Az államháztartás és a költségvetés. Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD KRE-ÁJK Budapest, március 10.

Átírás

1 Az államháztartás és a költségvetés Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD KRE-ÁJK Budapest, március 10.

2

3 Az államháztartásról Nincs az állami létnek egyetlen tere sem, amelynek kielégítése anyagi javak felhasználást ne tenné szükségessé, s ezért kell az államnak céljai elérése végett háztartást vinnie Magyary Zoltán

4 Az államháztartás fogalma Az államháztartás fogalma: az állam gazdálkodási tevékenységét jelenti gazdálkodás alapvetően nyereségszerzés DE! állam nem feltétlenül Az ÁH az állam azon gazdálkodási tevékenysége, mely a közös társ. szükségletek kielégítésére irányul, és amely során az állam e cél érdekében jövedelmet von el és oszt újra, saját vagyonnal gazdálkodik, likviditást biztosít és ellenőrzési mechanizmusokat működtet

5 Az államháztartás fogalma Az államháztartás a közfeladatok ellátásának egységes szervezeti, tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási szabályok szerint működő rendszere. Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat. A közfeladatok ellátása költségvetési szervek alapításával és működtetésével vagy az azok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet e törvényben meghatározott eszközökkel, részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg. A közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben közreműködhet. A közfeladatot meghatározó jogszabályban meg kell határozni a közfeladat ellátásának módját és egyidejűleg rendelkezni kell az annak ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról. Új közfeladat kizárólag az annak ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén írható elő vagy vállalható. Ha a pénzügyi fedezet már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell a pénzügyi fedezet biztosításáról vagy a közfeladat megszüntetéséről.

6 Államháztartás és költségvetési szervek Kapcsoltat az államháztartás és költségvetési szervek között: költségvetési szerv(ek) fejti(k) ki az államháztartás gazdálkodását

7 A költségvetési szervek és gazdálkodásuk A költségvetési gazdálkodás legfontosabb intézményi szereplői a költségvetési szervek. Részt vesznek a költségvetési eljárásban a tervezéstől egészen a beszámolásig, a költségvetési szervek a költségvetés tényleges végrehajtói, a közfeladat-ellátás alapegységei. Az államháztartási szabályozás alapján a költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy, amely a közfeladatát nem haszonszerzés céljából végzi.

8 A költségvetési szervek és gazdálkodásuk A költségvetési szervek sajátos jellemzői elhatárolják a többi jogi személytől: államháztartás részét képező szerv; jogi személy; közfeladatát alaptevékenységként lát el; a közfeladat-ellátás követelményeit és feltételeit jogszabályok határozzák meg; közérdek érvényesítésének elsődlegessége; alaptevékenységét nem profitorientáltan végzi; közfeladatát az alapító okiratban meghatározott illetékességi területén és működési körben végzi; költségvetési forrásokból gazdálkodik elsősorban.

9 A költségvetési szervek és gazdálkodásuk A gazdasági szervezet feladatai: a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, és a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért. A gazdasági szervezet vezetője: gazdasági vezető (spec. képesítés)

10 A költségvetési szervek és gazdálkodásuk A gazdasági vezető feladatai: irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, felelős az e rendeletben számára meghatározott feladatok ellátásáért, és a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott, továbbá a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv alkalmazásában álló, a tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős személynek iránymutatást ad.

11 A költségvetési szervek és gazdálkodásuk A költségvetési szervek csoportosítása: alapítók szerint; (központi, önk) pénzgazdálkodás önállósága szerint; (kincstári-nem) ágazati sajátosságok szerint. (honvédelem, oktatás, közig)

12 A költségvetési szervek és gazdálkodásuk Költségvetési szerv alapítása: Országgyűlés, Kormány, miniszter, helyi önkormányzat, helyi önkormányzatok társulása, térségi fejlesztési tanács, helyi és országos nemzetiségi önkormányzat és ezek társulása, köztestület.

