Az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium belső önértékelési szabályzata

Átírás

1 Az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium belső önértékelési szabályzata

2 Az önértékelés alapja Jogszabályok: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ( és a ) - 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ( ) - 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) Útmutatók: - Országos Tanfelügyelet kézikönyv gimnáziumok, szakközépiskolák számára (harmadik, javított kiadás) - Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (harmadik, javított változat) - Önértékelési kézikönyv gimnáziumok, szakközépiskolák számára (második, javított kiadás) 2. Az önértékelés célja Az intézményi önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint az intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és fejleszthető területeket, és ezek alapján fejlesztéseket tervezzen, azokat intézkedési tervben rögzítse, és adott időintervallumon belül ennek teljesülését, eredményességét felülvizsgálja. Az intézményi átfogó önértékelés része a pedagógus, a vezető és az intézmény önértékelése. 3. Az önértékelési csoport Az önértékelésben a nevelőtestület minden tagja részt vesz, a folyamatokat egy négyfős belső ellenőrzési csoport irányítja (BECS), melynek vezetőjét az igazgató bízza meg. A BECS feladatai: - a jogszabályi változások nyomonkövetése, - az adatgyűjtéshez szükséges kérdőívek, interjúk összeállítása, - az éves terv és ötéves teljes intézményi önértékelési terv elkészítése, - az önértékelésben érintett kollégák tájékoztatása, segítése, - az OH által működtetett informatikai tájékoztató felület kezelése. 4. Az önértékelés tervezése Az önértékelés három szintje: - pedagógusi, - vezetői és - intézményi szint. Az intézményi átfogó önértékelés a pedagógus esetében a pedagóguskompetenciákra épülő nyolc területen, a vezető esetén az intézményvezetői kompetenciákra épülő öt területen, míg az intézményi önértékelés a pedagógusok és vezetőre vonatkozó eredmények figyelembe vételével hét területen történik. A pedagóguskompetenciák értékelésének alapja az adott tanév

3 szeptember 1-jén hatályos jogszabályokban és kézikönyvekben javasolt intézményi elvárás rendszer. Szint Pedagógus Vezető Intézmény 1. Pedagógiai, módszertani felkészültség 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és megvalósításukhoz szükséges önreflexiók 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 3. A tanulás támogatása 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatáshoz szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása 1. Pedagógiai folyamatok 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 3. Eredmények 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 5. Az intézmény külső kapcsolatai 6. A pedagógiai munka feltételei 7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 1. Dokumentumelemzés 1. Dokumentumelemzés 1. Dokumentumelemzés Az előző pedagógusellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjai Az előző vezetői ellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott vezetőre vonatkozó értékelőlapjai Pedagógiai Program Tanmenet, tematikus tervek és az éves tervezés egyéb dokumentumai Vezetői pályázat/program Szervezeti és Működési Szabályzat Óraterv Pedagógiai Program Egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók Egyéb foglalkozások tervezése (szakköri napló, egyéni fejlesztési terv) Napló Tanulói füzetek Egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók Szervezeti és Működési Szabályzat Továbbképzési program beiskolázási terv Kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg Pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése

4 Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai, valamint a kapcsolódó intézkedési tervek 2. A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése 3. Elégedettségmérés 2. Óra-/foglalkozáslátogatás 3. Interjúk 2. Interjúk 4. Interjúk - pedagógussal - vezetővel - vezetővel egyéni - vezetőkkel - fenntartóval - pedagógusok képviselőivel (csoportos) - vezető társakkal - szülők képviselőivel csoportos (Szülői Szervezet) 4. Kérdőíves felmérés 3. Kérdőíves felmérés - önértékelő - önértékelő - szülői (kizárólag a Szülői Szervezet - nevelőtestületi írásban benyújtott kérelme alapján) - munkatársi (kizárólag a pedagógiaiszakmai (tanfelügyeleti) ellenőrzésben részt vevő pedagógus esetén) - tanulói (kizárólag a Diákönkormányzat írásban benyújtott kérelme alapján) - szülői(kizárólag a Szülői Szervezet írásban benyújtott kérelme alapján) 5. A folyamat szabályozása Az intézményben folyó pedagógus önértékelés folyamatos. Az éves önértékelési tervbe munkaközösségenként arányos számú pedagógus kerül felvételre, illetve bekerül az a pedagógus, akinek a pedagógiai-szakmai (tanfelügyeleti) ellenőrzésére az adott tanévben sor kerül. A hatályos rendeletek alapján a vezető önértékelésére a vezetői megbízás 2. és 4. évében, az átfogó intézményi önértékelésre pedig ötévente kerül sor. A három szinten folyó önértékelés az alábbiak szerint zajlik: Feladat Felelős Határidő - Az önértékelésben résztvevők és közreműködök kijelölése - Ütemterv készítése (kit, mikor, kik értékelnek, felelősök, értékelő megbeszélés időpontja) - A szükséges iratminták, értékelő lapok előkészítése - Az értékeltek tájékoztatása, az értékelési rendszer és az értékeléshez használt dokumentumok, iratminták hozzáférhetőségének biztosítása intézményvezető, BECS minden év augusztus 31. BECS minden év szeptembere

