ERDŐKERTES KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV. III/b. FÁZIS: VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. Budapest, november

Átírás

1 ERDŐKERTES KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV III/b. FÁZIS: VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ Budapest, november

2 Projektszám: 1075 Erdőkertes Község településképi arculati kézikönyvet és településképi rendeletet Erdőkertes Község Önkormányzatának megbízásából készítette: Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. emelet Telefon: (+36-1) , Honlap: A TERV ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA: Településrendezés, irányító tervező és projekt menedzser: Zöldfelületek, környezetrendezés: Régészet Építészet Települési főépítész Pekár Zoltán településtervezési vezető tervező Burányi Endre vezető területrendező tervező vezető táj- és kertépítész tervező Vágner Zsolt (Archeo Art Bt.) okl. régész Kozma Klára okl. építészmérnök Dénes Katalin okl. építészmérnök Tóth Tamás okl. építészmérnök szakképesítés: okl. városgazdasági üzemmérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: TT/1 szakképesítés: okl. kertészmérnök, okl. táj- és környezetrendezési szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: /12 tervezői jogosultság: TT/T, TK, TR-1 és K-1 szakképesítés: okl. régész, okl. szám: 459/2002 szakképesítés: okl. építészmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: É szakképesítés: okl. építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök szakképesítés: okl. építészmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: É Ügyvezető igazgató: Schuchmann Péter Budapest, november 1

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 3 ERDŐKERTES BEMUTATÁSA... 4 Története... 4 Településszerkezet, tájhasználat... 5 ÖRÖKSÉGÜNK... 6 Építészeti értékek... 6 A táji és természeti értékek... 8 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK... 9 Településközpont... 9 Kertvárosias lakóterületek ROHEIM NEGYED Gazdasági területek Beépítésre nem szánt területek ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Településközpont Kertvárosias lakóterületek és Roheim negyed JÓ PÉLDÁK BEMUTATÁSA Településközpont Épületek Építészeti részletek Homlokzatképzés Ajtók, ablakok Kertvárosias lakóterületek Épületek Építészeti részletek Ajtók, ablakok Anyaghasználat, színek, részletek Kerítések Kertek Utcák, terek SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK REKLÁMHORDOZÓK EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK Budapest, november 2

4 BEVEZETÉS SZERZŐDÉS, MUNKAINDÍTÁS Erdőkertes Község települési arculati kézikönyvének és településkép védelmi rendeletének elkészítését, a települési önkormányzat megbízásából a PESTTERV Kft., a első félévében kötött tervezési szerződés alapján és keretei között végzi. A településtervezési munka a szerződéskötést követően az adatbeszerzésekkel, és a hatályos településrendezési eszközök vizsgálatával indult áprilisában. TERVEZÉSI FELADATOK A településképi arculati kézikönyv a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti tartalommal készült. A kézikönyv építészeti útmutató fejezetében a Lechner Lajos Tudásközpont által biztosított Településképi Arculati Kézikönyv egyeztető felületén található és letölthető ábrák kerültek felhasználásra. A helyszíni bejárásokat május 30. és június 18. között végeztük el. A kézikönyv készítése során felhasználásra került Erdőkertes Környezetvédelmi Programja , Erdőkertes Község Helyi Fenntarthatósági Terv Alapelvei és helyi célkitűzései A településkép védelmi rendelet készítésével párhuzamosan örökségvédelmi hatástanulmány, és települési értékleltár nem készült. A helyi védelmi előírások és védett értékek megállapításánál a korábban helyi védelemi előírásokat vettük át, a korábban védett épületek helyi védelmét tartottuk meg. A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV CÉLJA A kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, segítség kíván lenni a településen építkezők számára. Az arculati kézikönyv a település bemutatásával, az építészeti és természeti értékek megismertetésével, valamint útmutató résszel tárja fel az épített környezet szépségeit. Egyúttal bevezeti az olvasót az építészeti értékek tárházába, hogy olyan házat tudjon építeni, ami valódi büszkeséggel töltheti el, és a település képéhez is illeszkedik. Az ajánlások nem tekinthetők kötelező jellegűnek, céljuk Erdőkertes épített környezetének és értékeinek megismertetése, a sokféle izgalmas lehetőség feltárása, a település karakteréhez illeszkedő lehetőségek bemutatása. A településrészek egységességét, harmonikus megjelenését a sok közel egyforma, csak részleteiben különböző épületek összessége teremti meg, melyben az egyes épületek kiegészítik egymást. A különböző karakterű területek lehatárolásával, és építészeti értékeinek megismertetésével nyújt segítséget a kézikönyv a jövőben építkezni, felújítani vagy átalakítani kívánóknak. 3

