NEVER AGAIN
|
|
- Brigitta Mezei
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 NEVER AGAIN Exhibition to commemorate the 60th anniversary of the deporting of Hungarians in Czechoslovakia based on collective guilt SOHA TÖBBÉ Kiállítás a magyarok kollektív bûnösségének elvére épülõ csehszlovákiai deportálások 60. évfordulójára
2 Csikász István Ballada Megrugdaltak s kiebrudaltak az õsi házból ahol nagyapám élt s lakott, a kertet letarolták és beszögeztek ajtót, ablakot. Anyám sírjához nem mehettem a temetõbe ki és nem vihettem soha többet virágot neki. A kisborjú még sírt utánnam nem tudhatta: már nem enyém s mint a habokban: számkivetve ringott a szalma tengerén Szûz Mária a nagyszobában a képen szótlan könnyezett: nézett utánnam, ahogy elvezettek az udvaron át engemet. A Duna-part is homályba bújt és a víz is reszketett, A dombon egy Sóhajtással nekem köszönt a kõkereszt. A széles Dunán átszállt a Himnusz. Siratót kong az Estharang. Az égboltozat elsötétült homályos lett az én szemem zokogva átölelt az asszony, s rettegõ három gyermekem. A kis családom volt velem csak és egyetlen hitem: hogy SZÜLÕFÖLDEM...! meglátlak egyszer és megsegítesz: ISTENEM...!
3
4 SOHA TÖBBÉ! Kiállítás a magyarok kollektív bûnösségének elvére épülõ csehszlovákiai deportálások 60. évfordulójára Az ENSZ egy 1950-ben ratifikált egyezményének megfelelõen mindenegyes intézkedés, mely elõre megfontoltan és szisztematikusan tönkreteszi etnikai csoportok életkörülményeit, és amely fizikai és mentális traumákat okoz, akadályozza a természetes szaporodást és a teljes értékû életet, továbbá amely népcsoportok teljes vagy részleges kiirtását célozza, népirtásnak kell tekinteni. Minden etnikai alapon folytatott diszkrimináció népirtás.
5 1 2 3
6 EGY IGAZSÁGTALAN DÖNTÉS KÖVETKEZMÉNYE 1/ Az június 4-én aláírt trianoni béke nemcsak feldarabolta és szétosztotta az ezeréves Magyar Királyságot a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, a Román Királyság és Ausztria között, de az elcsatolt területekkel együtt idegen, magyarellenes hatalmakhoz taszított 3,3 millió magyart is. A gyõztes erõk a népek önrendelkezési elvére hivatkozva világra segítették a Csehszlovák Köztársaságot, majd ugyanezt az elvet figyelmen kívül hagyva hozzácsatoltak 63 ezer négyzetkilométert a Magyar Királyság területébõl, az ott élõ magyarral együtt. Bár tudatában volt a trianoni béke igazságtalanságának, az 1918 és 1938 között fennálló elsõ Csehszlovák Köztársaság elmulasztotta a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinek teljesítését eltekintve néhány, külföldön jól eladható gesztustól, és az állampolgárság megvonásával, a magyar intelligencia félretolásával, a közigazgatás átszervezésével, a nyelvtörvénnyel, a magyar nyelvû oktatási hálózat felszámolásával, a föld-reformmal, a magyarok szomszédságában létrehozott telepes falvakkal és gazdasági elnyomással igyekezett megtörni a Csehszlovákiához csatolt szlovákiai magyar közösséget. 2/ A felvidéki magyarság kiemelkedõ vezetõi a két világháború között: Esterházy János, aki egyedül szavazott a szlovák zsidó törvény ellen és Szüllõ Géza, aki a magyar érdekeket képviselte a Népszövetségben Genfben és felszólalt a sérelmek ellen. 3/ A Beneš nevével fémjelzett, húsz esztendõn át tartó erõszakos asszimilációs nemzetiségi politika azt eredményezte, hogy a szlovákiai magyarság egymilliósról 700 ezresre apadt. Az európai erõviszonyok változásai mindenek elõtt a náci Németország megerõsödése, Csehszlovákia nemzetközi elszigetelõdése és számos elnyomott nemzetiségének elégedetlensége, szintúgy a szlovák függetlenségi törekvések március 15-én Csehszlovákia felbomlásához és a szuverén cseh állam megszûnéséhez vezettek szeptember elsején, a Szovjetunióval és Szlovákiával együttmûködve, Németország megtámadta Lengyelországot. Ez jelentette a II. világháború nyitányát.
7
8 ELÕKÉSZÜLETEK EGY NÉP MEGSEMMISÍTÉSÉRE 1/ Eduard Beneš, Csehszlovákia elnöke, 1939-ben: elhatároztuk, hogy harcolunk és megvédjük a szabad és demokratikus Csehszlovák Köztársaságot, amely igazságos minden nemzetiségéhez 1940-ben: A magam részérõl azt hiszem, hogy nem kapjuk vissza teljesen régi határainkat, de nem áll érdekünkben, hogy emiatt ismét tönkretegyük a kapcsolatainkat a magyarokkal. 2/ Klement Gottwald, a Csehszlovák Kommunista Párt fõtitkára, 1943-ban:... a Csehszlovák Köztársaságnak szláv nemzetállammá kell válnia a háborút követõ politikai fejlemények nyomán. 3/ Gustáv Husák, késõbbi elnök, 1945-ben: A szlovák parasztoknak és munkásoknak, akiket a gazdag déli területekrõl kiszorítottak, fel a hegyvidéki zugokba, meg kell kapniuk ezt az õsi szlovák földet, hogy megfelelõ életük lehessen. 4/ Vladimír Clementis, külügyi helyettes-államtitkár, 1945-ben: a végleges megoldást el tudjuk intézni magunk is 5/ Mialatt Szlovákia a keleti fronton a németek oldalán harcolt, addig a csehszlovák számûzöttek telve a gyõzelem reményével a csehszlovák állam újbóli létrehozását tervezgették és a szlovákiai magyarokkal való leszámolást készítették elõ. A számûzetésben élõ csehszlovák vezetõknek az 1938-as bécsi döntés az elsõ Csehszlovák Köztársaságban élõ népcsoportok teljes felszámolását célzó asszimilációs politikájuk csõdjét jelentette, ami arra sarkallta õket, hogy hatékonyabb stratégiát dolgozzanak ki a nemzetiségi kérdés megoldására, vagyis egy homogén állam megteremtésére ahogy õk fogalmaztak. Beneš álnokságára jellemzõ, hogy amikor 1942-ben Nagy-Britannia jóváhagyta tervét a csehországi németek kitelepítésérõl, akkor már õ is nyíltan kijelenti, hogy hasonló állásponton van a magyar kisebbség kérdésében is. Erõsen lobbizott azért, hogy elérje a Szovjetunió és az Egyesült Államok beleegyezését a magyaroknak a szudétanémetekkel együtt való deportálásához. Elképzelését a Csehszlovák Kommunista Párt vezetése is támogatta. 6/ 1945 elején, amikor már nem volt kétséges a szövetséges erõk gyõzelme, Gustáv Husák a következõket nyilatkozta: A szlovák parasztoknak és munkásoknak, akiket a gazdag déli területekrõl kiszorítottak, fel a hegyvidéki zugokba, meg kell kapniuk ezt az õsi szlovák földet, hogy megfelelõ életük lehessen. Ez a minden történelmi alapot nélkülözõ kommunista stílusú történelemhamisítás szolgáltatta az egyik ürügyet ahhoz, hogy a magyarokat elûzzék ezeréves szülõföldjükrõl. A cseh és a szlovák politikusok 1945 márciusában Moszkvában egyeztették elképzeléseiket a csehszlovák állam újjáalapításáról. A második világháború után a gyõztes nagyhatalmak szemet hunytak Szlovákia fasiszta múltja felett, így az, Csehszlovákia részévé válva, a párizsi béketárgyalásokon a gyõztesek között foglalt helyet, kollektív háborús bûnökkel vádolva a felvidéki magyarságot. 7/ Kulcs a térképen használt jelekhez: Magyar népcsoportok / Szlovák népcsoportok / Az november 2-án Bécsben újra Magyarországhoz csatolt területek határa
