Magyarország településhálózata. Településtípusok, falutípusok, vidéki térségtípusok

Átírás

1 Magyarország településhálózata Településtípusok, falutípusok, vidéki térségtípusok

2 Települések csoportosítása Jogállás város/község a község jogi és politikai kategória, míg a falu településföldrajzi fogalom (város esetén azonos a kettő) Méret (lakosságszám) Szerepkör és funkció Alaprajz

3 Forrás: KSH: Magyarország településhálózata 2., Városok-falvak, halozata/varosok_falvak.pdf ( ) Hazai településhálózat elemeinek jogállás szerinti csoportosítása 3155 település 346 város 2809 község

4 Forrás: KSH: Magyarország településhálózata 2., Városok-falvak, ( )

5 Települések településnagyság alapján történő csoportosítása - KSH Településállományt az aprófalvak uralják (kb. 38%) Lakosság fős településekre koncentrálódik Forrás: KSH: Magyarország településhálózata 2., Városok-falvak, ( )

6 Hazai települések településnagyság kategória szerinti elhelyezkedése

7 Népességszám szerinti falutípusok Rendkívül eltérő, országonként változó osztályozás Kárpát-medence Óriásfalu: 5 10 ezer fő Nagyfalu: 2 5 ezer fő Kisfalu: fő Aprófalu: fő Törpefalu: 200 fő alatt Kis népességű, méret: több településfejlesztési nehézség Korlátozottabb önálló társadalmi, gazdasági élet Gyenge népességmegtartó erő (elnéptelenedés veszélye: először baranyai Gyűrűfű, 1972) 7

8 Falukategóriák 8

9 A falvak gazdasági jelleg és funkció szerinti osztályozása

10 Mezőgazdasági funkció Sokáig mg túlsúlya Mg-i népesség lakó- és munkahelye Népesség élelmiszerszükséglete (ipar nyersanyagszükséglete is) Ma már csak az elmaradottabb társadalmakban Fejlett országok: XX. sz-ban felbomlott az egyoldalú agrárspecializáció a mg gyors fejlődésével Agrárfoglalkoztatás és falu népesség aránya eltér (Ausztria: 0,9 35%, Olaszo.: 2,9 33%) 10

11 Lakófunkció Főleg nagyvárosok környékén (szuburbanizáció miatt felduzzadt): Üröm, Nagykovácsi alvófalvak Érd: 1979-ben lett város (41 ezer fő Eu. legnagyobb falva ) Beolvadhatnak a nagyvárosba (Bp: 1950) Ambivalens a funkcióellátottság Intézmények (munkahely, oktatás, kereskedelem) : központi funkciók hiánya (max alapfokú ellátás) igaz a jól elérhető nagyvárosban megvan ingázás a közeli nagyvárosba Vonalas infrastruktúra (közlekedés, közművek): kiváló városiasodottak Új bevándorlók+napi ingázás miatt kisebb a helyi társadalmi kohézió ( kertvárosi elidegenedés ) 11

12 Ipari és szolgáltató funkció Ipar Többnyire egyetlen iparág, egyetlen üzem Domináns foglalkoztató (pl. Bőcs-sör, Kaba-cukor volt) Külön csoport: bányászfalvak Szolgáltatás (sokféle típus) Nyaraló- és üdülőfalvak: hegyvidék (Mátrafüred, Mátraszentimre, Dobogókő), vízpart (Balaton, Tisza-tó), termálvíz (Bük), újjáépített (Vérteskozma) Múzeumfalvak (Hollókő), zarándokfalvak (Márianosztra, Máriapócs, Sajópálfala) Közlekedés: határátkelőhelyek (Hegyeshalom, Röszke), vasúti csomópontok (Ukk, Boba, Vámosgyörk), logisztikai központok (Alsónémedi) 12

13 Falvaink többdimenziós osztályozása

14 Falvak csoportosítása Beluszky Pál szerint Síkos T. Tamás Beluszky Pál 1982, 2010 Társadalmi és gazdasági térfolyamatok egyre sokrétűbbek és bonyolultabbak Csak nagyszámú változóval megragadhatóak Módszer: faktoranalízis, klaszteranalízis Mutatórendszer: 8 tényező 27 mutató A falvak természeti környezete A falvak helye a településszerkezeten A falvak gazdasági szerepköre A falvak alapfokú szolgáltató szerepkörének kiépültsége A településfejlődés üteme A falvak forgalmi helyzete Lakásfelszereltség A községek általános fejlettsége 14

