TALAJVÍZMEGFIGYELŐ KUTAK FÚRÁSA ÉS KIKÉPZÉSE

Átírás

1 Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Műszaki Irányelvek TALAJVÍZMEGFIGYELŐ KUTAK FÚRÁSA ÉS KIKÉPZÉSE MI G Drilling and construction of groundwater control well E Műszaki Irányelvek a vízügyi törzshálózati és a tartósan fennmaradó üzemi talajvízmegfigyelő hálózatok kútjainak fúrását és kiképzését szabályozza. A szabályozás tárgya a talajvízmegfigyelő kutak fúrásának és kiképzésének a szokványos fúrási és kútkiképzési munkálatoktól való eltérése, s nem terjed ki a fúrási technológia alapvető ismereteire. Továbbá, nem terjed ki az építéshidrológiai (pl. talajvízszintsüllyesztés, próbaszivattyúzás depressziójának megfigyelése), valamint más gyakorlati célok (pl. kisebb talajvízszennyeződések megfigyelése) érdekében készült, ideiglenes jellegű megfigyelőkutak építésére. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI MINISZTÉRIUM 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Tartalom 1. Fogalommeghatározások 2. Talajvízmegfigyelő kutak telepítése 3. Talajvízmegfigyelő kút és részei 4. Talajvízmegfigyelő kutak fúrása és kiképzése 4.1. Talajvízmegfigyelő kutak fúrása 4.2. Talajvízmegfigyelő kutak kiképzése 4.3. Zárómunkálatok Függelék A szövegben említett magyar állami szabványok és szabványkiadványok A tárggyal kapcsolatos magyar állami szabványok és műszaki szabályozási kiadványok Alappont: Az MSZ /1 szerint. Béléscső: Az MSZ /1 szerint. Csőkút: Az MSZ /1 szerint. Kútcső: A csőkutak számára készített furatban, általában azonos átmérőjű darabokból (szűrőcső, toldócső stb.) összeállított kútszerkezet. Megütött vízszint: A fúrás során először észlelt talajvízszint helyzete a terep alatt. Nyugalmi vízszint (vízállás): Az MSZ /1 szerint. Talajvízmegfigyelő kút: Az MI szerint. Fajtái: talajvízszint észlelőkút, talajvízminőség észlelőkút, kettős működésű talajvízmegfigyelő kút. Talajvíz: Az MSZ 10 KGST 2086 szerint. Talajvízészlelő törzshálózat: Az általános talajvízviszonyok megfigyelésére szolgáló, tartósan fennmaradó, rendszeres vízszint és vízminőségi adatszolgáltatást biztosító talajvízmegfigyelő kutakból álló hálózat. A jóváhagyás időpontja: február 2. A közzététel időpontja: július (18 oldal)

