Gondolatok Közép-Európa fogalmáról

Átírás

1 Szıcs Krisztina BBTE Gondolatok Közép-Európa fogalmáról Korunk különös jelensége: egy letőnt vagy sohasem volt régióban élünk, és semmirıl sem vitázunk annyit, mint errıl a letőnt vagy sohasem volt Közép-Európáról. 195 (Hanák Péter) Összefoglalás Átgondoljuk Közép-Európa fogalmát annak függvényében, hogy a fogalmat milyen értelemmel ruházzuk fel. Ilymódon Közép-Európa nyitottá válik mind Nyugat és mind Kelet fele. Mára Közép-Európának szamos definíciója létezik de a klasszikus, földrajzi, történeti és politikai definíciók mellett létezik egy filozófiai is. Közép-Európa fogalma tele van ellentmondásokkal és konflikusokkal. Ezen dolgozat alapgondolata azon létmódok tetten érése amelyek a közép európaiság tapasztalatát nyújtják. Dolgozatomban elemzem Közép-Európa gondolatát megalapozó filozófiai nézeteket. Közép-Európa a sokféleség, a többnyelvőség, az ellenreformáció, a barokk, a biedermeier otthona. Világának széttöredezettsége, fogalma A szerzı ezúton fejezi ki köszönetét az Európai Szociális Alap által között társfinanszírozott A doktori képzés mint fı tényezı a társadalmi-gazdasági és humán tudományi kutatások fejlıdésében POSDRU 6/1.5/S/4 szerzıdés alapján nyert pénzügyi támogatásért, amely nagymértékben elısegítette a kutatást és e tanulmány kidolgozását. 195 Hanák Péter: Alkotóerı és pluralitás Közép-Európa kultúrájában. In: Európa vonzásában. Emlékkönyv Kosáry Domokos 80. szülésnapjára. Szerkesztette Glatz Ferenc. Budapest, MTA Történettudományi Intézete,

2 160 Fogalom & kép körüli bizonytalanság, megragadásának nehézsége, határainak elmosódó, bizonytalan körvonalai egy posztmodern világképre emlékeztetnek. Maga a Közép-Európa szó gondolkodásra késztet: mindenki használja, ám a legkülönbözıbb helyeken, eltérı elképzelésekkel és célokkal. Ennek köszönhetıen, ez a folytonosan vitatott, állandóan változó és újraértelmezett jelentéseket hordozó fogalom, aligha határozható meg egyetlen értelmezési dimenzió horizontjából. Danilo Kiŝ szavaival élve Közép-Európa manapság mindinkább Anatole France második könyvének ama Sárkányára hasonlít, amelyhez a szimbolizmust szokták hasonlítani: sokan látták, de senki sem tudta megmondani, hogy néz ki. 196 Berend Iván Közép-Európa fogalmát ugyanolyan absztrakciónak tartja, mint az Európa, északi államok, mediterrán Európa, Közel-Kelet stb. elnevezéseket. 197 Karel Košík számára Közép-Európa maga a kérdés. A szüntelen kérdezgetés pedig, mint tudjuk, vitát eredményez. Vitát arról, hogy mit takar Közép-Európa fogalma, miben áll lényegisége: mi Közép-Európa? 