5 Az értékelők felkérése, tájékoztatása, értékelő lapok átadása - Óra/fogalakozás látogatások - A pedagógus önértékelése - A munkatársi kérdőív kitöltése (kizárólag a pedagógiai-szakmai (tanfelügyeleti) ellenőrzésben részt vevő pedagógus esetén) - Az elkészült (kitöltött) értékelő dokumentumok gyűjtése, az informatikai rendszerbe való feltöltése - Az értékelő megbeszélés lebonyolítása - Az összegző értékelés elkészítése A két évre szóló önfejlesztési terv elkészítése - Az önértékelés dokumentumainak összegyűjtése, rendszerezése - Az összegző értékelés elkészítése - Az összegző értékelés átadása az értékelt pedagógusnak - Az összegző értékelés egy példányának elhelyezése a személyi anyagban - Az értékeléshez használt dokumentumok archiválása A vezetői önértékelés, egyéni önfejlesztési terv fenntartóhoz való eljuttatása - Az intézményi éves önértékelési terv elkészítése - A fejleszthető és kiemelkedő területek meghatározása - Az intézkedési terv elkészítése, fenntartóhoz való eljuttatása - Az ötéves önértékelési program elkészítése BECS és/vagy az értékelésben résztvevők BECS és/vagy az értékelésben résztvevők intézményvezető BECS/intézményvezető intézményvezető intézményvezető minden év április 30-ig minden év április 30-ig minden év május 31-ig tanévzáró értekezlet, legkésőbb június 30-ig minden év augusztus 31-ig minden év augusztus 31-ig ötödik évet követő tanévnyitó értekezlet A pedagógus értékelésében 3-4 fő vesz részt, de egy pedagógus évente maximum három fő értékelésébe vonható be. Értékelt Értékelők Feladat szakos kollega óra/foglalkozáslátogatás munkaközösség vezető óra/foglalkozáslátogatás dokumentumelemzés interjú (értékelt pedagógussal, intézményvezetővel) intézményvezető/- helyettes óra/foglalkozáslátogatás értékelő beszélgetés kollega (az intézményvezető és a pedagógus által javasolt munkatársi kérdőív kitöltése(kizárólag a pedagógiai-szakmai (tanfelügyeleti) ellenőrzésben részt vevő pedagógus esetén) 1-1 kolléga) munkaközösség vezető dokumentumelemzés munkaközösség vezető interjú, óra/foglalkozáslátogatás

6 kollega munkaközösség vezető/becs BECS osztályfőnökök kérdőívek, óra/foglalkozáslátogatás dokumentumelemzés elégedettség mérés interjú 6. A dokumentumok kezelése Az intézményi értékelések (pedagógusi, vezetői és intézményi önértékelés) dokumentumait az iskola digitálisan archiválja, a pedagógus összegző értékelését és önfejlesztési tervét nyomtatott formában a személyi anyagban őrzi, a vezetői önfejlesztési tervet és az intézkedési tervet eljuttatja a fenntartóhoz. Az intézmény a szaktanácsadás, tanfelügyeleti beleértve ehhez kapcsolódó önértékelési dokumentumokat és szakértői ellenőrzés dokumentumait nyomtatott formában a személyi anyagban, elektronikusan az OH támogató felületén tárolja, kivonatát pedig a honlapon megjeleníti. 7. Mellékletek - 1. számú melléklet: Gyakornoki szabályzat - 2. számú melléklet: Intézményi elvárásrendszer a pedagógusokra - 3. számú melléklet: Intézményi elvárásrendszer a vezetőre - A dokumentumelemzés vizsgálati szempontjai - Az óra/foglalkozáslátogatás megfigyelési szempontjai - Az interjú javasolt kérdései - Önértékelési kérdőív - Elégedettségi kérdőív Zárórendelkezés A nevelőtestület az Önértékelési Szabályzatot augusztus 31-én elfogadta. Az Önértékelési Szabályzat a Szervezeti és Működési Szabályzat részeként az Országos Presbitérium jóváhagyó határozata alapján szeptember 1-jétől hatályos. Sopron, augusztus 31. Gottschling Gábor igazgató

