Környezetvédelmi joganyag hierarchiája

Átírás

1 Környezetvédelmi joganyag hierarchiája Alkotmány Nemzetközi szerződések EU joganyaga KTV Bírósági határozatok Végrehajtási törvények Kormányrendeletek Kormányrendeletek Kormányhatározatok Államigazgatási határozatok Miniszteri rendeletek Önkormányzati rendeletek Szabványok Önkorm. határozatok

2 A környezetvédelmi törvény és az EU alapelvek összevetése A jelenlegi környezetvédelmi törvény szerint a környezethasználóra vonatkozó, a környezet védelmének alapelvei: elővigyázatosság elve környezeti elemek kímélete, takarékos hazsnálata hulladék keletkezés csökkentése természetes és az előállított anyagok visszaforgatása, újrafelhasználása megelőzés elve a leghatékonyabb megoldás alkalmazása helyreállítás elve köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett károsodás megszüntetéséről és helyreállításáról felelősség elve környezethasználat minimalizálásának elve együttműködés elve tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság elve szubszidiaritás elve (helyi önkormányzat, felügyelőségek)

3 Az egész integráció mozgatórugója a SZUBSZIDIARITÁS elve, amely először a környezetvédelemben jelent meg a különböző hatásköröket azokra a szintekre kell telepíteni, amelyek az adott feladatot a leghatékonyabban tudják megoldani. Ennek folyománya, hogy indokolatlanul nem szabad felső szintre telepíteni döntést és hatáskört

4 A környezetvédelmi törvény célja (1) A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása. (2) A törvény a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelő kereteket teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére és elősegíti a) a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását; b) az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását c) a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást;

5 A törvény célja (folytatás) d) az állam más feladatainak s környezetvédelem követelményeivel való összhangját; e) a nemzetközi környezetvédelmi együttműködést; f) a lakosság kezdeményezését és részvételét a környezet védelmére irányuló tevékenységben, így különösen a környezet állapotának feltárásában, megismerésében, az állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezet védelmével összefüggő feladatai ellátásában; g) a gazdaság működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek a környezeti követelményekkel való összhangját; h) a környezetvédelem intézményrendszerének kialakítását, ill. fejlesztését i) a környezet védelmét, megőrzését szolgáló közigazgatás kialakítását, ill. fejlesztését.

6 A törvény célja (folytatás) (3) E törvény rendelkezéseivel összhangban külön törvények rendelkeznek, különösen: a nukleáris energiáról és a radioaktivitás felhasználásáról a bányászatról az energiáról az erdőkről az épített környezet alakításáról és védelméről a termőföldről a halászatról a közlekedésről, a közlekedés alágazatonként a katasztrófák megelőzéséről és következményeik elhárításáról a területfejlesztésről a vadgazdálkodásról a vízgazdálkodásról a hulladékokról a veszélyes anyagokról

7 A törvény célja (folytatás) (4) Az élővilág változatossága, élőhelyeinek megőrzése, a tudományos, kultúrális vagy esztétikai értékekkel bíró területek, képződmények, létesítmények megőrzése és helyreállítása érdekében - e törvénnyel összhangban külön törvények rendelkeznek: a természet és táj védelméről az állatvédelemről, továbbá az állategészségügyről a növényvédelemről, továbbá a növényegészségügyről a műemlékek védelméről.

8 Alapfogalmak Környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői. Környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete. Természeti erőforrás: a - mesterséges környezet kivételével - társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői. Környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata. Környezet-igénybevettség: a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használat mértéke. Környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe.