198 Számos nemzetközi kongresszust, konferenciát, szimpóziumot tartottak már Európa közepének kérdéskörérıl. Történészek, földrajztudósok, politológusok, írók, filozófusok, kulturtörténészek, esztéták, stb. írtak és beszéltek Közép-Európa gondolatiságáról: Milan Kundera, Konrád Gyögy, Schöpflin György, Glatz Ferenc, Czesław Miłosz, Emil Brix, Claudio Magris, Danilo Kiš, Erhard Busek, Tony Judt, Karel Košík, Jan Patočka, Jacques Rupnik, Jacques Le Rider, Michel Foucher stb. és így sorolhatnám tovább. Egy fogalom fejlıdésének, alakulásának az útját nehéz nyomon követni és korszakokra behatárolni. Mégis, Tony Judt, Jaques Le Rider és Michel Foucher tanulmányait 199 véve alapul megpróbálom rendszerezni Közép-Európa eszmeiségének történeti alakulását: 196 Danilo Kiŝ: Változatok közép-európai témákra. In. Módos Péter (szerk.): Középeurópai olvasókönyv. Osiris Kiadó, Budapest, Vö. Berend T. Iván: Kisiklott történelem. Közép- és Kelet- Európa a hosszú 19. században. História, MTA Történettudományi Intézete, Budapest, Vö. Karel Košik: Mi Közép-Európa? In: Magyar Filozófiai Szemle.1993/ Lásd: Tony Judt: Redescoperirea Europei Centrale. (17 42.), Jacques Le Rider: Încercare de istorie semantică (72 80.), Michel Foucher: Fragmente de Europa:

3 Szıcs Krisztina / Gondolatok Közép-Európa fogalmáról 161 a) Friedrich Naumann 1915-ben megjelentette a német hegemóniával egybekötött közép-európai államszövetség tervezetét (pángermán ideológiák); b) között a Nyugat és az orosz hatalmi pozíció ellensúlyozására megfogalmazódnak a térség államainak különbözı föderációs tervei (dunai konföderáció, T. G. Masaryk, Milán Hodža, Jászi Oszkár stb.); c) : a szovjet blokk által bekebelezett területek Közép-Európa utáni nosztalgiája; d) : a közép-európaiság eszméje ebben az idıszakban a térségben elı értelmiségiek egy csoportjának anti-orosz, forradalmi vezérelvévé válik, 1989-ben megjelenik az emigrációban élı Kundera A megrabolt Nyugat avagy Közép-Európa tragédiája címő írása. Kundera ezzel a Közép-Európáról szóló viták újabb sorozatát indítja el; e) 1989 után: a vasfüggöny leomlása után újra aktualitást kap egy újragondolt Közép-Európa eszméje. A vitatott térséget elsısorban egymással ellentétes érdekek és érdekérvényesítı törekvések jegyében lehetne leírni. Közép-Európa eszmeisége egészen eltérı célokat és törekvéseket szolgált, ezért egyértelmően egyik táborhoz sem lehetett besorolni. Fogalma a nagynémet nemzetépítı és hegemón törekvések igényeinek kiterjesztésével egyidıben jelentkezett. Az ig terjedı történeti korszakban megjelenı különbözı Közép-Európa felfogásokat a politikai és geopolitikai ellentmondásosság, illetve a Közép-Európa tervek bısége jellemzi. A XX. század elején megalakult kis nemzetállamok fennmaradásuk egyetlen esélyét egy közös, elsısorban gazdasági államszövetséghez való csatlakozásban látták, egyesek regionális egyenjogúságon alapuló federációt (pl. T. G. Masaryk), míg mások (F. Naumannhoz hasonlóan) osztrák-német hegemóniát akartak. unificări şi facturi. ( ) In: Adriana BabeŃi Cornel Ungurenu (ed.): Europa Centrale. Nevroze, dileme, utopii. Polirom, Iaşi, 1997.