7 1. számú melléklet: Gyakornoki szabályzat Hatályos szeptember 1-től Az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium gyakornoki szabályzata az intézmény Belső Önértékelési Szabályzata részeként a Padagógiai Programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását segíti elő, és meghatározza a gyakornoki idővel, elvárásrenddel, a követelmények teljesítésével és teljesítmény mérésével, értékelésével összefüggő eljárásrendet. A gyakornoki szabályzat a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 62., 64. és 97., a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Kormány rendelet és az 5. melléklet, illetve az Oktatási Hivatal által kiadott Önértékelési Kézikönyv és Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című dokumentum alapján készült. 1. Pedagógus Gyakornok fokozatba való besorolása Az intézményben a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust - a Kormány rendeletben foglaltak szerint - Gyakornok fokozatba kell besorolni, és számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a munkaszerződésben két év gyakornoki időt kell kikötni. A két év gyakornoki időbe a foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt megszerzett szakmai gyakorlat idejét be kell számítani azzal, hogy gyakornoki időként a két évből hátra levő időt kell a munkaszerződésben rögzíteni. A pedagógus munkakörben dolgozó, gyakornok fokozatba besorolt pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A gyakornok a teljes munkaidő ötvenöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, eseti helyettesítést lát el, illetve felkészül a minősítő vizsgára.

8 2. A gyakornoki idő és a minősítő vizsga A gyakornok a számára megállapított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy ha a gyakornoki idő a tanítási évet követő nyári szünet alatt jár le, a tanítási év május hónapjában tesz minősítő vizsgát. A gyakornoki idő a minősítő vizsga sikeres letételének időpontjáig tart. Ha a gyakornok minősítő vizsgája sikeres volt, őt a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a pedagógus minősítő vizsgája sikertelenül zárult Pedagógus munkakör A minősítő vizsga részei: a) a portfólió feltöltése, b) a portfólió előzetes vizsgálata, c) ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, akkor a foglalkozás, vagy az óra látogatása, d) az információk értékelése, felkészülés a portfólióvédés lebonyolítására, ennek során a feltöltött portfólió alapján megfogalmazott kérdéseknek a portfólióvédés előtt legalább öt nappal a pedagógus részére történő eljuttatása, valamint e) a portfólióvédés A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakör A Gyakornok fokozatba besorolt, pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott a nevelési, vagy tanítási félévenként legalább öt, a pedagógus szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő tanórát, vagy foglalkozást köteles látogatni, amelyről a szakmai megállapításait is magában foglaló hospitálási naplót vezet. A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak esetében a minősítő vizsga magában foglalja a) az intézményvezető által a helyi értékelési szabályzatban a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörhöz igazodóan meghatározott, a munkakör ellátásának

9 célkitűzéseit, tervezését magában foglaló helyi minősítési, vagy gyakornoki követelmények teljesítését, valamint b) a hospitálási napló bemutatását és elemzését. 3. A gyakornoki idő és a mentor A mentorálás célja, hogy a gyakornokot felkészítse a pedagógus életpálya feladataira A gyakornoki fokozatba besorolt pedagógus feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben a köznevelésről szóló évi CXC. törvény ban foglaltak mellett a gyakornok kötelességeit a pedagógus munkaköri leírása tartalmazza. A gyakornok feladata továbbá, hogy megismerje az intézmény működését meghatározó: - a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényt, - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletet, - az iskola alapdokumentumait (Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend, Önértékelési Szabályzat) és - a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelethez kapcsolódó Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című dokumentum gyakornokra vonatkozó előírásait A mentor feladatai A mentort az intézményvezető jelöli ki a gyakornokkal azonos munkakörben, tanár esetén - ha lehetséges - azonos tantárgy tanítására foglalkoztatott pedagógusok közül. A mentor feladatai a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében: - segíti a gyakornokot az intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában,