13 A költségvetési szervek és gazdálkodásuk Pénzügyi önállóság-kincstári kör: Kincstári körhöz tartoznak az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogi személyek és előirányzatok. A kincstári körhöz tartozók a fizetési számláikat speciális célt szolgáló eszközök (lakásvásárlás munkáltatói támogatása például) kivételével kizárólag a kincstárnál vezethetik.

14 A költségvetési szervek és gazdálkodásuk Kincstári körön kívüli számlatulajdonosok: térségi fejlesztési tanács és azok ktv. szerv munkaszervei; megyei önkormányzatok és hivatalai; Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és Médiatanács; MTVA MNV Zrt.; Diákhitel Központ Zrt.; Nemzeti Eszközkezelő Zrt.; közalapítványok (Országgyűlés, Kormány és megyei önkormányzat által alapított); állami többségi befolyása alatt álló non-profit gazdasági társaságok; Nemzeti Üdülési Szolgálat.

15 A költségvetési szervek és gazdálkodásuk Az alapító okirat kötelezően tartalmazza a ktv. szerv megnevezését magyar nyelven, székhelyét, telephelyeit, alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölését, ha az alapításról jogszabály rendelkezett, irányító szervének vagy felügyeleti szervének megnevezését, székhelyét, illetékességét, működési területét, közfeladatát, alaptevékenységét, ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását, vezetőjének megbízási rendjét, és alkalmazásában álló személyek jogviszonyának megjelölését.

16 Költségvetés

17 Az államháztartás alrendszerei: Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik az állam, a központi költségvetési szerv, a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és a köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.

18 Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: nemzetiségi önkormányzat), a társulás, a térségi fejlesztési tanács, és a fentiek által irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv.

19 Központi költségvetés Önkormányzati költségvetés június 30-áig: ütemterv (ÁH miniszter) február 15-éig, PM benyújtja a jegyző által előkészített tervezetet október 15-éig OGY benyújtás (Kormány) a költségvetési évet követő év szeptember 30-áig OGY benyújtása a zárszámadásnak (Kormány) átmeneti gazdálkodás jegyző készíti elő, PM nyújtja be!!! Testület fogadja el: RENDELET!!!

20 2018. évi költségvetés: Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) évi a) bevételi főösszegét ,2 millió forintban, b) kiadási főösszegét ,4 millió forintban, c) hiányát ,2 millió forintban állapítja meg.

21 A költségvetésben meg kell állapítani az egyenleget: többlet vagy hiány a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözete A hiány finanszírozása: A központi költségvetés az államháztartásért felelős miniszter. Az önkormányzati alrendszerében a költségvetési rendelet, költségvetési határozat rendelkezik.

22 KÖLTSÉGVETÉS fogalma: A költségvetési évben teljesülő költségvetési bevételek előirányzott összegét és költségvetési kiadások előirányzott összegét az államháztartás központi alrendszere esetében a központi költségvetésről szóló törvény, az államháztartás önkormányzati alrendszere esetében a költségvetési rendelet, határozat állapítja meg.

23 A költségvetés: A költségvetési év megegyezik a naptári évvel. A költségvetés a költségvetési évben pénzforgalmilag teljesülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások előirányzott összegét tartalmazza (bevételi előirányzatok és kiadási előirányzatok). A bevételi előirányzatok azok teljesítésének kötelezettségét, a kiadási előirányzatok azok felhasználásának jogosultságát jelentik.

24 Költségvetési bevételek különösen a közhatalmi - adók, illetékek, járulékok, hozzájárulások, bírságok, díjak, és más fizetési kötelezettségek - bevételek, a közfeladatok ellátása során nyújtott közszolgáltatások ellenértékei, az európai uniós forrásokból és az államháztartáson kívülről érkező támogatásokból származó bevételek, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos bevételek, és a kapott kamatok.