2 MI Üzemi talajvízmegfigyelő hálózat: A talajvízviszonyokat befolyásoló mesterséges létesítmények (pl. vízbázisok, duzzasztóművek, vízszennyező létesítmények stb.) hatásának vizsgálatára, továbbá kiemelt jelentőségű területek (pl. tudományos kísérleti területek stb.) talajvízviszonyainak megfigyelésére szolgáló, talajvízmegfigyelő kutakból álló helyi hálózat. Lehetnek tartósan fennmaradó, rendszeresen üzemeltetett, de lehetnek ideiglenes jellegű, legfeljebb néhány évig, esetleg szakaszosan, időszakosan üzemeltetett létesítmények is. Visszatöltődés-mérés: A víztartó rétegek nyomás és szivárgási viszonyainak felderítésére szolgáló vízszintmérési sorozat. Fúrás alkalmával mérik az idő függvényében (ritkuló időközökben) a megnyitott réteg vizének a furatba való beszivárgását vagy vízkivétel (próbaszivattyúzás) gyors megszüntetése után a vízszint emelkedését (nyomásemelkedést). A mérési adatokból előállítható "vízszintemelkedési görbe" fontos szivárgási paraméterek megállapítását teszi lehetővé (MSZ /1). 2. TALAJVÍZMEGFIGYELŐ KUTAK TELEPÍTÉSE Talajvízmegfigyelő kutakat az ország általános talajvízviszonyainak megismerésére, továbbá a talajvízre befolyást gyakorló természetes és mesterséges hatások vizsgálatára vagy rendszeres megfigyelésére kell telepíteni. Az üzemelő vízbázisok megfigyelésére épült talajvízmegfigyelő kutak telepítésére vonatkozó előírásokat az MI tartalmazza. A pontszerű szennyezőforrások talajvízre gyakorolt hatásának ellenőrzését az MI szabályozza. A talajvízmegfigyelő kút telepítésének helyét a telepítés céljának, valamint a terület ismert hidrogeológiai sajátosságainak megfelelően kell kiválasztani. A talajvízmegfigyelő kút telepítésére kijelölt helyet tekintet nélkül a beépítendő kút szükséges mélységére a talajvízszint alatt 10 m mélységig kell fúrással feltárni. Minden észlelőkút csak egy vízvezető réteg, illetve csak egymással összefüggő, azonos nyomásállapotú rétegek megfigyelésére építhető ki. Különböző nyomásviszonyok alatt álló vízvezető rétegeket a beépítés során nem szabad összekötni. A vízadó réteget a kúttal lehetőleg egészében kell harántolni. Ha nagy vastagságú vízadórétegbe kell kutat telepíteni, akkor ettől a kikötéstől el lehet tekinteni, de a kút szűrőjének alja a várható legkisebb talajvízszint alá 1,5 m-rel le kell hogy érjen. A mélységet tehát a talajvíztároló képződmény elhelyezkedése és a talajvíz (számított) minimális szintje együttesen határozza meg. A talajvízmegfigyelő kutak építéséhez telepítési és építési tervet kell készíteni. A terv tartalmazza: A helykiválasztás célját és indokait. A kiválasztott hely rövid hidrogeológiai leírását az eddigi feltártságnak megfelelően (várható víztartó képződmény anyagát, elhelyezkedését, becsült legnagyobb, közepes és legkisebb vízszintet stb.). A fúrás (béléscső) átmérőjének előírását, valamint a fúrással kapcsolatos egyéb különleges előírásokat (pl. kell-e magmintát venni stb.). A kútszerkezetre (csövezés, szűrőzés, kútfej-kiképzés) vonatkozó előírásokat. A telepítendő kút környezetének helyszínrajzát; egy 1: méretarányút és egy "méretarány nélküli" részletes helyszínrajzvázlatot). Esetleges egyedi előírásokat. Tulajdonviszonyok rögzítését (telektulajdonos, kúttulajdonos, szolgalom, kezelő stb.). A telepítési és építési tervet a területileg illetékes vízügyi hatósággal engedélyeztetni kell. 3. TALAJVÍZMEGFIGYELŐ KÚT ÉS RÉSZEI A talajvízészlelő kút alakjára, szerkezetére és méreteire vonatkozóan az 1/a. és 1/b. ábra nyújt tájékoztatást. Az ábrák a talajvízszintészlelő kút szerkezetére és méreteire vonatkozó adatokat rögzítik. A talajvízminőségi megfigyelőkutak ettől elsősorban méreteikben térnek el.

