,25 2,5 7 felett, legfeljebb 14 6,25 3,25 14 felett, legfeljebb 20 7, felett 10 7,5 A vizsgálat után a lámpatest és a tömszelencék ne mutassanak károsodást.

75 4.13. Mechanikai szilárdság A lámpatestek kellő mechanikai szilárdságúak és olyan szerkezetűek legyenek, hogy a rendeltetésszerű használat közben várhatóan előforduló durva kezelés után is biztonságosak maradjanak. A követelmény teljesülését úgy kell ellenőrizni, hogy a mintára az IEC szerinti rugós működtetésű ütőkészülékkel vagy más, azonos eredményt adó alkalmas eszközzel ütéseket kell mérni. MEGJEGYZÉS: Eltérő módszerekkel elért azonos ütőenergiák nem szükségképpen adják ugyanazt a vizsgálati eredményt. A kalapács rugója olyan legyen, hogy a mm-ben mért összenyomásnak és a N-ban mért kifejtett erőnek a szorzata, megközelítőleg 20 mm összenyomás esetén, 1000 legyen. A rugó legyen állítható azért, hogy a kalapács a 4.3. táblázat szerinti ütőenergiával és rugóösszenyomással üssön táblázat: Ütőenergia és rugóösszenyomás A lámpatest típusa Ütőenergia Nm Rugóösszenyomás mm Törékeny részek Egyéb részek Törékeny részek Egyéb részek Süllyesztett lámpatestek, általános célú, helyhez kötött lámpatestek és falra szerelhető, hordozható lámpatestek Hordozható asztali és álló lámpatestek, fényképészeti és filmtechnikai lámpatestek Fényvetők, közvilágítási lámpatestek, úszómedencék lámpatestei, hordozható kerti lámpatestek és gyermekeknek készült lámpatestek Kedvezőtlen körülmények között működő lámpatestek, kézilámpák és díszvilágítási füzérek 0,2 0, ,35 0, ,5 0, Más vizsgálati módszerek MEGJEGYZÉS: A lámpafoglalatokat és más alkatrészeket csak akkor kell újra vizsgálni, ha a lámpatest körvonalának vetületén túl kinyúlnak. A lámpafoglalatokat elölről soha nem kell újra vizsgálni, mivel a rendeltetésszerű használatban ezt a részt a lámpa takarja. Törékeny részek például az üvegből készült és a fényt áteresztő olyan burkolatok, amelyek csak a por, a szilárd testek és a nedvesség behatolása ellen nyújtanak védelmet, valamint a kerámiaanyagú és kisméretű olyan részek, amelyek a burkolatból legfeljebb 26 mm-re nyúlnak ki, vagy ha azok felülete nem haladja meg a 4 cm 2 -t. A szakasz szerint előírt védőernyőket törékeny részeknek kell tekinteni.

76 76 Azokon a fényáteresztő burákon, amelyek nem látnak el áramütés és/vagy UVsugárzás elleni védelmet és nem képezik részét a por, a szilárd testek és a nedvesség behatolása elleni védelemnek sem, nem kell a vizsgálatot elvégezni, valamint a fényforrásokon sem. A mintát a rendeltetésszerű használatnak megfelelően egy merev falapra kell felszerelni vagy arra ráállítani, a vezetékbevezető-nyílások szabadon hagyása, a kitörhető nyílászárók kinyitása, és a burkolatrögzítő és hasonló csavaroknak a 4.1. táblázatban megadott érték 2/3-ának megfelelő nyomatékkal való meghúzása mellett. Három ütést kell mérni a feltehetőleg leggyengébb pontra, különös tekintettel az aktív részeket burkoló szigetelőanyagra és a szigetelőanyagú átvezetőhüvelyekre, ha vannak ilyenek. A leggyengébb pont megtalálásához további mintákra lehet szükség. Kétség esetén a vizsgálatot új mintán kell megismételni, amelyre csak 3 ütést szabad mérni. A vizsgálat után a minta ne mutasson károsodást, különösen: a) az aktív részek ne váljanak megérinthetővé; b) a szigetelőbélések és válaszfalak hatásossága ne csökkenjen; c) a minta, besorolásával összhangban, továbbra is feleljen meg a por, a szilárd testek és a nedvesség behatolása elleni védettségi fokozatának; d) a külső fedelek maradjanak le- és visszaszerelhetők, e fedelek vagy szigetelőbéléseik törése nélkül. Az olyan burkolat törése nem kifogásolható, amelynek eltávolítása nem befolyásolja károsan a biztonságot. Kétség esetén a kiegészítő vagy megerősített szigetelésen el kell végezni a 10. főfejezet szerinti villamos szilárdsági vizsgálatot. A felületi kikészítés sérülését, az olyan kisebb horpadásokat, amelyek a kúszóáramutakat és légközöket nem csökkentik a 11. főfejezetben előírt érték alá, valamint az olyan kisebb részek leválását, amelyek nincsenek káros hatással az áramütés, a por vagy a nedvesség behatolása elleni védelemre, figyelmen kívül kell hagyni.

77 Az aktív részeket burkoló fémrészeknek legyen kellő mechanikai szilárdsága. A követelmény teljesülését a szakasz szerinti, vonatkozó vizsgálattal kell ellenőrizni Olyan merev, egyenes tapintóujjat kell alkalmazni, amelynek méretei megegyeznek az IEC 529 szerinti szabványos tapintóujj méreteivel. A tapintóujjat 30 N erővel kell a felületnek nyomni. A vizsgálat alatt a fémrészek ne érintkezzenek aktív részekkel. A vizsgálat után a fedelek ne deformálódjanak túlságosan, és a lámpatest továbbra is feleljen meg a 11. főfejezet követelményeinek Kedvezőtlen körülmények között működő lámpatestek A kedvezőtlen körülmények között működő lámpatestek szilárd testek és nedvesség behatolása elleni védettsége legalább IP54 legyen. A követelmény teljesülését megtekintéssel és a szakasz vonatkozó vizsgálatával kell ellenőrizni. A kedvezőtlen körülmények között működő lámpatestek megfelelő mechanikai szilárdsággal rendelkezzenek, és a rendeltetésszerű használatban előforduló körülmények között ne boruljanak fel. Ezen túlmenően a lámpatest felerősítésére szolgáló tartóállvány rögzítőeszközeinek kellő mechanikai szilárdsága legyen. A követelmény teljesülését a következő a)-d) pontok szerinti vizsgálatokkal kell ellenőrizni. a) Helyhez kötött és hordozható (nem kézben tartott), kedvezőtlen körülmények között működő lámpatestek A lámpatest három mintadarabjának mindegyikére három ütést kell mérni azokon a felületeken lévő, feltehetőleg leggyengébb pontokra, amelyek a rendeltetésszerű használatban ütésnek lehetnek kitéve. A fényforrás (vagy fényforrások) nélküli mintadarabot a rendeltetésszerű használatnak megfelelően, egy merev tartófelületre kell felszerelni. Az ütéseket a 21. ábrán megadottak szerint, egy 50 mm átmérőjű, 0,51 kg tömegű acélgolyónak H (1,3 m) magasságból történő leejtésével kell létrehozni a 6,5 Nm nagyságú ütőenergia eléréséhez.

78 78 A szabadtéri felhasználásra készült lámpatestek három mintadarabját ezenfelül 5 C ± 2 C hőmérsékletre le kell hűteni és 3 órán keresztül ezen a hőmérsékleten kell tartani. Míg a minták ezen a hőmérsékleten vannak, ismét el kell végezni az előzőekben meghatározott ütővizsgálatot. b) Kézben tartott lámpatestek A lámpatestet 1 m magasságból négyszer betonpadlóra kell ejteni. Az ejtéseket négy különböző vízszintes kiindulási helyzetből kell elvégezni úgy, hogy minden ejtés között a lámpatestet tengelye körül 90 -kal el kell fordítani. E vizsgálathoz a fényforrásokat el kell távolítani, de a védőüvegeket, ha vannak, nem. A szakasz a) vagy b) pontja szerinti vizsgálatok után a lámpatest ne mutasson olyan károsodást, amely a biztonságot és a lámpatest további használatát károsan befolyásolja. Azok a részek, amelyek a fényforrást sérülés ellen védik, ne lazuljanak meg. MEGJEGYZÉS: Ezek a részek deformálódhatnak. A védőüveg vagy a fényáteresztő bura törése figyelmen kívül hagyható, ha az üveg vagy a bura a fényforrás sérülés elleni védelmének nem az egyedüli eszköze. c) Tartóállvánnyal szállított lámpatestek A fényforrást (fényforrásokat) a vizsgálat előtt el kell távolítani. A lámpatest és az állvány ne boruljon fel a függőlegestől számított 6 -os dőlésszögnél. A lámpatest bírja ki a függőlegestől számított legfeljebb 15 -os szögből indított, négyszeri felborításból származó ütéseket. Az állványon lévő rögzítőeszközök álljanak ellen a lámpatest négyszeres súlyának megfelelő és a legkedvezőtlenebb irányban ható erőnek. Ha a vizsgálat során a lámpatest a függőlegestől számított 15 -os dőlésszög mellett felborul, akkor el kell végezni a szakasz szerinti vizsgálatot a lámpatest gyakorlatban előforduló legkedvezőtlenebb felborult helyzetében, a lámpatestet vízszintes felületre helyezve. d) Ideiglenes használatra és állványra való szerelésre szánt lámpatestek

79 79 A lámpatest bírja ki a következő vizsgálatból származó négy ütést. A fényforrást (fényforrásokat) a vizsgálat előtt el kell távolítani. A lámpatestet alumíniumrúd segítségével beton- vagy téglafal mellett kell felfüggeszteni. A rúd hossza a használati útmutatóban megadott lehetséges állványhosszal egyezzen meg. A lámpatestet fel kell emelni addig, amíg a rúd vízszintes helyzetbe nem kerül, majd a lámpatestet hagyni kell szabadon esve a falnak ütközni. A vizsgálat után a lámpatesten ne legyen a biztonságot károsan befolyásoló változás Jelenleg nincs felhasználva A csatlakozódugóval egybeépített előtétek/transzformátorok és a hálózati csatlakozóaljzatba helyezhető lámpatestek megfelelő mechanikai szilárdsággal rendelkezzenek. A követelmény teljesülését a következő, a 25. ábra szerinti ejtődobban elvégzett vizsgálattal kell ellenőrizni. Az ejtődobot öt fordulat/perc fordulatszámmal kell forgatni, azaz percenként tíz ejtés történjék. A minták 50 cm magasságból, 3 mm vastag acéllemezre essenek, az ejtések száma a következő legyen: 50, ha a minta tömege legfeljebb 250 g; 25, ha a minta tömege 250 g-nál több. A vizsgálat után a mintán ne mutatkozzék károsodás e szabvány értelmében, de a működésképtelenséget és az üvegbura bármilyen károsodását figyelmen kívül kell hagyni. A mintából esetlegesen kitört kisebb darabok elhanyagolhatók, feltéve, hogy az áramütés elleni védelemre nincsenek hatással. A csapok deformálódását, a felületi bevonat sérülését és az olyan kis horpadásokat, amelyek nem csökkentik a kúszóáramutakat és légközöket a 11. főfejezetben megadott értékek alá, figyelmen kívül kell hagyni.

80 4.14. Felfüggesztés és beállítóeszközök A mechanikai felfüggesztések kellően biztonságosak legyenek. A követelmény teljesülését a megfelelő vizsgálattal kell ellenőrizni az alábbiakból. A vizsgálat, minden felfüggesztett lámpatest esetében: Állandó, egyenletesen elosztott, a lámpatest súlyának négyszeresével egyenlő terhelést kell adni a lámpatestre olyan irányban, amely a rendeltetésszerű használat terhelési irányával megegyezik. A terhelés 1 órán keresztül tartson. Ezen időtartam végén ne következzék be a felfüggesztőrendszer alkatrészeinek észlelhető deformálódása. Olyan lámpatestek esetében, amelyekhez kiegészítő rögzítőeszközök vagy függesztőeszközök is tartoznak, mindegyiken el kell végezni a vizsgálatot. Állítható felfüggesztés esetén a terhelést a tartóvezeték legnagyobb hossza mellett kell alkalmazni. B vizsgálat, mereven felfüggesztett lámpatestek esetében: A lámpatestre 1 percig 2,5 Nm nyomatékot kell alkalmazni, először az óramutató járásával megegyező, majd az óramutató járásával ellentétes irányban. E vizsgálat során a lámpatestet a rögzített részhez képest bármelyik irányba, egy fordulatnál nagyobb mértékben ne lehessen elfordítani. C vizsgálat, merev felfüggesztésű falikarok esetében: A vizsgálat részletei merev felfüggesztésű falikarok esetében a következők: a) Nagy igénybevételnek kitett falikarok (pl. ipari falikarok) esetében 1 percig a falikar szabad végén, különböző irányokban, 40 N nagyságú erőt kell kifejteni a falikar karjának a rendeltetésszerű használatnak megfelelő rögzítése mellett. E vizsgálat során létrejövő hajlítónyomaték legalább 2,5 Nm legyen. A vizsgálati erőhatás megszüntetését követően a falikar karja ne maradjon tartósan elmozdult helyzetben, vagy ne deformálódjon olyan mértékben, hogy az a biztonságot veszélyeztesse. b) Kis igénybevételnek kitett falikarok (például lakásvilágítási falikarok) esetében az a) ponthoz hasonló vizsgálatot kell végezni 1 percig, de 10 N erővel. E vizsgálat során a létrejövő hajlítónyomaték legalább 1,0 Nm legyen.

81 81 D vizsgálat, sínre szerelt lámpatestek esetében: A lámpatest tömege ne haladja meg a sín gyártója által ajánlott, azon legnagyobb terhelési értéket, amelyre a lámpatest felfüggesztő eszközei még alkalmasak. E vizsgálat, csíptetős lámpatestek esetében: A rendeltetésszerű használat melletti legkedvezőtlenebb irányból a vezetéket hirtelen rántás nélkül 1 percig húzni kell. A vizsgálat során a csíptetőt közönséges ablaküvegből készült, szabványos vizsgálópolcokra kell csíptetni. Az egyik polc névleges vastagsága 10 mm, a másiké az a legnagyobb érték legyen, amelyre a csíptetőt még rá lehet csíptetni. E vizsgálat céljára a vizsgálópolc vastagságát a 10 mm többszöröseinek megfelelő lépcsőkben kell növelni. 20 N húzóerő hatására a csíptető ne mozduljon el az üvegen. A csíptetős lámpatesteket ezenkívül egy polírozott, krómozott felületű, 20 mm névleges átmérőjű fémrúdon is vizsgálni kell. A lámpatest saját súlya alatt ne forduljon el, és a vezetékre ható 20 N húzóerő hatására ne essen le a rúdról. A polírozott fémrúdon történő vizsgálatot nem kell elvégezni azokon a lámpatesteken, amelyeket úgy jelöltek meg, hogy nem alkalmas cső alakú anyagra való felszerelésre. 1. MEGJEGYZÉS: A vizsgálópolc vastagságának 10 mm-es lépcsőkben való növelésére a legnagyobb vastagság eléréséhez azért van szükség, hogy megakadályozza annak a lehetőségét, hogy a csíptetőt erővel kelljen a vizsgálópolcra rászorítani. 2. MEGJEGYZÉS: A legvastagabb vizsgálópolc fa és üveg rétegek kombinációjaként is előállítható, feltéve, hogy azok a felületek, amelyeket a lámpatest csíptetője fog, üvegből vannak. Feltéve, hogy a gyártó megfelelő útmutatót és/vagy módot nyújt a rögzítőeszközök (nyílások, kengyelek stb.) nélküli, helyhez kötött lámpatestek vagy önálló működtetőeszközök biztonságos üzembe helyezéséhez és használatához (lásd a 3.3. szakaszt), e készülékek úgy tekinthetők, hogy megfelelnek a szabvány követelményeinek A hajlékony vezetékekkel vagy zsinórvezetékekkel felfüggesztett lámpatest tömege ne haladja meg az 5 kg-ot. A függesztékeket tartó hajlékony vezetékek vagy zsinórvezetékek vezetőinek teljes névleges keresztmetszete akkora legyen, hogy a vezetőkben keletkező mechanikai feszültség ne lépje túl a 15 N/mm 2 értéket.

82 82 A mechanikai feszültség számításakor csak a vezetők keresztmetszetét kell figyelembe venni. Ha a felfüggesztésre szánt lámpatest tömege meghaladja az 5 kg-ot, akkor a lámpatest kialakítása vagy a hajlékony vezeték vagy a zsinórvezeték kialakítása olyan legyen, hogy akadályozza meg bármilyen mechanikai feszültség keletkezését a vezetőkben. 1. MEGJEGYZÉS: A követelmény olyan vezeték alkalmazásával is teljesíthető, amely megfelelő, a mechanikai terhelést átvevő ereket is tartalmaz. Az Edison-menetes vagy bajonett lámpafoglalatokhoz való csatlakoztatásra szánt lámpatestjellegű adapterek tömege és effektív hajlító nyomatéka ne haladja meg a 4.4. táblázat szerinti legnagyobb értéket. A hajlítónyomaték értéke a lámpatestjellegű adapter teljesen behelyezett állapotában, a lámpatestjellegű adapter érintkezőjének (érintkezőinek) az Edison-menetes lámpafoglalat középérintkezőjével, vagy a bajonett lámpafoglalat bevezető-nyílásával való érintkezési pontjára vonatkozik táblázat: A lámpatestjellegű adapterek vizsgálata Lámpafoglalatok Legnagyobb tömeg Adapterek Legnagyobb hajlítónyomaték E14 és B15 1,8 kg 0,9 Nm E27 és B22 2,0 kg 1,8 Nm 2. MEGJEGYZÉS: Ezek az értékek biztonsági ráhagyás céljából kisebbek, mint azok, amelyekkel a lámpafoglalatot általában vizsgálják. A követelmény teljesülését megtekintéssel, méréssel és számítással kell ellenőrizni A beállító szerkezetek követelményei a következők: a) A beállító szerkezetek és beállítóeszközök, például a csuklók, emelőcsigák, beállítókengyelek vagy teleszkópos csövek olyan felépítésűek legyenek, hogy a működtetés során a zsinórvezetékeket vagy vezetékeket ne nyomják össze, ne csípjék be, ne sértsék meg, vagy ne csavarják meg a hossztengely mentén 360 -nál nagyobb mértékben. MEGJEGYZÉS: Ha a lámpatestnek egynél több csuklója van, a 360 -os határérték minden csuklóra vonatkozik, ha azok nincsenek túl közel egymáshoz. Minden esetet érdemében egyedileg kell elbírálni.

83 83 A követelmény teljesülését a következő vizsgálattal kell ellenőrizni: A megfelelő vezetékkel vagy zsinórvezetékkel felszerelt beállító szerkezetet a 4.5. táblázattal összhangban kell működtetni. Egy működési ciklus alatt az egyik szélső helyzettől a másikig, majd onnan vissza a kezdőpontig való mozgást kell érteni. A mozgás sebessége ne okozza az eszköz észlelhető mértékű felmelegedését, és ne haladja meg a 600 ciklus/órát. Elektromechanikus csatlakozórendszerek esetén e vizsgálatot a szakasz szerinti villamos csatlakoztatási vizsgálattal egyidejűleg kell elvégezni. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni. A vizsgálat után a vezetőben lévő szálaknak legfeljebb 50%-a lehet törött, és a hajlékony zsinórvezeték szigetelésén, ha van ilyen, nem lehet komolyabb sérülés. A zsinórvezetéket vagy vezetéket a 10. főfejezet szerinti szigetelési ellenállás és villamos szilárdsági vizsgálattal is ellenőrizni kell, amelyeknek a zsinórvezetékek vagy vezetékek feleljenek meg. A gömbcsuklókat és más hasonló szerkezeteket, amelyek esetében a szorítóeszközök állíthatók, úgy kell vizsgálni, hogy a túlzott súrlódás elkerülése érdekében a csuklók csak enyhén legyenek megszorítva. Ha szükséges, a vizsgálat alatt a szorítófelületek újra beállíthatók. Ha a beállító szerkezet hajlékony cső, e vizsgálat során az állítási tartomány általában a függőlegestől mindkét irányban számított 135 legyen. Ha azonban ehhez az állításhoz túlzott mértékű erő alkalmazása szükséges, a hajlékony csövet csak addig a helyzetig kell hajlítani, ahol az még saját magát megtartja. b) Kartávolságból elérhető beállító eszközzel rendelkező lámpatestek esetén a rendeltetés szerinti működtetés a lámpatest stabilitásának csökkenése, a szerkezet bármely részének deformálódása, vagy a táblázat szerinti hőmérsékletet meghaladó melegedés által okozott sérülés nélkül történjen. A követelmény teljesülését a lámpatestnek a rendeltetésszerű használatban várható kezelésével vagy működtetésével, és a szakasz szerinti hőmérsékletméréssel kell ellenőrizni. c) Kartávolságon kívüli felszerelésre szánt lámpatestek esetén a beállítóeszközt körülvevő, attól bármely irányban a fénykéve kilépési apertúráját kivéve

84 84 legfeljebb 5 cm-re lévő térrészben a kialakuló hőmérsékletek feleljenek meg a táblázatban a beállítóeszközökre előírt értékeknek. Ugyanezek a hőmérsékleti határok vonatkoznak azokra a beállítóeszközökre is, amelyeket a lámpatest elhelyezése után a fénysugár megvilágít. A követelmény teljesülését a lámpatest fénykibocsátó apertúrájának beállításával és a szakasz szerinti vizsgálat alatti hőmérsékletméréssel kell ellenőrizni táblázat: A beállító szerkezetek vizsgálata A lámpatest típusa Gyakori állításra szánt lámpatestek, például rajzasztali lámpatestek Alkalmankénti beállításra szánt lámpatestek, például kirakati reflektorok Csak a felszerelés/üzembe helyezés során történő beállításra szánt lámpatestek, például fényvetők A működési ciklusok száma A teleszkópos csöveken átvezetett zsinórvezetékeket vagy vezetékeket nem szabad a külső csőhöz rögzíteni. Megfelelő eszközökkel biztosítani kell, hogy a vezetők a csatlakozókapcsoknál ne feszüljenek meg. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni A hajlékony zsinórvezetékek vezetésére szolgáló görgők olyan méretűek legyenek, hogy akadályozzák meg a zsinórvezetékek túlzott mértékű hajlítás miatti károsodását. A görgőkben lévő vájatok legyenek jól lekerekítettek, a görgő átmérője pedig a vájat aljában legalább háromszorosa legyen a zsinórvezetékének. A megérinthető fémgörgőket földelni kell. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni A csatlakozódugóval egybeépített előtétek/transzformátorok és a hálózati csatlakozóaljzatba helyezhető lámpatestek ne terheljék túlzott mértékben a csatlakozóaljzatokat. A követelmény teljesülését a következő vizsgálattal kell ellenőrizni. A csatlakozódugóval egybeépített előtétet/transzformátort vagy a hálózati csatlakozóaljzatba helyezhető lámpatestet a rendeltetésszerű használatnak

85 85 megfelelően egy olyan rögzített csatlakozóaljzatba kell helyezni, amely a csatlakozóaljzat találkozási homlokfelülete mögötti 8 mm-es távolságban, az érintkezőhüvelyek középvonalán átmenő vízszintes tengely körül el tud fordulni. A kiegészítő nyomaték, amelyet azért kell alkalmazni a csatlakozóaljzatra, hogy a találkozási homlokfelület síkja függőleges maradjon, ne haladja meg a 0,25 Nm-t. A hálózati csatlakozóaljzatba helyezhető, állítható lámpatestek esetében a beállítás során a csatlakozóaljzatra kifejtett összes nyomaték értéke ne haladja meg a 0,5 Nm-t. A vizsgálat során használt csatlakozóaljzat védőérintkezőjét (ha van) el kell távolítani, kivéve, ha az aljzat olyan reteszelt érintkezőhüvelyeket tartalmaz, amelyeket a védőérintkező-csap behelyezési művelete nyit meg Gyúlékony anyagok Azokat a fedeleket, ernyőket és hasonló olyan egyéb alkatrészeket, amelyeknek nincs szigetelési funkciójuk, és nem felelnek meg a szakasz szerinti 650 C-os izzóhuzalos vizsgálatnak, kellő távolságban kell elhelyezni a lámpatest hőt termelő olyan részeitől, amelyek az anyagot gyulladási hőmérsékletére hevíthetik. Ezeknek a gyúlékony anyagból készült részeknek legyenek olyan felerősítő- vagy rögzítőeszközeik, amelyek ezt a távolságot fenntartják. Az említett hőt termelő részektől a távolság legalább 30 mm legyen, kivéve, ha az anyagot olyan ernyő védi, amely a hőt termelő részektől legalább 3 mm távolságra van elhelyezve. Ez az ernyő feleljen meg a szakasz szerinti tűlángos vizsgálatnak. Az ernyőn ne legyenek nyílások, magassága és hosszúsága legalább a hőt melegített részek megfelelő méretével legyen azonos. Nem szükséges ernyőt alkalmazni abban az esetben, ha a lámpatest hatásos védelmet nyújt az égő cseppek lehullásával szemben. MEGJEGYZÉS: E szakasz követelményeit a 4. ábra szemlélteti. Hevesen égő anyagokat, pl. celluloidot, nem szabad használni. E szakasz követelményei nem vonatkoznak a lámpatest belsejében használt kisméretű alkatrészekre, pl. a vezetékrögzítő csiptetőkre és a műgyantával átitatott papírból készült alkatrészekre.

86 86 Az elektronikus áramköröktől nem kell távolságot tartani, ha a rendellenes körülmények között mérhető üzemi áram nem haladja meg 10%-nál nagyobb mértékben a rendeltetésszerű körülmények között folyó áramot. A lámpatestek elektronikus áramköreitől nem szükséges távolságtartás, ha rendellenes üzemmódban a működési áram nem lépi túl 10%-nál nagyobb mértékben a rendeltetésszerű állapotban fellépő áramot. Nem szükséges távolságtartás a lámpatest olyan hőmérséklet-érzékelő szabályzót tartalmazó részeitől sem, amely védelmet nyújt a fedelek, ernyők és hasonló alkatrészek túlmelegedése ellen. E szakasz követelményei nem vonatkoznak az IEC vonatkozó részének vagy az IEC nek megfelelő, IP20 vagy nagyobb védettségű, saját burkolattal ellátott transzformátorokra. A követelmény teljesülését megtekintéssel, méréssel és a lámpatest rendellenes működtetésével úgy kell ellenőrizni, hogy az előtét vagy transzformátor tekercsét lassan és állandóan növekvő árammal kell terhelni addig, amíg a hőmérsékletérzékelő szabályzó működésbe nem lép. E vizsgálat alatt és után a fedelek, ernyők és hasonló részek ne gyulladjanak meg, és a megérinthető részek ne váljanak aktívvá. Annak eldöntésére, hogy a megérinthető részek aktívvá váltak-e, az A melléklet szerinti vizsgálatot kell elvégezni A hőre lágyuló műanyagból készült lámpatestek álljanak ellen az előtétekben/transzformátorokban és az elektronikus eszközökben fellépő hibaállapotoknak tulajdonítható melegedésnek úgy, hogy a rendeltetésszerűen felszerelt lámpatestek ne jelentsenek veszélyt. E követelmény a következő megoldások egyike útján teljesüljön: a) Szerkezeti megoldások, amelyek biztosítják, hogy: a hibaállapotok során az alkatrészek a helyükön maradjanak, például hőmérséklettől független tartószerkezet alkalmazásával; a lámpatestrészek ne tudjanak annyira túlmelegedni, hogy az aktív részek megérinthetővé váljanak.

87 87 A követelmény teljesülését megtekintéssel és/vagy a szakasz szerinti vizsgálattal kell ellenőrizni. b) Olyan hőmérséklet-érzékelő szabályzó alkalmazása, amely az előtét/transzformátor és az elektronikus eszköz rögzítési pontjainak hőmérsékletét és a lámpatest hőhatásnak kitett részeinek hőmérsékletét biztonságos értékre korlátozza. A hőmérséklet-érzékelő szabályzó önmagától visszakapcsoló hőkioldó, kézzel visszaállítható hőkioldó vagy hőbiztosító lehet. A követelmény teljesülését a szakasz szerinti vizsgálattal kell ellenőrizni. c) A lámpatestekben használt hőre lágyuló műanyagok legyenek alkalmasak arra a legnagyobb felületi hőmérsékletre, amelyet a vonatkozó termékszabványnak megfelelő termikusan védett előtétek használata enged meg. A követelmény teljesülését a szakasz szerinti vizsgálattal kell ellenőrizni Normál gyúlékony felületre szerelhető lámpatestek A normál gyúlékony felületre szerelhetőnek besorolt lámpatestek feleljenek meg a , vagy a szakasz egyikének. 1. MEGJEGYZÉS: Az N1. táblázat útmutatást ad arra nézve, hogy hol kell alkalmazni jeleket és figyelmeztetéseket. E szakasz követelményei nem vonatkoznak a saját burkolattal ellátott, pl. az IEC nak megfelelő IP20 vagy nagyobb védettségű transzformátorokra. A lámpatestbe épített, az IEC nek megfelelő borotvatranszformátorok vagy borotvatápegységek esetében a szakasz követelményeit kell alkalmazni. Az elektronikus lámpaműködtető eszközök és azok a kisméretű tekercsek, amelyek ezekbe az alkatrészekbe be lehetnek építve, kivételt képeznek e szakasz követelményei alól. 2. MEGJEGYZÉS: Példák a kisméretű tekercsekre a ferritmagos vagy nem lemezmagos tekercsek. Ezek általában nyomtatott áramköri lapra vannak szerelve. Lámpaműködtető eszközt tartalmazó lámpatestek esetében e követelménynek való megfelelést a lámpaműködtető eszköznek a felerősítő felülettől való szakasz szerinti távolság betartásával, vagy a szakasz szerinti termikus védelem használatával, vagy a szakasz előírásainak való megfeleléssel kell teljesíteni.

88 88 Lámpaműködtető eszközt nem tartalmazó lámpatesteket akkor kell e követelmény szempontjából megfelelőnek tekinteni, ha megfelelnek 12. főfejezet előírásainak A lámpaműködtető eszközök a felerősítőfelülettől távol legyenek. A távolság legalább a következők egyike legyen: a) 10 mm, a lámpatest burkolatának anyagvastagságát is beleértve. Ez a távolság a lámpatest burkolatának külső felülete és a lámpatest felerősítőfelülete között legalább 3 mm-es légközt tartalmazzon a lámpaműködtető eszköz közvetlen környezetében. További, legalább 3 mm-es légköz legyen a lámpaműködtető eszköz burkolata és a lámpatest burkolatának belső felülete között. Ha a működtetőeszköznek nincs burkolata, a 10 mm-es távolságot az aktív résztől, például a lámpaműködtető szerelvény tekercseitől kell számítani. 1. MEGJEGYZÉS: A lámpatest burkolata a lámpaműködtető eszköz vetületének helyén lényegében úgy legyen folytonos, hogy a lámpaműködtető eszköz aktív része és a felerősítőfelület között ne legyen 35 mm-nél kisebb közvetlen elérési út, ellenkező esetben a b) pont szerinti követelményt kell alkalmazni. vagy b) 35 mm. 2. MEGJEGYZÉS: A 35 mm távolság főleg kengyellel felszerelhető lámpatestekre vonatkozik, ahol a lámpaműködtető eszköz és a felerősítőfelület közötti távolság gyakran 10 mm-nél sokkal nagyobb. A lámpatest mindkét esetben olyan kialakítású legyen, hogy a rendeltetésszerű használatnak megfelelő felszerelés esetén minden szükséges légköz automatikusan létrejöjjön. A követelmény teljesülését megtekintéssel és mérésekkel kell ellenőrizni A lámpatest tartalmazzon olyan hőmérséklet-érzékelő szabályzót, amely a lámpatest felerősítő felületének hőmérsékletét biztonságos értékre korlátozza. Ez a hőmérséklet-érzékelő szabályzó a lámpaműködtető eszköz külső alkatrésze vagy a vonatkozó termékszabvány szerinti termikusan védett lámpaműködtető eszköz része is lehet. A hőmérséklet-érzékelő szabályzó önmagától visszakapcsoló hőkioldó, kézzel visszaállítható hőkioldó vagy hőbiztosító lehet. (Ez utóbbi olyan hőkioldó, amely csak egyszer működik, és ezután ki kell cserélni).

