MŰSZAKI, TECHNOLÓGIAI ÉS GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK A 21. SZÁZADBAN

Átírás

1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MÉRNÖKI KAR MŰSZAKI, TECHNOLÓGIAI ÉS GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK A 21. SZÁZADBAN Nemzetközi magyar nyelvű konferenciasorozat december S Z E G E D, M A R S T É R 7.

2 2017-ben 55 éves a mérnökképzés Szegeden

3 Műszaki, technológiai és gazdasági kihívások a 21. században SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MÉRNÖKI KAR DECEMBER 8. PROGRAM és ABSZTRAKT KÖTET Szerkesztette: Pappné Sziládi Katalin Kovács Klaudia

4 Szervezőbizottság Prof. Dr. Rajkó Róbert (SZTE Mérnöki Kar Folyamatmérnöki Intézet, Szervezőbizottság elnöke) Dr. habil. Gál József (SZTE Mérnöki Kar Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet, operatív elnök) Dr. PhD Kis Krisztián (SZTE Mérnöki Kar Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet) Deák Dalma (SZTE Mérnöki Kar Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet) Dr. PhD Nagy Valéria (SZTE Mérnöki Kar Műszaki Intézet) Bencsik Dóra (SZTE Mérnöki Kar Élelmiszermérnöki Intézet) Maczelkáné Minyó Judit (SZTE Mérnöki Kar Dékáni Hivatal) Pappné Sziládi Katalin (SZTE Mérnöki Kar Folyamatmérnöki Intézet) A konferencia honlapja: tmark@mk.u-szeged.hu ISBN: A KÖTET SZERKESZTÉSÉNEK LEZÁRÁSA NOVEMBER 30.

5 Tudományos bizottság SZTE Mérnöki Kar Élelmiszermérnöki Intézet Baráné Dr. Herczegh Ottilia PhD. Dr. Csanádi József PhD. Prof. Dr. Fenyvessy József CSc. Dr. habil. Gyimes Ernő PhD. Dr. Kálmán Miklós CSc. Prof. Em. Matuz János DSc. Dr. Szabó P. Balázs PhD. Prof. Dr. Véha Antal CSc. Dr. Bartók Tibor DSc. Dr. Eszes Ferenc PhD. Prof. Em. Gábor Miklósné CSc. Horváthné Prof. Em. Almássy Katalin CSc. Dr. Krisch Judit PhD. Prof. Em. Soós József PhD. Dr. Szűts Viktória PhD. Dr. Zsarnóczay Gabriella PhD. SZTE Mérnöki Kar Folyamatmérnöki Intézet Prof. Em. Balogh Sándor CSc. Prof. Dr. Hodúr Cecília DSc. Dr. Kertész Szabolcs PhD. Prof. Em. Kovács Erzsébet T. CSc. Prof. Dr. Rajkó Róbert PhD. Dr. Beszédes Sándor PhD. Hovorkáné Dr. Horváth Zsuzsanna PhD. Prof. Dr. Keszthelyi-Szabó Gábor DSc. Dr. habil. László Zsuzsanna PhD. Dr. Veréb Gábor PhD. SZTE Mérnöki Kar Műszaki Intézet Dr. habil. Bíró István PhD. Dr. Gogolák László PhD. Dr. Nagy Valéria PhD. Dr. Sárosi József PhD. Dr. Farkas Ferenc PhD. Dr. Molnár Tamás PhD. Dr. Péter Szabó István PhD. Dr. Simon János PhD. SZTE Mérnöki Kar Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet Dr. Benkő-Kiss Árpád CSc. Dr. Fabulya Zoltán PhD. Dr. habil. Gál József PhD. Dr. Hampel György PhD. Dr. Kis Krisztián PhD. Dr. Lendvai Edina PhD. Dr. Nagy Sándor PhD. Dr. Panyor Ágota PhD. Dr. Székely Andrea PhD. Dr. habil. Zsótér Brigitta PhD.

6 Tartalomjegyzék KÖSZÖNTŐ... I Előadások... E DON toxin mennyiségének változása kovászos tésztában... 1 A kukorica relatív klorofill tartalma, levélterülete és termésátlaga közötti összefüggés vizsgálata monokultúrás tartamkísérletben... 2 Az intermodális közösségi közlekedési központok értelmezése... 3 Napelem hőmérsékletfüggésének kísérleten és szimuláción alapuló vizsgálata... 4 Matematikai, geometriai kompetenciák változása a mérnökképzésben... 5 Kenyérfogyasztási szokások a gluténmentes diétában... 6 Vállalati felelősség: alkalmazottakat célzó belső CSR programok... 7 A lineáris programozási modell alkalmazása a szántóföldi növénytermesztés optimalizálásánál a közvetlen támogatások figyelembevétele mellett... 8 Alkotott vélemény a divat szakmában, illetve a nem divat szakmában dolgozók körében... 9 Mennyire anyagiasak a hazai tinédzserek? Azanyagias attitűd, az egyéni célértékek és a közösségi médiahasználat összefüggései Ivóvízellátó rendszerek vízbiztonsági vizsgálata Celtis taxonok törzsmorfológiájának és növekedésintenzitásának megfigyelése faiskolai és fasori környezetben A közép- és kelet-európai régiók konvergenciájának területi relációi Elektromos autók és töltőpontok kialakításának és használatának vizsgálata Szegeden (ELIPTIC) Háztartási keksz fogyasztási szokásainak vizsgálata a Budapesti Gazdasági Egyetem vendéglátás-szálloda szakos hallgatóinak körében A Magyar tanyák funkció-változásának elemzése Új lehetőségek a kukorica (Zeamays L.) öntözésében Agroturisztikai lehetőségek Izlandon és Norvégiában szolgáltatáslogisztikai nézőpontból Gyógyszertári készlet optimalizálás a fogyásadatok függvényében Etilén-etán szétválasztás szimulálása és paramétervizsgálata Az élelmiszerpazarlás jelentősége és minimalizálási lehetőségei a szállodaiparban... 21

7 A hazai kkv szektor versenyképességének vizsgálata CRM szemléletének tükrében Ökológiai termesztésben alkalmazható talajtakarási módok gyomelnyomó hatása szamócaültetvényben Az értékteremtés koncepciója a Kék óceán stratégiaalkotásban és a lean menedzsmentben A minőségmenedzsment szerepe a logisztikai folyamatok menedzselésében Stratégia a helyi energiák fellelésére és megerősítésére: Turisztikai attrakciók fejlesztése A környezetvédelemmel kapcsolatos hozzáállás különböző középiskolás diákok szegmensei mentén A piacorientáció kulturális és magatartási megközelítésének empirikus összehasonlító elemzése Az abrazív vízsugaras vágás alkalmazhatósága forgácsoló megmunkálási műveletekre Porózus dekoratív kerámiatermékek előállítási lehetőségeinek vizsgálata téglaagyag és alumínium-oxid porok felhasználásával Szemfizikai-és kémiai jellemzők változása tritikálé szülő-utód párosokban Egy soltvadkerti szőlőgazdaság logisztikai problémái Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok és melléktermékek hasznosításának lehetőségei Baktérium készítmény alkalmazásának hatása konténerben nevelt szamóca (Fragaria ananassacv. Joly) terméshozamára Többváltozós folyamatszabályozás vizsgálata R környezetben Gazdasági növekedés és az autonómia követelések összefüggései Klimatikus anomáliák hatása gyümölcsösök tápanyag-gazdálkodására Magyarország és Románia lakossági villamos energia átlagárának alakulása az elmúlt években A teherszállítási logisztika fenntarthatósági vetületei és ezek alapvető kockázatai az elkövetkezendő évekre vonatkozóan A közvetlen értékesítési csatornák és a helyi termékek kapcsolatának területi aspektusai A magyar élelmiszergazdaság jellemzői és kihívásai a XXI. században... 42

8 A gazdasági felsőoktatás hatása a fiatalok pénzügyi kultúrájára PVC/CPE és PVC/PMMA blendek mechanikai tulajdonságainak összehasonlítása Feketerothadás, az új kihívás a szőlő rezisztencia nemesítésében Vilmoskörte párlatok gázkromatográfiás és érzékszervi profilanalitikus eredményeinek elemzése egy- és többváltozós statisztikai módszerekkel Predikciós statisztikai módszerek az ásványvízfogyasztásban előrejelzésében A mérnökképzés evolúciója, avagy a hazai felsőoktatási stratégia implementációjának lehetőségei és tapasztalatai az SZTE Mérnöki Karán A digitalizáció szerepe és lehetőségei a modern mezőgazdasági vállalkozásoknál egy kérdőíves kutatás tükrében Aktív rács keltette turbulencia jellemzőinek meghatározása hődrótos mérési adatok alapján Az európai kikötői teherforgalom koncentrációja A digitális pénzügyi fejlettség alakulása az Európai Unióban A fogyasztói magatartás és a vállalati szerepvállalás összefüggései a termékcsomagolással, valamint az élelmiszerjelölésekkel Egy sertéshús feldolgozó üzem vállalati tevékenységének bemutatása, valamint az új füstöléstechnológiai beruházásával kapcsolatos vállalat gazdaságtani és pénzügyi számításai 54 Poszterszekció... P Magas antocián tartalmú búza genotípusok reológiai jellemzése... 1 Összehasonlító reológiai vizsgálatok Triticum fajok korai szelekciós rendszerének kialakításához... 2 A pálinkakészítés talajvédelmi kihívásai... 3 Mikrohullámú kezelések hatékonyságvizsgálata ésdielektromos mérések alkalmazási lehetőségei szennyvíz és iszapkezelés során... 4 Keverési modellkísérlet búza és tritikálé fajta felhasználásával az egészségmegőrző termékcsalád összetételének kifejlesztéséhez... 5 Saccharomyces cerevisiae oldatok hatása a paradicsom termésmennyiségére és minőségére.... 6

9 A területhasználat változásánaktendenciái a Hármas-Körös vízgyűjtőjén településsoros statisztikai adatok tükrében... 7 Rövid vágásfordulójú energetikai faültetvény pénzügyi teljesítménye... 8 A Papaver rhoes és a Consolida orientalis csírázása nitrogén műtrágyás kezelés hatására... 9 Hőkezelési folyamatok összehangolása Excel VBA szolgáltatásokkal Nagyszilárdságú alumíniumok alakíthatóságának elemzése Logisztikai problémák megoldásának támogatása Excel 2016-ban Excel VBA alkalmazása egy biometriai esettanulmány példáján bemutatva Különböző szemcseméretű durum darák színjellemzőinek és hamutartalmának vizsgálata Mikrohullámú és kombinált előkezelések alkalmazása cellulóztartalmú anyagok lebonthatóságának fokozására A Ludlov és Pridol határmenti lerakódásainak kialakulási feltételei (az Urál hegység szubpoláris nyugati lejtői) A gazdaság térszerkezetének változásai Észak-Magyarországon az ezredforduló után Mérési körülmények hatásának vizsgálata folyadékokdielektromos jellemzőinek meghatározásánál GK Julidur - Kiemelkedő termőképességű, jó minőségű őszi durumbúza Nem keményítő jellegű szénhidrátok jellemzése Triticum fajokban Makardij-Modell fermentlevek szűrésénél PVC/PMMA keverék reológiai viselkedésének meghatározása Mikrokapcsolók élettartamának vizsgálata Különböző típusú hidrotermális ér kristályosodások adrazhnoe-i arany lerakatokban A talaj arzénterhelésének hatása a kísérleti növények arzéntartalmára nehézfémterheléses tartamkísérletben Faforgáccsal társított nyers kaucsuk kompozitok szerkezetének vizsgálata Illó és növényi olajak alkalmazása, mint lehetséges lágyítószerek különböző elasztomer textúrákban... 27

10 Fenton-reakció és ózonos előkezelés összehasonlítása kazein tartalmú modell tejipari szennyvizek membránszűrése során Rövid program... III Részletes program... V 1. SZEKCIÓ... VI 2. SZEKCIÓ... VII 3. SZEKCIÓ... VIII 4. SZEKCIÓ... IX 5. SZEKCIÓ... X 6. SZEKCIÓ... XI Résztvevők, elérhetőségek... XII Térkép... XVI

