Általános környezetvédelmi jog környezetvédelmi engedélyezési eljárások szeptember 26.

Átírás

1 Általános környezetvédelmi jog környezetvédelmi engedélyezési eljárások szeptember 26.

2 Jogszabályi háttér évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (Kvtv.) 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról (Khvr.) 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

3 Az engedélyezés általában Az engedélyezés mint közhatalmi aktus nem feltétlenül csak ezen a néven jelenik meg, nem elnevezése, hanem tartalma adja a lényeget. Az engedély lényegét a következőkben adhatjuk meg: a jogalkotó egyes tevékenységeket általában, absztrakt módon lehetővé tesz, azonban a tevékenység tényleges gyakorlását előzetes hatósági aktushoz köti, amely aktus nélkül az adott tevékenység gyakorlása jogellenes; az engedélyhez kötött tevékenységeket pontosan meg kell határozni; az engedély kiadásának hatáskörét ugyancsak pontosan meg kell határozni, beleértve a hatósági jogkör terjedelmét is; az aktus lényege tehát a felhatalmazás, jogosítás kiadása; az engedélyező aktus követelménye révén mások, akik ilyen jogosítvánnyal nem rendelkeznek, kizártak a tevékenység gyakorlásából, ennek következtében az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő tevékenység szankcióval fenyegetett; az engedély tartalmú aktus keretében mód van arra, hogy előzetes feltételeket szabjanak, amely feltételek meglétét az engedélyesnek tanúsítania kell; a hatóság feltételeket szab az engedély kiadása során is, amelyek meghatározzák az engedélyezett tevékenység kereteit; eljárási kérdés, hogy az engedélyezési eljárás kérelemre indul, illetve az engedélyezés eljárási is meghatározott rendben folyik.

4 Az engedélyezés általában Főbb tartalmi elemek: - az engedély alanya, az engedélyes pontos meghatározása - az engedély tárgya - az engedély területi hatálya, a tevékenység gyakorlásának helye - az engedély időbeli hatálya, határidők - a tevékenység gyakorlásának szükséges részletes feltételei, egyebek között az információáramlás szabályai - a változások bejelentésének kötelezettsége - jogkövetkezmények. Szakhatósági hozzájárulás, szakkérdésben eljáró hatóság szerepe, mint együttdöntés.

5 Hatósági feladatokat ellátó szervek AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁG országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal jár el. A TERÜLETI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁG megyei illetékességgel a megyeszékhely szerinti járási hivatal Budapest főváros és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Érdi Járási Hivatala jár el. Különös illetékességgel jár el a 3. sz. melléklet szerinti ügyekben. A JÁRÁSI KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁG - kormányrendelettel a hatáskörébe utalt ügyekben a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala.

6 A környezetvédelmi szempontból jelentős beruházások megvalósításának menete Milyen vizsgálatokon mehet keresztül egy várhatóan jelentős környezeti hatásokkal járó nagyberuházás, amíg a kezdeti tervektől eljut a megvalósításig és azt követően? a beruházás pénzügyi feltételeiről való gondoskodás banki vizsgálat a várható környezeti hatásokról a beruházás területi igényeinek a biztosítása, az önkormányzat képviselő testületének településrendezési döntése stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) a tervezett beruházás összes várható környezeti hatására kiterjedő vizsgálat környezeti hatásvizsgálat (KHV) a konkrét műszaki megoldások és kibocsátások technikai szintű meghatározása egységes környezethasználati engedélyezési eljárás létesítmény építése, telepítése létesítési típusú engedély, a környezetvédelmi hatóság szakhatósági vagy véleményező hatóságként való részvételével az elkészült létesítmény ismételt megvizsgálása használatba vételi eljárás az idő múlásával annak ellenőrzése, hogy a beruházás környezeti hatásait tekintve beváltottae a hozzá fűzött várakozásokat, környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás működési engedély (akkor is ha egy létesítmény környezetvédelmi engedélye lejárt, illetve, ha környezetszennyezést észlelnek vagy valamilyen okból egy beruházás létesítésekor nem került sor hatásvizsgálatra és ezt kell pótolni) a létesítmény felszámolása, a csőd- és felszámolási eljárás hatásvizsgálat, környezeti állapotvizsgálat

7 Milyen jogintézményekkel vizsgálják a kisebb jelentőségű tevékenységek környezeti hatásait? A kisebb volumenű, kisebb környezeti hatásokkal járó beruházások esetében pedig fel sem merül ennek a hosszú eljárás sorozatnak a lefuttatása, amennyiben környezetvédelmi szempontból a beruházás egyes vonatkozásai mégis lényegesek lehetnek, a beruházó különkülön kaphat pl. hulladékgazdálkodási, levegőtisztaságvédelmi stb. környezetvédelmi engedélyeket egy lényegesen egyszerűbb és gyorsabb eljárásban. A kisebb zavarással járó, csak helyi jelentőségű beruházások pedig telepengedélyt kaphatnak, amennyiben a környezetszennyezése a határértékeken belül van és a szomszédok zavarása az elvárhatónál nem nagyobb.