89 89 A lámpaműködtető eszközön kívüli hőmérséklet-érzékelő szabályzó ne legyen dugaszolható típusú vagy más módon könnyen cserélhető kivitelű, és helyzete az előtéthez/transzformátorhoz viszonyítva rögzített legyen. MEGJEGYZÉS: Az előtéthez/transzformátorhoz történő ragasztás vagy hasonló módszer nincs megengedve. A követelmény teljesülését megtekintéssel és a szakasz szerinti vizsgálattal kell ellenőrizni. E szakasz követelményeit minden egyéb vizsgálat nélkül is teljesültnek kell tekinteni, ha a lámpatest a vonatkozó termékszabványoknak megfelelő, jellel jelölt, "P osztályú" termikusan védett előtéte(ke)t/transzformátor(oka)t, illetve legfeljebb 130 C hőmérsékletértékkel megadott jelű, adott hőmérsékletű, termikusan védett előtéte(ke)t/transzformátor(oka)t tartalmaz. A termikusan védett előtétek/transzformátorok jelével el nem látott, vagy a 130 C-nál nagyobb értékkel jelölt előtéte(ke)t/transzformátor(oka)t tartalmazó lámpatestek feleljenek meg a vagy a szakasz követelményeinek Ha a lámpatest nem felel meg a szakasz szerinti távolságtartási követelményeknek, és nem tartalmaz a szakasz szerinti hőkioldókat, akkor olyan kialakítású legyen, hogy feleljen meg a szakasz szerinti vizsgálatnak. MEGJEGYZÉS: E követelmény és vizsgálata azon a feltételezésen alapul, hogy az előtét/transzformátor meghibásodása során, például menetzárlat vagy testzárlat következtében az előtét/transzformátor tekercshőmérséklete legfeljebb 15 percig lépi túl a 350 C-ot, és ebből következően a felerősítő felület hőmérséklete sem lépi túl 15 percnél hosszabb ideig a 180 C-ot Vízkivezető-nyílások A csepegő víz, esővíz, freccsenő víz és vízsugár ellen védett lámpatestek olyan kialakításúak legyenek, hogy a bennük esetlegesen felgyülemlő víz ténylegesen ki tudjon folyni, például egy vagy több vízkivezető-nyílás megnyitásával. A víz ellen tömített lámpatesteken ne legyen vízkivezetési lehetőség. A követelmény teljesülését megtekintéssel és a 9. főfejezet vizsgálataival kell ellenőrizni. MEGJEGYZÉS: Tartófelület esetében a lámpatest hátoldalán lévő vízkivezető-nyílás csak akkor hatásos, ha a lámpatest felépítése olyan, hogy a tartófelülettől, például a hátlapból kiemelkedő távolságtartó elemek által, legalább 5 mm távolságtartást biztosít.

90 4.18. Korrózióállóság 90 MEGJEGYZÉS: Mivel a szakasz és az F melléklet szerinti vizsgálatok roncsolással járnak, azokat a szakasz értelmében külön mintákon is el lehet végezni A csepegő víz, esővíz, freccsenővíz, vízsugár ellen védett, víz ellen tömített és víznyomás ellen tömített lámpatestek olyan vastartalmú alkatrészeit, amelyeknek a rozsdásodása a lámpatest biztonságát csökkentheti, megfelelő módon védeni kell a rozsdásodás ellen. A követelmény teljesülését a következő vizsgálattal kell ellenőrizni: A vizsgálandó alkatrészekről minden zsiradékot el kell távolítani. Ezt követően az alkatrészeket 10 percig 10%-os, 20 C ± 5 C hőmérsékletű vizes ammóniumklorid oldatba kell meríteni. Szárítás nélkül, de az esetleges cseppeket lerázva, az alkatrészeket 10 percre olyan kamrába kell helyezni, amely 20 C ± 5 C hőmérsékletű, telített nedvességtartalmú levegőt tartalmaz. Ezután az alkatrészeket 100 C ± 5 C hőmérsékletű kamrába kell tenni, ahol 10 perces száradás után az alkatrészek felületén ne látszódjanak rozsdanyomok. MEGJEGYZÉS: Az éles széleken lévő rozsdanyomokat, és a dörzsöléssel eltávolítható bármilyen sárgás színű réteget figyelmen kívül kell hagyni. A kisméretű spirálrugók és hasonló alkatrészek, valamint a kopásnak kitett, de nem megérinthető alkatrészek esetében a zsírozás elegendő védelmet nyújt a korrózió ellen. Az ilyen alkatrészeket csak akkor kell vizsgálni, ha a zsírréteg hatásossága kétséges. Ilyen esetekben a vizsgálatot a zsírréteg előzetes eltávolítása nélkül kell elvégezni A hengerelt rézből vagy rézötvözetű lemezből készült olyan érintkezők és egyéb részek, amelyek meghibásodása a lámpatest veszélyessé válását eredményezheti, a korróziós hatásoktól mentesek legyenek. A követelmény teljesülését az F mellékletben megadott vizsgálattal kell ellenőrizni. A vizsgálatra olyan mintákat kell használni, amelyeken más vizsgálatot még nem végeztek A csepegővíz, esővíz, freccsenővíz, vízsugár, ellen védett, víz ellen tömített és víznyomás ellen tömített lámpatestek alumíniumból vagy alumíniumötvözetből

91 91 készült alkatrészei korrózióállók legyenek, ha ezek korróziója a lámpatest veszélyessé válását eredményezheti. MEGJEGYZÉS: A korrózió elleni védelem tekintetében az L melléklet ad útmutatást Impulzusgyújtók A lámpatestek impulzusgyújtói legyenek villamosan kompatibilisek a lámpatestben lévő előtéttel. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni Kedvezőtlen körülmények között működő lámpatestek. Rázási követelmények A kedvezőtlen körülmények között működő lámpatestek kellő mértékben rázásállóak legyenek. A követelmény teljesülését a következő rázásvizsgálattal kell ellenőrizni. A lámpatestet legkedvezőtlenebb helyzetében, de rendeltetésszerű használatának megfelelően egy rezgéskeltő generátorhoz kell erősíteni. A rázás iránya a legkedvezőtlenebb irányban hasson, a szigorúsági feltételek pedig a következők legyenek: Időtartam: Amplitúdó: Frekvenciatartomány: Pásztázás sebesség: 30 perc 0,35 mm 10 Hz, 55 Hz, 10 Hz megközelítőleg egy oktáv/perc. A vizsgálat után a lámpatestnek ne legyen a biztonságot károsan befolyásoló, meglazult része Védőernyő A fényforrás szétrobbanásának lehetséges kockázata miatt a volfrámszálas halogénlámpákhoz vagy fém-halogén lámpákhoz készült lámpatesteket védőernyővel kell ellátni. Volfrámszálas halogénlámpák esetében a védőernyő üvegből legyen.

92 92 E követelmény nem vonatkozik a beépített védőernyős fényforrásokhoz készült lámpatestekre, de ezeket a vonatkozó jellel kell megjelölni (lásd az 1. ábrát). 1. MEGJEGYZÉS: Azokat a fényforrásokat, amelyeket csak védőernyőt tartalmazó lámpatestekben lehet használni, megfelelő figyelmeztető megjegyzéssel, vagy a csomagoláson a következő jellel kell ellátni: 2. MEGJEGYZÉS:, Azokat a fényforrásokat, amelyek esetében nem szükséges a lámpatest szerkezetéhez tartozó védőernyő, (beépített védőernyős fényforrások) a csomagoláson a következő jellel látják el: A lámpát tartalmazó üreg részei úgy legyenek kialakítva, hogy a szétrobbant fényforrás darabjai ne veszélyeztessék a biztonságot A lámpatesten lévő minden nyílás olyan legyen, hogy a szétrobbant fényforrás egyetlen darabja se tudja közvetlen úton elhagyni a lámpatestet (közvetlen látósugár), beleértve a süllyesztett lámpatestek hátsó részét is A szakasz szerinti követelmények teljesülését megtekintéssel és a következő vizsgálatokkal kell ellenőrizni: a védőernyő feleljen meg a szakasz szerinti ütővizsgálatnak úgy, hogy az ütőenergia a 4.3. táblázatban a törékeny részekre előírt értékű legyen; a fényforrást tartalmazó üreg részei, ha szigetelőanyagból készültek, feleljenek meg a szakasz szerinti, a lánggal és meggyulladással szembeni ellenállást ellenőrző vizsgálatnak. 1. MEGJEGYZÉS: E követelmény célja, hogy a fényforrás véletlen meghibásodásának vagy a helytelen alkalmazásnak tulajdonítható veszélyek elhárításával javítsa a biztonságot. A meglévő, védőernyő nélküli, nyitott lámpatestek nem szükségszerűen veszélyesek. 2. MEGJEGYZÉS: A szakasz szerinti, a lámpatesteken külső irányból végzett ütésvizsgálat szigorúbb követelmény, mint az a hatás, amelyet az üvegszilánkok valójában kifejtenek. Ezért az utóbbi esetet megvalósító, egyedi vizsgálat nem szükséges. Az üvegből készült biztonsági ernyőt

93 93 felerősítő eszközök esetében, amelyeket kizárólag a lámpatest belsejének irányából ható ütések elviselésére terveztek, a szakasz szerinti vizsgálatot ebből az irányból kell elvégezni A fényforrásokhoz rögzített tartozékok A lámpatestek ne tartalmazzanak a fényforrásokhoz rögzített olyan tartozékokat, amelyek a fényforrások, a lámpafejek vagy lámpafoglalatok, a lámpatestek vagy tartozékaik túlmelegedését vagy károsodását okozhatják. A fénycsövekhez rögzített tartozékok csak akkor megengedettek, ha azokat a lámpatest gyártója szállítja vagy hagyta jóvá. A fényforrás és a hozzá rögzített tartozék együttes súlya ne legyen több, mint: 200 g G5 fejű lámpák esetén, és 500 g G13 fejű lámpák esetén. A követelmény teljesülését megtekintéssel, súlyméréssel és szükség esetén a melegedés mérésével kell ellenőrizni. MEGJEGYZÉS: Az izzólámpákhoz rögzített és e követelményeknek esetleg nem megfelelő tartozékok például a tetőtükrök, a lámpák körüli reflektorok stb. Megengedhető alkatrészek például a könnyű ernyőknek a lámpákhoz való rögzítésére szolgáló rugók és hasonló eszközök Lámpatestjellegű adapterek A lámpatestjellegű adapterek feleljenek meg a II. érintésvédelmi osztályú lámpatestek valamennyi vonatkozó előírásának. MEGJEGYZÉS: A II. év. osztály jelét azért kell elhagyni, nehogy a jelet tévesen arra a lámpatestre vonatkoztassák, amelyben a lámpatest jellegű adaptert használják UV-sugárzás A volfrámszálas halogénlámpákhoz vagy fém-halogén lámpákhoz készült lámpatestek a fényforrás használata esetén ne bocsássanak ki túlzott mértékű UV sugárzást. Beépített védőernyős fényforrások esetén ez a követelmény a fényforrás konstrukciójából következően teljesül. Az olyan volfrámszálas halogénlámpák és a legtöbb olyan fém-halogén lámpa esetében, ahol védőernyő szükséges, bármilyen üveg használata elegendően kis szintre csökkenti az UV sugárzást.

94 94 Egyes, nagy sugárzási szintet kibocsátó fém-halogén lámpák esetében a P melléklet ír le olyan módszereket, amelyek az UV sugárzás kellő árnyékolását eredményezik. MEGJEGYZÉS: Lásd a P melléklet A vagy B eljárását a hatásos sugárvédelem biztosításának számítási módszerére vonatkozóan Mechanikai veszély A lámpatesteken ne legyenek olyan hegyes pontok vagy éles szélek, amelyek az üzembe helyezés, a rendeltetésszerű használat vagy a karbantartás során a felhasználóra nézve veszélyesek lehetnek. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni Zárlatvédelem Megfelelő eszközökkel meg kell akadályozni az ellenkező polaritású, szigeteletlen, megérinthető érintésvédelmi törpefeszültségű részeknek a biztonságot károsan befolyásoló véletlen zárlatát. MEGJEGYZÉS: Azoknak a III. érintésvédelmi osztályú lámpatesteknek, amelyek különálló, pontosan meg nem határozható érintésvédelmi törpefeszültségű tápegységről működnek, legalább egyik vezetője szigetelt legyen. Ha nincs szigetelés, akkor a lámpatest gyártójának meg kell határozni az érintésvédelmi törpefeszültségű tápegység legnagyobb, VA-ben kifejezett kimeneti teljesítményét, pontos típusát, és a szakasz szerinti vizsgálatot ezzel a transzformátorral/konverterrel kell elvégezni A típusvizsgálati minta névleges terheléssel, a névleges feszültség 0,9 1,1- szeresén működjön. A megérinthető szigeteletlen, érintésvédelmi törpefeszültségű részek fölött a szakasz szerinti vizsgálóláncot kell átvetni. A vizsgálólánc végeit a következő, de legfeljebb 250 g súllyal kell terhelni: (15 'X') g ahol 'X' a vezetők között terheletlen állapotban mérhető, cm-ben kifejezett távolság. A vizsgálólánc ne olvadjon szét és a típusvizsgálati minta egyik része se érjen el olyan hőmérsékletet, amely meghaladja a és a táblázat szerinti értékeket Vizsgálólánc: Olyan kellő hosszúságú, bevonat nélküli fémből készült lánc, amely a 29. ábra szerinti, és 63% Cu/37% Zn ötvözetből készült láncszemeket tartalmaz. A lánc ellenállása 2,5 Ω/m ± 20% legyen akkor, amikor a lánc 200 g/m terheléssel van megfeszítve.

95 MEGJEGYZÉS: A vizsgálólánc ellenállását minden mérés előtt ellenőrizni kell Csavar nélküli védőérintkezővel egybeépített sorozatkapcsok A csavar nélküli védőérintkezővel egybeépített sorozatkapcsokat a gyártó által meghatározott követelményeknek megfelelően kell felszerelni, hivatkozással e szabvány V mellékletére. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni.

96 96 5. FŐFEJEZET: KÜLSŐ ÉS BELSŐ HUZALOZÁS 5.1. Általános rész E főfejezet a lámpatestek táphálózatra való villamos csatlakoztatására és belső huzalozására vonatkozó általános követelményeket tartalmazza Hálózati csatlakozás és egyéb külső huzalozás A lámpatesteket a következőkben felsorolt hálózati csatlakoztatási módok valamelyikével kell ellátni:

97 97 Helyhez kötött lámpatestek csatlakozókapcsok; csatlakozódugók csatlakozóaljzathoz való csatlakoztatásra; bekötött hajlékony vezetékek vagy zsinórvezetékek; adapterek tápsínekhez való csatlakoztatásra; készülékcsatlakozó-dugók; csatlakozóvezetékek (szabad vezetékvégek): számításba kell venni a nemzeti létesítési szabályokat/gyakorlatot, amikor arról történik döntés, hogy a csatlakozóeszköz mellékelve legyen-e vagy sem. Ha a lámpatestet csatlakozóvezetékkel (szabad vezetékvégekkel), hálózati csatlakozóeszköz nélkül szállítják, a lámpatest gyártójának meg kell határoznia, hogy milyen sorozatkapocs használható, amelynek meg kell felelnie az EN nek vagy az EN nek; tehát vagy az alkalmazandó sorozatkapcsot kell meghatározni, vagy a következőket kell megadni: a csatlakozókapocs típusát (csavaros/csavar nélküli); a csatlakozókapcsok számát; a névleges feszültséget; a névleges csatlakoztatási képességet; a vezetővégek bármilyen szükséges előkészítését; a rögzítési módszert. A 4.6., , , , 11.2., 12. és a szakasz/fejezet követelményeit alkalmazni kell. Hordozható lámpatestek Sínre szerelt lámpatestek hálózati csatlakozóvezetékek; csatlakozódugóval; készülékcsatlakozó-aljzatok adapterek vagy csatlakozók

98 98 Lámpatestjellegű adapterek Edison-menetes vagy bajonett lámpafej A csatlakozódobozt és vezeték-tehermentesítő szerkezetet is tartalmazó, hordozható, fali szerelésre tervezett lámpatestek bekötött hajlékony vezeték vagy zsinórvezeték nélkül is készíthetők, ha a lámpatesthez szerelési útmutatót mellékelnek. Azoknak a lámpatesteknek a külső huzalozása, amelyek a gyártó útmutatása szerint szabadtéri használatra alkalmasak, ne legyen PVC-szigetelésű. 1. MEGJEGYZÉS: Ausztráliában, Ausztriában és Japánban a PVC-szigetelésű vezetékek szabadtéri használata elfogadott. 2. MEGJEGYZÉS: A falra szerelt lámpatest akkor tekinthető hordozhatónak, ha tartószerkezetére szárnyas csavarral, csíptetővel vagy akasztóhoroggal erősíthető fel (lásd az szakaszt). 3. MEGJEGYZÉS: Egyes országokban a hálózati csatlakozódugóval történő csatlakoztatásra szánt lámpatesteket el kell látni hálózati csatlakozóvezetékkel és dugóval A hálózati csatlakoztatásra használt hálózati csatlakozóvezetékek, ha a lámpatest gyártója beszerelte azokat, mechanikai és villamos tulajdonságaik tekintetében legalább egyenértékűek legyenek a HD 21-ben és a HD 22-ben megadottakkal, az 5.1. táblázat szerint, és minőségromlás nélkül álljanak ellen a rendeltetésszerű használatban fellépő legnagyobb hőmérsékletnek táblázat: Bekötött, hajlékony vezetékek vagy zsinórvezetékek Normál kivitelű, I. érintésvédelmi osztályú lámpatestek Normál kivitelű, II. érintésvédelmi osztályú lámpatestek Gumi H03RT-H H05RR-F PVC H03VVH2-F H03VV-F H03VVH2-F H03VV-F Normál kiviteltől eltérő lámpatestek H05RN-F Kedvezőtlen körülmények között működő, hordozható lámpatestek H07RN-F

99 99 MEGJEGYZÉS: 250 V-nál nagyobb hálózati feszültség esetén az előző táblázatban megadottaknál nagyobb feszültségbesorolású vezetékek és zsinórvezetékek lehetnek szükségesek. A megfelelő mechanikai szilárdság érdekében a vezetők névleges keresztmetszete ne legyen kisebb mint: 0,75 mm 2 normál kivitelű lámpatestek esetén; 1,0 mm 2 egyéb lámpatestek esetén. Ha a lámpatest 10/16 A-es csatlakozóaljzatot tartalmaz, akkor a hajlékony vezető névleges keresztmetszete legalább 1,5 mm 2 legyen Ha a lámpatest hálózati csatlakozóvezetéket tartalmaz, akkor azt a következő módszerek valamelyikével kell a lámpatesthez csatlakoztatni: X típusú csatlakozás; Y típusú csatlakozás; Z típusú csatlakozás Az szakasz szerinti követelmények teljesülését megtekintéssel és szükség esetén a megfelelő hajlékony vezeték vagy zsinórvezeték bekötésével kell ellenőrizni A lámpatesteken belül Z típusú csatlakoztatásra kialakított kapocsvégződések ne készüljenek csavaros kötéssel A vezetékbevezető-nyílások legyenek alkalmasak a védőcső, illetve a vezeték vagy a hajlékony zsinórvezeték védőköpenyének bevezetésére úgy, hogy a vezetékerek teljesen védve legyenek. A vezetékbevezető-nyílások a védőcső, a vezeték, illetve a hajlékony zsinórvezeték bekötése után feleljenek meg a lámpatest besorolásának megfelelő por vagy nedvesség elleni védelem fokozatának A merev anyagokon átmenő külső hajlékony vezetékek és zsinórvezetékek vezetékbevezető-nyílásainak szélei legalább 0,5 mm sugárral, egyenletesen le legyenek kerekítve. Az szakasz követelményeit megtekintéssel és kézi vizsgálattal kell ellenőrizni Ha a II. érintésvédelmi osztályú lámpatestek, az állítható lámpatestek vagy a hordozható, nem falra szerelhető lámpatestek bejövő vagy kimenő hajlékony

100 100 vezetékét vagy zsinórvezetékét megérinthető fémrészeken vagy megérinthető fémrészekkel érintkező fémrészeken vezetik át, akkor az átvezetőnyílást egyenletesen lekerekített szélű, szigetelőanyagból készült, kemény átvezetőhüvellyel kell ellátni, és azt úgy kell rögzíteni, hogy ne legyen könnyen eltávolítható. Az olyan átvezetőhüvelyeket, amelyeknek anyaga feltételezhetően öregedésre hajlamos, nem szabad éles szélű nyílásokban használni. 1. MEGJEGYZÉS: A könnyen eltávolítható átvezetőhüvely kifejezés az olyan átvezetőhüvelyt jelenti, amely a lámpatest élettartama alatt mozgatás vagy gondatlan kezelés következtében tartóhelyéről kihúzódhat. Elfogadott rögzítés például az ellenanya, a megfelelő ragasztóanyag, mint például az önkeményedő gyanta vagy a jól méretezett, bepattintható eszköz. 2. MEGJEGYZÉS: Az öregedésre hajlamos anyagra ismert példa a természetes gumi. Ha a lámpatest vezetékbemeneténél a hajlékony vezetékek vagy zsinórvezetékek védelmére csöveket vagy köpenyeket használnak, akkor azok szigetelőanyagból legyenek. A fémből készült spirálrugók és hasonló eszközök még akkor sem tekinthetők védőköpenyeknek, ha felületük szigetelőanyaggal van bevonva. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni A lámpatestbe becsavarható átvezetőhüvelyeket helyzetükben rögzíteni kell. Ha a rögzítés ragasztással történik, akkor a ragasztó önkeményedő műgyanta alapú legyen. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni A bekötött hálózati csatlakozóvezetékkel vagy egyéb külső hajlékony vezetékkel vagy zsinórvezetékkel ellátott, vagy az azokkal való használatra tervezett lámpatesteken legyenek olyan tehermentesítő eszközök, amelyek a vezetőket a csatlakozókapcsokba való bekötés helyén húzás és csavarás ellen védik, és amelyek burkolata a dörzsölődés ellen is védelmet nyújt. A húzás és csavarás elleni tehermentesítés megvalósítási módja egyértelműen felismerhető legyen. Azon lámpatestek esetében, amelyeket vezeték vagy zsinórvezeték nélkül szállítanak, a vizsgálatokhoz a lámpatestgyártó által ajánlott legnagyobb és legkisebb méretű alkalmas vezetékeket vagy zsinórvezetékeket kell használni. A hajlékony vezetéket vagy zsinórvezetéket ne lehessen olyan mértékben benyomni a lámpatestbe, hogy a vezeték vagy zsinórvezeték túlzott mechanikai vagy

101 101 hőigénybevételnek legyen kitéve. A vezeték vagy zsinórvezeték megcsomózása, a vezetékvégek kikötése és hasonló megoldások nem használhatók. A vezeték-tehermentesítő eszköz szigetelőanyagból készüljön, vagy rögzített szigetelőbéléssel legyen ellátva, ha fennáll annak a veszélye, hogy a vezeték vagy zsinórvezeték szigetelésének meghibásodása a megérinthető fémrészek aktívvá válását okozhatja Az X típusú csatlakozású vezeték tehermentesítő eszközei olyanok legyenek, hogy: a) legalább egyik részük legyen a lámpatesthez rögzítve, vagy legyen annak szerves része; MEGJEGYZÉS: A vezeték-tehermentesítő eszköznek a lámpatesthez történő rögzítése vagy a lámpatest általi tartása úgy értendő, hogy a huzalozás a helyén van és a lámpatest teljesen összeszerelt állapotban van. b) alkalmasak legyenek a különböző típusú hálózati csatlakozóvezetékhez úgy, hogy megfelelően lehessen ezeket a vezetékeket a lámpatesthez csatlakoztatni, kivéve, ha a lámpatesthez csak egyetlen típusú vezeték vagy zsinórvezeték beszerelése engedhető meg; c) ne károsítsák a hálózati csatlakozóvezetéket, és a rendeltetésszerű használat közben előforduló meghúzás vagy lazítás esetén valószínűtlen legyen saját károsodásuk is; d) a teljes hálózati csatlakozóvezeték a védőburkolatával együtt, ha van ilyen, alkalmas legyen a tehermentesítő eszközbe való beszerelésre; e) a hálózati csatlakozóvezeték ne érjen hozzá a vezeték-tehermentesítő eszköz szorítócsavarjaihoz, ha azok fémből készültek és megérinthetőek, vagy megérinthető fém alkatrészekhez villamosan csatlakoznak; f) a hálózati csatlakozóvezetéket ne rögzítse olyan fémcsavar, amely közvetlenül a vezetéknek vagy a hálózati csatlakozóvezetéknek nyomódik; g) a hálózati csatlakozóvezeték cseréjéhez ne kelljen külön e célra tervezett szerszámot használni. A hordozható vagy állítható lámpatestek esetében tömszelencék nem használhatók vezeték-tehermentesítő eszközként, kivéve, ha valamennyi típusú és méretű hálózati

102 102 csatlakoztatásra használható vezeték és zsinórvezeték rögzítésére alkalmasak. Labirintus típusú tehermentesítő eszköz akkor használható, ha kialakításából vagy megfelelő jelöléséből adódóan nyilvánvaló, hogy milyen módon kell a hajlékony vezetéket vagy zsinórvezetéket beszerelni. A követelmény teljesülését az szakasz szerinti vizsgálattal kell ellenőrizni Y és Z típusú csatlakozások esetén a vezeték-tehermentesítő eszközök megfelelőek legyenek. A követelmény teljesülését az szakasz szerinti vizsgálattal kell ellenőrizni. MEGJEGYZÉS: A vizsgálatot a lámpatesttel szállított vezetéken vagy zsinórvezetéken kell elvégezni A követelmény teljesülését megtekintéssel és a lámpatestre gyárilag felszerelt vezetéken vagy zsinórvezetéken végzett, következő vizsgálatokkal kell ellenőrizni. A vezetőket be kell vezetni a csatlakozókapcsokba és a csatlakozókapcsok csavarjait, ha vannak, csak annyira kell meghúzni, hogy a vezetők ne tudjanak könnyen elmozdulni a helyükről. A vezeték-tehermentesítőt rendeltetésszerűen kell használni, szorító csavarjait, ha vannak, a 4.1. táblázat szerinti nyomatékérték kétharmadával kell meghúzni. Ezen előkészítés után ne lehessen a vezetéket vagy zsinórvezetéket úgy benyomni a lámpatestbe, hogy a csatlakozókapcsok közelében a vezeték vagy zsinórvezeték elmozduljon, vagy mozgó részekkel vagy olyan egyéb alkatrészekkel érintkezzen, amelyek a vezetők szigetelőanyagára megengedett hőmérsékletnél nagyobb üzemi hőmérsékletet érnek el. A vezetéket vagy zsinórvezetéket ezután 25-ször az 5.2. táblázatban megadott értékű húzó igénybevételnek kell alávetni. A húzást hirtelen rántás nélkül, alkalmanként 1 másodpercig kell végezni. E vizsgálat közben mérni kell a vezeték vagy zsinórvezeték hosszirányú elmozdulását. A vezetéken vagy zsinórvezetéken, a vezeték-tehermentesítőtől megközelítőleg 20 mm távolságban, jelzést kell elhelyezni, mialatt a vezeték vagy zsinórvezeték ki van téve az első húzásnak. A 25. húzás után a jelzés eltolódása ne legyen 2 mm-nél több. Ezt követően a vezetéket vagy zsinórvezetéket az 5.2. táblázatban megadott értékű forgatónyomaték-vizsgálatnak kell alávetni.

103 103 Az előző vizsgálatok alatt és után a bekötött vezetők ne mozduljanak el észrevehetően a csatlakozókapcsokban, és a vezeték vagy zsinórvezeték ne sérüljön meg táblázat: A vezeték-tehermentesítők vizsgálatai Az összes vezető együttes névleges keresztmetszete mm 2 Húzóerő N Forgatónyomaték Nm Legfeljebb 1,5 60 0,15 1,5 felett, legfeljebb ,25 3 felett, legfeljebb ,35 5 felett, legfeljebb , Ha a külső huzalozás belép a lámpatestbe, akkor feleljen meg a belső huzalozásra előírt vonatkozó követelményeknek. A követelmény teljesülését az 5.3. szakasz szerinti vizsgálatokkal kell ellenőrizni A felfűzött szerelésű, helyhez kötött lámpatestek tartalmazzanak olyan csatlakozókapcsokat, amelyeket a lámpatestet tápláló, de nem a lámpatestben végződő hálózati vezetékek villamos folytonosságának fenntartására szántak. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni A hajlékony, sodrott vezetők végei ónozhatók, de ne legyen rajtuk felesleges mennyiségű forraszanyag, kivéve, ha megfelelő eszközök biztosítják azt, hogy az összeszorított csatlakozások ne lazulhassanak meg a forraszanyag hidegfolyása miatt (lásd a 28. ábrát). MEGJEGYZÉS: E követelmény a rugós csatlakozókapcsok használatakor teljesül. A nyomócsavarok lazulás elleni biztosítása nem megfelelő eszköz annak megelőzésére, hogy az ónozott sodratok csatlakozása a forraszanyag hidegfolyása miatt ne lazuljon meg Ha a lámpatestet a gyártója csatlakozódugóval szerelte, akkor a csatlakozódugó ugyanolyan villamos áramütés elleni védelemmel és ugyanolyan por, szilárd testek és nedvesség behatolása elleni védelemmel rendelkezzen, mint a lámpatest.