11 KÖSZÖNTŐ Kedves Kollégánk, Munkatársunk! 2001-ben első ízben rendezte meg a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar jogelődje nagy sikerrel az első Európai Kihívások konferenciáját. Az azóta eltelt évek során ez a konferenciasorozat az egyik legnagyobb létszámú és elismerten magas színvonalú tudományos mustrává, rendezvénnyé vált. Fájó mozzanat azonban, hogy 2012-ben sikerült megszerveznünk a legutóbbi összejövetelt, azóta nélkülöznünk kellett. 5 év után a Mérnöki Kar új vezetése elhatározta, hogy más elnevezéssel, kibővített témaválasztással feléleszti a konferenciát. Összeállt egy nagyon lelkes csapat és megszervezte a Műszaki, technológiai és gazdasági kihívások a 21. században elnevezésű nemzetközi magyar nyelvű rendezvényt. Ennek absztrakt kötetét böngészi most az olvasó. Ezen a konferenciasorozaton is, megtartva a korábbi szokásokat, szekció-előadások és poszterek segítségével mutathatják be eddigi eredményeiket a résztevők. Kötetünkben elsőként a plenáris előadások absztraktjait, majd a szóbeli szekció-előadások, azután a poszter-előadások összefoglalóit szerkesztettük az első szerzők nevének alfabetikus sorrendjét követve. Törekedtünk arra, hogy azokat az adatokat írjuk le, amelyeket a szerzők magukról megadtak (munkahely, doktori iskola, támogató szerv, pályázat stb.), illetve az összefoglalókban megadott információk, tudományos eredmények is a szerzők saját felelősségű közlései. Bár még jócskán a rendezvény előtt vagyunk, nagyon bízunk abban, hogy legalább olyan különleges szóbeli- és poszter-előadásokat élvezhetünk, mint amit az összefoglalók ígérnek. Kívánunk olvasóink számára eredményes betűvadászatot és termékeny, élményekben, beszélgetésekben, vitákban gazdag konferencialátogatást! november Prof. Dr. Rajkó Róbert a Tudományos és a Szervező Bizottság elnöke Dr. habil. Bíró István dékán, a Konferencia elnöke I

12 II

13 E Előadások

14 DON toxin mennyiségének változása kovászos tésztában Ács Katalin 1, Ács Erika 1, Varga Mónika 1,2, Tóth Beáta 1,2, Mesterházy Ákos 1 1 Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged 2 NAIK Szántóföldi Növénytermesztési Osztály Gabonák és a belőlük készült élelmiszerek szabad DON mennyiségét rendeletek szabályozzák annak egészségügyi kockázata miatt. Ismert, hogy a DON toxinok kötött formában is előfordulhatnak, melyek forrásai lehetnek szabad DON képződésnek fermentációs hidrolízis révén. Kísérleteinkben azt vizsgáltuk, hogy a hosszú kovászos technológia miként befolyásolhatja a szabad DON tartalmának mennyiségét. Habár a lisztek előzetes vizsgálata során nem mértünk jelentős mennyiségű ismert kötött, ill. származék DON toxint, mégis szignifikáns DON növekedést (35%) tapasztaltunk már 1 napos fermentációt követően is. Vizsgáltuk, hogy mi lehet az eredete a nagymértékű DON növekedésnek, valamint vizsgáltuk az élesztő mennyiségének befolyásoló hatását a szabad DON megjelenésében. Eredményeink azt mutatják, hogy lehet olyan ismeretlen DON prekurzor, amelyből jelentős mennyiségű DON képes felszabadulni fermentációs folyamatoknak köszönhetően. A kutatásokat a GOP támogatta. E1

15 A kukorica relatív klorofill tartalma, levélterülete és termésátlaga közötti összefüggés vizsgálata monokultúrás tartamkísérletben Bencze Gábor, Futó Zoltán Szent István Egyetem Agrár és Gazdaságtudományi Kar, Szarvas A kísérletünket Szarvason, a Szent István Egyetem Agrár és Gazdaságtudományi Kar Galambosi kísérleti telepén végeztük. Tartamkísérletünkben a különböző arányú (N, P, K) tápelemek növényfiziológiai, termésképzési hatásait vizsgáltuk. A tényezők közötti összefüggéseket 32 tápanyag ellátási szinten mértük. Kísérletünkben vizsgáltuk a kukorica tápanyag-reakcióját a klorofill tartalom változása, a levélterület és a termésátlag alakulása szempontjából. Kísérletünkben a levélterület növekedése szoros pozitív korrelációt eredményezett a termésátlag növekedésével, valamint a kukoricalevél relatív klorofill tartalmával. A tápelemek közül kísérletünkben a legjelentősebb pozitív hatást a nitrogén esetében mértük, a foszfor és a kálium hatásai kisebbek voltak. A publikáció az EFOP SZIE Szarvasi Campusának kutatási és képzési profiljának specializálása intelligens szakosodással: mezőgazdasági vízgazdálkodás, hidrokultúrás növénytermesztés, alternatív szántóföldi növénytermesztés, ehhez kapcsolódó precíziós gépkezelés fejlesztése. című projekt támogatásával jött létre. E2

16 Az intermodális közösségi közlekedési központok értelmezése Bodnár Balázs Debreceni Egyetem Földtudományok Doktori Iskola, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen Az intermodalitás a fenntartható városi mobilitásnak egy lényeges része, mely alapvető fontosságú főként a túlnépesedett városi térségekben. A tanulmány célja, hogy terminológiai megközelítésben maghatározásra kerüljön elméleti síkon, modellszinten és funkcionális összefüggésben is az intermodális közösségi közlekedési központ, mint fogalom. A tanulmány kitér a központok kategorizálásának részleteire is annak függvényében, hogy milyen a központ elhelyezkedése szerinti térség karakterisztikája, milyenek a kapcsolódó közlekedési módok, valamint milyenek a központot használó utasok jellemvonásai. A vizsgálat eredményeként öt fő kategória került elkülönítésre, úgy, mint a Nemzetközi (Interregionális) intermodális központok, a Térségi intermodális központok, az Intermodális csomópontok, a Kiemelt átszállóhelyek és az Átszállóhelyek. E3

17 Napelem hőmérsékletfüggésének kísérleten és szimuláción alapuló vizsgálata Bodnár István Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Elektrotechnikai és Elektronikai Intézet, Miskolc A napelemek üzemi hatásfokát és az általuk szolgáltatott villamos teljesítmény értékét számos tényező befolyásolja. Ilyen tényező a megvilágítás intenzitása és spektrális összetétele, a környezet és a napelem felületi hőmérséklete, a légkör és a napelem felületi szennyezettségének mértéke. Jelen tanulmány egy kereskedelmi forgalomban kapható napelem, hőmérsékleti tranziens hatására bekövetkező feszültség és áramerősség, valamint teljesítmény-változást mutatja be numerikus szimuláció és laboratóriumi mérések segítségével. A hőmérsékleti tranziens vizsgálatok lehetővé tették, hogy jobban megismerjem a napelem viselkedését állandó intenzitású megvilágítás mellett, hűtött és hűtés nélküli működési körülmények között. A mérések során arra az eredményre jutottam, hogy a hőmérséklet növekedése csökkenti a napelem teljesítményét. A szimulációs eredményekkel összehasonlítva jó tendenciális egyezőséget tapasztaltam. E4

18 Matematikai, geometriai kompetenciák változása a mérnökképzésben Bölcskei Attila Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Budapest A nemzetközi irodalomban STEM-ként (science, technology, engineering and mathematics) aposztrofált diszciplinák helyének és szerepének tisztázása, az érdeklődés irányukban való felkeltése a 21. századi oktatás egyik jelentős kihívása. A szerző, matematikus lévén, arra tesz kísérletet, hogy a hazai felsőoktatás vonatkozásában felvázolja azokat a folyamatokat és tendenciákat, amelyek a mérnökképzésben megjelenő matematikai, közelebbről geometriai tartalmakat és kompetenciákat a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendeletben foglaltak tükrében meghatározzák. Előadásunkban külön kitérünk a hazai építészképzés helyzetére, speciálisan bemutatva a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán folyó, térszemlélet fejlesztésével kapcsolatos kutatások eredményeit. E5

19 Kenyérfogyasztási szokások a gluténmentes diétában Csapóné Riskó Tünde Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Debrecen A cöliákia egy autoimmun rendellenesség, melynek kiváltó ágense egy a gabonafélékben (búza, rozs, árpa) található fehérje, a glutén. Ha egy cöliákiás személy gluténtartalmú élelmiszert fogyaszt, szervezete a glutént veszélyes anyagként érzékeli és negatívan reagál rá. A gluténra adott immunreakció során károsodik a vékonybél és akadályozódik a tápanyagok felszívódása. A cöliákia napjaink tudományos eredményei szerint nem gyógyítható, az egyetlen kezelési lehetőség az élethosszig tartó gluténmentes diéta. A cöliákia a világ népességének átlagosan 1 százalékát érinti, diagnosztizálásra azonban minden 10. eset kerül. A kenyér alapvető és igen gyakran fogyasztott élelmiszer, ami alapvetően gluténtartalmú gabonákból készül. Számos közmondásunk, szólásmondásunk is utal a kenyér központi helyére, szerepére a magyar étkezési kultúrában. A gluténmentes termékek piaca folyamatosan bővül, így hazánkban is egyre többféle gluténmentes termék közül tudnak választani a gluténmentes diétát folytatók. Primer kutatásunk során gluténmentes diétát folyatók kenyérvásárlási, -fogyasztási szokásait mértük fel. E6

20 Vállalati felelősség: alkalmazottakat célzó belső CSR programok Csapóné Riskó Tünde, Tóth Eszter Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Debrecen Tanulmányunk középpontjában a belső érintetteket, azaz a munkavállalókat célzó felelős vállalati megfontolások, kezdeményezések, programok állnak. A munkaszervezés, a bérek rendszerének kialakítása és a vállalati résztulajdon-szerzés kérdése mind olyan kérdések, amelyek kapcsán a vállalat kifejezheti munkavállalóival szembeni megbecsülését. A humán erőforrás helyén kezelése egyre inkább aktuális kihívás, hiszen a modern kommunikációs eszközöket és socialmedia csatornákat felvonultató világban pillanatok alatt hitelét vesztheti az a vállalat, amelyik csak a kirakatnak szánt CSR tevékenységével próbál jó színben feltűnni. Célunk a szakirodalmi háttér ismertetése mellett olyan jó vállalati példák, gyakorlatok bemutatása, amelyek mind nagyvállalati, mind KKV szinten megvalósíthatóak. E7

21 A lineáris programozási modell alkalmazása a szántóföldi növénytermesztés optimalizálásánál a közvetlen támogatások figyelembevétele mellett Csipkés Margit Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Ágazati Gazdaságtan és Módszertani Intézet, Kutatásmódszertan és Statisztika Tanszék, Debrecen A szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezetének és jövedelmének egyidejű optimalizálására a lineáris programozást célszerű alkalmazni. A módszer segítségével meghatározható egy olyan optimális vetésszerkezet, amely megfelel a zöldítés feltételeinek, továbbá maximálisan kihasználja a támogatási lehetőségeket, így a lehető legnagyobb jövedelmet biztosítja a gazdálkodó számára. Általános célom az adott üzemméret mellett a lehetséges jövedelem maximalizálása. Első specifikus célkitűzésként a zöldborsó versenyképességét kívánom vizsgálni a termeléshez kötött ipari zöldségnövény termesztésének támogatásával figyelembe véve. Második specifikus cél a földbérlés gazdaságosságának meghatározása a rendelkezésre álló tőke és földbérleti díj mellett. Harmadik célom pedig a támogatások jövedelemre gyakorolt hatásának meghatározása volt. E8