5 ERDŐKERTES BEMUTATÁSA TÖRTÉNETE Erdőkertes község Budapesttől észak-keleti irányba 30 km-es távolságban, a Veresegyházi kistérségben helyezkedik el. A több mint 8500 lelket számláló települést déli és délkeleti irányban a Gödöllői-dombság erdei övezik, melynek a közelben lévő legmagasabb pontjai a Szadai hegy és a Margita. Északnyugat, nyugat és dél felől szinte teljesen összenőtt Veresegyház és Őrbottyán beépített területeivel, északi és északkeleti irányban mezőgazdasági területek határolják. A településen észak-nyugat, dél-kelet irányban áthúzódó dombvonulat legmagasabb pontja a Géza-hegy. Területén régi település nyomaira nem bukkantak, viszont az Aradi utcában Árpád-kori magányos harcos lovas sírját tárták fel. Erdőkertes területének legnagyobb része évszázadokig a Váci Püspökség birtoka volt. A jobbágy felszabadítás után a település déli részén az 1880-as évek első felében történtek meg a tagosítások, melynek során a földeket Veresegyház parasztsága között osztották fel. Az 1900-as évek elején Roheim Sámuel fakereskedő nagyvállalkozó a mai település területének nagy részét megvásárolta a váci püspöktől, majd az itt talált erdők nagyobb részét kiirtotta és helyére szőlőt telepített. Célja egy modern szőlő- és borgazdaság megvalósítása mellett, a városi lakosság részére a zöldövezeti felüdülést biztosító település kialakítása volt között kiépült a Roheim-telep a kastély, a téglagyár, cselédlakások, a kor legkorszerűbb présháza, pince és karbantartó műhelyek mely egyben az új település magja is volt. A Magyar Ipar- és Kereskedelmi Rt ban a volt váci püspöki földeken 180 hold parcellázásába fogott, az újonnan kialakult 970 lakótelek eredményeként az Amerikába történő elvándorlás mérséklődött, a betelepülök a fővárosból érkező munkásság és tisztviselőréteg volt. A parcellázási terv kijelölte az erdővárosi templom, iskola, temető és a piac helyét is. A település fejlődését elősegítette a Budapest környéki vasúthálózat kiépítése, mely 1911-ben fejeződött be. Azonban az erdővárosi megállóban először március 26-án állt meg a vonat. A külterület erőteljes fejlődése az első világháború után indult meg, mikor magas rangú tisztviselők a birtokaikon az építkezések mellett virágzó szőlő és gyümölcsösöket létesítettek, ezzel létrehozva a Tisztviselő-telepet. Erdőváros külterület lakossága 1918-ban vette bérbe Schwartz Márton házát, hogy az iskolát abban rendezzék be, Hammel Ida tanítónő január 22-én kezdte meg a tanítást. Az új két tantermes Klebelsberg típusú állami iskola ra készült el szeptemberében kezdődött el az erdővárosi templom építése, az első szentmisét 1940 októberében tartották. Az 1931-ben indult második parcellázás alkalmával Erdővároson újabb 499 telket létesítettek a Roheim-szőlők területéből és adtak el a következő években. A Géza-hegyen magaslati strandfürdőt építettek, 1933-ban bevezették a villanyt. A második világháború évei alatt a településrész fejlődése megtorpant. A Pest megyei községet július 29-én alapították a Veresegyházhoz tartozó Erdővárosból és más határrészekből Erdőkertes néven. Az Erdő- előtag az idáig nyúló gödöllői erdőségre utal, a -kertes utótag a szőlőtermesztéssel és a kertgazdálkodással függ össze. Az önálló községgé nyilvánítás után Erdőkertes fejlősének indult, kultúrházat alakítottak, ki, orvosi rendelő, tanácsháza, 16 tantermes iskola épült. A téglagyár 1985-ben fejezte be működését, területét az 1990-es években felparcellázták. A következő évtized jellemzője az általános ellátottság minőségének javulása. Községnek 2003 óta saját címere és zászlója van. Látványos fejlesztése az 2000-es évek elején indult meg, az évről évre növekvő lélekszáma mutatja, hogy vonzó az itt élő és letelepedni szándékozók számára. foto: UP Kommunikációs és Média Kft

6 TELEPÜLÉSSZERKEZET, TÁJHASZNÁLAT Erdőkertes fő szerkezeti elemeit a Fő út, a Főt tér és római katolikus templom, az egykori bányató és a szabályos utcahálózat adja. Katonai felmérések szerint területe a XX. század elejéig beépítetlen volt, a tájat mezők, puszták, szőlők, erdők tagolták. Az első katonai felmérés szerinti beépítetlen területét a Veresegyházról kiinduló Vácbottyán, Vácegres és Váckisújfalu irányába tartó utak osztották három nagy egybefüggő részre. Ezek az utak azonban még nem feleltethetők meg a mai úthálózatnak. A második felmérés feltünteti a területek elnevezéseit is, úgymint a Disznó-delellő mocsaras-lápos részt, Nyéres-kút és Magos-hegy. A térképen már kirajzolódik a mai Fő út nyomvonala, és a település északkeleti határa menti Szalai sor Vácbottyáni utca Lapály utca vonala. A harmadik katonai felmérés újabb elnevezési a Kis szőlők, Topolyos, látható a Kígyós tó, a 275 méter magas Magospart a mai Móra Ferenc utcában. Úthálózatát a Fő út, Mély utca Béke utca nyomvonala, az Őrbottyán felőli Határ utca és az északkelet felőli utcasora jelenti. Az évi kataszteri felmérés még mindig beépítetlen területként ábrázolta a külterületet, azonban már feltüntette az első parcellázás során kialakítandó telkeket. A tervezett telekosztás során egyenes vezetésű, párhuzamos utcákat jelöltek ki, közel azonos, kb m 2 nagyságú telkekkel. Sajnos a község keleti, délkeleti részének felmérése megsemmisült. A közlekedés fellendülése következtében kibontakozott a környék földrajzi adottságaiból eredő lehetősége. A szőlőhegyek, az erdők, a vadászati lehetőség és a táj szépsége a XIX. század második felétől már sokakat vonzott a fővárosból ide. Az első világháború és a forradalmak után már a budapesti értelmiség és munkásság soraiból is költöztek ki ideiglenesen vagy véglegesen, aminek következtében megszaporodtak a külterületi lakott helyek. Erdőváros a jelenlegi Erdőkertes keletkezése és önálló helységgé fejlődése jól példázza ezt a folyamatot. Az évi katonai felmérés már ábrázolja Erdőváros Fő téri római katolikus templomát, a temetőt és keresztet, valamint a Roheim-telep és téglagyár épületeit. Ekkora a Szőlősor utca, Kossuth utca, Géza utca és Mikszáth utca, valamint a Fő utca keleti oldalán található Géza-hegy beépült. A település magját a Fő tér és környéke alkotja, az újabb egyházi épületek (evangélikus, református templom) is ide szerveződtek. Az újonnan lakóövezetbe vont területek nagy része még őrzi zártkerti, hétvégi házas jellegét. Sok telken megtalálhatók még az egykori kerekes kutak, a családi házak kertjeiben máig megmaradtak a szőlősorok, gyümölcsösök, az utcákban a házak előtt a diófák, meggy- és eperfák. foto: UP Kommunikációs és Média Kft A XX. század második felében Erdőkertes beépített területe tovább növekedett, beépült a Fő utca Mikszáth utca Nap utca Szalai sor Kert utca által határolt terület, valamint a Katona József utca és Fő út közötti részek. Az 1990-es években a téglagyár helyét is felparcellázták. A település nem a szokványos tájstruktúrával rendelkezik, jelentős része beépített lakóterület, alacsony az erdősültsége és a mezőgazdasági területei is szűkösek. A településképét alapvetően a domborzati adottságok, a növényzet, a közlekedési hálózatok, a kialakult területhasználatok, és a telekalakítási és beépítési helyzet határozzák meg. Napjainkra több szakaszon összenőtt Őrbottyánnal és Veresegyházzal. 5