8 A környezethasználat feltételei és hatósági engedélyezése Kvtv. 66. (1) A környezethasználat - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a) a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén - a b) pontban foglaltak kivételével - a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély, b) az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély, c) a környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi működési engedély, d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott - esetekben a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság által kiadott egybefoglalt környezethasználati engedély, e) az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó - külön jogszabályban meghatározott - esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagy szakhatóságként való közreműködése esetén szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható. (2) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben a környezethasználat a környezethasználó által a környezetvédelmi hatóság részére adott bejelentést követően kezdhető meg, illetve folytatható. (3) A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott hatósági határozatairól, szakhatósági állásfoglalásairól, valamint a környezethasználók által a (2) bekezdés szerint tett bejelentésekről hatósági nyilvántartást vezet.

9 Általános engedélyezési eljárások - Előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció - Környezeti hatásvizsgálati eljárás - Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás - Környezeti felülvizsgálat

10 Speciális környezetvédelmi engedélyezési eljárások - Hulladékgazdálkodási engedélyezés - Vízvédelmi engedélyezés - Levegőtisztaság-védelmi engedélyezés - Zajkibocsátási engedélyezés - Természetvédelmi engedélyezés - Talajvédelmi engedélyezés - Stb.

11 Új tevékenységek, illetve jelentős módosítás Integrált engedélyek Meglévő tevékenységek Környezetvédelmi Egységes környezet- Környezetvédelmi engedély (környezeti használati engedély működési engedély hatásvizsgálat (környezetvédelmi felülvizsgálat) Egybefoglalt környezethasználati engedély

12 A környezeti hatásvizsgálat legfontosabb fogalmi elemei hatósági eljárás a környezetvédelmi jog legfontosabb engedélyezési típusú jogintézménye tervezési segédlet sok résztvevős (szakhatóságok, önkormányzatok, közösségi és civil csoportok stb.) iteratív folyamat, a résztvevők több körben vizsgálják a beruházás környezeti hatásait a beruházó szakértői által elkészített környezeti hatástanulmány határozza meg az eljárás tartalmát

13 A környezeti hatásvizsgálat legfontosabb fogalmi elemei a jelentős környezeti hatással járó tevékenységek meghatározásának problémája: elvileg összegyűjthetők egy listába és meg lehet határozni, hogy milyen nagyságrendtől és egyéb sajátosságoktól függően számít a környezeti hatás jelentősnek; de az összes fontos tényezőt mégsem lehet előre látni, ezért a környezetvédelmi hatóság esetenként kell, hogy meghatározza, hogy a listán szereplő tevékenység egy meghatározott egyedi esetben hatásvizsgálat köteles lesz-e (= screening); ld m2-es bevásárlóközpontok, ami miatt a tevékenységek módosítása is screening eljárás köteles lehet a hatástanulmány szakmai tartalma nem minden tevékenység nem minden alternatívája kívánja meg az összes létező környezeti elem vizsgálatát, azt a hatóság előzetes eljárásban tisztázza(=scoping)

14 Elvileg ki készíthet környezeti hatástanulmányt és ennek milyen hatása lesz a tanulmány minőségére és objektivitására? bárki korlátozás nélkül megfelelő képzettségi stb. feltételekkel egy listán lévő szakértők speciális engedély birtokosai a szakértői szerződést hatóság hagyja jóvá a hatóság nevezi meg a szakértőt külön testület végzi a hatóság saját szakértői végzik

15 Előzetes vizsgálat, előzetes konzultáció Kvtv. 67. (1) Előzetes vizsgálatot kell lefolytatni, ha a tervezett tevékenység a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, továbbá ha az előzetes vizsgálatot törvény írja elő. (2) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított harminc napon belül hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az ügyintézési határidő 45 nap. Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nemzetközi eljárás időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be. (3) A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a környezetvédelmi hatóságnál, ha a tervezett tevékenység nem a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy ha kizárólag egységes környezethasználati engedélyezési eljárás köteles.