22 Alkotott vélemény a divat szakmában, illetve a nem divat szakmában dolgozók körében Csipkés Margit, Jávor János Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Ágazati Gazdaságtan és Módszertani Intézet, Kutatásmódszertan és Statisztika Tanszék, Debrecen Kutatásunk témájaként egy, a napjainkban igen gyorsan változó, állandó körforgásban lévő jelenséget, a divatot helyeztük a középpontba. Kutatásunkban két csoportot különböztetünk meg: az egyik a divatvilág, míg a másik a nem divatvilágban dolgozók köre. Mivel a divat egyre nagyobb szerepet játszik mindennapi életünkben és egyre nagyobb piaci rétegeket hódít meg, ezért véleményünk szerint a divat jelenlegi helyzetét a magyarországi lakosság körében célszerű felmérni. A téma kihívását jelentette számunkra még, hogy a téma magyarországi szakirodalma nagyon szegényesnek tűnik, és sok szakmai információt csak a nemzetközi irodalomból lehet megtudni. Vizsgálatunk során primer és szekunder adatgyűjtést (majdnem 1000 mintás megkérdezést) is végeztünk, mellyel még jobban meg szerettük volna ismerni a magyarországi lakosok véleményét a témával kapcsolatban. E9

23 Mennyire anyagiasak a hazai tinédzserek? Az anyagias attitűd, az egyéni célértékek és a közösségi médiahasználat összefüggései Debreceni János Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Kar, Vendéglátás Intézeti Tanszék, Budapest Jelent tanulmány az egyéni célértékek és az anyagias attitűd összefüggésit vizsgálja középiskolai tanulmányaikat folyatató tinédzserek körében. A vizsgálat kiterjed a közösségi médiahasználat befolyására, az iskola melletti munkavállalásra és a társadalmi anyagi státusz miatti különbségekre. Az adatgyűjtés júniusában történt négy különböző budapesti középiskolában papíralapú kérdőív alkalmazásával. A minta nem reprezentatív. A megkérdezettek értéklistát (List of Values, Kahle et al. 1986), anyagiasságskálát (Youth Materialism Scale, Goldberg et al. 2003) és a közösségi médiáhasználatra vonatkozóan egy használat és elégedettség skálát (Uses and Gratification Scale, Sheldon & Bryant, 2016) értékelhettek. A közösségi médiahasználat vizsgálata a vizuális közösségi portálok (Facebook, Instagram, Pinterest) használatának okait foglalja magában. Az adatbázis értékei kvantitatív módszerekkel: feltáró faktoranalízis, regresszióelemzés és variancia-analízis kerültek feldolgozásra. Kulcsszavak: anyagiasság, értékek, közösségi média, tinédzserek, munkavállalás E10

24 Ivóvízellátó rendszerek vízbiztonsági vizsgálata Dombay Gábor Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Budapest Az ivóz vízellátás folyamata során különféle közegészségügyi - fizikai, kémiai és biológiai jellegű - veszélyek jelentkezhetnek, amelyek eltérő kockázatú eseményeket reprezentálnak. A közegészségügy kockázatok megelőzés elvén alapuló kezelésére a WHO (Egészségügyi Világszervezet) vízbiztonsági keretrendszert dolgozott ki. A hazai gyakorlatban a 65/2009. (III. 31.) Korm. rendelet hatályba lépésével jogszabályi kötelezettség hárul az üzemeltetőkre a vízbiztonsági rendszer megvalósítása vonatkozásában. Ez az új szemléletrendszer számos kérdést vet fel a mérnöki gyakorlatban a tervezés és üzemeltetés területén, és szükségképpen megjelenik az oktatásban is a mérnökképzés területén. Az vízellátó rendszerek vízbiztonsági vizsgálata komplex megközelítési módszertant kíván meg a mérnököktől, és számos vízellátási kérdés tisztázását teszi lehetővé. Az előadás ennek az eszközrendszernek a lehetőségeit és korlátait mutatja be. E11

25 Celtis taxonok törzsmorfológiájának és növekedésintenzitásának megfigyelése faiskolai és fasori környezetben Ecseri Károly, Schmidt Gábor Neumann János Egyetem, Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar, Kecskemét A Celtis occidentalis, a Celtis occidentalis Magnifica fajta, és a Celtis australis törzs egyenességét és a törzs vastagodásának mértékét vizsgáltuk a Tahi Faiskolában, valamint három budapesti fasorban, két vegetációs perióduson keresztül. A mérések eredményei alapján következtettünk a vizsgált taxonok várostűrő képességére. A Celtis occidentalis a legrosszabb törzsnevelő volt a faiskolában, törzsvastagodása pedig átlagosnak mondható. A Celtis occidentalis Magnifica fajta bonitálási értékei közepesek voltak, törzse igen jól vastagodott, különösen a faiskolai állományban. A Celtis australis a legkiválóbb törzsnevelő mindkét vizsgálati helyszínen, és törzsvastagodása is kiemelkedett a másik két fajhoz-fajtához viszonyítva a faiskolai állományban. Köszönettel tartozunk a kutatás támogatásáért, amely az EFOP A kutatási potenciál fejlesztése és bővítése a Pallasz Athéné Egyetemen pályázat keretében valósult meg. A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg. E12

26 A közép- és kelet-európai régiók konvergenciájának területi relációi Egri Zoltán, Arany Ferenc, Szabó Csaba Szent István Egyetem, Agrár és Gazdaságtudományi Kar, Szarvas A régiók közötti konvergencia az Európai Unió politikai céljainak egyike. Tanulmányunkban ezen jelenség területi sajátosságait vesszük górcső alá az általunk definiált közép- és kelet-európai térségben, regionális megközelítésben. Alapvető célunk a konvergencia általános és térbeli viszonyainak feltárása. Elemzésünk módszertanát az abszolút konvergencia-vizsgálat jelenti, kiegészítve a területi sajátosságokkal (szomszédsági relációkkal). A kutatási fő kérdése arra irányul, hogy miként érvényesül a vizsgált térségben a konvergencia, ill. hogyan járulnak hozzá a térbeli interakciók ehhez a jelenséghez? Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült. E13

27 Elektromos autók és töltőpontok kialakításának és használatának vizsgálata Szegeden (ELIPTIC) 1 Farkas Ferenc, 2 Gál József, 3 Tóth István Tibor 1 Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Műszaki Intézet 2 Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet 3 Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Műszaki Intézet Tágabb és szűkebb környezetünkben is a jelentős autóipari fejlesztéseknek köszönhetően egyre nagyobb figyelem irányul az elektromos meghajtású járművekre. Szegeden sok évtizede közlekednek villamosok és trolibuszok, az utóbbi években önjáró változatban is. Ezzel együtt a lakosság elektromos meghajtású autó vásárlási aktivitása is növekszik, amely egyrészt kedvező környezeti hatásokat okoz a Városban, viszont új feladatokat is tűz ki a megfelelő működtetésük érdekében. A hagyományos üzemanyag-töltőállomások szerepe változik-e meg, egészül-e ki vagy egy egészen más rendszerűenergia utánpótlási módot kell kialakítani? Kérdőíves felmérésünkkel felmérjük a lakosság ez irányú ismeretét, megkérdezzük véleményét és választ keresünk a felmerült kihívásra. Vizsgálatunk egy több éves (H2020) projekt része, amely a közösségi közlekedés mellett az egyéni közlekedés elektromosításának lehetőségeit tárja fel. This project has received funding from the European Union s Horizon 2020 research and innovation programme under grant agreement No E14

28 Háztartási keksz fogyasztási szokásainak vizsgálata a Budapesti Gazdasági Egyetem vendéglátás-szálloda szakos hallgatóinak körében Fekete-Frojimovics Zsófia, Magyarné Horváth Kinga, Lenkovics Beatrix Budapesti Gazdasági Egyetem, KVIK Vendéglátás Intézeti Tanszék, Budapest A kekszek egy kevésbé szembetűnő, ugyanakkor jelentős csoportja a háztartási keksz, amely szinte minden háztartásban megtalálható, készítése és fogyasztása a régi időkig nyúlik vissza. Felmérésünkben kíváncsiak voltunk arra, hogy a mai éves korosztály mennyire ismeri, illetve fogyasztja a kekszeket, ezen csoporton belül is a háztartási kekszeket. Különösen érdekes lehet a fogyasztási szokások alakulása abból a szempontból is, hogy felmérésünket a vendéglátó-szálloda szakos hallgatók körében végeztük 115 hallgató megkérdezésével, ők feltehetően eleve jobban érdeklődnek a sütés-főzés iránt, és valószínűsíthetően jobban ismerik a háztartási kekszek konyhai vagy akár cukrászipari felhasználását. E15

29 A Magyar tanyák funkció-változásának elemzése Ferencz Árpád, Deák Zsuzsanna Neumann János Egyetem, Kecskemét Településfejlesztési és vidékfejlesztési szempontból is fontos tényezőként jelenik meg napjainkban a tanyarendszer kérdése. Munkánkban a magyar Nagyalföld Duna-Tisza közén a legjelentősebb tanyás területet, a Homokhátságot vizsgáltuk. Az alföldi tanyákat funkciójuk szerint gazdasági, lakó és lakatlan funkciókra osztottuk, ezek arányát és jellemzőt mutatja be a tanulmányunk. A hagyományos funkcióval rendelkező mezőgazdasági termelésen alapuló tanyák Magyarországon teljes mértékben visszaszorultak. A legfontosabb változások a tisztán lakófunkció térnyerésében, a tanyák hobbitanyává válásában, a vendégfogadás, idegenforgalom megjelenésében jelennek meg, ezekhez társult az elhagyott, üres tanyák nagyszámú megjelenése. A tanyavilág ügye Magyarországon komplexen kezelendő téma, amelyben kormányzati szinten és a célirányos programok kidolgozásával kell megoldani. Köszönettel tartozunk a kutatás támogatásáért, amely az EFOP A kutatási potenciál fejlesztése és bővítése a Pallasz Athéné Egyetemen pályázat keretében valósult meg. A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg. E16

30 Új lehetőségek a kukorica (Zea mays L.) öntözésében Futó Zoltán, Bencze Gábor Szent István Egyetem, Agrár és Gazdaságtudományi Kar, Szarvas A hazai kukoricatermesztés eredményei a világon tapasztalt hozam és termésmennyiség növekedéstől jelentősen elmaradnak. Hazánkban a kukorica terméslimitáló tényezője a jó vízellátás. A kukorica termésátlaga jelentősen növelhető, ha javítjuk a növény vízellátását. Sok területen csak igen kevés víz áll rendelkezésre a szakszerű öntözéshez. Kísérletünkben csepegtetőszalagos öntözés hatását vizsgáltuk a kukorica termésátlagára. A kísérletet Szarvason, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar, Iskolaföldi kísérleti területén állítottuk be. Vizsgálataink alapján a hozamok 22,3-24,5%-kal növekedtek a kontroll, öntözetlen parcellák eredményeihez képest, mely a vizsgált években a termésátlag növekedése szempontjából már ökonómiailag is gazdaságos volt. A publikáció az EFOP SZIE Szarvasi Campusának kutatási és képzési profiljának specializálása intelligens szakosodással: mezőgazdasági vízgazdálkodás, hidrokultúrás növénytermesztés, alternatív szántóföldi növénytermesztés, ehhez kapcsolódó precíziós gépkezelés fejlesztése. című projekt támogatásával jött létre. E17

31 Agroturisztikai lehetőségek Izlandon és Norvégiában szolgáltatáslogisztikai nézőpontból 1 Gál József, 2 Mucsi Imre, 3 Palotás János Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet 2,3Tudás Alapítvány, Hódmezővásárhely 1 Két északi ország, amelyek távol esnek hazánktól, mégis érdekes turisztikai célpontként tűntek fel a közelmúltban. Ennek oka elérhetőségének egyszerűbbé válása, melyben a széles tömegek számára elérhető árú repülőjegyeket kínáló diszkont légitársaságok szerepe meghatározó. Ezzel egyidőben felmerül annak kérdése is, milyen típusú turizmus lehet előnyös, illetve fenntartható Izlandon és Norvégiában? A választ az országok turisztikai attrakcióinak vonzerejében, azok ismertségében, illetve az adott desztináció más értékeiben kell keresni. Ilyen a helyi természeti értékekre alapozott mezőgazdaság és annak terményeire épültő feldolgozóüzemek, mint kisgazdaságok. Fontos, hogy a fenntarthatóság érdekében az oktatás különböző szintjein megtörténjen a tudatformálás, és mind a fogadó fél, mind az érkező turisták tisztában legyenek a célállomás szemléletével, elvárásaival. EGT finanszírozási mechanizmus ösztöndíj program szakmai látogatások (M1), HU M sz. és HU M sz. projekt. E18