4 162 Fogalom & kép A Mitteleuropa-tervek 1915 nyarán Friedrich Naumann protestáns teológus Mitteleuropa címmel megjelenteti Közép-Európa egységesítésére irányuló elképzeléseinek a tervét, ettıl kezdve a német Mitteleuropa fogalma új értelmet kap: a német befolyás alatt álló Közép-Európa szinonimájává válik. Naumann Közép-Európa koncepcióját Johann Gottlieb Fichte Der geschlossene Handelsstaat címő mőve alapján dolgozta ki. Fichte egy olyan a zárt kereskedelmi államról ír, ahol az állam maga jelöli ki állampolgárainak helyét és garantálja a társadalmi biztonságukat. Az állami mindenhatóság elengedhetetlen a rend és a fegyelem fenntartásában, ezért az állam minden termelési és kereskedelmi folyamatot ellenırzés alatt tart és szabályozza a gazdaságot, lehetetlenné téve ezzel minden egyéni vállalkozást. Ebben a szigorúan megtervezett gazdasági rendszerben a nemzetközi kereskedelem szabályozása szintén az állam monopóliumává válna. Naumann úgy vélte, hogy a térség kisállamainak nincs más választásuk, mert csakis egy jól szervezett Közép-Európa veheti fel a versenyt Oroszországgal és a nyugati nagyhatalmakkal. Ezért összekapcsolva a német kulturmissziót Közép-Európa gazdasági prioritásaival Naumann olyan államszövetség létrehozását javasolja, amelyben Németország töltené be a régió államai felett a szabályozó és vezetı szerepet. A Mitteleuropa-terv megvalósításának elsıdleges célpontjai, Németh István szerint, elsısorban azok a térségek voltak, ahol a német kulturális elit volt a hangadó, a még teljesen hierarchikus közép- és kelet európai kora modern társadalmakban sokrétő vezetı szerepet betöltı német népcsoport pótlagos támaszul szolgált a közép-európai terveknek, mintegy igazolva a németek közép-európai vezetı szerepét kulturális, gazdasági és politikai téren is Németh István: Hatalmi politika Közép-Európában. Német és osztrák-magyar közép-európai tervezés ( ) L Harmattan,

5 Szıcs Krisztina / Gondolatok Közép-Európa fogalmáról 163 Jacques Le Rider a német Mitteleuropa tervek elemzése kapcsán, megjegyzi, hogy a középen lenni gondolatától már csak egy parányi lépés vezet a két szélsıség közötti egyedül helyes arany középút elképzeléséig. A német politikai földrajzra és geopolitikára mindig is jellemzı volt, hogy Németországot Európa középpontjába állítsa (Mittellage) és Közép-Európa területi magjának tüntesse fel. Ebbıl következett az a Mitteleuropa tervekbıl is oly jól ismert, utilitarista érv, hogy Németország közép-európai szerepe és hegemóniája szükségszerő. 201 A német Mitteleuropa ideológiája a Közép-Európában visszaállított harmónia tervét, mitoszát és utópiáját testesíti meg és a német nép messianizmusát hordozza magában, ugyanis a német nemzet az egyetlen, amely rendet teremethet a különbözı nemzetek káoszában. 202 A Mitteluropa-terv egyik központi doktrínája a közép-európai területekkel kibıvített Németország világhatalommá válásának célja volt. A kis közép-európai államok feletti német misszió expanziós törekvései jelentısen meghatározták Közép-Európai fogalmának alakulását. Naumann Mitteluropája a Közép-Európa-tervek lavináját indította el. Közép-Európa Kelet és Nyugat vonzásában Közép-Európa fogalmának elemzésekor mindenképpen figyelembe kell venni a nyugat- és kelet-európai kapcsolódások és kölcsönhatások vetületeit. A történelmi Európa belsı határainak geopolitikai átrendezıdése igencsak sokféle megnevezést és értelmezést eredményezett, például: Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Közép-Európa ugyanannak a régiónak a más-más megnevezései. A hol nyugati, hol keleti irányba való ingamozgásszerő eltolódásnak köszönhetıen Közép-Európa fogalma képlékennyé és amorffá válik. 201 Vö. Jacques Le Rider: Un concept cu geometrie variabilă. In. Adriana BabeŃi Cornel Ungurenu (ed.): Europa Centrale. Nevroze, dileme, utopii. Polirom, Iaşi, Vö. Jacques Le Rider: Un concept cu geometrie variabilă. In. Adriana BabeŃi Cornel Ungurenu (ed.): Europa Centrale. Nevroze, dileme, utopii. Polirom, Iaşi,