104 MEGJEGYZÉS: A vezetékre fröcsöntött dugók alkalmasnak tekinthetők a háztartási célú használatra szánt, a közönségesnél magasabb IP védettségű lámpatestekhez. Egyes országokban (Egyesült Királyság és Ausztrália), ahol a nemzeti előírások megkövetelik olyan csatlakozódugó használatát, ami a behatolás ellen nem ad kellő védelmet, a lámpatest gyártójának kellő útmutatást kell adni arra nézve, hogy a hálózati csatlakoztatás során milyen módon lehet biztosítani a lámpatest védettségével egyenértékű védelmet a por és nedvesség káros behatolása ellen. A III. érintésvédelmi osztályú lámpatesteket nem szabad olyan csatlakozódugóval ellátni, amely az IEC szerinti aljzatba csatlakoztatható. A III. érintésvédelmi osztályú, a lámpatesthez mellékelt biztonsági szigetelőtranszformátorral szállított, legfeljebb 3 A névleges áramú, legfeljebb 25 V váltakozó vagy 60 V egyenfeszültségű, legfeljebb 72 W teljesítményű lámpatesteken a csatlakozódugók és aljzatok használata csak akkor megengedett, ha megfelelnek a következő követelményeknek: a csatlakozódugókat ne lehessen behelyezni más feszültségű rendszerek aljzataiba (az IEC szerint); a csatlakozóaljzatokba ne lehessen behelyezni más feszültségű rendszerek dugóit; a csatlakozóaljzaton ne legyen védőérintkező. 2. MEGJEGYZÉS: Az ilyen egyedi csatlakozóaljzat-dugó rendszer esetében a 13. főfejezet szerinti golyós nyomópróbát nem kell elvégezni Jelenleg nincs felhasználva A lámpatestbe beépített váltakozó áramú hálózati készülékcsatlakozóaljzatok feleljenek meg az IEC szerinti követelményeknek. Az szakasz szerinti követelmények teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni. MEGJEGYZÉS: Az IEC olyan egyéb kialakításokat is megenged, amelyek nem felelnek meg a szabványlapnak Az összekötővezetékek, ha nem szabványos szigetelésű és köpenykialakítású vezetékek felhasználásával készültek, védőhüvelyen, védőcsövön

105 105 vagy egyenértékű szerkezeten belül elhelyezett, olyan meghatározott huzalozási összeállításból álljanak, amelyet a lámpatest gyártója készített el Az összes hordozható és helyhez kötött lámpatest, valamint a csatlakozóaljzaton keresztüli hálózati csatlakoztatásra szánt összes lámpatest olyan csatlakozódugóval legyen ellátva, amely a lámpatest besorolásának megfelelően összhangban van az IEC mal vagy a regionális, illetve nemzeti szabványokkal, ha az(ok) alkalmazható(k). A követelmények teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni Belső huzalozás A belső huzalozást olyan megfelelő méretű és típusú vezetőkkel kell kialakítani, hogy alkalmas legyen a rendeltetésszerű használatban előforduló villamos teljesítmény kezelésére. A huzalozás szigetelése olyan anyagból legyen, amely a biztonság csökkenése nélkül ellenáll annak a feszültségnek és legnagyobb hőmérsékletnek, amelynek a megfelelő beszerelés és hálózatra kapcsolás során ki van téve. Ha az átmenő huzalozás céljára közönséges anyagú (PVC vagy gumi) szigetelésű vezetékek használata megengedett, a vezetékeket nem kell a lámpatesthez mellékelni, feltéve, hogy a beszerelés módja a gyártó útmutatója alapján egyértelmű. Ha azonban különleges vezetékek vagy védőcsövek szükségesek, például a magas hőmérsékletek miatt, akkor az átmenő huzalozást mindig gyárilag kell beszerelni. A szakasz c) pontjának követelményeit csak az utóbbi esetben kell figyelembe venni. Zöld-sárga színű vezetékeket csak védőcsatlakoztatások kialakítására szabad használni. 1. MEGJEGYZÉS: A szigetelésre vonatkozó hőmérsékleti határértékeket a 12. főfejezet táblázatai tartalmazzák. 2. MEGJEGYZÉS: A szakasznak megfelelő védőcsövek alkalmasak a szigetelés melegebb pontjainak védelmére. A követelmény teljesülését megtekintéssel és a 12. főfejezet szerinti hőmérséklet- és melegedésvizsgálatok után, a következő vizsgálattal kell ellenőrizni.

106 106 Ha a lámpatest csatlakozóaljzatot is tartalmaz, akkor ezt a gyártó által megadott értékű terheléssel vagy, ha ez nincs megadva, névleges feszültségen a névleges árammal kell terhelni. Az állandósult állapot elérése után a feszültséget (a fényforrás típusától függően) addig kell növelni, amíg 5% teljesítménynövekedés vagy 6% feszültségnövekedés nem következik be. Az új állandósult állapot elérése után a szakasz követelményei szerint ellenőrizni kell minden olyan alkatrésznek, vezetéknek stb. a hőmérsékletét, amelyet a vezető saját melegedése befolyásolhat A kiépített vezetékhez közvetlenül, például sorozatkapcson keresztül csatlakoztatott huzalozás esetén, és ha a hálózatról történő leválasztás külső védelmi eszköz(ök)re épül, akkor a következők vonatkoznak: 2 A-nál nagyobb normál üzemi áramok esetén: névleges keresztmetszet: legalább 0,5 mm 2, helyhez kötött lámpatestek átmenő huzalozása esetén: legalább 1,5 mm 2, névleges szigetelési vastagság: legalább 0,6 mm (PVC vagy gumi) legyen. 2 A-nál kisebb normál üzemi áramot szállító, mechanikailag védett huzalozás esetén: névleges keresztmetszet: legalább 0,4 mm 2, névleges szigetelési vastagság: legalább 0,5 mm (PVC vagy gumi) legyen. A mechanikai védelem akkor tekinthető hatásosnak, ha extra szigetelést is alkalmaznak azokon a helyeken, ahol a vezeték szigetelése károsodhat: kisméretű csövek nyílásaiban, ahol a vezetékeket a gyártási folyamat során áthúzzák, ha a huzalozást olyan fémrész körül hajlítják meg szorosan, amely esetében nem gondoskodtak különösen a szélek lekerekítéséről Ha a huzalozás olyan belső áramkorlátozó eszközön, például lámpaáramvezérlőeszközön, áramköri megszakítón, biztosítón, védőimpedancián vagy elválasztó transzformátoron keresztül csatlakozik a kiépített vezetékhez, amely az áramot legfeljebb 2 A-re korlátozza, a következők vonatkoznak:

107 107 a legkisebb keresztmetszetet, amely 0,4 mm 2 -nél kisebb is lehet, a rendeltetésszerű működési feltételek mellett folyó legnagyobb áram, és a hibaállapotok során folyó áram időtartama és nagysága alapján kell megválasztani, azzal összhangban, hogy a huzalozás szigetelésének túlmelegedését minden körülmények között meg kell akadályozni; a legkisebb szigetelési vastagságot, amely 0,5 mm-nél kisebb is lehet (PVC vagy gumi), a fellépő feszültség-igénybevétel alapján kell megválasztani Ha a II. érintésvédelmi osztályú lámpatestekben a belső huzalozásnak aktív vezetője van, és a belső huzalozás rendeltetésszerű működési feltételek mellett megérinthető fémrészekhez ér, a szigetelés legalább az érintkezési helyeken feleljen meg a feszültség-igénybevételre vonatkozó, kettős vagy megerősített szigetelés követelményeinek, például köpenyszigetelésű vezetékek vagy védőcsövek alkalmazása útján Szigetelés nélküli vezetők csak akkor használhatók, ha megfelelő intézkedésekkel biztosított a 11. főfejezet kúszóáramutakra és légközökre vonatkozó követelményeinek betartása, figyelembe véve a 2. főfejezet szerinti áramütés elleni védelem módját A biztonsági törpefeszültségű áramvezető részeket nem kell szigetelni. Ha azonban szigetelést alkalmaztak, a szigetelést a 10. főfejezetben megadottak szerint kell vizsgálni Olyan szigetelőanyagok alkalmazása esetén, amelyek szigetelési és mechanikai tulajdonságai jobbak a PVC-nél vagy a guminál, a szigetelési vastagságot az egyenértékű védelem megvalósulása alapján kell megválasztani A belső huzalozást úgy kell elhelyezni vagy védeni, hogy éles szélek, szegecsek, csavarok és hasonló alkatrészek, illetve kapcsolók, csuklók, emelő és süllyesztő eszközök, teleszkópos csövek és hasonlók mozgó részei ne rongálják meg. A huzalozás a vezeték hossztengelye mentén 360 -nál nagyobb szögben ne csavarodjon meg. A követelmény teljesülését megtekintéssel (lásd a és a szakaszt is), valamint a szakasz vizsgálatával kell ellenőrizni.

108 Ha a II. érintésvédelmi osztályú lámpatestek, állítható lámpatestek vagy a hordozható, nem falra szerelhető lámpatestek belső huzalozása megérinthető fémrészeken vagy olyan fémrészeken halad át, amelyek megérinthető fémrészekkel érintkeznek, akkor a vezetékátvezető-nyílást szigetelőanyagból készült, egyenletesen lekerekített szélű, kemény átvezetőhüvellyel kell ellátni, és azt úgy kell rögzíteni, hogy ne legyen könnyen eltávolítható. Az olyan átvezetőhüvelyeket, amelyeknek anyaga feltételezhetően öregedésre hajlamos, nem szabad éles szélű nyílásokban használni. 1. MEGJEGYZÉS: A könnyen eltávolítható átvezetőhüvely kifejezés az olyan átvezetőhüvelyt jelenti, amely a lámpatest élettartama alatt mozgatás vagy gondatlan kezelés következtében tartóhelyéről kihúzódhat. Elfogadott rögzítés például az ellenanya, a megfelelő ragasztóanyag, mint például az önkeményedő gyanta vagy a jól méretezett, bepattintható eszköz. 2. MEGJEGYZÉS: Az öregedésre hajlamos anyagra ismert példa a természetes gumi. Ha a vezetékbevezető-nyílások egyenletesen lekerekített szélekkel rendelkeznek és a belső huzalozást üzem közben nem kell mozgatni, akkor ez a követelmény a különleges védőköpeny nélküli vezetékre húzott különálló védőköpeny használatával vagy védőköpennyel egybeépített vezeték használatával teljesíthető A belső huzalozás csatlakozásai és kötései, az alkatrészeken lévő kapocsvégződéseket kivéve, olyan szigetelőburkolatokkal legyenek ellátva, amelyek hatásossága nem gyengébb a huzalozás szigetelésénél. Az és a szakasz szerinti követelmények teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni Ahol a belső huzalozás kilép a lámpatestből, és a lámpatest felépítése olyan, hogy a huzalozás megfeszülhet, ott a külső huzalozásra vonatkozó követelményeket kell alkalmazni. A külső huzalozásra vonatkozó követelmények nem vonatkoznak a normál kivitelű lámpatestek olyan belső huzalozására, amelyeknek a lámpatesten kívüli hossza nem haladja meg a 80 mm-t. A normál kivitelűtől eltérő lámpatestek esetében minden burkolaton kívüli huzalozás feleljen meg a külső huzalozás követelményeinek. A követelmény teljesülését megtekintéssel, méréssel, és ha vonatkozik, az szakasz vizsgálataival kell ellenőrizni.

109 Az állítható lámpatestek huzalozását szigetelőanyagból készült vezetéktartókkal, csíptetőkkel vagy hasonló alkatrészekkel minden olyan helyen rögzíteni kell, ahol a vezeték egyébként a lámpatest rendeltetésszerű mozgatása során valamilyen, a vezeték szigetelésének sérülését okozó fémrészhez dörzsölődhet A hajlékony, sodrott vezetők végei ónozhatók, de ne legyen rajtuk felesleges mennyiségű forraszanyag, kivéve, ha megfelelő eszközök biztosítják azt, hogy az összeszorított csatlakozások ne lazulhassanak meg a forraszanyag hidegfolyása miatt (lásd a 28. ábrát). MEGJEGYZÉS: E követelmény a rugós csatlakozókapcsok használatakor teljesül. A szorítócsavarok lazulás elleni biztosítása nem megfelelő eszköz annak megelőzésére, hogy az ónozott sodratok csatlakozása a forraszanyag hidegfolyása miatt ne lazuljon meg. Az és a szakasz szerinti követelmények teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni.

110 FŐFEJEZET Jelenleg nincs felhasználva.

111 FŐFEJEZET: VÉDŐVEZETŐS ÉRINTÉSVÉDELEM 7.1. Általános rész E főfejezet, ahol alkalmazható, a lámpatestek védővezetős érintésvédelmi előírásait tartalmazza Védővezetős érintésvédelem Az I. érintésvédelmi osztályú lámpatesteknek azokat a fémrészeit, amelyek megérinthetők a lámpatest felszerelt vagy nyitott állapotában a fényforrás/lámpa, a cserélhető gyújtó cseréjekor, illetve tisztításkor, és fennáll annak a veszélye, hogy ezek a részek valamilyen szigetelési hiba következtében aktívvá válhatnak, állandó jelleggel és megbízható módon össze kell kötni a védőcsatlakozó-kapoccsal vagy a védőérintkezővel. 1. MEGJEGYZÉS: Azokat a fémrészeket, amelyeket az aktív részektől a védőcsatlakozó-kapoccsal vagy a védőérintkezővel összekötött fémrészekkel választottak el, és azokat a fémrészeket, amelyeket az aktív részektől kettős vagy megerősített szigeteléssel elválasztottak el, e követelmény szempontjából nem kell úgy tekinteni, mint amelyek szigetelési hiba esetén aktívvá válhatnak. 2. MEGJEGYZÉS: Ha a fényforrás a cseréje során eltörik, a törést e szakasz szempontjából nem kell szigetelési hibának tekinteni, mivel a fényforrás ebben a vonatkozásában nem tekinthető a lámpatest részének (az értelmezés érdekében lásd a szakaszt és a szakasz negyedik bekezdését). A lámpatestnek azokat a fémrészeit, amelyek szigetelési hiba következtében aktívvá válhatnak és amelyek nem érinthetők meg a lámpatest felszerelése után, de ki vannak téve a tartófelülettel való érintkezésnek, állandó és megbízható módon össze kell kötni a védőcsatlakozó-kapoccsal. 3. MEGJEGYZÉS: A gyújtók és lámpafejek földelése nem követelmény, de a lámpafejek földelése a gyújtás elősegítése céljából szükséges lehet. A védőcsatlakozások kis ellenállásúak legyenek. A védőáramkör folytonosságának biztosítására önmetsző csavarok is használhatók, feltéve, hogy a szakasz szerinti követelmények teljesülnek. Menetformáló csavarok használhatók a védőáramkörben. Menetformáló csavarok fémhornyokban csak akkor használhatók a lámpatest védőáramköri folytonosságának biztosítására, ha megfeleltek az ebben a

112 112 szabványban a védőcsatlakozásokra előírt valamennyi vizsgálatnak. Lásd a 30. ábrát. Ha az I. érintésvédelmi osztályú lámpatestnek csatlakozókkal vagy hasonló csatlakozóeszközökkel ellátott, bekötés nélküli, leválasztható részei vannak, akkor a csatlakoztatás esetén előbb a védővezető, majd ezután az áramvezetők csatlakozása jöjjön létre, bontás esetén előbb az áramvezetők, majd a védővezető csatlakozása szűnjön meg. Csavar nélküli védőérintkezővel egybeépített sorozatkapcsok használata esetén a V melléklet szerinti kiegészítő vizsgálatokat is el kell végezni Az állítható csuklók, teleszkópos csövek stb. felületei jó villamos érintkezéssel biztosítsák a védőáramkör folytonosságát A és a szakasz követelményeinek teljesülését megtekintéssel és a következő vizsgálattal kell ellenőrizni. A védőcsatlakozó-kapocs vagy a védőérintkező és az egyes megérinthető fémrészek közé kapcsolt, legfeljebb 12 V üresjárási feszültségű áramforrással legalább 10 A erősségű áramot kell létrehozni. A védőcsatlakozó-kapocs vagy a védőérintkező és a megérinthető fémrész közötti feszültségesést meg kell mérni, és az áramértékből, valamint a feszültségesés értékéből ki kell számítani az ellenállás értékét. Az ellenállás egyik esetben se haladja meg a 0,5 Ω-ot. Típusvizsgálat során az áramot legalább 1 percig kell fenntartani. MEGJEGYZÉS: Hálózati csatlakozóvezetékkel ellátott lámpatestek esetén a védőérintkező a csatlakozódugón, vagy a hajlékony vezeték vagy zsinórvezeték táplálás oldali végén van A védőcsatlakozó-kapcsok feleljenek meg a szakasz szerinti követelményeknek. A csatlakozást véletlen lazulás ellen megfelelően biztosítani kell. A csavaros csatlakozókapcsok esetében ne lehessen a szorítóeszközöket kézzel meglazítani. A csavar nélküli csatlakozókapcsok esetében ne lehessen a szorítóeszközöket véletlenül meglazítani. A követelmény teljesülését megtekintéssel, kézi vizsgálattal és a szakaszban meghatározott vizsgálatokkal kell ellenőrizni.

113 113 MEGJEGYZÉS: Az általánosan használt áramvezető csatlakozókapcsok általában kellő rugalmassággal rendelkeznek e követelmény teljesüléséhez. Egyéb kialakítások esetén különleges megoldások lehetnek szükségesek, például olyan, kellő rugalmassággal bíró alkatrészek alkalmazása, amelyek véletlenszerűen nem távolíthatók el. Csavar nélküli védőérintkezővel egybeépített sorozatkapcsok használata esetén a V melléklet szerinti kiegészítő vizsgálatokat is el kell végezni Ha a lámpatest a hálózati táplálás céljára csatlakozóaljzatot tartalmaz, a védőérintkező az aljzat szerves része legyen Ha a lámpatestet a hálózati tápkábelhez (kiépített vezetékezés) vagy a táplálást szolgáló hálózati csatlakozóvezetékhez kell csatlakoztatni, a védőcsatlakozó-kapocs a hálózati csatlakozókapcsok közelében legyen. MEGJEGYZÉS: A lámpatestek X vagy Y típusú csatlakozásokat tartalmazhatnak A normál kivitelűtől eltérő lámpatestek esetében a védőcsatlakozó-kapocs minden része olyan legyen, hogy a védővezetővel vagy bármely más fémrésszel való érintkezésből származó elektrolitikus korrózió veszélye a legkisebb legyen A védőcsatlakozó-kapocsnak vagy a csavarja, vagy a másik része sárgarézből vagy egyéb nem rozsdásodó fémből, vagy nem rozsdásodó anyaggal bevont felületű anyagból készüljön és az érintkező felületek fémtiszták legyenek A szakasz követelményeinek teljesülését megtekintéssel és kézi vizsgálattal kell ellenőrizni Ha a felfűzött szerelésre tervezett, II. érintésvédelmi osztályú, helyhez kötött lámpatest a védővezető villamos folytonosságának fenntartására belső csatlakozókapoccsal (csatlakozókapcsokkal) van ellátva, de a védővezető nem végződik a lámpatestben, akkor ezt (ezeket) a csatlakozókapcso(ka)t kettős vagy megerősített szigeteléssel kell a megérinthető fémrészektől elszigetelni. Ha egy II. érintésvédelmi osztályú, helyhez kötött lámpatest funkcionális célokra, például felfűzésre, a fényforrás gyújtásának segítésére vagy a zavarszűrésre védőcsatlakozót tartalmaz, akkor a funkcionális földelő áramkört kettős vagy megerősített szigeteléssel kell az aktív részektől vagy a megérinthető fémrészektől elszigetelni. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni.

114 Ha az I. érintésvédelmi osztályú lámpatestet hálózati csatlakozóvezetékkel látták el, akkor ennek a vezetéknek legyen zöld-sárga színű védőere. A hálózati csatlakozóvezeték zöld-sárga erét a lámpatest védőcsatlakozó-kapcsához és az esetlegesen meglévő csatlakozódugó védőérintkezőjéhez kell csatlakoztatni. Minden olyan belső vagy külső vezetőt, amely zöld és sárga színkombinációval azonosítható, csak védőcsatlakozó-kapocshoz szabad kötni. Hálózati csatlakozóvezetékkel ellátott lámpatestek esetén a csatlakozókapcsok elhelyezése vagy a vezetőknek a csatlakozókapcsok és a vezeték-tehermentesítő közötti hossza olyan legyen, hogy ha a vezeték vagy zsinórvezeték kicsúszna a vezeték-tehermentesítőből, akkor előbb az áramot továbbító vezető feszüljön meg és csak ezután a védővezető. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni.

115 FŐFEJEZET: ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELEM 8.1. Általános rész E főfejezet a lámpatestek áramütés elleni védelmének előírásait tartalmazza. Annak megállapítására, hogy egy vezető rész olyan aktív rész-e, amely áramütést okozhat, az A melléklet szerinti vizsgálatot kell elvégezni Áramütés elleni védelem A lámpatestek kialakítása olyan legyen, hogy azok aktív részeit ne lehessen megérinteni, ha a lámpatestet a rendeltetésszerű használatnak megfelelően felszerelték és bekötötték, valamint ha a lámpatest a fényforrások vagy a (cserélhető) gyújtók cseréje céljából nyitva van, még akkor is, ha ez a művelet nem végezhető el kézzel. Alapszigetelésű részeket a lámpatest külső felületén megfelelő érintés elleni védelem nélkül nem szabad használni. 1. MEGJEGYZÉS: Az alapszigetelésű részekre példák a belső huzalozásra szánt vezetékek, beépített működtetőeszközök stb. A szabványos tapintóujjal ne lehessen hozzáférni az aktív részekhez, ha a lámpatestet a rendeltetésszerű használatnak megfelelően felszerelték és/vagy összeállították, ezenfelül a következő feltételek mellett: a hordozható és állítható lámpatestek esetén az alapszigetelésű részekhez a szabványos tapintóujjal ne lehessen hozzáférni, és a kartávolságon belül elérhető fali lámpatestek esetében ne lehessen az alapszigetelésű részekhez hozzáférni az IEC szabvány 1. ábrája szerinti, 50 mm átmérőjű próbatesttel. 2. MEGJEGYZÉS: E főfejezettel összefüggésben a fali lámpatestek hordozható lámpatesteknek tekinthetők, ha felszerelésük és hálózati csatlakozásuk e szabvány szakaszának fogalommeghatározása szerinti. A hordozható és állítható lámpatestekben használt lámpa- és gyújtófoglalatok, ha a fentiek szerint megérinthetőek, feleljenek meg a kettős vagy megerősített szigetelés kúszóáramutakra és légközökre vonatkozó követelményeinek és villamos szilárdsági vizsgálatának. 3. MEGJEGYZÉS: A külső megérinthető felületekhez mért kúszóáramutaknak és légközöknek felszerelés után kell fennállniuk.

116 MEGJEGYZÉS: A fenti követelmények teljesítésére vonatkozó információ a lámpa- és gyújtófoglalatok esetében a gyártói tájékoztatóban található. Az alapszigetelés megérinthető lehet a lámpa- vagy gyújtócsere céljából nyitott lámpatestnél. Ha egy beépítésre szánt alkatrész a teljesen összeszerelt lámpatest külső felületén található, és megérinthető az 50 mm-es gömbbel, akkor feleljen meg az önálló alkatrészekre vonatkozó követelményeknek (lásd az szakaszt). 5. MEGJEGYZÉS: Ha egyedi szempontból más nem szükséges, e szakasz követelményei nem vonatkoznak a saját szabványuknak megfelelő lámpa- és gyújtófoglalatokra. Az áramütés elleni védelem a rendeltetésszerű használat minden lehetséges felszerelési helyzete és módszere esetén, valamint az állítható lámpatestek minden lehetséges beállítási helyzetében hatásos legyen, a gyártó által a használati útmutatóban közölt korlátozások figyelembevételével. Az áramütés elleni védelem akkor is hatásos legyen, ha a lámpatestről minden kézzel leszerelhető elemet eltávolítottak, kivéve a fényforrásokat és a lámpafoglalatok következő alkatrészeit: a) Bajonett lámpafoglalatok esetén: 1) a foglalatsapkákat (a csatlakozókapocs-fedeleket); 2) a palástokat. b) Edison-menetes lámpafoglalatok esetén: 1) a foglalatsapkákat (a csatlakozókapocs-fedeleket) csak a vezetéket megfogó típusok esetében; 2) a külső köpenyrészeket. A helyhez kötött lámpatestek olyan fedeleit, amelyek egy kézzel végzett egyetlen művelettel nem vehetők le, nem kell eltávolítani. A fényforrások vagy a gyújtók cseréjekor eltávolítandó fedeleket azonban ehhez a vizsgálathoz is el kell távolítani. 6. MEGJEGYZÉS: Egy kézzel végzett egyetlen műveletnek kell általában tekinteni például a recézett fejű csavarok vagy az ernyőtartó gyűrűk eltávolítását. A nyomógombbal bontható, csavar nélküli csatlakozókapcsok által tartott hálózati vezetőket e vizsgálathoz nem kell eltávolítani. E követelmény nem zárja ki a burkolat nélküli, nyomógombos típusú csatlakozókapcsok használatát. Ez azonban csak akkor megengedett, ha a

117 117 huzalozásnak az egységekből való kioldásához néhány egyéb művelet megtételére is szükség van. A cső alakú, mindkét végén fejelt izzólámpák működtetésére tervezett I. és II. érintésvédelmi osztályú lámpatestek tartalmazzanak olyan kétsarkú leválasztóeszközöket, amelyek fényforráscsere esetén automatikusan működésbe lépnek. E követelmény nem vonatkozik arra (azokra) a lámpafej- és foglalatkombináció(k)ra, amely(ek)nek a termékszabványai különleges követelményeket tartalmaznak az áramütést okozható aktív részek megérinthetőségére vonatkozóan. Szigetelő tulajdonságaik alapján a lakk, a zománc, a papír és a hasonló anyagok nem tekinthetők olyan anyagoknak, amelyek az áramütés és a rövidzárlat ellen megfelelő védelmet nyújtanak. A két végükön fejelt nagynyomású kisülőlámpákhoz tervezett, impulzusgyújtót tartalmazó lámpatesteket a 26. ábra szerint kell vizsgálni. Ha a 26. ábra szerint mérhető feszültség meghaladja a 34 V (csúcs)értéket, akkor az impulzusgyújtó vagy csak akkor tudjon működni, ha a lámpát teljesen behelyezték, vagy a lámpatesten legyen megtalálható a szakasz a) vagy b) pontja szerinti figyelmeztetés. A cső alakú, a cső mindkét végén Fa8 fejet tartalmazó lámpákhoz tervezett lámpatestek feleljenek meg a szakasz szerinti jelölési követelménynek A hordozható lámpatestek áramütés elleni védelme akkor is hatásos legyen, miután a lámpatestek állítható részeit kézzel a legkedvezőtlenebb helyzetbe fordították Az áramütés elleni védelemre a következő kiegészítő követelmények vonatkoznak: a) A II. érintésvédelmi osztályú lámpatesteknek azokat a fémrészeit, amelyek az aktív részektől csak alapszigeteléssel vannak elválasztva, e főfejezet szempontjából aktív részeknek kell tekinteni. Ez nem vonatkozik a lámpafejeknek azokra az áramot nem vezető részeire, amelyek megfelelnek a saját vonatkozó IEC biztonsági szabványaiknak.

118 118 A II. érintésvédelmi osztályú lámpatestek fényforrásainak üvegburái esetén nem gondoskodnak további védelemről az áramütés ellen. Ha az üvegből készült előlapokat és az egyéb védőüvegeket a fényforráscseréhez el kell távolítani, vagy ha azok nem bírják ki a szakasz szerinti vizsgálatot, akkor e részeket nem szabad kiegészítő szigetelésként használni. b) Az I. érintésvédelmi osztályú lámpatestek bajonett fejű lámpákhoz készült fém lámpafoglalatait földelni kell. c) A III. érintésvédelmi osztályú lámpatesteknek lehetnek olyan megérinthető, érintésvédelmi törpefeszültségű áramvezető részei, amelyek megfelelnek a következőknek. Közönséges lámpatestek esetén a terhelt feszültség ne lépje túl a 25 V effektív értéket (váltakozó feszültség), vagy a 60 V-ot (lüktetésmentes egyenfeszültség). Ha a feszültség ennél nagyobb, az érintési áram ne lépje túl: váltakozó feszültség esetén a 0,7 ma-t (csúcsérték); egyenfeszültség esetén a 2,0 ma-t. A terheletlen feszültség ne lépje túl a 35 V csúcsértéket (váltakozó feszültség esetén) vagy a 60 V-ot (lüktetésmentes egyenfeszültség esetén). Ha a feszültség- vagy áramértékek az előzőkben megadottnál nagyobbak, akkor az érintésvédelmi törpefeszültségű (SELV) áramkör legalább egyik vezetőjén legyen olyan szigetelés, amely kibírja az 1 percig, 500 V feszültséggel végzett feszültségpróbát. a közönségestől eltérő lámpatestek névleges feszültsége ne legyen nagyobb, mint 12 V effektív érték (váltakozó feszültség) vagy 30 V (lüktetésmentes egyenfeszültség). 1. MEGJEGYZÉS: Ezek a határértékek az IEC ből származnak. Lásd e szabvány A mellékletét is. III. érintésvédelmi osztályú lámpatestek csak SELV áramforráshoz történő csatlakozás esetén használhatók.

119 MEGJEGYZÉS: PELV áramforrást jelenleg lámpatestekhez nem használnak. Ebből következik, hogy a III. érintésvédelmi osztályú lámpatesteken nem lehet védővezető csatlakozó A bekötött hálózati csatlakozóvezetékkel és csatlakozódugóval hálózatra csatlakoztatott hordozható lámpatestek áramütés elleni védelme legyen független a lámpatestet tartó felülettől A szakasz szerinti követelmények teljesülését megtekintéssel, és szükség esetén az IEC és 2 ábrája szerinti vizsgálóeszközzel végzett vizsgálattal vagy a kérdéses alkatrész előírt különleges vizsgálóeszközével kell ellenőrizni. A vizsgálóeszközt minden lehetséges helyzetben, ha szükséges, 10 N erővel kell alkalmazni. Az aktív részekkel való érintkezés jelzésére villamos indikátort kell használni. A mozgatható alkatrészeket, beleértve az ernyőket is, kézzel a legkedvezőtlenebb helyzetbe kell állítani. Ha ezek fémből készültek, akkor ne érintkezzenek a lámpatest vagy a fényforrás aktív részeivel. MEGJEGYZÉS: Ajánlott, hogy az érintkezés jelzése lámpa használatával történjen, és a feszültség legalább 40 V legyen Az áramütés elleni védelmet biztosító fedelek és egyéb részek megfelelő mechanikai szilárdsággal rendelkezzenek, és megbízható módon úgy legyenek rögzítve, hogy a rendeltetésszerű használattal ne lehessen előidézni lazulásukat. A követelmény teljesülését megtekintéssel, kézi vizsgálattal és a 4. főfejezet vizsgálataival kell ellenőrizni. Fali, hordozható és állítható lámpatestek esetén, ha a fedelek rögzítése nem csavarral történik, és ha a fedelek eltávolításához a felszerelési/tartó felületre nagyjából merőleges irányból erőhatás alkalmazása szükséges, a következő vizsgálatot kell elvégezni: A felszerelési/tartó felületre nagyjából merőleges irányból erőt kell alkalmazni. Az erő nagysága 20 N legyen, ha a fedél levétele után az alapszigetelésű részek hozzáférhetővé válnak. Ha aktív részek válnak hozzáférhetővé, akkor az erő nagysága 80 N legyen. A vizsgálat következtében a fedelek ne lazuljanak meg.

120 A 0,5 µf-nál nagyobb kapacitású kondenzátort tartalmazó (a következőkben említett kivételektől eltérő) lámpatestek legyenek ellátva olyan kisütő eszközzel, amely 1 perccel a lámpatestnek a névleges feszültségű áramforrásról történő leválasztása után a kondenzátoron lévő feszültséget legalább 50 V-ra csökkenti. A 0,1 µf-nál (vagy a 150 V-nál kisebb névleges feszültségű lámpatestek esetében 0,25 µf-nál) nagyobb kapacitású kondenzátort tartalmazó és a táphálózatra csatlakozódugóval történő csatlakoztatásra szánt, hordozható lámpatestek, a sínadapterrel csatlakoztatott lámpatestek vagy a szabványos tapintóujjal megérinthető érintkezőket tartalmazó hálózati csatlakozóval ellátott lámpatestek olyan kisütő eszközzel legyenek ellátva, amely a hálózatról történő leválasztás után 1 másodperccel a csatlakozódugó csapjai vagy az adapter/csatlakozó érintkezői között fennmaradó feszültséget legalább 34 V-ra csökkenti. A 0,1 µf-nál (vagy a 150 V-nál kisebb névleges feszültségű lámpatestek esetében 0,25 µf-nál) nagyobb kapacitású kondenzátort tartalmazó és a hálózathoz csatlakozódugóval csatlakoztatott egyéb lámpatestek, valamint a lámpatestekre felszerelt sínadapterek úgy süljenek ki, hogy 5 másodperccel a kikapcsolás után a csatlakozódugó csapjai között mérhető feszültség ne haladja meg a 60 V effektív értéket. A szakasz szerint, egyéb előírás hiányában, az IEC e részében meghatározott vizsgálatokat fényforrással ellátott áramkörben kell elvégezni. E szakasz esetében a fázisjavító kondenzátor maradékfeszültségének mérése során az áramkörnek tartalmaznia kell a fényforrást, ha ez kedvezőtlenebb eredményre vezet. E követelményben említett maradékfeszültségeket csak egy lámpatest esetében kell mérni, még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy a lámpatestet egy többtagú lámpatestrendszer részeként kívánják üzembe helyezni. A követelmény teljesülését méréssel kell ellenőrizni. MEGJEGYZÉS: A kisütő eszköz (az összes lámpatestfajta esetében) a kondenzátorral kívül vagy belül egybeépített, vagy a lámpatesten belül különállóan szerelt kivitelű lehet.