9
10 A KASSAI KORMÁNYPROGRAM 1/ A Zdenek Fierlinger vezette csehszlovák emigránsok új kormányt alapítottak és átvették a hatalmat a szovjet csapatok által elfoglalt Kassán. Az április 5-én kihirdették kassai kormányprogramot, amelyben az állam újjáépítése mellett immár a szlovákiai magyarság teljes felszámolása is hivatalos formát kapott. A kollektív felelõsség alapelvét alkalmazva háborús bûnösnek nyilvánították a magyarságot, és a németek mellett õket vádolták Csehszlovákia szétverésével. Ám, ahogyan Fábry Zoltán fogalmazott: Csehszlovákia ellen a németeken kívül a szlovákok vétkeztek legjobban. Ezért, ha valaki kiköltöztetendõ Csehszlovákiából, akkor az csak a szlovákság lehet. 2/ A kormányprogram kidolgozásában minden demokratikus párt részt vett. A tizenhat fejezet közül fõként a VIII., XI. és XV. foglalkozott a magyar kérdéssel. A VIII. fejezet az állampolgárságuktól fosztotta meg a magyar és a német lakosságot, a XI. kimondta a magyar földtulajdon elkobzását, a XV. pedig elrendelte a nemzetiségi iskolák bezárását. Az intézkedések a szlovákiai magyarság teljes felszámolását célozták: vagyonukat állami felügyelet alá helyezték, a magyar közalkalmazottakat elbocsátották, beszüntették a nyugdíjak folyósítását, betiltották a magyar nyelvû istentiszteleteket, elûzték papságukat, az egyetemekrõl kitiltották a magyar diákokat, feloszlatták a magyar kulturális és társadalmi egyesületeket, pártokat és elkobozták vagyonukat, a magyarokat kártérítés nélkül kilakoltathatták lakásaikból, lefoglalták üzleteiket és mûhelyeiket, zárolták bankszámláikat, betiltották a közhivatalokban a magyar nyelv használatát, a magyar nyelvû újság- és könyvkiadást, nem bírhattak rádióval, nem indíthattak és nem vehettek részt polgári perekben, államérdekekre hivatkozva határozatlan idõre bármikor, bárhol közmunkára kényszeríthették õket. Ha a magyarellenes jogfosztó intézkedéseket összevetjük a szlovák kormány 1941-es ún. zsidó kódexével, akkor azt láthatjuk, hogy az új kormányprogramból mindössze két intézkedés hiányzik: a vonaton való közlekedés tilalma és valamiféle megkülönböztetõ jel viselésének elõírása. 3/ április 5-én Fierlinger, Gottwald és Clementis kihirdeti a kassai kormányprogramot. 4/ A kassai kormányprogram kihirdetésének színhelye. 5/ Eduard Beneš aláírja a kassai kormányprogramot.
11 1
12 INTERNÁLÓTÁBOROKBA HURCOLT MAGYAROK A HÁBORÚ UTÁNI EURÓPÁBAN 1/ május 5-én szlovák katonák törtek be a pozsonyi magyarok lakásaiba, és fõs csoportokban Ligetfaluba deportálták õket. Egy szlovák orvos, dr. Gustáv Niepel bizalmas jelentésében olvashatjuk a következõket: Ligetfaluban a deportáltak a legszükségesebbekkel sem voltak ellátva, öltözetük hiányos, élelmezésük gyenge, ami fõként a kisgyermekeknél mutatkozott meg, akikbõl sokan éhhalálra voltak ítélve. Hasonló internálótáborok mûködtek Dunaszerdahelyen, Szereden, Komáromban, Ipolyságon, Eperjesen, Párkányban, Érsekújváron, Késmárkon, Szentgyörgyön, Varannón, Stubnyán és Vihnyepeszerényben, ahol magyarok ezreit tartották a zsidó koncentrációs táborokra emlékeztetõ, embertelen körülmények között.
13
14 KITELEPÍTÉS / HAMVÁBAN HOLT ÉLET 1/ Amint a kassai kormányprogramot kihirdették, világossá vált, hogy embertelen és elnyomó rendelkezéseinek célja a magyarság megsemmisítése. Beneš május 19-én kelt, 5/1945. számú rendelete a magyar és német kereskedõk, iparosok vagyonát, mûhelyeit nemzeti gondnokság alá helyezte, egyszóval kirekesztette a nem szláv lakosokat a gazdasági életbõl. Miután a köztisztviselõket és tanárokat elbocsátották állásukból, a Szlovák Nemzeti Tanács 69/1945-ös rendeletére hivatkozva a megbízhatatlan magyarokat a magánszférából is kiszorították. Az évi 83. törvény alapján minden áruló munkaviszonya megszûnt. A csehszlovák várakozásokkal ellentétben, az Egyesült Államok vétója miatt, a potsdami konferencia július 17-én csak a németek kitelepítését hagyta jóvá. Gyöngyösi János magyar külügyminiszter jelezte, hogy kormánya a felvidéki magyarokat csak földterülettel együtt kész befogadni. Ez elfogadhatatlan volt a csehszlovák kormányzat számára, amely nem szándékozott visszaadni területi hódításait Magyarországnak. Így civilizáltnak és európainak korántsem nevezhetõ módszerekkel igyekezett elérni, hogy a lehetõ legtöbb magyar elhagyja õsi lakhelyét, a magyar kormány pedig aláírja a lakosságcsere-egyezményt. A 33/1945-ös elnöki rendelet megfosztotta csehszlovák állampolgárságuktól a felvidéki magyarokat, akik ennek következményeképpen nem voltak többé jogosultak egészségügyi ellátásra, nem kaphattak nyugdíjat, és megvontak tõlük mindenfajta szociális ellátást. A 46/1946-os elnöki dekrétumnak megfelelõen megtisztították a közigazgatást, vagyis innen is elbocsátottak minden magyart. A kényszermunkáról szóló 88/1945-ös elnöki rendelet értelmében a 16 és 55 év közötti magyar férfiakat, valamint a 18 és 45 év közötti nõket közmunkára kötelezhették azaz rabszolgamunkára kényszeríthették. A Kisebbségi Megbízotti Hivatal október 18-ai határozatának megfelelõen a magyarok csehországi kényszermunkáját összehangolták azokkal a kolonizációs tervekkel, amelyek magyar többségû járások szlovákokkal való betelepítését irányozták elõ. A Szlovák Telepítési Hivatal vezetõjének irányításával addig kellett folytatni a magyarok kiköltöztetését, amíg a magyarkérdés meg nem oldódik november 4-én az elnöki hivatal olyan rendeletet adott ki, amely minden magyar lakos deportálását lehetõvé tette, és a zsidótörvényekhez hasonlóan meghatározta azt is, ki tekintendõ magyarnak. 2/ Az általános munkakötelezettséget elrendelõ, 88/1945-ös számú Beneš-dekrétum kihirdetése. 3/ A Szlovák Nemzeti Tanács határozata a magyar és német köztisztviselõk elbocsátásáról. 4/ Jegyzék azokról a dolgokról, amelyeket a közmunkára kötelezettek, vagyis a deportáltak magukkal vihettek. 5/ Utolsó emlék a szülõföldrõl. 6/ Búcsú a szomszédoktól. 7/ Az élõk mennek, csak a halottak maradnak.