32 Gyógyszertári készlet optimalizálás a fogyásadatok függvényében 1 Gál József, 2 Szentpéteri Zoltán, 3 Rafael Bence Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet 2Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar 3Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar 1 Napjainkban Magyarországon több mint 5000 törzskönyvezett gyógyszer van forgalomban, emellett a gyógyszernek nem minősülő egyéb termékek száma naponta folyamatosan növekszik. A készítmények között van olyan, amit egy átlagos patikában naponta több tucatszor keresnek, de olyan termékre is akad példa, amire évi egyszer lenne csak igény. A heterogén fogyási adatok, valamint a forgalmazott szerek robbanásszerű növekedésének köszönhetően a gyógyszertáraknak egyre nagyobb logisztikai kihívást jelent, hogy a fogyasztói igényeket teljes mértékben, azonnal ki tudják elégíteni. A szektorra jellemző élesedő versenyhelyzet, patikák közötti konkurenciaharc azonban mindinkább kikényszeríti a gyógyszertáraktól a lehető legracionálisabb készlettervezést, ami figyelembe veszi az aktuális keresletet, de kerüli a gazdaságilag veszélyes felesleges készlethalmozást. E19

33 Etilén-etán szétválasztás szimulálása és paramétervizsgálata Kállai Viktória, Szepesi L. Gábor Miskolci Egyetem, GÉIK, Vegyipari Gépek Intézeti Tanszék, Miskolc Az előadásomban bemutatandó vizsgálatban egy etán-etilén szétválasztó kolonna modelljét készítettem el Unisim Design szimulációs szoftverrel. A szeparálás célja az etilénben minél gazdagabb fejtermék kinyerése volt. A modell felállítása után paramétervizsgálatot végeztem a rendszeren, amely során a betáplálás helyének, a refluxaránynak és a nyomásnak a változásaiból különböző következtetéseket vontam le a fejtermék illetve a fenéktermék összetételét illetően. Továbbá vizsgálataim során kitértem arra, hogy különböző fejtermék mennyiségeknél hogyan változik a termék összetétele. A vizsgálatok elsődleges célja az volt, hogy egy optimális megoldást találjak arra az esetre, hogy minél tisztább etilént kapjunk fejtermékként a leginkább energia hatékony módon. "A cikkben/előadásban/tanulmányban ismertetett kutató munka az EFOP jelű Fiatalodó és Megújuló Egyetem Innovatív Tudásváros a Miskolci Egyetem intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztése projekt részeként a Széchenyi 2020 keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg." E20

34 Az élelmiszerpazarlás jelentősége és minimalizálási lehetőségei a szállodaiparban Karakasné Morvay Klára Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Turizmus- Vendéglátás Intézet, Budapest 2017 a Fenntartható turizmus éve, így még nagyobb figyelem irányul a turizmus környezeti hatásainak vizsgálatára. Az Európai Unió körülbelül 88 millió tonna élelmiszer hulladékot termel évente, mely egy főre vetítve mintegy 173 kilogramm (Élelmiszerbank, 2016). A fogyasztók, kereskedők és vendéglátósok ennek 70 százalékáért felelősek. Az ENSZ (Fenntarthatósági Fejlesztési Célok 12.3 pont) a pazarlás 50%-os csökkentését tűzte ki 2030-ig. A kereskedelem már évek óta foglalkozik a kérdéssel, ám a vendéglátó és szállodaipar még az elején jár ennek az útnak. E cikk célja, hogy rávilágítson a pazarlás jelentőségére, és feltárja azokat a kritikus pontokat, ahol a szállodai vendéglátók akár jelentős ráfordítások nélkül is sokat tehetnek a pazarlás csökkentése érdekében. E21

35 A hazai kkv szektor versenyképességének vizsgálata CRM szemléletének tükrében Kasza Lajos, Németh Patrícia Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátó ipari és Idegenforgalmi Kar, Budapest A vállalatok versenyképességének egyik meghatározó eleme az ügyfélkapcsolat menedzsment színvonala, valamint, hogy képesek-e stratégiai szemléletmóddal, tudatos szervezeti magatartással reagálni a folyton és gyorsan változó vevői igényekre. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy mennyire és milyen módon épült be a cégek mindennapjaiba az ügyfélkapcsolat menedzsment, mint szemlélet, valamint, hogy stratégiai szinten milyen célokhoz, elvárásokhoz kapcsolják saját szervezetük versenyképességét. Vizsgáljuk az eredményes beállítódás hatásait a vállalatra csak úgy, mint az ügyfeleik elégedettségére. E22

36 Ökológiai termesztésben alkalmazható talajtakarási módok gyomelnyomó hatása szamócaültetvényben Király Ildikó, Maczkó Márton, Palkovics András, Mihálka Virág Neumann János Egyetem, Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar, Kecskemét Az ökológiai szamócatermesztésben a 2-3 évig fenntartott ültetvényeket előnyben részesítik az egyéves technológiával szemben. A többéves technológia viszont több (növényvédelmi, talajtani) problémát vethet fel. A talajkímélő talajművelési módok között kiemelt jelentősége van a különböző talajtakarási módoknak, melyek akár növényegészségügyi szempontból is kedvezőek lehetnek. Kísérletünkben háromféle talajtakarási mód (agroszövet, szalma, széna) gyomelnyomó hatását értékeltük. Mindhárom talajtakarási mód jelentősen csökkentette a gyomosodást a takaratlan kontroll parcellához viszonyítva. A legnagyobb gyomelnyomó hatása az agroszövetnek volt, viszont ez a talajtakarási mód nehezítette a kísérletben alkalmazott tápanyag-visszapótlási módot (szerves eredetű trágyaféleségek adagolása 2 havonta). Köszönettel tartozunk a kutatás támogatásáért, amely az EFOP A kutatási potenciál fejlesztése és bővítése a Pallasz Athéné Egyetemen pályázat keretében valósult meg. A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg. Köszönet illeti Jezerniczky Dezsőt a kísérletek kivitelezésében nyújtott segítségért. E23

37 Az értékteremtés koncepciója a Kék óceán stratégiaalkotásban és a lean menedzsmentben Kis Krisztián Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar, Szeged Minden üzleti vállalkozás alapvető célja a vevők igényeinek kielégítése nyereség elérésével. A különböző piacokon ugyanakkor egyre élesebb verseny folyik a vállalkozások között a vevők kegyeinek elnyeréséért, ami a vevői elvárások mind magasabb színvonalú kielégítését teszi szükségessé. Felmerül a kérdés: hogyan növelhető a vállalkozások által nyújtott vevői érték, illetve hogyan valósítható meg, hogy egy vállalkozás olyan termékeket vagy szolgáltatásokat kínáljon a fogyasztóknak, amelyeket azok a versenytársak termékeinél inkább hajlandóak megfizetni. A kutatás az előbbi kérdésekre keresi a választ két olyan vállalatvezetési- és szervezési megközelítés, gondolkodásmód, illetve filozófia vizsgálatával, amelynek középpontjában a vevői értékteremtés áll. Az elemzés a Kék óceán stratégia, ami elsősorban piaci stratégia és a lean menedzsment, ami az értékteremtő folyamatok menedzselésének alapja, stratégiai aspektusának lényegi elemeire koncentrál. Bemutatásra kerül a vevői értékteremtés koncepciója, alapelvei és legfontosabb eszközei mindkét megközelítés vonatkozásában, illetve kísérletet teszek a Kék óceán stratégia és a lean menedzsment szinergikus kapcsolódási lehetőségeinek feltárására, illetve azok összekapcsolására, illesztésére. A kutatás legfontosabb eredménye annak felvázolása, hogy a két vizsgált professzionális gondolkodásmód, illetve módszertan miképpen egészítheti ki egymást, hogyan integrálhatók, tovább növelve a vevői értéket, hozzájárulva ezzel a vállalkozások eredményes, hatékony és fenntartható működéséhez. E24

38 A minőségmenedzsment szerepe a logisztikai folyamatok menedzselésében Kis Krisztián Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar, Szeged Manapság egyre többször találkozunk azzal a megállapítással, miszerint vállalkozások sikeres működésének titka: a minőség. E tekintetben lényeges szempontként merül fel a minőség jelentéstartalma, azaz hogy mit is jelent a kifejezés, hogyan értelmezhetjük azt. A tanulmány témájához kapcsolódóan további lényeges szempontként merül fel a minőség és a logisztika kapcsolatának bemutatása és elemzése, azaz hogyan jelenik meg a minőség, a minőségmenedzsment a logisztika mint vállalati funkció és annak menedzselésének folyamatában. A minőségmenedzsment mint holisztikus vállalatvezetési és -szervezési megközelítés a vállalati funkciók, így a logisztika, illetve a logisztikai folyamatok folyamatos javítására törekszik, melynek célja a vállalat versenyképességének javítása a vevői követelmények középpontba állításával. A tanulmány a minőség, minőségmenedzsment és a logisztikai kölcsönhatását vizsgálja, taglalja a minőség, minőségmenedzsment és a logisztika értelmezését, illetve azok kapcsolódását, viszonyát, továbbá a tevékenységek összehangolásának kihívásait mutatja be. E25

39 Stratégia a helyi energiák fellelésére és megerősítésére: Turisztikai attrakciók fejlesztése Kiss Gyula Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Budapest A vidékfejlesztés, a turizmus felfutása és az uniós pénzek az egész országban megépülő projekteket, de legalább is terveket generált. A megvalósult illetve erre váró fejlesztések valós eredményessége jelentős szórást mutat. Ennek oka lehet a pénzügyi és marketing tervek változó minősége, a pozitív jövőkép néha túlzó elvárásokon alapuló prognosztizálása. De legalább ilyen fontos bizonytalansági faktor a tökéletlen építészeti és tájépítészeti koncepcionális. A beinvesztált javak érdektelen, - saját nyelvhasználatom szerint szürkén-homogén elköltése. A bemutatásra kerülő két mintaprojekt példáján meghatározásra kerülnek azon építészeti és környezetépítési stratégiai elvek, melyek betartása jelentősen erősíti a turisztikai vonzerő növelése érdekében létrehozandó vidékfejlesztési munkák hatékonyságát. E26

40 A környezetvédelemmel kapcsolatos hozzáállás különböző középiskolás diákok szegmensei mentén Kiss Virág Ágnes Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Debrecen A fenntartható fejlődés érdekében a közös cél a fogyasztói társadalmat egy tudatosabb életvitellel megismertetni és szokásrendszerükbe implementálni annak normáit. Jelen kutatásban egy napi rutinjaiban és fogyasztói magatartásában még kiforratlan csoportot, a középiskolás korosztályt vizsgáltuk egy 1002 fős kérdőíves felmérés keretében. Korábbi kutatások során már elkülönítettünk négy klasztert a tudatos fogyasztás ismérvei mentén. Ezen a négy klaszteren vizsgáltuk meg kereszttáblás elemzések segítségével, hogy hogyan differenciálódnak az egyes azonos korosztályhoz tartozó csoportok a környezettudatosság és a környezetvédelem kapcsán. Az eredményeink alapján kiderült, hogy eltérőek a gondolkodás- és a viselkedésminták a különböző szintű tudatosságot mutató klaszterekben, így a tudatos életvitel kialakításához szükséges a célcsoportoknak megfelelő kommunikáció, (elsősorban ismeretátadás), illetve a cselekvési lehetőségek biztosítása. E27