9 Alapfogalmak (folytatás) Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. Környezetszennyezettség: a környezetnek, vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota. Környezethasználat: a környezetnek, vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó hatósági engedélyhez kötött tevékenység. Környezetkárosítás: az a tevékenység, amelynek hatására környezetkárosodás következik be. Környezetkárosodás: a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége ill. valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes, vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

10 Alapfogalmak (folytatás) Környezetveszélyeztetés: az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosítást idézhet elő. Környezetre gyakorolt hatás: a környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás. Hatásterület: az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet. Érintett: azon személy, szervezet, aki vagy amely a hatásterületen él, tevékenykedik. Érintett önkormányzat: az a települési önkormányzat, amely az adott környezethasználat hatásterületén illetékességgel rendelkezik. Helyi környezetvédelmi ügy: amelyben a környezet használata és a hatásterület nem terjed túl az érintett települési önkormányzat területén

11 Alapfogalmak (folytatás) Igénybevételi határérték: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, amely kizárja a környezetkárosítást. Kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást. Szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének - olyan jogszabályban meghatározott - mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő. Leghatékonyabb megoldás: a környezeti, műszaki és gazdasági körülmények között elérhető, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó tevékenység.

12 Alapfogalmak (folytatás) Az elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak és a fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatásmérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennek értelmezésében: legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében; az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető; a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik.

13 Alapfogalmak (folytatás) Fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen- és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja; ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését.

14 A környezet védelmét szolgáló állami tevékenység Az állam környezetvédelmi tevékenysége 1. A környezet védelmének jogi szabályozását, a környezet védelmével összefüggő jogok és kötelezettségek megállapítását és megtartásuk ellenőrzését, a környezet védelmének tervezését és irányítását az állami és a helyi önkormányzatok szervei látják el. 2. A környezetvédelem állami feladatai különösen: a) a környezetvédelmi követelmények érvényesítése az állam más irányú feladatai ellátása során; b) a környezet igénybevételének, megóvásának, károsodása megelőzésének, veszélyeztetése megszüntetésének, helyreállításának, illetve állapota fokozatos javításának irányítása; c) a környezetvédelem kiemelt feladatainak meghatározása; d) a környezetvédelmi célok elérését szolgáló jogi, gazdasági és műszaki szabályozórendszer megállapítása; e) a feladatok végrehajtását megalapozó, a környezet állapotát és az arra gyakorolt hatásokat mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- és információrendszer kiépítése, fenntartása és működtetése.

15 A környezet védelmét szolgáló állami tevékenység (folytatás) f) a környezet állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárása, terhelhetősége és igénybevételének mértéke, továbbá elérendő állapotának (célállapot) meghatározása, figyelembe véve a népesség egészségi állapotának mutatóit is; g) a környezetvédelem kutatási, műszaki fejlesztési, nevelési-képzési és művelődési, tájékoztatási, valamint a környezetvédelmi termék- és technológia-minősítési feladatok meghatározása és ellátásuk biztosítása; h) a környezetvédelem gazdasági-pénzügyi alapjainak biztosítása

16 A környezet védelmét szolgáló állami tevékenység (folytatás) A Parlament környezetvédelmi tevékenysége A Parlament a környezet védelme érdekében: érvényesíti törvényalkotó munkájában a környezetvédelmi érdekeket; elfogadja a Nemzeti Környezetvédelmi Programot és kétévente értékeli annak végrehajtását; dönt a Kormánynak a környezet állapotáról szóló beszámolójáról; meghatározza az állampolgári jogok védelmének országgyűlési biztosa környezetvédelmi feladatait; jóváhagyja a környezetvédelmi feladatok megoldását szolgáló forrásokat és ellenőrzi felhasználásukat.

17 A környezet védelmét szolgáló állami tevékenység (folytatás) A Kormány környezetvédelmi feladata: a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése és jogok érvényesítése; a környezetvédelem követelményeinek megfelelő környezetkímélő vagy környezetbarát termékek előállításának, technológiák, létesítmények meg-valósításának, elterjedésének elősegítése; a jelentős környezetkárosodások, illetve a rendkívüli környezeti események (pl. hadgyakorlatok) következményeinek felszámolása, ha a kötelezettség másra nem hárítható; az állam környezeti kártérítési kötelezettsége fedezetének biztosítása és a kötelezettségek teljesítése.