25 Költségvetési kiadások különösen a költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásai, az államháztartáson kívül ellátott közfeladatok finanszírozásával kapcsolatos kiadások, az európai uniós tagságból és más nemzetközi kötelezettségekből származó fizetési kötelezettségek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott ellátások, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadások, és az államháztartás alrendszereinek adósságával kapcsolatos kiadások.

26 A költségvetési bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint működési felhalmozási bevételekre és kiadásokra, ezen belül kiemelt előirányzatokra oszthatók.

27 Működési bevételek - és azok kiemelt előirányzatai - azok közgazdasági jellege szerint a) a működési célú támogatások államháztartáson belülről, amelyek az államháztartáson belülről működési célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak, b) a közhatalmi bevételek, amelyek az adókból, illetékekből, járulékokból, hozzájárulásokból, bírságokból, díjakból és más fizetési kötelezettségekből származnak, c) a működési bevételek, amelyek a készletek és szolgáltatások értékesítésekor kapott ellenértékből, a tulajdonosi bevételekből, a kapott kamatokból és más hasonló, a működés során keletkező bevételekből származnak, d) a működési célú átvett pénzeszközök, amelyek az államháztartáson kívülről működési célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak.

28 Felhalmozási bevételek - és azok kiemelt előirányzatai - azok közgazdasági jellege szerint a) a felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, amelyek az államháztartáson belülről felhalmozási célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak, b) a felhalmozási bevételek, amelyek az immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésekor kapott ellenértékből, valamint a részesedések értékesítésekor, megszűnésekor kapott bevételekből származnak, c) a felhalmozási célú átvett pénzeszközök, amelyek az államháztartáson kívülről felhalmozási célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak.

29 Működési kiadások - és azok kiemelt előirányzatai - azok közgazdasági jellege szerint a) a személyi juttatások, amelyek a foglalkoztatottaknak kifizetett illetményből, munkabérből és más juttatásokból, valamint a nem foglalkoztatott természetes személyeknek juttatott más jövedelmek megfizetéséből származnak, b) a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, amelyet a kifizetést teljesítő megfizetni köteles, c) a dologi kiadások, amelyek a készletek és szolgáltatások vásárlása, más befizetési kötelezettségek teljesítése, kamatfizetés és más, a működés során keletkező kiadások teljesítéséből származnak, d) az ellátottak pénzbeli juttatásai, amelyek a társadalombiztosítási ellátásokból, családi támogatásokból és a természetes személyeknek betegséggel, lakhatással vagy más okból megfizetett ellátási típusú kifizetésekből származnak, e) az egyéb működési célú kiadások, amelyek a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséből, az államháztartáson belülre vagy kívülre működési célból adott támogatásokból és más ellenérték nélküli kifizetésekből, valamint a más kiemelt előirányzaton nem szerepeltethető működési jellegű kiadásokból származnak.

30 Felhalmozási kiadások - és azok kiemelt előirányzatai - azok közgazdasági jellege szerint a) a beruházások, amelyek az ingatlanok, tárgyi eszközök és más tartósan használt eszközök megszerzéséből, részesedések megszerzéséhez vagy növeléséhez kapcsolódó kiadások teljesítéséből származnak, b) a felújítások, amelyek a tartósan használt eszközök felújításának kiadásaiból származnak, c) az egyéb felhalmozási célú kiadások, amelyek az államháztartáson belülre vagy kívülre felhalmozási célból adott támogatásokból és más ellenérték nélküli kifizetésekből származnak.

31 A kiadások teljesítése: kiadási előirányzatok a költségvetési kiadások a költségvetésben megállapított eredeti előirányzat, vagy az év közben módosított előirányzat mértékéig teljesíthetők

32 A bevételi előirányzatok tagozódása: a Kormány rendeletében foglalt kiemelt előirányzatokra kell bontani. Az elkülönített állami pénzalapok a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait az saját szabályozó törvény által meghatározott jogcímek szerinti bontásban kell meghatározni.