3 3 MI /a. ábra Talajvízmegfigyelő kút általános szerkezete

4 MI /b. ábra Talajvízmegfigyelő kút tartozékai Zárószerkezet (Kútsapka)

5 5 MI A talajvízszintészlelő kutakat legalább 80 mm belső átmérőjű PVC műanyagcsőből kell készíteni. Indokolt esetben, a tervben megadott egyedi előírás szerint hasonló átmérőjű acélcső is felhasználható. PVC műanyagcső alkalmazása esetén a kút földfelszín feletti részét acél védőcsővel kell ellátni. 120 mm vagy ennél nagyobb belső átmérőjű műanyag csövet kell alkalmazni, ha a kutat a szokványos kivitelű úszóellensúlyos regisztráló műszerrel tervezik. A talajvízminőségi megfigyelőkutakat, ha durvaszemcsés, kavicsos-homokos vízadó réteg vizének megfigyelésére építik legalább 120 mm belső átmérőjű műanyagcsőből kell készíteni a mintavétel érdekében. Kötött, finomszemcsés rétegekre épített talajvízminőségi megfigyelőkutakat 80 mm belső átmérőjű műanyagcsőből kell építeni. A beépítendő kút végleges mélységét és szerkezetét (perforálás, szűrőhossz, iszapzsák hossza, szitaminőség, kavicsolás, agyagolás, kútfej-kiképzés stb.) a fúrás feltárási adatai alapján kell megállapítani, illetve elkészíteni. Alapvető szempont, hogy kötött rétegek esetében kavicsolást (homokolást) kell alkalmazni, míg durvaszemcsés rétegek esetében elegendő a szűrőcső körül természetes alapváz kialakítása is, kanalazással vagy megfelelő szivattyúzással, amely biztosítja a homokolás-mentes üzemet. 4. TALAJVÍZMEGFIGYELŐ KUTAK FÚRÁSA ÉS KIKÉPZÉSE 4.1. Talajvízmegfigyelő kutak fúrása Talajvízészlelő kutak építésénél a fúrást 300 mm-nél nagyobb átmérőjű béléscső védelme alatt kell végrehajtani. Ha a fúrási pont geológiai felépítése alapján biztosra vehető, hogy a vízadó réteg kavics, kavicsos homok vagy durva homok lesz, akkor megengedhető a kisebb, legalább 165 mm átmérőjű béléscső használata is. A fúrás alkalmával a következő általános előírások betartása szükséges: Az egyes rétegek határát legalább deciméter pontossággal kell megállapítani. Az egyes rétegek helyszínen megállapítható jellemzőit rögzíteni kell. A víz nyomásviszonyainak megállapításához mérni kell a vízszinteket, a vízszintváltozásokat és az adatokat fel kell jegyezni. Rétegmintát, valamint esetenként a fúrási terv előírása szerint vízmintát kell venni a laboratóriumi vizsgálatokhoz. A fúrási adatok helyességéért és megbízhatóságáért felelős fúrásvezetőnek a fúrás egész tartalma alatt a helyszínen kell tartózkodni. Köteles a méréseket személyesen végrehajtani és a helyszíni fúrási dokumentációt vezetni. Vezetni kell a "Talajvízészlelőkút fúrási napló"-t és mellékleteit a rendszeresített nyomtatványokon. A fúrási és kútépítési munka során az érvényes munka és tűzvédelmi szabályozások Általános Munkavédelmi Szabályzat (47/1979. (XI. 30.) MT) a Mélyfúrási Biztonsági Szabályzat (2/1981. (Ip. K. 11.) 087) Országos T űzvédelmi Szabályzat (4/1980. (XI. 25.) BM), továbbá a vonatkozó vállalati szabályozások előírásait szigorúan be kell tartani. A fúrótorony felállítása után a fúráshelyen rögzíteni kell a mérési "alappontot". A talajvízészlelő kút építésénél (valamint a hidrogeológiai feltáró fúrásoknál is) a fúrást gépi vagy kézi fúróberendezéssel mindenkor száraz fúrási eljárással, béléscső védelme alatt kell végrehajtani. Fúrás közben a különböző rétegek vizeit megbízható módon egymástól el kell zárni úgy, hogy mindig csak a béléscső saruja alatt fekvő réteg vize kerülhessen be a furatba. A fúrást a fokozatos lemélyítés közben mindig úgy kell végrehajtani, hogy a béléscső saruja a fúrószerszám előtt haladjon. A saru előrehajtásánál a béléscsövet forgatni kell, hogy a vágóél jól beletapadjon a fúrt rétegbe és ezáltal a felette fekvő rétegek vizeit megbízhatóan kizárja a furatból, víz csak a béléscső talpán, a vágóél szelvényében kerülhessen a furatba. A béléscső-sarut a fúró elé kell előrehajtani a talaj tulajdonságának megfelelő mértékben: Laza, omlásra hajlamos vízvezető talajanyagoknál a csősaru vágóétét cm-rel kell a fúrószerszám elé hajtani úgy, hogy a fúrt rétegből a víz a béléscső alján lévő talajhengeren átszivárogva kerüljön be a furatba. Kötött vízzáró rétegeknél, ahol a vágóél előrehajtása nehezen érhető el, a vágóélet elég cm-rel a fúrószerszám elé hajtani, hogy a vágóéi a talajba tapadva a víz be vagy kiszivárgását megakadályozza. Nagyon tömör, kemény vízzáró rétegeknél; ahol a réteg keménysége nem teszi lehetővé a vágóél előrehajtását, kivételesen a fúrószerszámot előre lehet hajtani a bővítő fúró alkalmazása érdekében. Azonban munkaszünetek előtt (csőtoldás, fúrószerszám-váltás, műszak vége stb.) is a vágóélet a furat fenekére be kell szorítani.