18 A környezet védelmét szolgáló állami tevékenység (folytatás) A környezetvédelemért felelős miniszter feladatai Irányítja: törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt környezetvédelmi tevékenységeket; a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi feladatok végrehajtását; a feladat- és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi igazgatást. Elemzi és értékeli: a környezet állapotát és védelmének helyzetét; a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait; a környezet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű fejlesztésének tapasztalatait; a környezeti veszélyhelyzet kialakulásának megelőzését, valamint a környezeti veszély- és katasztrófahelyzet elhárítását szolgáló környezetvédelmi szakmai tevékenységeket az illetékes szervekkel együttműködve.

19 A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai 1. A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; a Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá; a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását.

20 A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai 2. A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében a települési önkormányzatokkal egyeztetett környezetvédelmi programot készít; előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását; állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezetével kapcsolatban; javaslatot tehet települési önkormányzati környezetvédelmi társulások létrehozására.

21 A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai (folytatás) 3. A települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen: a települési környezet tisztasága, csapadékvíz-elvezetés, a kommunális szennyvízkezelés, gyűjtés, elvezetés és tisztítás, kommunális hulladékkezelés, a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, a helyi közlekedésszervezés, az ivóvízellátás, az energiagazdálkodás, a zöldterület-gazdálkodás, a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatait és előírásait. 4. Települési önkormányzatok közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek.

22 A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai (folytatás) 4. A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik: a füstködriadó terv, a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása, valamint a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos eljárásban való közreműködés. kommunális hulladékkezelés. 6. A polgármester (főpolgármester) levegőtisztaság-védelmi feladatkörébe, illetőleg államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozik: a füstködriadó terv kidolgozása és végrehajtása, a füstködriadó terv végrehajtása során a légszennyezést okozó, szolgáltató, illetve termelő tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetőinek más energiahordozó, üzemmód használatára kötelezése, az üzemeltető tevékenységének, valamint a közúti közlekedési eszközök üzemeltetésének időleges korlátozása vagy felfüggesztése.

23 A környezet védelmének megalapozása Környezetvédelmi információs rendszer és tájékoztatás Környezeti adatok bejegyzése egyéb nyilvántartásokba Környezetvédelmi kutatás, műszaki fejlesztés Környezeti nevelés, képzés, művelődés A környezetvédelem gazdasági alapjai Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat Települési önkormányzati környezetvédelmi alapok A környezet használata után fizetendő díjak Környezetterhelési díj Igénybevételi járulék Termékdíj Betétdíj

24 A környezetvédelmi igazgatás a környezetvédelmi hatósági tevékenység ellátása, így különösen a környezethasználat - e törvényben meghatározott szabályok szerinti - engedélyezése, a környezetért való közigazgatási jogi felelősség érvényesítése; az Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelési, valamint tájékoztatási feladatok ellátása; anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történő minősítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, illetőleg alkalmazásuk engedélyezése; a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok szervezése; a leghatékonyabb megoldás, az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények érvényesítése.

25 A környezetvédelmi hatósági feladatok ellátása 1. A feladatokat első fokon: a helyi önkormányzat hatáskörébe nem tartozó ügyekben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a területi környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban felügyelőség), a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekben - külön jogszabályok rendelkezése szerint - a polgármester, illetve a jegyző az olyan ügyekben, amelyekben a hatósági feladat tárgyát képező vagyontárgy települési önkormányzat tulajdonában vagy többségi települési önkormányzati tulajdonban van, a felügyelőség látja el. 2. A felügyelőség - e törvényben nem szabályozott - feladat- és hatáskörét a Kormány, illetékességi területét a miniszter rendeletben állapítja meg. 3. A felügyelőség a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét érintő környezetvédelmi ügyekben együttműködik az illetékesség területén működő önkormányzati környezetvédelmi hatóságokkal és segíti őket környezetvédelmi feladataik ellátásában.