10 - támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti a) az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában, b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában, c) a tanítási (foglalkozási) órák, a foglalkozási egységek előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával, megvalósításával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint d) a minősítő vizsgára való felkészülésében; - szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, illetve foglalkozási egységét és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, ha a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára; - legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, pedagóguskompetenciáinak fejlődését, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. A mentor a gyakornoki idő lezárulta előtt összefoglaló értékelést készít a gyakornoki időszak tapasztalatairól. Ekkor külön féléves értékelést nem kell készíteni. Ha a foglalkoztatási jogviszony a gyakornoki idő lejárta előtt megszűnik, a jogviszony megszűnésekor a mentor soron kívül értékelést készít. 4. A gyakornoki elvárásrend A pedagógus munkakörben dolgozó, gyakornok fokozatba besorolt pedagógusra vonatkozó elvárásrendet a Belső Önértékelési Szabályzat 2. melléklete tartalmazza. 5. A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó helyi értékelési szabályzata a Kormány rendelet alapján 5.1. A gyakornokokra vonatkozó, a minősítés alapjául szolgáló, a munkáltató szervezetéhez és a betöltött munkakör követelményeihez kapcsolódó szakmai követelményrendszer A pedagógus szakképzettséghez vagy szakképesítéshez kapcsolódó követelmény a hospitálás: a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott

11 nevelési, vagy tanítási félévenként legalább öt, pedagógus szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő tanórát vagy foglalkozást köteles látogatni A betöltött nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörhöz kapcsolódó követelmények: A gyakornok ismerje meg: - az intézmény hagyományait, történetét, szervezeti felépítését, tevékenységét, - az intézményi dokumentumokat (pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, munkaterv), - a tanügyigazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját, - a munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat, - a gyermekek, tanulók, szülők, pedagógusok törvényben meghatározott jogait és kötelezettségeit, - a fenntartói irányítással kapcsolatos általános rendelkezéseket, - az intézményre vonatkozó főbb jogszabályokat A gyakornok a munkajogi szabályoknak megfelelően lássa el munkaköri kötelezettségeit A minősítés szempontjai és a teljesítmény mérésének módja A hospitálás A hospitáláson való részvételt a meglátogatott tanórát vagy foglalkozást tartó pedagógus aláírásával igazolja A hospitálási napló tartalmazza: - a tanóra vagy foglalkozás időpontját, helyét, az azt tartó pedagógus nevét, tárgyát illetve témáját, - a tanóra, foglalkozás menetének leírását, - a tanóra, foglalkozás pedagógus által megfogalmazott céljait, - a tanóra, foglalkozás céljának megvalósulásával kapcsolatos gyakornoki értékelést, a tapasztalatok, tanulságok megfogalmazását A hospitálási naplót a tanórát, foglalkozást követő 30 napon belül el kell készíteni és azt a mentornak be kell mutatni A szakmai követelmények teljesítésének mérése A gyakornok köteles számot adni a megismert dokumentumokról. Munkateljesítményét a következő szempontok szerint kell értékelni: - A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek - A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka

12 - A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség - A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat - A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Az egyes szempontokra a következő értékelés és pontszám adható: - Kiemelkedő (3 pont) - Megfelelő (2 pont) - Kevéssé megfelelő (1 pont) - Nem megfelelő (0 pont) A pontszámok alapján a gyakornok munkájának értékelése lehet: - kiválóan alkalmas (80-100%) - alkalmas (60-79%) - -kevéssé alkalmas (30-59%) - alkalmatlan (30% alatt) A gyakornok a Pedagógus I. fokozatba sorolás feltételeit teljesítette, ha: - az előírt számú hospitáláson részt vett, - a hospitálási naplót hiánytalanul vezette, és - a szakmai munka értékelése legalább kevéssé alkalmas eredményt ért el A minősítési követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rend A gyakornok a hospitálás igazolását, a hospitálási naplót az intézményvezetőnek köteles bemutatni a szakmai munka értékelését megelőzően A mentor írásban beszámol a gyakornok fejlődéséről, szövegesen értékeli teljesítményét, szervezetbe való beilleszkedésének sikerességét, a szükséges dokumentumok megismerését A szakmai munka értékelését az intézményvezető a mentor beszámolója és a közvetlen vezető véleményének kikérése alapján írásban végzi el, a gyakornoki idő lejártát megelőző 60 napon belül. A minősítő lapot az intézményvezető, a mentor és a gyakornok írja alá Az intézményvezető írásos igazolást készít arról, hogy a gyakornok a Pedagógus I. fokozatba sorolás feltételeit teljesítette-e, és ezt továbbítja az Oktatási Hivatal részére Az átsorolást az Oktatási Hivatal által kiállított tanúsítvány alapján kell elvégezni.