6 MI A fúrószerszám minden kiemelésekor meg kell mérni a vízszintet, a vízszintváltozások rögzítése érdekében. A megütött talajvízszint elérésekor, valamint minden vízvezető réteg elérése után, amikor a fúrószerszám 0,5 1,0 m-re a rétegbe behatolt, visszatöltődést kell mérni. Meg kell győződni arról, hogy a vágóél cm-re a fúrószerszám előtt van, majd a furatból az iszapot kimerve, meg kell kezdeni az ismételt vízszintméréseket először 5 10 perces, majd egyre ritkuló gyakorisággal és folytatni kell, amíg a "közel nyugalmi állapot" beáll. Ezt az állapotot az jellemzi, hogy két mérés különbsége 2 cm-en belül marad. Olyan esetben, ha a szivárgás igen lassú, a vízszintet legfeljebb 2 óra hosszáig kell mérni és azután a fúrás folytatható. Igen jó vízadó (homokos kavics stb.) rétegeknél a visszatöltődés gyors, ezért az ismételt mérés elmarad. Vízzáró réteg elérése esetén, miután a vágóélet cm-re a fúrószerszám elé lehajtották és a felső rétegek vizei ezáltal kizáródtak a furatból, iszapolóval ki kell merni a vizet és szárazon kell folytatni a fúrást a vízzáróréteg alsó síkjáig, a talajvízszint alatti 10 m-es mélységig. Rétegváltozásonként zavart rétegmintát kell venni 0,5 liter mennyiségben a laboratóriumi vizsgálat céljából. A vastagabb rétegeknél legalább 2 m-ként kell talajmintát venni. Amennyiben a tervezéskor vagy a kivitelezéskor kétség merülne fel egy réteg vízzárósága vagy vízáteresztő képességének mértéke felől, a rétegből az MI /3 előírásainak megfelelően magmintát kell venni a szükséges paraméterek laboratóriumi megállapításához. Minden egyes talajmintát azonosító jellel kell ellátni, és a laboratóriumba való szállításig gondosan kell tárolni. Nagy gondot kell fordítani a talajmintavétel tisztaságára. Ügyelni kell arra, hogy kiemelés közben a talaj a fúróhegyről ne essen vissza a furatba, mert rétegváltozás közelében az alatta lévő réteg anyagát szennyezi. Különösen ügyelni kell a fúrás technikai kivitelezéséből származó hibákra. Pl.: az iszapoló a szemcséket nagyság szerint osztályozza, így a kevert talajfajtáknál (kavicsos-homok, iszapos homok) a réteg valóságos szemcse összetétele nehezen megállapítható. A dobfúró (kanálfúró) összetöri a réteget. Hosszabb fúrási szünetben a furat vize feláztatja a kötöttebb rétegeket stb. A fúrás befejezése után a furatból az iszapos vizet iszapolóval ki kell szedni (furattisztítás). Mivel a fúrás mindig mélyebb, mint a tervezett kút talpmélysége, a feleslegessé vált furatrészt agyagolással vagy finomszemű saját anyaggal (agyag, iszapféleségek) fel kell tölteni Talajvízmegfigyelő kutak kiképzése A furat elkészítése után beépíthető a feltárt hidrogeológiai adottságoknak megfelelően összeállított kútcső. A kútcső alját 20 cm hosszú keményfa dugóval le kell zárni. A dugót kiesés ellen biztosítani kell a két átlós oldalon elhelyezett csavarral vagy szöggel. A cső alját a beépítéskor léckereszttel központosítani kell. A kútcső alján cm perforálatlan iszapzsákot kell hagyni a helyi adottságoknak megfelelően. A kút szűrőszerkezetét a fúrás által feltárt hidrogeológiai viszonyoknak megfelelően egyedi terv szerint kell összeállítani. A kútcsövet a víztartóréteg vastagságában, de legfeljebb 3,0 m hosszban kell perforálni, általában lyukasztással, pl. 3 mm átmérőjű lyukakkal az 1/a. ábra szerinti kiosztásban. Finomszemcsés és kötött víztartó réteg esetén a perforált részt a rétegtulajdonságoknak megfelelő műanyag szitaszövettel kell borítani és szűrőkavicsolás helyett homokolást kell alkalmazni. A homok szemcseátmérőjét úgy kell megválasztani, hogy a réteg és a homokolás, valamint a homokolás és a szitaszövet "nyílásméreteinek" hányadosa 4 és 8 között legyen. A réteg "nyílásméretét" a szemeloszlási görbe 50%-os szemcseátmérőjével lehet egyenlőnek venni. A szitaszövet közvetlenül a perforált csőre helyezhető. Távolságtartó spiráldrót alkalmazása nem szükséges. Durvaszemcsés vízadóréteg esetében (kavicsban) szűrőkavicsolás vagy homokolás felesleges. Ilyen rétegben a kút körüli szűrőváz kialakítására kompresszorozást vagy iszapolóval történő erőteljes vízkitermelést kell alkalmazni. A kútcső összeállításakor a csövek egymáshoz való kötését minden esetben úgy kell megoldani, hogy idegen anyagoknak és csapadék-víznek a kútba való bejutását kizárja. A csövek egymáshoz kapcsolását kétrészes, 30 cm hosszú henger alakú bilinccsel kell elkészíteni, míg a műanyagcsőnél általános ragasztással erősített duzzasztásos egybeeresztéssel, amelyet a két cső együttes falvastagságánál rövidebb csavarral kell biztosítani. Hosszabb csavar használata tilos. A talajvízmegfigyelő kutaknak a talajfelszín fölötti részét acélcsőből kell készíteni. A terepszint feletti kiállás 0,3 1,2 m legyen a terv előírásainak megfelelően.