26 Környezeti hatásvizsgálat A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat szempontjából: környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységnek minősül valamely a Kormány által rendeletben meghatározott létesítmény vagy művelet telepítése, megvalósítása, meglévő létesítmény vagy művelet felhagyása, jelentős bővítése, valamint a technológia- és a termékváltás, illetve ezek jelentős módosítása. kérelmező meghatározott tevékenység kezdeményezője, illetőleg gyakorlója. A hatásvizsgálat előkészítő és (szükségessége esetén e törvény szabályai szerint) részletes vizsgálati szakaszból áll.

27 Környezeti hatásvizsgálat (folytatás) A hatásvizsgálati szakaszok eredményeit a kérelmezőnek előzetes környezeti tanulmányban és részletes környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia. A hatásvizsgálat során fel kell tárni a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek, továbbá a meghibásodás vagy baleset miatt várható környezeti hatásokat is.

28 Előzetes környezeti tanulmány A tevékenység megkezdésének szándékát a kérelmezőnek be kell jelentenie a felügyelőségnek. A kérelemhez előzetes környezeti tanulmányt kell csatolni. Az előzetes környezeti tanulmánynak tartalmaznia kell: a tervezett tevékenység célját, telepítési és technológiai lehetőségeit leírását, a létesítmény szükségességének indoklását, továbbá a tervezett tevékenység elmaradásából származó környezeti követelmények leírását; az a) pontban foglaltak megvalósításából származó várható környezetterhelés és környezeti igénybevétel mennyiségi és minőségi leírását; a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslését, továbbá új telepítés esetén a telepítés helyén a tájban és ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírását; azokat a kérdéseket, amelyek csak további, részletes hatásvizsgálat alapján válaszolhatók meg; azoknak az adatoknak a megjelölését, amelyek törvény értelmében államtitkot, szolgálati vagy üzleti titkot képeznek.

29 Előzetes környezeti tanulmány (folytatás) A felügyelőség az előkészítő szakaszban szakhatóságként bevonja minden esetben: az illetékes természetvédelmi igazgatóságot, illetve nemzeti park igazgatóságot; az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (Directia de Sanatate Publica ) illetékes megyei (fővárosi) intézetét; a külön jogszabályban meghatározott más szakhatóságot.

30 Előzetes környezeti tanulmány (folytatás) A kérelem és az előzetes környezeti tanulmány alapján a felügyelőség: részletes környezeti hatástanulmány benyújtását írja elő, és meghatározza a részletes hatástanulmány készítése során vizsgálandó kérdéseket, illetőleg a rendelkezésre álló adatok alapján meghatározható (kielégítendő) követelményeket; kiadja a telepítés szervezett helye (helyei) szerint illetékes települési önkormányzatok egyidejű tájékoztatásával a tevékenységhez szükséges környezetvédelmi engedélyt, vagy; a hatásvizsgálati eljárás lezárását követően - a külön jogszabályban meghatározott esetben - megindítja az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást, vagy a kérelmet elutasítja.

31 Részletes környezeti hatástanulmány Az előzetes környezeti tanulmány alapján készítendő helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott részletes környezeti hatástanulmánynak a felügyelőség által meghatározott mélységben és részletezettségben tartalmaznia kell: részletes leírást, a választott technológia összehasonlítását a leghatékonyabb megoldással; a hatásterületek behatárolását, ideértve a térképi bemutatásukat is, és e területek környezeti állapotának ismertetését a tevékenység megvalósítása nélküli helyzetben; a környezet állapotában a tevékenység következtében létrejövő változásoknak a környezeti elemekre és az emberi egészségre gyakorolt hatása előrejelzését, értékelését; a környezet állapotának változása miatt várható egészségügyi, gazdasági és társadalmi következmények becslését; a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, illetve elhárító intézkedések meghatározását;

32 Részletes környezeti hatástanulmány (folytatás) a környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módját a tevékenység folytatása során, valamint utóellenőrzésének módját a tevékenység felhagyását követően; a részletes hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrását, a hatásvizsgálatban alkalmazott módszereket, azok korlátait és alkalmazási körülményeit, az előrejelzések érvényességi határait (valószínűségét), a hatások és vizsgálati eredmények értékelésénél felmerült bizonytalanságokat; a felhasznált tanulmányok listáját, a tanulmányokhoz való hozzá férés módját; azoknak az adatoknak a megjelölését, amelyek törvény értelmében államtitkot, szolgálati vagy üzleti titkot képeznek; a nyilvánosság számára közérthető összefoglalót.