41 A piacorientáció kulturális és magatartási megközelítésének empirikus összehasonlító elemzése Kovács Bence, Kontor Enikő, Szakály Zoltán, Polereczki Zsolt Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézet, Debrecen A vállalkozások piacorientációjával kapcsolatos kutatások közel 30 éves múltra tekintenek vissza és még ma sem jelenthető ki, hogy általánosan elfogadottá vált volna egy uralkodó megközelítés. A témakörrel foglalkozó szakemberek és kutatók általában két perspektíva egyikével próbálják megközelíteni és definiálni a fogalmat, vizsgálatunkban e két nézet legelterjedtebb módszereit vetjük össze, a viselkedési alapú MARKOR és a kulturális alapú MKTOR nemzetközileg bemért skálákat. Az összehasonlító elemzés alapját egy országos, reprezentatív, 250 elemű vállalati megkérdezés képezi. A vizsgálat során meghatároztuk a vállalkozások piacorientációját külön a MARKOR és külön az MKTOR skálák alapján, majd a kapott eredményeket összevetettük és értékeltük a szakirodalom alapján feltételezett indikátorváltozók segítségével. A publikáció megjelenését a GINOP azonosítójú, " Életminőség fejlesztése Kelet- Magyarországon: Táplálkozás-, teljesítménybiológiai és biotechnológiai experimentális kutatások és eszközfejlesztések a humán megbetegedések megelőzésére és kezelésére" című projekt támogatta. E28

42 Az abrazív vízsugaras vágás alkalmazhatósága forgácsoló megmunkálási műveletekre Kun- Bodnár Krisztina, Kundrák János Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Gyártástudományi Intézet, Miskolc Napjainkban a vízsugár páratlan a vágási eljárások számos vonatkozásában, és megváltoztatta sok termék gyártásának módját. Az abrazív vízsugár többféle műveletre is képes. A vízsugaras vágás legnagyobb előnye más eljárásokkal szemben, hogy ez egy hideg vágási eljárás, mely nem okoz roncsolódást az anyagban, és gyakorlatilag bármilyen anyag vágására alkalmas. Darabolásra elterjedt a használata. Sokirányú kutatás folyik alkalmazásának kiterjesztésére alakos felületek megmunkálására. A cikk az alternatív abrazív vízsugaras műveletek közül a forgástest megmunkálását tárgyalja részletesebben, hiszen az abrazív vízsugár kiváló tulajdonságai miatt esélyes, hogy ezt az eljárást forgácsoló megmunkálásként is alkalmazzák. A cikkben ismertetett kutató munka az EFOP jelű Fiatalodó és Megújuló Egyetem Innovatív Tudásváros a Miskolci Egyetem intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztése projekt részeként a Széchenyi 2020 keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. E29

43 Porózus dekoratív kerámiatermékek előállítási lehetőségeinek vizsgálata téglaagyag és alumínium-oxid porok felhasználásával Kurovics Emese, Gömze A. László Miskolci Egyetem, Kerámia- és Szilikátmérnöki Intézeti Tanszék, Miskolc Hagyományos téglaagyag és a műszaki kerámiaipari alapanyagként ismert alumínium-oxid felhasználásával a szerzők olyan új kerámia kompozitot fejlesztettek ki, amely felhasználható padlófűtési rendszerek dekoratív burkolására. A porszerű alapanyagokból finom szemcsés fűrészporral több összetétel alkalmazásával keverékeket készítettek, majd egytengelyű porsajtolással henger formájú próbatesteket sajtoltak. A minták égetése 1050 C, 1150 C illetve 1250 C-os maximális hőmérséklettel történt elektromos fűtésű kamrás kemencében. A szerzők által kapott vizsgálati eredmények jól mutatják a keverék összetétel és a hőkezelési körülmények hatását az elkészült próbatestek zsugorodására, porozitására, hővezetőképességére valamint a termék olyan fizikai tulajdonságaira is, mint a szín. "A cikkben ismertetett kutató munka az EFOP jelű Fiatalodó és Megújuló Egyetem Innovatív Tudásváros a Miskolci Egyetem intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztése projekt részeként a Széchenyi 2020 keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg" E30

44 Szemfizikai-és kémiai jellemzők változása tritikálé szülő-utód párosokban Langó Bernadett, Ács Erika, Bóna Lajos Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged Fiatal gabonanövényünk a tritikálé (X Triticosecale Wittmack) sikere a 19. század óta töretlen, ma már több mint 4 millió hektáron termesztik. Elsősorban, mint takarmánynövény van szerepe. A nemesítés alapvető célja az agronómiai jellemzők javítása és kiváló termőtulajdonságokkal rendelkező fajták létrehozása. Kísérleteinkben szülő-utód regresszió analízist végeztünk két generációban n=155 tritikálé genotípus fenotípusos adatainak felhasználásával néhány gazdasági szempontból fontos tulajdonságra. A szemfizikaiés kémiai paramétereket (ezerszemtömeg, szemkeménység, szemátmérő, hektolitersúly, esésszám, fehérjetartalom, sikértartalom) gyors módszerekkel határoztuk meg. Mindkét évben e paraméterekre elvégeztük a genotípusok variabilitásának vizsgálatát is. A vizsgált paraméterek esetén néhány genotípus évjárati stabilitása kiemelkedő volt. E31

45 Egy soltvadkerti szőlőgazdaság logisztikai problémái Lendvai Edina, Nagy Adrienn Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet, Szeged A logisztika napjainkban mindenhol jelen van, és egyre nagyobb figyelmet kap. Az agrobusinessben is megfigyelhető a négy nagy csoport, a beszerzési-, a termelési-, értékesítési- és újrahasznosítási logisztika (Kovács, 2009), melyeket a csemegeszőlő termesztés példáján keresztül mutatunk be. Munkánk során célul tűztük ki egy konkrét szőlőgazdaság néhány adatának elemzése segítségével bemutatni, hogy milyen logisztika problémákba ütközik a szőlő megtermesztés után az értékesítés megvalósítása, a szüreteléstől kezdve a nagybani piacon történő eladásig. A gazdaság Soltvadkerten található, ahol igen sokan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. A környék a borhamisítás miatt sokat vesztett a presztízséből, holott előtte igen népszerű volt ez a tevékenységi kör. A kutatásunkból megismerhető a bevétel és a kiadások, valamint javaslatot teszünk az értékesítés egyszerűsítésére. E32

46 Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok és melléktermékek hasznosításának lehetőségei Lendvai Edina, Slajkó Csilla Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet, Szeged Munkánk során a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok és melléktermékekkel foglalkoztunk, ezen belül különösen a hús-, a baromfi- és a tejipari melléktermékekre helyeztük a hangsúlyt. Interjúkat készítettünk a különböző ágazatokban tevékenykedő élelmiszeripar vállalatok képviselőivel, valamint a melléktermékeket feldolgozó ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt-vel. Kutatásunkkal szerettünk volna egy átfogó képet kapni a vizsgált üzemek hulladékgazdálkodási gyakorlatáról, a jövőbeni beruházások lehetőségéről, illetve egyéb hasznosítási alternatívákról. Ezek ismeretében SWOT analízist készítettünk, melyben rávilágítottunk a fő gondokra, illetve megoldásokat kerestünk azokra. E33

47 Baktérium készítmény alkalmazásának hatása konténerben nevelt szamóca (Fragaria ananassacv. Joly) terméshozamára Mihálka Virág, Palkovics András, Király Ildikó Neumann János Egyetem, Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar, Kecskemét Különböző mikrobiológiai készítmények termésnövelő szerként történő alkalmazása lehetővé teheti az alkalmazott kemikáliák mennyiségének csökkentését. Kevés publikációt találunk azonban kereskedelmi forgalomban levő mikrobiológiai készítmények hatásainak kontrollált körülmények között, megfelelő ismétlésszámban végzett vizsgálataira vonatkozóan. Vizsgálataink célja, hogy kontrollált kísérletek beállításával állapítsuk meg, milyen hatást fejt ki a Bactofil B-10 baktériumkészítmény alkalmazása szamócatermesztésben. Jelen előkíséreltünkben balkonládákba ültetett szamócanövények talaját BactoFil B- 10 (Agrobio) készítménnyel kezeltük, három különböző koncentrációban (1,5 l/ha, 15 l/ha, 30 l/ha), két ismétlésben. Eredményeink alapján konténerben alkalmazva, rövidtávon csak magasabb koncentráció (30 l/ha) kijuttatása esetén mutatkozott számottevő növekedés a terméshozamban. E34

48 Többváltozós folyamatszabályozás vizsgálata R környezetben Mihalkó József, Rajkó Róbert Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet Munkánk első fázisában a többváltozós statisztikai folyamatszabályozás (MSPC) használatához szükséges elméleti ismereteket néztük át. Előző évben az alkalmazható összefüggések alakjait és szerepüket tisztáztuk (Mihalkó és Rajkó, ISAEP 2016). A második fázisban R project-ben megvalósított szimulációs vizsgálatokkal és különböző gyakorlati alkalmazási illusztrációkkal igazoljuk az MSPC előnyeit az egyváltozós statisztikai folyamatszabályozással (USPC-vel) szemben. Emellett főkomponens-elemzéssel (PCA-val) kielemezzük azt, hogy mi okozhatja a jel tartományon kívülre kerülését, illetve bemutatjuk az MYT-felbontás alkalmazását. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma UNKP-17-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült. E35

49 Gazdasági növekedés és az autonómia követelések összefüggései Nagy Andrea Nyíregyházi Egyetem, Gazdálkodástudományi Intézet, Nyíregyháza Az előadásomban megvizsgálom az európai kontinens legújabb autonómia törekvéseit. Leginkább a skót és a katalán népszavazás gondolatának megjelenésével, realitásával kívánok foglalkozni. Tisztázni kívánom, hogy mit is jelent az autonómia, miért vált ki az európai államokban erős érzelmeket. Én az autonómiát az önigazgatás és nem az önrendelkezés fogalmával kívánom összeegyeztetni. További vizsgálat kérdése lehet, hogy ezek a mozgalmak, milyen gazdasági környezetben jelennek meg, illetve erősödnek fel. A vizsgált gazdasági mutatók alapján kijelenthetjük, hogy az autonómia törekvések felerősödése a gazdaság növekedésének követelménye. Az adott államban a többség kisebbség viszonya a javuló gazdasági mutatók alapján változhat, ez akár a teljes elszakadás gondolatához is elvezethet. E36

50 Klimatikus anomáliák hatása gyümölcsösök tápanyag-gazdálkodására Nagy Péter Tamás, Szegedi László Eszterházy Károly Egyetem, Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kar, Vidékfejlesztési és Tájgazdálkodási Intézet, Gyöngyös Az időjárás szerepe a termés mennyiségére és minőségére ősidőktől fogva ismert. A klimatikus hatások évezredeken át hatással voltak a mezőgazdasági termelésre. Napjainkban a gazdálkodóknak meg kell tanulniuk ezekkel az extrém időjárási események együtt élni és ellenük a lehető legjobb technológia alkalmazásával védekezni. Jelen munkámban azt mutatom be, hogy az időjárási hatások az utóbbi évtizedekben felerősödtek, hatásaik a mai - a termés mennyiségre és minőségre érzékeny - korban felértékelődtek. A dolgozatban több éves adatsorok elemzésével azt mutatom be, hogy az extrém időjárási események gyakran ciklikusan visszatérnek és az extrémitásuk fokozódásával hatásaik többéves vegetációs ciklusokra kihatnak jelentősen befolyásolva ezzel a termőhelyen kialakult termés nagyságát és minőségét. E37

51 Magyarország és Románia lakossági villamos energia átlagárának alakulása az elmúlt években Nagy Sándor Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézet, Debrecen Kutatásom során nagymértékű eltéréseket tapasztaltam a lakossági és az ipari villamosenergia-árak görbéje között Magyarország és Románia esetében. Ezért ezen anyagomban részletesen be szeretném mutatni a két ország villamosenergia árának alakulását, illetve azok befolyásoló tényezőit. Kutatásom elindulását az serkentette, hogy az ipari fogyasztók által fizetendő villamosenergia-árak átlaga lényegében évek óta stagnál mindkét országban, addig a lakossági áramár 2011 óta az EU-27-ek átlagában több mint 10 százalékkal emelkedett. Mivel az egyes árak változása az Európai Uniós tagállamonként jelentős különbségeket mutatnak, így célszerű a témával foglalkozni. Kutatásomban az Eurostat adataiból kiindulva próbálok meg tendenciákat és összefüggéseket bemutatni az anyagomban. E38