7 7 MI A műanyagcső felszín feletti részét nagyobb átmérőjű acél védőcsővel kell ellátni. Az acélcső alsó vége a betongallér alá kerüljön. Gondoskodni kell a két csőfajta közötti hézagok alapos tömítéséről. A kútcső beállítása után finomszemcsés rétegek (agyag, lösz, iszap, finomhomok) esetében a béléscső és a központosan beállított kútcső közötti hézagot rostált és mosott szűrőkaviccsal vagy szűrőhomokkal kell kitölteni. A kitöltött tér vastagsága érje el legalább a 40 mm-t. A kútcső alatt legalább 30 cm szűrőágy legyen. A szűrőkavics, illetve szűrőhomok elhelyezésével egyidőben kell a béléscsövet fokozatosan kiépíteni (visszahúzni). A szűrőanyag elhelyezését minden esetben fokozatosan, tömörítve kell végrehajtani, s közben a béléscsövet olymódon kell visszahúzni, hogy a béléscső saruéle a már kitöltött rész felső síkja alatt legalább 50 cm-rel elmaradjon. A szűrőréteg egyenletes és tömör elhelyezkedését a béléscső óvatos forgatásával és rezegtetésével kell elősegíteni. Amennyiben a vízzáró fedőréteg vastagsága megengedi, a szűrőréteget olyan magasságig kell elhelyezni, hogy 0,5 1,0 m-rel a cső perforált szakaszának felső vonala fölé érjen. A szűrőréteg feletti részen cm homokréteg helyezendő el, majd terepszint alatt 20 cm-ig vagy cementtejjel vagy 1/4 arányú bentonit/cement keverékkel kell feltölteni a furatot. Indokolt esetben a terv előírhatja a szűrőréteg felett fennmaradó furatrész kellő gondosságú agyagolását is. Legvégül a terepszinten 100 cm átmérőjű 20 cm vastag köralakú betongallért kell készíteni földnedves betonbál. A betongallér elkészítése minden esetben kötelező. A kútcső felső részét, a kútfejet az erre a célra rendszeresített zárószerkezettel, "kútsapkával" kell lezárni. A kútsapka szerkezete az 1/b. ábrán látható. Amennyiben a kutat rajzoló-mércével fogják üzemeltetni, a kútfejet a célnak megfelelően kell kialakítani (peremezni), de ebben az esetben biztosítani kell, hogy a kút a rajzoló mérce nélkül is lezárható legyen Zárómunkálatok A talajvízmegfigyelő kutak földből kiálló részének korrózióvédelméről gondoskodni kell. Az elkészült talajvízmegfigyelő kút terepszintjének ("alappontjának"), valamint csőperemének magasságát szintezéssel kell megállapítani (cm pontosságú m B. f. magasságban). Meg kell állapítani a kút EOV koordinátáit is. Ha a talajvízmegfigyelő kút mezőgazdasági gépek kártétele által veszélyeztetett helyen áll, a kút mellé legalább 1 db, legalább 1,5 m magas vasbeton jelzőoszlopot (pl.: kerítésoszlopot stb.) kell állítani. Lakott területen, ahol a talajvízmegfigyelő kút a forgalom útjában van, a kútfejet a felszín alá kell elhelyezni tűzcsapszekrényben vagy kerticsapházban; attól függően, hogy a területen milyen külső teher várható. Ilyenkor biztosítani kell, hogy a csapadékvíz a kútba ne hatolhasson be. A fúrás során vett talajmintákból talajmechanikai laboratóriumban a következő vizsgálatokat kell végrehajtani minden esetben: szemcsés anyagoknál szemcseösszetételi vizsgálatot, finomszemcsés anyagoknál plasztikus index vizsgálatot. Ezen kívül a kúttelepítés egyedi szempontjai szerint természetesen más vizsgálatok is készíthetők. A "Fúrási napló" és a "Fúrási napló melléklete" adatai és a talajmechanikai vizsgálatok eredményei alapján, minden talajvízmegfigyelő kútról el kell készíteni a "Talajvízmegfigyelő kút törzslapja" c. dokumentumot. Ez a kútépítés végső dokumentuma és a víztermelő kutaknál használatos "Vízföldtani napló"-nak felel meg. "Megjegyzés: MI jelzettel "Vízrajzi állomások és alappontok nyilvántartása" címen kidolgozás alatt áll a vízügyi gyakorlatban használatos megfigyelőhelyek egységes "Törzskönyve". A szabályozás közzététele után a "Talajvízmegfigyelő kút törzslapja" helyébe az újonnan rendszeresített Törzskönyv lép. Addig azonban a Törzslap elkészítése kötelező.