16 Előzetes vizsgálat, előzetes konzultáció (új tevékenységek) Környezeti hatásvizsgálat KHV Egységes környezethasználati - kötelező esetek listája engedély EKE - mérlegelés listája (a környezeti - kötelező esetek listája hatás jelentősége alapján) (esetkör részben eltér a KHV-tól) Első lépés Előzetes vizsgálat Előzetes konzultáció - kérelemre - kérelemre - kötelező KHV és EKE előtt - önkéntes KHV és EKE előtt - nem lehetséges, ha a KHV mérlegeléses listáján van Előzetes vizsgálat alapján döntés (kötelező) tartalmazza: Előzetes konzultáció alapján vélemény (nem kötelező) tartalmazza: - KHV tartalmi követelményei - EKE tartalmi követelményei - összevonható-e a két eljárás - elutasítás (konzultáció esetében erre nem kerül sor) - engedély nem adható Folytatódik a KHV és/vagy EKE eljárás, ha nincs elutasítás az előzetes vizsgálat alapján

17 Előzetes vizsgálat menete Az előzetes vizsgálat lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy: - a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások; - felmerül-e a tevékenység engedélyezését kizáró ok; - esetleges érintettség esetén a NATURA 2000 területre gyakorolt hatás vizsgálata; - amennyiben releváns, országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás vizsgálata; - a tevékenység megvalósításához legmegfelelőbb változat kiválasztása - annak vizsgálata, hogy a tevékenység mely egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg.

18

19

20 Előzetes vizsgálat eredménye Az előzetes vizsgálat eredményeként a hatóság: Jelentős környezeti hatás feltételezése esetén: a bemutatott alternatívák közül kiválasztja azt, amelyiknek a megvalósítása elképzelhető és előírja a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély (EKE) iránti kérelem tartalmi követelményeit, szükség esetén dönt a KHV és az EKE összevonásáról vagy összekapcsolásáról. Ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, megállapítja, EKE iránti kérelem tartalmi követelményeit (szükség esetén), illetve hogy milyen egyéb engedélyek szükségesek a tevékenység folytatásához. Megállapítja a megvalósítást kizáró oko(ka)t, s hogy azok miatt engedély nem adható ki.

21 Szempontok a hatás jelentőségének megítéléséhez 5. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez: A környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai 1. A tevékenység és a kapcsolódó műveletek, létesítmények jellemzői: a) terület igénybevételének nagysága, ideértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is; b) más természeti erőforrás - különösen a talaj, a földterület, a vizek és a biológiai sokféleség - igénybevételének vagy használata korlátozásának nagysága; c) kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagysága; d) telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyisége, veszélyessége, ezen hulladékokkal történő gazdálkodás módja; e) környezetterhelésének nagysága, jelentősége; f) baleset, üzemzavar kockázatának mértéke, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára; g) vonzereje más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában; h) összeadódása más tevékenységekkel, figyelemmel arra, ha a tevékenység a telepítési helyen vagy az azzal szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű tevékenységgel együtt eléri vagy meghaladja a tevékenységre az 1. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket; i) az emberi egészségre közvetlen és közvetett módon ártalmas környezeti kockázatok mértéke, megelőzhetősége vagy csökkenthetősége; j) az éghajlatváltozással összefüggő hatásokra való érzékenység mértéke, figyelembe véve az érzékenységelemzés eredményeit; k) a tervezett tevékenység hatásának mértéke a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére.

22 Szempontok a hatás jelentőségének megítéléséhez 2. A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen a) a táj érzékenysége, tekintettel a jelenlegi területhasználatra, tájhasználatra és a tájképre; b) az érintett természeti erőforrások relatív szűkössége, minősége, megújulási képessége, víztest érintettsége esetén az érintett víztest állapota a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vízgyűjtőgazdálkodási tervben és a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint elvégzett monitoring mérések alapján;

23 Szempontok a hatás jelentőségének megítéléséhez 2. A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen c) abszorpciós kapacitása (beleértve az érintett környezeti elemek és rendszerek terhelhetőségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötő és pufferkapacitását), különösen az alábbi területeken: ca) vizes élőhelyek, hegyvidéki és erdőterületek, cb) védett természeti területek, barlangok, Natura 2000 területek, természeti területek, érzékeny természeti területek, a terület természetvédelmi státuszától függetlenül a védett fajok élőhelyei, az ökológiai hálózat elemei, cba) Natura 2000 területen különösen: 1. az érintett Natura 2000 terület egységére, a Natura 2000 ökológiai hálózat koherenciájára gyakorolt hatás mértéke, 2. a terület kijelölése alapjául szolgáló fajok, élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatás mértéke, 3. a jelölő fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartásához szükséges környezeti elemek állapotára gyakorolt hatás mértéke, cbb) védett területen különösen a védett területek állapotára, állagára és jellegére gyakorolt hatás mértéke, cc) ahol valamely szennyezettségi határértéket már túlléptek, cd) sűrűn lakott területek, ce) történeti tájak, műemléki területek, műemlékek és régészeti örökség területei, megőrzendő karakterű települések vagy településrészek; d) a természeti veszélyforrásoknak való kitettsége, annak mértéke és gyakorisága; e) a 4. számú melléklet ha) és hb) alpontjaiban meghatározott érzékenységelemzésben és kitettség-értékelésben a közepes vagy magas értéket mutató éghajlati tényezők.