33 A költségvetés tervezésének szakasza A költségvetés szerkezete

34 A tervezés alapelvei A tervezés célja annak biztosítása, hogy tervezett bevételek közgazdaságilag megalapozottan, a tervezett kiadások kizárólag a közfeladatok megfelelő ellátásához szükséges mértékben kerüljenek jóváhagyásra. Olyan új közfeladat írható elő vagy vállalható, amelynek ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet áll rendelkezésre. Ha a tervezés során a pénzügyi fedezet már nem biztosítható, intézkedni kell a közfeladat megszüntetéséről. Valamely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet fizetési kötelezettségének állam által történő átvállalásáról kizárólag az Országgyűlés, a központi költségvetésről szóló törvényben vagy a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben (a továbbiakban: zárszámadásról szóló törvény) dönthet.

35 A központi költségvetés előkészítése június 30-ig: Az államháztartásért felelős miniszter június 30-áig kidolgozza és az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a központi költségvetési tervezés részletes ütemtervét, kereteit, tartalmi követelményeit, így különösen a tervezés során érvényesítendő számszerű és szabályozási követelményeket, a tervezéshez használt dokumentumokat, módszertani elveket, feltevéseket és paramétereket, továbbá az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módját.

36 A költségvetés szerkezete: A központi költségvetésről szóló törvény a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat fejezetekbe tagolva (fejezetrend) állapítja meg. A központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai alaponként külön fejezetben jelennek meg. A központi költségvetésről szóló törvény a helyi önkormányzatok központi adókból, illetékekből származó részesedését, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások normatív hozzájárulásait, támogatásait, valamint a részükre juttatandó egyéb költségvetési támogatásokat önálló fejezetként tartalmazza.

37 A költségvetés fejezetei: a fentiekben írt fejezetek törvény által fejezeti rangra emelt szervek: MTA, MMA, NAV a Nemzeti Földalapba sorolt vagyon, a Vtv., továbbá a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. rábízott vagyoni körébe tartozó vagyon, az államháztartás központi alrendszere adóssága kezelésének, és az állam más fejezetbe nem sorolható közvetlen költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait

38 A költségvetés tagozódása: A fejezetek címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre tagozódnak.

39 A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő címek címrendet képeznek. A költségvetési szervek a fejezeteken belül címet alkotnak. A területileg széttagoltan működő, de azonos alaptevékenységet végző költségvetési szervek közül több is képezhet egy címet. A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetenként egy címet alkotnak. A fejezeti általános tartalékot fejezeti kezelésű előirányzatként kell megtervezni.

40

41 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek kiadási előirányzatait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, bevételi előirányzataikat összesítve tartalmazza. A központi kezelésű előirányzatok és a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi és kiadási előirányzatait a központi költségvetésről szóló törvény előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat bontás nélkül, összesítve tartalmazza.

42 A központi költségvetésről szóló törvényben a bevételi és kiadási előirányzatok központi kezelésű előirányzatként, fejezeti kezelésű előirányzatként, elkülönített állami pénzalapok előirányzataiként, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzataiként vagy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek előirányzataiként jelennek meg.

43 A központi kezelésű előirányzatok az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak. A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezetet irányító szerv sajátos szakmai, ágazati feladatai ellátása, vagy az államnak a fejezethez tartozó költségvetési szervek tevékenységével kapcsolatban felmerülő, illetve szakmailag ahhoz kapcsolódó sajátos kötelezettségei teljesítése során felmerülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.

44 Tartalékok: általános tartalék céltartalék egyéb tartalék

45 Általános tartalék: A központi költségvetésről szóló törvényben rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot kell képezni az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető költségvetési kiadásokra és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzata nem lehet több a központi költségvetésről szóló törvény kiadási főösszegének 2%-ánál, és nem lehet kevesebb 0,5%-ánál. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére - az éves hatást tekintve - annak legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség az első félévben. Ennél nagyobb kötelezettségvállaláshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges.