15
16 KÉNYSZERMUNKA 1/ A Csehországba deportálások folytatásaként a csehszlovák hatalom úgynevezett Dél akciója a még megmaradt magyar családokat a Szudéta-vidéki németek helyére szándékozott költöztetni. Az akció, amelyet Daniel Okáli belügyi népbiztos koordinált, azokat sújtotta, akik állambiztonsági okokból nem kaphatták vissza csehszlovák állampolgárságukat. Az 52/1949-es idegenrendészeti és a 138/1948-as lakásgazdálkodási törvény értelmében az érintettek minden tulajdonukat elvesztették. A Dél akció több mint 2000 magyar család kitelepítésével számolt. 2/ A Prágai Nagykövetség jelentése, miszerint Szovics Ignácot és családját a csehszlovák hatóságok kényszermunkára ítélték, mert Magyarországra szándékoztak áttelepülni. 3/ A Csehországba deportált magyarok rendõrségi nyilvántartó igazolványa. 4/ A Köbölkútról kitelepített Silló család 1947-ben, Roztoky u Prahy-béli szegényes otthonában. 5/ Zsemlérbõl Celjére deportált magyarok 1947 nyarán, cseh gazdájuk lovaival. 6/ Tardoskeddi deportáltak a tachovi téglagyárban, 1948 nyarán.
17
18 A KÉNYSZERMUNKA KEGYETLEN ÚTJÁN 1/ Embertelen körülmények között, marhavagonokban közel 50 ezer magyart deportáltak a komáromi, dunaszerdahelyi, ógyallai, galántai és somorjai járások falvaiból a csehországi žateci, Mladá Boleslav-i, plzeòi és kladnoi járásokba. A kijelölt helyre való megérkezésük után gyakran napokig vagy hetekig kellett várakozniuk, nélkülözve a legalapvetõbb higiéniai feltételeket is, amíg el nem keltek. Útközben, a vonaton, a mínusz fokos hidegben, számos gyermek, idõs és beteg ember halálra fagyott a fûtetlen vagonokban. A deportáltakat sokszor arra is kötelezték, hogy ingóságaikat házaikban hagyják. Akik ellenálltak, azokat megkötözve dobálták be a vagonokba. 2/ Tardoskeddrõl deportált magyar nõk a tachovi téglagyárban, 1948 nyarán. 3/ A felsõszeli Bartos család a deportálására vár. 4/ Magyar deportáltakkal teli vonat 1945 decemberében, úton Csehország felé. 5/ Szlovákok költöznek be a deportáltak hátrahagyott házaiba és gazdaságaiba. 6/ Magyar nyelvû utasítás a csehországi kényszermunka végrehajtásáról. A térkép jelmagyarázata: Csehszlovákia fõként magyarok által lakott területe / A deportálás néhány célállomása / Határterület / Városok területe
19
20 ÉS A HIVATALOK KÉSZÍTETTÉK A LISTÁKAT! 1/ Mivel a nagyhatalmak nem akadályozták meg a deportálásokat, Gyöngyösi János külügyminiszter február 27-én Budapesten, a magyar kormány nevében kénytelen volt aláírni a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezményt. A magyar kormány a szovjet vezetésû Szövetségi Ellenõrzõ Bizottság felügyelete alatt írta alá az egyezményt, azzal a szándékkal, hogy visszafogja és korlátozza a csehszlovák felet. A csehszlovák hatóságok jól tudták, hogy a paritás elve nem szolgálja a céljaikat, hiszen ha ehhez tartják magukat, 100 ezer Magyarországon élõ szlovákra nem cserélhetnek ki 700 ezer felvidéki magyart, ráadásul egyoldalú döntéssel ki akarták toloncolni az országból a háborús bûnösöket is. A szlovák népbíróság emberfeletti erõfeszítéseinek köszönhetõen a háborús bûnökért elítéltek száma 1946 végére elérte a 75 ezret, pedig ugyanezen év májusának derekáig még csak 184 ítélet született céljukat tehát elérték. 2/ A Szlovák Nemzeti Tanács 33/1945. számú rendeletével összhangban kiadott közlemény, amely a rejtõzködõ fasiszták, kollaboránsok és árulók leleplezésére, valamint a legközelebbi nemzeti bizottságnál történõ bejelentésére szólítja fel a szlovákokat. 3/ Az Aranyosmaróti Kisajátítási Bizottság Balkó Pétert mivel vonakodott magát szlováknak vallani árulónak, valamint a csehszlovák nemzet és állam ellenségének nyilvánítja, és vagyona teljes elkobzására ítéli. 4/ Balkó Péter egyike annak a 75 ezer magyarnak, akit feltételezett háborús bûnei miatt elítéltek, kifosztottak, deportáltak, és átköltöztettek. 5/ A politikailag megbízhatatlannak nyilvánított személyek listája. Különösen figyelemreméltó a 43. sorszám alatt szereplõ 9 éves iskolás leány. 6/ A Komáromi Kerületi Bíróságon háborús bûnök miatt 1945 augusztusa és 1946 júliusa között elítéltek jegyzéke.