52 A teherszállítási logisztika fenntarthatósági vetületei és ezek alapvető kockázatai az elkövetkezendő évekre vonatkozóan Nagy Sándor Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet A fenntarthatósági kérdések minden egyes ágazat és szektor szempontjából komoly kihívások elé állítják a döntéshozókat, illetve azokat a szereplőket, akiknek valamilyen közvetlen ráhatása van a folyamatok alakulására. Ezeknek a kérdéseknek a megfogalmazása rendkívül fontos és időszerű; a megfelelő, intelligens megválaszolásuk ugyanakkor hozzájárulhat a globális rendszerek fenntarthatóságához is. Intelligens válaszokon azokat a reakciókat értem, amelyek a korábbi megoldásokhoz hasonlóan versenyképességi előnyöket generálnak az ágazat érintettjeinek. A tanulmány célkitűzése, hogy a választott területre vonatkozóan beazonosítsa a legfontosabb megoldásra váró problémákat, azokat rendszerezően ismertesse, valamint a velük kapcsolatos kockázatokra is rámutasson. E39

53 A közvetlen értékesítési csatornák és a helyi termékek kapcsolatának területi aspektusai Nagyné Demeter Dóra, Szűcs Antónia, Koncz Gábor Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kar, Vidékfejlesztési és Tájgazdálkodási Intézet, Gyöngyös Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a rövid ellátási láncok sikerét mennyiben befolyásolhatja a jelenlegi helyi termék kínálata. Ezentúl pedig az értékesítést biztosító helyi hagyományos piacok, termelői piacok, biopiacok. Az ellátási láncot tehát a termelők és az értékesítési csatorna oldaláról közelítettük meg, két minta területen (Komárom-Esztergom, Heves megye). Mindkét megye területén, elsődleges és másodlagos adatbázisok segítségével mértük fel az említett tényezőket, külön megvizsgálva térbeli eloszlásukat, és az ebből fakadó területi különbségeket. Vizsgálati eredményeinket összevetettük a rendelkezésre álló európai uniós források által kínált pályázati feltétel rendszerrel, lehatárolva a potenciális pályázók körét, a lehetséges REL-ek számát. A kutatást az EFOP Komplex vidékgazdasági és fenntarthatósági fejlesztések kutatása, szolgáltatási hálózatának kidolgozása a Kárpát-medencében " című projekt támogatta." E40

54 A jövő vezetőinek társadalmi felelősségvállalási szemléletmódja Németh Patrícia, Kasza Lajos Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Kar, Vendéglátás Intézeti Tanszék, Budapest Napjainkban a társadalmi felelősségvállalás hazánkban is versenyelőnyt jelenthet a cégek számára a termékek és szolgáltatások piacán, s várhatóan előbb utóbb alapkövetelmény lesz. Kulcsfontosságú feltétel, hogy a cégek ne csak marketingeszközként használják a CSR-t (Corporate Social Responsibility) hanem valódi elköteleződést vállaljanak a fenntartható fejlődés iránt mindhárom perspektívából. Tanulmányunkban arra fókuszálunk, hogyan gondolkodnak a nappali és levelező egyetemista hallgatók, mint a jövő vezetői a társadalmi felelősségvállalásról, illetve mennyire tartják fontosnak a felelősség kérdését a vállalatok gazdasági életében. Összehasonlítjuk a nappali képzésben résztvevő diákok társadalmi attitűdjét a levelező oktatásban tanuló, már cégeknél dolgozó hallgatók hozzáállásával. E41

55 A magyar élelmiszergazdaság jellemzői és kihívásai a XXI. században Panyor Ágota Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet, Szeged A magyar élelmiszergazdaság alakulása kerül áttekintésre a rendszerváltástól az Uniós csatlakozásig, majd az Uniós csatlakozást követően napjainkig. Részletes kitérek az élelmiszerek fogyasztási szerkezetének alakulására és az ebből következő piaci kihívásokra. Továbbá a magyar élelmiszergazdaság problémáit és azok megoldási lehetőségeit vizsgálom az élelmiszertermelés és élelmiszer kereskedelem vonatkozásában. E42

56 A gazdasági felsőoktatás hatása a fiatalok pénzügyi kultúrájára Pintye Alexandra, Kiss Marietta Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézet, Debrecen Kutatásunk célja annak feltárása volt, hogy a célzott pénzügyi-gazdasági képzésben részesülő egyetemi hallgatók pénzügyi kultúrája mutat-e eltérést az ilyen képzésben nem részesülő fiatalokéhoz képest. Eredményeink szerint a gazdasági felsőoktatás pozitív hatását csupán a pénzügyi kultúra egy komponensénél, a pénzügyi ismereteknél lehet egyértelműen kimutatni. A pénzügyi viselkedés (2. komponens) esetén csupán két elem mentén mutattuk ki a gazdasági képzésben való részvétel pozitív hatását, míg a pénzügyi attitűdök (3. komponens) esetében egyáltalán nem tapasztaltuk azt. Mindez alátámasztja a pénzügyi-gazdasági képzés közoktatásba való bevezetésének szükségességét, hiszen az oktatás a későbbiekben már csupán a pénzügyi kultúra látható, felszín feletti részére képes jelentős hatást gyakorolni. E43

57 PVC/CPE és PVC/PMMA blendek mechanikai tulajdonságainak összehasonlítása Román Krisztina, Zsoldos Gabriella Miskolci Egyetem, Kerámia- és Polimermérnöki Intézet, Miskolc A tanulmány célja az egyes PVC blendek mechanikai tulajdonságainak meghatározása és eltérő keverékek tulajdonságainak összehasonlítása. A PVC-t gyakran elegyítik más polimerekkel a mechanikai tulajdonságainak javítása érdekében. A CPE és a PMMA jelentős módosításokat okoz a keverék szerkezetének morfológiájában. A szívóság javítása érdekében CPE-t Klórozott polietilén) és a szilárdsági tulajdonságok hatásának növelésére PMMA [poli(metil-metakrilát)] polimert alkalmaztunk. Bizonyítottan mind a kettő anyag tulajdonság javító hatással rendelkezik, és összeférhető a PVC-vel. A blendeken végzett mechanikai vizsgálatok, mint: szakítóvizsgálat, ütővizsgálat, hajlítóvizsgálat, keménységmérés bizonyítják a szerkezeti változásokat. Az eredmények alapján a PMMA-t tartalmazó keverék ütővizsgálata során az anyag ridegségét, a szakítóvizsgálatból a cellák morfológiájára következtethetünk. E44

58 Feketerothadás, az új kihívás a szőlő rezisztencia nemesítésében Roznik Dóra, Hoffmann Sarolta, Kozma Pál Pécsi Tudományegyetem, Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Pécs A feketerothadás a peronoszpóra és a lisztharmat mellett az egyik legveszélyesebb betegsége a világszerte termesztett szőlőnek, a Vitis vinifera-nak. A megbetegedést a Guignardia bidwellii (Ellis) Viala & Ravaz) észak-amerikai eredetű gomba okozza. A kórokozó a 2000-es évek óta jelent súlyosabb problémát Európa számos borrégiójában a vegyszerhasználat mérséklését célzó törekvések miatt. Hazánkban 2010 óta rendszeresen megfigyelhető kártétele. A növényvédelemben a feketerothadás új kihívást jelent, mert a gomba fertőzésének kedvező meleg, csapadékos években akár a termésveszteség 100%-os is lehet. A Pécsi SZBKI szőlőnemesítési programjának célja a feketerothadás ellenállóság beépítése az innovatív lisztharmat és peronoszpóra rezisztens fajtajelöltekbe. Ezáltal megvalósíthatóvá válna a kiváló minőséget eredményező, permetezés nélküli szőlőtermesztés. Jelen tanulmány célja erről az új kórokozóról szerzett ismeretek, valamint a feketerothadás rezisztencia nemesítéséhez szükséges források kiválasztásának bemutatása. Eddigi vizsgálataink során újabb feketerothadás rezisztencia forrást emeltünk ki a nemesítési programunk számára, a Csillám és a Seyval blanc (Seyve-Villard 5276) fajtákat. E45

59 Vilmoskörte párlatok gázkromatográfiás és érzékszervi profilanalitikus eredményeinek elemzése egy- és többváltozós statisztikai módszerekkel Sipos László 1, Kovács Sándor 2, Nagygyörgy László 3, Lázár János 1, Gere Attila 1, Kókai Zoltán 1 1 Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Árukezelési és Érzékszervi Minősítési Tanszék, Érzékszervi Laboratórium, Budapest 2 Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Ágazati Gazdaságtan és Módszertani Intézet, Kutatásmódszertani és Statisztika Tanszék, Debrecen 3 Wessling Hungary Kft., Budapest A nemzetközi kutatási eredmények azt mutatják, hogy a műszeres analitikai eredmények és az emberi érzékelés paraméterei között nagyfokú korreláció adódik a termékek különböző összetevőire vetítve. Munkánkban célul tűztük ki 6 magánfőzött és 4 kereskedelmi forgalomban kapható vilmoskörte párlat gázkromatográfiás (GC-MS) és érzékszervi profilanalitikus vizsgálatát (ISO 8589). A gázkromatográfiás vizsgálatokat a Wessling Hungary Kft. végezte, míg az érzékszervi profilanalitikus vizsgálatokat (ISO 13299:2016) a Szent István Egyetem érzékszervi laboratóriumában (ISO 8589:2007) szakértői bírálócsoport segítségével (ISO 8586:2012) végeztük. Az egyváltozós elemzésekkel illó komponensenként és érzékszervi tulajdonságonként értékeltük az egyes párlatokat, az érzékszervi bírálói teljesítmény megfelelőségének szoftveres értékelése után (PanelCheck, ISO 11132:2012). Munkánkban külön ismertetjük a sokdimenziós térredukciós módszerek matematikai hátterét (principalcomponentanalysis, PCA; multiplefactoranalysis, MFA), valamint rámutatunk gyakorlati alkalmazásuk feltételeire, lehetőségeire. Eredményeinkben bemutatjuk az érzékszervi és analitikai dimenziók közötti összefüggéseket, melyek során többek között alátámasztottuk, hogy a vilmoskörte vezéraromák (metil-2-transz-4-cisz-dekadienoát, etil-2-transz-4- ciszdekadienoát) szoros kapcsolatban vannak a körte íz érzékszervi dimenziójával. Köszönetnyilvánítás Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült. A kutatás a Bolyai János kutatási ösztöndíj támogatásával készült. E46

60 Predikciós statisztikai módszerek az ásványvízfogyasztásban előrejelzésében Sipos László 1, Gere Attila 1, Kókai Zoltán 1, Kovács Sándor 2, Ladányi Márta 3 1 Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Árukezelési és Érzékszervi Minősítési Tanszék, Érzékszervi Laboratórium, Budapest 2 Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Ágazati Gazdaságtan és Módszertani Intézet, Kutatásmódszertani és Statisztika Tanszék Debrecen 3 Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Biometria és Agrárinformatika Tanszék, Budapest Magyarországon az ásványvízfogyasztás szokásai az elmúlt 40 évben gyökeresen megváltoztak. Az élelmiszerek közül ez a termékkategória produkálta a legnagyobb növekedést ezen időszak alatt, ugyanakkor az utóbbi években a növekedési ütem lelassult. Az ásványvíz kiskereskedelem monitorozását fogyasztás mennyisége, kiszerelés típusa, kiszerelés mérete, márkák részesedése, átlagárak, bolt típusok részesedése az AC Nielsen piackutató végzi, míg az ásványvízfogyasztás kedveltségét és gyakoriságát a GfK Piackutató Intézet Étkezési Szokások című kutatásaiban gyűjti. Kutatásunkban jellemezzük az hazai ásványvíz fogyasztást, valamint statisztikai módszerekkel predikciót végezzük a fogyasztás várható alakulására. Kutatási kérdéseink a következők: 1. Apredikciós modell becslése melyik évtől nem változik számottevően a további évek adatainak ismeretében, azaz mikortól működik rögzített paraméterekkel is megbízható előrejelzésként? 2. A modell alapján a fogyasztás hogyan alakul az elkövetkező években? Az eredményeink alapján 2010 óta a predikciós modell csupán a korábbi évek adataiból is jól becsüli a fogyasztást (RMSE liter/fő/év). A modell a közeli évekre igen pontosan becsül (átlagos RMSEelőre első év=3,01, átlagos RMSEelőre második év=3,58, átlagos RMSEelőre harmadik év=4,42 [liter/fő/év]). A modell alapján a következő 3 évben átlagosan 0,7 liter/fő/év lesz a növekedés, utána következő években a növekedés üteme lelassul, és a telítődést127 liter/fő/év körüli fogyasztási szinttel éri el. Köszönetnyilvánítás Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült. A kutatás a Bolyai János kutatási ösztöndíj támogatásával készült. E47