13 2. számú melléklet: Intézményi elvárásrendszer a pedagógusokra Hatályos január 1-től az Oktatási Hivatal által kiadott Önértékelési kézikönyv alapján 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások az alapdokumentumok alapján Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz? - Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz. - Ismeri az intézményében folyó pedagógiai munka tartalmi meghatározására és szervezésére vonatkozóan alkalmazott, a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumokat és az intézménye pedagógiai programjának a saját szakterületére vonatkozó főbb tartalmait. - Ismeri és tudatosan alkalmazza a szakterülete, tantárgya sajátosságaihoz és a tanulócsoport sajátosságaihoz igazodó megismerési folyamatokat, nevelési tanítási módszereket, eszközöket. - Ismeri és tudatosan felhasználja szakterülete, tantárgya kapcsolatait más műveltségterületekkel, tantárgyakkal. - Ismeri a szakterülete, tantárgya szempontjából fontos információforrásokat, azok pedagógiai felhasználásának lehetőségeit, megbízhatóságát, etikus alkalmazását. - Fogalomhasználata szakszerű, az adott pedagógiai helyzethez igazodó. Ismerje meg tanítványait (kapcsolattartás: osztályfőnökkel, ifjúságvédelmi felelőssel, pszichológussal, fejlesztő pedagógussal, iskolalelkésszel, védőnővel, doktornővel), hogy oktató-nevelő munkájában hatékonyan tudjon differenciálni. 2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások az alapdokumentumok alapján

14 Milyen a pedagógiai tervezőmunkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? Hogyan viszonyul a tervezés a tanulók adottságaihoz, igényeihez? A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejleszthető kompetenciákat? Hogyan épít tervezőmunkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire? - Egységes rendszerbe illesztve tervezi az adott pedagógiai céloknak megfelelő stratégiákat, folyamatot, munkaformát, módszereket, eszközöket. - Pedagógiai fejlesztési terveiben kiemelt szerepet kap a tanulók tevékenységeinek fejlesztése. - Terveiben szerepet kap a tanulók motiválása motivációjuk fejlesztése. - Tervező tevékenysége során a tanulási folyamatba illeszti a foglalkozáson, a tanórán kívüli ismeret- és tapasztalatszerzési lehetőségeket. - Megtervezi a tanulók és nevelt oktatott csoportok értékelésének módszereit, eszközeit. - Tervei készítése során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési célját. - Tervező tevékenységében épít a szociális tanulásban rejlő lehetőségekre. - A tanulók optimális fejlődését elősegítő, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz igazodó, differenciált tanítási-tanulási folyamatot tervez. - A tanulók fejlettségére is figyelemmel bevonja őket a nevelésoktatás és tanulás-tanítás tervezésébe. Munkája igazodjon a munkaközösség által elfogadott tanmenethez. Kövesse nyomon az érettségi illetve szakmai érettségi vizsga követelményeit. Használja ki a csoportbontások nyújtotta lehetőségeket. Tanóráin alkalmazza a differenciálást különös tekintettel az SNI-s tanulókra. 3. A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások az alapdokumentumok alapján Mennyire tudatosan és az adott helyzetnek mennyire megfelelően - Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát. - A tanulók hibázásait tévesztéseit a tanulási folyamat szerves részeinek tekinti, és a megértést segítő módon reagál rájuk.