6 164 Fogalom & kép Közép-Európa meghatározása szerint Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé esı régiója, tehát a közép-európai térségben lakók tapasztalatai elsısorban európaiak és identitásuk az európai hagyományban gyökerezik. A görög kultúra, a római jog, a kereszténység, a humanizmus és a felvilágosodás eszméinek európai tradíciója mind mind a közép-európai kultúra meghatározó elemeihez tartoznak. A XVIII. századtól számos Európa egyesítésére, egységesítésére vonatkozó kezdeményezésnek lehetünk tanúi, Európa egységesítésére irányuló hatalmi-politikai törekvések Közép-Európát is bekebelezték. Gondoljunk csak a napóleoni hadjáratokra vagy a hitleri hegemónia egész Európára kiható következményeire. Noha Közép-Európa, olyan földrajzi, történelmi és kulturális elemeket ötvöz, amelyek az európai identitás részét képezik, Nyugat- és Közép-Európa kapcsolata, Schöpflin György meglátása szerint, valójában az értetlenségek sorozata, de legjobb esetben is csak a fél megértéseké. Stílusban és tartalomban komoly különbségek vannak, a párbeszédben mély szakadékok, melyek meg nem értésrıl tanúskodnak 203 Az európai hagyomány részeként funkcionáló középsı régió eltér a Nyugattól, de nem is ugyanolyan, mint Kelet-Európa vagy éppen a Balkán, és a nyugati vagy keleti 204 világokétól különbözı identitástudat jellemzi. Már a XVIII. és a XIX. században a Nyugat-Európaitól eltérı politikai, gazdasági és társadalmi szerkezet jellemezte a közép-európai régiót: a nemzetállamok, az iparosodás, a modern városiasodott társadalom hiánya, valamint a hagyományos mezıgazdaság és a paraszti társadalom fennállása. Történelme nemzetek és birodalmak évszázados harcáról mesél az itt élı népek hatalmas dinasztikus birodalmak alattvalóiként küzdöttek meg a modern nemzetállamért, miközben megpróbálták behozni az addigra kialakult gazdasági és társadalomszerkezeti lemaradást, az iparosodást, a városiasodás 203 Schöpflin György: A modern nemzet. Budapest: Attraktor Kiadó Kelet-európai alatt elsısorban azt a térséget értem, amelyben az orosz politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális intézményrendszer érvényesül.

7 Szıcs Krisztina / Gondolatok Közép-Európa fogalmáról 165 hiányát jegyzi meg Kiss Gy. Csaba nyomán Elek Tibor 205 A térséget, a nyugat- és a kelet-európaitól eltérı, rendi szabadságjogok, területi autonómiák, a szabadparaszti közösségek hagyománya jellemezte. Kende Péter úgy véli, hogy ezt a gazdaságilag egységesített, urbanizált térséget, a különbözı nemzetek konglomerátumát másfajta érzékenység, másfajta mentalitás jellemzi, mint Nyugat- vagy Kelet- Európát, és egy bizonyos stílusegység ismerhetı fel rajta. 