8 MI FÜGGELÉK F1. A "TALAJVÍZMEGFIGYELŐ KÚT TÖRZSLAPJA" CÍMŰ NYOMTATVÁNY A "Talajvízmegfigyelő kút törzslapja" elkészítéséhez mintául a 2/a., 2/b. ábra szolgál. A törzslapon a talajmechanikai adatok rovatában a szemcseösszetételi görbéből egyértelműen leolvasható D 10 és D 60 értékeken, az ebből számítandó "U" értéken és a plasztikus indexen kívül a Kozeny-féle hatékony szemcseátmérő (Dh) szerepel, amelyből a réteg vízáteresztő képességi együtthatója (k) becsülhető. F2. A "FÚRÁSI NAPLÓ" ÉS A "FÚRÁSI NAPLÓ MELLÉKLETE" CÍMŰ NYOMTATVÁNYOK KITÖLTÉSI UTASÍTÁSA A "Fúrási napló" c. nyomtatvány kitöltéséhez mintául a 3/a. és a 3/b. ábrák szolgálnak. A nyomtatványok rovatainak kitöltése egyértelmű. Az egységesség érdekében néhány rovat kitöltéséhez magyarázat szükséges. A "Fúrási napló" első oldalán (3/a. ábra) a fúrás helyének azonosítására szolgáló helyszínrajzi vázlat méretarány nélküli és a kút megtalálásához elengedhetetlenül szükséges tereptárgyakat és méreteket tartalmazza. A "Fúrási napló" belső oldalára (3/b. ábra) kerülnek a fúrás közbeni mérések és megfigyelések adatai a napló rovatainak megfelelően.. A 2. rovatba a munkafázisok, mérések és észlelések időpontjait óra-perc pontossággal kell beírni. A 3. rovatba a fúrás menetére, szerszámaira, valamint a különböző mérésekre (pl. visszatöltődés-mérés) vonatkozó legfontosabb adatokat, megfigyeléseket kell beírni.