15 Változók szempontrendszere Szempont Változók száma Földhasznosítás, területi erőforrások 1 Falvak szerepe a településszerkezetben 3 A falvak gazdasági szerepköre 9 A falvak forgalmi helyzete 1 A falvak alapellátottsága 2 A falvak demográfiai-társadalmi helyzete, jövedelmivagyoni viszonyok A településfejlődés üteme, iránya

16 Faktorok és jellemzésük Faktor Faktor 1 Faktor 2 Faktor 3 Faktor 4 Faktor 5 Faktor 6 Faktor 7 Faktor 8 Faktor elnevezése Munka-erőpiaci helyzet fejlettség Településszerkezet alapellátás Demográfiai helyzet A népességszám változás dinamikája Foglalkoztatási szerkezet, ingázás Idegenforgalmi adottságok A külterületi népesség aránya Agráradottságok 16

17 A Beluszky-féle falutípusok (1980-as évek eleje) 7 falutípus 1. Gyorsan fogyó népességű, alapfokon ellátatlan, kedvezőtlen életkörülményeket nyújtó kis- és aprófalvak 2. Hagyományos falusi funkciójú, agrár (járulékosan ipari vagy tercier) foglalkoztatási szerkezetű, közepes méretű falvak 3. Agrár-vegyes foglalkozási szerkezetű, stagnáló-csökkenő népességű nagyés óriásfalvak, egykori kismezővárosok 4. Városias funkciókkal is rendelkező, tercier ipari foglalkozási szerkezetű községek 5. Dinamikusan fejlődő, urbánus művi környezettel, gyors népességnövekedéssel rendelkező ipari községek 6. Az agglomerációk, lakóövezetek községei 7. Speciális szerepkörű falvak: Országos jelentőségű üdülőtelepülések Vasutasközségek 17

18 Falutípusok, 2001 Beluszky P. Sikos T. T.

19 Falutípusok, 2001 Beluszky P. Sikos T. T. 19

20 I. típus: Agglomerációk belső övezetének községei I/1. Nagy lélekszámú, rohamosan növekvő népességű, kedvező társadalmi struktúrájú községek I/2. Közepes lélekszámú, gyorsan növekvő népességű, kedvező helyzetű agglomerációs községek Budajenő (Nagykovácsi mellett), Vértesszőlős (Tata mellett) 20

21 II. típus: Agglomerációk külső övezetébe tartozó községek 21

22 III. típus: Csekélyebb népességű, stagnáló mérsékelten csökkenő lakosságú lakó- és vegyes funkciójú falvak III/1. Lakó funkciójú falvak III/2. Vegyes (lakó-, tercier-, mezőgazdasági funkciójú falvak 22

23 IV. típus: Idegenforgalmi szerepkörű falvak, fürdőhelyek 23

24 V. típus: Kedvezőtlen munka-erőpiaci helyzetű, közepes méretű falvak, esetenként jelentős agrárszerepkörrel ill. külterületi lakossal Hagyományos falvak V/1. Rossz munka-erőpiaci helyzetű, közepes méretű, stagnáló népességű falvak, sok ingázóval V/2. Magas külterületi népességaránnyal s jelentős agrárszerepkörrel rendelkező falvak, túlnyomórészt az Alföldön (tanyaközségek) 24

25 VI. típus: Jó munkaerő-piaci helyzetű, stabil társadalmú kisfalvak, lakó és idegenforgalmi szerepkörrel VI.1. Jó munkaerő-piaci helyzetű, stabil társadalmú kisfalvak lakó szerepkörrel VI.2. Kedvezőtlenebb demográfiai folyamatokkal, de számottevő idegenforgalomi szerepkörrel rendelkező kisfalvak 25