24 Szempontok a hatás jelentőségének megítéléséhez 3. A várható környezeti hatások jellemzői, figyelembe véve az 1. és 2. pontban lévő szempontokkal való összefüggést: a) területi kiterjedés és a területen élő, várhatóan érintettek számának nagysága; b) országhatáron történő átterjedés lehetősége; c) összetettség (különös tekintettel a több környezeti elemre kiterjedő hatásfolyamatok kiváltásának lehetőségére, valamint a hatások szinergiájára); d) hozzáadódás lehetősége a térségben másutt folytatott vagy tervezett tevékenység hatásaihoz; e) nagyság, erősség; f) bekövetkezés valószínűsége; g) tartósság, gyakoriság, visszafordíthatóság (figyelembe véve az elkerülésre, csökkentésre tehető intézkedéseket); h) a végső hatásviselőket (embert, természeti rendszereket) érő káros vagy zavaró hatások mértéke és i) egyéb, a környezeti hatások szempontjából lényeges jellemzők.

25 Előzetes konzultáció A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a környezetvédelmi hatóságnál, ha a tervezett tevékenység nem a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy ha kizárólag egységes környezethasználati engedélyezési eljárás köteles. Az előzetes konzultáció célja, hogy a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a környezetvédelmi hatóság véleményt, a 12. számú mellékletben meghatározott közigazgatási szervek és a nyilvánosság észrevételt adjon. Khvr. 5/A. (3) Az előzetes konzultációra irányuló kezdeményezéshez csatolni kell a 4. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt (a továbbiakban a kezdeményezés és a dokumentáció együtt: konzultációs kérelem), amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken - a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján - szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti. A konzultációs kérelmet a környezetvédelmi hatóságnak elektronikus úton kell benyújtani. (4) A környezetvédelmi hatóság a konzultációs kérelmet megküldi a (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerveknek, amelyek arra 15 napon belül észrevételt tehetnek.

26 Előzetes vizsgálat - ügyfél kérelmet nyújt be - kv. hatóság a döntéshozó - szakhatóságok hozzájárulása - jegyző közhírré teszi - önkormányzat észrevétel - társadalom észrevétel - a további eljárás tartalmi követelményeinek megállapítása (kv. hatóság a fentiek alapján) - változat(ok) megjelölése Előzetes vizsgálat, előzetes konzultáció - ha két engedélyezési eljárás van, akkor döntés az összevonásról vagy összekapcsolásról - szükség esetén a kérelem elutasítása - határozat nyilvános közzététele Előzetes konzultáció - érdekelt kezdeményez - kv. hatóság a végső véleményező - előzetes konzultációban résztvevő szervek észrevételre (lista azonos) - jegyző közhírré teszi - önkormányzat észrevétel - társadalom észrevétel - további eljárás tartalmi követelményeiről vélemény (kv. hatóság a fentiek alapján) - változat(ok) megnevezése - ha két engedélyezési eljárás van, akkor vélemény az összevonásról vagy összekapcsolásról - ha kizáró ok van, erre az érdekelt figyelmének felhívása - vélemény nyilvános közzététele - pozitív eredmény esetén az eljárás tovább folytatódik, mintha előzetes vizsgálatként végezték volna el

27 Környezeti hatásvizsgálat Kvtv. 68. (1) A környezetre jelentős, illetve várhatóan jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. (2) A Kormány rendeletben határozza meg azon tevékenységek körét, amelyek tekintetében mindig kell környezeti hatásvizsgálatot végezni, meghatározza továbbá azon tevékenységek körét is, amelyek esetében a környezetvédelmi hatóság - kormányrendeletben megállapított mérlegelési szempontok alapján - dönt arról, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálat elvégzésére. 69. (1) A környezeti hatásvizsgálat eredményeit a kérelmezőnek környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia. (2) A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

28 Környezeti hatásvizsgálat A hatástanulmány tartalma a beruházás részletes leírása az összes lényeges környezeti kibocsátás ezek az adott környezetben milyen hatásokkal járnak majd (hatások alatt itt nem csak a közvetlen természeti, élettani stb. hatásokat értjük, hanem közvetetten a társadalmi-gazdasági hatásokat is) alternatívák, mind az elhelyezésben, mind pedig a műszaki-technikai megoldásokban a beruházás megvalósítása, működtetése és felhagyása során keletkező környezeti hatások a beruházásokhoz kapcsolódó létesítmények és tevékenységek (pl. anyagnyerő helyek, szállítási tevékenység)