9 9 MI /a. ábra

10 MI /b. ábra

11 11 MI /a. ábra

12 MI /b. ábra

13 13 MI A 6. rovatba kerülnek a fúrás közben mért vízszintadatok a "megütött vízszint" elérésétől kezdve. A 13. rovatba kell bejegyezni a réteg fizikai állapotára és a vízzel kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó megfigyeléseket (pl. laza-, kötött-, rögös-, réteges-, száraz-, telített-talaj stb.). A 14. rovatba a rétegekben található zárványokat, szennyeződéseket kell beírni, amelyek az anyagban szórványosan fordulnak elő. Fel kelt tüntetni ha csigák, kagylók, szén vagy olajnyom, megkövesedett fadarabok vagy növénymaradványok fordulnak elő. A leggyakrabban előforduló szennyezettséget vagy zárványokat rövidítésekkel kell jelölni. Ezek a következők:. o organikus anyagok, szürkés, feketés színű csíkok, elszórt növényi maradványok (pl. levelek, gyökérszálak stb. ), oo organikus betelepedés, 1-2 cm vastag, tőzeges vagy szervesiszapos csíkok, T tőzegbetelepedés (1-5 cm vastag), Cs csillámszemcsék, V vasas elszíneződés, rozsdafolt, élénksárga, barna vagy zöld, esetleg fekete, Vko vasas konkréciók (kiválások, gumók vagy limonitszemcsék), M meszes anyag (sav hatására erősen pezseg) fehéres foltok, Mko mészkonkréciók, mésszel cementált gumók, mészszemcsék, kszó kavicsszórvány. A "Fúrási napló melléklete" c. nyomtatvány a hidrológiai adatok kiértékelésére, valamint a kútbeépítés adatainak rögzítésére szolgál. Kitöltésére minta a 4/a., 4/b. és 4/c. ábra. A nyomtatvány első oldalán (4/a. ábra) a rovatok kitöltése egyértelmű.

14 MI /a. ábra

15 15 MI /b. ábra

16 MI /c. ábra

17 17 MI A nyomtatvány belső oldalán (4/b. ábra) baloldalon egy sűrű négyzethálózat van a vízmérési adatok kiértékeléséhez. Ez a "Vízszintváltozási görbe" megszerkesztésére szolgál. A görbét úgy kell megszerkeszteni, hogy a nyugalmi vízszint meghatározása után minden fúrókiemelésnél meghatározott béléscső-vágóél mélység és vízszintadatpárból a hálózatra a pontokat fel kell rakni. Az ábra függőleges tengelye irányában a furatmélységet, a vízszintes tengely irányában pedig a fúrás közben észlelt vízszintadatokat kell eltüntetni. Az ilyen módon megszerkesztett vízszintváltozási vonal a 45 hajlású ferde vonal jobboldalán helyezkedik el. Ha a vízszintsüllyedési vonal a 45 hajlású ferde vonal irányától csak kismértékben hajlik el, akkor vízvezető rétegben halad a fúró. Ilyenkor vízkitermelés megkísérlésével visszatöltődést kell mérni (4/c. ábra), mert az jó tájékoztató adatot nyújt a réteg vízvezető képességére. Ha a vízszintsüllyedési vonal a 45 hajlású ferde vonal irányától nagymértékben elhajlik, akkor a fúró kötött rétegben halad. Ebben az esetben a furatból ki kell emelni a vizet és a fúrást szárazon kell folytatni. Mindaddig, amíg a fúró szárazon halad, jó vízzáró rétegről van szó. A vízszintsüllyedési vonal töréspontjai a réteghatárok közelségére mutatnak, ami jó segítséget nyújt a talajréteghatárok meghatározásához. Ilyen módon a fúrás közbeni folyamatos megfigyelések alapján megszerkesztett vízszintváltozási görbe igen értékes adatokat szolgáltat: Rámutat az egyes rétegeknek a vízzel szemben tanúsított viselkedésére. Tájékoztatást nyújt a vízvezető rétegekben érvényesülő nyomásviszonyokra. Ha az egyes vízvezető rétegben a nyugalmi víz a furatban azonos mélységi szinten áll be, akkor a nyomás egyező, a rétegek összefüggésben vannak. Különböző nyugalmi szintek esetén eltérő nyomásviszonyok érvényesülnek, a rétegek nincsenek egymással közvetlen kapcsolatban. Ha a víz a furatból eltűnik, akkor vízzel telítetlen vízvezető rétegbe ért a fúrás. Segítséget ad a réteghatárok meghatározásához. Folyamatos fúrás esetén a réteghatárok azoknak a helyeknek a közelében vannak (a tapasztalat szerint ±5 cm-es határon belül), ahol a vízszintváltozási vonalon nagyobb törések mutatkoznak a 45 hajlású vonalhoz viszonyítva. Tájékoztató adatot szolgáltat az egyes rétegek vízáteresztő képességére. Ezt a beszivárgás mérések során mért vízszintemelkedés mértékéből és az ahhoz tartozó időtartamból jó közelítéssel meg lehet határozni. A "Vízszintváltozási görbe" rovata mellett következő rovatba a helyszínen megállapított, egyszerűsített rétegleírást kell bevezetni. A réteghatárok bejelölésén és a rétegmeghatározáson kívül a rétegnek azokat a tulajdonságait kell feltüntetni, amelyek a talaj vízzel kapcsolatos tulajdonságait magyarázzák, s a vízszintváltozási görbe kiértékelését elősegítik. A belső oldal utolsó rovata a kútbeépítés adatainak a szelvényrajzon való rögzítésére szolgál. A beépítés minden lényeges műszaki adatát tartalmaznia kell: Furatátmérő Furathossz (mélység) Feltöltött furatrész Csövezési adatok: csőhosszak, csőátmérők, csövezés anyaga, kiállás, iszapzsák. Szűrési adatok: perforált hossz, lyukátmérő, perforálás elosztása, alkalmazott, szitaszövet adatai (ha van), szűrőkavics szemnagysága, szűrőkavics alsó és felső határa.