26 VII. típus: Rossz munkaerő-piaci helyzetű, fogyó népességű, hátrányos helyzetű, torzult demográfiaitársadalmi szerkezetű kisfalvak VII/1. Gyorsan fogyó népességű, kedvezőtlen demográfiai struktúrájú, hátrányos helyzetű ingázó aprófalvak VII/2. Fogyó népességű, hátrányos helyzetű, számottevő agrár-szerepkörrel rendelkező kisfalvak VII/3. Igen rossz munkaerőpiaci-helyzetű, szegény, de növekvő népességű, kedvező demográfiai mutatókkal rendelkező kisfalvak VII/4. Rohamosan fogyó népességű, rossz munkaerő-piaci helyzetű aprófalvak 26

27 Falutájak 27

28 Alaprajz szerinti falutípusok (falumorfológia)

29 Falvak alaprajz szerinti osztályozása (falumorfológia) Két vh. között virágzott a településföldrajzon belül a településmorfológiai irányzat Alaprajz, belső szerkezete, épületállomány magassága, formája Falumorfológia: falvak alaprajzi sajátosságainak kutató irányzat Győrffy István néprajztudós Mendöl Tibor geográfus Prinz Gyula geográfus Az alaprajz meghatározó elemei 1. Épületek (lakó, gazdasági stb.) 2. Épületeket körülvevő telkek 3. Telektömbök (telkek együttese) Megszabják az utcák futását is 29

30 A falvak alaprajz szerinti csoportosítása Szabálytalan (ősibb) Halmazfalu Szabályos Szalagtelkes falu Orsós Útifalu (egy-, két-, v. többutcás) Sorfalu Sakktáblás falu Kettő közötti átmenet Körfalu 30

31 Halmazfalu Szabálytalan alaprajzúak közül a legősibb Alaprajz minden eleme (házak, telkek, telektömbök, utcák) szabálytalan elrendeződésű Nagyon elterjedt (Közép- és Ny-Eu, Balkán (BG, Havasalföld), Pó-síkság 31

32 A halmazfalvak kifejlődése Besűrűsödéssel: 1. Szabálytalanul elhelyezkedő házak szántóval vagy legelővel 2. Később az újabb lakóházak már a meglévők közé, amíg van szabad földterület 3. Végül mg-i termelés falun kívülre helyeződik (lakó- és munkahely területileg szétválik) Körülhatárolt területen: árvízmentes (Alföld, Tiszazug, Szamos-hát), mocsaras (Göcsej) térszín Védelmi szempontok Kifelé terjeszkedéssel: 1. Magános település megsokszorozódik 2. Törpefalu (4 6 lakóház): átmenet a magános és csoportos települések között 3. Akkor válik halmazfaluvá, ha a belső szántók beépülnek 4. Végül mg-i termelés falun kívülre helyeződik (lakó- és munkahely területileg szétválik) Tagosítatlan, közösen művelt határ Ny-Eu: igen elterjedt (No: Weiler, Anglia: hamlet) Belső-Kína Mo-on: ritka (Göcsej, Őrség: szer) 32

33 A halmazfalvak példái 33

34 A kétbeltelkes halmazfalvak ( kertes városok ) Kialakulás: Honfoglalás: téli szállás (egymás köré tömörült sátrak + külső ólasöv) Később: sátrak helyett aprótelkes házak gazdasági épületek nélkül (településmag) Elterjedés: É-Alföld, Hajdúság, Közép-Tisza-vidék, Borsodi-Mezőség 34

35 Alföldi kertes város eredeti kétbeltekes állapotában: Hajdúböszörmény, 1782 Forrás: Győrffy István Még szembetűnő a különbség 1. lakóöv: lakóházakkal sűrűn beépült aprótelkű településmag 2. Ólasöv: az ólak által gyéren elfoglalt nagytelkű laza beépült ólaskertövezet Minden gazdának 2 telke van Belső (lakó) Külső (gazdasági) 35

36 A kétbeltelkes halmazfalu átalakulása Gazdasági és demográfiai változások Alföld, XVIII. sz vége: áttérés a szilaj marhatartásról jövedelmezőbb szántóföldi gabonatermelésre ólasöv kisebb gazdasági jelentősége Polgárosodás + javuló eü XIX. sz-i népességnöv belső lakóöv megtelik kirajzás ( ólasöv benépesülése) Következmények Ólaskert: gazdasági helyett lakófunkció Gazdasági funkció kiszorul a határba: tanyák Az egykori kétbeltelkes állapotnak már alig van nyoma az alaprajzban Az egykori mag és a kertség-öv beépítettségének mértékében és teleknagyságában csak kevés különbség mutatkozik Csordahajtó utak : központból a falu széle felé tölcsérszerűen kiszélesedő sugaras főutcák megmaradtak 36