7 ÖRÖKSÉGÜNK ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK A fiatal település egyik legrégibb közösségi épülete a Fő téren található római katolikus templom. A templom építésének gondolata már 1928-ban felmerült, azonban ekkor csak egy keresztet állítottak a templomkertben, majd 1930-ban egy kőből épített harangláb váltotta az 1929-ben készült faharanglábat. A templom építése a világválság miatt megakadt, építését 1937-ben Kisasszony napján (szeptember 8.) kezdték meg, az első szentmisét 1940 októberében tartották, felszentelésére azonban csak július 6-án került sor a Jézus szíve ünnepéhez kapcsolódva. A Bauhaus stílusban felépült, Jézus Szíve tiszteletére felszentelt római katolikus templom egyhajós, jobb oldalán négyszög alaprajzú, egyenes gúlasisakkal fedett torony látható fémlemez fedéssel. Szentélye hatszög záródású, a hajó feletti nyeregtető és a szentély feletti kontyolt tetőrészek cseréppel fedettek. A főbejárat feletti előtetőt utólag építették. Homlokzatai fehérre vakoltak, mindössze lábazat tagolja, nyílásai félköríves záródásúak. A hajó mennyezete fa kazettás, neogótikus stílusú szószék és Mária mellékoltár díszíti a belsős teret. A templomhoz kapcsolódóan kontyolt nyeregtetős lelkészlakás épült 1988-ban. A rendezett templomkertben a Lourdes-i barlang, és a Monostori kereszt található között épült fel a Roheim kastélyként nevezett, jelenleg a község egyetlen helyi értékvédelem alatt álló épülete. Az Iskola utca és a Bocskai utca sarkán álló épület az elmúlt 100 évben különféle módokon (gazdatiszti központ, raktár, hadikórház, iskola, közösségi tér, szükséglakás) szolgálta a települést. Az elmúlt időszakban elmaradt átfogó felújítására napjainkban kerül sor. Jelenleg sport, és zenei célú hasznosítása történik, donga pinceklubjában rendezvényeknek, koncerteknek ad helyet. Az U alakú épület kontyolt nyeregtetős, egyenes záródású nyílászárói osztottak, figyelemre méltó íves záródású fakapuja és faszerkezetű terasza. A katolikus templom kertjében álló festett korpusszal készült műkő keresztet Monostori László és neje állíttatta 1965-ben. A Fő utca menti szoborparkban található a 2003-ban állított települési emlékkereszt. A Géza utca végén áll a Szentsarkiak emlékére 2005-ben létesített fakereszt, korpusszal. A temetőben műkő talapzaton, fekete márvánnyal díszített kereszt található, műkő korpusszal. 6

8 A Fő teret az 1970-es években parkosították, és 1983-ban ifj. Blaskó János Család című szobor kompozíciójával elhelyezésre került az első szobor a községben. A nyers andezit sziklákra helyezett durván faragott andezit apa és anya mellet álló bronz gyermek látható. A gyerek eredetileg egy kőtömbön állt a szüleivel, de egy rongálás után tévesen állították helyre a kompozíciót. A két felnőtt erőteljes sziklaszilárd alakjára érdekes, kíváncsi tekintettel néz fel a méteres bronz gyermek. A három alakot összeköti azonos kéztartásuk. A község jellegzetessége a vasúttól a településközpont irányában épülő szoborpark. A sort a Település kapuja című alkotás nyitja. A beton elemekből álló kapun elolvashatjuk Erdőkertes rövid történetét és az önálló községgé válásról szóló határozatot. A parkban helyet kaptak térplasztikák, emlékművek, valamint egy kopjafa és a települési emlékkereszt is. A Meszlényi Molnár János által készített Ikarosz bukása, a kétméteres oszlop tartotta kőszikla darabra helyezett zuhanó, napra kíváncsi, közel egyméteres, szárnyas, tollait hullató, tragikus testtartású bronzembert többször ellopták, jelenleg sem látható. Az 1956-os emlékmű lefejezett gúláját Aszalós László A Napba néző alkotása követi. Böjte Horváth István Isten keze alkotása örökített meg a szobrász kezének, markának lenyomatát az agyagon, melyet carrarai márványból kifaragott és mészkő alapra emelt. Szintén Böjte Horváth István alkotása a Munkaszolgálatosok emlékműve, a kézből szertehulló tábori levelezőlap köteg kompozíciója hófehér kőlapokból áll, mégis légies mementó. Böjte Horváth István szobrászművész alkotása a faluház előtt álló Ekvatoriális Napórakút. A 2005-ben készült 200 cm átmérőjű bronz napóra a 66 cm magas 350 cm átmérőjű színes mozaikkal fedett vasbeton medence felett van. A napóra abroncsán a zodiákus alakjait formálta meg a művész nyarán a Nemes és Rákóczi utca sarkán kiképezett parkban állították fel Németújvári gróf Batthyány Lajos szobrát, mely Horváth István szobrászművész alkotása. Magyarország első miniszterelnökének szobrát a gróf születésének 200. évfordulójára állíttatta Erdőkertes Önkormányzata, egyedüliként tisztelegve így az első miniszterelnök emléke előtt. 7