21 2 1
22 A MENEKÜLTEK GYÖTRELMEI 1/ Sokan minden holmijukat hátrahagyva, életüket kockáztatva a Dunán úsztak át Magyarországra, hogy a deportálás és a kényszermunka keserûségei elõl meneküljenek. 2/ A zaklatások hatására, életét kockáztatva, 40 ezer magyar menekült át Magyarországra. A menekülõket a csehszlovák rendõrség és hadsereg üldözte. Sokan közülük a jeges Dunában lelték halálukat. A magyarság elleni megtorlás szálait kezdetektõl fogva komoly gazdasági érdekek mozgatták. A magyarok és németek földjeinek kisajátításával az volt a céljuk, hogy azok szlovák és cseh kézre kerülhessenek.
23 1
24 NINCS KIVÉTEL, NINCS KEGYELEM 1/ Testileg-lelkileg elgyötört magyarok csoportjai Dunacsúnynál, a szülõföldet elhagyva, háborús bûnök vádjával megbélyegzetten.
25 1 2 3
26 4 5 6
27 A SAJTÓREAKCIÓK EGYIKE: EGY FRANCIA NYELVÛ BELGA HETILAP, A LE PATRIOTE ILLUSTRÉ ÉVI 3. (JANUÁR 9.) SZÁMÁNAK TUDÓSÍTÁSA A MAGYAR KISEBBSÉGEK DEPORTÁLÁSÁNAK DRÁMÁJA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRON Közép-Európa békéjét minden pillanatban súlyos incidensek veszélyeztetik. A magyar külügyminiszter arra szólította fel a budapesti csehszlovák képviselet vezetõjét, hogy adjon hivatalos magyarázatot a határ menti területeken élõ magyar kisebbségek elleni szlovák katonai akciókra. November hónapban a Pravda közölte Simy szlovák földmûvelésügyi miniszter bejelentését, amelyben a politikus a következõket nyilatkozta: A kormány tárgyalásokat folytat a magyar kisebbségekrõl; a közeljövõben megkezdik evakuálásukat, és a szlovák föld a szlovákoké lesz. Ám úgy tûnik, hogy a pozsonyi kormánynak nem volt türelme kivárni a tárgyalások végét. A határ felé haladva a földek a legtermékenyebbek, kis patakoktól öntözött, facsoportokkal hintett, gazdag legelõk terülnek el a tájon. A Duna-parti P. kicsi falvában, Magyarország és Szlovákia határán, a szlovák rendõrök az urak. Izzó és aggodalommal teli a levegõ. Azzal kezdik, hogy megtiltják a lakóknak házaik elhagyását, és mindenfelé katonai õrszemek köröznek. A pályaudvarra csak rendõrségi engedéllyel szabad menniük, azt viszont, mivel otthonaikat nem hagyhatják el, igen nehéz megszerezni. A szerencsétlenek tisztában vannak azzal, hogy a deportálás vár rájuk. Az anyaországba próbálnak menekülni, kockáztatva a folyón való átkelést. Egy csapatnyi menekültnek sikerült egy csónakot szerezni, de szinte még el sem hagyták a partot, amikor a szlovák csendõrök észrevették õket, riadót fújtak és egy õrjáratot küldtek az üldözésükre. A magyar õrszemek, látván, hogy honfitársaikról van szó, valóságos csetepatéba keveredtek velük. Az eredmény: két sebesült. Ezeket az intézkedéseket a szlovák kormány 88. számú dekrétuma alapján hozták, amely a kényszermunkáról rendelkezik. A dekrétum ugyanakkor korhatárokhoz köti az érintettek körét, és az állapotos anyákat, valamint a 16 évesnél fiatalabb gyermekek édesanyjait is felmenti a kényszermunka alól. NÁCI MÓDSZEREK. Sajnos úgy tûnik, hogy a szlovák csendõrség nem képes betartani ezeket a megszorításokat, és a határ menti magyar kisebbséget a kegyetlen, tömeges deportálás fenyegeti. Nemrégiben például férfiakon kívül mezõgazdasági munkára kijelölt öregekkel és gyermekekkel töltöttek meg vagonokat. Ha a legcsekélyebb ellenállást tapasztalják, a munkásokat megkötözik és durván az UNRRA kamionjaiba lökik, amelyeket pedig gátlástalanul eltérítenek élelmiszerszállítási és segélynyújtási céljuktól. A rabokat az állomásra viszik, ahol állatszállító vagonokba zsúfolják õket, miután szétválasztották a férfiakat, a nõket és a gyerekeket. Az utóbbiak a nyakuk körül szalagot hordanak, amelyen nevük és úti céljuk szerepel. A vagonokat aztán bezárják, és lepecsételik anélkül, hogy tudnák, mennyi ideig maradnak majd bezárva. Felidézik egy kismama történetét, akit az útközben elszenvedett rossz bánásmód olyan rendkívül súlyos állapotba juttatott, hogy végül sebészeti beavatkozásra volt szüksége. Mihelyt a családok elhagyták lakásukat vagy kis házukat, hátrahagyott ingóságaikat, szerszámaikat, földjüket és javaikat az új lakóknak utalják ki. Az elszállítandó deportáltak még a pályaudvaron vannak, amikor az új tulajdonosok, a szlovák telepesek beköltöznek otthonaikba.
28 MIT FOG TENNI AZ ENSZ? A kegyetlen intézkedések olyan rendszer módszereire emlékeztetnek, amely ellen nemrég egész Európa fellázadt. Súlyosan megsértik a szlovák-magyar lakosságcsereegyezményben foglaltakat, amely a békekonferencia határozatainak megfelelõen kimondja, hogy a két országnak szabályoznia kell a magyar kisebbség ügyét. Az normális, ha két kormány közösen határoz a lakosságcsere mikéntjérõl. Kevésbé normális viszont, ha a szlovák hatóságok ennyire önkényes és egyoldalú intézkedéseket tesznek. Nem csodálhatjuk búskomorság nélkül a termékeny vidék nyugalmát, a Duna fenséges vizét, amelynek partjait gazdaságokkal teletûzdelt legelõk övezik, ahol az emberiség eddigi legkegyetlenebb, legvadabb, leggyilkosabb háborúja után ily kevés idõvel újrakezdõdik a gyûlölködés. Akárcsak a budapesti kormány tagjai, akik a tényeket ismertetõ és támogatást kérõ memorandummal fordultak a nagyhatalmakhoz, mi is azt kérdezzük magunktól, milyen magatartás várható e nyomorúsággal teli ügyben az Egyesült Nemzetek Szervezetétõl. Ebben a percben az a kérdés, vajon a csehszlovákok kész tények elé állítják-e a békekonferenciát. Miközben Magyarország a válaszokat várja, intézkedéseket tesz a szlovák fasizmus áldozatainak, a vagyontalan menekülteknek a befogadására. Azok számára, akiknek a Dunán vagy máshol sikerül átjutniuk a határon, sebtében befogadó központokat létesítettek, és olyan szervezeteket hoznak létre, amelyek a magyar közösségbe való beilleszkedésüket segítik. 1/ Üldözött magyar család az éj leple alatt próbálja elérni a Duna túlpartját, ahol a szabadság várja õket. 2 / A magyar parton a határõrök nyújtanak segítõ kezet üldözött honfitársaiknak. 3/ Újabb menekültek csoportjai érkeznek a határ menti Rajka faluba. Néha egy-egy család külön kel útra sebtében megmentett, kevéske vagyonával. A menekültek között akadnak szerencsétlen társaiknál boldogabbak, nekik néhány nélkülözhetetlen jószágon felül mást is sikerült megmenteniük a rájuk vadászók kapzsiságától. 4/ Az éjszakai eseményektõl megrettent kislány õrzi hírekért indult szülei szegényes javait. A kitelepített emberek nyomorúságos drámája akkor válik igazán szívszorítóvá, amikor olyat lát az ember, mint a bal oldali képen: unokáival körülvett nagymama minden vagyonát szorongatja a kezében. 5/ Egy boldogtalan asszony könnyes szemmel meséli, hogy férjét és egy gyermekét elragadták a szlovák katonák. 6/ A nehéz órák véget értek, a fájdalmak enyhülni látszanak: emberséges, megértõ honfitársaik sorsuk ideiglenes rendezõdéséig a menekülteknek adták szálláshelyül egy rajkai étterem báltermét, ahol meleg étellel is kínálják õket.