61 A mérnökképzés evolúciója, avagy a hazai felsőoktatási stratégia implementációjának lehetőségei és tapasztalatai az SZTE Mérnöki Karán Szabó Ferenc Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet Fokozatváltás a felsőoktatásban címmel 2014-ben jelent meg a Kormány új felsőoktatási stratégiája, amely a teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalait kívánta meghatározni a 2030-ig tartó időszakra vonatkozóan. A stratégia 4. Speciális beavatkozási területek c. részében kiemeli a 4.2. Természettudományos, műszaki és informatikai képzések (MTMI), valamint ezen belül a Műszaki képzések fontosságát. A stratégia az egyes speciális beavatkozási területeken részletesen meghatározza a célokat, azok indoklását és a kitűzött célok elérése érdekében szükségesnek tartott akciókat. A mérnökképzés célul kitűzött fejlesztése komoly lehetőségeket és kihívásokat fogalmaz meg a stratégiai menedzsment területén a SZTE Mérnöki Kara számára. A jó stratégia önmagában nem elegendő, annyit ér amennyi abból (és ahogyan) ténylegesen megvalósul. A stratégia implementációjának eddigi tapasztalatai ellentmondásosak, ezeket és a stratégiai célokból fakadó az SZTE Mérnöki Kar számára kínálkozó lehetőségeket kívánja feltárni a kutatás. E48

62 A digitalizáció szerepe és lehetőségei a modern mezőgazdasági vállalkozásoknál egy kérdőíves kutatás tükrében Szabóné Berta Olga Nyíregyházi Egyetem, Gazdaságtudományi Intézet, Nyíregyháza Az digitalizáció egyre nagyobb érdeklődésre tart számot a mezőgazdasági szereplők körében, amelyek segítségével hatékonyabb mezőgazdasági működés, illetve fejlesztés valósítható meg. Az informatikai alkalmazások és a mezőgazdaság viszonya felfedezhető a termelési technológiák összehangolásában, a mezőgazdaság, vagy az ennél tágabb értelmezést jelentő agribusiness árutermelési és piaci igazgatása, valamint a fejlesztések közötti kapcsolat egyértelműen rajzolódik ki. A mezőgazdasággal kapcsolatos információk, mint például az inputok, piacok, ár, infrastruktúra, technológiai változások informatikai ismerete alapvető eszköze lett a mezőgazdasági fejlesztéseknek. Ebbe a folyamatba szerversen integrálódik a precíziós mezőgazdaság, mely, mint a neve is mutatja a mezőgazdasági eszközök működtetésében rejlő tartalékok kihasználásán, a precízebb eszközhasználaton alapul. Az elmúlt időszakban kezdtek elterjedni a rendszer egyes részei hazánkban is szélesebb körben. A tulajdonos számára széleskörű információt szolgáltat a munkavégzési folyamatokról, amit fel tud használni a későbbi döntéshozatalnál, így a menedzsment munkáját is könnyíti, illetve jelentősen befolyásolja. Kutatásom során egy kérdőív segítségével igyekeztem feltérképezni a hazai agrárvállalkozások vezetőit és informatikához való viszonyukat, attitűdjüket. Arra kerestem a választ, mely tényezők befolyásolják az agrárszervezeteket az információs rendszerek, precíziós eszközök használatában. E49

63 Aktív rács keltette turbulencia jellemzőinek meghatározása hődrótos mérési adatok alapján Szaszák Norbert, Szabó Szilárd, Bencs Péter Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Energetikai és Vegyipari Gépészeti Intézet, Áramlás- és Hőtechnikai Gépek Intézeti Tanszék, Miskolc Szélcsatornában történő mérésekhez készülő turbulenciagenerátorok feladata adott minőségű turbulenciájú alapáramlás létrehozása. Ahhoz, hogy a turbulenciagenerátorokat minősíteni lehessen, fontos az általuk létrehozott áramlás finomstruktúráját jellemző paraméterek meghatározása. Az általunk összeállított számítási eljárás a mérési pontokban a turbulencia számos meghatározó jellemzőjének kiszámítását tette lehetővé. A mérések és számítások eredőjeként a jellemzők térbeli eloszlása is meghatározhatóvá vált. Kiemelendő az eljárás komplexitása, azaz jelentős számú jellemző érték előállítása. Ezek segítségével különböző szempontok szerint jellemezhető a turbulens sebességtér. A kialakított számítási eljárást sikerrel alkalmaztuk különböző típusú turbulenciagenerátorok jellemzésére és összehasonlítására. A cikkben ismertetett kutató munka az EFOP jelű Fiatalodó és Megújuló Egyetem Innovatív Tudásváros a Miskolci Egyetem intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztése projekt részeként a Széchenyi 2020 keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. E50

64 Az európai kikötői teherforgalom koncentrációja Székely Andrea Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet, Szeged Az európai közlekedési hálózatokat a forgalom növekvő koncentrációja jellemzi. Különleges helyzetben vannak a tengeri teherkikötők, hiszen ezek eleve a kontinens szűk területén, a tengerpartokon helyezkednek el. A tanulmány célja, hogy a kikötőkben ki- és berakott áruk mennyiségének területi koncentrációját vizsgálja azokban a régiókban, amelyek rendelkeznek tengeri kikötővel. A rendelkezésre álló adatok az ezredforduló utáni időszak tendenciáinak elemzését is lehetővé teszik, így nem csupán helyzetképet kapunk a koncentrációról, de annak dinamikájára is következtetéseket vonhatunk le. Az elemzés a területi statisztika széles körben használt koncentrációs mérőszámainak segítségével készült. E51

65 A digitális pénzügyi fejlettség alakulása az Európai Unióban Szüle Borbála Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest Az infokommunikációs technológiák fejlődése napjainkban a pénzügyi szektorra is hatással van. A pénzügyi szolgáltatások esetében az internetes ügyintézés az utóbbi években egyre elterjedtebbé vált, és a FinTech szolgáltatások jellemzői akár a pénzügyi szektor stabilitását is befolyásolhatják. Jelen tanulmány fő célja annak feltérképezése, hogy az internetes ügyintézési módszerek elterjedtségének néhány indikátora alapján hogyan alakult a digitális pénzügyi fejlettség az Európai Unióban. A tanulmány elsősorban a 2016-ra és 2011-re vonatkozó régiós adatok összehasonlításával szeretne hozzájárulni a korábbi szakirodalomhoz. Az elemzésben szereplő indikátorokkal végzett faktoranalízisek egyik fő eredménye, hogy a magyar régióknak a hozzájuk hasonlónak tekinthető európai uniós régióktól számított digitális fejlettségi különbsége 2011 és 2016 között csökkent. E52

66 A fogyasztói magatartás és a vállalati szerepvállalás összefüggései a termékcsomagolással, valamint az élelmiszerjelölésekkel Zsótér Brigitta, Borbíró Cintia Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet, Szeged Kutatási célunk volt, hogy a vállalati gazdaságtanon belül a marketing egy fontos szegmensével kapcsolatban felmérést készítsünk. Célunk volt megvizsgálni az élelmiszerek jelölésének és az élelmiszer csomagolásának hatásait a fogyasztói magatartás függvényében. Primer kutatáshoz kérdőíveket töltettünk ki 4 járásszékhelyen, városonként 100 emberrel. A megkérdezettek rendkívül árérzékenynek bizonyultak és LOHAS értékek tipikus elemei, mint szempontok a vásárlás során az utolsó helyekre kerültek. A termék eredetének és a nyomon követettségének fontossága nem élvez prioritást a vásárlás során, azonban kis mértékben ugyan, de a fogyasztói bizalmat és a termék értékét, minőségét véleményük szerint növeli, bár mindezzel kapcsolatosan a fizetési hajlandóság nagyon alacsony. A legtöbben megnézik ezt az információt és tudják is hol kell keresni a terméken. A 25 évnél fiatalabb fogyasztók számára a legfontosabb a csomagolás és a márka. A jótékonysági szempontok a vásárlás során az iskolai végzettségtől függetlenül mindig alul maradtak. Új termék esetén a legtöbben a gyártót is megtekintik a csomagoláson, valamint beigazolódott, hogy az egészségre vonatkozó állításokat nagyobb arányban tekintik meg a nők a vizsgált megkérdezettek alapján. Támogatónk az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a Nemzeti Tehetség Program (NTP HHTDK ). E53

67 Egy sertéshús feldolgozó üzem vállalati tevékenységének bemutatása, valamint az új füstöléstechnológiai beruházásával kapcsolatos vállalat gazdaságtani és pénzügyi számításai Zsótér Brigitta, Túri István Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet, Szeged A sertéstenyésztés, illetve a sertéshús-termelés és feldolgozás valamint ezek logisztikája egyre nehezebb helyzetben van napjainkban. Ezt figyelembe véve egyre nehezebb egy vállalatnak egy sertéshús feldolgozó üzemet beindítania és működtetnie, úgy, hogy az gazdaságos is legyen. Egy ilyenfajta üzem logisztikai folyamatainak fontos része a füstölő rendszer, mely a feldolgozott hústermékeknek nem csupán ízét, hanem illatát, illetve tartósságát is meghatározza. Egy füstölő rendszer gazdaságossági számításait végeztük el a megtérülési idő, a diszkontált megtérülési idő, a nettó jelenérték, a belső kamatláb és a jövedelmezőségi index kiszámításával. Ezeket a 20, a 40, a 60, a 80 és a 100 százalékos kibocsátási szintnél vizsgáltuk meg. Ezen számítások elvégzése után megállapítható, hogy a 60 százalékos szinttől kezdődően jövedelmező a beruházás. Támogatónk az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a Nemzeti Tehetség Program (NTP HHTDK ). E54

68 Poszterszekció P

69 Magas antocián tartalmú búza genotípusok reológiai jellemzése Ács Erika, Kovács Zsuzsa, Ács Katalin, Langó Bernadett, Szabóné Czank Bernadett, Cseuz László, Matuz János Gabonakutató Nonprofit Kft. Szeged, Magyarország A gabonafélék fogyasztása meghatározó az egészségünk megőrzése, javítása szempontjából. A Gabonakutató gazdag genetikai háttérrel, nagy nemesítői tapasztalattal évtizedek óta foglalkozik speciális igények kielégítésére is alkalmas növényfajták előállításával. Az elmúlt másfél évtized nemesítői tevékenységének eredményeként, hazánkban elsőként került sor magas antocián tartalmú búza genotípusok nemesítésére. Jelen kísérletünk célja, hogy 2 kék és 3 bíbor búza genotípus humán felhasználás szempontjából meghatározó reológiai jellemzőit megismerjük, ill. a felhasználási területnek megfelelő genotípusok kiválasztásához ismereteket szerezzünk. A 3 éves kísérlet eredményei alapján a fehér liszteknek nagyrészt igen kiválóak a reológiai tulajdonságai. A teljes kiőrlésű lisztek minősítésekor nagyobb genotípus és évjárathatást tapasztaltunk, a reológiai jellemzők általános gyengülése mellett. Találtunk önálló gépi feldolgozásra is alkalmas, ill. csak keverékekben történő alkalmazásra ajánlható genotípusokat. A teljes kiőrlésű lisztekből készült próbacipók térfogata mintegy %-kal kisebb volt a fehér lisztek cipóinál. A munkát a GINOP pályázat támogatta, melyet ezúton is köszönnek a szerzők. P1