9 A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A Gödöllői-dombság északnyugati részén fekszik Erdőkertes. A települést délkeletről és délről erdők határolják, melynek legmagasabb pontja a Szadai hegy és a Margita. Északról szántók és mezők övezik, északnyugati része összenőtt Őrbottyánnal, délnyugaton pedig Veresegyházzal határos. A mai Erdőkertes helyén korábban homok-puszták és cseres-tölgyesek, a völgyekben pedig keményfaligeterdők, nagy kiterjedésű lápok es mocsarak voltak. Erdőkertes területén a dombok között kisebb-nagyobb mélyedések, völgyek találhatók, a település egyike az ország legszárazabb területeinek. Erdőkertes keleti határánál, a honvédségi területen található a lankás homokpusztai gyep. Ezen településrész jelenleg az országos ökológiai hálózat része, valamint érinti a Natura2000 hálózatot is. Az élőhely típus kiemelkedő értékét jelzi, hogy itt él a bennszülött, európai jelentőségű, fokozottam védett homoki kikerics, jellemzői fajai még a magyar csenkesz, báránypirosító, homokviola, homoki pimpó, kunkorgó árvalányhaj, fényes poloskamag, kései szegfű, valamint még számos védett növényfaj. foto: Kerek Tibor, Panoramio, Erdőkertes másik védett természeti értéke a Reveteki-láp, amelynek nagyobb része Veresegyház város területén helyezkedik el. A mélyebben fekvő területeken, völgyekben, ahol a vízzáró agyagréteg a felszín közelében helyezkedik el alakult ki a láp. A védett természeti terület kiemelkedően fontos védett lápi növényei a rostostövű sás és a tőzegpáfrány, de megtalálható itt a hússzínű ujjaskosbor és a buglyos szegfű is. A Pisztrángos tó az agyagbányászat során alakult ki, még a téglagyár működésének idején. Roheim Sámuel agyaglencsére között téglagyárat épített, a bányagödörbe az as évek fordulóján a talajvíz betört. A ma horgásztónak használt tó egy hektár alapterületű, legnagyobb mélysége 14,6m, két saját forrásának köszönhetően télen sem fagy be. Tisztasága miatt pisztráng, és édesvízi medúza is megtalálható benne. foto: UP Kommunikációs és Média Kft

10 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK TELEPÜLÉSKÖZPONT Erdőkeretes központja a Fő utca mentén alakult ki, a római katolikus templom és a Fő tér környezetében. A Fő utca mentén megtalálhatók a község intézményeinek épületei, az igazgatás, az oktatási és egyházi, egészségügyi épületek, valamint a kereskedelmi és szolgáltató épületek is. Szintén a településközpontban található a rekreációs célokat szolgáló horgásztó és környezete, valamint a két füves pályával a sportterület. Az 1970-es években létesült Szent István park rendezésével igazi kisvárosias parkkal gazdagodott Erdőkertes lakossága. Erdőkertes a tervezett településmagjának szerkezetét máig megőrizte. A településközpontban a szabadonálló beépítés a jellemző. A Fő tér körül csoportosuló új építésekkel (faluház, bölcsőde, református és evangélikus templomok) és az épület felújításokkal (szociális központ) egységes képet alakítottak ki, mely a magastetős tömegekkel, a tégla, vakolat és cserépfedés alkalmazásával erősítettek. De a Fő út mentén megfér a lakófunkció is, a horgásztótól délre többszintes, többlakásos lakópark jellegű társasházak épültek, az út mentén családi házak sorakoznak. A Fő út mentén oldalhatáros, fésűs beépítésben állnak a lakó- és kereskedelmi épületek. A Fő utca menti lakóépületeket a heterogén beépítés jellemzi, különböző időszakokból különböző minőségű és 9

11 karakterű épületek követik egymást, így hagyományos településképről nem beszélhetünk. Az oldalhatáron álló telepítési mód a követendő példa, javasolt a közvetlen környezetben jellemző tetőgerinc irány és tetőhajlásszög alkalmazása, mely jellemzően fok közötti. Ez a tradicionális épületforma és telepítési mód alkalmazása javasolt ezen a településrészen az új építésű házak számára is. A homlokzatok díszítésénél jellemző a színes vakolt felületek, és a téglaburkolat használata. Leginkább egyszerű tömegű, letisztult stílusú házakkal lehet a településképet tiszteletben tartani, azt érzékenyen folytató házakat építeni. foto: UP Kommunikációs és Média Kft KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK Erdőkertes jelentős részén kertvárosias lakóterület található, jellemzően kertes családi házas ingatlanokkal. A beépített területek szerkezetén jól látszik a tervezettség. A szerkezet alapvetően raszteres jellegű, de az egyes szerkezeti egységek egymással szöget bezáróan elforgatottak. Így a tömbök nagysága, alakja és a telekstruktúra rajzolata is eltérő. A lakóterületek arculatát legerősebben a dombvidéki elhelyezkedés, a szabályos telekstruktúra és a heterogén minőségű beépítés jellemzi. A település korábban külterületi részei illetve üdülőterületei ellakosodtak, ezért a 2000-es évek végén lakóterület céljára jelölték ki ezeket a területeket is. Az újonnan kialakított lakóövezetek a központi településrészhez szervesen kapcsolódnak. A lakóterületekre az oldalhatáros beépítési mód a jellemző, az lakóházak általában nyeregtetővel fedettek, egyszerű tömegalakítással. Formai megjelenésük azonban különböző, megtalálható az utcával párhuzamos vagy arra merőleges tetőgerinc, az oromfalas, csonkakontyos és a kontyolt kialakítás is. 10

12 A tetőformák, a tetőgerinc utcavonalhoz való viszonya és a tetőhajlásszög igen változatos. Homlokzati kialakításuk egyszerű, jellemzően csak színezett vakolt felületűek, de a régebbi épületeken előfordul a téglaburkolat is. A területen a legkorábbi beépítéseket az utcára merőleges gerincű hosszházak jelzik, homlokzatukon két, álló téglalap alakú, osztott üvegezésű nyílászárókkal. De megfigyelhetők a szabadon álló villaépületek is, és a közel négyzetes alaprajzú sátortetős épületek is. Ezek a településrészek vegyes jelleget mutatnak, építészeti karakterük nem egységes, semlegesnek mondható. A lakóterületek átalakulása folyamatos, a régi rossz állapotú épületeket elbontják vagy bővítik és átalakítják, mai stílusú épületek is megjelentek az utcaképben. A Reveteg lakóterületbe vont részein a szabályos utcák mentén a telekosztás és telekméretek változatosak, jellemző az oldalhatáros beépítés, a magastetős kialakítás. foto: Google maps A település északi részén található Eperjesi, Bártfai, Aradi és Losonci utcák, valamint a keleti részén, a Kilencholdas területén régi üdülőövezet volt, mely fokozatosan alakul át lakóterületté, de településképét tekintve túlsúlyban vannak a hétvégi házas, üdülőépületes beépítések. A szabályos utcák mentén a telekosztás és telekméretek azonosak. A területre az oldalhatáron álló beépítési mód jellemző, földszintes és tetőtér beépítéssel készült épületekkel, melyek általában cseréppel fedett magastetősek, azonban a változatos irányú tetőgerincek, és tetőhajlásszögek miatt nem egységes az utcakép. A homlokzatok általában vakoltak. Az utcák nagy része szilárd burkolattal, járdával, rendezett zöldsávval, helyenként fasorral sem rendelkezik. foto: UP Kommunikációs és Média Kft