29 Környezeti hatásvizsgálat A hatásvizsgálati eljárás résztvevői és az eljárás menete résztvevők környezetvédelmi (ügydöntő) és a rokonterületi hatóságok (szakhatóságként), a beruházó (mint ügyfél) a beruházás hatásterületén működő civil szervezetek (ügyfél lehet), érintett helyi közösségek vagy akár magánszemélyek is; a beruházás helyén működő önkormányzatok (helyi településrendezési-építési vagy természetvédelmi szakhatóságként, de a közösségi részvétel alanyai közé is tartoznak) a hatásvizsgálati eljárás áttekintése: előkészítő szak (screening és scoping) közösségi részvétellel; bizonyítási eljárás (a hatástanulmány alapján), közmeghallgatás (a közösségi részvétel alanyai a hatóságokkal és a beruházóval közvetlenül tisztázhatják a vitás kérdéseket); ügydöntő határozat (a környezetvédelmi engedélyt kiadása vagy megtagadása, az észrevételek ténybeli, szakmai és jogi elemzése); az engedély tartalmazza a beruházás létesítésének és működtetésének, illetőleg felhagyásának a feltételeit, továbbá az engedély érvényességi idejét; meg kell tagadni az engedélyt, ha környezetvédelmi és rokonterületi jogszabályok előírásait nem lesznek képesek betartani, szemben állnak a hatályos nemzeti környezetvédelmi program célkitűzéseivel vagy az ország nemzetközi környezetvédelmi jogi kötelezettségeivel

30 Környezeti hatásvizsgálat 1. számú melléklet: Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek 2. számú melléklet: Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek 3. számú melléklet: A környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek 4. számú melléklet: Az előzetes vizsgálati dokumentáció és a konzultációs kérelem tartalma 5. számú melléklet: A környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai 6. számú melléklet : A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményei 7. számú melléklet :A hatásterület meghatározása a környezeti hatástanulmány készítésekor 8. számú melléklet: Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményei 9. számú melléklet: Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjai 10. számú melléklet: A kibocsátási határértékek megállapítása során minden esetben figyelembe veendő szennyező anyagok 11. számú melléklet: Az egységes környezethasználati engedély tartalmi követelményei 12. számú melléklet: Az előzetes konzultáció során vizsgálandó szakkérdések és a szakkérdések vizsgálatára feladatkörrel rendelkező közigazgatási szervek 13. számú melléklet: Adatlap a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához 15. számú melléklet: Az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek környezeti kockázatértékelésének szempontrendszere

31 Környezeti hatásvizsgálat 1. számú melléklet: Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek

32 Környezeti hatásvizsgálat 3. számú melléklet: A környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek

33 Példa Kötelező KHV 1. Intenzív állattartó telep a) baromfitelepnél 85 ezer férőhelytől broilerek számára b) baromfitelepnél 60 ezer férőhelytől tojók számára c) sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára d) sertéstelepnél 900 férőhelytől sertéskocák számára EKHE 11. Nagy létszámú állattartás Intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés, több mint a) férőhely baromfi számára, b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára, c) 750 férőhely kocák számára. Potenciális KHV 6. Intenzív állattartó telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a) baromfitelepnél 100 számosállattól broilerek számára b) baromfitelepnél 200 számosállattól tojók számára c) sertéstelepnél 500 számosállattól sertéshízók számára d) sertéstelepnél 150 számosállattól sertés kocák számára

34 A környezeti hatásvizsgálati eljárás menete 1. Az eljárás a Kvt a, illetve a Khvr. 7. -a szerint a környezethasználó kérelmére indul. 2. A környezetvédelmi hatóság az Ákr. 17. szerint vizsgálja hatáskörét, illetve illetékességét. (Ennek hiányában az ügyfél értesítése mellett az ügyet átteszi a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez). 3. A környezetvédelmi hatóság ellenőrzi az eljárás megindításához szükséges iratok meglétét. 4. A környezethasználónak az eljárás megindításához a Khvr. 7. -a szerint a kérelemhez csatolnia kell a Khvr. 6. és 7. számú melléklete szerinti tartalommal elkészített környezeti hatástanulmányt. Amennyiben a beadott hatástanulmány nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, a környezetvédelmi hatóság az Ákr a szerint hiánypótlást ír elő. 5. A nyilvánosság bevonása érdekében a környezetvédelmi hatóság a környezeti hatástanulmányt a Khvr. 8. (1)-(6) bekezdése szerint legalább 30 napig közzéteszi. 6. Környezeti hatásvizsgálati eljárás során közmeghallgatás tartása minden esetben kötelező, amely részleteiről a környezetvédelmi hatóság a Khvr. 9. (7) bekezdése szerint legalább a közmeghallgatás előtt 30 nappal hirdetményt tesz közzé. 7. A környezetvédelmi hatóság a Khvr. 10. (1) bekezdése szerint a környezeti hatásvizsgálati eljárásba bevonja a 71/2015. (III.30.) Korm. rendeletben meghatározott szakhatóságokat.