206 Ez a stílusegység megfigyelhetı Közép-Európa nagyvárosaiban kibontakozó avantgárdban is: a költészetben, az irodalomban, a színházban, a filmben, zenében, a festészetben, az építészetben és a divatban egyaránt. A közép-európai stílus antinómikussága abban rejlik, hogy ez az egység az eklektikus építészet, a széttöredezettség, az esetlegesség, a rombolás és az újjáteremtés talaján fejlıdött. Közép-Európa olyan közegként jelenik meg számunkra, a térségben élık számára, ahol már eleve rendelkezünk egy sokféleségben gyökerezı sajátos nyugati és keleti mintáktól eltérı értéktartalmakat hordozó tapasztalati világgal. Történetiségünk révén már eleve benne állunk, részesei és résztvevıi vagyunk egy sokszínő, többnyelvő középeurópai hagyománynak. Ebben a pluralisztikus hagyományban értjük meg és identifikáljuk magunkat, ezért a közép-európaiság tapasztalata a hasonlóságok és eltérések megértésének dialektikájában gyökerezik. A közép-európaiság egy olyan tapasztalati közeg, amely a térségben élık számára értelem hordozóként jelenik meg. Fogalma a megértettségben való részvétel során értelemmel telítıdik, s ily módon eszmeiségének konstrukciója valós dimenzióként jelenik meg. Ám ez a feltárulkozó értelmezési horizont nem valamiféle kész értelem megragadása, hanem az értelem összefüggésekben való úton levés, amelyet az értelmezés dimenziójában való nyitottság jellemez. Ezért a közép-európaiság tapasztalatában ellentmondásos folyamatok, bonyolult érdekmozgások és szüntelen átértelmezıdések érvényesülhetnek. 205 Elek Tibor: Helyzettudat és önismeret. Magyarság és európaiság kérdései napjaink esszéirodalmában. Felsımagyarország Kiadó Tevan Kiadó Vö. Kende Péter: Mi maradt Közép-Európa Habsburg világából? In: Limes. 1999/

8 166 Fogalom & kép A közép-európaiságunkban való megértettségünk a folyamatos tapasztalás során újra szervezıdik. Közép-Európa tapasztalata ezért, Nyugat és Kelet felé való nyitottságában, nemcsak történelmi, földrajzi, hanem szellemi kulturális tekintetben is lezáratlan, lezárhatatlan. Fogalma ellentmondásokkal és konfliktusokkal teli módon formálódik, tapasztalati világa a különbözı léttartalmak, lételemek azonosító és ugyanakkor megkülönböztetı jegyeinek ötvözetévé válik. A közép-európaiság tapasztalatának egyik komponense a középen való létezés, a német eszmeiségtıl kölcsönzött Mittellage, azaz a középponti helyzet képzete. A középpont térbeli metaforája ilyen értelemben a különbözı kultúrák, nyelvek, hagyományok, politikai erıvonalak és értelmezési stratégiák találkozási pontjának és egymásra hatásának a közegévé válik. 207 Közép-Európa közép helyzetének köszönhetıen, a kelet és nyugat közötti politikai, gazdasági és kulturális mozgások útjának színhelyévé vált. Az Európa közepén való létezés, egyrészt Kelet és Nyugat, Észak és Dél közötti sávban elterülı tudatállapotot jelent. Másrészt a középen levés a középpontiság fontosságára utal, Európa közép nélküli létezése lehetetlen. Karel Košík szerint, a középpont elvesztésével olyan szakadék nyílik meg, amelybe egész Európa belerokkan. 208 Harmadrészt a közép centrális helyzetébıl adódóan választóvonalként, határként is funkcionálhat, olyan határként, amely elhatárolja Keletet a Nyugattól és fordítva, Nyugatot a Kelettıl. Úgy határolja el, hogy ugyanakkor, mindkettınek a sajátosságait, társadalmi és kulturális mintáit magán viselve, közvetít is a kettı között, áthidalva a Keletet a Nyugattól elválasztó szakadékot. A 90-es évek után elterjedt Köztes Európa (Europe in between) kifejezés a valami, ami kettı között található harmadikra utal. 209 Köztes Európa tapasztalatának fogalmához Veress Károly A középeurópaiság lehetıségérıl címő tanulmányában egy negatív és egy 207 Vö. Veress Károly: A közép-európaiság lehetıségérıl. In: Európa közepe Közép-Európa? A Közép-Európai gondolat lehetıségei. Librarius Kiadó, Szeged Kecskemét, Vö. Karel Košík: Mi Közép-Európa? In: Magyar Filozófiai Szemle. 1993/ Vö. Gerı András: Közép-Európa kulturális öröksége. In: Európai utas /1.