13 ROHEIM NEGYED A Roheim negyed a Vácegresi utca, a Paskom utca és a Tégla utca mentén található lakóterületet jelenti. Az egykori téglagyárhoz tartozó területeken a szabályos utcák mentén a telekosztás és telekméretek változatosak, a telkek jellemzően keskenyek, melynek következtében jellemző az oldalhatáros beépítés. Az épületek általában magastetős kialakításúak, fedésük változatos. Még látható egy-két a XX. század elején épült villaszerű épület, tagoltabb épülettömeggel, rombuszpala fedésű nyeregtetővel, osztott üvegezésű nyílászárókkal. A településrészen álló épületek karaktere vegyes, jellemző a földszint és tetőteres beépítés. Az épületek általában vakoltak, egyszerű homlokzati kialakítással. foto: Google maps GAZDASÁGI TERÜLETEK A község területén a gazdasági és ipari övezetek elszórtan jelennek meg, az Iskola utca Bocsai utca Béke utca József Attila utca által határolt tömbben, a Fő úton az egykori Ganz épülettömbje, valamint a Vácegres felőli részén találjuk. A gazdasági területekre jellemző a szabadonálló beépítési mód, a földszintes, dobozszerű, könnyűszerkezetes raktározási épületek. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Erdőkertes területének alig több mint 10%-a beépítésre nem szánt terület, mégis két természetvédelmi terület is érinti, a Revetegi láp és a honvédség területén lévő homokpuszta gyep. A tájképvédelmi jelentőségű területeket meghatározó területként szükséges kezelni. Különös gondot kell fordítani települési szegélyek tájfásítására és a zöldsávok pótlására. 12

14 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ TELEPÜLÉSKÖZPONT MAGASSÁG A településközpontban az épületek magassága közel azonos. A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló magassággal kell épülniük, mint környezetük. A túl magas házak nem illeszkednek Erdőkertes központjának településképébe. TETŐFORMA A terület meghatározó karakterét a nyeregtetős, cseréppel fedett épületek adják. Az új házak építésénél, meglévők átalakításánál nem kívánatos a túl tördelt, sok felületből álló, oromfalak nélküli tetőforma, javasolt a tetőforma meghatározásánál a 2-2 szomszéd figyelembe vétele. Az egyszerű tetőforma különböző formákban is elképzelhető, ilyenek lehetnek az L és T alakú nyeregtetős épületek, a tengelyes szimmetrikus oromfalas, a csonkakonty és a kontyolt tetőidom is elfogadható. TELEPÍTÉS A településközpontban az épületek telepítése oldalhatáron álló, a Fő tér környezetében szabadon álló. Az épületek telken belüli elhelyezkedése az utcára merőleges vagy párhuzamosan telepített, indokolatlanul nagymértékben hátrahúzott épület építése nem javasolt. A nem utcára merőlegesen vagy párhuzamosan telepített, Nem elfogadható, ha az új épület az utcavonaltól elforgatott rendszerben van telepítve. SZÍNEK, ANYAGHASZNÁLAT A településközpontban színvilága egységes, megfigyelhető a hasonló anyag és színhasználat. A homlokzatok jellemzően vakolt felületűek, a tetők cseréppel, rombusz palával fedettek. A meglévő épületek színvilágához illeszkedő új épületek építése ajánlott. Nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat, a rikító színű fedések és burkolatok. Tetőfedésként nem alkalmazható nagyelemes fém burkolat, hullámpala, hullámlemez, kék színű fém illetve zsindely, máz nélküli szürke árnyalatú betoncserép, műanyag cseréputánzatú héjalás. KERÍTÉS A központban a kerítések általában áttörtek, megjelenésük változatos formát mutat. Javasolt oszlopos kerítés alkalmazása áttört közbenső részekkel, vagy fa kerítés kialakítása. 13

15 TEREPALAKÍTÁS Erdőkertes területének nagy része lejtős, ezért az épületek építésénél a lejtős terep adottságait figyelembe kell venni, törekedni kell a legkevesebb földtömeg megmozgatására. Nem elfogadható az épület földbe vájása, és teljes kiemelése sem, mivel az épület így kiemelkedik épített környezetéből. Jó megoldás a részleges terepbevágás kialakítása, vagy eleve az épület terepbe illesztése. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK ÉS ROHEIM NEGYED MAGASSÁG A kertvárosias településrészeken a lakóépületek magassága közel azonos. A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló magassággal kell épülniük, mint környezetük. A túl magas házak nem illeszkednek az erdőkertesi utcaképébe. TETŐFORMA A lakóépületek tetőformája változatos, de alapvetően egyszerű. Az új házak építésénél, meglévők átalakításánál nem kívánatos a túl tördelt, sok felületből álló, tetőforma. Elfogadható oromfalak, tetőfelépítmények kialakítása is. A lakó- és villaépületek tetőhajlásszöge közel azonos, előfordul a manzárdtetős és nyeregtetős kialakítás is. A meglévő házak közé épülő új házak tetőkialakításánál javasolt a közvetlen szomszédos épületek tetőhajlásszögének figyelembevétele. TELEPÍTÉS Lakóterületeken az épületek telepítése jellemzően oldalhatáron álló, az utcával párhuzamos vagy merőleges rendszerű, előkert megjelenésével. A nem utcára merőlegesen vagy párhuzamosan telepített, indokolatlanul nagymértékben hátrahúzott épület építése nem javasolt. Nem elfogadható, ha az új épület az utcavonaltól elforgatott rendszerben van telepítve. SZÍNEK, ANYAGHASZNÁLAT A lakóépületek színvilága egységes, megfigyelhető a hasonló anyag és színhasználat. A homlokzatok jellemzően vakolt felületűek, a tetők cseréppel, rombusz palával fedettek. A meglévő épületek színvilágához illeszkedő új épületek építése ajánlott. Nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat, a rikító színű fedések és burkolatok. Tetőfedésként nem alkalmazható nagyelemes fém burkolat, hullámpala, hullámlemez, kék színű fém illetve zsindely, máz nélküli szürke árnyalatú betoncserép, műanyag cseréputánzatú héjalás. 14