35 A környezeti hatásvizsgálati eljárás menete 8. A környezetvédelmi hatóság a környezeti hatástanulmányt érdemben vizsgálja és a Khvr. 10. (1) bekezdése szerint döntését az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján hozza. 9. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján nem tudja meghozni döntését, kezdeményezheti a tényállás tisztázását. 10. Környezeti hatásvizsgálati eljárás során a Khvr. 9. (1) bekezdése alapján kötelező közmeghallgatás tartása. 11. A környezetvédelmi hatóság a Khvr a szerint a rendelkezésére álló összes adatot érdemben vizsgálja és a környezetvédelmi engedély megadásáról a Kvt. 91. (1) bekezdése szerint 70 napon belül határozattal dönt. 12. A környezetvédelmi hatóság a Khvr. 10. (3) bekezdése szerint határozatát megküldi az eljárásban részt vett önkormányzatok jegyzőinek, akik annak teljes szövegét a megkeresést követő 8 napon belül 15 napra közzéteszik. 13. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság határozata ellen az Ákr a szerint annak közlésétől számított 30 napon belül nem nyújtanak be közigazgatási per megindítása iránti keresetet, az jogerőre emelkedik.

36 Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás 70. (1) Az egyes - külön jogszabályban megjelölt - tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzésére, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során kell megállapítani. (2) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

37 Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának célja, hogy - az egyes környezeti elemeket (levegő, víz, talaj) ért hatásokat valamint ezek összességét komplex módon, minden környezeti elemre vonatkozóan vizsgálja és kezelje; - a kibocsátások már eleve a forrásánál, a keletkezésnél csökkentésre kerüljenek; - annak biztosítása, hogy a folyamatokban (tervezés, engedélyeztetés, megvalósítás, módszerek alkalmazása, stb.) minden esetben az elérhető legjobb technika (BAT) kerüljön alkalmazásra; - a szigorú ellenőrzés deklarálása (integrált, önálló engedélyezési eljárás) jelenleg legalább évenkénti egyszeri kötelező hatósági ellenőrzés keretében; - a környezethasználó intézkedjen az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazásával - a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, - a kibocsátás megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről, - a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról, - a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről.

38 EKHE 9. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjai Az elérhető legjobb technika meghatározásánál különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni: 1. kevés hulladékot termelő technológia alkalmazása, 2. kevésbé veszélyes anyagok használata, 3. a folyamatban keletkező és felhasznált anyagok újrahasználatának, és a hulladékok újrafeldolgozásának elősegítése, 4. alternatív üzemeltetési folyamatok, berendezések vagy módszerek, amelyeket sikerrel próbáltak ki ipari méretekben, 5. a műszaki fejlődésben és felfogásban bekövetkező változások, 6. a vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége, 7. az új, illetve a meglévő létesítmények engedélyezésének időpontjai, 8. az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő, 9. a folyamatban felhasznált nyersanyagok (beleértve a vizet is) fogyasztása és jellemzői és a folyamat energiahatékonysága, 10. annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát a minimálisra csökkentsék vagy megelőzzék, 11. annak igénye, hogy megelőzzék a baleseteket és a minimálisra csökkentsék ezek környezetre gyakorolt hatását, 12. a magyar környezetvédelmi közigazgatási szervek vagy a nemzetközi szervezetek által közzétett információk, továbbá az Európai Bizottság által a tagállamok és az érintett iparágak között az elérhető legjobb technikákról, a kapcsolódó monitoringról és a fejlődésről szervezett információcserének a Bizottság által közzétett tapasztalatai.

39 EKHE A Khvr. 9. számú melléklete az elérhető legjobb technika (BAT) meghatározásának szempontjait állapítja meg. A melléklet 12. pontjai szerint figyelembe kell venni a magyar környezetvédelmi közigazgatási szervek vagy a nemzetközi szervezetek által közzétett információk, továbbá az Európai Bizottság által a tagállamok és az érintett iparágak között az elérhető legjobb technikákról, a kapcsolódó monitoringról és a fejlődésről szervezett információcserének a Bizottság által közzétett tapasztalatait, vagyis a BAT referencia (BREF) dokumentumokat, BAT útmutatókat. A dokumentumok elérhetők az oldalon.