29
30 FÁJDALOMMAL TELI JELEN, KILÁTÁSTALAN JÖVÕ 1/ A csehszlovák események mélyen megdöbbentették a magyar közvéleményt, a kormányköröket és néhány nyugati ország sajtóját. Az 1945 áprilisa és 1946 júliusa között a Szövetséges Ellenõrzõ Bizottsághoz eljuttatott száznyolcvannégy tiltakozó jegyzék mindegyikét visszautasították. 2/ A magyar békecélkitûzések és a nemzet érdekeinek sikeres képviseletére a Nagy Ferenc által vezetett magyar kormánydelegáció 1946 áprilisában Moszkvában, ugyanazon év júniusában pedig az Egyesült Államokban és Angliában tárgyalt, egy igazságos békeszerzõdés megkötésén fáradozva. Azonban a határokon kívül rekedt magyarok védelmére, jogaik biztosítására, annak nemzetközi garanciáira, a felvidéki magyarság elüldözésének és kitelepítésének megelõzésére, és Erdély visszacsatolására vonatkozó elképzeléseiket a gyõztes hatalmak nem támogatták. 3/ A magyar testvérek ételt osztanak a menekülteknek. 4/ Nagy Ferenc magyar miniszterelnök.
31
32 EMBERPIAC A VASÚTÁLLOMÁSON 1/ Cseh gazdák vizsgálják és válogatják az ingyen munkaerõt a cseh vasútállomásokon. 2/ A szerencsésebbeknek 40 perc jut a bepakolásra. 3/ A deportáltak több mint 6600 házat, körülbelül 3900 hektárnyi termõföldjüket és majd minden ingóságukat hátrahagyták; ezek késõbb szlovák tulajdonba kerültek. Szlovákok vagy más szláv nemzetiségek kapták meg a kitelepítettek vagyonát, miután senki nem várta õket vissza. A 27/1945-ös és a 28/1945-ös dekrétumok elrendelték a szlovákok magyarlakta területekre történõ belsõ telepítését, valamint a magyar gazdaságok szlovák kolonizációját. A szlovák telepesek szabadon megválaszthatták, hogy melyik magyar gazda házába és földjére szeretnének költözni végére a délszlovák telepítési zónába érkezett szlovákok száma elérte a 20 ezret. 4/ Hivatalos dokumentum a deportált személy cseh gazdájánál teljesítendõ kötelességeirõl. 5/ A Szlovák Kitelepítési Bizottság jelentése a csicsói és füssi reszlovakizáltakról (a kényszer hatására magukat szlováknak valló magyarokról), kitelepítettekrõl és hátrahagyott vagyonukról.
33
34 KÉNYSZERMUNKA 1/ 1947 tavaszán egyre növekvõ számban szöktek vissza otthonaikba a Csehországba kitelepített magyarok. A politikai helyzet késõbb némileg enyhült, és visszatérésük szervezett, hivatalos formát öltött, azonban a hazaérkezõknek csupán 55%-a költözhetett vissza saját otthonába, mivel a csehszlovák kormány a szlovák telepeseket kívánta a helyükön tartani. 2/ A Csehországból hazatért 118 deportált kérelme ingóságaik és földtulajdonuk visszaszerzéséért. 3/ Imelybõl Jihlavába deportált magyarok 1945 novemberében. 4/ A csehországi Kromìøiži Nemzeti Bizottság 200 koronára vagy 2 nap elzárásra ítéli a kitelepített Karkó Zoltánt, amiért önkényesen elhagyta a számára kijelölt helyet, tehát megszökött. 5/ Hivatalos körfelhívás, amely arra figyelmeztet, hogy a Csehországba deportált magyarok közül egyre többen szöknek haza, és ûzik el az idõközben otthonaikba beköltözött szlovákokat. 6/ Imelybõl deportált emberek Dvur Krlov nad Labemban, 1947 nyarán.
35
36 REMÉNYTELEN TILTAKOZÁSOK 1/ Gyöngyösi János magyar külügyminiszter számos jegyzékben sürgette a nyugati hatalmakat, hogy Szlovákia magyarlakta területeit helyezzék nemzetközi ellenõrzés alá, és állítsanak fel egy nemzetközi testületet a csehszlovákiai magyar kisebbség ügyének rendezésére. A javaslatot elutasították augusztus 14-én, a párizsi békekonferencián elmondott beszédében Gyöngyösi beszámolt a magyarok ellen elkövetett összes sérelemrõl és a velük szemben tanúsított brutális bánásmódról, így elérte, hogy az Egyesült Államok és Anglia visszautasította a magyarok deportálásának tervét. A memorandum mégsem befolyásolta a csehszlovákiai eseményeket, mivel az ügyrõl már jóval korábban döntés született, kiváltképpen arról, hogy Közép- és Kelet-Európa, illetve az itt élõ népek szabadságának kérdését a nyugati államok a sztálini kommunista diktatúra (a Szovjetunió) kedvéért nem bolygatják õszén Mindszenty József esztergomi prímás a Csehszlovák Püspöki Kartól kérte, hogy lépjen fel az embertelen cselekedetek ellen. A prímás 1946 novemberében hivatalos levéllel fordult a csehszlovák hatóságokhoz, hogy engedélyezzék számára a Csehországba deportáltak meglátogatását. Az engedélyt a prágai kormány megtagadta. A vég nélküli üldöztetések 1947 februárjában arra késztették, hogy VI. György brit uralkodóhoz és Truman elnökhöz forduljon, sikertelenül. A szlovák püspökség nevében Jantausch püspök tiltakozott a kényszermunka kegyetlenségei ellen, az 1947 februárjában Beneš elnökhöz és Ján Masaryk külügyminiszterhez elküldött memoranduma azonban szintén hatástalan maradt. A szlovákiai magyar közösségek tiltakozó akciói, ezek kegyetlen megtorlása és a magyar kormány ellenvetéseire adott csehszlovák reakciók világossá tették, hogy a cseh kormány csak akkor lesz hajlandó a deportálások leállítására, ha Magyarország aláírja a lakosságcsere-egyezményt. 2/ Mindszenty József prímás és a csehszlovákiai magyar klérus a bebörtönzés kockázatát is vállalva tájékoztatta a magyar és külföldi szerveket, valamint a nyilvánosságot a csehszlovákiai magyarok ellen elkövetett szörnyû sérelmekrõl. 3/ Gyöngyösi János magyar külügyminiszter: A csehszlovákok nem titkolták, hogy a lakosságcsere által egyfajta etnikai határvonalként homogén tömböket kívánnak létrehozni a magyar határ mentén." 4/ Tüntetés Békéscsabán, 1946 nyarán. Magyarok és szlovákok együtt tiltakoznak a magyarságot ért súlyos sérelmek és az erõszakos telepítések ellen. 5/ Segítséget kérõ magyarok a Kormánybiztosi Hivatal épülete elõtt. 6/ A Magyarországra üldözöttek és menekültek nyugat-európai újságíróknak beszélnek szenvedéseikrõl, valamint a csehszlovák hivatalok embertelen intézkedéseirõl.
