EMLÉKEZTETŐ december

Átírás

1 EMLÉKEZTETŐ december Tárgy: Felügyelő Tanács ülése Jelen volt 36 fő a jelenléti ív szerint; 25 fő a Felügyelő Tanács tagjai közül, valamint 11 fő NSZFI meghívott Helyszín: az NSZFI Konferenciaterem (1085 Budapest, Baross u. 52.) Napirendi pontok: I. A projekt első évének rövid értékelése Juhászné Víg Éva programiroda-vezető II. Tartalomfejlesztés a alprojektekben, az elkészült minták bemutatása Kálózi Erika, Chytilné Velenczei Zsuzsa és Marosi Katalin alprojektvezetők III. Egyebek Nagy László főigazgató A Felügyelő Tanács nyolcadik ülésén köszöntötte a megjelenteket, és megállapította, hogy a testület határozatképes. Mivel a napirendi pontokkal kapcsolatban sem kérdés, sem javaslat nem hangzott el a tagok részéről, az előre kiküldött program szerinti haladást javasolta a megjelenteknek. I. Juhászné Víg Éva programiroda-vezető A programiroda-vezető A projekt első évének rövid értékelése címmel tartott előadást, és prezentációjában az alábbi sorrendben mutatta be az elmúlt projektév eredményeit: Forrásfelhasználás, kifizetési kérelmek, szakmai beszámolók), Közbeszerzések ( eljárások összesítése), ESZA ellenőrzések eredményei, Humánerőforrás felhasználás, Projekt- és alprojekt szintű eredmények. Az ellenőrzések eredményeihez kapcsolódóan kiemelte, hogy december 9-ére várják az ESZA átfogó ellenőrzését. Kérdések, hozzászólások: Dr. Szilágyi János: Arról érdeklődött, hogy az elhangzottak szerint, a Ft-ból eddig ,- Ft van lekötve, és kb. 2 milliárd forint van, ami még nincs. Ez a le nem kötött költség mit takar? Másik kérdés: elhangzott, közel 2 milliárd forint kerül kifizetésre a 144 munkacsoportos közbeszerzés keretében. Ezeknek a kifizetéseknek mikor lesz a csúcsidőszaka? A szakértők melyik időszakban lesznek a legnagyobb mértékben foglalkoztatva? Harmadik kérdés: Van-e esély arra, hogy jövő év decemberére a teljes forrás felhasználásra kerül? Tircsi Hajnal: Arról érdeklődött, hogy az egyes alprojektek időarányosan hogyan teljesítenek. Kérése, hogy legközelebb a prezentációkban az alprojekt megnevezések is jelenjenek meg, mert csak a szám alapján nehezen tudják beazonosítani azokat. 1

2 Kajtárné Botár Borbála: Elmondta, hogy tapasztalatai szerint rendkívül nehéz teljesíteni az Irányító Hatóság elvárásait és a hallottak alapján elismerését fejezte ki a projekt megvalósulását illetően. Megjegyezte: örülne, ha az OKM területéhez tartozó programok is ilyen szép előrehaladásról tudnának beszámolni. Válaszában kiemelte, hogy az elköltött összeg ,- Ft, az összes lekötött összesen ,- Ft. Szabad forrás a lekötött és a 7,8 milliárd Ft különbsége. A lekötetlen keret a béreket, a határidős közbeszerzések fedezetét és egyéb költségeket, valamint a kötelező tartalékot foglalja magába. Az intenzitáshoz kapcsolódóan a következőkről tájékoztatta a tanács tagjait: a szakértők számára a következő év tavasza lesz munka szempontjából intenzív, mert a 144 munkacsoport január 11-én kezdi négy munkacsoporttal a munkát, majd a munkacsoportok száma fokozatosan emelkedik. 40 munkacsoport indul. A 8 hónapos fejlesztő tevékenységüket szept. 30-ig kell befejezniük. A kifizetések a teljesítést követően, kb. júniustól lesznek rendkívül intenzívek. A közbeszerzési eljárás kiírásában pontosan meghatározásra került a kezdés dátuma, a workshop-ok száma, ideje, a számlabenyújtás ideje, feltételei. Az eljárásrendben a teljesítésigazolás folyamata több részből áll, ezért van egy fáziskésés a tevékenységek elvégzése, az igazolása és a kifizetések között. A kifizetések július-augusztusban kezdenek felerősödni. A tevékenységek kifizetése reméljük, 2010 végéig megtörténik. Ez leginkább a szakmai teljesítés minőségétől