40 Az egybefoglalt környezethasználati engedély 72/A. (1) A környezethasználó kérelmére - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben - a környezetvédelmi hatóság a hatáskörébe tartozó engedélyek helyett egybefoglalt környezethasználati engedélyt ad ki. (2) A környezetvédelmi hatóság a határozatát - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - nyilvánosan közzéteszi. Az egybefoglalt környezethasználati engedély kiadására azon környezethasználatnak minősülő tevékenységek esetében kerülhet sor, amelyekhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, mivel a környezeti hatásvizsgálati, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1-3. számú mellékletében meghatározott küszöbértékeket nem érik el, illetve az ott meghatározott kritériumoknak nem felelnek meg, ugyanakkor kizárólag a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó valamilyen környezetvédelmi tárgyú engedély (pl. helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítési engedély, hulladékkezelési engedély) birtokában folytathatók. A környezetvédelmi hatóság ezeket a hatáskörébe tartozó engedélyeket - amelyek körét külön jogszabály határolja le - az ügyfél kérelmére egy eljárás keretében, összevontan, egy döntésbe foglaltan adhatja ki egy külön kormányrendeletben megállapított eljárási szabályok alapján.

41 Bejelentés Bizonyos környezethasználattal járó tevékenységek a környezetvédelmi hatóság engedélyezési eljárásának lefolytatása nélkül, a hatóságnak történő bejelentést követően gyakorolhatók. Azon tevékenységek körét, amelyek tekintetében bejelentéssel élhet a környezethasználó, a környezetvédelmi tárgyú külön jogszabályok határozzák meg. Ide csak olyan tevékenységek tartoznak, amelyek folytatásához környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, valamint amelyek tekintetében egybefoglalt környezethasználati engedély kiadására nem kerülhet sor. - A környezetvédelmi hatóságnek történt bejelentést követően a tevékenység egy meghatározott idő elteltével kezdhető meg. - E határidő alatt, illetve a tevékenység megkezdésének időpontjában a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy a környezethasználatra vonatkozó jogszabályi feltételek teljesülnek-e. - Ha a környezethasználó e követelményeknek nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság megtiltja a tevékenység megkezdését, illetve az idő előtt megkezdett tevékenység folytatását, valamint annak felfüggesztését rendelheti el. - Jogszabálysértés esetén környezetvédelmi bírság kiszabására kerülhet sor. - A bejelentés formáját, tartalmát és a részletes eljárási szabályokat majd külön kormányrendelet határozza meg. - A bejelentésekért igazgatási szolgáltatási díj megállapítására kerül sor. - Tekintettel arra, hogy e tevékenységek esetében - engedély hiányában - a környezetvédelmi hatóságnak folyamatosan ellenőriznie kell a jogszabályi feltételek betartását, a bejelentéshez kötött tevékenységek vonatkozásában éves felügyeleti díj meghatározására is sor kerül.

42 Környezetvédelmi felülvizsgálat Kvtv. 73. (1) Az egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárására és megismerésére, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére környezetvédelmi felülvizsgálatot (a továbbiakban: felülvizsgálat) kell végezni. 74. (1) A környezetvédelmi hatóság az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében - teljes körű vagy részleges - felülvizsgálatra kötelezheti a 73. (1) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá kötelezi, ha környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést észlel. (2) A környezetvédelmi hatóság az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében - teljes körű vagy részleges - felülvizsgálatra kötelezi akkor is, ha a) környezetkárosítást észlel; b) kiemelten védett, védett, illetőleg védőterületen (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint ezek védőövezetei, vízminőség-védelmi terület, hidrogeológiai védőterület, valamint az ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védőterületei), környezetet veszélyeztető, szennyező vagy károsító tevékenységet észlel; c) a 67. (1) bekezdésében meghatározott esetekben nem kérelmezett előzetes vizsgálatot, továbbá a környezeti hatásvizsgálat vagy az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nélkül kezdett meg vagy folytat; d) a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak. (3) Ha a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi felülvizsgálat alatt környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást észlel, akkor az azt okozó feltárt tevékenységet a hatásterületen teljeskörűen vagy részlegesen korlátozhatja, illetőleg felfüggesztheti.

43 Környezetvédelmi felülvizsgálat 75. (1) A teljes körű felülvizsgálatnak ki kell terjednie a) az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatására; b) a tevékenységgel járó környezethasználat adatokkal alátámasztott bemutatására; c) a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletekre, különösen az anyagforgalomra, a beés kiszállításra, a hulladék- és szennyvízkezelésre; d) az esetleg bekövetkező meghibásodásból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyező anyagok és energia meghatározására; e) a környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosodás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására; f) a tevékenység felhagyása után teendő intézkedésekre; g) a tevékenység környezeti hatásainak becslésére és értékelésére. (2) A felülvizsgálat során a környezetszennyezés megszüntetésének - s ha ez nem lehetséges - a környezetigénybevétel és -szennyezés mérséklésének lehetőségeit és feltételeit meg kell határozni. (3) A részleges felülvizsgálatnak az (1) és (2) bekezdésben írt feltételek közül a környezetvédelmi hatóság által megjelöltekre kell kiterjednie.