37 1
38 A KITELEPÍTÉS, A MAGYARÜLDÖZÉS ÉS A CSEHSZLOVÁK ASSZIMILÁCIÓS POLITIKA MÉRLEGE 1/ A magyarok as kálváriájának mérlege a következõ: 40 ezren menekültek Magyarországra, 50 ezer embert telepítettek Csehországba, a két ország közötti megállapodás alapján Magyarországra áttelepített 89 ezer fõn felül, további 75 ezer háborús bûnöst toloncoltak Magyarországra a csehszlovák hatóságok egyoldalú döntése alapján; 400 ezer magyar vallotta magát szlováknak (reszlovakizálódott) a kényszer hatása alatt, illetve több mint 100 ezer szlovák került fõként magyarok által lakott területekre.
39 A Never Again címû kiállítás, amely 2006-ban az Európai Parlament brüsszeli székházában került elõször bemutatásra, a felvidéki magyar kisebbségi sors nyolcvanöt éves, megpróbáltatásokkal és szenvedésekkel teli útjának legkönyörtelenebb, legembertelenebb idõszakát, az 1945 és 1948 közötti deportálásokat és kitelepítéseket a hontalanság éveit mutatja be. Anyagát Fehér Csaba, a révkomáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeum igazgatója állította össze. A kiállítás egy olyan felfokozott társadalmi és poltitikai érdeklõdés közepette készült és nyílt meg, amikor még mindig hangos válaszra vár: kik és milyen szándékkal követték el a magyarság elleni bûnöket, vállalják-e a bûn terhét, kárpótolhatók-e a meghurcoltak, illetve kinek kötelessége a kárpótlás? Lehet-e tovább élni, együtt élni a beneši dekrétumokkal, változtak és közeledtek-e egymáshoz a nézetek, illetve van-e hajlandóság a kérdés megoldására? A kiállítás azzal a céllal született, hogy az ban bekövetkezett és évtizedeken át agyonhallgatott magyar nemzeti tragédia ne múljon el nyomtalanul. A kiállítás ismertetõt összeállította: Tyekvicska Árpád Az angol és francia szöveget fordította: Bódi Zsuzsanna A szöveget gondozta: Szederjesi Cecília Kiadja a Nógrád Megyei Levéltár Felelõs kiadó a levéltár igazgatója Készült Balassagyarmaton, 2007-ben Kézirat gyanánt! Könyvárusi forgalomba nem kerül
Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!
Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről
RészletesebbenNÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk
NÉVMUTATÓ * Beneš Edvard (1884 1948) köztársasági elnök (1935 1938, 1938 1945, 1945 1948) Clementis, Vladimír (1902 1952) a londoni emigrációban a Jogi Tanács tagja (1942 1945), a Szlovák Nemzeti Tanács
Részletesebben1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
RészletesebbenIrományszám : ( IA 6&,0. Érkezett 2005 jún évi... törvény
piés Hivatala 111 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Irományszám : ( IA 6&,0 Érkezett 2005 jún 2 0. KÉPVISELŐI ŐNÁLLŐ INDÍTVÁNY 2005. évi.... törvény az állam által kötött egyes
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.
RészletesebbenPOPÉLY ÁRPÁD. A csehszlovák _ magyar lakosságcsere kronológiája
POPÉLY ÁRPÁD A csehszlovák _ magyar lakosságcsere kronológiája 1943. december A korábban csupán a németek háború utáni kitelepítését szorgalmazó Edvard Beneš Moszkvában, a szovjet vezetõkkel folytatott
Részletesebbena) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista
'56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig
ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak
RészletesebbenPopély Árpád: A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR KISEBBSÉG JOGFOSZTOTTSÁGÁNAK ÉVEI
Popély Árpád: A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR KISEBBSÉG JOGFOSZTOTTSÁGÁNAK ÉVEI Kronológiai áttekintés 1944 1944. augusztus 29. Besztercebányán németellenes fegyveres felkelés tör ki, amivel kezdetét veszi az
RészletesebbenAz ún. Beneš-dekrétumok
1 Botlik József történész (Ph.D.), egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudomány Kar, Budapest Piliscsaba Az ún. Beneš-dekrétumok A Beneš-dekrétumoknak nevezett jogszabályok pontos
RészletesebbenÍ rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát,
KISEBBSÉGI DISKURZUSOK KISEBBSÉGI DISKURZUSOK Neszméri Csilla Baumgartner Bernadett CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓ. A JÓ BARÁT Bevezetés Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat,
RészletesebbenA szlovákiai magyarság csehországi deportálása
POPÉLY ÁRPÁD A szlovákiai magyarság csehországi deportálása 48 A második világháború végén felújított Csehszlovákiának a szláv nemzetállam kiépítésére törekvõ vezetõi a magyar kisebbség egyoldalú kitelepítéséhez
RészletesebbenA nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenFelvidék Felvidék himnusza Felvidék Történelme Európában fekszik, a mai Szlovákia részén - egy évezreden át a történelmi Magyarország északi részét alkotta. Ezen a területen, még ma is kb. 600.000 magyar
RészletesebbenMOLNÁR IMRE _ SZARKA LÁSZLÓ. A lakosságcsere története és emlékezete
MOLNÁR IMRE _ SZARKA LÁSZLÓ A lakosságcsere története és emlékezete 1945. április 5-én, a második világháború után újjászületõ Csehszlovák Köztársaság alkotmányértékû kassai kormányprogramja az állam területén
RészletesebbenNemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között
Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja
RészletesebbenA pozsonyi magyar Meghatalmazotti Hivatal mûködése (1946-1948)
FEHÉR CSABA A pozsonyi magyar Meghatalmazotti Hivatal mûködése (1946-1948) 188 Washingtonban 1967. szeptember 22-én az Amerikai Csehszlovák Mûvészeti és Tudományos Társaság 1967 _ 68. évi szezonnyitó rendezvényén
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenAdalékok a dr. Wagner Ferenc által vezetett pozsonyi Magyar Meghatalmazotti Hivatal 1946 és 1948 közötti működéséhez
FEHÉR CSABA Adalékok a dr. Wagner Ferenc által vezetett pozsonyi Magyar Meghatalmazotti Hivatal 1946 és 1948 közötti működéséhez Washingtonban 1967. szeptember 22-én, az Amerikai Csehszlovák Művészeti
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenP E T Í C I Ó. a Beneš-dekrétumok és más rendeletek tárgyában. JUDr. Ing. Práznovszky Miklós, CSc. és Thajnay Mária. Nové Zámky, Szlovák Köztársaság
Nobilitas Carpathiae Nové Zámky, Szlovák Köztársaság Közép-európai Emberi Jogi Bizottság Brüsszel, Belga Királyság P E T Í C I Ó a Beneš-dekrétumok és más rendeletek tárgyában JUDr. Ing. Práznovszky Miklós,
RészletesebbenHung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/20376. számú törvényjavaslat az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság között a közös légtér létrehozásáról létrejött megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai
RészletesebbenÉrtesítem, hogy Önt és családját áttelepítik írta Magyari Péter
www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas Értesítem, hogy Önt és családját áttelepítik írta Magyari Péter Két éve vándorol néhány angol nyelvű tabló, ami fotókkal
RészletesebbenHorváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327
Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század
RészletesebbenHistória Created by XMLmind XSL-FO Converter.