121 FŐFEJEZET: POR, SZILÁRD TESTEK ÉS NEDVESSÉG BEHATOLÁSA ELLENI VÉDELEM 9.1. Általános rész E főfejezet azokat a követelményeket és vizsgálatokat tartalmazza, amelyek a 2. főfejezet szerinti csoportosítás alapján a por, a szilárd testek és a nedvesség behatolása ellen védett, valamint a normál kivitelű lámpatestekre vonatkoznak A por, a szilárd testek és a nedvesség behatolása elleni védelem vizsgálata A lámpatest burkolata a lámpatest besorolásának és a lámpatesten feltüntetett IPszámnak megfelelően kellő védelmet biztosítson a por, a szilárd testek és a nedvesség behatolása ellen. 1. MEGJEGYZÉS: Az e szabvány szerinti, a por, a szilárd testek és a nedvesség behatolására vonatkozó vizsgálatok a lámpatestek műszaki sajátosságai miatt nem teljesen azonosak az IEC szerinti vizsgálatokkal. Az IP számozási rendszer magyarázatát a J melléklet tartalmazza. A követelmény teljesülését a szakasz szerinti vonatkozó vizsgálatokkal, egyéb IP-számok esetén az IEC szerinti vonatkozó vizsgálatokkal kell ellenőrizni. A második jellemző számjegy szerinti vizsgálatok előtt, az IPX8 kivételével, a fényforrással (fényforrásokkal) ellátott lámpatestet be kell kapcsolni, és névleges feszültségen az állandósult hőmérséklet eléréséig kell működtetni. A vizsgálatokhoz használt víz hőmérséklete 15 C ± 10 C legyen. A szakasz szerinti vizsgálatok esetében a lámpatesteket a rendeltetésszerű használatnak megfelelően fel kell szerelni, be kell kötni, majd a legkedvezőtlenebb helyzetbe kell állítani, és végül a védettséget biztosító fényáteresztő burákat, ha vannak, a lámpatestekre fel kell helyezni. Ha a csatlakoztatás csatlakozódugóval vagy hasonló eszközzel történik, akkor ezt a teljes lámpatest részének kell tekinteni és a vizsgálatokba be kell vonni. Ugyanez vonatkozik a különálló működtetőeszközökre is.

122 122 A szakasz vizsgálatai esetében a burkolatával történő felerősítésre tervezett és a felszerelés után a felerősítő felületével érintkező, helyhez kötött lámpatestet a lámpatest és a felerősítő felület közé helyezett, kifeszített fém távolságtartó rács közbeiktatásával kell vizsgálni. A távolságtartó rács teljes mérete legalább a lámpatest vetületével legyen egyenlő, és egyéb méretei a következők szerintiek legyenek: Hosszabbik nyílásméret Rövidebb nyílásméret A sodrony szélessége A sodrony vastagsága Teljes vastagság 10 mm 20 mm 4 mm 7 mm 1,5 mm 2 mm 0,3 mm 0,5 mm 1,8 mm 3 mm. Azokat a lámpatesteket, amelyek a víz leeresztésére vízkivezető-nyílásokat tartalmaznak, úgy kell felszerelni, hogy a legalsó vízkivezető-nyílás legyen nyitva, kivéve, ha a gyártó a szerelési útmutatójában másként nem rendelkezik. Ha a szerelési útmutató szerint a csepegő víz ellen védett lámpatestet mennyezetre vagy álmennyezetre kell felszerelni, akkor a lámpatestet egy olyan lapos tábla vagy lemez felületére kell felerősíteni, amely 10 mm-rel túlnyúlik a lámpatestnek a felerősítő felülettel érintkező, kerületi részén. A süllyesztett lámpatestek esetében az üregben lévő részeket és az üregből kiemelkedő részeket a gyártó szerelési útmutatójában foglaltak szerint, saját IPbesorolásuknak megfelelően kell vizsgálni. 2. MEGJEGYZÉS: A szakasz szerinti vizsgálatok esetében olyan dobozra lehet szükség, amely az üregben lévő részeket takarja. Az IP2X védettségű lámpatestek esetében a burkolat a lámpatestnek azt a részét jelenti, amely a lámpatest fő részét, nem pedig a fényforrást vagy az optikai elemeket tartalmazza. 3. MEGJEGYZÉS: Mivel a lámpatesteknek nincsenek veszélyes mozgó részei, az IEC által előírt biztonsági szint teljesül. A rendeltetésszerű használatnak megfelelően vezetékezett, hordozható lámpatesteket a rendeltetésszerű használat legkedvezőtlenebb helyzetében kell elhelyezni.

123 123 A tömszelencéket, ha vannak, a tömszelencére a szakasz szerinti vizsgálat során alkalmazott nyomaték kétharmadával kell meghúzni. A fedelek rögzítőcsavarjait, az üvegburák kézzel működtetett rögzítőcsavarjainak kivételével, a 4.1. táblázat szerinti nyomaték kétharmadával kell meghúzni. A csavaros fedeleket olyan nyomatékkal kell meghúzni, amelynek Nm-ben kifejezett számértéke 1/10-e legyen a csavarmenet milliméterben kifejezett névleges átmérőjének. Az egyéb fedeleket rögzítő csavarokat a 4.1. táblázat szerinti nyomaték kétharmadával kell meghúzni. A vizsgálatok elvégzése után a lámpatest feleljen meg a 10. főfejezet szerinti villamos szilárdsági vizsgálatnak, és a megtekintéses vizsgálat mutassa ki, hogy: a) a por ellen védett lámpatestekben nincs olyan talkumpor-lerakódás, amely villamosan vezető por feltételezése esetén a szigetelést lerontaná e szabvány követelményeinek teljesülése szempontjából; b) a por ellen tömített lámpatestek burkolatának belsejében nincs talkumporlerakódás; c) az áramvezető részeken, az érintésvédelmi törpefeszültségű részeken ha a terhelt feszültség meghaladja a 12 V effektív értéket, vagy lüktetésmentes egyenfeszültség esetén a 30 V-ot vagy a szigetelésen nincs olyan víznyom, amely a felhasználóra vagy a környezetére nézve veszélyt jelenthet, például, ha a víz a kúszóáramutakat a 11. főfejezet szerinti értékek alá csökkenti; d) 1) A vízkivezető-nyílás nélküli lámpatestekbe ne jusson be víz. MEGJEGYZÉS: A páralecsapódásból származó vizet nem szabad összetéveszteni a bejutott vízzel. 2) A vízkivezető-nyílást tartalmazó lámpatestek esetében a vizsgálatok során a vízbehatolás, a páralecsapódást is beleértve, megengedett, ha a bejutott víz hatásosan ki tud folyni és nem csökkenti a kúszóáramutakat és a légközöket a szabványban előírt legkisebb értékek alá; e) nincs nyoma bejutott víznek a víz ellen tömített vagy a víznyomás ellen tömített lámpatestek egyetlen részében sem; f) a vonatkozó vizsgálóeszközzel nem lehet az aktív részeket megérinteni, ha az első jellemző IP-számjegy 2;

124 124 a vonatkozó vizsgálóeszközzel nem lehet a lámpatest burkolatába behatolni, ha az első jellemző IP-számjegy 3 vagy 4. A szakasz szerinti vízkivezető-nyílásokat tartalmazó lámpatestek és a kényszerhűtés céljából szellőzőnyílásokat tartalmazó lámpatestek esetében a vízkivezető-nyílásokon vagy a szellőzőnyílásokon keresztül nincs megengedve a vonatkozó vizsgálóeszköznek az aktív részekkel való érintkezése, ha az első jellemző IP-számjegy 3 vagy 4; g) nincs nyoma víznek az olyan fényforrás bármely részén, amelyet a vonatkozó fényforrás szabvány Tájékoztatás lámpatest tervezéséhez fejezete értelmében a ráfreccsenő víztől védeni kell; h) nem sérült, pl. repedt vagy törött az a védőernyő vagy üvegbura, amely a biztonsághoz vagy a nedvesség behatolása elleni védelemhez szükséges Vizsgálatok A szilárd testek behatolása ellen védett lámpatesteket (első jellemző IP-számjegy 2) e szabvány 8. és 11. főfejezetének követelményei szerint, az IEC ben meghatározott szabványos tapintóujjal kell vizsgálni. MEGJEGYZÉS: Azokat a lámpatesteket, amelyeknek az első jellemző IP-számjegye 2, nem kell az IEC ben meghatározott gömbbel vizsgálni. A szilárd testek behatolása ellen védett lámpatesteket (az első jellemző IP-számjegy 3 és 4) (a tömítések kivételével) minden lehetséges ponton, az IEC szerinti C vagy D jelű vizsgálóeszközzel kell vizsgálni a következő 9.1. táblázatban megadott erők alkalmazásával: 9.1. táblázat: A szilárd testek behatolása ellen védett lámpatestek vizsgálata Vizsgálóeszköz az IEC szerint A vizsgálótű átmérője Kifejtett erő N Az első IP-számjegy 3 C 2,5 Az első IP-számjegy 4 D 1 + 0,05 0,00 mm 3 ± 10% + 0,05 0,00 mm 1 ± 10% A vizsgálótű vége a tű hosszára merőleges irányban, sorjamentesen legyen levágva A por ellen védett lámpatesteket (az első jellemző IP-számjegy 5) a 6. ábrán láthatóhoz hasonló porkamrában kell vizsgálni. A porkamra köbméterenként 2 kg,

125 125 légáramlással lebegtetett talkumport tartalmazzon. A felhasznált talkumpor át tudjon hatolni egy olyan négyzethálós szitán, amelynek névleges huzalátmérője 50 µm és a huzalok közötti névleges szabad távolsága 75 µm. A port legfeljebb 20 vizsgálathoz szabad felhasználni. A vizsgálatot a következőképpen kell elvégezni: a) A lámpatestet a porkamrán kívül fel kell függeszteni, és névleges feszültségen az üzemi hőmérséklet eléréséig kell működtetni. b) A bekapcsolt lámpatestet be kell helyezni a porkamrába, működésének a lehető legkisebb mértékű zavarása mellett. c) A porkamra ajtaját be kell csukni. d) A talkumport lebegésben tartó ventilátort/szélgépet be kell kapcsolni. e) 1 perc múlva a lámpatestet ki kell kapcsolni, és 3 órán keresztül hűlni kell hagyni. Eközben a talkumport lebegtetni kell a kamrában. MEGJEGYZÉS: A ventilátor/szélgép bekapcsolása és a lámpatest kikapcsolása közötti 1 perces időköz azért szükséges, hogy a talkumpor már a kezdeti hűlés alatt is megfelelően lebegjen a lámpatest körül, ami a kisebb méretű lámpatestek esetén igen lényeges. A lámpatestet kezdetben azért kell az a) pont szerinti módon működtetni, hogy a vizsgálókamra ne melegedjen túl A por ellen tömített lámpatesteket (első jellemző IP-számjegy 6) a szakasz szerint kell vizsgálni A csepegő víz ellen védett lámpatesteket (második jellemző IP-számjegy 1) 10 percig tartó, 3 mm/perces mesterséges esőnek kell kitenni, amely a lámpatest tetejétől számított 200 mm-es magasságból függőlegesen essen Az esővíz ellen védett lámpatesteket (második jellemző IP-számjegy 3) 10 percig vízzel kell permetezni a 7. ábra szerinti esőztető készülékkel. A félkör alakú cső sugara a lámpatest méretével és helyzetével összhangban a lehető legkisebb legyen. A cső úgy legyen perforálva, hogy a vízsugarak a kör középpontja felé irányuljanak, és a víznyomás a készülék betáplálási pontjánál közelítőleg 80 kn/m 2 legyen. A csövet 120 -os, a függőlegestől számított mindkét irányban 60 -os szögben lengetni kell. Egy teljes lengés (2x120 ) időtartama kb. 4 másodperc legyen.

126 126 A lámpatestet a cső forgástengelye fölött úgy kell elhelyezni, hogy a vízsugarak kellő lefedettséggel érjék a lámpatest végeit is. A lámpatestet a függőleges tengelye körül 1 fordulat/perc sebességgel kell forgatni a vizsgálat alatt. Ezen 10 perces szakasz után a lámpatestet ki kell kapcsolni, és hagyni kell természetes módon lehűlni, miközben a vízzel való permetezést további 10 percig folytatni kell. MEGJEGYZÉS: Japánban elfogadott az IEC szerinti lengőcsöves vizsgálat és permetező fúvókás vizsgálat A freccsenő víz ellen védett lámpatesteket (második jellemző IP-számjegy 4) minden irányból 10 percen át a 7. ábrán látható és a szakaszban meghatározottak szerinti permetező szerkezet segítségével kell vízzel permetezni. A lámpatestet a cső forgástengelye alatt úgy kell felszerelni, hogy a vízsugarak kellő lefedettséggel érjék a lámpatest végeit is. A csövet majdnem 360 -os, a függőlegestől számított mindkét irányban 180 -os szögben lengetni kell. Egy teljes lengés (2x360 ) időtartama kb. 12 másodperc legyen. A lámpatestet a függőleges tengelye körül 1 fordulat/perc sebességgel kell forgatni a vizsgálat alatt. A vizsgálandó készüléket tartó szerkezet rácskialakítású legyen, annak érdekében, hogy a vízsugarakat ne verje vissza. Ezen 10 perces szakasz után a lámpatestet ki kell kapcsolni, és hagyni kell természetes módon lehűlni, miközben a vízzel való permetezést további 10 percig folytatni kell. MEGJEGYZÉS: Japánban elfogadott az IEC szerinti lengőcsöves vizsgálat és permetező fúvókás vizsgálat A vízsugár ellen védett lámpatesteket (második jellemző IP-számjegy 5) ki kell kapcsolni, majd közvetlenül ezután a lámpatestet 15 percig minden irányból vízsugár hatásának kell kitenni. A vízsugarat egy tömlőre szerelt, a 8. ábrán látható alakú és méretű fecskendővel kell előállítani. A fecskendőt a mintától 3 m távolságban kell tartani. A víznyomást a fecskendőnél úgy kell beállítani, hogy a szállított víz mennyisége 12,5 l/perc ± 5% (megközelítőleg 30 kn/m 2 ) értéket érjen el Az erős vízsugár ellen védett lámpatesteket (második jellemző IP-számjegy 6) ki kell kapcsolni, majd közvetlenül ezután a lámpatestet 3 percig minden irányból

127 127 vízsugár hatásának kell kitenni. A vízsugarat egy tömlőre szerelt, a 8. ábrán látható alakú és méretű fecskendővel kell előállítani. A fecskendőt a mintától 3 m távolságban kell tartani. A víznyomást a fecskendőnél úgy kell beállítani, hogy a szállított víz mennyisége 100 l/perc ± 5% (megközelítőleg 100 kn/m 2 ) értéket érjen el A víz ellen tömített lámpatesteket (második jellemző IP-számjegy 7) ki kell kapcsolni, majd közvetlenül ezután a lámpatestet 30 percig teljesen vízbe kell meríteni úgy, hogy a lámpatest teteje felett legalább 150 mm magas vízmennyiség legyen, a legalsó rész pedig legalább 1 m magas vízoszlop hatásának legyen kitéve. A lámpatestet helyzetében a rendeltetésszerű felerősítő szerkezetével kell megtartani. A fénycsöves lámpatesteket a vízszint alatt 1 m-re, vízszintes helyzetben úgy kell elhelyezni, hogy a diffúzor felfelé nézzen. MEGJEGYZÉS: A víz alatti működésre szánt lámpatestekre vonatkozóan ez az igénybevétel nem elég szigorú A víznyomás ellen tömített lámpatesteket (második jellemző IP-számjegy 8) a lámpa bekapcsolásával vagy egyéb megfelelő eszköz igénybevételével úgy kell felmelegíteni, hogy a lámpatest burkolatának hőmérséklete 5 C és 10 C közötti értékkel haladja meg a vizsgálótartályban lévő víz hőmérsékletét. Ezt követően a lámpatestet ki kell kapcsolni, majd 30 perces időtartamra a legnagyobb névleges merítési mélységnek megfelelő nyomásnál 1,3-szer nagyobb víznyomásnak kell kitenni A nedvességállóság vizsgálata Minden lámpatest legyen ellenálló a rendeltetésszerű használatban várhatóan előforduló nedvességgel szemben. A követelmény teljesülését a szakaszban meghatározott nedvességállósági vizsgálattal, majd az ezt közvetlenül követő, a 10. főfejezet szerinti vizsgálatokkal kell ellenőrizni. A vezetékbevezető-nyílásokat, ha vannak, nyitva kell hagyni. Ha a lámpatesten kitörhető nyíláshelyek vannak, akkor azok közül egyet ki kell törni.

128 128 A kézzel leszerelhető részeket, például villamos alkatrészeket, fedeleket, védőüvegeket stb. el kell távolítani és, ha szükséges, ezeket a lámpatest főrészével együtt kell a nedvességállósági vizsgálatnak alávetni A lámpatestet a rendeltetésszerű használat legkedvezőtlenebb helyzetében egy olyan nedvesítő kamrába kell behelyezni, amelyben a levegő relatív nedvességtartalma 91% és 95% közötti. A levegő hőmérsékletét a vizsgálandó minták elhelyezésére szolgáló összes helyen 1 C-on belül, 20 C és 30 C közötti tetszőleges t értéken kell tartani. A vizsgálandó mintát a nedvesítő kamrába helyezés előtt t és (t + 4) C közötti hőmérsékletre kell hozni. A mintát 48 órán keresztül kell a kamrában tartani. MEGJEGYZÉS: Legtöbb esetben a vizsgálandó minta hőmérsékletét úgy lehet a t és (t + 4) C közötti adott hőmérsékletre beállítani, ha a mintát a nedvességállósági vizsgálatot megelőzően legalább 4 órán keresztül ilyen hőmérsékletű helyiségben tárolják. A kamrán belüli adott körülmények megteremtése érdekében biztosítani kell a belső levegő állandó áramlását és általában hőszigetelt kamrát kell használni. A vizsgálat után a minta ne mutassa olyan károsodás jelét, amely e szabvány követelményeinek teljesülését befolyásolja.

129 FŐFEJEZET: SZIGETELÉSI ELLENÁLLÁS ÉS VILLAMOS SZILÁRDSÁG, ÉRINTÉSI ÁRAM ÉS A VÉDŐVEZETŐ ÁRAMA Általános rész E főfejezet a lámpatestek szigetelési ellenállására, villamos szilárdságára, érintési áramára és a védővezető áramára vonatkozó követelményeket és vizsgálatokat tartalmazza Szigetelési ellenállás és villamos szilárdság A lámpatestek szigetelési ellenállása és villamos szilárdsága legyen megfelelő. A követelmény teljesülését, a korábban eltávolított alkatrészek visszaszerelését követően, a és a szakasz szerinti vizsgálatokkal kell ellenőrizni a nedvesítő kamrában vagy abban a helyiségben, ahol a vizsgálandó minták az előírt hőmérsékletet elérték. Ha van kapcsoló, az minden vizsgálat esetében bekapcsolt állapotban legyen, kivéve a kapcsoló működtetésével elválasztott, aktív részek között végzett vizsgálatoknál. A vizsgálatok során a következő alkatrészeket villamosan úgy kell leválasztani, hogy az alkalmazott vizsgálófeszültségek az alkatrészek szigetelésére, ne pedig ezeknek az alkatrészeknek a kapacitív vagy induktív, funkcionális elemeire jussanak. Ilyen alkatrészek pl.: a) a párhuzamosan kapcsolt söntkondenzátorok; b) az aktív részek és a test közé kapcsolt kondenzátorok; c) az aktív részek közé kapcsolt fojtótekercsek vagy transzformátorok. Ha a szigetelőbéléseken vagy válaszfalakon nem lehet fémfóliát elhelyezni, akkor a vizsgálatokat három olyan bélés- vagy válaszfaldarabon kell elvégezni, amelyeket a lámpatestből távolítottak el. Ezeket két, egyenként 20 mm átmérőjű gömb közé kell helyezni, majd a gömböket 2 N ± 0,5 N erővel egymásnak kell nyomni. A tranzisztoros előtétek vizsgálati feltételei az IEC szerintiek legyenek. 1. MEGJEGYZÉS: Az aktív részek és a test, valamint a megérinthető fémrészek és a szigetelőbélések és válaszfalak belső oldalán elhelyezett fémfólia közötti szigetelést a szigetelés

130 130 megkívánt jellegének megfelelően kell vizsgálni. A test kifejezés egyaránt jelenti a megérinthető fémrészeket, a megérinthető rögzítőcsavarokat és a szigetelőanyagok megérinthető részeivel érintkező fémfóliát is. Az elektronikus működtetőeszközöket tartalmazó lámpatestek villamos szilárdsági vizsgálatának végzése során a lámpatest tápfeszültségénél nagyobb névleges lámpaáramköri feszültségek lehetnek jelen. Ezt a lámpaműködtető eszközön jelölt U out értékével adják meg. Ilyen esetekben a lámpaáramkör részein alkalmazott vizsgálófeszültséget U értékének figyelembevétele helyett, a lámpaműködtető eszközön jelölt U out értékéből kell kiszámítani. 2. MEGJEGYZÉS: U = üzemi feszültség Vizsgálat. Szigetelési ellenállás A szigetelési ellenállást megközelítőleg 500 V egyenfeszültséggel kell mérni 1 perccel a feszültség alkalmazása után. A lámpatestek érintésvédelmi törpefeszültségű részeinek szigetelésénél a méréshez alkalmazott egyenfeszültség 100 V legyen. A szigetelési ellenállás ne legyen kisebb, mint a táblázatban megadott értékek. A II. érintésvédelmi osztályú lámpatestek esetében az aktív részek és a test közötti szigetelést nem kell vizsgálni, ha az alapszigetelés és a kiegészítő szigetelés külön is vizsgálható táblázat: A szigetelési ellenállás legkisebb értéke Legkisebb szigetelési ellenállás MΩ Szigetelés I. érintésvédelmi osztályú lámpatestek II. érintésvédelmi osztályú lámpatestek III. érintésvédelmi osztályú lámpatestek Az érintésvédelmi törpefeszültségű (SELV) részeknél: a különböző polaritású áramvezető részek között az áramvezető részek és a felerősítő felület között * az áramvezető részek és a lámpatest fémrészei között a a a a a a a a a

131 131 A tehermentesítő szerkezettel megfogott hajlékony vezeték vagy zsinórvezeték külső felülete és a megérinthető fémrészek között Az 5. főfejezet szerinti szigetelőhüvelyek a a a b b a A nem érintésvédelmi törpefeszültségű (SELV) részeknél: a különböző polaritású aktív részek között az aktív részek és a felerősítő felület között * az aktív részek és a lámpatest fémrészei között a kapcsoló működtetésével különböző polaritásúvá válható aktív részek között A tehermentesítő szerkezettel megfogott hajlékony vezeték vagy zsinórvezeték külső felülete és a megérinthető fémrészek között Az 5. főfejezet szerinti szigetelőhüvelyek alapszigetelés SELV feszültségek esetén (a) alapszigetelés SELV-től eltérő feszültségek esetén (b) b b b b és c, vagy d b b és c, vagy d b b és c, vagy d b c - b b és c, vagy d 1 2 kiegészítő szigetelés (c) 2 kettős vagy megerősített szigetelés (d) 4 * Ehhez a vizsgálathoz a felerősítő felületet fémfóliával kell borítani. A szigetelőbéléseket és válaszfalakat csak akkor kell vizsgálni, ha az aktív részek és a megérinthető fémrészek közötti távolság a bélés vagy a válaszfal nélkül kisebb lenne, mint a 11. főfejezetben előírt távolság. A vezetékátvezetők, a vezeték-tehermentesítők, a vezetéktartók és csiptetők szigetelését a táblázattal összhangban kell vizsgálni és a vizsgálat során a vezetéket vagy zsinórvezetéket fémfóliával kell burkolni, vagy azonos átmérőjű fémrúddal kell helyettesíteni.

132 132 Ezek a követelmények nem vonatkoznak a hálózattal szándékosan összekötött gyújtássegítő eszközökre, ha azok nem minősülnek aktív részeknek. MEGJEGYZÉS: Az aktív részek vizsgálatával kapcsolatban lásd az A mellékletet Vizsgálat. Villamos szilárdság A táblázatban feltüntetett szigetelésre 1 percig olyan, lényegében szinuszos, 50 Hz vagy 60 Hz frekvenciájú feszültséget kell kapcsolni, amelynek nagysága a táblázatban meghatározott értékű. Kezdetben legfeljebb az előírt feszültségérték felét kell alkalmazni, majd azt fokozatosan a teljes értékig kell növelni. A vizsgálathoz használt nagyfeszültségű transzformátor esetében a kimeneti csatlakozókapcsoknak a kimeneti feszültség megfelelő vizsgálófeszültségre történő beállítását követő rövidre zárásakor a kimeneti áram legalább 200 ma legyen. A túláramrelé ne oldjon ki, ha a kimeneti áram 100 ma-nél kisebb. Ügyelni kell arra, hogy az alkalmazott vizsgálófeszültség effektív értékét ±3% pontossággal kell mérni. Arra is figyelmet kell fordítani, hogy a fémfólia úgy legyen elhelyezve, hogy a szigetelés széleinél ne keletkezzen átívelés. A megerősített és kettős szigetelést is tartalmazó, II. érintésvédelmi osztályú lámpatestek esetében ügyelni kell arra, hogy a megerősített szigetelésre alkalmazott feszültség ne terhelje túl az alapszigetelést vagy a kiegészítő szigetelést. A feszültségeséssel nem járó parázskisüléseket figyelmen kívül kell hagyni. A vizsgálat alatt ne következzen be átütés vagy átívelés. Ezek a követelmények nem vonatkoznak a hálózattal szándékosan összekötött gyújtássegítő eszközökre, ha azok nem minősülnek aktív részeknek. Az impulzusgyújtókat tartalmazó lámpatestek impulzusfeszültséggel igénybevett részeinek villamos szilárdságát az impulzusgyújtó működtetésével kell vizsgálni, annak igazolására, hogy a lámpatest szigetelése a huzalozás és a hasonló részek tekintetében megfelelő. Azokat a lámpatesteket, amelyek impulzusgyújtókat és olyan lámpafoglalatokat tartalmaznak, amelyek a lámpafoglalat gyártójának útmutatója szerint a legnagyobb

133 133 impulzusfeszültség elleni védelmüket csak behelyezett lámpával érik el, úgy kell vizsgálni, hogy a lámpafoglalatba műlámpát kell helyezni. 1. MEGJEGYZÉS: A műlámpát a típusvizsgálati mintával együtt kell szállítani. 2. MEGJEGYZÉS: E követelmény lehetővé teszi, hogy a lámpafej/lámpafoglalat kialakítása elfogadható méretű maradjon akkor is, amikor az impulzusfeszültség olyan szintre emelkedik, amely biztosítja a meleg kisülőlámpa azonnali visszagyújtását (például stúdiótechnikai alkalmazásoknál). Az impulzusgyújtó(ka)t tartalmazó lámpatestet 24 órán keresztül a névleges feszültség 100%-án üzemelő táphálózatra kell kapcsolni. Azokat az impulzusgyújtókat, amelyek ez alatt az idő alatt meghibásodnak, azonnal ki kell cserélni. Ezután a lámpatesten villamos szilárdsági vizsgálatot kell végezni a táblázatban meghatározott értékek alkalmazásával úgy, hogy a gyújtó valamennyi csatlakozókapcsát (a védőcsatlakozó-kapcsok kivételével) egymással össze kell kötni. A kézi működtetésű, például nyomógombos impulzusgyújtókat tartalmazó lámpatestek esetében a lámpatestet a névleges feszültség 100%-án üzemelő táphálózatra kell kapcsolni, és teljes 1 órán keresztül "3 s be/10 s ki" kapcsolási ciklusokban kell működtetni. Ehhez a vizsgálathoz csak egyetlen impulzusgyújtót kell használni. Azokat az impulzusgyújtót tartalmazó lámpatesteket, amelyekben az IEC nek megfelelő és a jelölésük szerint kizárólag csak időkorlátozó eszközzel ellátott gyújtókkal használható előtétek vannak, az előző vizsgálat szerint kell ellenőrizni azzal az eltéréssel, hogy a vizsgálati időtartam 250 ki/bekapcsolásból álljon, 2 percig tartó kikapcsolási időszakokkal. A villamos szilárdsági vizsgálat alatt ne következzen be átütés vagy átívelés. Az elektronikus működtetőeszközöket tartalmazó lámpatestek villamos szilárdsági vizsgálatának végzése során a lámpatest tápfeszültsége értékénél nagyobb névleges lámpaáramköri feszültségek lehetnek jelen. Ezt a lámpaműködtető eszközön jelölt U out értékével adják meg. Ilyen esetekben a lámpaáramkör részein alkalmazott vizsgálófeszültséget az U értékének figyelembevétele helyett, a lámpaműködtető eszközön jelölt U out értékéből kell kiszámítani. MEGJEGYZÉS: U = üzemi feszültség táblázat: Villamos szilárdság

134 134 Vizsgálófeszültség V Szigetelés I. érintésvédelmi osztályú lámpatestek II. érintésvédelmi osztályú lámpatestek III. érintésvédelmi osztályú lámpatestek Az érintésvédelmi törpefeszültségű (SELV) részeknél: a különböző polaritású áramvezető részek között az áramvezető részek és a felerősítő felület között * az áramvezető részek és a lámpatest fémrészei között A tehermentesítő szerkezettel megfogott hajlékony vezeték vagy zsinórvezeték külső felülete és a megérinthető fémrészek között Az 5. főfejezet szerinti szigetelőhüvelyek a a a a a a a a a a a a a a a A nem érintésvédelmi törpefeszültségű (SELV) részeknél: a különböző polaritású aktív részek között az aktív részek és a felerősítő felület között * az aktív részek és a lámpatest fémrészei között a kapcsoló működtetésével különböző polaritásúvá válható aktív részek között A tehermentesítő szerkezettel megfogott hajlékony vezeték vagy zsinórvezeték külső felülete és a megérinthető fémrészek között Az 5. főfejezet szerinti szigetelőhüvelyek alapszigetelés SELV feszültségek esetén (a) alapszigetelés SELV-től eltérő feszültségek esetén (b) b b b b és c, vagy d b b és c, vagy d b b és c, vagy d b c - b b és c, vagy d 500 2U **

135 135 kiegészítő szigetelés (c) 2U ** kettős vagy megerősített szigetelés (d) 4U ** * Ehhez a vizsgálathoz a felerősítő felületet fémfóliával kell borítani. ** Ebben az esetben U a földelt nullavezetős táphálózat névleges feszültsége a fázis és a nulla között. A magyarázatot lásd az IEC ben Érintési áram, a védővezető árama és a villamos égés A lámpatest rendeltetésszerű használata során esetleg fellépő érintési áram vagy a védővezető árama a G melléklet szerint mérve ne haladja meg a táblázat szerinti értékeket táblázat: Az érintési áram, a védővezető árama és a villamos égés határértékei Érintési áram Minden II. év. osztályú lámpatest, és a legfeljebb 16 A-es, védőérintkező nélküli aljzatba helyezhető csatlakozódugóval ellátott I. év. osztályú lámpatest Legnagyobb határérték (csúcs) 0,7 ma A védővezető árama Tápáramok Legnagyobb határérték (effektív érték) Egy vagy többfázisú csatlakozódugóval ellátott, legfeljebb 32 A-es lámpatest Állandó bekötésű I. év. osztályú lámpatestek Villamos égés 4 A > 4 A, de 10 A > 10 A 7 A > 7 A, de 20 A > 20 A 2 ma 0,5 ma/a 5 ma 3,5 ma 0,5 ma/a 10 ma Kidolgozás alatt A követelmény teljesülését a G melléklet szerint kell ellenőrizni. 1. MEGJEGYZÉS: A váltakozó áramról működő elektronikus előtétet tartalmazó lámpatestek szivárgóárama a lámpa nagyfrekvenciás működése miatt nagymértékben függhet a lámpa és a földelt gyújtássegítő eszköz közötti távolságtól. 2. MEGJEGYZÉS: Az érintési áram és a védővezető áram mérésére vonatkozó további magyarázat az IEC ben és az IEC ben (B melléklet) található.