44 Környezetvédelmi felülvizsgálat 76. (1) (2) Az érdekelt felelősséggel tartozik a felülvizsgálat hitelességéért, illetőleg a közölt adatok valódiságáért. (3) A környezetvédelmi hatóság, ha ellenőrzése során a felülvizsgálat eredményének hibás voltáról, illetve tartalmának részbeni vagy teljes valótlanságáról győződik meg, az érdekelt költségén új felülvizsgálatot végeztet (megismételt felülvizsgálat). (4) A környezetvédelmi hatóság a megismételt felülvizsgálatról az érdekeltet köteles értesíteni; az érdekelt pedig köteles a környezetvédelmi hatóságnak, illetve a környezetvédelmi hatóság által megbízott szervezet(ek)nek a kért adatokat szolgáltatni és a kiegészítő méréseket elvégez(tet)ni. 79. (1) A felülvizsgálat eredménye alapján a környezetvédelmi hatóság a) engedélyezi a tevékenység folytatását (a továbbiakban: működési engedély); b) az engedély megadásával egyidejűleg a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet, ideértve a kormányrendeletben meghatározott biztosítékadási, illetve környezetvédelmi biztosítási kötelezettségeket is; c) korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a tevékenység folytatását, illetőleg az erre hatáskörrel rendelkező szervnél azt kezdeményezi. (2) Korlátozó vagy felfüggesztő döntés esetén a környezetvédelmi hatóság meghatározza a tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit.

45 Engedélyek Engedély típusa Környezetvédelmi engedély Egységes környezethasználati engedély Környezetvédelmi működési engedély (környezetvédelmi felülvizsgálat) Egybefoglalt környezethasználati engedély (nincs végrehajtási szabály!) Kapcsolat a környezethasználathoz A tervezés fázisában, közvetlenül környezethasználatra nem, csupán a további engedélyek beszerzésére jogosít Két altípusa: 1. A tervezés fázisában, de már a megvalósításhoz közelebb, jogosít környezethasználatra 2. A környezethasználó tevékenység megvalósulásának folyamatában, jogosít környezethasználatra A környezethasználó tevékenység megvalósulásának folyamatában, jogosít környezethasználatra Kvtv. szerint: A környezethasználó kérelmére - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben - a környezetvédelmi hatóság a hatáskörébe tartozó engedélyek helyett egybefoglalt környezethasználati engedélyt ad ki.

46 Más eljárásokban a környezeti hatások jelentőségének vizsgálata MÁS HATÓSÁGI, SZAKHATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN A KÖRNYEZETI HATÁSOK JELENTŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Khvr. 2/A. (1) Kormányrendeletben meghatározott esetekben a 3. számú melléklet szerinti olyan tevékenység esetén, amely nem éri el a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket, vagy a 3. számú mellékletben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nélkül - a 13. számú melléklet szerint megadott adatok és az 5. számú mellékletben meghatározott szempontok figyelembevételével -, a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell megvizsgálni a feltételezett környezeti hatások jelentőségét, továbbá döntést hozni a környezeti hatásvizsgálat szükségességéről és az annak során vizsgálandó kérdésekről. (2) Jelentős környezeti hatás feltételezése esetén a környezeti hatásvizsgálat szükségességét, továbbá - a 6. számú melléklet figyelembevételével - a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit a) az érdemi döntésre jogosult hatóság az (1) bekezdésben foglalt szakkérdés vizsgálatával, vagy b) a környezetvédelmi hatóság szakhatósági közreműködés keretében állapítja meg.

47 Összevont eljárás A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS ÉS AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS ÖSSZEVONÁSÁNAK SZABÁLYAI (Khvr.) 24. (2) Az összevont eljárást a környezetvédelmi hatóság a környezethasználó - az előzetes vizsgálatot lezáró határozat, vagy ha történt előzetes konzultáció, az annak során adott vélemény, továbbá a 6-8. számú melléklet figyelembevételével elkészített - kérelmére indítja meg. (3) A kérelmet és annak mellékleteit elektronikus úton kell benyújtani. (4) A kérelmet úgy kell összeállítani, hogy felesleges ismétlések ne szerepeljenek benne. (5) A kérelem és mellékletei nyilvánosságra hozható közérdekű adatok. (6) A környezetvédelmi hatóság az eljárásba bevonja a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságokat, valamint a nyilvánosságot. (7) A nyilvánosság bevonására a 8. (1)-(3), (5)-(6) bekezdés, a 9. és a 10. (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás esetén alkalmazni kell a ban foglalt rendelkezéseket. (9) A környezetvédelmi hatóság az összes adat ismeretében határoz és a) megadja az egységes környezethasználati engedélyt, b) elutasítja a kérelmet.