függ. Juhászné Víg Éva: Az alprojektek pontos nevét a továbbiakban minden esetben kiírjuk, már a honlapra is így kerül fel az előadás anyaga. Az időarányos indikátorokat minden alprojekt teljesítette, ezt a szakmai monitor a helyszíni ellenőrzéskor elfogadta, január elejére az indikátor típusú eredmények munkaanyag jelöléssel a honlapra is felkerülnek. Mivel további kérdés, sem hozzászólás nem hangzott el, Nagy László főigazgató a és az 5. alprojekt vezetőit kérte fel közös előadásuk megtartására. II. Marosi Katalin alprojektvezető Az alprojektvezető bemutatta a 3. és 4. alprojekt vezetőit, majd megtartotta Tartalomfejlesztés a TÁMOP kiemelt projektben c. előadás 5 számú alprojekthez kapcsolódó részét, amely a bemutatott prezentáció szerint a következő részekből állt: A tartalomfejlesztés közös kerete, A 3., 4., 5. alprojektek integrált feladatfolyama, Tématerületek és a multiplikáció; A Mérés-értékelés 5. számú alprojektre vonatkozóan: Tartalomfejlesztési feladatok 3AP, 4AP, 5AP; A feladatkompetenciák részletes leírása; A tulajdonságkompetenciák részletes leírása; A kompetencia-leírások felhasználása a TÁMOP tartalomfejlesztési alprojektjeiben; Belső arányok feltárása; Leképezés a vizsgafolyamatra; Mérés-értékelési eszközök készítése; Elemi vizsgafeladatok komponensei; Az 5. számú alprojekt indikátorai 2

3 Kálózi Erika alprojektvezető Az alprojektvezető folytatta a Tartalomfejlesztés a TÁMOP kiemelt projektben c. előadást. A 3. alprojekt A vizsgarendszer fejlesztése vonatkozásában: Tartalomfejlesztési feladatok 3AP, 4AP, 5AP (a 3. alprojekt helye a fejlesztésben); Vizsgahelyszínek akkreditációs követelmény- és dokumentumrendszerének kidolgozása; A vizsgahelyszín-leírás szempontjai; Bemeneti kompetenciák mérési, értékelési módszertanának, eszközrendszerének kialakítása; Eredmények; A felmérési egység tartalmi alapjellemzői; 1 eszközön keresztül a csomag felépítésének bemutatása; Elkészült mintaként bemutatta a Kiskereskedelem II. c., 2009/001. számú eszközcsomagot Chytilné Velenczei Zsuzsa alprojektvezető Az alprojektvezető folytatta a Tartalomfejlesztés a TÁMOP kiemelt projektben c. előadást. Kiemelte a horizontális tevékenységeket, 4. alprojekt - Tananyagfejlesztés vonatkozásában: A tananyagfejlesztés célja; A tartalomfejlesztés koncepciója A kompetenciaelvű szakképzési tanulásmodell; Tartalomfejlesztési feladatok 3AP, 4AP, 5AP (a 4. alprojekt helye a fejlesztési folyamatban); Tartalomelemek, A tananyag származtatása; Mit kap a felhasználó a fejlesztést követően? A Szakmai Tankönyvi Tartalomelem szerkezete. Kiegészítésként elmondta, hogy az indikátorként vállalt 3000 tartalomelemből az első minta már bekerült a tanácstagok mappájába és az országos disszeminációs rendezvényeken is nagy sikert aratott. Kérdések, hozzászólások: Ifi István: Hozzászólásában elmondta, hogy a fejlesztési módszertan az előadás alapján tudományosan megalapozottnak tűnik. Ehhez kapcsolódóan felvetette a továbbképzés problémáját. Lesz-e továbbképzés, szakmai tanácsadás a TISZK-ek, illetve egyéb lehetséges felhasználók részére? A tananyagfejlesztéshez kapcsolódóan a párhuzamos feladatellátás veszélyére hívta fel a figyelmet: a TISZK vállalásokban rengeteg tananyagfejlesztés van. Tary Ferenc: A Mérés-értékeléshez kapcsolódóan megkérdezte, hogy lehet-e tudni, mely modulokhoz fejleszt az NSZFI? Felkerülhet-e ezek listája a honlapra? 3

4 Szenes György: Az elhangzottak alapján tisztán látszik, hogy a három tartalomfejlesztő alprojektben rengeteg szakmai és szervező munka van, és a megvalósuláshoz komoly szakmai szakértői, fejlesztői háttérre van szükség most és a jövőben is. Jelezni kívánta, hogy a szerződésnek megfelelően elvégzett munka után még mindig előfordult, hogy a szakértők nem kaptak pénzt. A fejlesztők sokat dolgoznak, havi két napot itt töltenek, és nincs a lektortól, auditortól visszajelzés a munkájuk minőségét illetően. Kérte főigazgató urat, hogy gyorsítsák fel az auditálást és a kifizetéseket. Ha a kifizetések elhúzódása miatt nem tudnak a folytatáshoz a projektekre új szakértőket találni, illetve a jelenlegieket újabb munkára serkenteni, az veszélyeztetheti a határidőre történő megvalósulást. Varga István: A tananyagfejlesztéshez ajánlotta a kiadók segítségét, mert eddig még nem lettek megkeresve. Attól tartott, hogy ugyanúgy problémák lehetnek a tankönyvvé nyilvánításban, mint a közoktatásban, ahol nehézkes volt az engedélyeztetés. Solti Gábor: Sok szakértő dolgozik, s kérdezi, van-e áttekintés arról, hogy mely területekről jöttek? Milyen arányban vannak a gyakorlati gazdaság területéről? A mintaként kapott eszközcsomagban felsorolták, hogy milyen kimenetekre használható. Egy ilyen csomagot a felhasználó tetszés szerint használhat fel, vagy válogatva dolgozhat belőle? Kötelező-e így felhasználni? Első látásra úgy tűnik, nem egyszerűbb, hanem egyre komplikáltabb, bürokratikusabb lesz minden. Ha ennyire beszabályozzuk a tevékenységek legapróbb lépését is, hol marad a szabad mozgástér? Vízvári László: Szeretne részletezést kérni a fejlesztési irányokról: melyik szakképesítésről, melyik modulról van szó. Nyilván vannak prioritások, ha tudja az Intézet, hogy melyek azok, akkor azt az ETI hátrébb tenné, hogy ne dolgozzanak kétszer, így csak validálni kell majd. A szakértőkkel kapcsolatban elmondta, hogy saját szakértőik tevékenységével vannak problémáik, vegyesek a tapasztalataik. Nem mindig érik el a kívánt célt. Információt kért, hogy ez hogyan működik a TÁMOP projektben. Kompetenciamérés megközelítése: kétféle értelmezése lehetséges. Azt mérem meg, mire van szüksége a továbbhaladáshoz vagy azt, hogy megvannak-e a szükséges kompetenciái a tanuláshoz? Egyetlen kompetenciamérés sem vállalkozhat az alap-szakképesítés alapjainak megmérésére. Hozzátette: a tananyagok kapcsán tisztázni szükséges, hogy milyen területre készülnek pl. egészségügyben sok hasonló van már, érdemes ezeket áttekinteni és összehangolni. Jelezte: hogy ezek az anyagok inkább segédletek és nem tankönyvek. A tankönyv védett, definiált fogalom, szigorú akkreditációs folyamattal Dr. Szilágyi János: Tartalomfejlesztéssel kapcsolatban: nem látja, hogy az elmúlt évek fejlesztéseiből hogyan futnak össze az eredmények: pl. OKJ fejlesztése, SZFP, TISZK-ek tananyagfejlesztései, vállalásai. Gyakorlatorientáltságra hívja fel a figyelmet. Fontos, hogy ki a célcsoport, s erre oda is kell figyelni. Arra is, hogy szakiskolás célcsoporttal hogyan valósítható meg? Kőművesnek falazni, burkolónak burkolni kell tudnia, a fejlesztéseknek erre kell kifutniuk. A vizsgáztatással kapcsolatban most is vannak problémák, erről nem hallottunk. Úgy ítéli meg, hogy a Kamarák vizsgáztatással kapcsolatos álláspontját nem vették eléggé figyelembe. Pl. Független vizsgaközpontok felállítását javasolják. 4

5 Dr. Lakrovits Elvíra: Kapcsolódik a kamarai hozzászóláshoz és kérdi, kitől és mitől lenne független a vizsgaközpont? Ha képzőktől, az remek. A kamarák most is ott ülnek a vizsgabizottságokban. Most alakul át a teljes vizsgaszervezői rendszer, most készültek el a szabályok, de a teljes őrületbe ne kergessük a szakmai vizsgán működőket a rendszer átalakításával. Teljességgel függetleníteni a szakmai szervezetektől a vizsgát, nem tartja elképzelhetőnek. Ellehetetleníti a vizsgáztatást, ha túl gyakran változnak a szabályok. Kiss Mária: Véleménye szerint mindhárom tartalomfejlesztő projekt tevékenysége, célkitűzése fontos. Mátrix jellegű anyagok készülnek, amelyek a kiadott tételek validálásához, ill. egyéb taneszközök értékeléséhez nagyon fontosak. Jó kiindulási alapok lesznek. A vizsgakövetelményekkel kapcsolatos cél megfogalmazását nagyon fontosnak tartotta: az elmúlt hónapban több felnőttképző vizsgát függesztettek fel a vizsga-előkészítés és lebonyolítás során. Elmondta, bár sok ilyen irányú tapasztalattal rendelkezik, de az a két hónap, amikor áttekintette a felnőttképzési hatásokat, számára is rémisztő volt. Ezért a vizsgával összefüggő mérőeszközök ilyen jellegű kidolgozását nagyon fontosnak tartja. A tankönyvek tartalmával kapcsolatos követelményeket, célokat, hatályos jogszabályokat fontos lenne áttekinteni. Soknak nem tudnak a vizsgáztató intézmények maradéktalanul eleget tenni. Ilyen pl. esélyegyenlőség, a nemzeti-etnikai kérdések stb. További kérdésként teszi fel, hogy tananyag vagy inkább jegyzet jellegű lesz a fejlesztés eredménye? Kajtárné Botár Borbála: A tananyagokhoz kapcsolódóan elmondta, hogy nagyon örülne, ha a korábbi szakképzésben elterjedt több kilós, drága, alig mozdítható tankönyvek helyett valóban megjelennének a mobilizálható, egy-egy szakterületet összefogó, digitális, letölthető, tartalmukat és formájukat tekintve is változtatható segédanyagok. Hangsúlyozta, hogy örül a kis füzetnek, mert az élet nem áll meg, nem lehet ma már ugyanazokból a tankönyvekből tanítani, mint régen. Válaszok: Chytilné Velenczei Zsuzsa: A párhuzamos fejlesztésekhez kapcsolódóan, folyamatos munkakapcsolatban vagyunk a TISZK-ekkel. Májusban konferenciát szerveztünk a témában, és arra is volt példa, hogy a TISZK-ek bemutatták a tananyagfejlesztésüket. A honlapon van kifejezetten erre a célra létrehozott TISZK link, ahol a tartalomfejlesztés folyamata és a hozzá tartozó útmutatók is megtalálhatóak. Szakmacsoportokat is jelölhetik, amit ők választottak. A fejlesztési irányok publikusak, folyamatosan tesszük föl az elkészült anyagokat. A TISZK-ek saját modulokat fejlesztenek, s ezek nagyrészt nem, vagy csak megfelelő validálást követően illeszthetők a mi rendszerünkbe. Közelmúlt fejlesztéseihez kapcsolódóan: SZFP I. és II. eredményei a szakértők rendelkezésére állnak, saját döntésük alapján ezeket beemelhetik. Ugyanígy a HEFOP és az első 16 TISZK fejlesztési eredménye (HEFOP 3.2.2) is beépíthető. Tananyagokkal kapcsolatban: A kiadók segítségét kérni fogjuk, 2010 elejére tervezi az alprojekt a kapcsolatfelvételt. Tartalomelem megnevezésének pontosításaként elmondta, hogy nyomtatott segédanyagnak tekintik. Ez a segédanyag a honlapon digitálisan is elérhető lesz, mobilan kezelhető, letölthető, szerkeszthető. A tanulóknak készítik az anyagokat, ők a célcsoport, de bárki más is használhatja. 5

6 Kálózi Erika: Bemeneti kompetencia kérdésköréhez: A szakképesítéshez szükséges tanulási kompetenciákat dolgozzák ki, mert ezt kell felmérni azoknál az egyéneknél, akik nem rendelkeznek megfelelő szakmai végzettséggel. Az elkészült anyagok ajánlások, mindig az adott személyekre megfelelően kell összeállítani a felmérést végzőnek a szükséges csomagot. Kiegészítésként elmondta, hogy kétféle kompetenciamérésre van lehetőség, illetve kötelezettség. Bemeneti kompetenciamérés: ha az egyén nem rendelkezik az OKJ-ban meghatározott végzettséggel; illetve az előzetes tudás mérése, hogy adott esetben rövidíteni lehessen a tanulási időt. Még egy kiegészítés: nemcsak a 3-as szintű, hanem az 5-ös szintűnél is van eszközcsomag. Így esetleg az érettségihez kötött szakképesítések esetében is van lehetőség végzettség nélkül a képzésbe való belépésre. Marosi Katalin: A fejlesztésbe eddig kb. 500 modult vontak be. Mind a 21 szakmacsoportból vannak modulok, tématerületek, megfelelő súlyban, arányban. A nyolc tématerület felöleli mind a 21 szakmacsoportot. Nyilvános, hogy mit vontak be, ez a lista a honlapon már most is megtalálható. Folyamatosan történik a 144 munkacsoport moduljainak kialakítása, ahol tudnak ajánlani, ott szakértőhöz rendelten. A modulokat alapos elemzés után, szükségletelemzés és egyéb szakmai szempontok alapján választották ki. A szakértők munkájával kapcsolatban vannak problémák, áthidaló megoldásként fel lettek készítve a munkacsoport-vezetők, auditorok, mentorok, technikai segítséget nyújtók. Ha valaki a szakértők közül nem tudja vállalni a további munkát vagy nem elégedettek az anyagaival, illetve ő is belátja, hogy nem képes végigvinni a folyamatot, pótolják másik szakértővel. Esetenként mérlegelik, hogy újabb feladatra, bevonható-e áprilisban készül el a feladatbank technikai háttere. Eddig 20 munkacsoport feladatkészítő műhelymunkája befejeződött. Áprilisban a számítások szerint elemi vizsgafeladat kerül be a rendszerbe (írásbelikhez nagy mennyiségben, de mintafeladat-sorok is.) A válogatás szempontja: gazdasági oldalról is kerültek bevonásra szakemberek, ez továbbra is fontos szempont. Tapasztalataink szerint a gazdasági szférából érkezők bevonása a munkahelyről való elszabadulás miatt nem mindig megoldható. Ez nem kedvez a fejlesztési folyamatnak. A felhívásunk folyamatosan fenn van a Honlapon, de a jelentkezés minimális a részükről. A kifizetésekhez kapcsolódóan tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az auditálási, mentorálási eljárás megelőzi a teljesítések igazolását. Az auditorok, mentorok, az AP-vezetők, majd kontrolling együttesen kimondott pozitív véleménye szükséges hozzá. Ebben a folyamatban is lehetnek hibák, de az egész fejlesztés új algoritmus szerint történik, ezért a kifizetések vélt, vagy szakértő által észlelt lassúsága ezzel indokolható. Csak olyan terméket fizetünk ki, mely megfelel a fejlesztés elején rögzített követelményeknek. Egyetértett azzal, hogy fontos a szakértői motiváció, és megértést kért a kifizetések lassúnak tűnő ütemével kapcsolatban. Elmondta, hogy többször is előfordul, hogy több körön is visszaadnak anyagokat korrekcióra. A szakértők és az NSZFI közötti együttműködés megfelelő keretek között zajlik, a 10%-ot sem éri el azok száma, akik nem fejezik be a munkát, elhagyják a fejlesztési folyamatot. 6

7 Dr. Szilágyi János: Nagy László válaszára reagálva hangsúlyozta, hogy a fejlesztések során látni kell a hosszú távú célt. A Kamara az érdekképviseletekkel közösen kb pályakezdő szakmunkást kérdezett meg. Közülük 30% helyezkedett el a végzést követően az első 9. hónapban a saját szakmájában. Értékesíthető tudásra lenne szükség, a vizsgáztatási rendszernek megfelelően kellene azt mérni. A szakképzésben a hatékonyságon kellene gondolkodni. A jelenlegi rendszer nem hatékony. Hangsúlyozta, hogy a szakiskolai tanulók beiskolázásánál változik a helyzet Magyarországon, a leghátrányosabb helyzetűek jelentkeznek ebbe az iskolatípusba. Tanulságként említette: a gazdálkodók képviselői azért nem vesznek részt szakértőként a fejlesztésben, mert nem jó a támogatási konstrukció. Vannak szakmai szervezetek, gazdasági kamarák, amelyek együttműködve az Intézettel, segítettek volna bevonni a gazdasági szereplőket. Modláné Görgényi Ildikó: Elmondta, hogy a szerződéskötés előtt másfél évvel kezdték meg a tervezést, melyben szerepelt, hogy a szakértőket a szakmai szervezeteken keresztül vonják be. Nem fogadta el sem az NFÜ, sem az ESZA az elképzelést. A tanácsülésen is jelenlévő Tóth Anikóval együtt dolgoztak azon, hogy ne közbeszerzési eljárás keretében kelljen bevonni a fejlesztő szakértőket. A szerződéskötés előtt néhány héttel kellett fölülírni a másfél éves tervezési folyamat eredményét, mert nem fogadta el a támogató az itt említett elképzelést és kötelezte az intézetet közbeszerzésre a szakértők tekintetében is. Most pedig ezek alapján kell dolgozni, nincs más alternatíva. A párhuzamosság kérdéséhez elmondta, hogy a programban pontosan rögzítésre került, hogy milyen hasonló fejlesztések voltak, vannak. Az anyagok nyilvánosak. Folyamatosan tartjuk a szinergikus kapcsolatokat a és a projekttel és a TISZK-ekkel is. Ezek az intézmények a saját helyi programjukra fejlesztik a tananyagot, nem az országos követelményekre, így nem is lehet párhuzam. Több projekt jelentkezett, hogy felajánlják validálásra az általuk kidolgozott anyagokat. Alapvetően is nagy különbség van módszertanilag: az NSZFI a kétkomponensű kompetenciarendszerre fejleszt, ők pedig ismeretalapú anyagokat hoznak létre. Itt nem tudunk szinergikus pontot találni, de az összes többi fejlesztésben igen. Dr. Lakos István: Dr. Szilágyi Jánoshoz kapcsolódóan javasolta, hogy a munkaerő-piaci igény tekintetében figyelni kell a kutatási statisztikai eredményeket (VOSZ). Pl. a múlt évben a pályaelhagyás 80%-ra emelkedett az elmúlt 10 év 25%-a helyett. Következménye ennek a hiányszakmákra vonatkozó képzéskoncentrálás. A finanszírozás miatt olyan szakmák képzésére kényszerítik az intézményeket, amelyekben soha nem fognak dolgozni a képzésben részt vevők. A finanszírozási rendszer azonban ezeket honorálja. Nem az a probléma, hogy a képzés nem gyakorlatorientált, hanem hogy nem kívánnak ilyen munkát vállalni a képzésben részt vevők. Solti Gábor: Hozzászólásában kiemelte, hogy fontosnak tartja a kompetenciamérést, az alapcélok véleménye szerint helyesek. A jelenlegi szakiskolai rendszerben meg kell tanítani azokat az alapvető kompetenciákat, melyek elsajátíttatása nem a szakiskolák feladata. A szakiskolának szakmai elméletet és gyakorlatot kell tanítani, különben ha a képzési gyakorlat így marad Magyarország lemarad a többi országhoz képest. Csökken a gyereklétszám, nincs jelentkező rengeteg szakképesítésre. Ha végre valaki jelentkezik, felmérjük a kompetenciáját és kiderül, hogy nem alkalmas, akkor nem vesszük fel? Nem ez történik, felvesszük, mert nincs más. Véleménye szerint azt kell nézni, hogy arra az egyvalamire alkalmas-e a jelölt, amire jelentkezik. Az a probléma, hogy ebben a nagy mennyiségű anyagban elveszhet a hangsúly. 7

8 Kiegészítésként elmondta, hogy a jelenlévők mintát kaptak a fejlesztési eredményekből, melyet nyelvileg még nem lektoráltak. A közbeszerzésben nyertes vállalkozó által közvetített nyelvi lektor végzi majd az utolsó simításokat, nyilván még nagyon sok munka áll az alprojekt előtt, hogy azok munkaanyagból szabadon felhasználható tartalomelemekké váljanak. A szakképzett munkaerő kereslet-kínálat kérdésköréhez kapcsolódóan elmondta, hogy, ha a jogszabály módosítás megtörténik, akkor jó esély van arra, hogy hosszabb távon az 1. alprojekt, a Pályakövetés rendszere adjon adatokat az elhelyezkedésről. Mindenki tudja, hogy nincs összhang az elvárások és a kínálat között. III. Nagy László főigazgató: Megköszönte a Felügyelő Tanács tagjainak az aktív részvételt és az egész éves együttműködést. Bejelentette, hogy a soron következő ülésére január 22-én, az NSZFI első emeleti konferenciatermében kerül sor. Az ülésről szóló meghívót, a napirendet és a szakmai anyagokat január 15-ig küldi el a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet. Békés karácsonyt és boldog új esztendőt kívánt. Budapest, december 30. Készítette: Juhászné Víg Éva programiroda-vezető Ellenőrizte: Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes K. m. f. 8