História 1996-07 História 1996-07 Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve. Tartalom 1....
RészletesebbenADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS)
ADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS) 1. Miért lehetett népszerű a nemzetiszocializmus? A jóvátétel összege és a gazdasági válság Németországot nagy nyomorba taszította: Hitler programjában
RészletesebbenAz ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm
Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm A Beneš-dekrétumoknak nevezett jogszabályok pontos elnevezése: a Csehszlovák Köztársaság elnökének dekrétumai. A Beneš név állandó
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
Részletesebben8.osztály. 1. Egészítsd ki a szövegrészletet!
8.osztály 1. Egészítsd ki a szövegrészletet! 1914. 28-án, Bosznia fővárosában, egy terrorista pisztolylövésekkel meggyilkolta osztrák magyar trónörököst és feleségét. Az Osztrák Magyar Monarchia Szerbiának
RészletesebbenVIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY
Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM
RészletesebbenADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenPAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról
PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43
RészletesebbenKi kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne:
Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Kint azt kiáltják: [ ] Éljen a szabadság! Diákok mennek erre, föl-földobálják a sapkájukat, ujjongva éltetik a szabadságot. Ami az
RészletesebbenA felvidéki magyarság jogfosztása és szülőföldjéről való eltávolítása 1944-1949 írta Izsák Lajos A Fehér Lap
www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas A felvidéki magyarság jogfosztása és szülőföldjéről való eltávolítása 1944-1949 írta Izsák Lajos A Fehér Lap A szlovák
Részletesebben1. fejezet. 2. fejezet
Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.
RészletesebbenVÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén
VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:
Részletesebben8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban
8.1 Az els világháború jellege, jellemz i; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemz i. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak
RészletesebbenÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.
ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenA trianoni békeszerződés
A trianoni békeszerződés I. Út a békéhez 1918. nov. 3. Padova az OMM kapitulál A győztes hatalmak 19. jan-ban elkezdik a tanácskozásokat A négy nagy: - Wilson - Clemenceau - Lloyd George - Orlando A legyőzöttek
RészletesebbenA csehszlovákiai magyar kisebbség jogfosztása: deportálás, lakosságcsere és reszlovakizáció
FORRÁSOK Részlet a kassai kormányprogram VIII. fejezetéből, 1945. április 5. A kormány ezért a következő elvek szerint fog eljárni: A Csehszlovák Köztársaság azon német és magyar nemzetiségű polgárai közül,
RészletesebbenLengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente
Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan
RészletesebbenA (cseh-) szlovákiai magyarok 1944-1949 közötti jogfosztottsága forrás duray.sk
www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas A (cseh-) szlovákiai magyarok 1944-1949 közötti jogfosztottsága forrás duray.sk A (cseh-)szlovákiai magyarok 1944-1949
RészletesebbenMagyarok kisebbségi sorban
Magyarok kisebbségi sorban vetíthető oktatási segédanyag Keglevich Kristóf Budapest, 2015 1. Trianoni határok nem etnikai határok Csehszlovákia etnikai összetétele 1920 2013 határon túli magyarok száma
RészletesebbenBALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám
1 BALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám Az utóbbi hónapok történeti publicisztikájában nagy szerepet kap az úgynevezett
RészletesebbenÍrásban kérem megválaszolni:
Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre
RészletesebbenA szlovák-magyar viszály nemzetközi környezetben
Varga Bálint A szlovák-magyar viszály nemzetközi környezetben A Beneš-dekrétumok megerősítésével Szlovákia nyilvánvalóan az európai normákkal szemben halad, vállvetve a dekrétumok hatályosságát szintén
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/20378. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Grúzia között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai
RészletesebbenKatolikus iskolák XV. országos Takáts Sándor történelemversenye
Katolikus iskolák XV. országos Takáts Sándor történelemversenye Nevezési lap Az intézmény neve és címe: (lehet az intézmény hivatalos bélyegzője is) A csapat neve:... A csapat tagjainak neve, évfolyama:
Részletesebben4. SEGÉDANYAG. A Független Horvát Államból (a náci Németország szatellitállama) kitelepített szerbek
4. SEGÉDANYAG A II. világháború során milliók estek áldozatul a tömeges kivégzéseknek, deportálásnak, éhínségnek, kényszermunkának, koncentrációs táboroknak és bombázásoknak. Menekültek és kitelepítettek
RészletesebbenIRATOK A MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ
IRATOK A MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK 1956 Az állami- és pártkapcsolatok rendezése, az októberi felkelés, a Nagy Imre-csoport sorsa Dokumentumok MTA Jelenkor-kutató
RészletesebbenA dél-erdélyi vasutasok helyzete 1940 októberében
Visszatérésünk a román állam szolgálatába lehetetlenné vált A dél-erdélyi vasutasok helyzete 1940 októberében A dél-erdélyi magyarok helyzetének összefoglalója L. Balogh Béni publikációiban: Az 1940. augusztus
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Részletesebben9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
RészletesebbenTörténeti áttekintés
Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében
RészletesebbenÉLET. Akik emlékeznek, nem félnek a holnaptól, mert jól ismerik a tegnapot.