9 Szıcs Krisztina / Gondolatok Közép-Európa fogalmáról 167 pozitív értelmet rendel: a közöttiség, elsıdleges megközelítésben, a valamik közötti elhelyezkedést jelent. Ennek lehet egy negatív értelme: ami mások között létezik, annak nincs saját helye, mivel mások töltik ki azt a létteret, amelyben létezhetne. Tehát a közöttiség ebben az értelemben negatív hely, valami helyének a hiánya. 210 Ebben az értelemben Közép-Európa a hiány helyévé válik és belesüpped saját jelentéktelenségébe. A régió történelme során nemegyszer a nagyhatalmak között folyó egyensúlyi játszma részesévé vált. A keleti és nyugati nagyhatalmak politikai és gazdasági céljaik érvényesítése érdekében, nem vettek tudomást a középsı terület igényeirıl, követeléseirıl. A Kelet és Nyugat között fekvı közép-európai államok miközben nemzeti létükért küzdöttek a Nyugat-Európa és Kelet-Európa politikai, katonai ütközızónájaként a nagyhatalmak szorítását nyögték. Miközben acsarkodásukkal elfoglalva sem Kelet, sem Nyugat nem vett róluk tudomást. Bojtár Endre szerint, Nyugat saját békéje, illetve politikai céljai kedvéért szinte lökte az orosz karokba a térség kis népeit. 211 A keleti és nyugati nagyhatalmak játékává vált Közép-Európának már nem maradt helye, mert azt a létteret, amelyben ı létezhetett volna kitöltötték a keleti és nyugati nagyhatalmak. Játék közép nélkül. Európa elveszítette centralitásának létterét, a hangsúly a peremre tevıdött. A játékban már csak kelet és nyugat volt a fıszereplı, ık döntöttek a közép-európai államok sorsáról és osztották kettıbe Európát. A vasfüggöny szilárd elválasztó vonalat teremtett Kelet- és Nyugat-Európa között, felosztva ezzel Európát keleti és nyugati tömbre, nem véve figyelembe, hogy Közép-Európa sem a nyugati, sem a keleti régióba nem sorolható be egyértelmően, hiszen mindkét térség jegyeit magán viseli. Közép-Európa megszőnésével a középpont elveszett. A szovjet blokk megteremtésével Európa középpontja megsemmisült, a katasztrófa, 210 Veress Károly: A közép-európaiság lehetıségérıl. In: Európa közepe Közép-Európa? A Közép-Európai gondolat lehetıségei. Librarius Kiadó, Szeged Kecskemét, Bojtár Endre: Kelet-Európa vagy Közép-Európa? Századvég, Budapest,

10 168 Fogalom & kép mely Európa egyik darabját sújtotta, jegyzi meg Karel Košík, figyelmeztetı jelként magasodik az egész kontinens fölé. Európa elvesztette középpontját és az emberiség perifériájára szorult másodlagos helyzetbe. Az összes fordulat és változás ( ) csak annak a folyamatnak a része, hogy a periféria a centrum fölé kerekedik. Az európai ember elveszíti középpontját, hogy a fölszabadult helyen egy hamis centrum telepedjék meg. 212 A köztes létállapot negativitása, a középpontvesztés a közép-európai ember önismereti szorongásainak és bizonytalanságainak forrásává vált. Ez magyarázza a közép-európai tapasztalatra jellemzı diszkontinuitást és instabilitást is. A diszkontinuitás és az instabilitás azonban értékteremtı, alkotó erıket is aktivizált. A pejoratív értelemben használt diszkontinuitás és instabilitás terminusok, amelyek annyira jellemzik a térség politikai, gazdasági, társadalmi szerkezetét, mindig valami újnak, valamiféle változásnak a meglétét feltételezik. Míg kontinuitás és a stabilitás fogalmak valami réginek a folytatását jelentik, addig a diszkontinuitás és