136 FŐFEJEZET: KÚSZÓÁRAMUTAK ÉS LÉGKÖZÖK Általános rész E főfejezet a lámpatestekben betartandó kúszóáramutakra és légközökre vonatkozó alapvető követelményeket tartalmazza. 1. MEGJEGYZÉS: Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ebben a főfejezetben megadott kúszóáramok és légközök abszolút legkisebb értékek. 2. MEGJEGYZÉS: A kúszóáramok és légközök mérési módját az IEC írja elő. 3. MEGJEGYZÉS: A bevonás, kiöntés vagy fröccsöntés segítségével elért, a szennyeződés elleni védelmet szolgáló szigetelés összehangolás, vagy a szilárd szigetelés bevezetése tekintetében lásd az IEC at Kúszóáramutak és légközök Az M melléklet táblázatában felsorolt részeket egymástól megfelelő távolságban kell elhelyezni. A kúszóáramutak és légközök ne legyenek kisebbek, mint a vagy a táblázatban megadott értékek. A táblázatban megadott feszültségértékek közötti üzemi feszültség esetén a kúszóáramutak és légközök értékét lineáris interpolációval kell meghatározni. 25 V alatti üzemi feszültség esetén nincsenek értékek megadva, mivel a táblázat szerinti vizsgálati feszültség elegendőnek tekinthető. Az ellenkező polaritású áramvezető részek közötti távolságok feleljenek meg az alapszigetelésre előírt követelményeknek. MEGJEGYZÉS: A szennyeződési fokozatok vagy a túlfeszültségi kategóriák tekintetében az IEC szabvány az irányadó. A meghatározott legkisebb távolságok a következő jellemzőkön alapulnak: legfeljebb 2000 m tengerszint feletti magasságon történő használat; a szennyeződési fokozat 2, ahol rendeltetésszerű körülmények között csak nemvezető szennyeződés fordul elő, de esetenként a nedvesség-lecsapódás hatására ideiglenes vezetésre lehet számítani; II. impulzusállósági kategóriájú, vagyis kiépített hálózatból táplált energiafogyasztó készülék A követelmény teljesülését a lámpatest csatlakozókapcsaiba bekötött legnagyobb keresztmetszetű vezetőkkel és azok nélkül végzett méréssekkel kell ellenőrizni.

137 137 A kúszóáramutat megnövelő, bármilyen 1 mm-nél keskenyebb hornyot a horony szélességével kell figyelembe venni. Bármilyen 1 mm-nél kisebb légrést a teljes légköz számításánál figyelmen kívül kell hagyni, kivéve, ha az előírt teljes távolság kisebb, mint 3 mm, ekkor a légrés egyharmadával kell számolni. A készülékcsatlakozó-aljzattal ellátott lámpatestek esetében a méréseket megfelelő típusú, behelyezett készülékcsatlakozó-dugóval kell elvégezni. A szigetelőanyag külső részein lévő réseken vagy nyílásokon átmenő távolságokat a megérinthető felületekkel érintkező fémfóliával kell mérni. A fóliát a sarkokba vagy hasonló helyekre az IEC szerinti szabványos tapintóujjal kell benyomni, de a fóliát a nyílásokba nem szabad bepréselni. A tartósan lezárt alkatrészek belső kúszóáramútjait nem kell mérni. Tartósan lezárt alkatrésznek számítanak például a leforrasztott vagy kiöntött alkatrészek. A táblázatban szereplő értékek nem vonatkoznak azokra az alkatrészekre, amelyeknek saját IEC-termékszabványuk van, de vonatkoznak az alkatrészeknek a lámpatestben való felszerelési és megérinthetőségi távolságaira. A hálózati csatlakozókapocsnál fennálló kúszóáramutakat a csatlakozókapocs aktív részétől bármelyik megérinthető fémrészig, a légközt pedig a bejövő hálózati huzalozás és a megérinthető fémrészek között kell mérni, azaz a legnagyobb keresztmetszetű csupasz vezetőtől a megérinthető fémrészekig. A csatlakozókapocs belső huzalozás felőli oldalán a légközt a csatlakozókapocs aktív részei és a megérinthető fémrészek között kell mérni (lásd a 24. ábrát). MEGJEGYZÉS: A légköz mérése azért eltérő a táphálózati és a belső huzalozású részeken, mert a lámpatest gyártójának nincs befolyása arra, hogy az üzembe helyező a tápvezetékek szigetelését milyen hosszan távolítja el. Ha a kúszóáramutakat és légközöket vezetékátvezetőknél, vezetéktehermentesítőknél, vezetéktartóknál vagy csiptetőknél kell meghatározni, akkor a mérést behelyezett vezetékkel kell végezni.

138 táblázat: Legkisebb távolságok (50/60 Hz) szinuszos váltakozó feszültségek esetén (az M melléklettel együtt kell használni) Távolságok mm-ben Kúszóáramutak b Effektív üzemi feszültség legfeljebb V alapszigetelés PTI a 600 0,6 1,4 1, ,5 < 600 1,2 1,6 2, kiegészítő szigetelés PTI a 600 0,8 1, ,5 < 600 1,6 2, megerősített szigetelés 3,2 d 5 d Légközök c alapszigetelés 0,2 1,4 1, ,5 kiegészítő szigetelés 0,8 1, ,5 megerősített szigetelés 1, a b c d PTI (proof tracking index, a kúszóáramszilárdság ellenőrző értéke) az IEC szerint. Kúszóáramutak, az egyenértékű egyenfeszültség a szinuszos váltakozó feszültség effektív értékével egyenlő. Légközök, az egyenértékű egyenfeszültség a váltakozó feszültség csúcsértékével egyenlő. PTI 600 szigetelőanyag esetén az érték az alapszigetelésre vonatkozó érték kétszeresére csökkenthető MEGJEGYZÉS: Japánban a táblázat értékei nem használhatók. Japánban a táblázatban megadottaknál nagyobb értékek vannak előírva. Az üzemi feszültségek közbenső értékeire vonatkozó kúszóáramút- és légközértékek a táblázati értékek közötti lineáris interpolációval határozhatók meg. 25 V alatti üzemi feszültségek esetén nincsenek előírt értékek, mivel a táblázat szerinti vizsgálati feszültség elegendőnek tekinthető. Olyan alkatrészek kúszóáramútjai és légközei esetében, amelyek nem vesznek fel energiát, vagy nincsenek földelve, ahol nem léphet fel elszenesedés, bármilyen anyag esetén (a tényleges PTI-től eltérően) a PTI 600 anyagokra előírt értékeket lehet alkalmazni.

139 139 Olyan kúszóáramutak és légközök esetében, ahol az üzemi feszültség 60 s-nál rövidebb ideig van jelen, bármilyen anyag esetén a PTI 600 anyagokra előírt értékeket lehet alkalmazni. Olyan kúszóáramutak és légközök esetében, amelyekre nem rakódhat le por vagy nedvesség, (a tényleges PTI-től függetlenül) a PTI 600 anyagokra előírt értékeket lehet alkalmazni. A szinuszos vagy nem-szinuszos impulzusfeszültségek esetében a legkisebb távolságokat a táblázat tartalmazza táblázat: Legkisebb távolságok szinuszos vagy nem-szinuszos feszültségimpulzusok esetén Az impulzus névleges csúcsfeszültsége kv 2,0 2,5 3,0 4,0 5,0 6,0 8, Legkisebb légköz mmben 1 1, , Az impulzus névleges csúcsfeszültsége kv Legkisebb légköz mmben MEGJEGYZÉS: A táblázat távolságai az IEC táblázatából származnak, inhomogén tér állapotok. A kúszóáramutak ne legyenek kisebbek, mint a legkisebb előírt légköz. Azoknál a távolságoknál, amelyek esetében a szinuszos feszültség, valamint a nemszinuszos impulzusok egyaránt jelen vannak, a legkisebb megkövetelt távolság ne legyen kisebb a bármelyik táblázatban feltüntetett legnagyobb értéknél.

140 FŐFEJEZET: TARTÓSSÁGI ÉS MELEGEDÉSI VIZSGÁLAT Általános rész E főfejezet a lámpatestek tartóssági és melegedési vizsgálataira vonatkozó követelményeket tartalmazza A lámpák és az előtétek kiválasztása E főfejezet vizsgálataihoz használt lámpákat a B melléklet szerint kell kiválasztani. A tartóssági vizsgálat során hosszabb ideig a névleges teljesítményük felett működtetett lámpákat nem szabad a melegedésvizsgálatokhoz használni. A rendeltetésszerű működésre vonatkozó melegedésvizsgálat során használt lámpák általában elfogadhatóak a rendellenes működésre vonatkozó melegedésvizsgálat során is. Ha a lámpatesthez külön előtét szükséges és azt nem szállították a lámpatesttel együtt, a vizsgálatokhoz olyan előtétet kell kiválasztani, amely az átlagos gyártásra jellemző, és megfelel az előtétre vonatkozó előírásoknak. Referenciafeltételek mellett az előtéttel működtetett referencialámpa teljesítménye a névleges lámpateljesítmény értékétől legfeljebb ±3%-kal térjen el. 1. MEGJEGYZÉS: A referenciafeltételekre vonatkozóan lásd a megfelelő IEC-termékszabványt. 2. MEGJEGYZÉS: A fényforrások vonatkozó működési szabványaiban a névleges teljesítmény még szerkesztési (objective) teljesítményként lehet jelölve. Ez a szóhasználat e szabványok későbbi kiadásaiban javítva lesz Tartóssági vizsgálat Az üzemeltetés közben fellépő periodikus melegedési és hűlési viszonyok mellett a lámpatest nem válhat veszélyessé, vagy nem hibásodhat meg túl korán. A követelmény teljesülését a szakasz szerinti vizsgálat elvégzésével kell ellenőrizni Vizsgálat a) A lámpatestet hőszigetelt, a környezeti hőmérséklet szabályozására alkalmas eszközzel ellátott burkolatba kell szerelni.

141 141 A lámpatestet hasonló tartófelületre (és ugyanolyan működési helyzetben) kell felszerelni, mint a rendeltetésszerű melegedésvizsgálat során (lásd a szakaszt). b) A burkolaton belüli környezeti hőmérsékletet a vizsgálat alatt (t a + 10) C értéken kell tartani ±2 C tűrésen belül. Ha a lámpatesten nincs más feltüntetve, t a értéke 25 C legyen. A burkolaton belüli környezeti hőmérsékletet a K melléklet szerint kell mérni. A lámpatesttől különállóan működő előtéteket szabad levegőn, de nem szükségszerűen a hőszigetelt burkolaton belül kell felszerelni, és 25 C ± 5 C környezeti hőmérsékleten kell működtetni. c) A lámpatestet hét egymást követő, 24 órás ciklusban, összesen 168 órán keresztül kell a burkolatban vizsgálni. A lámpatestre az egyes ciklusok első 21 órájában a következő d) pont szerinti tápfeszültséget kell kapcsolni, majd a ciklusok további 3 órájában a tápfeszültséget le kell kapcsolni. A lámpatest kezdeti melegedési időszaka az első vizsgálati ciklus részét képezi. Az áramköri feltételek az első hat ciklusban a rendeltetésszerű működés szerintiek, a hetedikben a rendellenes működés (lásd a C mellékletet) szerintiek legyenek. A villamos motort (például ventilátort) tartalmazó lámpatestek esetében olyan rendellenes körülményt kell kiválasztani, amely a vizsgálati eredményeket a legkedvezőtlenebbül befolyásolja. A szakasz vizsgálata szerint rendellenesen nem működtethető lámpatestek esetében a teljes vizsgálati időtartam 240 óra legyen (azaz rendeltetésszerű üzemeltetés mellett órás ciklus). Izzólámpás lámpatestek esetén a vizsgálat időtartama minden esetben 240 óra legyen. d) A működési időszakok során a nem törpefeszültségű izzólámpás lámpatestek tápfeszültsége a lámpa névleges teljesítményének eléréséhez szükséges feszültség 1,05 ± 0,015-szerese, volfrámszálas izzólámpás törpefeszültségű, fénycsöves és más kisülőlámpás lámpatestek esetében (a névleges feszültség vagy a névleges feszültségtartomány felső határának) 1,10 ± 0,015-szerese legyen. e) Ha a lámpatest működése meghibásodás miatt leáll, akkor a következők szerint kell eljárni:

142 142 Ha a lámpatest valamelyik része véletlenszerűen meghibásodik (a lámpát is beleértve), a szakasz g) pontjának útmutatásait kell alkalmazni. Ha a termikus védőeszköz az első hat ciklus alatt működésbe lép, a vizsgálatot a következők szerint kell módosítani: 1) Ciklikusan működő védőeszközzel ellátott lámpatestek esetén a lámpatestet hagyni kell lehűlni addig, amíg az eszköz vissza nem kapcsol. Egyszer működő termikus védőeszközt (hőbiztosítót) tartalmazó lámpatestek esetén az eszközt ki kell cserélni. 2) A vizsgálatot ezután a lámpatest fajtájától függetlenül a teljes 240 óra eléréséig kell folytatni az áramkör és a hőmérséklet oly módon történő beállításával, hogy a védőeszköz még éppen ne lépjen működésbe. A lámpatestet a vizsgálat szempontjából nem megfelelőnek kell tekinteni, ha a beállítás során a lámpatest névleges jellemzői alá kell menni a védőeszköz működésbe lépésének megelőzéséhez. Ha a termikus védőeszköz a hetedik ciklus (rendellenes körülmények) során lép működésbe, akkor a lámpatestet vagy hagyni kell lehűlni, vagy a csak egyszer működő eszköz esetében a védőeszközt ki kell cserélni és a vizsgálatot az áramkör és a hőmérséklet oly módon történő beállításával kell folytatni, hogy a védőeszköz még éppen ne lépjen működésbe. MEGJEGYZÉS: Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a védőeszköz a hetedik ciklus (rendellenes körülmény) során lép működésbe, akkor a kívánt védelem hatásossága bizonyítást nyert. Intézkedéseket kell tenni a működés leállásának jelzésére. Az ilyen leállás következményeként a tényleges vizsgálati időtartam ne csökkenjen Értékelés A szakasz szerinti vizsgálat után a lámpatestet és a sínre szerelt lámpatestek esetében a sínt is és a sínrendszer alkatrészeit is meg kell tekinteni. A lámpatest egyik része se váljék javíthatatlanná (a szakasz e) pontja szerinti véletlen meghibásodástól eltekintve), és az Edison-menetes műanyag lámpafoglalatok se deformálódjanak. A lámpatest ne váljék veszélyessé és a sínrendszert se károsítsa. A lámpatest jelölései maradjanak olvashatóak.

143 143 MEGJEGYZÉS: A lehetséges veszélyes állapotok tünetei a repedések, a megperzselődések és a deformáció Melegedésvizsgálat (rendeltetésszerű működés) A rendeltetésszerű működést megvalósító feltételek során a lámpatest részei (beleértve a lámpát is), a lámpatesten belüli hálózati huzalozás vagy a felerősítő felület ne érjenek el olyan hőmérsékletet, amely a biztonságot károsan befolyásolja. Ezen túlmenően azok a részek, amelyeket a lámpatest működési hőmérsékletén kézzel történő megérintésre, megfogásra, beállításra vagy megmarkolásra terveztek, ne legyenek túl forrók e műveletek megtételéhez. A lámpatestek ne okozzák a megvilágított tárgyak túlzott felmelegedését. A sínre szerelt lámpatestek ne okozzák a felerősítésükre szolgáló sínek túlzott felmelegedését. A követelmény teljesülését a szakaszban leírt vizsgálat elvégzésével kell ellenőrizni. A sín hőmérsékletének mérésére vonatkozó vizsgálati feltételek az IEC szabvány szakasza szerintiek legyenek. Villamos motort tartalmazó lámpatestek esetén a motor a vizsgálat során rendeltetésének megfelelően működjék Vizsgálat A hőmérsékletet a szakasz szerint, a következő feltételek mellett kell mérni: a) A lámpatestet léghuzattól mentes, olyan burkolatban kell vizsgálni, amely kiküszöböli a környezeti hőmérséklet túlságosan nagy változásait. A felületi szerelésre alkalmas lámpatestet a D mellékletben leírt felületre kell felszerelni. A D melléklet egy példát is ad a léghuzattól mentes burkolatra, de más burkolattípusok is használhatók, amennyiben a kapott eredmények megegyeznek a D mellékletben leírt burkolat használatával elért eredményekkel. (A lámpatesten kívül elhelyezett előtétek esetében lásd e szakasz h) pontját.). A lámpatestet a hozzá tartozó és az erre a célra szánt huzalozással és a szükséges tartozékokkal (például szigetelőcsövekkel) együtt kell a tápforráshoz csatlakoztatni.

144 144 A csatlakoztatást általában a lámpatesthez mellékelt útmutató vagy a lámpatesten elhelyezett jelölések szerint kell elvégezni. Ha a vizsgálat során a lámpatest hálózati csatlakoztatásához csatlakozóvezeték szükséges, de a lámpatest nincs ellátva azzal, akkor a csatlakoztatást az általános gyakorlat szerinti jellemző vezetéktípussal kell elvégezni. Az ilyen vezetéket, amelyet a lámpatest szállítási állapotában nem tartalmaz, a továbbiakban vizsgálóvezetéknek nevezzük. A hőmérsékletméréseket az E és K mellékletek szerint kell végezni. b) A működési helyzet a melegedés szempontjából az a legkedvezőtlenebb helyzet legyen, amely a működés során még ésszerűen elfogadható. A helyhez kötött, nem állítható lámpatesteket nem szabad olyan helyzetben működtetni, amelyet a lámpatest használati útmutatója vagy jelölése nem enged meg. Az állítható lámpatestek esetében a megvilágított tárgyaktól való előírt távolságot kell figyelembe venni, ha az a lámpatesten jelölve van, azoknak a lámpatesteknek a kivételével, amelyek esetében nem intézkedtek a tetszőleges helyzetben való mechanikai rögzítésről. Ilyenkor az esetleges reflektor pereme vagy a lámpa 100 mm-re legyen a felerősítő felülettől. c) A léghuzattól mentes burkolaton belül a környezeti hőmérséklet 10 C és 30 C közötti, de lehetőleg 25 C értékű legyen. A hőmérséklet ±1 C-nál nagyobb mértékben ne változzék a mérések alatt és az eredmények befolyásolásához elég hosszú, megelőző időszakban. Ha azonban a lámpa villamos jellemzői a hőmérséklettől függően változnak (mint például a fénycső esetében), vagy ha a lámpatest névleges t a értéke 30 C-nál nagyobb, akkor a léghuzattól mentes burkolaton belüli környezeti hőmérséklet 5 C-on belül t a értékű, de lehetőleg a t a -val megegyező értékű legyen. d) A lámpatestek vizsgálati feszültsége a következők szerinti legyen: Izzólámpás, nem törpefeszültségű lámpatestek: az a feszültség, amely a vizsgálólámpa névleges teljesítményének 1,05-szorosát állítja elő (lásd a B mellékletet) kivéve a vizsgálati hőforráslámpákat (HTS), amelyeket mindig a lámpán jelölt feszültségen kell működtetni.

145 145 Fénycsöves és más kisülőlámpás, valamint törpefeszültségű izzólámpás lámpatestek: a névleges feszültség vagy a névleges feszültségtartomány felső határának 1,06-szorosa. Motort tartalmazó lámpatestek: a névleges feszültség (vagy a lámpatesten jelölt névleges feszültségtartomány felső határának) 1,06-szorosa. Kivétel: Az alkatrész t w jelű átlagos tekercshőmérsékletének és az alkatrész t c jelű burkolati hőmérsékletének meghatározásához, a kondenzátorok kivételével, a vizsgálati feszültség a névleges feszültség 1,00-szerese legyen. Ez a kivétel csak a tekercshőmérséklet és a burkolati hőmérséklet mérésére vonatkozik, de nem vonatkozik például az ugyanazon az alkatrészen lévő sorozatkapocs hőmérsékletének mérésére. A fénycsöves és más kisülőlámpás lámpatestekben működtetett kondenzátorokat a t c jelöléstől függetlenül mindig a névleges feszültség 1,06- szorosán kell vizsgálni. 1. MEGJEGYZÉS: Ha a lámpatest izzólámpát és fénycsövet vagy más kisülőlámpát vagy motort is tartalmaz, akkor a lámpatest táplálásához ideiglenesen két külön tápforrás lehet szükséges. e) A mérés alatt és közvetlenül a mérés előtt a tápfeszültséget a vizsgálati feszültség ±1%-án, de lehetőleg ±0,5%-án belül kell tartani. A mérést megelőző időszak alatt tápfeszültséget a vizsgálati feszültség ±1%-án belül kell tartani, ha az a mérést befolyásolhatja. Ez az időszak ne legyen kevesebb 10 percnél. f) Méréseket nem szabad addig végezni, amíg a lámpatest termikusan nem stabilizálódott, azaz, amíg a hőmérséklet-változás 1 C/óra érték alá nem csökken. g) Ha a lámpatest működése hibás alkatrész miatt áll le (beleértve a fényforrás meghibásodását is), akkor ezt az alkatrészt ki kell cserélni, és a vizsgálatot tovább kell folytatni. A már elvégzett méréseket nem kell megismételni, de a lámpatest működése a további mérések előtt állandósuljon. Ha azonban veszélyes állapot áll elő, vagy ha valamelyik alkatrész típushibaként használhatatlanná válik, akkor a lámpatestet úgy kell tekinteni, hogy a

146 146 vizsgálatnak nem felelt meg. Ha a lámpatestben egy védőeszköz működésbe lép, akkor a lámpatestet nem megfelelőnek kell tekinteni. h) Ha a lámpatesthez külön távműködtető eszközök/alkatrészek tartoznak, akkor ezeket a gyártó útmutatójának megfelelően kell felszerelni és működtetni. Minden alkatrész hőmérséklete feleljen meg a 12. főfejezet szerinti határértékeknek. Ha a távműködtető eszköz a lámpatestnek nem tartozéka, akkor a gyártónak a rendeltetésszerű használatra jellemző működtetőeszközt kell rendelkezésre bocsátania. A működtetőeszközt szabad levegőn, 25 C ± 5 C-os környezeti hőmérsékleten kell működtetni. A működtetőeszköz hőmérsékletét nem kell megmérni. i) Ha kétség merül fel az izzólámpás lámpatestek vizsgálata során, akkor a vizsgálatot vizsgáló-hőforráslámpákkal (HTS-lámpákkal) kell megismételni, ha ez lehetséges. Azoknak a hőmérsékleteknek az esetében, amelyeket főleg a lámpa fejmelegedése befolyásol, a vizsgáló-hőforráslámpával kapott értékek a döntők. Azoknak a hőmérsékleteknek az esetében, amelyeket főleg a sugárzás befolyásol, a világos burás, normál gyártású lámpával kapott értékek a döntők. j) A szakasz szerinti lámpatestek fénynyalábját a D mellékletben leírthoz hasonló, matt feketére festett deszkából készült, függőleges felületre kell irányítani. A lámpatesteket a felülettől a lámpatesten feltüntetett távolságra kell felszerelni. A vizsgálatok alatt meg kell mérni azoknak a szigetelőanyagú részeknek a hőmérsékletét, amelyek a 13. főfejezet vizsgálataihoz szükségesek. k) A két végükön fejelt fénycsövek lámpafoglalatainak melegedésmérésekor a hőelem melegpontja a foglalatnak azzal a felületével legyen egy síkban elhelyezve, amely a lámpafejjel szomszédos. Ha ez nem lehetséges, akkor a hőelemet ehhez a ponthoz a lehető legközelebb kell elhelyezni, de a lámpafej érintése nélkül. 2. MEGJEGYZÉS: Ajánlott, hogy a lámpatest gyártója a típusvizsgálati mintát már úgy készítse elő, hogy a hőelem fel legyen szerelve a lámpafoglalatra. Általában csak egy lámpafoglalatot kell ilyen módon előkészíteni.

147 147 l) A megfelelőség ellenőrzése során az átmenő huzalozást és a felfűzött szerelésű huzalozást a vezeték mérete által megengedett legnagyobb áramértékkel vagy a gyártó szerelési útmutatójában megadott áramértékkel kell terhelni. 3. MEGJEGYZÉS: A következő országokban a melegedésvizsgálat során az átmenő huzalozást és a felfűzött szerelésű huzalozást egyaránt a vezeték mérete által megengedett legnagyobb áramértékkel kell terhelni: Kanada, USA Értékelés A szakasz szerinti vizsgálat során a hőmérsékletek egyike se haladja meg a és a táblázatban megadott vonatkozó értékeket (figyelembe véve ezen szakasz a) pontjának engedményét), ha a lámpatest a t a névleges környezeti hőmérsékleten működik. Ha a vizsgálótérben a hőmérséklet t a -tól eltér, ezt az eltérést a táblázatokban lévő határértékek alkalmazásánál figyelembe kell venni (lásd a szakasz c) pontját is). a) A hőmérséklet ne haladja meg 5 C-nál nagyobb mértékben a és a táblázat szerinti értékeket. MEGJEGYZÉS: Az 5 C engedmény a lámpatesteken végzett hőmérsékletmérések elkerülhetetlen bizonytalanságának figyelembevétele. b) Az üzemeltetés során a lámpatest termikus anyagromlásra hajlamos részei ne érjenek el olyan hőmérsékletet, amely az adott lámpatesttípus reális élettartamának megfelelő határértékeknél nagyobb. A lámpatest főbb részeire vonatkozó általánosan elfogadott értékeket a táblázat, a lámpatestekben elterjedten használt anyagokra vonatkozó értékeket a táblázat sorolja fel. Ezek az értékek az egységes értékelés érdekében vannak előírva. Máshol, más anyagvizsgálati módszerek alapján, vagy más alkalmazásokra, ezektől kissé eltérő értékeket is megállapíthatnak. Ha a felhasznált anyagok a táblázatban közölteknél nagyobb hőmérsékleteket is elviselnek, vagy ha egyéb anyagokat használnak, akkor ezeket az anyagokat nem szabad kitenni olyan hőmérsékleteknek, amelyek az ezen anyagokhoz igazoltan megengedhető hőmérsékleteket meghaladják.

148 148 c) Ha a vizsgálóvezeték (lásd a szakasz a) pontját) PVC-szigetelésű, akkor ennek a hőmérséklete ne haladja meg a 90 C-ot (lásd a táblázat c) megjegyzését a védőcső nélküli, kiépített tápvezetékre vonatkozóan), (vagy mechanikai igénybevétel, például a vezeték megszorítása esetén a 75 C-ot), vagy a 3. főfejezet előírásainak értelmében a lámpatesten feltüntetett a lámpatesthez mellékelt gyártói útmutatóban közölt magasabb hőmérsékletértékeket. PVC szigetelésű vezeték (akár belső, akár külső huzalozás) esetén a hőmérséklet még akkor se lépje túl a 120 C-os határértéket, ha a vezetéket kiegészítőleg a lámpatesthez mellékelt hőálló védőcső védi. A védőcső feleljen meg a szakasz követelményeinek táblázat: A főbb alkatrészek legnagyobb hőmérséklete a szakasz vizsgálati feltételei mellett Alkatrész Lámpafejek: Tekercsek t w jelölésű előtétekben vagy transzformátorokban t w Legnagyobb hőmérséklet C A vonatkozó IEC lámpa-szabványban a előírtak szerint Burkolat (kondenzátor, gyújtókészülék, előtét vagy konverter stb. esetén): Ha t c jelölés van t c b Kondenzátor számára, ha t c jelölés nincs 50 Tekercsek transzformátorokban, motorokban és hasonló eszközökben, ha a tekercs szigetelése az IEC szerint: A hőállósági osztályú anyag c 100 E hőállósági osztályú anyag c 115 B hőállósági osztályú anyag c 120 F hőállósági osztályú anyag c 140 H hőállósági osztályú anyag c 165 A huzalozás szigetelése: Lásd a táblázatot és a szakasz b) és c) pontját A kerámia lámpafoglalatok érintkezői, valamint a lámpa- és gyújtófoglalatok szigetelőanyaga:

149 149 T 1 vagy T 2 jelöléssel (B15 és B22) d (IEC 61184) T 1 esetén 165, T 2 esetén 210 Egyéb, T jelölésű típusok (IEC 60238, IEC 60400, IEC e és IEC 61184) T jelölés Egyéb, T jelölés nélküli típusok (E14, B15) (IEC és IEC 61184) 135 (E27, B22) (IEC és IEC 61184) (E26) 165 (E40)(IEC 238) (E39) 225 Fénycsőfoglalatok/gyújtófoglalatok és egyéb lámpafoglalatok T jelölés nélkül (IEC és IEC e ) 80 Kapcsolók egyedi névleges értékekkel: T jelöléssel T jelölés T jelölés nélkül 55 A lámpatest egyéb részei (anyaguktól és alkalmazási módjuktól függően): Lásd a táblázatot és a szakasz b) pontját Felszerelési felület: Normál gyúlékony anyagú felület 90 Nem éghető anyagú felület Nem kell mérni Beállítóeszközök és környezetük f : Fémrészek 70 Nemfémrészek 85 Spotlámpák által megvilágított tárgyak (lásd a szakasz j) pontját): Sín (sínre szerelt lámpatestek esetében): 90 (a vizsgálati felületen) A sín gyártója által megadottak szerint g Hálózati csatlakozóaljzatba helyezhető lámpatest és dugóval egybeépített előtét/transzformátor: a kézzel megmarkolt burkolati részek 75 a dugó/aljzat érintkezési felülete 70 minden egyéb rész 85 Cserélhető parázsfénygyújtók 80 h

150 150 a b c d e f g h Különleges lámpák használatára utaló jelöléssel ellátott lámpatestek esetén, vagy ha a különleges lámpák használata nyilvánvaló, akkor a fényforrás gyártója által megadott nagyobb érték is megengedett. A volfrámszálas halogénlámpák lapított részének hőmérsékletméréséről az IEC és az IEC tartalmaz tájékoztatást. Ezek a mérések a lámpa működésének és nem a lámpatest biztonságának a megítéléséhez szükségesek. (Az egy végükön fejelt fénycsövek mentesülnek a rendeltetésszerű működés vizsgálati körülményei mellett végzett mérések alól, lásd a táblázatot). Ez nem vonatkozik az IEC alkalmazási területében meghatározott lámpákra. Ezek esetében az említett szabványnak a lámpatest tervezésére vonatkozó tájékoztatását kell betartani. Az alkatrész gyártója által jelölt vonatkoztatási ponton mérve. Az anyagok csoportosítása összhangban van az IEC tel és az IEC os sorozatával. A megfelelő lámpafej peremén mért hőmérséklet. A kétcsapos lámpafoglalatoknál kétség esetén az érintkezőkön végzett hőmérsékletmérések átlagát kell figyelembe venni. Nem alkalmazható a mennyezetre szerelt vagy mennyezetbe süllyesztett lámpatestekre. Ha egy lámpatest szerelési útmutatójában világosan benne van, hogy a lámpatesteket csak kartávolságon kívül szabad felszerelni, a beállítóeszközök hőmérséklethatárait nem kell alkalmazni. A sín hőmérsékletének mérési feltételeit lásd az IEC szabvány szakaszában. Ez a hőmérsékleti határérték a működéshez szükséges, nem pedig a biztonsághoz ajánlott érték táblázat: A lámpatestekben általánosan alkalmazott anyagok legnagyobb hőmérséklete a szakasz vizsgálati feltételei mellett Alkatrész Legnagyobb hőmérséklet C A lámpatesthez tartozó (külső és belső) huzalozás szigetelése b : Lakkal impregnált, üvegszálas szilikon 200 a Politetrafluoroetilén (teflon: PTFE) 250 Szilikongumi (mechanikailag nem igénybevett) 200 Szilikongumi (mechanikailag igénybevett, csak nyomásra) 170 Normál poli(vinil-klorid) (PVC) Hőálló poli(vinil-klorid) (PVC) Etilén-vinil-acetát (EVA) 90 a 105 a 140 a

151 151 A kiépített vezeték szigetelése (mint a rögzített vezetékhálózat része, nem tartozik a lámpatesthez) a : Védőcső nélkül 90 c A lámpatesthez mellékelt megfelelő védőcsővel 120 Hőre lágyuló műanyagok: Akrilnitril-butadién-sztirol (ABS) 95 Cellulóz-acetát-butirát (CAB) 95 Polimetil-metakrilát (akril) 90 Polisztirol 75 Polipropilén 100 Polikarbonát 130 Poli(vinil-klorid) (PVC) (ha NEM villamos szigetelésre használt) 100 Poliamid (nylon) 120 Hőre keményedő műanyagok: Ásványi töltésű fenol-formaldehid (PF) 165 Cellulóz töltésű fenol-formaldehid (PF) 140 Karbamid-formaldehid (UF) 90 Melamin 100 Üvegszállal erősített poliészter (GRP) 130 Más anyagok: Műgyantával itatott papír/vászon 125 Szilikongumi (ha NEM villamos szigetelésre használt) 230 Gumi (ha NEM villamos szigetelésre használt) 70 Fa, papír, textil és hasonló anyagok 90 a b 15 C-kal kevesebb legyen olyan helyeken, ahol a szigetelés mechanikai igénybevételnek van kitéve, például ahol összeszorították vagy meghajlították azt. A vezetékekre vonatkozó előírások általában más hőmérsékleti határértékeket adnak meg, de azok az értékek folyamatos működés közbeni hőmérsékleteken alapulnak, eltérően a jelen előírásban megadott vizsgálati feltételektől.