33 Részletes környezeti hatástanulmány (folytatás) A felügyelőség a részletes vizsgálati szakaszba bevonja az érdekelt szakhatóságokat. A felügyelőség az ügyben rendelkezésre áló összes adat alapján határoz és kiadja a tevékenység gyakorlásához szükséges környezetvédelmi engedélyt, vagy a kérelmet elutasítja a hatásvizsgálati eljárás lezárását követően - a külön jogszabályban meghatározott esetben - megindítja az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást.

34 A környezetvédelmi engedély tartalma A környezetvédelmi engedély megadására vonatkozó határozatnak tartalmaznia kell: az engedélyes és az engedélyezett tevékenység megnevezését, adatait, továbbá az engedély érvényességi idejét; azokat a környezetvédelmi előírásokat, valamint jogszabályban meghatározott biztosítékadási és céltartalék-képzési kötelezettségeket, amelyek kielégítése az engedélyezett tevékenység telepítésének, megvalósításának, módosításának, végzésének és felhagyásának feltétele; a szakhatóságoknak az engedélyezett tevékenység környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos állásfoglalását; indoklásban részletes ismertetést azokról a körülménykeről, amelyek figyelembe vételével a felügyelőség az engedélyt megadta, illetőleg amelyekre döntését alapította.

35 A környezetvédelmi engedély tartalma (folytatás) A környezetvédelmi engedély iránti kérelmet elutasító döntésnek részletes indoklást kell tartalmaznia, ebben közölni kell azokat a tényeket, megfontolásokat, amelyekre a felügyelőség az elutasítást alapította. Egyben a kérelmezőt tájékoztatni kell, hogy az elutasított kérelemtől eltérő megoldással a tevékenység lehetséges-e, vagy arra az adott térségben egyáltalán nincs lehetőség.

36 Az egységes környezethasználati engedély Az egyes - külön jogszabályban megjelölt - tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a felügyelőség. A környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó, a Kormány által meghatározott szabályokat az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

37 Környezetvédelmi felülvizsgálat Az egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárására és megismerésére, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére környezetvédelmi felülvizsgálatot kell végezni. A felülvizsgálat szempontjából: tevékenységnek minősül valamely - a környezet igénybevételével, veszélyeztetésével vagy környezetszennyezéssel járó - művelet, illetőleg technológia folytatása, felújítása, helyreállítása és felhagyása; érdekelt az előző pontban meghatározott tevékenység gyakorlója. A felügyelőség az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében - teljes körű vagy részleges - felülvizsgálatra kötelezheti a feni bekezdésében meghatározott esetben, továbbá kötelezi, ha környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést észlel.

38 Környezetvédelmi felülvizsgálat (folytatás) A felügyelőség az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében - teljes körű vagy részletes - felülvizsgálatra kötelezi akkor is, ha környezetkárosítást észlel kiemelten védett, védett, illetőleg védőterületen (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint ezek védőövezetei, vízminőség-védelmi terület, hidrogeológiai védőterület, valamint az ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védőterületei), környezetet veszélyeztető, szennyező vagy károsító tevékenységet észlel; a környezetvédelmi engedélyhez, illetőleg egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül kezdett meg vagy folytat; a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak. Ha a felügyelőség a környezetvédelmi felülvizsgálat alatt környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást észlel, akkor az azt okozó feltárt tevékenységet a hatásterületen teljes körűen vagy részlegesen korlátozhatja, illetőleg felfüggesztheti.