az instabilitás a nyitottságot, a változó feltételek függvényében való cselekvést vetítik elıre. Ez pedig általában a kreativitás, a szellemi megújulás, a paradigmaváltások elıfutára. Közép-Európára nem mindig volt jellemzı saját jelentéktelenségének tudata, a térségben tomboló szellemi erık, a szüntelenül kitörni vágyó akarat két világháborút teremtett. Mindkét világháború Közép-Európából indult ki, a hangsúly akkor a középpontra tevıdött. Aztán a perifériák döntöttek a centrum sorsáról. A hatalmi erıvonalak kisugároznak a középpontból a szélek irányába, majd a szélek irányából vissza a középpont felé. És létrejön egy folyamatosan mozgásban lévı, szüntelenül változó és alakuló szellemi világ tudata. Tehát bármi történik is ebben a középsı régióban, az soha nem marad csak térségi probléma. A két világháború bebizonyította, hogy a közép tébolya egész Európára hatással van. Közép-Európa nagymértékben hozzájárult a mai világ arculatához, ugyanúgy összefonódott vívmányaival, mint katasztrófáival, felépítésében 212 Karel Košík: Mi Közép-Európa? In: Magyar Filozófiai Szemle. 1993/

11 Szıcs Krisztina / Gondolatok Közép-Európa fogalmáról 169 ugyanúgy közremőködött, mint rombolásában. François Bondy Közép- Európát a kultúra melegágyának nevezi, de ez a kultúra barbárságot is teremtett Adolf Hitler talán kevésbé volt közép-európai, mint Franz Kafka? 213 A történések e dialektikája jellemzı az egész középsı régióra, Közép-Európa nemcsak épített, hanem lerombolt. Erhard Busek Umberto Eco-t idézve a közép-európai tér egy bizonyos látásmódjára hívja fel e figyelmet: a modern korra adott posztmodern válasz annak belátása és elismerése, hogy a múltat, miután nem rombolhatjuk le, mivel lerombolása kivenné a szót a szánkból, új módon kell látni: iróniával, nem ártatlanul. 214 A közöttiség pozitív értelme a térségben lakók számára éppen ebben az iróniával szemlélt, nap mint nap alakulásban lévı, formálódó, önépítı valóságként ragadható meg. A közép-európai hagyományban, történelemben, kultúrában való folyamatos benne állásunk a megértı beállítódásunk által egy olyan tapasztalati világot épít fel bennünk, mely saját történeti, azaz már elızetesen is történı, s most is történésben levı létfolyamatunkat alkotja. A hagyomány talaján való állás ahogy azt Veress Károly is megjegyzi nem korlátozza a megismerés szabadságát, hanem éppen az értelmezési lehetıség tapasztalatát teszi lehetıvé. A múltunkhoz való visszakanyarodás, a hagyomány kikérdezése hozzájárul az identitásunk formálódásához. A közép-európaiság az egymást kölcsönösen értelmezı és alakító tapasztalati világ közös szellemiségének lehetıségeit és módozatait is magában hordozza. 215 A közép-európaiság fogalma magában hordozza a sokféleség tapasztalatát: a hagyományok sokféleségéét, a kultúrák sokféleségéét, a nyelvek sokféleségéét és a gondolatok cseréjéét. Ily módon tehát a közép-európaiság fogalma kulturális tereinek, alkotói erejének sokszínősége mentén bontakozik ki és ragadható meg. 213 François Bondy: Elmélkedés a Kelet és Nyugat közös kultúrájáról. In: Világosság. 1989/ Erhard Busek: Világvége vagy egy jobb kor reménye? In: Világosság. 1989/ Vö.Veress Károly: A közép-európaiság lehetıségérıl. In: Európa közepe Közép- Európa? A Közép-Európai gondolat lehetıségei. Librarius Kiadó, Szeged Kecskemét,