16 KERÍTÉS A kerítések általában áttörtek, de megjelennek a tömör fából épített kerítések is. Javasolt oszlopos kerítés alkalmazása áttört közbenső részekkel, vagy fa kerítés kialakítása. TEREPALAKÍTÁS Erdőkertes területének nagy része lejtős, ezért a családi házak építésénél a lejtős terep adottságait figyelembe kell venni, törekedni kell a legkevesebb földtömeg megmozgatására. Nem elfogadható az épület földbe vájása, és teljes kiemelése sem, mivel az épület így kiemelkedik épített környezetéből. Jó megoldás a részleges terepbevágás kialakítása, vagy eleve az épület terepbe illesztése. BŐVÍTÉSEK A lakóépületek bővítésekor a bővítménynek szervesen kell kapcsolódnia az eredeti épülettömeghez, a kialakuló épülettömeg megjelenésében egy egységet képezzen. A bővítmény homlokzati anyaghasználata és színe, tetőfedése az eredeti épületrész kialakításával megegyező legyen, a meglévő arányokat és tömegalakítását kedvezőtlenül nem befolyásolhatja. Az egységes összhatás megteremtésére kell törekedni. 15

17 TELEPÜLÉSKÖZPONT Épületek JÓ PÉLDÁK BEMUTATÁSA A településközpontban a régi középületek felújításával és átalakításával, valamint új épületek építésével egy átgondolt, fejlődő, egységes központ jött létre. A római katolikus templom mellett a Fő utca meghatározó épülete a Faluház és könyvtár jó arányú, átgondolt épülete, mely az egykori művelődési ház emeletráépítésével jött létre. A felújított szolgáltatóház anyaghasználatával és tömegformálásával alkalmazkodik a központ többi épületéhez. A Rákóczi utcai bölcsőde épülete tagolt tömegalakításával, magasságával és léptékével illeszkedik a kertvárosias környezetbe. Az iskola új épületszárnya vakolat tégla faburkolat anyaghasználatával illeszkedik a központ épületeihez, és az iskola korábbi tömbjéhez. A két épületrészt összekötő híd, az előtetők és a tetőablakok kialakítása illeszkedik a környezetéhez. A 2006-ban felszentelt evangélikus templom egyhajós, integrált tornyos, kétszintes, szimmetrikus elrendezésű épület. A cserép koronafedés és törtfehér vakolt felülete egyszerűségét a tardosi vörösmárvány főkapu díszíti. Tavalyi évben került sor a református templom felszentelésére. A négyzetes alaprajzú, egytornyos templom homlokzatait a vakolt felületek és a téglaburkolatos lábazati rész tagolja. A Fő út mentén láthatunk felújításra váró egykori villaépületeket, az utcával párhuzamos gerincű cseréppel fedett nyeregtetővel, középrizalit felett kővázás íves oromfalakkal, vakolatból húzott párkányokkal és félpillérekkel. Szintén az utcával párhuzamos gerincű nyeregtetős épület, egyszereűbb homlokzattal, álló téglalap alakú, osztott üvegezésű nyílászárókkal. 16

18 Építészeti részletek Homlokzatképzés Az utcai homlokzat az épület arca, ezért nagyon fontos, hogy mi az az arc, amit megjelenít. Kialakításakor törekedni kell a kedvező arányok megtartására, a kellemes arányú ablakok megfelelő kiosztására. De ugyanakkor az esztétikum mellet fontos, hogy jól illeszkedjen épített környezetéhez. Ezt erősítik a tiszta épülettömegek, a nyílászárók kellemes arányai és a kortárs módon alkalmazott hagyományos anyagok egyaránt. A homlokzati felületeken jellemző a természetes anyagok használata. A tégla, faanyagú és a vakolt felületképzések egyaránt jellemzőek Erdőkertesen. A különböző anyagok megfelelő mértékben való társítása szép homlokzatot képez, mely erősíti az egységes karakterű településkép kibontakozását. 17

19 Ajtók, ablakok Az épületek megjelenését, hangulatát nagyban befolyásolják a nyílászáróik formája, mérete, homlokzati elhelyezése és kiosztása. A központban és a Fő utca mentén a nyílászárók sokfélesége változatos településképet mutat. Az épület tömegéhez és arányaihoz illeszkedő ablak-ajtó kialakítással, nem csak saját házunkat tesszük szebbé, hanem az esztétikus utcaképet is erősítjük. Az egységes utcakép kialakítását illetve az utcaképbe illeszkedést segíti, ha az épület nyílásait a környéken található házakéhoz hasonlóan alakítjuk ki. A településközpont középületeinek nyílásai általában nagyobb méretűek, álló téglalap alakúak, vagy ezek sorolásából jött létre, különböző típusú üvegosztással készültek, jellemzően a barna vagy zöld árnyalataiban színezettek. Erdőkertesen középületein a nagyobb méretű fa bejáratok a jellegzetesek. A faluház íves bejárata és a Roheim kastély zöldre mázolt fakapuja egyedi építészeti értékei településünknek. 18

20 KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK Épületek A kertvárosias lakóterületeken az épületállomány vegyes, meghatározó a földszintes, magastetős, egyszerű tömegalakítású beépítés. Az utcai homlokzat az épület arca, ezért nagyon fontos annak megjelenítése. Kialakításakor törekedni kell a hagyományos arányok megtartására, a kellemes arányú ablakok megfelelő kiosztására. Egyszerű építészeti eszközökkel is egyedi, de a településképhez illeszkedő homlokzatokat alakíthatunk ki. A Roheim negyedben álló lakóépület léptékével, egyszerű tömegalakításával és kedvező arányaival belesimul a dombos, növényzettel borított területbe. Anyaghasználata illeszkedik a központ épületeihez, valamint emlékeztet az egykori téglagyárra. A téglaburkolat, a vakolt fehér falfelületek, a cserépfedés és a fa nyílászárók melegséget árasztanak. Az épülettel összhangban van tégla pilléres kerítése és fa kapuja. Fedett terasza, oromfalának fa díszítése kedvező kapcsolatot biztosít a kerttel. A Géza-hegyen található nyeregtetős, egyszerű tömegű családi ház tiszta egységével, illeszkedik a lankás domboldalra felkúszó beépítésbe. Az egyszerű anyaghasználata, a gépkocsi tároló kedvező elhelyezése, a bejárat kiemelése kortárs, élhető. Kerülendő az utca felé a garázskapuval fordulni, javasolt inkább a garázsokba oldalról, a telken belül behajtani. Ha ezt a telek szélessége nem engedi meg, akkor a tömegalakítást érdemes úgy kivitelezni, hogy ne a garázskapu kapja a fő hangsúlyt a homlokzaton, ezen túl természetes (pl. fa) anyaghasználattal, minimális boltív alkalmazásával enyhíthetünk az erőteljes ipari megjelenésen. A Kossuth utcában áll a kontyolt nyeregtetős, felújított lakóépület. A vakolt fehér homlokzata, az osztott üvegezésű fa nyílászárói Erdőkertes legkorábbi beépítésével lehet összhangban. Egyszerű tömegalakítása, kertvárosias léptéke, diófától árnyas kertje az XX. század közepi Erdőkertest idézi. 19