ÉLET Akik emlékeznek, nem félnek a holnaptól, mert jól ismerik a tegnapot. A FELVIDÉKRÕL KITELEPÍTETT ÉS KOMÁROMBAN LETELEPEDETT CSALÁDOK ALBUMA 2 0 0 9 KECSKÉS LÁSZLÓ TÁRSASÁG Elnök Nemes Andrásné Olvasószerkesztõk
RészletesebbenJogtalan jogfosztás avagy a Beneš-dekrétumok borzalmai. Készítette: Agócs Noémi Bernadett
Jogtalan jogfosztás avagy a Benešdekrétumok borzalmai Készítette: Agócs Noémi Bernadett Ott születtem, nekem ott a hazám, az urak szolgája ott volt az én apám. Ott élt, és halt meg sok kedves ősöm, nem
Részletesebben5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS
5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint
RészletesebbenAz első áttelepülő vonatok menetrendje (1947. április)
Az első áttelepülő vonatok menetrendje (1947. április) (dokumentumok a magyar csehszlovák lakosságcsere történetéhez) A lakosságcsere kezdetét tárgyaló szakirodalomban olvashatunk olyan véleményt, mely
RészletesebbenA TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.
A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi
RészletesebbenNekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára
Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több
RészletesebbenMAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK
MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb
RészletesebbenTakarodjanak, úgy ahogy jöttek. Egy batyuval a hátukon
KITELEPÍTÉS Takarodjanak, úgy ahogy jöttek. Egy batyuval a hátukon Veczán Zoltán, 2016. január 19., kedd 14:23, frissítve: kedd 15:20 Terror Háza Hetven éve, 1946. január 19-én indult el a Magyarországról
RészletesebbenMENEKÜLTEK ÉS MENEKÜLŐK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ KÉNYSZERMIGRÁCIÓ NEMZETKÖZI JOGI HÁTTERE
Frey Dóra Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék Témavezető: Mezey Barna MENEKÜLTEK ÉS MENEKÜLŐK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ KÉNYSZERMIGRÁCIÓ NEMZETKÖZI JOGI HÁTTERE Bevezetés A második világháború alatt
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenLEADÁSI HATÁRIDŐ: március 21. Elérthető pont 100
FELHASZNÁLHATÓ IRODALOM: 1. Rubicon 1999/ 5-6, 1-2 rész 2. Tankönyv 3. Középiskolai atlasz 4. www.1000ev.hu 5. www.wikipedia.hu 6. www.holokausztmagyarorszagon.hu LEADÁSI HATÁRIDŐ: 2017. március 21. Elérthető
RészletesebbenUgyanez a villa ma: a tetőn lévő egykori kis háromszögtől eltekintve változatlan a homlokzat.
Törökbálint egykor. És ma? - (régi képeslap reprodukció: Scheiblinger Péter) A levelezőlap Róth Miksáné, született Walla Jozefának szól, Walla József lányának. A szöveg német nyelven íródott, de sajnos
RészletesebbenV. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
RészletesebbenTáblázatok jegyzéke. Első kötet
Táblázatok jegyzéke Első kötet 1.1. Magyarország területi és népességveszteségei az első világháború után 25 1.2. A trianoni Magyarország népességének etnikai megoszlása 25 1.3. A trianoni Magyarország
Részletesebbenberlin fölött az ég SZKA 212_02
berlin fölött az ég SZKA 212_02 tanulói berlin fölött az ég 12. ÉVFOLYAM 21 2/1 Egy körbezárt város Csoportos feladatlap Történelmi atlaszotok segítségével rajzoljátok be a térképvázlatra a háború utáni
RészletesebbenGROTIUS. Izsák Lajos A felvidéki magyarság jogfosztása és szülőföldjéről való eltávolítása (1944 1949)
Izsák Lajos A felvidéki magyarság jogfosztása és szülőföldjéről való eltávolítása (1944 1949) Történelmi tény, hogy a felvidéki magyarság már a 11. századtól kezdve lakta, birtokolta és művelte azt a földet,
RészletesebbenA 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05.
A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. ÖSSZEFOGLALÓ a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédõ Szolgálat A 2006
RészletesebbenPOLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE
POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19768. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési
RészletesebbenElnémult vidék újult élet
Elnémult vidék újult élet A Felvidéki kitelepítettek emléknapja a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium Rákóczi Szövetség Szent Imre Középiskolai Ifjúsági Szervezete többlépcsős projektet valósított
RészletesebbenA térképkészítő huszártiszt kiállítás
2016/04/11-2016/07/09 250 évvel ezelőtt, 1766. április 10-én született Lipszky János huszártiszt, aki mégsem katonai hőstetteivel, hanem Magyarország-térképével írta be magát a magyar tudomány- és kultúrtörténet
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján
Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító
RészletesebbenHOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS
HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS TARTALOM Bevezetés... 3 Sorstípusok... 4 Táborok... 5 Felszabadulás, hazatérés... 10 2 BEVEZETÉS 1945 kora nyarától kezdve a hazatérő deportáltak egy
Részletesebben7232/19 ADD 1 REV 1 lg/eo 1 TREE.2.B LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 7. (OR. en) 7232/19 ADD 1 REV 1 LIMITE PV CONS 9 TRANS 178 TELECOM 112 ENER 153 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Közlekedés, Távközlés és Energia)
RészletesebbenSzlovákiai magyarság
Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala Szlovákiai magyarság 2000. T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. Történelem 4 2. Általános adatok 8 3. Jogi helyzet 14 4. Érdekképviselet.
RészletesebbenTörténelem levelező verseny II. FORDULÓ
Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!
RészletesebbenKISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony
RészletesebbenNapjainkban is hatályban lévő Beneš-dekrétumok 1
Botlik József Napjainkban is hatályban lévő Beneš-dekrétumok 1 A felvidéki magyarság elüldözése, csehországi deportálása, kitelepítése és a reszlovakizáció 1945 1948 Bevezetőként röviden az előzményekről:
RészletesebbenMerénylet Szarajevóban LEGO
Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra
RészletesebbenKRONOLóGIA V. fejezet
628 V. fejezet KRONOLóGIA 1919 2008 1918. december 21. Az 1918. évi X. Néptörvény a Magyarorszпgon élő ruszin (ruthén) nép autonómiпjпról kimondta, hogy a ruszinokat mind törvényhozпsi, mind kormпnyzati
RészletesebbenFidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja. Kereszténydemokrata Néppárt 1 S% T/... számú törvényjavasla t
Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Képviselőcsoportja 1 S% É e :Zola MM 19. a T/... számú törvényjavasla t a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételr ől Előterjesztő : Budapest, 2010.
RészletesebbenCím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki
Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A
Részletesebben[Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig. III. könyv A RESZLOVAKIZÁCIÓ
III. könyv A RESZLOVAKIZÁCIÓ MAGYAROK SZLOVÁKIÁBAN 1945 UTÁN A fasiszta német csapatokat 1945. április 4-re kiverték a mai Szlovákia területéről. A harcok a cseh országrészekben még tartottak, amikor 1945.
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
Részletesebben