18 MI Egyéb adatok: terepszint (a fúráskor rögzített "alappont") m B.f., perem m B.f., cementszigetelés (ha van), agyagszigetelés, beton kútgallér, kútfejkiképzés. A nyomtatvány hátsó külső oldalán lévő táblázatba (4/c. ábra) kell beírni a vízhozammérési (próbaszivattyúzási) adatokat, amennyiben ilyen műveletre a kútépítés során akár az építési terv, akár műszaki ellenőr intézkedést tesz. Az ugyanitt található hálózatra grafikusan kell felrakni a leszívási és visszatöltési adatokat. A szövegben említett magyar állami szabványok és szabványkiadványok Varrat nélküli acélcsövek...msz 99 Kemény műanyagcsövek...msz 8000/2 Vízellátási terminológia. I. Hidegvízellátás...MSZ Víztermelő fúrt kutak. Terminológia...MSZ /1. Tervezés, kivitelezés, vízmérés, vízvizsgálat és víztermelés...msz /2. Fúrás technológia...mi /3 Figyelőkutak telepítése és kialakítása üzemelő vízbázisok környezetében...mi Pontszerű szennyezőforrások talajvízre gyakorolt hatásának ellenőrzése...mi Vízrajzi állomások és alappontok nyilvántartása (kidolgozás alatt)...mi A tárggyal kapcsolatos magyar állami Szabványok és műszaki szabályozási kiadvány Feltárás és mintavétel geotechnikai vizsgálatokhoz...msz 448 Talajmechanikai vizsgálatok...msz 14043/1 7 Hidrológiai mérések. Vízállás kutakban...vms 231/3 A Műszaki Irányelvek alkalmazása előtt győződjön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, kiegészítése, helyesbítése, illetve hatálytalanítása, mert a Műszaki Irányelvek a kibocsátója a műszaki haladásnak megfelelően időnként átdolgozza. A Műszaki Irányelvek változásait a Vízügyi Szabványosítási és Egységesítési Központ a Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítőben és a Szabványügyi Közlönyben hirdeti meg, előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR); Vásárolható: Budapest V, Bajcsy-Zsilinszky út 76. szám alatti Hírlapboltban. A gyakorlati tapasztalatok alapján ajánlatosnak látszó helyesbítő, módosító indítványokat, észrevételeket a Vízügyi Szabványosítási és Egységesítési Központhoz (levélcíme: 1397 Budapest, Pf.: 527) kell benyújtani. Az ágazati szabványok beszerezhetők a Szabványboltban, Budapest, VIII., Üllői út 24. (levélcím: 1431 Budapest, Pf. 162.). F.k.: az MSZH Kiadói és Tájékoztatási Igazgatóság vezetője /3, 120 pld. MSZH Nyomda, Budapest F.v.: Nagy László