21 A Kincstári ligetek területén felépült lakóépületek a mai építészeti kelléktárral dolgoznak. Az épületek tömegalakítása tagolt, azonban léptékük és építészeti karakterük miatt egységes utcaképet alkotnak. A félnyereg tetős és a nyeregtetős épülettömegek összekapcsolásával alakult ki a lakóépület. A földszinti rész és a lépcsőházi tömeg sávosan kialakított barna színű vakolatot kapott, az épület többi részre fehérre festett. A lábazaton és az ablakok közötti sávokban téglaburkolat készült, mely összhangban van a téglaburkolatos kerítéssel. Az előtető kellően kihangsúlyozza a bejáratot. A Johanna utcai lakóépületen hasonló formavilág és építészeti eszköztár köszön vissza. Megjelennek a félnyereg tetős és az enyhe hajlásszögű nyeregtetős épületrészek, a sávosan kialakított vakolt felületek, valamint a körablak és lépcsőtér lőrésszerű bevilágító felületei is. A homlokzaton megjelenő kőburkolat a kerítés lábazatán és pillérein köszön vissza. Építészeti részletek Ajtók, ablakok A nyílászárók nagyban befolyásolják az épületek hangulatát. Sok helyen építettek be osztott üvegezésű, fa ablakokat, mely a téglaburkolattal és a vakolt felületekkel is összhangban van. Az épület tömegéhez és arányához illeszkedő ablakajtó kialakítással, nemcsak az egyes épületek válnak harmonikusabbá, hanem az esztétikus utcaképet is erősítik. A meglévő utcaképbe való illeszkedést segíti, ha az épület nyílásait a környéken található házakéhoz hasonlóan alakítjuk ki. 20

22 ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK, RÉSZLETEK A településközpontban az épületek általában fehérre vakoltak, a középületek kisebb felületein gyakran alkalmaztak tégla és faburkolatokat. A tégla fa fehér vakolat megfelelő aránya harmonikus anyaghasználatot eredményez. A szolgáltató ház épületén megjelenő klinkertégla rakási módja, vagy a bölcsőde épületén a sárgásabb színű téglaburkolat rakásának játéka még gazdagabbá teszi az épület megjelenését. Anyaghasználat szempontjából a természetes anyagok - a kő, tégla, vakolt felületek, faburkolat - részesítendők előnyben. A magastetők héjalása - beleértve az ereszcsendesítőt is - az égetett agyag sötétebb, vagy világosabb árnyalata színében agyagcserép, vagy ahhoz hasonló színű betoncserép lehet. A nyeregtetős épületeken általában hagyományos cserépfedés látható. Hódfarkú kettős cserépfedést kapott az evangélikus templom, a bölcsőde épülete is. Kedvező az egyenes vágású cserép, vagy hornyolt cserépfedés is. Az 1970-es években épült épületeken jellemző még a rombusz palás fedés is, ilyen látható a református óvoda épületén, illetve több manzárdtetős lakóépületen is. Erdőkertesen számos tetőablak kialakítást (kiugró, sík, stb.) is fellelhetünk. A kertvárosias lakóterületeken az egyszerű fa ajtók jellegzetesek. 21

23 KERÍTÉSEK A lakóterületeken a kerítések magassága közel azonos, megjelenésük egyelőre nem egységes. A tégla lábazaton épített oszlopok közötti fa betétek kialakítása kedvező, ez az anyaghasználat több helyen is megjelenik a községben. Ezzel az oszlopos kialakítással könnyű a tereplejtés követése is, mögötte növényzet telepítésével a belátás mértéke is csökkenthető és a portól is védi az előkertet. Újonnan építendő kerítésnél javasolt a szomszédos kerítések magasságának, karakterének és anyaghasználatának figyelembe vétele, ezáltal az épülethez és az utcaképbe is illeszkedő kerítés létesítése. A kerítések kialakítása során alkalmazható a lakóépületünknél is alkalmazott anyagok, színek, így még inkább harmonikusabb, egységesebb hatást érhető el a beépítéssel. A kertkapu kialakításakor javasolt hangsúlyozni a belépés helyét, de a túlzottan hivalkodó bejárati kialakítás kerülendő. A régebben beépült területekre jellemző a kő talpazaton díszes fémrácsos kialakítás, mely általában zöldre vagy barnára mázolt. A különböző formavilág esetén is a hasonló anyaghasználattal kedvező kép alakulhat ki az utcákban. A Fő utca mentén a kerítések magassága közel azonos, kialakításuk változatos. Láthatunk egy-egy kő lábazatos, kő pilléres kerítést, a fedköveken műkőből készült gömb elemmel. A pillérek között díszes fémszerkezetek készültek. A különböző formavilág esetén is a hasonló anyaghasználattal kedvező kép alakulhat ki az utcákban. 22

24 KERTEK Kertünk, mely a pihenés és kikapcsolódás színtere, teremeti meg a kapcsolatot a természettel. Változatos növényalkalmazással többféle élőlénynek biztosíthatunk életteret, a fajok, arányok és színek megválasztásával egész évben élvezhetjük kertünk szépségét. A település, az utca megjelenésében a közterületről is jól látható elő- és oldalkertek játszanak jelentősebb szerepet. Az előkerteknek védelmi és díszítő szerepe is lehet, forgalmas utca estén mérsékeli a porszennyezést, és korlátozza a nem kívánt belátást is. A település zöldterületi adottságain javít, hogy a településre jellemző családi házas beépítés miatt a rekreációs igények nagyobb része saját telken belül is megoldható. A lakóterületek közel azonos, nagyméretű kertjeiben ma is találunk szőlősorokat, gyümölcsösöket, és nem maradhat el a konyhakert sem, ugyanakkor megfér a pihenést céljára kialakított részek is. Az épületek bővítése, felújítása során fokozottan ügyeljünk a már meglévő fásszárú növényzet megóvására. A ház méreteinek érzetét a környező növényzettel befolyásolhatjuk, a magas növényzet csökkentheti, alacsony növények növelheti a ház méretének érzetét. A lakóterület egy részén máig hétvégi házként, zártkertként használják telkeiket, így a település zöldfelületi aránya viszonylag magas. Az átgondolt telepítéssel, dísznövényekkel gazdagon tarkított kert jó benyomást kelt, és hozzájárul a rendezett környezethez. A jól megválasztott növénytelepítéssel nyáron a ház árnyékolása is elérhető, míg télen beengedi a napfényt. A kertalakítás során az épület és a kert stílusa, hangulata harmóniában legyen. Elsődlegesen tehát az épület stílusához, üzenetéhez, közvetített érzetéhez illeszkedő kertépítészeti megoldásokat alkalmazzunk. Díszes, gondozott előkertekben nem csak lakói, hanem az arra tévedők is gyönyörködhetnek; hozzájárul az utca szép arculatához. Érdemes olyan fajokat telepíteni, amelyek nem csak virágukkal, hanem levelükkel, termésükkel is díszítenek, így majdnem egész évben színesíthetik az udvarokat. A kert kialakítása során ne alkalmazzunk jelentős méretű terepbevágásokat illetve feltöltéseket, célszerű a megmozgatott földtömeg telken belüli elhelyezése. 23

25 UTCÁK, TEREK Erdőkertes közhasználatú zöldterülettel viszonylag gyengén ellátott. Legjelentősebb közparkja a településközpontban található felújított Szent István park területe. A fenyőfák árnyéka alatti padokon az idősebbek pihenhetnek, a játszótér gyerekzsivajtól hangos, és itt áll a település legrégebben felállított köztéri alkotása, a Család szoborcsoport. A terület központi fekvése, a Polgármesteri Hivatal, az oktatási és kulturális intézmények, cukrászdák közelsége miatt a park területe alkalmas rendezvények megtartására. A Fő utca üde színfoltja a fasorral, virágágyásokkal tarkított szoborpark. A lakóterületek utcáinak zöldsávjai általában növényzetben gazdagok. A telkek előtti közterületi zöldsávban általában gyümölcsfát ültettek, jellemző a diófa, eperfa és meggyfa. A gyűjtőutcák szélessége jellemzően azonos, nagyon sok utca burkolatlan, járda sincs kialakítva. Az árokpartok füvesek, a járda és az árok között gyakran találhatunk virágos növényeket. Az egykori hagyományokat megtartva, a karakter megőrzése érdekében a lakóterületeken javasolt a meglévő fasorokhoz történő illeszkedés, természetesen a légkábelek, földkábelek védőtávolságának figyelembevételével. A településképet nagymértékben befolyásolja, hogy az utcák egy része szilárd burkolattal, járdával, rendezett zöldsávval, helyenként fasorral sem rendelkezik. A településképi arculat, az utcaképek a közterületek rendezettségének színvonal emelésével, a települési zöldfelületek növelésével és karbantartásával javíthatók. A településszegélyeknél javasolt egységes fasor telepítése. foto: UP Kommunikációs és Média Kft

26 SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK A XX. század elejét idéző, gyakran máig működő kutak megteremtik a községben az időbeni folytonosság érzetét, és gyöngyszemekként díszítik a kerteket. A kerekes kutak hozzátartoznak a hagyományos településképhez, kialakításuk változatos, felújításukkal átmenthető a település egykori hangulata, és hozzájárul a helyiek identitásának megőrzéséhez. A felújított központhoz illeszkedő, fa és cserépfedés felhasználásával kialakított buszmegálló, és ehhez illeszkedő kerti pavilon példamutatók az új építések számára. A téglaburkolatos támfalak és fa alkalmazása harmonikus, a megállók melletti gondozott növényzettel kellemes utcaképet ad. REKLÁMHORDOZÓK Az utcaképhez a hirdetőtáblák, reklámfelületek, cégérek is hozzátartoznak, és kialakításuk nagyban befolyásolja az utcaképek hangulatát. Céljuk elsősorban a figyelemfelkeltés, melynek eléréséhez nem szükséges meghökkentő, harsány megjelenés. Az igényes, nem túl feltűnő, de jól észrevehető feliratokkal is elérhetik figyelemfelkeltő céljukat. A hirdetés lényege a tájékoztatás, amelyet utcaképbe illően is megtehetünk. Cégér, cégtábla elhelyezésekor elengedhetetlen, hogy az alkalmazkodjon az épület tagozataihoz, anyaghasználatához. Egy ingatlanon belül azonos rendszerben és megjelenéssel helyezhetők el hirdetőtáblák, feliratok. A településközpont területén önálló betűkből álló, az épület arculatához illeszkedő cégéreket láthatunk a gyógyszertár és takarékszövetkezet homlokzatán. A faluház és könyvtár nyílászáró vonalát követő, fém cégére alkalmazkodik az épület megjelenéséhez. EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK A tetőfelületbe integráltan, zárt téglalapba és tetőfelülettel párhuzamos síkba rendezetten elhelyezhetők síküveges napkollektorok, napelemek. Szerencsésebb az oldalsó, nem a közterület felé néző homlokzatokon történő elhelyezése. Lapostetőn szintén javasolt a gépészeti elemek egy irányba rendezése. 25

27 Szellőzőcsövek, ventillátorok, klímaberendezések kizárólag az épületburokba integráltan helyezhetők el, klíma kültéri egysége takart formában homlokzaton is elhelyezhető. A parabolaantennákat javasolt az oldalhomlokzatokon, hátsókert irányába néző homlokzatokon történő szerelése. 26