37 Hajdúböszörmény térképe 1926-ból 37

38 Sugaras halmazfalu Prinz Gyula a kétbeltelkes halmazfalut markáns alaprajza alapján sugaras halmazfalunak nevezte el Szabálytalan halmazos sugaras utcahálózat Körutak: szabálytalan futásúak belső és külső övezet határán találhatóak (török időkben védelmi céllal összefűzött karókból emelt sánc: hajdúpalánk) Zsákutcák: külső ólaskert-övezetben, utaktól távol eső telkekre történő bejutás biztosítása Egyenletes térszínen szabályosabban sugaras Hajdúböszörmény, Hajdúnánás Domborzat, vízrajz deformálhatja: Tiszafüred 38

39 Szabályos alaprajzú falvak Fiatalabbak Közlekedési helyzet is több-kevesebb szerepet játszott Típusok Szalagtelkes falvak (legrégebbi) Sakktáblás falu 39

40 Szalagtelkes falvak Telkek Keskenyek Viszonylag hosszúak, szalag alakúak Szabályosan egymás mellett Egy vagy több sorban Nem spontán nemzetségi alapon, hanem tudatos telepítéssel Földesúr jobbágyokat Altípusai Orsós utcájú falu Útifalu sorfalu 40

41 Orsós utcájú falu (Angendorf) alaprajza X XIV. sz.: É-No. Felvidék (Kassa, Eperjes) Orsószerűen kitáguló útvonal mentén telkek útvonalra merőlegesek Orsó (Anger): állatok éjszakai szállása (később templom, piac is) 41

42 Útifalu (Strassendorf) v. utcás falu Országút mentén Telepítés révén Késő középkor: megnőtt a távolsági szállítás szerepe Bekapcsolódás a külvilággal folytatott forgalomba Előfordulás:K-és Köz-Eu. Német telepesek (Cseho., Lo., Mo.) Védelem: házak utcára merőlegesen, lőrésszerű ablakokkal Telkek végén: várfalszerű gazdasági épületek (csűr) Egyutcás vagy többutcás Egyutcás ( Ősibb Nincsenek mellékutcák Később többutcássá válhat 42

43 Többutcás Többutcás szalagtelkes útifalu Mo. leggyakoribb falutípusa (pl Mikóháza B.-A.-Z.) Szalagtelkes útifalvak gyakran elsikátorosodtak 43

44 Sorfalu Nem elsősorban utak mentén, hanem valamilyen természetföldrajzi tájelemet követnek Erdőtelkes falu (Mogyoróska- B.-A.-Z.) erdős vidéken, erdőirtás helyén széles viszonylag rövid telkekkel pl. Érchegység, Fekete-erdő, Kárpátok, Alpok Láptelkes falu lápos, lecsapolt vidéken, keskeny hosszúkás telkekkel Gyakran féloldalasak, csak egyetlen házsorból állnak az út, vagy gát egyik oldalán. pl. Hollandia, Pó-síkság, Anglia mocsaras részei 44

45 Sakktábla alaprajzú falu Mérnöki módon tervezték Utcák futása párhuzamos és derékszögben kereszteződnek telektömbök négyzet v. téglalap alapúak. Nagyhegyes Európában: népesség újratelepítésekkor Dél-Alföld Csongrád és Békés m. pl: Ambrózfalva Gyarmatokon: É-Am. (mormon falvak), Ausztrália, É-Afr. 45

46 Vegyes alaprajzú falu 46

47 Nagyméretű körfalu (Rundling) alaprajza Rundling (Runddorf) Átmenet szabályos és szabálytalan között Házak egy kör alakú térséget vesznek körül Legelő Állatok éjszakai védelme 1 2 kijárat 5 20 lakóház Előfordulás Állattartás Védelem (germán-szláv etnikai határon) Elba-Saale, Elba-Odera között Nyíregyháza környéke Veszély elmúltával halmazfaluvá válhat Központi tér beépül Falu szélén már szabálytalan terjeszkedés 47