152 152 c Ezek a hőmérsékletek az ebben a táblázatban megadott mesterséges vizsgálati feltételek, pl. a huzatmentes burkolat és a lámpatest névleges értékénél nagyobb vizsgálati tápfeszültség mellett, a lehető legnagyobb megengedett értékek. Lényeges megemlíteni, hogy számos országban, az európai létesítési szabványok [HD (384)] és az európai vezetékszabványok (HD 21) 70 C-ra állapítják meg azt a legnagyobb hőmérsékletet, amit a PVC szigetelésű kiépített vezeték a rendeltetésszerű, folyamatos üzemben még képes elviselni Melegedésvizsgálat (rendellenes működés) A rendellenes működési körülményeket megvalósító feltételek mellett (ahol alkalmazható, de a feltételek nem modellezik a lámpatestben fellépő meghibásodást vagy a helytelen alkalmazást) a lámpatest részei és a felerősítő felület ne érjenek el túl nagy hőmérsékletet, és a lámpatesten belüli huzalozás se váljon veszélyessé. MEGJEGYZÉS: A lehetséges veszélyes körülmények tünetei a repedések, a megperzselődések és a deformáció. A sínre szerelt lámpatestek ne okozzák a tartásukra szolgáló síneknek a túlzott felmelegedését. A követelmény teljesülését a szakaszban leírt vizsgálat elvégzésével kell ellenőrizni Vizsgálat A táblázatban felsorolt alkatrészek hőmérsékletét a következő feltételekkel összhangban kell mérni: a) A vizsgálatot akkor kell elvégezni, ha az üzemeltetés során a lámpatest e szakasz 1), 2), 3) vagy 4) pontjában említett esetek szerinti rendellenes állapotba kerülhet, és ha ez az állapot bármelyik alkatrész hőmérsékletét a rendeltetésszerű működés során mérhető érték fölé emelheti (ebben az esetben előzetes próbára lehet szükség). Ha több rendellenes állapot lehetséges, akkor azt az állapotot kell kiválasztani, amely a legkedvezőtlenebbül befolyásolja a vizsgálati eredményeket. A vizsgálat nem alkalmazható a helyhez kötött, nem állítható izzólámpás lámpatestekre, kivéve a 3) pont szerinti esetet. 1) Nem a helytelen használatból származó, lehetséges veszélyes üzemeltetési helyzet; például, ha véletlenül egy állítható lámpatest rövid

153 153 ideig tartó és a lámpatest legkedvezőtlenebb pontjára ható, legfeljebb 30 N nagyságú erő hatására közel hajlik a felerősítő felülethez. 2) Nem a hibás gyártásból vagy a helytelen használatból származó, lehetséges veszélyes áramköri állapot; például egy olyan áramköri állapot, amely a fényforrás vagy a gyújtó élettartama végén következik be (lásd a C mellékletet). 3) Különleges izzólámpához tervezett lámpatestben általános célú izzólámpa alkalmazásából származó, lehetséges veszélyes üzemi állapot; például, ha átmenetileg a különleges lámpát azonos teljesítményű, általános célú lámpával helyettesítik. 4) A lámpa tápfeszültségének előállításához transzformátorral felszerelt lámpatestek szekunder áramkörében (a transzformátort magát is beleértve) keletkező zárlatból származó, lehetséges veszélyes áramköri állapot. A 2) pont szerinti vizsgálat csak a fénycsöves és más kisülőlámpás lámpatestekre alkalmazható. A 4) pont szerinti vizsgálatot rövidre zárt lámpafoglalattal kell elvégezni. A 4) pont szerinti vizsgálat során a lámpából felszabaduló hő által a felerősítő felületen előidézett melegedést az 1) pont szerinti vizsgálattal kell ellenőrizni, míg a transzformátorból felszabaduló hő által előidézett melegedést a foglalat érintkezőinek rövidre zárása mellett kell mérni. A villamos motort tartalmazó lámpatesteket lefogott forgórésszel kell működtetni. MEGJEGYZÉS: Egy vagy több motort tartalmazó lámpatestek esetén a vizsgálatot a legkritikusabb állapot mellett kell végezni (lásd a C mellékletet). A lámpatestet a szakasz a), c), e), f) h) és l) pontjaiban meghatározott feltételek mellett kell vizsgálni. Ezenkívül a következők vonatkoznak: b) A vizsgálófeszültség a következők szerinti legyen. Izzólámpás lámpatestek: a szakasz d) pontja szerint. Fénycsöves és más kisülőlámpás lámpatestek: a névleges feszültség vagy a névleges feszültségtartomány felső értékének 1,1-szerese.

154 154 Motort tartalmazó lámpatestek: a névleges feszültség (vagy a lámpatesten jelölt névleges feszültségtartomány felső határának) 1,1-szerese. Transzformátort/konvertert tartalmazó lámpatestek 4) pont szerinti zárlatvizsgálatnál: a névleges tápfeszültség 0,9 és 1,1-szerese között, amelyik a kedvezőtlenebb. MEGJEGYZÉS Ha a lámpatest izzólámpát és fénycsövet vagy más kisülőlámpát, vagy motort is tartalmaz, akkor a lámpatest táplálásához ideiglenesen két külön tápforrás lehet szükséges. c) Ha a lámpatest működése hibás alkatrész miatt áll le (beleértve a fényforrást is), akkor ezt az alkatrészt ki kell cserélni, és a vizsgálatot tovább kell folytatni. A már elvégzett méréseket nem kell megismételni, de a lámpatest működése a további mérések előtt állandósuljon. Ha azonban veszélyes állapot áll elő, vagy ha valamelyik alkatrész típushibaként használhatatlanná válik, akkor a lámpatestet e vizsgálat szempontjából nem megfelelőnek kell tekinteni. Ha a lámpatestben lévő védőeszköz (például az egyszer vagy ciklikusan működő hő- vagy árammegszakító) a vizsgálat során működésbe lép, akkor végső hőmérsékletnek az elért legnagyobb hőmérsékletet kell tekinteni. d) Ha a lámpatest (a hálózati kapcsokkal közvetlenül párhuzamosan kapcsolt kondenzátoron kívül) más kondenzátort is tartalmaz, akkor ezt a kondenzátort a C melléklet követelményein túlmenően rövidre kell zárni, ha a vizsgálati feltételek során az azon eső feszültség meghaladja az öngyógyuló kondenzátorok esetében a kondenzátor névleges feszültségének 1,25-szorosát, vagy a nem öngyógyuló kondenzátorok esetében a kondenzátor névleges feszültségének 1,3-szeresét. e) Azokat a fém-halogén és nagynyomású nátriumlámpákhoz készült lámpatesteket, amelyek a fényforrás adatlapja szerint az előtét, a transzformátor vagy a gyújtókészülék túlmelegedését okozhatják, a C melléklet b2) pontja szerint kell vizsgálni Értékelés A szakasz szerinti vizsgálat során egyik hőmérséklet se haladja meg 5 C-nál nagyobb mértékben a 12.3., és a táblázatban megadott, vonatkozó értéket, ha a lámpatest t a névleges környezeti hőmérsékletén működik. Abban az

155 155 esetben, ha a vizsgálóburkolat hőmérséklete t a értékétől eltér, akkor az eltérést a táblázatban megadott határértékek alkalmazásakor figyelembe kell venni táblázat: Legnagyobb hőmérsékletek a szakasz vizsgálati feltételei mellett Alkatrész Egy végükön fejelt fénycsövek fejei Legnagyobb hőmérséklet C A vonatkozó IEClámpaszabványban előírtak szerint c Tekercsek t w jelölésű előtétekben vagy transzformátorokban a Lásd a és a táblázatot Tekercsek transzformátorokban, motorokban és hasonló eszközökben, ha a tekercs szigetelése az IEC szerint: A hőállósági osztályú anyag b 150 E hőállósági osztályú anyag b 165 B hőállósági osztályú anyag b 175 F hőállósági osztályú anyag b 190 H hőállósági osztályú anyag b 210 Kondenzátorburkolat: ha t c jelölés nincs 60 ha t c jelölés van t c + 10 Felerősítő felület: A lámpa által megvilágított felület (a szakasz a) 1) pontja szerinti állítható lámpatestek) A lámpa által melegített felület (az IEC szakasza szerinti hordozható lámpatestek) Normál gyúlékony anyagú 130 Nem éghető anyagú felület (jellel vagy figyelmeztető felirattal jelölt lámpatestek) Sín (sínre szerelt lámpatestek esetében) Hálózati csatlakozóaljzatba helyezhető lámpatestek és dugóval egybeépített előtétek/transzformátorok kézzel megmarkolható burkolati részei Nem kell mérni A sín gyártója által megadottak szerint 75

156 156 a b c Ha az előtéten nincs másképpen jelölve, a vagy a táblázat S4.5 oszlopában szereplő legnagyobb hőmérsékletértékeket kell alkalmazni. Az anyagok csoportosítása összhangban van az IEC tel és az IEC os sorozatával. A mérési pont(ok)ra és a hőmérsékleti határértékekre vonatkozó tájékoztatást az IEC C melléklete tartalmazza táblázat: A lámpaműködtető eszközök rendellenes működési körülmények mellett és a névleges feszültség 110%-án üzemelő tekercseinek legnagyobb hőmérséklete Legnagyobb hőmérséklet C S állandó S4.5 S5 S6 S8 S11 S16 ha t w = táblázat: A D6 jelölésű lámpaműködtető eszközök rendellenes működési körülmények mellett és a névleges feszültség 110%-án üzemelő tekercseinek legnagyobb hőmérséklete

157 157 Legnagyobb hőmérséklet C S állandó S4.5 S5 S6 S8 S11 S16 ha t w = MEGJEGYZÉS: A 30 vagy 60 naptól eltérő tartóssági vizsgálattal ellenőrzött lámpaműködtető eszközök esetében a vonatkozó IEC-termékszabvány (2) egyenletét kell használni annak a legnagyobb hőmérsékletnek a meghatározására, amely az elméleti tartóssági vizsgálat kétharmadával egyenlő napok számának felel meg. (Az S állandó és használatának magyarázatát a vonatkozó IEC termékszabvány adja meg.) Melegedésvizsgálat (lámpaműködtető eszköz tekercseinek hibája) Ezek a vizsgálatok csak az olyan normál gyúlékony felületre szerelhetőnek besorolt lámpatestekre vonatkoznak, amelyek olyan lámpaműködtető eszközöket tartalmaznak, amelyek sem a szakasz távolságtartási követelményeinek nem felelnek meg, sem a szakasz szerinti termikus védelemmel nincsenek ellátva. E szakasz követelményei nem vonatkoznak az elektronikus előtétekre, és az olyan kisméretű tekercsekre, amelyek ezekben az alkatrészekben találhatók Hőkioldó nélküli lámpatestek vizsgálata

158 158 A lámpatestet a szakasz a), c), e), f) h) és l) pontjaiban meghatározott feltételek mellett kell vizsgálni. Ezenkívül a következő feltételeket is alkalmazni kell. A lámpatestben lévő lámpaáramkörök 20%-a, de legalább egy lámpaáramkör rendellenes körülmények között működjön (lásd a szakasz a) pontját). Azokat az áramköröket kell kiválasztani, amelyek a legnagyobb termikus hatást gyakorolják a felerősítő felületre. A többi lámpaáramkört rendeltetésszerű feltételek mellett, névleges feszültségről vagy a névleges feszültségtartomány legnagyobb feszültségértékéről kell működtetni. A fenti feltételek mellett (rendellenes állapotban) működő áramköröket a névleges feszültség (vagy a névleges feszültségtartomány legnagyobb feszültségértékének) 0,9, 1,0, és 1,1-szereséről kell működtetni. Amikor a három vizsgálati feszültség mindegyikénél beállt az állandósult állapot, meg kell mérni a legnagyobb tekercshőmérsékletet és a felerősítő felület bármely részének legnagyobb hőmérsékletét. A szűrőtekercset tartalmazó, váltakozó áramról táplált, elektronikus működtetőeszközzel ellátott fénycsöves lámpatestek esetében meg kell határozni azt a feszültséget, amely mellett az üzemi áram a névleges értékű. A szűrőtekercset ezen felszültség 0,9, 1,0, és 1,1-szerese mellett kell működtetni. Amikor a három vizsgálati feszültség mindegyikénél beállt az állandósult állapot, meg kell mérni a legnagyobb tekercshőmérsékletet és a felerősítő felület bármely részének legnagyobb hőmérsékletét. E vizsgálat során a lámpaműködtető eszköz többi része és a fényforrás ne működjék. A követelmény teljesülését a következők szerint kell ellenőrizni. a) A felerősítő felület hőmérséklete ne haladja meg a 130 C-ot, amikor a lámpaáramkör(ök) rendellenes körülmények között a névleges feszültség 1,1- szeresén működik (működnek). b) A névleges feszültség (vagy a névleges feszültségtartomány legnagyobb feszültségének) 0,9, 1,0, és 1,1-szerese mellett mért hőmérsékletekből a lineáris regresszió képletével meg kell határozni a felerősítő felület hőmérsékletének azt az értékét, ami 350 C-os előtét/transzformátor tekercshőmérséklet mellett lép fel. Ha a 0,9-szeres és az 1,1-szeres koordinátáknál a tekercshőmérséklet különbsége 30 K-nél kevesebb, akkor egy

159 159 negyedik pontot is fel kell venni, amelynek koordinátái: tekercs t a, felerősítő felület t a. A grafikonon ábrázolt pontokon át meg kell húzni a legjobban illeszkedő egyenest. A 350 C előtéttekercs hőmérséklethez tartozó becsült felerősítő felület hőmérséklet ne legyen 180 C-nál nagyobb. MEGJEGYZÉS: t a a lámpatest névleges t a értéke. c) A sínre szerelt lámpatestek esetében a sín egyik része se mutasson veszélyes elváltozási tüneteket, például repedést, megperzselődést vagy deformációt Az előtéten vagy transzformátoron kívül elhelyezett hőmérséklet-érzékelő szabályzóval felszerelt lámpatestekre, és a 130 C feletti értékkel jelölt jelű, adott hőmérsékletű, termikusan védett előtétet tartalmazó lámpatestekre vonatkozó vizsgálat. A lámpatestet a szakaszban meghatározottak szerint kell a vizsgálathoz előkészíteni. Az előző feltételek mellett működtetett áramköröket a tekercsen átfolyó, lassan és folyamatosan növekvő árammal addig kell terhelni, amíg a hőkioldó működésbe nem lép. Az időközök és az áramnövelések olyanok legyenek, hogy amennyire csak a gyakorlatban lehetséges, hőmérsékleti egyensúly alakuljon ki a tekercshőmérséklet és a felerősítő felület hőmérséklete között. A vizsgálat alatt folyamatosan mérni kell azon felület legmelegebb részének a hőmérsékletét, amelyre a lámpatestet felerősítették. A hőbiztosítókat tartalmazó lámpatestek vizsgálata ezzel befejeződik. Kézzel visszaállítható hőkioldókkal felszerelt lámpatestek esetében a vizsgálatot háromszor kell megismételni, a vizsgálatok között 30 perces szünetet tartva. Minden 30 perces szünet végén a kioldót vissza kell állítani. Automatikusan visszaálló hőkioldókkal felszerelt lámpatestek esetében a vizsgálatot addig kell folytatni, amíg a felerősítő felület hőmérséklete nem állandósul. Az automatikusan visszaálló hőkioldót az adott feltételek mellett háromszor kell működtetni az előtét ki- és bekapcsolásával. MEGJEGYZÉS: Azokon a kiegészítő transzformátorokon, amelyeket saját burkolatukkal együtt nem vizsgáltak, ezt a vizsgálatot el kell végezni, mivel ezeket a jellemzőket az alkatrészszabvány szerint nem vizsgálták.

160 160 A követelmény teljesülését a következők szerint kell ellenőrizni: A vizsgálat alatt a felerősítő felület egyetlen részének a hőmérséklete se haladja meg a 135 C-ot és ne haladja meg a 110 C -ot akkor, amikor a védőeszköz visszakapcsolja az áramkört (visszakapcsoló típusú védőeszköz esetében), a következő kivétellel: Vizsgálat közben, a védőeszköz bármelyik működési ciklusa alatt, a felületi hőmérséklet meghaladhatja a 135 C -ot, feltéve, hogy azon pillanat, amikor a felületi hőmérséklet először meghaladja a határértéket és a táblázatban feltüntetett legnagyobb hőmérséklet elérésének pillanata közötti időtartam nem haladja meg a táblázatban feltüntetett értéket táblázat: A hőmérséklet túllépésének időbeli korlátozása A felerősítő felület legnagyobb hőmérséklete C 180 felett 175 és 180 között 170 és 175 között 165 és 170 között 160 és 165 között 155 és 160 között 150 és 155 között 145 és 150 között 140 és 145 között 135 és 140 között 135 C feletti hőmérséklet fellépésének legnagyobb időtartama min A vizsgálatok után a következőket kell alkalmazni: A hőbiztosítók és a kézzel visszaállítható hőkioldók esetében a felerősítő felület részeinek legnagyobb hőmérséklete a vizsgálatok közben ne haladja meg a 180 Cot, vagy az automatikusan visszaálló hőkioldók vizsgálata során a 130 C-ot. A vizsgálat után a sínre szerelt lámpatestek esetében a sín egyik része se mutasson veszélyes elváltozási tüneteket, például repedést, megperzselődést vagy deformációt.

161 Melegedésvizsgálat, tekintettel a hőre lágyuló műanyagból készült lámpatestek lámpaműködtető eszközeiben vagy elektronikus eszközeiben előforduló hibaállapotokra Ez a vizsgálat csak azokra a hőre lágyuló műanyagházas lámpatestekre vonatkozik, amelyek nincsenek ellátva a szakasz szerinti, a hőmérséklettől független mechanikai tartószerkezettel. MEGJEGYZÉS: Ez a vizsgálat nem vonatkozik a saját burkolattal rendelkező, az IEC sorozatnak megfelelő önálló transzformátorokra, és az IEC sorozatnak megfelelő, saját burkolattal rendelkező önálló működtetőeszközökre A hőmérséklet-érzékelő szabályzó nélküli lámpatestek vizsgálata Fénycsőelőtét(ek)et tartalmazó, legfeljebb 70 W lámpaterhelésű lámpatestek vizsgálata Három a lámpatestet a szakasz a), c), e), és h) pontjában meghatározott feltételek mellett kell vizsgálni. Ezenkívül a következőket is alkalmazni kell: A vizsgált előtétet (ez az a lámpatest belsejében lévő előtét, amely a lámpatest felépítéséből adódóan a legnagyobb hőhatással van a rögzítési pontokra, a felerősítő felületre és a hozzáférhető részekre) a 32. ábra szerint 4 órára közvetlenül a névleges feszültség 1,1-szeresére kell kapcsolni (előkészítő időszak). Ha a lámpatest belsejében egynél több előtétet használnak, ezek közül csak egyet kell rendellenes állapotban vizsgálni; a többit a névleges feszültség 1,1-szerese mellett rendeltetésszerűen, az áramkörbe kapcsolt megfelelő lámpákkal kell működtetni (a vizsgálat végéig). Az első előkészítő időszakot követően a vizsgált előtét feszültségét a névleges érték 20%-ával meg kell növelni, és 15 percig így kell hagyni. Ha ezalatt az előtét nem hibásodik meg, akkor a feszültséget 10%-os lépésekben, 15 perces időközökben ismételten meg kell növelni, amíg az előtét tönkre nem megy. Ügyelni kell arra, hogy a vizsgálattal nem érintett áramkörök feszültsége a hibaállapot következtében ne növekedjen (ennek ellenőrzésére az előtét áramát mérni kell). Az előtét meghibásodása után a lámpatestet hagyni kell a környezeti hőmérsékletre lehűlni.

162 162 Az elektronikus előtétekre és a bennük lévő kis tekercsekre ezek a követelmények nem vonatkoznak. A W melléklet alternatív módszert tartalmaz e szakasz vizsgálataival szemben. A referencia módszer a szakasz szerinti. MEGJEGYZÉS: A meghibásodási vizsgálat elvégzéséhez védelmet kell használni a tápáramkörben, de ez ne befolyásolja a vizsgálat eredményét. Mivel a vizsgálat során nagy áramok fordulhatnak elő, a vizsgálati áramkört megfelelően védeni kell (lásd az előző megjegyzést). Gondoskodni kell arról, hogy a védelem ne legyen hatással a vizsgálat kimenetelére, és a vizsgálat végén az előtét menjen tönkre; és arról is gondoskodni kell, hogy ez a meghibásodás az előtét tekercsének megszakadása miatt következzen be. Lásd a 32. ábrát. 20 A-es (az IEC szerinti villamos jellemzőkkel rendelkező) biztosító használható. A vizsgálat után a lámpatest megtekintésével kell ellenőrizni, hogy az alkatrészek a helyükön maradtak-e. A lámpatest burkolatának azok a részei, amelyek az áramütés ellen védenek, továbbra is nyújtsanak védelmet az aktív részeknek a 8. főfejezet szerinti szabványos tapintóujjal történő megérintésével szemben Kisülőlámpás, (70 W-nál nagyobb) fénycsöves, 10 VA-nál nagyobb teljesítményű transzformátoros lámpatestek vizsgálata Ezeket a lámpatestet a szakasz a), c), e), f) és h) pontjában meghatározott feltételek mellett kell vizsgálni. Ezenkívül a következőket is alkalmazni kell: A lámpatestben lévő lámpaáramkörök 20%-a, de legalább egy lámpaáramkör rendellenes körülmények között működjék (lásd a szakasz a) pontját). Azt az áramkört (azokat az áramköröket) kell kiválasztani, amelyek a legnagyobb termikus hatást gyakorolják a rögzítési pontra és a megérinthető részekre. A többi lámpaáramkört rendeltetésszerű feltételek mellett, névleges feszültségről kell működtetni. A rendellenes állapotban működő áramkört (áramköröket) a névleges feszültség vagy a névleges feszültségtartomány legnagyobb feszültségértékének) 0,9, 1,0 és 1,1-szereséről kell működtetni. Az állandósult állapot elérése után meg kell mérni a

163 163 legnagyobb tekercshőmérsékletet, valamint a rögzítési pontok és a termikus szempontból leginkább érintett alkatrészek legnagyobb hőmérsékletét. Az elektronikus előtétekben lévő kis tekercsek hőmérsékletét nem kell mérni. A környezeti hőmérsékleten és a névleges feszültség (vagy a névleges feszültségtartomány legnagyobb feszültségének) 0,9, 1,0, és 1,1-szerese mellett mért hőmérsékletekből a lineáris regresszió képletével meg kell határozni a felerősítő felület és az egyéb hozzáférhető részek hőmérsékletének azt az értékét, ami 350 Cos előtét/transzformátor tekercshőmérséklet mellett lép fel. Ha a 0,9-szeres és az 1,1-szeres koordinátáknál a tekercshőmérséklet különbsége 30 K-nél kevesebb, akkor egy negyedik pontot is fel kell venni, amelynek koordinátái: tekercs t a, felerősítő felület t a. A hőre lágyuló műanyagon ezután el kell végezni a szakasz szerinti golyós nyomópróbát a lineáris regresszióval meghatározott hőmérsékleten, de legalább 75 C-on. A benyomódás átmérőjét meg kell mérni, ez ne legyen 2 mm-nél nagyobb. 1. MEGJEGYZÉS: Ez egy hibaállapotban történő vizsgálat, amelyre a szakasz 25 C-os vizsgálata nem vonatkozik. 2. MEGJEGYZÉS: t a a lámpatest névleges t a értéke legfeljebb 10 VA teljesítményű, szerkezetileg zárlatbiztos transzformátoros lámpatestek vizsgálata A szakasz vizsgálati módszere szerinti meghibásodásos vizsgálatot el kell végezni a legfeljebb 10 VA teljesítményű transzformátorokon; az első 4 órás időszak végén a szekunder tekercset rövidre kell zárni. A zárlati áramot a transzformátor meghibásodásáig kell fenntartani; azokat a saját burkolattal rendelkező transzformátorokat (pl. tartalékvilágítási inverter), amelyek bizonyítottan megfelelnek a rájuk vonatkozó biztonsági szabványnak, az e szakasz szempontjából vizsgálat nélkül megfelelőnek lehet tekinteni. A vizsgálat után a lámpatest megtekintésével kell ellenőrizni, hogy az alkatrészek a helyükön maradtak-e. A lámpatest burkolatának azok a részei, amelyek az áramütés ellen védenek, továbbra is nyújtsanak védelmet az aktív részeknek a 8. főfejezet szerinti szabványos tapintóujjal történő megérintésével szemben.

164 164 Mivel a vizsgálat során nagy áramok fordulhatnak elő, a vizsgálati áramkört megfelelően védeni kell (lásd a megjegyzését). Gondoskodni kell arról, hogy a védőeszköz ne legyen hatással a vizsgálat kimenetelére, és a vizsgálat eredményként létrejöjjön a transzformátor tönkremenetele Az előtéten vagy a transzformátoron belül/kívül elhelyezett hőmérséklet-érzékelő szabályzót tartalmazó lámpatestek vizsgálata A lámpatestet ehhez a vizsgálathoz a szakasz első három bekezdésében meghatározottak szerint kell előkészíteni. A rendellenes állapotban működő áramköröket a tekercsen átfolyó, lassan és folyamatosan növekvő árammal addig kell terhelni, amíg a hőmérséklet-érzékelő szabályzó működésbe nem lép. Az időközök és az áramnövelések olyanok legyenek, hogy amennyire csak a gyakorlatban lehetséges, hőmérsékleti egyensúly alakuljon ki a tekercshőmérséklet és a rögzítési pontok, valamint a termikusan leginkább érintett részek hőmérséklete között. Vizsgálat közben folyamatosan mérni kell a vizsgált helyek legnagyobb hőmérsékletét. Kézzel visszaállítható hőkioldókkal felszerelt lámpatestek esetében a vizsgálatot hatszor kell megismételni, a vizsgálatok között 30 perces szünetet tartva. Minden 30 perces szünet végén a kioldót vissza kell állítani. Automatikusan visszaálló hőkioldókkal felszerelt lámpatestek esetében a vizsgálatot a hőmérsékleti egyensúly beálltáig kell folytatni. A transzformátorokon végzett vizsgálatokra vonatkozóan lásd az IEC szakaszát is. A transzformátorokon kívül elhelyezett hőmérséklet-érzékelő szabályzókat az IEC , és a szakasza szerint kell vizsgálni. A rögzítési pontok, és a termikus szempontból leginkább érintett megérinthető pontok hőmérsékletét fel kell jegyezni. A hőre lágyuló műanyagon ezután el kell végezni a szakasz szerinti golyós nyomópróbát a feljegyzett hőmérsékletek legnagyobbikán, de, de legalább 75 C-on. A benyomódás átmérőjét meg kell mérni, ez ne legyen 2 mm-nél nagyobb. 1. MEGJEGYZÉS: Ez egy hibaállapotban történő vizsgálat, amelyre a szakasz vizsgálata és további 25 C-os vizsgálata nem vonatkozik.

165 MEGJEGYZÉS: A (12.7. szakaszban említett) rögzítési pontok egyaránt jelentik az alkatrészek rögzítési pontjait és a lámpatestnek a felerősítő felülethez kapcsolódó rögzítési pontjait. 3. MEGJEGYZÉS: A (12.7. szakaszban említett) megérinthető rész a lámpatest burkolatának külső felületét jelenti. 4. MEGJEGYZÉS: A szakasz követelményei szerint a megérinthető részeken végzett mérések kizárólag a lámpatest/alkatrész rögzítésére szolgáló részekre, vagy az e szabvány 8. főfejezete szerinti aktív részek véletlen megérintésével szemben védőgátat jelentő részekre korlátozódnak. 5. MEGJEGYZÉS: A vizsgálat során a hőre lágyuló műanyag alkatrész legmelegebb pontját kell mérni. Ez pont gyakran a lámpatest burkolatának belső felületén, és nem a külső felületi részeken található. 6. MEGJEGYZÉS: A szakaszban megadott anyaghőmérsékleti határértékek a mechanikai terhelésnek kitett és a mechanikai terhelés nélküli anyagokra egyaránt vonatkoznak. 7. MEGJEGYZÉS: Az N melléklet alkalmazása során a szakasz követelményeit is figyelembe kell venni.

166 FŐFEJEZET: HŐVEL ÉS TŰZZEL SZEMBENI ELLENÁLLÁS, KÚSZÓÁRAM-SZILÁRDSÁG Általános rész E főfejezet a lámpatestek szigetelőanyagból készült, bizonyos részeinek hővel és tűzzel szembeni ellenállására, valamint kúszóáram-szilárdságára vonatkozó követelményeket és vizsgálatokat tartalmazza. A nyomtatott áramköri lapok esetében az IEC követelményeire kell hivatkozni Hővel szembeni ellenállás Az áramütés ellen védelmet nyújtó, szigetelőanyagból készült külső részek és az áramvezető részeket vagy az érintésvédelmi törpefeszültségű részeket helyükön tartó szigetelőanyagú részek kellően hőállóak legyenek. A golyós nyomópróbát nem kell alkalmazni a lámpatestek kiegészítő szigetelést nyújtó, műanyagból készült részeire A követelmény teljesülését a következő vizsgálattal kell ellenőrizni: A vizsgálatot nem kell elvégezni a kerámiaanyagú részeken vagy a huzalozás szigetelésén. A vizsgálatot olyan melegítőszekrényben kell elvégezni, amelynek a hőmérséklete 25 C ± 5 C-kal nagyobb a vonatkozó alkatrész 12. főfejezet szerinti melegedésvizsgálata (rendeltetésszerű működés) során meghatározott üzemi hőmérsékleténél. A melegítőszekrény hőmérséklete az áramvezető részeket vagy az érintésvédelmi törpefeszültségű részeket helyükön tartó részek vizsgálata esetén legalább 125 C, más részek esetén legalább 75 C legyen. A vizsgálandó alkatrész felületét vízszintesen kell elhelyezni, és erre a felületre egy 5 mm átmérőjű acélgolyót kell 20 N erővel rányomni. E vizsgálat céljára alkalmas készülék a 10. ábrán látható. Ha a vizsgálat során a felület meghajlik, akkor azt a részt, amelyre a golyó a nyomást gyakorolja, alá kell támasztani. 1 óra eltelte után a golyót a mintáról el kell távolítani, és a mintát 10 másodpercig hideg vízbe merítve le kell hűteni. Ezután meg kell mérni a benyomódás átmérőjét, amely ne haladja meg a 2 mm-t.