15 választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését? Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, problémamegoldási- és együttműködési képességét? Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamatra? Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközöket, digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információkommunikációs technológiák között? - Felkelti és fenntartja a tanulók érdeklődését. - Feltárja és szakszerűen kezeli a tanulási folyamat során tapasztalt megértési nehézségeket. - Fejleszti a tanulók tanulási képességeit. - A tanulás támogatása során épít a tanulók egyéni céljaira és szükségleteire a tanuló és tanulócsoport sajátosságaira. - Nyugodt, és biztonságos nevelési, tanulási környezetet teremt. - Ösztönzi a tanulókat a hagyományos és az info-kommunikációs eszközök célszerű, kritikus etikus használatára a tanulási folyamatban. - Az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosít. - Támogatja a tanulók önálló gondolkodását, elismeri, és a tanítástanulási folyamat részévé teszi kezdeményezéseiket és ötleteiket. Tanulási probléma észlelésénél kövesse az intézményi protokollt. Fordítson figyelmet az IKT eszközök helyes, tudatos, hatékony használatára. 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló többi tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások az alapdokumentumok alapján Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanuló- - A nevelési- oktatási folyamatban a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és testi sajátosságaira egyaránt kiemelt figyelmet fordít.

16 megismerési technikákat alkalmaz? Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Milyen módon differenciál, alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal? - Tudatos értékválasztásra és saját értékrendjük kialakítására ösztönzi a tanulókat. - Tudatosan alkalmazza a tanulók sokoldalú megismerését szolgáló pedagógiai-pszichológiai módszereket. - Tudatosan teremt olyan pedagógiai helyzeteket, amelyek segítik a tanulók komplex személyiségfejlődését. - Tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, tudatosan keresi a bennük rejlő értékeket, a tanulókhoz felelősen és elfogadóan viszonyul. - Megismerteti a tanulókkal az érintett korosztályra a tantervi, tartalmi szabályozókban meghatározott egyetemes emberi és nemzeti értékeket és azok tiszteletére neveli őket. - Az együttnevelés keretei között is módot talál a tanulók esetében az egyéni fejlődés lehetőségeinek megteremtésére. - Felismeri a tanulók személyiségfejlődési - az esetleges jelentkező - tanulási nehézségeit, és képes számukra hatékony segítséget nyújtani, vagy szükség esetén más szakembertől segítséget kérni. - Felismeri a tanulókban a tehetség ígéretét, és tudatosan segíti annak kibontakoztatását. programban, NETFIT programban. Az iskolalelkésszel együttműködve segítse az erkölcsi nevelést és a lelki gondozást. A tanulói közösségék igényeihez igazodva biztosítson korepetálást, egyéni felzárkóztatást, tehetséggondozást. 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások az alapdokumentumok alapján

17 Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is? Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? Melyek azok a problémamegoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? - A pedagógus az általa vezetett, fejlesztett tanuló- és tanulócsoportok fejlesztését a közösségfejlesztés folyamatának ismeretére, és a csoportok tagjainak egyéni és csoportos szükségleteire, sajátosságaira alapozza. - Ösztönzi a tanulók közötti véleménycserét, fejleszti kommunikációs képességüket, fejleszti a tanulókban az érvelési kultúrát. - Pedagógiai feladatai során figyelembe veszi és értékként közvetíti a tanulók és tanulóközösségek eltérő kulturális, társadalmi háttérből adódó sajátosságait. - A tanulókat egymás elfogadására, tiszteletére, kölcsönös támogatására, előítélet mentességre neveli. - Pedagógiai tevékenységében a nevelt, oktatott tanulók életkorából következő fejlődéslélektani jellemzőik ismerete tükröződik. - Megteremti az általa irányított nevelési, oktatási folyamat során az együttműködési képességek fejlődéséhez szükséges feltételeket. - Szakszerűen és eredményesen alkalmazza a konfliktusok megelőzésének és kezelésének módszereit. - A tanulók nevelése, oktatása során a közösség iránti szerepvállalást erősítő helyzeteket teremt. Tudatosan vegyen részt a közösségfejlesztésben (iskolai rendezvények, sportnap, diáknap, kirándulások) Nevelje tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére, önmaguk és egymás iránti felelősségvállalásra. 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások az alapdokumentumok alapján Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? - A tantervi tartalmakat a tanulók egyéni pedagógiai - pszichológiai szükségleteihez is igazodva eredményesen és adaptív módon alkalmazza. Értékelése, osztályozása a pedagógiai programban meghatározottak szerint legyen rendszeres, visszajelzései folyamatosak,