39 Környezetvédelmi felülvizsgálat (folytatás) A teljes körű felülvizsgálatnak ki kell terjednie: az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatására; a tevékenység folytatása során okozott környezetterhelések és igénybevételek adatokkal alátámasztott bemutatására; a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletekre, különösen az anyagforgalomra, a be- és kiszállításra, a hulladék- és szennyvízkezelésre; az esetleg bekövetkező meghibásodásból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyező anyagok és energia meghatározására; a környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosodás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására; a tevékenység felhagyása után teendő intézkedésekre.

40 Környezetvédelmi felülvizsgálat (folytatás) A felülvizsgálat során a környezetszennyezés megszüntetésének - s ha ez nem lehetséges - a környezet igénybevétel és szennyezés mérséklésének lehetőségeit és feltételeit meg kell határozni. A felülvizsgálatot az érdekelt saját költségén maga végezheti, illetőleg ilyen vizsgálat végzésére feljogosított személlyel vagy szervezettel végeztetheti. Felelősséggel tartozik a felülvizsgálat hitelességéért, illetőleg a közölt adatok valódiságáért. A felügyelőség, ha ellenőrzése során a felülvizsgálat eredményének hibás voltáról illetve tartalmának részbeni vagy teljes valótlanságáról győződik meg, az érdekelt költségén új felülvizsgálatot végeztet (megismételt felülvizsgálat). Erről az érdekeltet köteles tájékoztatni, az érdekelt pedig köteles a felügyelőségnek, illetve a felügyelőség által megbízott szervezet(ek)nek a kért adatokat szolgáltatni és a kiegészítő méréseket elvégez(tet)ni.

41 Környezetvédelmi felülvizsgálat (folytatás) A határozatnak tartalmaznia kell: 1. A felülvizsgálat eredménye alapján: a tevékenység és az érdekelt megnevezését, valamint a tevékenység célját; a tevékenység folytatásának helyét és hatásterületének behatárolását; a tevékenységet jellemző - a 75. alapján megállapított - adatokat; a tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi előírásokat; a körben a környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérések rendjét, dokumentálását, az ebből származó adatok szolgáltatásának és értékelésének módját; a határozat érvényességi idejét. 2. A felülvizsgálat eredményén túl: a tevékenység folytatásához szükséges intézkedések meghatározását; a környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérőhelyek kialakítását; az intézkedések sorrendjét és azok időbeli ütemezését.

42 Környezetvédelmi felülvizsgálat (folytatás) 3. A tevékenység korlátozása, felfüggesztése, betiltása esetén: a kötelezett megnevezését; a megállapított kötelezettség tartalmát, teljesítésének módját és határidejét; mindazokat a lényeges előírásokat (feltételeket), amelyeket a tevékenység során meg kell tartani, ill. teljesíteni kell; a környezetkárosodás megszüntetésére vonatkozó követelményeket és az azok kiegészítésére alkalmazható általános megoldásokat (azok lehetséges változatait).

43 A környezetvédelmi teljesítményértékelés Az érdekelt tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának megismerésére felmérést végezhet (végeztethet) és - kérelmére - azt a felügyelőség jóvá- hagyja. A felülvizsgálat és a teljesítményértékelés közös szabályai: A felmérés eredményének jóváhagyásakor az illetékes természetvédelmi, illetőleg nemzeti park igazgatóságot, DSP megyei intézetét, valamint az ügyben érdekelt - és külön jogszabályban hatáskörrel felruházott - más hatóságokat szakhatóságként be kell vonni.

44 A környezetvédelmi teljesítményértékelés (folytatás) A felülvizsgálat eredménye alapján a felügyelőség engedélyezi a tevékenység folytatását (a továbbiakban: működési engedély); az engedély megadásával egyidejűleg a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet, korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a tevékenység folytatását, illetőleg az erre a hatáskörrel rendelkező szervnél azt kezdeményezi. A korlátozás és felfüggesztés esetén meghatározza a tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit.