ELEANOR SHARPSTON FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA Az ismertetés napja: szeptember 21. 1

Átírás

1 SHARPSTON FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA - C-313/05. SZ. ÜGY ELEANOR SHARPSTON FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA Az ismertetés napja: szeptember Jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmével a Wojewódzki Sąd Administracyjny w Warszawie (varsói regionális közigazgatási bíróság) azt szeretné megtudni, hogy összeegyeztethető-e az EK 25., az EK 28. és az EK 90. cikkel, valamint a 92/12/EGK tanácsi irányelv 23. cikkének (3) bekezdésével, ha valamely tagállam a személygépkocsikat olyan jövedéki adóval sújtja, kivetették, és amely adó így ezen járművek későbbi újraeladási árát emiatt már érinti; - amelyet a járműnek - a származási helyétől függetlenül - a tagállamban történő első forgalomba helyezését megelőzően történő megszerzésekor vetnek ki; - amelynek kapcsán azoknak a személyeknek, akik más tagállambeli gépjárműveket megszereznek, a megszerzést követő 5 napon belül egyszerűsített nyilatkozatot kell benyújtani a vámhivatalhoz. - amelyet a jármű kora és hengerűrtartalma alapján meghatározott kulcs szerint más tagállamokból származó használt járművekre vetnek ki, ugyanakkor ezt az adót azokra a használt járművekre nem vetik ki, amelyeket az érintett tagállamban már korábban forgalomba helyeztek, és amelyekre az első forgalomba helyezéskor ezt az adót már 1 Eredeti nyelv: angol. 2 A jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló, február 25-i irányelv (HL L 76., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 179. o.). Arra az esetre, ha a rendelkezések összeegyeztethetetlenek a közösségi joggal, a kérdést előterjesztő bíróság annak eldöntését kéri a Bíróságtól, hogy korlátozható-e ítéletének az időbeli hatálya. I- 516

2 BRZEZIŃSKI Az alkalmazandó közösségi jog 3. Az EK 25. cikk kimondja: A Szerződés rendelkezései és a másodlagos jog A tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj. Ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni kell." 2. Az EK 23. cikk 3 előírja: 4. Az EK 28. cikk kimondja: 1. A Közösség vámunión alapul, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban. A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés." 5. Az EK 90. cikk értelmében: 2. A 25. cikk [...] rendelkezéseit a tagállamokból származó, továbbá a harmadik országokból érkező és a tagállamokban szabad forgalomban lévő termékekre kell alkalmazni." A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót. 3 A jelenleg az EK 23., az EK 25., az EK 28. és az EK 90. cikkben szabályozott tilalmakat korábban az EK-Szerződésnek a - régebbi ítélkezési gyakorlatban hivatkozott - 9., 12., 30. és 95. cikke tartalmazta. Az egységesség érdekében ugyanakkor a továbbiakban a jelenlegi számozást alkalmazom. A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja." I- 517

3 SHARPSTON FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA - C-313/05. SZ. ÜGY 6. A 92/12 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a fentieket alkalmazni kell közösségi szinten az ásványolajokra, az alkoholra és az alkoholtartalmú italokra, valamint a dohánygyártmányokra. Más termékek tekintetében a 3. cikk (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik: 8. A Bíróság először is megállapította, hogy nem tartoznak az EK 28. cikk szerinti menynyiségi korlátozások tilalma alá az olyan kereskedelmi korlátozások, amelyekre a Szerződés más speciális előírásai vonatkoznak, mint például az EK 25. cikkben és az EK 90. cikkben megfogalmazott vámmal azonos hatású adójellegű korlátozások 4. A két utóbb hivatkozott cikk rendelkezéseit nem lehet együttesen alkalmazni, egy adó nem eshet egyidejűleg mindkét kategóriába 5. A tagállamok fenntartják a jogot arra, hogy adókat vezessenek be vagy tartsanak fenn az (1) bekezdésben felsorolt termékeken kívül más termékekre is, amennyiben ezen adók nem eredményeznek határátlépési formaságokat a tagállamok közötti kereskedelemben. [...]" 9. Ebből a szempontból a gépjárművek forgalomba helyezésére kivetett adót - amit nem a gépjármű valamely tagállam határának átlépésére, hanem az ezen állam területén történő első forgalomba helyezésre tekintettel vetnek ki - a tagállami adók általános rendszere részének kell tekinteni és az EK 90. cikk alapján kell vizsgálni 6. Az ítélkezési gyakorlat 10. A használt járművek adóztatása tekintetében a Bíróságnak az EK 90. cikkel kap- 7. A Szerződés hivatkozott rendelkezéseit a Bíróság többször vizsgálta, különös tekintettel azokra a nemzeti adókra, amelyeket más tagállamból behozott gépjárművekre vetnek ki. 4 Lásd a C-78/90-C-83/90. sz., Compagnie Commerciale de l'ouest és társai egyesített ügyekben március 11-én hozott ítélet (EBHT 1992., I o.) 20. pontját és a C-383/01. sz., De Danske Bilimportører ügyben június 17-én hozott ítélet (EBHT 2003., o.) 32. pontját. 5 Lásd például a C-387/01. sz. Weigel-ügyben április 29-én hozott ítélet (EBHT 2004., I o.) 63. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot. 6 Lásd a fenti 4. lábjegyzetben hivatkozott De Danske Bilimportører ügyben hozott ítélet 34. pontját és a fenti 5. lábjegyzetben hivatkozott Weigel-ügyben hozott ítélet 65. pontját. I- 518

4 BRZEZIŃSKI csolatos legfontosabb döntéseit 7 a Nádasdiügyre 8 vonatkozó indítványom pontjában összefoglaltam, azokra ezúton is hivatkozom. 11. Ebből az ítélkezési gyakorlatból levezethető, hogy valamely nemzeti adó, amelyet minden járműre csak egyszer, a tagállamban történő első forgalomba helyezéskor vetnek ki, csak akkor összeegyeztethető az EK 90. cikk (1) bekezdésével, ha annak mértékét úgy határozzák meg használt járművek esetén, hogy elkerülik a más tagállamból származó járművek megkülönböztetését. Az ilyen adó ezért a behozott használt járművekre nem lehet magasabb, mint az ugyanezen tagállamban első alkalommal korábban forgalomba helyezett hasonló járművekpénzbeli értékébe beépített maradványadó összege. 12. Ezekben az ítéletekben a Bíróság többek között azt is megállapította, hogy az EK 90. cikkel való összeegyeztethetőség megítélése során az adókivetés részletes szabályait kell figyelembe venni, és a környezetvédelmi cél követése nem mentesíti a tagállamot a megkülönböztetés elkerülésének kötelezettsége alól; megállapította továbbá, hogy az értékcsökkenést minden esetben egyedileg kell megvizsgálni, ami azonban alapulhat olyan tételes díjszabáson vagy táblázaton, amely megfelelő szempontokat alkalmaz az értékcsökkenés helyes megítéléséhez, valamint megállapította, hogy elengedhetetlen, hogy a tulajdonos vitathassa az ilyen tételes díjszabás vagy táblázat alkalmazását olyan esetekben, amikor azok nem veszik figyelembe az adott gépjármű valós tulajdonságait. 13. Az új gépjárművek adóztatása kizárólag abban az esetben tartozik az EK 90. cikk első bekezdésének hatálya alá, ha az érintett államban folyik hazai gépjárműgyártás.(a jelen ügy kapcsán meg kell jegyezni, hogy Lengyelországban gyártanak járműveket.) Amennyiben az ilyen adóztatás nyíltan nem különbözteti meg a más tagállamokból behozott gépjárműveket, ami nyilvánvalóan ellentétes lenne e rendelkezéssel, akkor az a kérdés merülhet fel, hogy annak szerkezete esetleg közvetlen megkülönböztető vagy védő hatással jár-e. 7 - A C-47/88. sz., Bizottság kontra Dánia ügyben december 11-én hozott ítélet (EBHT 1990., I o.), a C-345/93. sz. Nunes Tadeu-ügyben március 9-én hozott ítélet (EBHT 1995., I-479. o.), a C-375/95. sz. Bizottság kontra Görögország ügyben október 23-án hozott ítélet (EBHT 1997., I o.), a C-393/98. sz. Gomes Valenteügyben február 22-én hozott ítélet (EBHT 2001., I o.), a C-101/00. sz., Tulliasiamies és Siilin ügyben szeptember 19-én hozott ítélet (EBHT 2002., I o.), valamint a fenti 5. lábjegyzetben hivatkozott Weigel-ügyben hozott ítélet. 8 - A C-290/05. sz. ügyre vonatkozó július 13-i főtanácsnoki indítvány. 14. E tekintetben a Bíróság úgy döntött, hogy valamely adórendszer nem valósít meg pusztán amiatt megkülönböztetést, mert csak a - különösen más tagállamból - behozott termékek esnek a legnagyobb adóteherrel sújtott termékek körébe, feltéve hogy az adómértékben fennálló különbség nem a belföldön gyártott járművek értékesí- I- 519

5 SHARPSTON FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA - C-313/05. SZ. ÜGY tését részesíti előnyben a más tagállamból behozott járművek értékesítésével szemben 9. Az alkalmazandó nemzeti jog 15. Az EK 90. cikk (2) bekezdése tiltja az olyan jellegű nemzeti adót, amely közvetett adóprotekcionizmus[t valósít meg] [...] olyan termékek esetén, amelyek anélkül, hogy hasonlóak lennének a hazai termékekhez az [EK 90. cikk] első bekezdés [e] értelmében, néhányukkal mégis - akár csak részleges, közvetett vagy lehetséges - versenyhelyzetben vannak" 10. A járművek akkor azonosak", ha tulajdonságaik és az általuk kielégíteni hivatott igények egymással versenyben állnak. Két járműmodell közti verseny mértéke attól függ, hogy mennyire felelnek meg különböző elképzeléseknek különösen az ár, a méret, a felszereltség, a teljesítmény, az üzemanyag-fogyasztás, a tartósság, a megbízhatóság, stb. tekintetében 11. Úgy tűnik, nem került a Bíróság elé olyan ügy, amelyben megállapították vagy akár csak állították volna, hogy a behozott gépjárművek adóztatása a gépjárműveken kívüli termékek számára biztosít közvetett védelmet. 9 - Lásd például a C-113/94. sz. Casarin-ügyben november 30-án hozott ítélet (EBHT 1995., I o.) 17. és azt követő pontjait, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot A C-367/93-C-377/93. sz., Roders egyesített ügyekben augusztus 11-én hozott ítélet (EBHT 1995., I o.) 38. pontja A C-421/97. sz. Tarantik-ügyben június 15-én hozott ítélet (EBHT 1999., I o.) 28. pontja. 16. Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés szerint a jövedéki adóról szóló lengyel törvény cikke értelmében a Lengyelországban közúti közlekedés szabályai szerint belföldön forgalomba még nem helyezett személygépkocsik után kell jövedéki adót fizetni. Adókötelesek azok a személyek, akik a Lengyelországban történő első forgalomba helyezést megelőzően ilyen járművet vásárolnak, továbbá azok az importőrök és személyek, akik ilyen járművek közösségen belüli beszerzésével" foglalkoznak. A közösségen belüli termékbeszerzés" fogalma valamely jármű másik tagállamban történő beszerzésére és Lengyelországba történő behozatalára vonatkozik; ez a folyamat a törvény 2. cikke értelmében - ahogy azt a lengyel kormány és a Bizottság az észrevételeikben kifejtették - a jármű Lengyelországba történő behozatalának időpontjában valósul meg, nem pedig a megszerzés időpontjában. Igazolást nyert továbbá a tárgyaláson, hogy valamely lengyel gyártónak meg kellene fizetnie a jövedéki adót a személygépkocsi után, ha a járművet saját nevére forgalomba helyezné azelőtt, hogy azt eladná, ebben az esetben a gyakorlatban később már nem kerülne sor adókivetésre. 17. Az említett törvény 81. cikke értelmében a közösségen belüli termékbeszerzéssel foglalkozó személyek kötelesek a megszerzéstől számított öt napon belül az illetékes vámhivatalhoz egyszerűsített nyilatkozatot benyújtani, és a jövedéki adót legkésőbb a jármű 12 - A január 23-i Ustawa o Podatku Akcyzowym (Dziennik Ustaw 29. sz., 257. cím). I- 520

6 BRZEZIŃSKI Lengyelországban történő forgalomba helyezésével egyidejűleg megfizetni. éve is. Mindesetre az adó mértéke soha nem haladhatja meg a jövedéki adóról szóló törvény 75. cikkében meghatározott 65%-ot. 18. A jövedéki adóról szóló törvény 75. cikke szerint az adó mértéke - eltérő rendelkezés hiányában - az adóalap 65%-a. Az adóalap a 10. cikk szerint lényegében a fizetendő vagy fizetett vételár. Ugyanakkor ezt az adókulcsot miniszteri rendelet módosíthatja. 21. Ezen az alapon abból indulok ki, hogy a személygépkocsikra kivetett jövedéki adó mértéke a gyártás évében vagy az azt követő évben a hengerűrtartalom függvényében 13,6% vagy 3,1%, függetlenül attól, hogy azokat Lengyelországba behozták vagy ott gyártották. 19. Ilyen rendeletet évben fogadtak el 13. Ezen rendelet 7. cikke értelmében a rendelet 1. és 2. melléklete alapján személyautók esetén az adó mértéke 2000 cm 3 -nél nagyobb hengerűrtartalom esetén az adóalap 13,6%-a, más esetekben az adóalap 3,1%-a. 20. Valamely személygépkocsinak a gyártása évét (amelyet az első naptári évként kell számításba venni) követő két naptári éven túl történő eladásánál, behozatalánál vagy közösségen belüli beszerzésénél ez az adómérték a (12 x (W-2))% képlet szerint növekszik, amelyben a W a jármű gyártástól számított években kifejezett korát jelöli, amelybe beletartozik az adóköteles esemény 13 - A április 22-i Rozporządzenie Ministra Finansów w Sprawie Obniżenia Stawek Podatku Akcyzowego (A jövedéki adó mértékének csökkentéséről szóló pénzügyminiszteri határozat) (Dziennik Ustaw 87. sz., 825. cím, a továbbiakban: 2004-es rendelet). 22. Ezt követően az adó mértéke évenként 12%-kai emelkedik. Ezért annak mértéke az ötödik évben 36% - azaz 12 x (5-2=3) - plusz a hengerűrtartalom függvényében 3,1% vagy 13,6%, tehát összesen az ezen időpontbeli újraeladási ár 39,1%-a vagy 49,6%-a. Ugyanezen számítás szerint a hatodik évben az adó mértéke az irányadó vételár 51,1%-a vagy 61,6%-a, és az adókulcs a 65%-os legmagasabb mértéket az ügy körülményeitől függően a hetedik vagy a nyolcadik évben éri el. 23. A továbbiakban abból indulok ki, hogy az adót egyformán kell alkalmazni minden járműre függetlenül attól, hogy azokat Lengyelországba behozták vagy ott gyártották. Ugyanakkor helyénvalónak tűnik az a feltevés, hogy a gyakorlatban az utóbbi kategóriába tartozó minden járművet (néhány jármű kivételével, amelyeket nem belföldön adnak el, hanem kiviszik azokat, és amelyek után nem kell lengyel jövedéki adót fizetni) I- 521

7 SHARPSTON FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA - C-313/05. SZ. ÜGY forgalomba helyeznek a gyártásuk évét követő év végéig - vagy azért, mert azokat addig eladták (ez a valószínűbb eset), vagy azért mert a gyártó azokat a saját nevére forgalomba helyezte annak érdekében, hogy a további adóterhelést elkerülje. nyújtott be ezen elutasító határozattal szemben, de a kifogását lényegében azzal az indokolással utasították el, hogy a vonatkozó lengyel rendelkezések kötelezőek és összhangban vannak a közösségi jog rendelkezéseivel, azaz a 92/12 irányelv 3. cikkének (3) bekezdésével. Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra utaló végzés 26. M. Brzeziński így a bíróságtól kéri a vámhivatal határozatának a hatályon kívül helyezését és a megfizetett adó visszatérítésének az elrendelését júniusában M. Brzeziński, az alapeljárás felperese bejelentette egy 1989-es gyártmányú Volkswagen Golf II típusú személygépkocsi közösségen belül történő beszerzését, és a jármű forgalomba helyezésére tekintettel jövedéki adóként megfizetett 855 PLN 14 összeget. 27. A nemzeti bíróságnak kétségei vannak a különböző közösségi jogi rendelkezéseknek a jelen tényállásra történő alkalmazása tekintetében, és ezért a következő kérdésekben kér előzetes döntéshozatalt: 25. Ezt követően ugyanakkor kérte a jövedéki adó visszatérítését. Álláspontja szerint e díj beszedése ellentétes az EK 23., EK 25. és az EK 90. cikkel. A vámhivatal az adó viszszatérítését azzal az indokolással utasította el, hogy az adópolitika a nemzeti szuverenitás szimbóluma és része egy ország gazdaságpolitikájának". M. Brzeziński kifogást 14 - Az irányadó átváltási árfolyamon számítva kb. 200 euró. Mivel a jármű 15 éves volt, a legmagasabb adókulcsot (65%) kell alkalmazni, ezért a jármű (bejelentett) vételára 1315 PLN vagyis kb. 300 euro lehetett. 1) Az [EK 25. cikk] - amely szerint a tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj - tiltja-e a tagállamnak a jövedéki adóról szóló [2004-es] törvény 80. cikkének alkalmazását abban az esetben, ha a jövedéki adót minden jármű megszerzésére kivetik, függetlenül annak első belföldi forgalomba helyezése előtti származási helyétől? I- 522

8 BRZEZIŃSKI 2) Az [EK 90. cikk] első bekezdése - amely szerint a tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót - feljogosítja-e a tagállamot arra, hogy más tagállamokból behozott használt járművekre jövedéki adót vessen ki anélkül, hogy ezt az adót kivetné a Lengyelországban már forgalomba helyezett használt járművek értékesítésére abban az esetben, ha a jövedéki adóról szóló [2004-es] törvény 80. cikkének (1) bekezdése alapján minden belföldön forgalomba nem helyezett gépkocsit jövedéki adóval sújtanak? 4) Az [EK 28. cikk] - amely szerint a tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés - a [92/12 irányelv] 3. cikke (3) bekezdése tartalmának egyidejű figyelembevétele mellett tiltja-e a tagállam számára a [2004-es törvény] 81. cikkének hatályban tartását, amely alapján azok a személyek, akik olyan személygépkocsit szereznek meg a Közösségen belül, amelyet a közúti közlekedés szabályai alapján még nem helyeztek belföldön forgalomba, kötelesek arra, hogy a belföldre történő behozatalt követően a Közösségen belüli megszerzés napjától számított 5 napon belül az illetékes vámhivatal vezetőjénél egyszerűsített nyilatkozatot tegyenek?" 3) Az [EK 90. cikk] második bekezdése - amely szerint a tagállamok nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja - feljogosítja-e a tagállamot arra, hogy a más tagállamokból behozott használt járművekre jövedéki adót vessen ki a jármű életkora és hengerűrtartalma szerint különböző, a más tagállamból behozott használt autókról szóló lengyel végrehajtási rendeletben (a [2004-es rendelet] 7. cikke) meghatározott százalékos érték alapján, ha a használt járművek belföldi értékesítésére kivetett adót az első ottani forgalomba helyezésük előtt ugyanezen képlet alapján számítják ki, és az adó ezt követően befolyásolja az érintett jármű árát annak továbbértékesítésekor? 28. A kérdést előterjesztő bíróság kéri továbbá a Bíróságtól valamely, az államháztartást is érintő döntés időbeli hatályának a meghatározását is. 29. A lengyel kormány és a Bizottság írásbeli észrevételeket nyújtottak be, és M. Brzezińskivel együtt mindketten szóbeli észrevételeket is tettek a tárgyaláson. I- 523

9 SHARPSTON FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA - C-313/05. SZ. ÜGY Értékelés Az első kérdésről Előzetes megjegyzés 30. A 92/12 irányelv 3. cikkének (3) bekezdése mellett a nemzeti bíróság által előterjesztett kérdések a Szerződés három rendelkezését érintik: az EK 25., az EK 28. és az EK 90. cikket. 33. A nemzeti bíróság első kérdése arra irányul, hogy valamely járműnek az adott tagállamban történő első forgalomba helyezését megelőzően történő megszerzésére tekintettel a jármű származási helyétől függetlenül kivetett adó behozatali vámnak vagy azzal azonos hatású díjnak minősül-e az EK 25. cikk értelmében, amely tiltja az ilyen vámokat és díjakat a tagállamok közötti kereskedelemben. 31. Ahogyan azonban fent kifejtettem 15, a Bíróság ítélkezési gyakorlata egyértelművé teszi, hogy valamely nemzeti intézkedést, amely állítólag a közösségen belüli kereskedelmet korlátozza, nem lehet egyszerre a fenti három rendelkezés közül egynél több alapján vizsgálni. Az EK 28. cikk akkor kerül alkalmazásra, ha nem adóintézkedésről van szó, az EK 25. cikk akkor, ha valamely közösségen belüli határátlépéssel kapcsolatos vám- vagy egyéb adóintézkedésről van szó, az EK 90. cikk pedig akkor, ha valamely nemzeti adóintézkedésről van szó. 32. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések megítélésénél ezért figyelemmel kell lenni arra, hogy a Szerződés ezen rendelkezései egymás alkalmazását kölcsönösen kizárják. 34. A szóban forgó díjat nem vámnak", hanem jövedéki adónak" hívják A Bíróság ítélkezési gyakorlatából egyértelműen kitűnik, hogy minden, a határ átlépése miatt az árura egyoldalúan kirótt pénzügyi teher, amely a szó eredeti értelmében nem minősül vámnak, függetlenül annak megnevezésétől és kivetésének módjától, vámmal azonos hatású díjnak minősül az EK 25. cikk értelmében. Ezzel szemben valamely olyan teher, amely része valamely általános, termékcsoportokat objektív szempontok szerint felölelő belföldi adószabályozásnak, és amely a termék származásától függetlenül alkalmazandó, a 90. cikk hatálya alá tartozik Lásd a fenti 8. pontot Lásd például a fenti 5. lábjegyzetben hivatkozott Weigelügyben hozott ítélet 64. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot. I- 524

10 BRZEZIŃSKI 36. Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben írt jövedéki adót a termékekre nem a határ átlépése miatt vetik ki, mivel az a belföldön előállított azonos termékeket is sújtja. Ennek megfelelően a jövedéki adó olyan, termékcsoportokat objektív szempontokon alapuló rendszer szerint felölelő belföldi díj, amely nem tesz különbséget a termék származása alapján. 39. Ezt a kérdést a szóban forgó különleges adóra vonatkozó szabályozás részleteinek fényében kell megvizsgálni 17. Ezt a szabályozást a pontokban ismertettem. 37. Így az ilyen díj nem esik az EK 25. cikk hatálya alá. Az pedig, hogy az EK 90. cikkel összeegyeztethető-e, a második és harmadik kérdés tárgyát képezi. 40. A kérdést a Bíróságnak - általam a pontokban hivatkozott - új és használt járművekre az EK 90. cikk (1) bekezdésének értelmében egyszeri alkalommal kivetett nemzeti adókra alkalmazott ítélkezési gyakorlatának fényében is attól függetlenül kell vizsgálni, hogy a járműveket a tagállamban gyártották vagy más tagállamból hozták oda be. Ezen ítélkezési gyakorlat szerint valamely ilyen adót úgy kell kiszámítani, hogy a más tagállamból származó járművek megkülönböztetését elkerülje. Az ilyen adó ezért a behozott használt járművekre nem lehet magasabb, mint az ugyanezen tagállamban első alkalommal korábban forgalomba helyezett hasonló járművek pénzbeli értékébe beépített maradvány adó összege. A második kérdésről 38. A második kérdés arra irányul, hogy valamely más tagállamból származó használt járművek megszerzésére kivetett jövedéki adó, amelyet ugyanakkor az adott tagállamban már forgalomba helyezett ilyen járművek (amelyek után az első forgalomba helyezéskor az adót már kivetették) megszerzésére nem vetnek ki, az EK 90. cikk (1) bekezdése értelmében a más tagállamból származó termékek az azonos belföldi termékekre közvetlenül vagy közvetetten kivetett adót meghaladó belföldi adóztatását valósítja-e meg. 41. E tekintetben nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gépjárművek piaci ára az idő múlásával csökken. A Bíróság ítélkezési gyakorlatának alapjául mindig az a feltevés szolgált, hogy a jármű későbbi újraeladási árában foglalt adó maradványösszege ugyanolyan hányadot képvisel a vételárból, mint az új jármű vételárából az adó 17 - A fenti 7. lábjegyzetben hivatkozott Bizottság kontra Dánia ügyben hozott ítélet 18. pontja, valamint a szintén a fenti 7. lábjegyzetben hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítélet 19. pontja. I- 525

11 SHARPSTON FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA - C-313/05. SZ. ÜGY által képviselt hányad. Az ilyen adó a jármű tőkeértékének részévé válik. Így az az értékcsökkenés után azonos hányadot képvisel. és modellje. Az ilyen átalányskálák a használt gépjárműveknek a belső piacon irányadó mindenkori átlagárát tartalmazó katalóguson, vagy a használt járművek nemzeti piacán kialakult átlagárára vonatkozó árlistán alapulhatnak Ezért ha egy új jármű vételárának 50%-a például az eladó részére fizetendő ellenérték (költségek plusz nyereség), 50%-a pedig az adó, akkor bizonyos idő elteltével a csökkentett érték - például az új ár 60%-a - azonos mértékben oszlik az eladót illető ellenértékre és az adó maradványösszegére. Ez az elv az eladási ár és az adó között fennálló viszonytól függetlenül érvényesül. A kiszámításkor fennálló nehézségek nem ezen hányadoknak a meghatározásából erednek (azok egymáshoz való viszonya azonos marad), hanem az adott jármű megfelelő időszakban bekövetkező értékvesztése százalékos értékének a meghatározásából. Ez a százalékos érték olyan tényezőktől függ, amelyek többek között típustól, modelltől és az egyes járműtől függően eltérőek lehetnek. 44. A fenti fejtegetések megítélésem szerint nem adnak végleges és kimerítő összefoglalást. Más módszerek is megfelelő eredményre vezethetnek. E tekintetben világos, hogy a személygépkocsikat terhelő lengyel jövedéki adó kiszámítása annyiban figyelembe veszi az értékvesztést, hogy az adó az irányadó ügyletre vonatkozóan ténylegesen bejelentett vételáron alapul. 45. Ezen számítási módra vonatkozó részletes szabályozás 19 értelmében ugyanakkor a fizetendő adó mértéke a gyártás évében és az azt követő évben a hengerűrtartalomtól függően a vételár 3,1%-a vagy 13,6%-a, ugyanakkor minden további naptári évben 12%-kal emelkedik a legfeljebb 65%-os adómérték eléréséig, ami 2000 cm 3 -t meghaladó hengerűrtartalmú járművek esetében a hetedik évben, más járművek esetében a nyolcadik évben következik be. A százalékos adómérték minden esetben az irányadó időpontbeli vételárra vonatkozik. 43. A Bíróság döntése értelmében ezt az értékvesztést nemcsak az egyes járművekre vonatkozó értékbecslés vagy szakértői vélemény alapján lehet figyelembe venni, hanem például átalányskálák révén is, amelyeket olyan kritériumok alapján számítanak ki, mint a jármű kora, futásteljesítménye, általános állapota, meghajtási módja, gyártmánya 46. Ezért az új állapotban eladott járművek (tehát az első vevő részére eladott járművek) a gyártás évében és az azt követő évben azonos elbánásban részesülnek függetlenül attól, hogy azokat Lengyelországban vagy valamely másik tagállamban gyártották A fenti 7. lábjegyzetben hivatkozott Gomes Valente-ügyben hozott ítélet 24. és 25. pontja Lásd a fenti 18. és azt követő pontokat. I- 526

12 BRZEZIŃSKI 47. A Lengyelországba behozott használt jármű adómértéke (vételár 3,1%-a vagy 13,6%-a) is azonos a gyártás évében vagy az azt követő évben a Lengyelországban új állapotában jövedéki adóval sújtott és később Lengyelországban használtként eladott azonos járműnek az értékében meglévő adó maradványösszegével (az eladó részére fizetett ellenérték 3,1%-a vagy 13,6%-a). adót, annyiban a más tagállamokból származó használt autókra kivetett belföldi adó meghaladja az azonos belföldi termékekre kivetett adót. Így ez sérti az EK 90. cikk (1) bekezdését Ez a két tényállás az EK 90. cikk (1) bekezdésével teljesen összhangban állónak tűnik, amennyiben a más tagállamból származó új vagy használt járművekre kivetett adó nem haladja meg a Lengyelországból származó új vagy használt járművekre kivetett adót. 51. A lengyel kormány három érvet terjesztett elő, amelyek álláspontja szerint igazolják az alkalmazott számítási módszert. Ezekre az érvekre röviden kitérek, még akkor is, ha a Szerződés vagy az ítélkezési gyakorlat nem tartalmaz semmit, ami megengedné az EK 90. cikkbe ütköző megkülönböztető hatású adó alkalmazását Azon használt járművek tekintetében, amelyekre új korukban Lengyelországban kivetették az adót, a jármű értékében meglévő adó maradványértéke változatlanul az eladót megillető ellenérték csökkentett értékének (hengerűrtartalomtól függően) 3,1%-a vagy 13,6%-a marad a gyártás évét követő év végét követően használtként történő eladás esetén. Ezzel szemben az adómérték a más tagállamokból származó használt járművek esetében évről évre nő a 65%-os adómérték eléréséig. 52. Először a környezetvédelmi szempontokat emeli ki, amelyek részét képezik az Európai Közösség - EK 2. cikkben rögzített - alapvető céljainak. Az idősebb járművek általában jobban szennyezik a levegőt, és így igazolható, ha az eltérő adóztatás révén azok megvásárlásától el kívánnak riasztani. 50. Amennyiben ez az adómérték meghaladja azon használt járművek értékében meglévő adó maradványértékét, amelyekre új korukban Lengyelországban kivetették az 20 - Hozzá kell tenni, hogy az egyenlőtlenséget fokozza, ha a behozott jármű és annak vételára más tagállamban kivetett, hasonló jellegű maradványadót tartalmaz Ellentétben például az EK 28. cikk szerinti helyzettel, amelynél fennállhat az EK 30. cikk szerinti vagy a Cassis de Dijon ügyben hozott ítélet (a 120/78. sz. Rewe-Zentral-ügyben február 20-án hozott ítélet [EBHT 1979., 649. o.]) szerinti igazolhatóság. I- 527

13 SHARPSTON FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA - C-313/05. SZ. ÜGY 53. Ahogyan azonban a Nádasdi-ügyre 22 vonatkozó indítványomban kifejtettem, az EK 90. cikk célja az olyan belső adók tiltása, amelyek - az egyéb körülmények azonossága mellett - hasonló belföldi termékeknél súlyosabban terhelik a más tagállamokból származó termékeket. Valamely adó nem lehet kivétel e tilalom alól pusztán azért, mert a bevételek növelésére vonatkozó elsődleges célján túl környezetbarát termékek vagy szokások támogatására irányul. Ellenkezőleg, ha az adó ilyen célt szolgál, azt oly módon kell megvalósítania, amely nem terheli kevésbé a belföldi termékeket a más tagállamokból behozott termékeknél. 54. Másodsorban a lengyel kormány rámutat az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben szintén említett körülményre: feltételezhető, illetve fennáll a gyanúja, hogy gyakran - ha nem minden esetben - sokkal alacsonyabb a hatóságoknak bejelentett vételár a ténylegesen megfizetett összegnél. A számítási alapként figyelembe vett csökkentett értéket nem olyan képlet alapján határozzák meg, amelynél kifogásolni lehetne, hogy az nem a tényleges értékcsökkenést veszi figyelembe. Objektív módon a bejelentett értéken fogadják el azt. Ugyanakkor indokolt az adót magasabb kulccsal kivetni annak érdekében, hogy a feltételezett tudatosan alacsonyabb értéken történő bejelentéseket ellensúlyozzák A fenti 8. lábjegyzetben hivatkozott ítélet 66. pontja. 55. Ez az érvelés jelen összefüggésben számomra nem elfogadható. Egy ilyen megoldás csak akkor állhat összhangban a Bíróság EK 90. cikkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatával, ha abból indulnánk ki, hogy valamely másik tagállamban megszerzett jármű vételára a gyártás évében és az azt követő évben helyesen, azt követően pedig évről évre szisztematikusan növekvő mértékben csökkenő értéken kerülne bejelentésre, amely során a tényleges és a bejelentett vételár közötti különbség legnagyobb mértékét hét év után érnék el. Megítélésem szerint ezt józanul nem lehet feltételezni. Természetesen minden további nélkül lehetséges, hogy a ténylegesen fizetett vételárnál alacsonyabb értéken történő bejelentés problémája az ellenőrzésre rendelkezésre álló eszközök hiánya miatt fennáll. Ezen probléma elleni fellépéshez azonban objektív eszközt kell találni a járművek tényleges értékének vagy legalábbis egy ahhoz közelítő értéknek a meghatározására, amely kapcsán indokolt esetben mind az érték megállapítására szolgáló eszközzel, mind az érték meghatározásával szemben biztosított a jogorvoslati lehetőség. 56. Harmadsorban a lengyel kormány számokat mutatott be, melyek szerint a más tagállamból történő használt járművásárlás után fizetendő jövedéki adó 2004 májusában történő bevezetése ezen vásárlások azonnali és jelentős megemelkedésével kapcsolódott össze. Ezért nyilvánvalóan nem merülhet fel az ilyen vásárlások EK 90. cikk szerinti tiltott hátrányos megkülönböztetésének a kérdése. 57. Az ezen cikkben megfogalmazott tilalom ugyanakkor nem a tilalom gyakorlati hatásának vagy mértékének a függvénye. Az I- 528

14 BRZEZIŃSKI EK 90. cikk egyértelműen előírja, hogy a tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót". Az EK 28. cikktől eltérően nem említi a rendelkezés a szóban forgó díjnak a közösségen belüli kereskedelemre gyakorolt hatását. És az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely adórendszer [...] csak akkor tekinthető [az EK 90. cikkel] összeegyeztethetőnek, ha megállapítható, hogy kialakítása minden esetben kizárja azt, hogy a behozott termékekre magasabb adót vessenek ki, mint a belföldi termékekre, és ezért annak semmi esetre sincsen hátrányosan megkülönböztető hatása" 23. A harmadik kérdésről 59. A harmadik kérdés arra keresi a választ, hogy az EK 90. cikk (2) bekezdése tiltja-e az olyan jövedéki adót, amely a más tagállamból behozott használt járműveket a jármű korától és hengerűrtartalmától függően eltérő adómértékkel terheli, ugyanakkor nem sújtja a használt járműveknek a szóban forgó tagállamon belül történő eladását (amelyekre már egy hasonló képlet alapján az ebben a tagállamban történő első forgalomba helyezés előtt kivetették az adót, és így az azok újraeladási árát a későbbiekben érinti). 60. Az EK 90. cikk (2) bekezdése tiltja azokat a nemzeti adókat, amelyek közvetett adójogi protekcionizmust valósítanak meg olyan termékeknél, amelyek ugyan az EK 90. cikk (1) bekezdése értelmében a belföldi termékekkel nem azonosak, de amelyek azokkal versenyhelyzetben vannak Ezért a lengyel kormány által kifejtettek nem változtatnak azon az álláspontomon, hogy a szóban forgó jövedéki adó összeegyeztethetetlen az EK 90. cikk (1) bekezdésével, mivel a más tagállamokból származó használt járműveket terhelő adó mértéke meghaladja azon használt járművek értékében meglévő adó maradványértékét, amelyekre új korukban Lengyelországban kivetették az adót A fenti 7. lábjegyzetben hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítélet 29. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat. Például igenis lehetséges, hogy a kifogásolt jövedéki adó nélkül a más tagállamokból származó használt járművek vásárlása még erősebben emelkedett volna. 61. Mindenesetre a kérdést előterjesztő bíróság által kért értelmezés a már a belföldi piacon található használt járművek és a más tagállamokból beszerzett használt járművek összehasonlítására vonatkozik. Ez a két kategória egyértelműen az EK 90. cikk (1) bekezdése szerinti azonos terméket jelent, 24 - Lásd a fenti 15. pontot. I- 529

15 SHARPSTON FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA - C-313/05. SZ. ÜGY így a szóban forgó megítélni. adót ez alapján kell 64. Előzetesen meg kell jegyezni, hogy ez a kérdés bizonyos mértékben M. Brzeziński azzal kapcsolatos félreértésén alapul, hogy a szóban forgó ötnapos határidő mikor kezdődik. 62. Mivel semmi nem utal az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben vagy a Bírósághoz benyújtott észrevételekben arra, hogy az adó olyan belföldi termékek közvetett adóprotekcionizmusát valósítja meg, amelyek a személygépkocsikkal versenyhelyzetben vannak, a véleményem az, hogy a második kérdés megválaszolása az EK 90. cikk (1) bekezdése alapján elegendő a nemzeti bíróság részére Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés szerint a felperes a nemzeti bíróság előtt kifejtette, hogy kénytelen volt a külföldi tartózkodását lerövidíteni annak érdekében, hogy a nyilatkozatot a szóban forgó jármű Németországban történő megszerzésétől számított öt napon belül be tudja nyújtani, ami őt megakadályozta abban, hogy más, ott tervezett üzleteket kössön. A negyedik kérdésről 63. A nemzeti bíróság negyedik kérdése lényegében arra irányul, hogy összeegyeztethető-e az EK 28. cikkel és/vagy a 92/12 irányelv 3. cikkének (3) bekezdésével az a kötelezettség, hogy a személygépkocsit más tagállamban megszerző személynek a közösségen belüli beszerzéstől" számított öt napon belül nyilatkozatot kell benyújtania Lásd még a fenti 15. pontot. 66. Ugyanakkor írásbeli észrevételeikben mind a lengyel kormány, mind a Bizottság egyetértenek abban, hogy a közösségen belüli beszerzés" időpontja a jövedéki adóról szóló törvény értelmében a jármű Lengyelországba történő tényleges behozatala. M. Brzeziński ezt a nézőpontot a tárgyaláson nem vitatta, és ehhez a kérdéshez kapcsolódóan további nyilatkozatot sem tett. 67. Amennyiben ez a kérdés egy ilyen félreértésen alapul, feltehetően a kérdést előterjesztő bíróság nem vár már választ arra. Ugyanakkor megvizsgálom a kérdést, mert az a nemzeti eljárás kapcsán néhány más szempontból jelentőséggel bírhat. I- 530

16 BRZEZIŃSKI 68. Az EK 28. cikk tiltja a tagállamok közötti behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat és minden azzal azonos hatású intézkedést - az adóintézkedések kivételével. A 92/12 irányelv 3. cikkének (3) bekezdése olyan adókra korlátozza az adókivetés jogát (az ásványolajoktól, az alkoholtól és alkoholtartalmú italoktól, illetve dohánygyártmányoktól eltérő termékek tekintetében), amelyek a tagállamok közötti kereskedelemben nem eredményeznek határátlépési formaságokat. 71. A 92/12 irányelv 3. cikkének (3) bekezdése ugyanakkor irányadó lehet, ha a kötelezettséget határátlépési formaságnak" tekintenénk, amit az adó kivetése eredményez. 72. Ahogy azt a kérdést előterjesztő bíróság kifejti, a nyilatkozat megtételének ötnapos határidőn belüli elmaradása nem jár hátrányos következménnyel az adófizetőre nézve. Csak az adónak a - jármű első forgalomba helyezését megelőzően történt - megfizetése bír jelentőséggel. 69. A nyilatkozattételi kötelezettség megítélésének helyes alapja attól függ, hogy azt nem adóintézkedésnek tekintjük-e, amely független a lényegében szóban forgó jövedéki adótól (ebben az esetben az EK 28. cikk lenne irányadó), vagy egy olyan formaságnak, amely összefügg ezzel az adóval (ebben az esetben a 92/12 irányelv 3. cikkének (3) bekezdése lenne irányadó). 70. A Bizottság álláspontja szerint a nyilatkozat célja, hogy a hatóságok adatokat szerezzenek a behozott járművek számáról és a felmerülő jövedéki adó összegéről, ezt tanúsítja az a formanyomtatvány, amit a lengyel kormány a tárgyaláson bemutatott. A Bizottság - ezen az alapon megítélésem szerint helyesen - arra az eredményre jut, hogy a nyilatkozattételi kötelezettség egy kötelező formaság, amely elválaszthatatlanul kapcsolódik az adó tényleges megfizetéséhez. Ezért az EK 28. cikk nem lehet irányadó. 73. Mind a Bizottság, mind a lengyel kormány rámutat arra, hogy a nyilatkozatot nem abban az időpontban kell benyújtani, amelyben a jármű átlépi a lengyel határt. Amenynyiben a nyilatkozatot ténylegesen megkövetelik, számomra jelentéktelennek tűnik a pontos időpont annak a kérdésnek a szempontjából, hogy a kötelezettség határátlépési formaságnak minősül-e. Sokkal inkább annak van jelentősége, hogy a kötelezettség a határátlépéssel áll összefüggésben, nem pedig a vásárlás időpontjával, ahogy azt M. Brzeziński a jelek szerint feltételezi. 74. A Bizottság írásbeli észrevételeiben kifejti továbbá, hogy a jövedéki adót, amelyhez elválaszthatatlanul kötődik a nyilatkozat, nem a járműnek a határon történő átvitelére vetik ki, hanem a Lengyelországban történő forgalomba helyezés objektív körülménye alapján. I- 531

17 SHARPSTON FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA - C-313/05. SZ. ÜGY 75. A tárgyaláson a lengyel kormány meghatalmazottja ugyanakkor világosan kifejtette, hogy a jövedéki adót és így a nyilatkozattétel kötelezettségét minden, az országba behozott személygépkocsira alkalmazni kell, azokra is, amelyeket közúti forgalomba nem helyeznek - például olyan járművekre, amelyeket kiállítás, közutakon kívül történő magánhasználat, alkatrészek kiszerelése, stb. célját szolgálják. 78. Ilyen körülmények között megítélésem szerint a nyilatkozattételi kötelezettség nem minősül határátlépési formaságnak a 92/12 irányelv 3. cikkének (3) bekezdése értelmében. Amennyiben valamely adó önmagában jogszerű - és jelen ügyben a lengyel jövedéki adó jogszerűsége nem kérdéses, csupán az idősebb járműveket terhelő adó kiszámítási módszerének jogszerűsége vitatott -, úgy a tagállamoknak nem lehet megtiltani, hogy az adófizetőktől adatokat követeljen meg az adóalapról, amely után az adót kivetik. Álláspontomat a nemzeti bíróság fejtegetései megerősítik, mely szerint az ötnapos határidő be nem tartása esetén köztudomásúlag nem alkalmaznak szankciókat. 76. Az tűnik ki továbbá a lengyel kormány által a Bíróság felhívására becsatolt formanyomtatványokból, hogy hasonló (ám nem azonos) nyilatkozatot kell tenni a jövedéki adó megfizetése kapcsán a Lengyelországban gyártott járművek tekintetében. lehetséges korlá Az ítélet időbeli hatályának tozása 77. Ezért a Bíróság előtt tett nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy a jövedéki adót minden személygépkocsi után meg kell fizetni, függetlenül attól, hogy azokat Lengyelországban gyártották vagy az országba behozták, továbbá hogy mindkét esetben nyilatkozatot kell tenni a hatóságok felé, és hogy az elsőként említett esetben a nyilatkozattétel időpontja a jármű Lengyelországban történő első eladásához, míg az utóbb említett esetben a Lengyelországba történő behozatalhoz kötődik. 79. Vizsgálatom eredménye az, hogy a lengyel jövedéki adóhoz hasonló adót az EK 90. cikk (1) bekezdésének megsértésével vetik ki, amennyiben a más tagállamból származó használt járműveket terhelő adó mértéke meghaladja azon használt jármű értékében meglévő adó maradványértékét, amelyre új korában Lengyelországban kivetették az adót. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a személyek jogosultak azoknak a nemzeti adóknak a visszatérítésére, amelyeket a közösségi jog megsértésével vetettek ki Lásd például a Bíróság C-62/00. sz., Marks & Spencer ügyben július 11-én hozott ítéletének (EBHT 2002., I o.) 30. pontját. I- 532

18 BRZEZIŃSKI 80. Erre a lehetőségre tekintettel kérte a kérdést előterjesztő bíróság a Bíróságtól, hogy nyilatkozzon ezen ítélet időbeli hatályának a korlátozásáról A lengyel kormány mind írásbeli észrevételeiben, mind a tárgyaláson támogatta az ilyen jellegű korlátozást. arra, hogy a Bíróság által értelmezett rendelkezésre a jóhiszeműen létrejött jogviszonyok megkérdőjelezése céljából hivatkozzék [...]. 81. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint azon értelmezés, amelyet a Bíróság valamely közösségi jogszabály kapcsán fejt ki, szükség esetén magyarázza és pontosítja e szabály jelentőségét és terjedelmét, amely szerint azt hatálybalépésének időpontjától értelmezni és alkalmazni kell, illetőleg értelmezni és alkalmazni kellett volna. A bíróságok alkalmazhatják és alkalmazniuk kell az értelmezés iránti kérelemről határozó ítélet előtt keletkezett és létrejött jogviszonyokkal kapcsolatban. 27 Ezenkívül az állandó ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyomán hozott ítélet alapján valamely tagállamot érintő pénzügyi következmények önmagukban nem indokolják az ítélet joghatásainak időbeli korlátozását [...]. 82. A Bíróság az ítéletei időbeli hatályának korlátozásával kapcsolatos gyakorlatát a következőképpen mutatta be: A Bíróság csak kivételesen, a közösségi jogrendhez szorosan hozzátartozó jogbiztonság általános elvének alkalmazása útján korlátozhatja bármely érdekelt lehetőségét A Bíróság ezt a megoldást csak világosan meghatározott körülmények között alkalmazta abban az esetben, amikor egyrészt az érvényes és hatályos szabályozás alapján jóhiszeműen létrejött jogviszonyok magas száma miatt súlyos gazdasági következmények felmerülésének kockázata állt fenn, másrészt pedig úgy tűnt, hogy a magánszemélyeket és a nemzeti hatóságokat a közösségi rendelkezések hatályát illető objektív és jelentős bizonytalansága a közösségi szabályozásnak meg nem felelő magatartásra indította, és amely bizonytalansághoz esetleg maguk a tagállamok vagy az Európai Közösségek Bizottsága magatartása is hozzájárult [...]." Lásd például a C-402/03. sz., Skov és Bilka ügyben január 10-én hozott ítélet (EBHT 2006., I-199. o.) 50. pontját A Bíróság C-423/04. sz. Richards-ügyben április 27-én hozott ítéletének (EBHT 2006., I o.) pontja. I- 533

19 SHARPSTON FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA - C-313/05. SZ. ÜGY 83. Ezért először azt kell megvizsgálni, hogy a más tagállamokból behozott használt járműveket sújtó jövedéki adó kiszámításának módszerét olyan, az EK 90. cikk jelentésével kapcsolatos objektív és jelentős bizonytalanságot 29 megvalósító helyzetben alkották-e meg és alkalmazták-e, amelynek előidézéséhez a Bizottság és más tagállamok hozzájárultak, és másodszor hogy az ezen rendelkezés megsértésével kivetett adó viszszatérítése súlyos gazdasági következményeket idézne-e elő Lengyelországra nézve. történő meghozatalát követően tájékoztatta a lengyel kormányt azon álláspontjáról, hogy az adó nem összeegyeztethető a közösségi joggal. 84. Az elsőként említett szempont kapcsán a lengyel kormány arra hivatkozik, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata az érintett területen nem volt olyan mértékben teljes és egyértelmű, hogy kizárt lett volna annak lehetősége, hogy amit valamely tagállam az eltérő termékekre vonatkozó eltérő adómértékek alkalmazását megalapozó objektív körülménynek tekinthet 30, azt a Bíróság ne azonos módon ítélje meg. A Bizottságot is teljes körűen tájékoztatták a jövedéki adó részleteiről annak május l-jén történő bevezetésekor, de a Bizottság csak július 13-án, tehát az előzetes döntéshozatalra utaló végzés nemzeti bíróság által 29 - A C-228/05. sz. Stradasfalti-ügyre vonatkozó június 22-i indítványom ((2006. szeptember 14-én hozott ítélet, EBHT 2006., I o.) pontjában bizonyos kétségeket fogalmaztam meg a tekintetben, hogy ez lenne a legmegfelelőbb megfogalmazása ennek a kritériumnak Lásd például a C-213/96. sz. Outokumpu-ügyben április 2-án hozott ítélet (EBHT 1998., I o.) 30. pontját. 85. Számomra nem tűnik úgy, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata ebben a kérdésben többértelmű lenne. A Nádasdi-ügyre vonatkozó indítványom pontjában bemutatott és a fenti pontokban összefoglalt ítéletekből egyértelmű, hogy a Bíróság hogyan ítéli meg a behozott használt járművekre egyszer kivetett adómérték és a belföldi használt járművek értékében lévő adó maradványértéke közötti viszonyt. Elegendő döntés áll rendelkezésre, amelyekből az egybehangzó alapelvek kiolvashatók, és ezekkel az alapelvekkel a más tagállamból behozott használt járművekre kivetett lengyel jövedéki adó számításának módja nem áll összhangban. 86. Azt a véleményt sem osztom, hogy a Bizottság magatartása hozzájárult az effajta bizonytalansághoz, ahogy azt a lengyel kormány lehetséges módon érezte. Egyértelműen nem várható el a Bizottságtól, hogy azonnal minden bejelentett intézkedéssel kapcsolatban állást foglaljon, amelyek részletei lehetséges módon alapos vizsgálatra szorulnak. Ez különösen nem várható el I- 534

20 BRZEZIŃSKI olyan szituációban, amikor a Közösség 15-ről 25 tagállamra bővült, és a tíz új tagállam rövid időn belül számos átültetési intézkedésről tájékoztatta a Bizottságot. Ezen körülmények között nem feltételezhető, hogy a Bizottság 14 hónapos hallgatása - ami egy ideális világban talán sajnálatos - bizonytalanság kialakulásához járult hozzá, szemben egy olyan helyzettel, ha például átmenetileg biztosította volna az összeegyeztethetőségről a lengyel kormányt. Mindenesetre az a puszta körülmény, hogy a Bizottság meghatározott időpontig nem kezdeményezett tagállami kötelezettségszegés megállapítására irányuló eljárást, nem indokolja valamely ítélet időbeli hatályának a korlátozását. 31 alapján megbecsülhető lenne, hogy ennek az összegnek mekkora részét kellene visszatéríteni. Figyelembe kell venni különösen, hogy a minden járműre (beleértve a behozott járműveket is) a gyártás évét követő év végéig kivetett adó teljes mértékben összhangban van a közösségi joggal. Ebből az adóból semmit nem kell visszatéríteni. Ezenfelül csak az ezen időpontot követően behozott járművekre kivetett adó egy részének a viszszatérítése jöhet számításba. És a gyakorlatban kiindulhatunk abból, hogy nem minden visszatérítésre jogosult nyújt be kérelmet. Ezenkívül lehetősége van a lengyel hatóságoknak a személygépkocsikat terhelő jövedéki adó kiszámításának módszerét úgy kiigazítani, hogy egy meghatározott időszakon belül minden veszteség kiegyenlítődjön. 87. Ami a második nézőpontot illeti, úgy a lengyel kormány számokat mutatott be, amelyek azt igazolják, hogy a személygépkocsikra kivetett összes jövedéki adó, amit május 1-től április 30-ig beszedtek, a évre tervezett bevételek 1,16%-át tették ki Ugyanakkor nem csatolta ezeknek a számoknak a részletes bontását, amelyek 31 - Lásd még a fenti 29. lábjegyzetben hivatkozott Stradasfaltiügyre vonatkozó indítványom 31. pontját A rendelkezésre álló számok és saját számításaim alapján a teljes összeg a teljes kétéves időszak alatti bevételek kb. 0,69%-a. 89. Ezen körülmények között az az álláspontom, hogy a Bíróság elé nem került olyan súlyos gazdasági következményeket alátámasztó bizonyíték, amely az ítélet időbeli hatályának korlátozását indokolttá tehetné. Nincs támpont arra nézve, hogy - az EKWügyben hozott ítélet 33 szóhasználatához igazítva - a korlátlan időbeli hatály a lengyel állam pénzügyi rendszerét visszamenőlegesen alapjaiban rendítené meg" A C-437/97. sz. EKW-ügyben március 9-én hozott ítélet (EBHT 2000., I o.) 59. pontja. I- 535

21 SHARPSTON FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA - C-313/05. SZ. ÜGY Végkövetkeztetések 90. A fenti megfontolások alapján az az álláspontom, hogy a Bíróságnak a Wojewódzki Sąd Administracyjny w Warszawie által előterjesztett kérdésekre a következő válaszokat kell adnia: 1. Valamely jövedéki adó, amely mind a más tagállamokból behozott termékeket, mind az azokkal azonos belföldön előállított termékeket sújtja, nem minősül az EK 25. cikk által tiltott behozatali vámnak vagy azzal azonos hatású díjnak. 2. Valamely jövedéki adó, amelyet valamely tagállamban minden személygépkocsira kivetnek - függetlenül attól, hogy azok újak vagy használtak, és függetlenül azok származásától -, összhangban van az EK 90. cikkel feltéve, hogy az adó mértéke a belföldi járművek és a más tagállamokból behozott járművek tekintetében azonos. Nem felel meg ugyanakkor ennek a rendelkezésnek, ha és amennyiben a más tagállamokból behozott járművekre kivetett adó mértéke meghaladja ugyanezen adónak a szóban forgó tagállamban korábban forgalomba helyezett hasonló járművek pénzbeli értékébe beépített maradványösszegét. 3. Valamely ilyen adót csak az EK 90. cikk (1) bekezdése és nem az EK 90. cikk (2) bekezdése alapján kell megítélni, ha nincs másik olyan belföldi termék, amellyel a személygépkocsik versenyhelyzetben vannak. I- 536