46 Céltartalék: olyan, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzat, amely évközi kormányzati intézkedés fedezetéül szolgál, és amelynek célját és rendeltetését egyidejűleg meghatározták, azonban az előirányzat felhasználásának fejezet, cím, alcím szerinti megoszlása a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor még nem ismert.

47 Fejezeti stabilitási tartalék: A központi költségvetésről szóló törvényben fejezeti stabilitási tartalékot kell képezni a fejezetet irányító szerv érdekkörében felmerülő okból a központi költségvetésről szóló törvényben nem szerepeltetett új feladatok, valamint az abban szerepeltetett feladatok bővítése előirányzati fedezetének biztosítására, valamint a fegyelmezett és hatékony gazdálkodás ösztönzésére. A fejezeti stabilitási tartalék felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

48 Felhasználás: A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában ezen tartalékok felhasználásáról a Kormány egyedi határozatban rendelkezik.

49 A központi költségvetésről szóló törvény elfogadása A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.) szerint egyezteti a Költségvetési Tanáccsal.

50 A Költségvetési Tanács tagjai A Költségvetési Tanács testületként eljárva vesz részt a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében és az államadósság mértékére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében. A Tanács kizárólag az Alaptörvénynek és a törvényeknek alárendelve végzi tevékenységét. A Tanács tagjai önállóan alakítják ki véleményüket, álláspontjuk képviseletében egymástól függetlenek. Az Állami Számvevőszék elnökének és a Magyar Nemzeti Bank elnökének a Tanács munkájában végzett tevékenysége nem érinti e szervezetek törvényben meghatározott feladatait. A Tanács elnöke a költségvetési törvény és a költségvetési törvény módosításának tárgyalásakor jogosult részt venni az Országgyűlés és annak bizottságai ülésén, ott felszólalhat, véleményét kifejtheti. A Tanács elnöke kivételével a Tanács tagja az e törvényben foglalt feladata ellátásáért illetményre és egyéb juttatásra nem jogosult.

51 A Tanács véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről, hozzájárul a költségvetés elfogadásához, véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek felhasználásával, továbbá az államháztartás helyzetével kapcsolatos bármely kérdésről, félévente véleményt nyilvánít a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek felhasználásával kapcsolatos, vagy azzal összefüggő bármely kérdésről, megállapítja a Tanács ügyrendjét.

52 október 15-ig: A Kormány benyújtja az Országgyűlésnek a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásában tájékoztatást ad a több év előirányzatait terhelő programok, beruházások és más fejlesztések későbbi évekre vonatkozó hatásairól, bemutatja a költségvetési évet követő három év várható előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és mellékeli a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozóan három évre, a demográfiai folyamatokra és azok hatásaira vonatkozóan ötven évre szóló előrejelzését.

53 Az Országgyűlés tájékoztatásul be kell mutatni az államháztartás bevételeit és kiadásait mérlegszerűen alrendszerenként és összevontan, közgazdasági és funkcionális tagolásban, az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének összefüggését és kapcsolatát a kormányzati szektor hiányával, és az ugyanott meghatározott kamatkiadásokat figyelmen kívül hagyó elsődleges egyenlegmutatóval, és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat, így különösen az adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást adónemenként.

54 A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerkezetéhez igazodó részletező táblázatokat és ezek szöveges indokolásait, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot a központi költségvetésről szóló törvényjavaslattal egyidejűleg nyújtja be az Országgyűlésnek. A központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács véleményével együtt tárgyalja meg.

55 december 31-ig: az Országgyűlés elfogadja a költségvetési törvényt kapcsolódó szabályok: Alaptörvény

56 ha nem lesz elfogadva a törvény átmeneti gazdálkodás szabályai lépnek életbe Alaptörvény Alaptörvény 36. cikk: A közpénzek ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a Kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az előző naptári évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni. tehát: nem lehet ex lex állapot!!!

57 A költségvetés és a zárszámadás: Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben előírt határidőben az Országgyűlés elé terjeszti. A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket. A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.

58 Korlátozások: Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Ettől csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.