18 Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése? Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatják-e a tanulók önértékelésének fejlődését? - Változatos pedagógiai értékelési módszereket alkalmaz, a nevelési-oktatási folyamatban célzottan alkalmazza a diagnosztikus, a fejlesztő és összegző értékelési formákat. - Az adott nevelési helyzetnek megfelelő ellenőrzési, értékelési módszereket használ. - Pedagógiai céljainak megfelelő ellenőrzési, értékelési eszközöket választ vagy készít. - A tanulóknak személyre szabott értékelést ad. - Az intézményi pedagógiai programmal összhangban alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általa megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismerteti a tanulókkal, a szülőkkel. - A tanulói, a tanulói tevékenység rendszeres ellenőrzésének eredményeit szakszerűen elemzi, értékelésüket rendszeresen felhasználja fejlesztési céljainak, feladatainak kijelölésében. - Az értékelési módszerek alkalmazása során figyelembe veszi azok várható hatását a tanulók személyiségének fejlődésére. - A tanulók számára adott visszajelzései rendszeresek, egyértelműek, tárgyilagosak. - Elősegíti a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlődését. segítve ezzel a tanulók helyes önértékelésének kialakulását. 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások az alapdokumentumok alapján Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (életkornak megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? - Tevékenysége során az intézményi pedagógiai programhoz igazodóan és a pedagógiai céljainak megfelelően érthetően és hitelesen kommunikál.

19 Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre? - A tanulók nevelése-oktatása érdekében kezdeményezően együttműködik a pedagógustársaival, a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel és a szülőkkel. - A tanulókkal történő együttműködés elveit és formáit az alkalmazott pedagógiai program és az intézményi dokumentumok keretei között a tanulók személyiségfejlődését figyelembe véve alakítja ki és valósítja meg. - Igényli a pedagógiai munkájával kapcsolatos rendszeres visszajelzéseket, nyitott azok befogadására. - Szakmai megbeszéléseken kifejti, képviseli az álláspontját, képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Működjön együtt a pedagógus társakkal, szülőkkel, szakmai partnerekkel ( , telefon, személyes kapcsolat). Vállaljon szerepet az egyházi és szakmai munkaközösség munkájában. 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Önértékelésiszempontok Elvárások Intézményi elvárások az alapdokumentumok alapján Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket? Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? - Tisztában van személyiségének sajátosságaival, és alkalmazkodik a szerepvállalásokhoz. - Pedagógiai munkáját reflektivitás jellemzi. - A pedagógiai feladatok megoldásában együttműködik pedagógustársaival, munkaközösségeivel, a nevelő-oktató munkát segítő munkatársaival, a tanuló fejlődését támogató más szakemberekkel. - Fontos számára tudásának folyamatos megújítása, a megszerzett tudását a pedagógiai gyakorlatában eredményesen alkalmazza. - Részt vesz szakmai kooperációkban, problémafelvetéseivel, javaslataival kezdeményező szerepet vállal. Legyen tájékozott a szaktárgyi újdonságokról, a digitális tananyagokról, legyen élő kapcsolata az egyházi és városi szakmai szervezetekkel. Vegyen részt intézményi pályázatokban, innovációkban.

20 3. számú melléklet: Intézményi elvárásrendszer a vezetőre Hatályos január 1-től az Oktatási Hivatal által kiadott Önértékelési kézikönyv alapján A vezetői önértékelés területei: 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Szempontok Elvárások Milyen módon biztosítja, hogy a - Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és tanulás a tanulói eredmények feladatok meghatározásában. A pedagógiai programban megjeleníti a keresztény etika és értékrend javulását eredményezze? szabályait. - Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait. - A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére, a tanulói eredmények javítására összpontosító nevelőoktató munkát vár el. Hogyan biztosítja a mérési, - Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, értékelési eredmények beépítését a eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és tanulási - tanítási folyamatba? jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában. - A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat. - Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló fejlesztése érdekében. Szükség esetén fejlesztési tervet dolgoztat ki.