48 Nyírségi tanyabokor légifelvételen Szlovákok által épített- nagyon hasonló a körfaluhoz 48

49 Magyarországi vidéki kistérségek (Csatári Bálint szerint) Mo. népsűrűségi határ vizsgálat esetén: 120 fő/km 2 92 jellemzően vidéki kistérség; 32 erőteljesen vidéki kistérség Vidékiségi településszerkezeti kritériumok alapján Aprófalvas vidéki kistérségek (20%) Tanyás vidékies kistérségek (16%) Mezővárosias kistérségek (18%) Kisvárosias kistérségek (43%) Ezekből levezetett kombinált térségi besorolás Települési alapszerkezet és térségközponti városok jellege alapján 49

50 Aprófalvas vidéki kistérségek Meghatározó településforma: aprófalu Minden régióban (kiv. D-Alföld) van olyan kistérség, mely településsűrűsége > 4 db/ 100 km 2 Elöregedés kiv. D-Baranya, Borsod-Abaúj, Szatmár-Bereg Lokális gazdasági erő minimális Leépült intézményrendszer Önkormányzatok működőképessége kétséges Nyugat- Dunántúl, Balaton-régió, Bp-i agglom. rekreációs, v sajátos lakófunkció (második otthon), szuburbanizációs jelenségek. 57%-uk valóban vidékies, 19% erőteljesen vidékies kategóriába esik 50

51 Tanyás vidékies kistérségek Külterületi népesség aránya > 3% Két alföldi régió, Pest déli része Tanyás térségek 50%-a erőteljesen vidékies Tanya: szórványos településforma Alföldre egyedülállóan vidékies településformája részben megszűntek, átalakultak sokszínűség elvére épülő vidékfejlesztés számára fontos célterületek Elmúlt négy évtizedben a népesség negyedére csökkent, tanyák számának csökkenése mérsékeltebb Helyzetük: az ideológiai alapon létrehozott, a nagyüzemek kiszolgálására alakított tanyaközségek (üzemüket vesztve) csak tengődnek 51

52 Mezővárosias kistérségek Azok a vidéki kistérségek ahol a lakosság > 50% él városban Mezővárosok vidékies jellegű települések Olykor valódi városi funkciók hiányában nem zárhatók ki a vidékfejlesztésből méretük, vagy rangjuk alapján Csökkenő, elöregedő népesség Alacsony jövedelemtermelő képesség Mérsékelt életszínvonal 43% erőteljesen vidékies mezőváros fejlesztése kulcs 52

53 Kisvárosias kistérségek Azok a vidéki kistérségek ahol a lakosság < 50% él városban A magyar városfejlődés sajátos településformája rendkívüli diverzitás a kategóriáján belül Kis méret ellenére nagy településhálózati jelentőségtöbblet Erőteljesen vidékies 30,5%-uk egyenletes eloszlás országosan 53

54 A magyarországi kistérségek elérhetőséggel együtt számított társadalmi-szociális helyzetének összevetése a vidékies kistérségek településszerkezeti típusok szerinti kombinált besorolásával 54

55 Magyarországi kistérségek fejlődési típus szerinti besorolása (Csatári) Hat faktor alapján: Városias/vidékies Idegenforgalmi vállalkozói Jó elérhetőség városias intézményellátottság Kedvező vitalitás (demográfia; lakásépítés dinamikája) Munkanélküliség Szélsőséges gazdasági szerkezet 55

56 Kistérség típusok, arányuk Kifejezetten városias kistérségek (29%) Agglomerálódó kistérségek (4%) Sajátos idegenforgalmi kistérségek (3%) Fejlődő (elsősorban) ipari kistérségek (11%) Agrárius kistérségek (eukonform vidékfejlesztés fő célterületei) (31%) Periférikus kistérségek (LHH-leginkább halmozottan hátrányos helyzetű lsd: Abaúj LEADER három kistérsége: Encsi, Szikszói, Abaúj-hegyközi) (20%) 56

57 Magyarországi kistérségek komplex fejlődési típusai Forrás: Csatári,