167 A lánggal és a meggyulladással szembeni ellenállás Az áramvezető részeket vagy az érintésvédelmi törpefeszültségű részeket helyzetükben megtartó, szigetelőanyagú részek, és a villamos áramütés ellen védelmet nyújtó, szigetelőanyagú külső részek álljanak ellen a lángnak, és ne gyulladjanak meg. A kerámiától eltérő anyagok esetében a követelmény teljesülését a vagy a szakasz szerinti vizsgálattal kell ellenőrizni, amelyik vonatkozik Az áramvezető részeket helyzetükben megtartó, szigetelőanyagú részek legyenek ellenállóak a következő vizsgálatok során: A vizsgálandó alkatrészeket az IEC szerinti tűlángos vizsgálattal kell ellenőrizni. A vizsgálólángot 10 másodpercig kell alkalmazni a mintának azon a helyén, ahol a legmagasabb hőmérséklet előfordulása várható. Szükség esetén ezt a helyet a 12. főfejezet melegedésvizsgálata során kell meghatározni. Az égés a vizsgálóláng eltávolítása után legfeljebb 30 másodpercig tartson és a mintából lehulló bármilyen égő csepp ne gyújtsa meg a minta alatt lévő alkatrészeket, vagy a minta alatt 200 mm ± 5 mm-re vízszintesen kiterített, az ISO szakasza szerinti selyempapírt. E szakasz követelményeit nem kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor a lámpatest hatásos védelmet nyújt az égő cseppek lehullása ellen Az aktív részeket helyzetükben nem tartó, de az áramütéssel szemben védelmet nyújtó, szigetelőanyagú részek és az érintésvédelmi törpefeszültségű részeket helyzetükben tartó, szigetelőanyagú részek legyenek ellenállóak a következő vizsgálat során: Az egyes részeket 650 C-ra felfűtött, nikkel-króm izzóhuzallal végzett vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálókészülék és a vizsgálati eljárás az IEC ben meghatározottak szerinti legyen. Az izzóhuzal eltávolítása után a minta bármilyen lángolása vagy izzása 30 másodpercen belül szűnjék meg, és az égő vagy megolvadt cseppek ne gyújtsák meg a minta alatt 200 mm ± 5 mm-re vízszintesen kiterített, az ISO szabvány szakasza szerinti egyrétegű selyempapírt.

168 168 E szakasz követelményeit nem kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor a lámpatest hatásos védelmet nyújt az égő cseppek lehullása ellen, vagy ha a szigetelőanyag kerámia Kúszóáram-szilárdság A normál kivitelű lámpatestek kivételével, a lámpatestek azon szigetelőrészei, amelyek áramvezető részeket vagy érintésvédelmi törpefeszültségű részeket helyzetükben megtartanak, vagy ilyen részekkel érintkeznek, elszenesedésnek ellenálló anyagból készüljenek, kivéve, ha azok por vagy nedvesség ellen védettek A követelmény teljesülését a vizsgálati minta három helyén, a következő vizsgálattal kell ellenőrizni. A kerámiából készült alkatrészek kivételével a követelmény teljesülését az IEC szerinti kúszóáram-szilárdsági vizsgálattal kell ellenőrizni, a következők figyelembevételével: Ha a mintadaraboknak nincs legalább 15 mm 15 mm nagyságú sík felületük, akkor a vizsgálat csökkentett méretű sík felületen is elvégezhető, ha a vizsgálat alatt a folyadékcseppek nem folynak le a mintadarabról. A folyadékcseppeket azonban nem szabad mesterséges módszerekkel a felületen tartani. Kétség esetén a vizsgálatot ugyanolyan anyagú, azonos gyártási eljárással készült, és az előírt méretekkel rendelkező, különálló próbadarabon kell elvégezni. Ha a mintadarab vastagsága 3 mm-nél kisebb, legalább két mintadarabot kell egymásra helyezni úgy, hogy együttes vastagságuk legalább 3 mm legyen. A vizsgálatot a mintadarab három helyén, vagy három mintadarabon kell elvégezni. Az elektródák (lásd a 11. ábrát) platinából készüljenek és a vizsgálathoz az IEC szabvány 7.3. szakasza szerinti, A vizsgálóoldatot kell használni A mintadarab a PTI 175 ellenőrző feszültségén meghibásodás nélkül álljon ellen 50 cseppentésnek. A vizsgálat eredménye nem megfelelő, ha a mintadarab felületén az elektródák között kialakuló átvezető útvonalon legalább 2 s-ig 0,5 A vagy nagyobb áram folyik, és ennek következtében a túláramvédelmi relé működésbe lép, vagy ha a mintadarab a túláramvédelmi relé kioldása nélkül meggyullad.

169 169 Az IEC nek az erózió meghatározására vonatkozó 9. fejezetét nem kell figyelembe venni. Az IEC fejezetének a felületkezelésre vonatkozó 2. megjegyzését nem kell figyelembe venni.

170 FŐFEJEZET: CSAVAROS CSATLAKOZÓKAPCSOK Általános rész E főfejezet a lámpatestekbe beépített, csavaros csatlakozókapcsok követelményeit tartalmazza. A követelmények a csavaros csatlakozókapcsok minden típusára vonatkoznak. A csavaros csatlakozókapcsokra a ábra mutat példákat Fogalommeghatározások Hüvelykapocs (pillar terminal) Olyan csatlakozókapocs, amelyben a vezetőt furatba vagy üregbe vezetik be, ahol azt a csavar vagy a csavarok szárának vége alatt szorítják meg. A szorítóerő vagy közvetlenül a csavar szárának vége által, vagy olyan közbenső szorítóelemen keresztül fejthető ki, amelyre a nyomóerőt a csavar szárának vége gyakorolja. Hüvelykapcsokra a 12. ábra mutat példákat Csavaros kapocs (screw terminal) Olyan csatlakozókapocs, amelyben a vezetőt a csavar feje alatt szorítják meg. A szorítóerőt vagy közvetlenül a csavar feje, vagy közbenső rész, például alátét, szorítólemez vagy a vezető kicsúszását megakadályozó szerkezeti elem fejtheti ki. A csavaros kapcsokra a 13. ábra mutat példákat Csavaranyás kapocs (stud terminal) Olyan csatlakozókapocs, amelyben a vezetőt az anya alatt szorítják meg. A szorítóerőt közvetlenül vagy a megfelelő alakú anya vagy közbenső rész, például alátét, szorítólemez, vagy a vezető kicsúszását megakadályozó szerkezeti elem fejtheti ki. Csavaranyás kapcsokra a 13. ábra mutat példákat Nyeregkapocs (saddle terminal) Olyan csatlakozókapocs, amelyben a vezetőt nyereg alatt szorítják meg két vagy több csavar, vagy anya alkalmazásával. Nyeregkapcsokra a 14. ábra mutat példákat.

171 Kábelsarus kapocs (lug terminal) 171 Olyan csavaros vagy csavaranyás kapocs, amelyet kábelsarunak vagy sínnek csavarral vagy anyával történő megszorítására alakítottak ki. Kábelsarus kapcsokra a 15. ábra mutat példákat Köpenykapocs (mantle terminal) Olyan csatlakozókapocs, amelyben a vezetőt a nyílás aljához az anya alatt megfelelően kialakított alátét, zárt anya esetén központi csap szorítja le, vagy az anyától a nyomás átvitele a nyílásban lévő vezetőre egy azonosan hatékony elem segítségével történik. Köpenykapcsokra a 16. ábra mutat példákat Általános követelmények és alapelvek E követelmények a vezetékek vagy hajlékony zsinórvezetékek rézvezetőinek csak szorítás általi csatlakoztatására szolgáló, legfeljebb 63 A áramerősségű, csavarszorítású csatlakozókapcsokra vonatkoznak. Ezek a követelmények nem zárják ki a ábrán mutatott típusoktól eltérő csatlakozókapcsokat A csatlakozókapcsok eltérő kialakításúak és különböző alakúak lehetnek: ezek többek között felölelik azokat a csatlakozókapcsokat, amelyekben a vezetőt közvetlenül vagy közvetve a csavar szárának vége alatt rögzítik, azokat a csatlakozókapcsokat, amelyekben a vezetőt közvetlenül vagy közvetve a csavarfej alatt rögzítik, azokat a csatlakozókapcsokat, amelyekben a vezetőt közvetlenül vagy közvetve a csavaranya alatt rögzítik, és azokat a csatlakozókapcsokat is, amelyeket kizárólag kábelsarukkal vagy sínekkel történő használatra terveztek. E követelmények alkalmazásához az alapelveket a szakasz tartalmazza A csatlakozókapcsok alapvetően csak egyetlen vezető rögzítésére szolgálnak, bár az egyes csatlakozókapcsok által rögzítendő vezetők széles tartományának tulajdoníthatóan, a csatlakozókapcsok néhány esetben alkalmasak lehetnek két olyan vezető rögzítésére is, amelyek névleges keresztmetszete azonos. Ebben az esetben a vezetők együttes keresztmetszete kisebb legyen annál a

172 172 legnagyobb keresztmetszetnél, amelynek befogadására a csatlakozókapcsot tervezték. A csatlakozókapcsok bizonyos típusai, főleg a hüvelykapcsok és a köpenykapcsok, alkalmazhatók felfűzve történő szerelésre is, ha azonos vagy különböző névleges keresztmetszetű, illetve szerkezetű, két vagy több vezetőt kell csatlakoztatni. Ilyen esetekben az ebben a szabványban előírt kapocsnagyságok nem mindig alkalmazhatók A csatlakozókapcsok általában a vezető különleges előkészítése nélkül is alkalmasak a vezetékek és a hajlékony zsinórvezetékek csatlakoztatására, de bizonyos esetekben beavatkozás szükséges a kábelsaruval történő csatlakoztatás vagy a sínhez történő csatlakoztatás megvalósításához A csatlakozókapcsokra olyan számozási rendszert fogadtak el, amely a csatlakozókapocs által befogadható vezetők névleges keresztmetszetein alapul. E besorolási rendszer szerint minden csatlakozókapocs alkalmas az IEC ben vagy az IEC ben megadott névleges keresztmetszet-tartományon belüli vezetők három egymást követő méretének befogadására. Egy kivétellel a vezetők mérete minden tartományon belül, a csatlakozókapocs nagyságának növekedésével, egy mérettel nagyobb lesz. Az egyes csatlakozókapcsokhoz megállapított vezetők névleges keresztmetszeteit a táblázat adja meg, amely azt a legnagyobb vezetőátmérőt is tartalmazza, amelyet minden egyes csatlakozókapocs képes befogadni. A csatlakozókapcsok a megadott névleges tartománynál kisebb keresztmetszetű vezetők rögzítésére is használhatók, ha a vezető rögzítése kellő nagyságú szorítóerő alkalmazásával történik a megfelelő villamos és mechanikai összeköttetés biztosításához táblázat: A kapocsnagyságok szerinti névleges vezető-keresztmetszetek Kapocsnagyság Hajlékony vezetők Névleges keresztmetszetek mm 2 Legnagyobb vezetőátmérő mm Merev vezetők, tömör vagy sodrott Névleges keresztmetszetek mm 2 Legnagyobb vezetőátmérő mm 0 a 0,5 0,75 1 1,45

173 173 1 b 0,75 1 1,5 1,73 0,75 1 1,5 1, ,5 2,5 2,21 1 1,5 2,5 2,13 3 1,5 2,5 4 2,84 1,5 2,5 4 2,72 4 c 2, ,87 2, ,34 5 2, , , , , , ,83 a Merev vezetőkhöz nem alkalmas. 0,4 mm 2 (lásd az szakaszt). keresztmetszetű hajlékony vezetőkhöz alkalmas b 0,5 mm 2 névleges keresztmetszetű hajlékony vezetőkhöz is alkalmas, ha a vezető vége önmagához vissza van hajlítva. c Néhány különleges szerkezetű, 6 mm 2 alkalmas. névleges keresztmetszetű hajlékony vezetőhöz nem A csatlakozókapocs tegye lehetővé a táblázatban megadott névleges keresztmetszetű rézvezetők megfelelő csatlakoztatását és a vezetőtér legalább olyan méretű legyen, ahogy azt a 12., 13., 14. vagy a 16. ábra megadja, amelyik megfelelő. Ezek a követelmények nem vonatkoznak a kábelsarus kapcsokra táblázat: A legnagyobb áram szerinti névleges vezető-keresztmetszetek A kapcson átfolyó legnagyobb áram A Hajlékony vezetők Névleges keresztmetszetek a mm 2 Kapocsnagyság Merev vezetők tömör vagy sodrott Névleges keresztmetszetek a mm 2 Kapocsnagyság 2 0, , ,75 1, ,75 1, , ,5 2 1, , , , , ,5 6 4 vagy 5 b

174 174 a b Ezek a követelmények nem vonatkoznak azokra a csatlakozókapcsokra, amelyeket a lámpatestek különböző alkatrészeinek olyan vezetékekkel vagy zsinórvezetékkel történő összekötésére alkalmaznak, amelyek nem felelnek meg az IEC nek vagy az IEC nek, ha e szabvány egyéb követelményei teljesülnek. A 4-es nagyságú csatlakozókapcsok nem alkalmasak néhány különleges szerkezetű, 6 mm 2 névleges keresztmetszetű, hajlékony vezetőhöz, ezért ilyen esetekben 5-ös nagyságú csatlakozókapcsot kell alkalmazni. A követelmény teljesülését megtekintéssel, méréssel és az előírt legkisebb és legnagyobb keresztmetszetű vezetők bekötésével kell ellenőrizni A csatlakozókapcsok tegyék lehetővé a vezetők megfelelő csatlakoztatását. A követelmény teljesülését a szakasz összes vizsgálatának elvégzésével kell ellenőrizni Mechanikai vizsgálatok A hüvelykapcsok esetében a szorítócsavar és a teljesen bedugott vezető vége közötti távolság legalább a 12. ábrán megadott értékű legyen. A szorítócsavar és a vezető vége közötti legkisebb távolság csak azokra a hüvelykapcsokra vonatkozik, amelyeken keresztül a vezető nem tud áthaladni. A köpenykapcsok esetében a kapocs rögzített része és a kapocsba teljesen bedugott vezető vége közötti távolság legalább a 16. ábrán megadott értékű legyen. A követelmény teljesülését, a táblázatban megadott legnagyobb keresztmetszetű tömör vezető teljes behelyezése és rögzítése után, méréssel kell ellenőrizni A csatlakozókapcsok kialakítása vagy elhelyezése olyan legyen, hogy se a tömör vezető, se a sodrott vezető elemi szála ne tudjon kicsúszni a rögzítőcsavarok vagy a csavaranyák meghúzása közben. E követelmény nem vonatkozik a kábelsarus kapcsokra. A kizárólag a (külső) kiépített vezetékhez történő állandó csatlakoztatásra tervezett, helyhez kötött lámpatestek esetében e követelmény csak a tömör vagy merev, sodrott vezetők használatára vonatkozik. A vizsgálatot merev, sodrott vezetőkkel kell elvégezni. A követelmény teljesülését a következő vizsgálattal kell ellenőrizni:

175 175 A csatlakozókapcsokba a táblázatban megadott szerkezetű vezetőt kell bekötni táblázat: A vezetők szerkezete Kapocsnagyság A sodratban lévő elemi szálak száma és névleges átmérője (n mm) Hajlékony vezetők Merev, sodrott vezetők , ,25 7 0, ,25 7 0, ,30 7 0, ,30 7 1, ,30 7 1, ,40 7 1, ,40 7 2,14 A csatlakozókapocsba való bedugás előtt a merev vezetők elemi szálait ki kell egyenesíteni, a hajlékony vezetők elemi szálait pedig egy irányba úgy kell megcsavarni, hogy megközelítőleg 20 mm hosszon egy teljes, egyenletes elcsavarodás jöjjön létre. A vezetőt a csatlakozókapocsba az előírt legkisebb távolságra, vagy ha nincs előírt távolság, akkor addig kell bedugni, amíg az a csatlakozókapocs hátsó oldalán éppen ki nem áll. A vezető helyzete olyan legyen, amely a leginkább elősegíti az elemi szál kicsúszását. Ezután a rögzítőcsavart a táblázat megfelelő oszlopában megadott nyomaték kétharmadával meg kell húzni. A hajlékony vezetők esetében a vizsgálatot meg kell ismételni egy olyan új, másik vezetővel is, amelynek elemi szálai a korábban említett módon, de ellentétes irányban vannak megcsavarva. Vizsgálat közben a vezető egyetlen elemi szála se csússzon ki a rögzítőelem és az oldalirányú kicsúszást megakadályozó szerkezeti rész közötti résen Az 5-ös kapocsnagyságig bezárólag a csatlakozókapcsok tegyék lehetővé a vezető különleges előkészítés nélküli csatlakoztatását.

176 176 E követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni. MEGJEGYZÉS: A különleges előkészítés kifejezés a vezető elemi szálainak kiegészítő ónozását, kábelsaruk alkalmazását, szemek hajlítását stb. jelenti, azonban nem tartozik ide a vezető újraformázása a csatlakozókapocsba való bevezetése előtt, vagy a sodrott vezető megcsavarása a vezetővég egyesítése céljából. A hajlékony vezető előónozott elemi szálainak melegítés útján, további ón alkalmazása nélkül történő egyesítése nem tekinthető különleges előkészítésnek A csatlakozókapcsok megfelelő mechanikai szilárdságúak legyenek. A vezetők megszorítására szolgáló csavarok és anyák ISO metrikus menetűek legyenek. A külső huzalozás csatlakozókapcsai ne szolgáljanak semmilyen más alkatrész rögzítésére, azzal a kivétellel, hogy azok belső vezetőket is rögzíthetnek, ha ezek elhelyezkedése kizárja saját elmozdulásukat a külső vezetők csatlakoztatása során. A csavarok ne legyenek olyan fémből, amely lágy vagy deformálódásra hajlamos, mint például a cink vagy az alumínium. A követelmény teljesülését megtekintéssel és a , , és a szakasz vizsgálataival kell ellenőrizni A csatlakozókapcsok korrózióállóak legyenek. A követelmény teljesülését a 4. főfejezet szerinti korrózióállósági vizsgálattal kell ellenőrizni A csatlakozókapcsokat a lámpatesthez vagy a sorozatkapocshoz kell rögzíteni, vagy más módon helyzetében meg kell tartani. A rögzítőcsavarok vagy csavaranyák meghúzása vagy lazítása során a csatlakozókapcsok ne mozduljanak el, a belső huzalozás ne legyen feszítésnek kitéve, valamint a kúszóáramutak és légközök ne csökkenjenek a 11. főfejezetben előírt értékek alá. Ezek a követelmények nem jelentik azt, hogy a csatlakozókapcsok kialakítása megakadályozza azok elfordulását vagy elmozdulását, de minden mozgást kellő mértékben korlátozni kell annak érdekében, hogy e szabvány követelményei teljesüljenek. A kiöntőanyag vagy műgyanta alkalmazása csak akkor tekinthető megfelelő védelemnek a csatlakozókapocs lazulásával szemben, ha a kiöntőanyag vagy

177 177 műgyanta a rendeltetésszerű használat során nincs mechanikai igénybevételnek kitéve, és hatásosságukat nem befolyásolja károsan az a hőmérséklet, amelyet a csatlakozókapocs a 12. főfejezet szerinti legkedvezőtlenebb körülmények között elér. E követelmény teljesülését megtekintéssel, méréssel és a következő vizsgálattal kell ellenőrizni: A csatlakozókapocsba a táblázatban megadott legnagyobb névleges keresztmetszetű, merev rézvezetőt kell behelyezni. A csavarokat és csavaranyákat alkalmas vizsgáló-csavarhúzóval vagy csavarkulccsal ötször kell meghúzni és meglazítani a táblázat megfelelő oszlopában vagy a 12., 13., 14., 15. vagy a 16. ábra megfelelő táblázatában megadott nyomatékértékek közül a nagyobbik értékű nyomatékkal táblázat: Csavarokra és csavaranyákra vonatkozó nyomatékértékek Névleges menetátmérő Nyomaték Nm mm I. II. III. IV. V. 2,8-ig bezárólag 0,2 0,4 0,4 2,8 felett 3,0-ig bezárólag 0,25 0,5 0,5 3,0 felett 3,2-ig bezárólag 0,3 0,6 0,6 3,2 felett 3,6-ig bezárólag 0,4 0,8 0,8 3,6 felett 4,1-ig bezárólag 0,7 1,2 1,2 1,2 1,2 4,1 felett 4,7-ig bezárólag 0,8 1,2 1,8 1,8 1,8 4,7 felett 5,3-ig bezárólag 0,8 1,4 2,0 2,0 2,0 5,3 felett 6,0-ig bezárólag 1,8 2,5 3,0 3,0 6,0 felett 8,0-ig bezárólag 2,5 3,5 6,0 4,0 8,0 felett 10,0-ig bezárólag 3,5 4,0 10,0 6,0 10,0 felett 12,0-ig bezárólag 4,0 8,0 12,0 felett 15,0-ig bezárólag 5,0 10,0 A vezetőt a csavar vagy a csavaranya minden meglazítása után meg kell mozgatni.

178 178 Az I. oszlop olyan fej nélküli csavarokra vonatkozik, amelyek a csavar meghúzásakor nem állnak ki a furatból, továbbá olyan egyéb csavarokra is, amelyek nem húzhatók meg a csavar átmérőjénél szélesebb pengéjű csavarhúzóval. A II. oszlop a zárt anyás köpenykapcsok olyan csavaranyáira vonatkozik, amelyeket csavarhúzóval húznak meg. A III. oszlop olyan egyéb csavarokra vonatkozik, amelyeket csavarhúzóval húznak meg. A IV. oszlop olyan csavarokra és a köpenykapcsok anyáitól eltérő, olyan csavaranyákra vonatkozik, amelyeket a csavarhúzótól eltérő eszközzel húznak meg. Az V. oszlop azoknak a köpenykapcsoknak a csavaranyáira vonatkozik, amelyek esetében a csavaranyát a csavarhúzótól eltérő eszközzel húzzák meg. Ha a csavarnak a csavarhúzóval való meghúzáshoz horonnyal ellátott hatlapú feje van és a III. és a IV. oszlop értékei különböznek, akkor a vizsgálatot kétszer kell elvégezni, először a IV. oszlopban megadott nyomatékot a hatlapú fejre alkalmazva, majd ezután egy másik mintakészleten a III. oszlopban megadott nyomatékot csavarhúzó útján kifejtve. Ha a III. és a IV. oszlop értékei azonosak, a vizsgálatot csak csavarhúzóval kell elvégezni. A vizsgálat folyamán a csatlakozókapcsok ne lazuljanak meg, és ne lépjen fel olyan károsodás, például a csavarok törése vagy a fejhornyok, menetek, alátétek vagy kengyelek rongálódása, amely a csatlakozókapcsok további használatát károsan befolyásolja. Köpenykapcsok esetén a jellemző névleges átmérő a horonnyal ellátott menetes csap átmérője. A vizsgáló-csavarhúzó pengéjének alakja illeszkedjen a vizsgálandó csavar fejéhez. A csavarokat és a csavaranyákat nem szabad lökésszerűen, rántásokkal meghúzni A csatlakozókapcsok a vezetőt fémfelületek között, megbízhatóan szorítsák meg. Kábelsarus kapcsok esetén a kapocs rugós alátéttel vagy azzal legalább egyenértékű lazulás elleni biztosítással legyen ellátva, és a rögzítőtéren belüli felület sima legyen.

179 179 Köpenykapcsok esetén a megbízható érintkezés érdekében a vezető számára kialakított tér alját enyhén le kell kerekíteni. A követelmény teljesülését megtekintéssel és a következő vizsgálattal kell ellenőrizni: A csatlakozókapcsokba a táblázatban megadott legkisebb és legnagyobb névleges keresztmetszetű merev vezetőket kell bekötni, a kapocscsavaroknak a táblázat megfelelő oszlopában megadott nyomaték kétharmadával történő meghúzásával. Ha a csavarnak horonnyal ellátott hatlapú feje van, akkor arra a táblázat III. oszlopában megadott érték kétharmadával egyenlő nyomatékot kell alkalmazni. Ezt követően mindegyik vezetőt a táblázatban, N-ban megadott értékű húzóerőnek kell alávetni. A húzóerőt hirtelen rántások nélkül, a vezető számára kialakított tér hossztengelyének irányában, 1 percig kell kifejteni táblázat: A vezetőre ható húzóerők Kapocsnagyság Húzóerő (N) A vizsgálat során a vezető észrevehetően ne mozduljon el a kapocsban A csatlakozókapcsok úgy szorítsák meg a vezetőt, hogy az jelentősen ne károsodjon. A követelmény teljesülését a táblázatban megadott legkisebb és legnagyobb névleges keresztmetszetű vezetők egyszeri bekötése és bontása után, a vezetők megtekintésével kell ellenőrizni. A vezető rögzítésére alkalmazott nyomaték a táblázatban megadott érték kétharmadával legyen egyenlő. Ha a csavarnak horonnyal ellátott hatlapú feje van, akkor az alkalmazott nyomaték a táblázat IV. oszlopában megadott érték kétharmadával legyen egyenlő. Megjegyzés: A vezetők jelentősen károsodtak, ha mély vagy éles benyomódások láthatók rajtuk.

180 FŐFEJEZET: CSAVAR NÉLKÜLI CSATLAKOZÓKAPCSOK ÉS VILLAMOS KÖTÉSEK Általános rész E főfejezet a külső huzalozásnak a lámpatestbe való bekötésére és a belső huzalozás legfeljebb 2,5 mm 2 keresztmetszetű tömör vagy sodrott rézvezetőinek a lámpatesten belüli rögzítésére szolgáló, csavar nélküli csatlakozókapcsok és villamos kötések követelményeit tartalmazza. A csavar nélküli csatlakozókapcsokra és villamos kötésekre néhány példát a 17., a 18. és a 19. ábra mutat. További példák az IEC ben találhatók Fogalommeghatározások Csavar nélküli csatlakozókapcsok (screwless terminals) Villamos áramkörökben csavarok nélkül, mechanikus eszközökkel történő csatlakozások létrehozásához szükséges alkatrészek Nem bontható kötések (permanent connections) Olyan kötések, amelyeket ugyanazzal a vezetővel csak egyszer lehet megvalósítani (például huzalrácsavarás vagy huzalsajtolás) Bontható kötések (non-permanent connections) Olyan kötések, amelyek lehetővé teszik a vezetékszerelvények vagy a vezetők többszöri csatlakoztatását és bontását (például a tűs vagy lapos, és a rátolható csatlakozók vagy egyes rugós típusú csatlakozókapcsok) Vezetékszerelvények (lead assemblies) Olyan vezetők, amelyek rendszerint nem bontható kötéssel, kiegészítő alkatrészekkel vannak felszerelve Előkészítés nélküli vezetők (non-prepared conductors) Különleges előkészítés vagy kiegészítő alkatrészek nélküli vezetők. A vezető felfedésére azonban a szigetelés eltávolítható. MEGJEGYZÉS: A különleges előkészítés kifejezés a vezető elemi szálainak kiegészítő ónozását, kábelsaruk, lapos és rátolható csatlakozók alkalmazását, szemek hajlítását stb. jelenti, azonban nem

181 181 tartozik ide a vezető újraformázása a csatlakozókapocsba való bevezetése előtt, vagy a sodrott vezető megcsavarása a vezetővég egyesítése céljából. A hajlékony vezető előónozott elemi szálainak melegítés útján, további ón alkalmazása nélkül történő egyesítése nem tekinthető különleges előkészítésnek Vizsgálati áram (test current) A csatlakozókapocsra vagy a kötésre a gyártó által megadott áram. Ha a csatlakozókapcsok valamely alkatrésznek a részei, akkor a vizsgálati áram az alkatrész névleges árama legyen Általános követelmények A csatlakozókapcsok vagy kötések áramvezető részeit a következő anyagok egyikéből kell készíteni: réz; legalább 58% rezet tartalmazó ötvözet hidegen alakított alkatrészekhez vagy legalább 50% rezet tartalmazó ötvözet egyéb alkatrészekhez; olyan egyéb fém, amely a korrózióval szembeni ellenállás és a mechanikai tulajdonságok szempontjából nem rosszabb a réznél A csatlakozókapcsok és kötések kellő nyomóerővel úgy szorítsák meg a vezetőt, hogy az jelentősen ne károsodjon. A vezetőt fémfelületek között kell megszorítani. A legfeljebb 2 A névleges áramú áramkörökhöz azonban a csatlakozókapcsok tartalmazhatnak egy nemfémes felületet is, ha a szakasz követelményei teljesülnek. A szigetelést átszúró csatlakozókapcsok vezetékág-csatlakozás létrehozására csak, lámpatestek érintésvédelmi törpefeszültségű áramköreiben, vagy egyéb lámpatestekben nem bontható és nem újrahuzalozható kötésekként fogadhatók el. MEGJEGYZÉS: A vezetők jelentősen károsodtak, ha mély vagy éles benyomódások láthatók rajtuk A csatlakozókapcsok kialakítása olyan legyen, hogy a vezetőnek a kapocsba történő megfelelő behelyezése után a vezető végének további benyomódását egy végelzáró akadályozza meg.

182 A csatlakozókapcsok legyenek alkalmasak előkészítés nélküli vezetők befogadására, a vezetékszerelvényekhez használt csatlakozókapcsokat kivéve (lásd a szakaszt). A , és a szakasz szerinti követelmények teljesülését a csatlakozókapcsok vagy a kötések megtekintésével kell ellenőrizni, a megfelelő vezetőkkel történő felszerelés és a vagy a szakasz szerinti melegítési vizsgálatok után A villamos csatlakozások úgy legyenek kialakítva, hogy a jó villamos vezetést biztosító érintkezőnyomás átvitele csak kerámián, tiszta csillámon vagy olyan anyagon keresztül történjen, amelynek tulajdonságai ezekkel legalább egyenértékűek, hacsak nincs a fémrészekben kellő rugalmasság a szigetelőanyag esetleges alakváltozásának kiegyenlítésére (lásd a 17. és a 18. ábrát) Egyértelmű legyen, hogy milyen módon kell megvalósítani a vezetőnek a rugós típusú, bontható, csavar nélküli csatlakozókapocsba való bekötését, valamint abból való bontását. A vezető bontása a vezetőre alkalmazott húzáson kívül más műveletet is igényeljen, és olyan legyen, hogy azt kézzel, vagy egyszerű, általában hozzáférhető eszközzel lehessen megvalósítani A több vezető csatlakoztatására alkalmas rugós csatlakozókapcsok az egyes vezetőket egymástól függetlenül rögzítsék. A bontható kötésekhez kialakított csatlakozókapcsok tegyék lehetővé a vezetők egyszerre történő vagy egyenkénti bontását A csatlakozókapcsokat megfelelő módon rögzíteni kell a készülékhez vagy egy sorozatkapocshoz, vagy más módon helyzetükben meg kell tartani. A csatlakozókapcsok nem lazulhatnak meg a vezetők csatlakoztatásakor vagy bontásakor. A követelmény teljesülését megtekintéssel, és kétség esetén a vagy a szakasz szerinti mechanikai vizsgálatok elvégzésével kell ellenőrizni. A vizsgálat során a csatlakozókapcsok ne lazuljanak meg és ne lépjen fel olyan károsodás, amely a kapcsok további használatát befolyásolja.