21 Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, visszajelzést, reflektivitást az intézmény napi gyakorlatában? Hogyan gondoskodik arról, hogy a helyi tanterv, a tanmenetek, az alkalmazott módszerek a tanulói igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz? Hogyan működik a differenciálás és az adaptív oktatás az intézményben és saját tanítási gyakorlatában? - Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg. - Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába. - A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a kerettantervre és az érettségi követelményekre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítja. - Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára. - Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni fejlesztést. - Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók (tehetséggondozást, illetve felzárkóztatást igénylők) speciális támogatást kapjanak. - Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében. 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Szempontok Elvárások Hogyan vesz részt az intézmény - A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a jövőképének kialakításában? folyamatban lévő és várható változásokat.

22 Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra, változásokra? Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak? Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében? - Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését. - Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak. - Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait. Folyamatosan követi a jogszabályváltozásokat a közoktatás és szakképzés területén. - Elemzi a változtatási lehetőségeket, annak szükségességét, megvizsgálja az abból fakadó kockázati tényezőket, a megvalósítás lehetőségeit, az intézményre, a közösségre gyakorolt hatásait. Elképzeléseit megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre a kollégákkal együtt keres válaszokat. Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani. - Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását. - Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét. - Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését. - A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladatmeghatározások helyzetelemzésre épülnek, pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók.

23 Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet? - Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (online-felületek, konferenciák, előadások, egyéb források). - A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulás-tanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket. 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Szempontok Elvárások Hogyan azonosítja erősségeit, - Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére. vezetői munkájának fejleszthető - Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait. területeit, milyen az önreflexiója? - Önértékelése reális, erősségeivel az intézmény működését szolgálja. Milyen mértékű elkötelezettséget - A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új szakmai információkat, és elsajátítja mutat önmaga képzése és fejlesztése azokat. iránt? - Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti. - Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása megfelel a fenntartó által megfogalmazott, pedagógusra vonatkozó etikai normának.) Időarányosan hogyan teljesülnek a - A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a vezetői programjában leírt célok, tervezésben, a végrehajtásban. feladatok?

24 Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket? - Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára. 4. Mások stratégiai vezetés és operatív irányítása Szempontok Elvárások Hogyan osztja meg a vezetési - A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza a munkaköri feladatokat a vezetőtársaival, leírásokban. kollégáival? - A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja. Hogyan vesz részt személyesen a - Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában humánerőforrás ellenőrzésében és (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében. értékelésében? - A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál. Hogyan inspirálja, motiválja és - Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. A feladatok delegálásánál az egyének bátorítja az intézményvezető a erősségeire épít. munkatársakat? - Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében.

25 Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között? Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését? Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat? Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése érdekében? - Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában. - Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket. - Vezetői és tanácsadó csoportot működtet (vezetői-, munkaközösség-vezetői csoport, Belső Ellenőrzési Csoport, TEAM, Igazgatótanács) - A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének. - Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. - Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntések előkészítésébe bevonja a döntési szinthez tartozó intézményi munkatársakat és külső partnereket. - A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel. - Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat. - Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre. - Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert szabályok betartatása). - Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket.

26 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Szempontok Elvárások Hogyan történik a jogszabályok - Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók figyelemmel kísérése? változásait. - A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabály-változásokról folyamatosan tájékoztatja. Hogyan tesz eleget az - Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, intézményvezető a tájékoztatási elektronikus, stb.) működtet. kötelezettségének? - A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul. Hogyan történik az intézményi - Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés erőforrások elemzése, kezelése elkerülés stb.). (emberek, tárgyak és eszközök, - Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény mint létesítmény, és a használt eszközök fizikai környezet)? biztonságos működtetésének megszervezése (például nyelvi labor, sportlétesítmények eszközei, taneszközök, IKT eszközök). Hogyan biztosítja az - Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. intézményvezető az intézményi - Támogatja azokat a kommunikációs formákat, csatornákat, média megjelenéseket, melyek az működés nyilvánosságát, az intézményről alkotott reális kép, pozitívarculat kialakítását segítik. intézmény pozitív arculatának kialakítását?

27 Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát? Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető? - Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét. - Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. - Személyesen irányítja az intézmény partneri körének azonosítását, részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például hatóságok, kamara, gazdasági szervezetek, gyakorlati oktatóhelyek, Igazgatótanács, szülői szervezet, DÖK, ÖDE, Evangélikus Egészségügyi Képzésért Alapítvány) történő kapcsolattartásban. - Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval a humán, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.