183 183 Az előző követelmények nemcsak a készülékekhez rögzített, hanem a külön szállított csatlakozókapcsokra is vonatkoznak. A kiöntőanyaggal történő rögzítés, egyéb rögzítőeszköz nélkül, nem tekinthető megfelelőnek. Az önkeményedő műgyanták azonban használhatók olyan csatlakozókapcsoknak a rögzítésére, amelyek a rendeltetésszerű használatban nincsenek kitéve csavaró igénybevételnek A csatlakozókapcsok és kötések álljanak ellen a rendeltetésszerű használatban előforduló mechanikai, villamos és termikus igénybevételeknek. A követelmény teljesülését a 15.5., 15.6., vagy a szakasz szerinti vizsgálatokkal kell ellenőrizni, amelyik vonatkozik A gyártóknak közölniük kell annak a vezetőnek a méretét vagy méreteit, amelyhez az alkatrészt tervezték, és a vezető típusát is, például hogy tömör vagy sodrott Általános vizsgálati előírások A minták előkészítése A lámpatesten belüli csatlakozókapcsok vagy kötések vizsgálata előtt, ha vonatkozik, a lámpatesten el kell végezni a 9. főfejezet szerint a " Por, szilárd testek és nedvesség behatolása elleni védelem" vizsgálatát Vizsgálóvezetők A vizsgálatokat a gyártó által ajánlott típusú és méretű rézvezetőkkel kell elvégezni. Ha többféle vezető használható, a vizsgálathoz a legkisebbet és a legnagyobbat kell kiválasztani Többvezetős csatlakozókapcsok Azokat a csavar nélküli csatlakozókapcsokat, amelyek több vezető egyidejű csatlakoztatására is alkalmasak, a gyártó által meghatározott számú vezetővel kell vizsgálni Többutas csatlakozókapcsok A kapocs-csoportban vagy kapocslécben, például egy előtét sorozatkapcsában lévő minden egyes csatlakozókapcsot különálló mintaként lehet kezelni Vizsgálati mennyiség

184 184 A szakaszban meghatározott vizsgálatokat négy csatlakozókapcson (vagy kötésen) kell elvégezni. Legalább három csatlakozókapocs feleljen meg a követelményeknek. Ha egy csatlakozókapocs nem felel meg, akkor további négy kapcsot kell vizsgálni és ezek mindegyikének meg kell felelnie a követelményeknek. A szakaszban meghatározott vizsgálatokat tíz csatlakozókapcson kell elvégezni A belső huzalozás csatlakozókapcsai és kötései Mechanikai vizsgálatok A csatlakozókapcsoknak és kötéseknek megfelelő mechanikai szilárdsága legyen. A követelmény teljesülését a és a szakasz szerinti vizsgálatokkal kell ellenőrizni Bontható kötések A csatlakozókapcsok (vagy kötések) mechanikai szilárdságát négy csatlakozókapocsból álló készleten kell ellenőrizni. Ha a lámpatesten belüli csatlakozókapcsok nem azonos kialakításúak, akkor mindegyik kialakítás négy kapcsát tartalmazó készleten kell a vizsgálatot elvégezni. Ezt a vizsgálatot csak azokra az alkatrészekre kell alkalmazni, amelyeken a felhasználó az üzembe helyezés előtt szerelést végezhet a lámpatest teljes összeállítása céljából Rugós típusú csatlakozókapcsok esetén (lásd a 18. ábrát) a vizsgálatot a gyártó által előírt méretű tömör rézvezetővel vagy vezetőkkel kell elvégezni. Ha többféle vezető használható, a vizsgálathoz a legkisebbet és a legnagyobbat kell kiválasztani. A négy csatlakozókapocs közül kettőt a legkisebb keresztmetszetű vezetőkkel, a fennmaradó másik kettőt pedig a legnagyobb keresztmetszetűekkel kell vizsgálni. A vezetőket mindegyik csatlakozókapocsnál ötször kell csatlakoztatni és bontani. Az első négy csatlakoztatáshoz minden alkalommal új vezetőket kell használni. Az ötödik csatlakoztatás esetében ugyanazt a vezetőt kell használni, mint a negyedik csatlakoztatás során, és a vezetőt ugyanazon a helyen kell megszorítani. Minden csatlakoztatáskor a vezetőket ütközésig kell benyomni a csatlakozókapcsokba.

185 185 Ha a csatlakozókapocs sodrott vezetőkhöz is alkalmas, akkor további vizsgálatot kell végezni egy merev, sodrott rézvezetővel. Ha azonban többféle vezető is használható, akkor a vizsgálathoz a legkisebb és a legnagyobb keresztmetszetű vezetőket kell kiválasztani. Minden vezetőt csak egyszer szabad kitenni a tömör rézvezetőkkel történő vizsgálat esetében már használt, megfelelő csatlakozókapoccsal végzett, csatlakoztatási és bontási műveletnek. Az utolsó csatlakoztatás után mindegyik vezetőt 4 N erővel történő húzásvizsgálatnak kell alávetni A tűs vagy lapos és a rátolható típusú csatlakozókat is 4 N erővel történő húzásvizsgálatnak kell alávetni. A húzást hirtelen rántások nélkül, 1 percig kell a vezető vagy vezetékszerelvény használati vagy behelyezési irányával ellentétes irányban alkalmazni. A vizsgálat alatt a vezető vagy a vezetékszerelvény ne jöjjön ki a csatlakozókapocsból, és se a csatlakozókapocs, se a vezető vagy a vezetékszerelvény ne essen át olyan változáson, amely a további használatukat károsan befolyásolja. A vezető vagy a vezetékszerelvény használatához vagy behelyezéséhez szükséges legnagyobb erő ne haladja meg az 50 N-t, és a tűs vagy lapos valamint a rátolható típusú csatlakozók esetében a bontáshoz szükséges erő se lépje túl ezt az értéket Nem bontható kötések A kötés teljes mértékben maradjon hatásos a vezetők behelyezési irányával ellentétes irányú, 20 N húzóerő 1 percig tartó alkalmazása során. Bizonyos esetekben az erő megfelelő alkalmazásához különleges szerszámra lehet szükség (például a huzalrácsavarásos csatlakozókapcsok esetében). A többvezetős csatlakozókapcsokat az előző erőnek minden vezetőre való egyenkénti alkalmazása mellett kell vizsgálni Villamos vizsgálatok A csatlakozókapcsok és a kötések megfelelő villamos működést biztosítsanak. A követelmény teljesülését a és a szakasz vizsgálataival kell ellenőrizni.

186 Az átmeneti ellenállás vizsgálata 186 A csatlakozókapcsok (vagy kötések) villamos működését négy csatlakozókapocsból álló készleten kell ellenőrizni. Ha a lámpatesten belüli csatlakozókapcsok nem azonos kialakításúak, akkor mindegyik kialakítás négy csatlakozókapcsát tartalmazó készleten kell a vizsgálatot elvégezni Rugós típusú csatlakozókapcsok esetén a szakasz szerinti vizsgálatot négy, szigeteletlen, tömör rézvezetővel kell elvégezni. Ha többféle vezető használható, akkor két csatlakozókapcsot a legkisebb keresztmetszetű vezetőkkel, a fennmaradó másik kettőt pedig a legnagyobb keresztmetszetű vezetőkkel kell vizsgálni A tűs vagy lapos és a rátolható típusú csatlakozókapcsok esetében a szakasz szerinti vizsgálatot vezetékszerelvényekkel kell elvégezni A vezetőjével felszerelt mindegyik csatlakozókapcsot a vizsgálati árammal (váltakozó vagy egyenárammal) kell terhelni, majd 1 óra múlva, a vizsgálati áramterhelés további fenntartása mellett, meg kell mérni a csatlakozókapcson keresztüli feszültségesést. A mérési pontok a lehető legközelebb essenek ahhoz az érintkezési ponthoz, amelynek a feszültségesését mérjük.. A mért feszültségesés ne haladja meg a 15 mv-ot. Az egyes csatlakozásokhoz vagy érintkezési pontokhoz tartozó feszültségesést külön-külön kell értékelni; például a vezetőnek a rátolható csatlakozóhüvelyhez történő csatlakozását, a rátolható csatlakozóhüvelynek a csaphoz történő csatlakozásától függetlenül kell figyelembe venni. Két, egymástól szét nem választható csatlakozás együttesen mért teljes feszültségesése ne haladja meg az ebben a szakaszban megadott érték kétszeresét Melegítési vizsgálatok A legfeljebb 6 A névleges áramú csatlakozókapcsokat (vagy kötéseket) áramterhelés nélkül 25 ciklusból álló öregítési vizsgálatnak kell alávetni. Minden ciklus 30 perces, a nagyobb értéket figyelembe vevő, T ± 5 C vagy 100 ± 5 C hőmérsékleten való tartásból, és az ezt követő 15 C és 30 C közötti hőmérsékletre történő hűlési szakaszból álljon. A 6 A feletti névleges áramú csatlakozókapcsokat (vagy kötéseket) 100 ilyen ciklusból álló öregítési vizsgálatnak kell alávetni.

187 187 MEGJEGYZÉS: A T hőmérséklet a T-jelölésű alkatrészek, például a lámpafoglalatok legnagyobb névleges hőmérsékletét jelöli A feszültségesést ismét meg kell mérni minden egyes csatlakozókapcson: a) a 10. és a 25. ciklus után, a legfeljebb 6 A névleges áramú csatlakozókapcsok esetében; b) az 50. és a 100. ciklus után, a 6 A feletti névleges áramú csatlakozókapcsok esetében. Ha a csatlakozókapcsok feszültségesése a két eset egyikénél sem haladja meg 50%-nál nagyobb mértékben ugyanazon csatlakozókapcson a szakasz szerint mért feszültségesési értékeket, vagy ha a feszültségesés növekedése 2 mvnál kisebb, akkor a csatlakozókapcsok megfelelnek a követelménynek. Ha bármelyik csatlakozókapocs feszültségesése meghaladja a 22,5 mv-ot, akkor a csatlakozókapcsot nem megfelelőnek kell minősíteni. Ha a csatlakozókapcsok egyikének esetében az a) vagy b) pont szerint mért feszültségesés 50%-nál nagyobb mértékben, de legfeljebb 2 mv-tal meghaladja ugyanazon csatlakozókapcson a szakasz szerint mért feszültségesést, de nem haladja meg a 22,5 mv-ot, akkor a négy csatlakozókapcsot áramértéktől függően, 25 vagy 100 ciklusból álló, új öregítési vizsgálatnak kell alávetni, de áramterhelés nélkül. A 10. és a 25. vagy az 50. és a 100. ciklusok után (a névleges áram értékétől függően) a feszültségesést újra meg kell mérni. A feszültségesés egyik csatlakozókapocs esetében se haladja meg a 22,5 mv-ot. Két, egymástól el nem választható csatlakozás együttesen mért teljes feszültségesése ne haladja meg az ebben a szakaszban megadott érték kétszeresét Ha a csatlakozókapocs kialakítása olyan, hogy a vezető leszorítása egy szigetelőanyagú felülettel szemben történik, akkor ez a felület ne deformálódjon a melegítési vizsgálatok során. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni.

188 A külső huzalozás csatlakozókapcsai és kötései Vezetők A rugós típusú csatlakozókapcsok legyenek alkalmasak a táblázatban megadott névleges keresztmetszetű, tömör vagy sodrott, merev vezetők csatlakoztatására táblázat: A vezetők névleges értékei A csatlakozókapcsok legnagyobb névleges árama A A vezetők névleges keresztmetszete mm 2 6 0, > 1-1,5 16 > 1,5 2,5 MEGJEGYZÉS: A csatlakozókapcsokra rendszerint besorolási nagyságukkal hivatkoznak. A 0 kapocsnagyság például, általában 6 A névleges terhelhetőséget jelent. Ha az alkatrész névleges értéke kisebb a tényleges terhelhetőségnél, akkor az alkatrész névleges értékét kell figyelembe venni. A követelmény teljesülését megtekintéssel, méréssel és az előírt legkisebb és legnagyobb keresztmetszetű vezető felszerelésével kell ellenőrizni Mechanikai vizsgálatok A csatlakozókapcsoknak és kötéseknek megfelelő mechanikai szilárdságuk legyen. A követelmény teljesülését a és a szakasz szerinti vizsgálatokkal kell ellenőrizni, amelyeket a négy minta egyik csatlakozókapcsán kell elvégezni A rugós típusú csatlakozókapcsok esetében a vizsgálatot a szakaszban előírt legnagyobb, majd a legkisebb keresztmetszetű tömör rézvezetőkkel váltakozva kell elvégezni. Ezeket a vezetőket mindegyik csatlakozókapocs esetében ötször kell csatlakoztatni és bontani. Ha a lámpatesten belüli csatlakozókapcsok nem azonos kialakításúak, akkor mindegyik kialakításból egy csatlakozókapcsot kell vizsgálni. Az első négy csatlakoztatáshoz minden alkalommal új vezetőket kell használni. Az ötödik csatlakoztatás esetében ugyanazt a vezetőt kell használni, mint a negyedik csatlakoztatás során, és a vezetőt ugyanazon a helyen kell megszorítani. Minden csatlakoztatáskor a vezetőket ütközésig kell benyomni a csatlakozókapcsokba.

189 189 Ha a gyártó szerint a csatlakozókapocs sodrott vezetőkhöz is alkalmas (lásd a szakaszt), akkor további vizsgálatot kell végezni két merev, sodrott rézvezetővel. Ezek közül az első a szakaszban meghatározott legnagyobb keresztmetszetű, a másik pedig a legkisebb keresztmetszetű legyen. Ezeket a vezetőket csak egyszer kell csatlakoztatni és bontani. Az utolsó csatlakoztatás után minden vezetőt a táblázat szerinti húzóvizsgálatnak kell alávetni A tűs vagy lapos és a rátolható típusú csatlakozókat is a táblázat szerinti húzóvizsgálatnak kell alávetni táblázat: A vezetőre ható húzóerők Csatlakozókapcsok legnagyobb névleges árama A Rugós típusú és hegesztett kötések Húzóerő N Tűs vagy lapos és rátolható típusú MEGJEGYZÉS: Ha az alkatrész névleges értéke kisebb, mint a csatlakozókapocs terhelhetősége, akkor az alkatrész névleges értékét kell figyelembe venni. A húzást hirtelen rántások nélkül, 1 percig kell a vezető vagy vezetékszerelvény használati vagy behelyezési irányával ellentétes irányban alkalmazni. A vizsgálat alatt a vezető vagy a vezetékszerelvény ne jöjjön ki a csatlakozókapocsból és se a csatlakozókapocs, se a vezető vagy a vezetékszerelvény ne essen át olyan változáson, amely a további használatukat károsan befolyásolja Villamos vizsgálatok A csatlakozókapcsok és a kötések megfelelő villamos működést biztosítsanak. A követelmény teljesülését a és a szakasz szerinti vizsgálatokkal kell ellenőrizni Az átmeneti ellenállás vizsgálata

190 190 A csatlakozókapcsok (vagy kötések) villamos működését tíz csatlakozókapocsból álló készleten kell ellenőrizni. Ha a lámpatesten belüli csatlakozókapcsok nem azonos kialakításúak, akkor mindegyik kialakítás tíz kapcsát tartalmazó készleten kell a vizsgálatot elvégezni Rugós típusú csatlakozókapcsok esetén a szakasz szerinti vizsgálatot tíz, szigeteletlen, tömör rézvezetővel kell elvégezni. A szakaszban meghatározott, legnagyobb keresztmetszetű öt vezetőt a rendeltetésszerű használatnak megfelelően egy-egy csatlakozókapocshoz kell csatlakoztatni. A szakaszban meghatározott, legkisebb keresztmetszetű öt vezetőt a rendeltetésszerű használatnak megfelelően a fennmaradó öt csatlakozókapocsba kell bekötni A tűs vagy lapos és a rátolható típusú csatlakozókapcsok esetében a szakasz szerinti vizsgálatot vezetékszerelvényekkel kell elvégezni A vezetőjével felszerelt mindegyik csatlakozókapcsot a vizsgálati árammal (váltakozó vagy egyenárammal) kell terhelni, majd 1 óra múlva, a vizsgálati áram további fenntartása mellett, meg kell mérni a csatlakozókapcson keresztüli feszültségesést. A mérési pontok a lehető legközelebb essenek ahhoz az érintkezési ponthoz, amelynek a feszültségesését mérjük. A mért feszültségesés ne haladja meg a 15 mv-ot. Két egymástól el nem választható csatlakozás együttesen mért teljes feszültségesése ne haladja meg az ebben a szakaszban megadott érték kétszeresét Melegítési vizsgálatok A csatlakozókapcsok (vagy kötések) termikus működését a szakasz szerint már vizsgált csatlakozókapcsokon kell ellenőrizni A környezeti hőmérsékletre való lehűlés után minden vezetőt a szakaszban előírt legnagyobb keresztmetszetű, új, szigeteletlen, tömör rézvezetővel kell helyettesíteni, és minden vezetékszerelvényt megfelelő, új vezetékszerelvénnyel kell helyettesíteni. Ezt követően ezeket ötször kell a csatlakozókapocshoz vagy a megfelelő kötőrészhez csatlakoztatni vagy attól bontani.

191 191 Ezután a vezetőket új, szigeteletlen vezetőkkel kell kicserélni A vezetőjével felszerelt mindegyik csatlakozókapcsot a vizsgálati árammal (váltakozó vagy egyenárammal) annyi ideig kell terhelni, amennyi éppen elegendő a feszültségesés méréséhez. Ezekre a mérésekre és a szakasz szerinti mérésekre a szakasz követelményei vonatkoznak A legfeljebb 6 A névleges áramú csatlakozókapcsokat (vagy kötéseket) áramterhelés nélkül 25 ciklusból álló öregítési vizsgálatnak kell alávetni. Minden ciklus 30 perces, a nagyobb értéket figyelembe vevő, T ± 5 C vagy 100 ± 5 C hőmérsékleten való tartásból, és az ezt követő 15 C és 30 C közötti hőmérsékletre történő hűlési szakaszból álljon. A 6 A feletti névleges áramú csatlakozókapcsokat (vagy kötéseket) 100 ilyen ciklusból álló öregítési vizsgálatnak kell alávetni. MEGJEGYZÉS: A T hőmérséklet a T-jelölésű alkatrészek, például a lámpafoglalatok legnagyobb névleges hőmérsékletét jelöli A feszültségesést ismét meg kell mérni minden egyes csatlakozókapcson: a) a 10. és a 25. ciklus után, a legfeljebb 6 A névleges áramú csatlakozókapcsok esetében; b) az 50. és a 100. ciklus után, a 6 A feletti névleges áramú csatlakozókapcsok esetében. Ha a csatlakozókapcsok feszültségesése a két eset egyikénél sem haladja meg 50%-nál nagyobb mértékben ugyanazon csatlakozókapcson a szakasz szerint mért feszültségesési értékeket, vagy ha a feszültségesés növekedése 2 mvnál kisebb, akkor a csatlakozókapcsok megfelelnek a követelménynek. Ha bármelyik csatlakozókapocs feszültségesése meghaladja a 22,5 mv-ot, akkor a csatlakozókapcsot nem megfelelőnek kell minősíteni. Ha a csatlakozókapcsok egyikének esetében az a) vagy b) pont szerint mért feszültségesés 50%-nál nagyobb mértékben, de legfeljebb 2 mv-tal meghaladja ugyanazon csatlakozókapcson a szakasz szerint mért feszültségesést, de nem haladja meg a 22,5 mv-ot, akkor a tíz csatlakozókapcsot áramértéktől függően, 25 vagy 100 ciklusból álló, új öregítési vizsgálatnak kell alávetni, de áramterhelés nélkül.

192 192 A 10. és a 25. vagy az 50. és a 100. ciklusok után (a névleges áram értékétől függően) a feszültségesést újra meg kell mérni. A feszültségesés egyik csatlakozókapocs esetében se haladja meg a 22,5 mv-ot. Két egymástól el nem választható csatlakozás együttesen mért teljes feszültségesése ne haladja meg az ebben a szakaszban megadott érték kétszeresét Ha a csatlakozókapocs kialakítása olyan, hogy a vezető leszorítása egy szigetelőanyagú felülettel szemben történik, akkor ez a felület ne deformálódjon a melegítési vizsgálatok során. A követelmény teljesülését megtekintéssel kell ellenőrizni.

193 193 Amper Frekvencia (hertz) Volt Watt A Hz V W Váltakozó áramú táplálás [IEC ( )] Egyenáramú táplálás [IEC ( )] Egyen- és váltakozó áramú táplálás [IEC ( )] II. érintésvédelmi osztály III. érintésvédelmi osztály Legnagyobb névleges környezeti hőmérséklet t a... C Figyelmeztetés hidegtükrös lámpák használatának tilalmára Legkisebb távolság a megvilágított tárgyaktól (m) Normál, gyúlékony anyagú felületekre való közvetlen felszerelésre nem alkalmas lámpatestek (csak nem éghető felületre szerelhető) Hőszigetelő-anyaggal történő lefedésre nem alkalmas lámpatestek Felületre szerelt Süllyesztett Normál kivitelű Csepegő víz ellen védett Esővíz ellen védett Freccsenő víz ellen védett Vízsugár ellen védett IP20 IPX1 IPX3 IPX4 IPX5

194 194 Erős vízsugár ellen védett Víz ellen tömített (bemeríthető) Víznyomás ellen tömített (alámeríthető) 2,5 mm-nél nagyobb szilárd testek behatolása ellen védett 1 mm-nél nagyobb szilárd testek behatolása ellen védett Por ellen védett Por ellen tömített Hőálló tápvezetékek, összekötő vezetékek vagy külső huzalozás alkalmazása IPX6 IPX7 IPX8 m (ezt követően az alámerítés legnagyobb mélységének méterben kifejezett jelzése) IP3X IP4X IP5X IP6X (a vezetékerek száma szabadon választható) Tetőtükrös lámpák működtetésére kialakított lámpatestek Kedvezőtlen körülmények között működő lámpatestek (a lámpa működtetéséhez) külső impulzusgyújtót igénylő nagynyomású nátriumlámpás lámpatestek Belső gyújtókészülékkel ellátott nagynyomású nátriumlámpás lámpatestek A törött védőernyő cseréjének szükségessége (négyzetes) vagy (kerek) Csak a biztonsági védőernyővel ellátott, volfrámszálas halogénlámpákhoz vagy fémhalogén lámpákhoz kialakított lámpatestek

195 195 Belső biztosítót tartalmazó lámpatestek Minden jelölés feleljen meg az IEC szerinti arányossági követelményeknek. MEGJEGYZÉS: Az IP-számoknak megfelelő szimbólumok feltüntetése nem kötelező. 1. ábra: Jelölések

196 196 Méretek mm-ben 2. ábra: Csatlakozóvezetékkel (szabad vezetékvéggel) ellátott lámpatestek sorozatkapcsának elhelyezése a szerelhetőségi vizsgálathoz 3. ábra: A szabvány e kiadásából ezt az ábrát törölték Méretek mm-ben 4. ábra: A szakasz követelményeinek szemléltetése

197 ábra: A szabvány e kiadásából ezt az ábrát törölték. 6. ábra: Por elleni védettséget vizsgáló készülék

198 198 A lámpatest védettsége esővíz ellen freccsenő víz ellen A lengés félszöge ±60 ±180 Nyílások a félszögön belül ±60 ±90 7. ábra: Készülék az eső- és freccsenő víz elleni védettség vizsgálatára

199 199 Méretek mm-ben 8. ábra: Fecskendő a vízsugárral végzett vizsgálathoz

200 200 Y = A felerősítő felület hőmérséklete ( C) X = Tekercshőmérséklet ( C) Értelmezés 1 A felerősítő felület hőmérsékletének határértéke meghibásodott tekercs esetén. 2 A felerősítő felület hőmérsékletének határértéke az 1,1-szeres névleges feszültségen történő rendellenes működés alatt (lásd a a pontot). 3 Mérési pont 1,1-szeres névleges feszültségen (lásd a b pontot). 4 Mérési pont 1,0-szeres névleges feszültségen 5 Mérési pont 0,9-szeres névleges feszültségen 6 A berajzolt pontokon át húzott folytonos egyenes vonal megfelelő lámpatestet mutat, mivel az egyenes meghosszabbításában a 350 C-os tekercshőmérséklethez a felerősítő felület 180 Cnál kisebb hőmérséklete tartozik. 7 A berajzolt pontokon át húzott szaggatott egyenes vonal olyan lámpatestet mutat, amely nem felelt meg a vizsgálaton, mivel a vonal meghosszabbításában a felerősítő felület hőmérséklete már a 350 C-os tekercshőmérséklet elérése előtt meghaladja a 180 C-ot. 8 A meghibásodott tekercs hőmérsékletének legnagyobb feltételezett értéke. 9 A t a /t a koordinátákat csak akkor kell felvenni, ha a névleges feszültség 0,9-szeresén és 1,1- szeresén mért tekercshőmérsékletek különbsége 30 K-nél kisebb. A példa olyan lámpatestet mutat, amelynek t a értéke 25 C. 9. ábra: A tekercshőmérséklet és a felerősítő felület hőmérséklete közötti összefüggés

201 201 Méretek mm-ben 10. ábra: Golyós nyomókészülék Méretek mm-ben 11. ábra: Az elektródák elrendezése és méretei a kúszóáram-szilárdság vizsgálatához

202 202 Nyomólemez nélküli kapcsok D = a vezető számára kialakított tér Nyomólemezes kapcsok G = a szorítócsavar és a teljesen bedugott vezető vége közötti távolság MEGJEGYZÉS: A csatlakozókapocsnak az a része, amely a menetes furatot tartalmazza, valamint a csatlakozókapocsnak az a része, amelyhez a csavar a vezetőt szorítja, két különálló rész lehet, mint a kengyellel ellátott csatlakozókapcsok esetében. A vezető számára kialakított tér alakja eltérhet az ábrákon megadottaktól, feltéve, hogy abba a D-re előírt legkisebb átmérővel kör írható. Kapocsnagyság A vezetőtér legkisebb D átmérője mm A legkisebb G távolság a szorítócsavar és a teljesen bedugott vezető vége között Nyomaték Nm I. a III. a IV. a egy csavar két csavar egy csavar két csavar egy csavar két csavar egy csavar két csavar 1 2,5 1,5 1,5 0,2 0,2 0,4 0,4 0,4 0,4 2 3,0 1,5 1,5 0,25 0,2 0,5 0,4 0,5 0,4 3 3,6 1,8 1,5 0,4 0,2 0,8 0,4 0,8 0,4 4 4,0 1,8 1,5 0,4 0,25 0,8 0,5 0,8 0,5 5 4,5 2,0 1,5 0,7 0,25 1,2 0,5 1,2 0,5 6 5,5 2,5 2,0 0,8 0,7 2,0 1,2 2,0 1,2 7 7,0 3,0 2,0 1,2 0,7 2,5 1,2 3,0 1,2 a A megadott értékek a táblázat megfelelő oszlopai szerinti csavarokra vonatkoznak. 12. ábra: Hüvelykapcsok

203 203 Jelmagyarázat A = rögzített rész B = alátét vagy szorítólemez C = a vezető elemi szálainak kicsúszását megakadályozó szerkezeti rész D = a vezető számára kialakított tér E = tőcsavar MEGJEGYZÉS: Az a rész, amely a vezetőt a helyén tartja, szigetelőanyagból is lehet, ha a vezető szorításához szükséges nyomás nem a szigetelőanyagon keresztül tevődik át. 13. ábra: Csavaros és csavaranyás kapcsok

204 204 Kapocsnagyság A vezetőtér legkisebb D átmérője mm Nyomaték Nm III. a) IV. a) egy csavar két csavar egy csavar vagy tőcsavar (csavaranya) Két csavar vagy tőcsavar (csavaranya) 0 1,4 0,4-0,4-1 1,7 0,5-0,5-2 2,0 0,8-0,8-3 2,7 1,2 0,5 1,2 0,5 4 3,6 2,0 1,2 2,0 1,2 5 4,3 2,0 1,2 2,0 1,2 6 5,5 2,0 1,2 2,0 1,2 7 7,0 2,5 2,0 3,0 2,0 a A megadott értékek a táblázat megfelelő oszlopai szerinti csavarokra és tőcsavarokra (csavaranyákra) vonatkoznak. 13. ábra: (folytatás)

205 205 Jelmagyarázat A = nyereg B = rögzített rész C = tőcsavar D = a vezeték számára kialakított tér MEGJEGYZÉS: A vezető számára kialakított tér alakja eltérhet az ábrákon megadottaktól, feltéve, hogy abba a D-re előírt legkisebb átmérővel kör írható. A nyereg felső és alsó oldalának kiképzése különböző lehet annak érdekében, hogy megkönnyítse a nyereg megfordításával egyrészt a kis, másrészt a nagy keresztmetszetű vezetők elhelyezését. A kapcsoknak lehet kettőnél több szorítócsavarja vagy tőcsavarja is. Kapocsnagyság A vezetőtér legkisebb D átmérője mm Nyomaték Nm 3 3,0 0,5 4 4,0 0,8 5 4,5 1,2 6 5,5 1,2 7 7,0 2,0 14. ábra: Nyeregkapcsok

206 206 Jelmagyarázat A = csavarbiztosító alkatrész B = kábelsaru vagy sín E = rögzített rész F = tőcsavar G = a furat széle és a szorítófelület széle közötti távolság MEGJEGYZÉS: Bizonyos készüléktípusok esetében az előírtnál kisebb méretű csatlakozókapcsok használata is megengedett. Kapocsnagyság A legkisebb G távolság a furat széle és a szorítófelület széle között Nyomaték Nm mm III. a) VI. a) 6 7,5 2,0 2,0 7 9,0 2,5 3,0 a) A megadott értékek a táblázat megfelelő oszlopai szerinti tőcsavarokra vonatkoznak. 15. ábra: Kábelsarus kapcsok

207 207 Jelmagyarázat A = rögzített rész D = a vezető számára kialakított tér Kapocsnagyság A vezetőtér legkisebb D átmérője a) mm Legkisebb távolság a rögzített rész és a teljesen bedugott vezeték vége között mm 0 1,4 1,5 1 1,7 1,5 2 2,0 1,5 3 2,7 1,8 4 3,6 1,8 5 4,3 2,0 6 5,5 2,5 7 7,0 3,0 a) Az alkalmazandó nyomatékértéket a táblázat II. vagy V. oszlopából kell a kiviteltől függően megválasztani, amint vonatkozik. 16. ábra: Köpenykapcsok

208 ábra: A villamos kötések szerkezete 18. ábra: Példák rugós típusú, csavarnélküli csatlakozókapcsokra

209 ábra: További példák csavar nélküli csatlakozókapcsokra

210 A. ábra: A felfűzött szerelés (átmenő táplálás) fogalmának szemléltetése Jelmagyarázat 1 = csatlakozókapcsok 5 = fényforrás 2 = táplálás 6 = A lámpatest 3 = előtét 7 = B lámpatest 4 = gyújtó 20.B. ábra: A lámpatestben végződő átmenő huzalozás fogalmának szemléltetése. (Háromfázisú átmenő huzalozás mellett is használható, ha a lámpatesteket váltakozva az L1, L2 és L3, valamint a nulla közé kapcsolják)

211 211 Jelmagyarázat 1 = csatlakozókapcsok 5 = fényforrás 2 = táplálás 6 = A lámpatest 3 = előtét 7 = B lámpatest 4 = gyújtó 20.C. ábra: A lámpatestben nem végződő átmenő huzalozás fogalmának szemléltetése 20. ábra. A felfűzött szerelés és az átmenő huzalozás fogalmának szemléltetése

212 212 MEGJEGYZÉS: Az oldalirányú ütővizsgálatokhoz a merev tartófelületet függőlegesen kell elhelyezni. 21. ábra: Készülék a golyós ütővizsgálatokhoz 22. ábra: Példák önmetsző, menetvágó és menetnyomó csavarokra (az ISO 1891-ből) 23. ábra: A szabvány e kiadásából ezt az ábrát törölték.

213 213 Jelmagyarázat A = kúszóáramút B = légköz (hálózati huzalozás) C = légköz (belső huzalozás) D = vezető E = szigetelés 24. ábra: A hálózati csatlakozókapcsok kúszóáramút- és légközmérésének szemléltetése