70 Összehasonlító reológiai vizsgálatok Triticum fajok korai szelekciós rendszerének kialakításához Ács Katalin, Kovács Zsuzsa, Szabóné Czank Bernadett, Cseuz László, Ács Erika Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged Nemesítési programok minőségi szelekciójának korai elvégzéséhez ma már különböző mikrovizsgálati módszerek állnak rendelkezésre. 24 Triticum genotípus komplex vizsgálatával kerestük azokat a mikrovizsgálati lehetőségeket, melyek segítségével az F3 generációban már jó közelítéssel szelektálhatunk reológiai jellemzőkre. Farinográfos, extenzográfos és alveográfos vizsgálatok minőségi eredményeit vetettük össze Kieffer vizsgálattal és 4 különböző, módosított mikrográfos módszerrel. Mintegy 29 minőségi bélyeg első éves elemzésére került sor. Az első eredmények azt mutatták, hogy megfelelő mikrovizsgálati módszerrel nagy valószínűséggel (r=0,8<) lehet következtetni bizonyos reológiai paraméterekre. A kísérlet további folytatása szükséges néhány fontosabb genotípus bővítésével, ill. az évjárathatás megismerése céljából. A kutatásokat a GINOP pályázat támogatta. P2

71 A pálinkakészítés talajvédelmi kihívásai 1 Barczi Attila, 2 Nagy Valéria 1 Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő 2 Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Szeged A pálinka Magyarországon a Hungarikum Bizottság döntése értelmében márciusa óta hungarikumnak minősül. A pálinkakészítés (erjesztés és lepárlás) melléktermékeként 1 hlf alkohol előállítása során ~27,5 liter cefremoslék keletkezik. Beltartalmi tulajdonságai lehetővé teszik a további mezőgazdasági célú hasznosítást, bizonyos feltételekkel tehát a termőföldre történő kihelyezés is megvalósítható. Tulajdonságait tekintve a cefremoslék erősen savas kémhatású, jelentős K és P tartalommal bír, továbbá a lepárlási technológiából eredően a fémtartalom is korlátozó tényező lehet a termőföldi hasznosításnál. Laboratóriumi vizsgálatok, valamint helyszíni talajvizsgálatok segítségével meghatározható az a kihelyezhető mennyiség, amely környezet- és talajvédelmi szempontból nem jelent kockázatot, ugyanakkor a növénytáplálást is szolgálja. A termőföldre történő kihelyezés korlátai a pálinkakészítés melléktermékének tekintetében tehát a cefremoslék beltartalmi mutatói, azonban problémát jelent még a késő őszi és téli tilalmi időszak, amikor pálinkakészítés még zajlik, de a cefremoslék a talajra már nem helyezhető ki. P3

72 Mikrohullámú kezelések hatékonyságvizsgálata és dielektromos mérések alkalmazási lehetőségei szennyvíz és iszapkezelés során Beszédes Sándor, Kovács Róbertné, Keszthelyi-Szabó Gábor, Hodúr Cecilia SZTE Mérnöki Kar Folyamatmérnöki Intézet, Szeged A mikrohullámú energiaközlésnek, mint előkezelési műveletnek, az anaerob fermentáció hatékonyságát fokozó hatását kommunális fölösiszapok esetében már bizonyították. Más típusú, magas szervesanyag tartalmú iszapok és szennyvizek esetében azonban további kutatások szükségesek a hatékonyság és energetikai megtérülés vizsgálata céljából. Különösen a későbbi félüzemi- és ipari alkalmazások fejlesztését lehetővé tevő folytonos anyagáramú kísérleti eredmények hiányoznak. Kutatásunkban a folytonos anyagáramú mikrohullámú előkezelésnek az élelmiszeripari eredetű szennyvizek és ezek iszapjainak anaerob és aerob körülmények közötti biológiai lebonthatóságára, valamint a szubsztrát hozzáféréssel összefüggő, vízoldhatóságot jellemző paraméterek változására gyakorolt hatásait, és a kezelések energetikai mutatóit elemezve. Mindezek mellett a biológiai lebonthatóságot és iszapok szerkezeti változását jelző mutatók és a dielektromos jellemzők közötti összefüggéseket vizsgáltuk. P4

73 Keverési modellkísérlet búza és tritikálé fajta felhasználásával az egészségmegőrző termékcsalád összetételének kifejlesztéséhez Czank Bernadett, Kovács Zsuzsa, Cseuz László, Ács Péterné Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged Munkánk célja, hogy a Gabonakutató Nonprofit Kft. által nemesített búza és tritikálé fajtákban lévő beltartalmi, reológiai sajátosságokat, előnyöket felhasználva olyan célkeverékeket, termékcsaládot állítsunk elő, amelyek egészségmegőrzés céljából készülnek. A GK Bakony - GK Arató, a GK Ígéret GK Arató, valamint ezek GK Maros tritikálé fajtával készült 10 %-os léptékű keverékeit hoztuk létre, ill. vizsgáltuk azok minőségi tulajdonságait. A lisztvizsgálati módszerek közül megnéztük a lisztek és lisztkeverékek sikértartalmát, esésszámát, vízfelvevő képességét, és próbacipó jellemzőit. A technológiai minőségvizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a vízfelvevő képesség arányosan nőtt a Bakony, ill. az Ígéret %-os arányának függvényében. A tészta stabilitásaszinergens hatás szerint módosult a matematikai átlagok szerinti várt értékekhez képest. A Bakony Arató keverékekben %-os keverési arány mellett (17,9 min), Ígéret Arató esetén %-nál (18,6 min) kaptuk a legstabilabb tésztaszerkezeteket. A Bakony Arató keverékekből készült cipók térfogatai %-os keverési aránynál mutatták a maximumot (1021 cm3), míg az Ígéret Arató keverékekben a cipótérfogatok nagyobb szórását tapasztaltunk. Az eddigi kísérletek alapján mintegy 20 %- os adagolási arányig jól alkalmazható a GK Maros a keverékek enzimatikus tulajdonságainak optimalizálásához. A munkát a GINOP pályázat támogatta. Kulcsszavak: liszt keverék, modellkísérlet, egészségmegőrzés, tritikálé P5

74 Saccharomyces cerevisiae oldatok hatása a paradicsom termésmennyiségére és minőségére. Csambalik László, Tóbiás Andrea Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszéke, Budapest Számos kutatás igazolja a levélfelületre kijuttatott élesztő oldatok termesztett növényekre gyakorolt pozitív hatásait, vegetatív fejlődést elősegítő hatását. Kísérletünk célja egy olyan, ökológiai paradicsomtermesztésben alkalmazható gyakorlati módszer kidolgozása S. cerevisiae élesztőgomba felhasználásával, amely kis- és közepes gazdaságméretnél egyszerűen alkalmazható, és számottevő termésnövekedéssel jár. Egy nagyobb kutatás részeként, instant élesztő, illetve S. cerevisiae NCAIM Y törzsgyűjteményi anyag felhasználásával, két gyakorisággal és koncentrációban (0,1 és 1% v/v) elcitor oldatot juttattunk paradicsom lombozatára. Az alkalmazott kezelések hatására 5-30%-kal növekedett a piacképes bogyók mennyisége. A termésminőségre a legkedvezőbb hatást az 1%-os, háromszor kijuttatott törzsgyűjteményi oldat gyakorolta. AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA ÚNKP-17-4 KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG PROGRAMJÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT P6

75 A területhasználat változásának tendenciái a Hármas-Körös vízgyűjtőjén településsoros statisztikai adatok tükrében Csengeri Erzsébet, Darida András, Kepenyes Réka Szent István Egyetem, Agrár és Gazdaságtudományi Kar, Szarvas A Hármas Körös vízgyűjtő területe jelentős változásokon ment keresztül a török megszállás óta. Korábban kiterjedt mocsarak és lápok uralták a területet, az itt élő lakosság e táj szolgáltatta, javakból alakította első gazdálkodási formáját. A táj arculatának megváltozása az első árszabályozásokhoz köthető, amikor a körösök mentesítését, töltések árapasztók, csatornák megépítésével végezték. Ezt követő év (1863), mint aszályos év, került be a történelemkönyvbe. A kiszárított területeken megkezdődik a szántóföldi gazdálkodás, a nedvesebb területeken gyümölcsösök, rétek, legelők alakultak. Ezen tájszerkezeti változások dinamikáját nyomon követhetjük, topográfiai térképek, légifelvételek segítségével. Jelen tanulmányban a Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény településsoros adatain keresztül vizsgálhatjuk a bekövetkezett változásokat. P7

76 Rövid vágásfordulójú energetikai faültetvény pénzügyi teljesítménye Deák Zsuzsanna, Ferencz Árpád Neumann János Egyetem, Kecskemét A biomassza könnyen hozzáférhető, megújuló és környezetbarát energiaforrás. A megújuló szerves anyagok energetikai célú felhasználása világszerte növekvő tendenciát mutat, így Magyarországon is. Az erdészeti ültetvények, melyek különböző, nagyszámú, gyorsan növő lombhullató fafajtát tartalmaznak és homogén, helyileg rendelkezésre álló nyersanyagot tudnak biztosítani, széles körben elterjedtek. Kutatásaink során egy rövid vágásfordulójú energetikai faültetvény pénzügyi életképességét vizsgáltuk a kunsági régióban. Mind az EU, mind Magyarország gazdaságilag ösztönzi a bioenergia-termelő létesítmények létrehozását. Eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgált vállalkozás nem termelt volna nyereséget támogatások nélkül. Számos akadály áll fenn a gazdálkodók előtt: például a kezdeti magas tőkeigény, a betakarítási módszerek technológiai hiányosságai, a magas logisztikai költségek, illetve az elfojtott értékesítési árak. P8

77 A Papaver rhoes és a Consolida orientalis csírázása nitrogén műtrágyás kezelés hatására Ecseri Károly, Honfi Péter Neumann János Egyetem, Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar, Kecskemét Vizsgálatunkban két szántóföldi vadvirág ammónium-nitrátos kezelésének hatását vizsgáltuk az állományokról gyűjtött magok csírázóképességén keresztül. A termesztő-berendezésben végzett magvetési kísérlet során a Papaver rhoeas esetében a 12 és 24 g/m 2 -es kezelések negatív hatásúnak bizonyultak a kontroll állományhoz képest a vizsgált paraméterek tekintetében. A Consolida orientalis fajnál elhúzódó magfejlődést tapasztaltunk. A csírázásdinamikai elemzés során a legnagyobb műtrágya dózisban részesült állományról gyűjtött propagulumok értékei voltak gyengébbek, a többi kezelés pozitív hatású volt a kontrollhoz viszonyítva. Köszönettel tartozunk a kutatás támogatásáért, amely az EFOP A kutatási potenciál fejlesztése és bővítése a Pallasz Athéné Egyetemen pályázat keretében valósult meg. A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg. P9

78 Hőkezelési folyamatok összehangolása Excel VBA szolgáltatásokkal Fabulya Zoltán Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet, Szeged A táblázatkezelő programok használata nagymértékben felgyorsítja az adatváltozások hatására szükséges újraszámítások elvégzését. Konzervek hőkezelési folyamatainak összehangolása során így lehetőségünk van az egyes folyamatok kezdési időpontjának késleltetésével, hogy a gőz-, és a vízfelhasználási csúcsokat figyelemmel kísérhessük akár diagramok segítségével vizuálisan is. Az Excel Visual Basic forapplication megfelelő keretet biztosít arra is, hogy felhasználóbarát kezelőfelületet alakíthassunk ki, mellyel akár egy egyedi felhasználói program megjelenését és kezelésének kényelmét biztosíthatjuk. Így az informatikában járatlanok is könnyen használható, programként működő alkalmazással dolgozhatnak. P10

79 Nagyszilárdságú alumíniumok alakíthatóságának elemzése Gál Viktor Miskolci Egyetem, Miskolc Az autóipari anyagok és technológiák fejlesztését, az utóbbi néhány évtizedben, alapvetően befolyásolták az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások. Ezen törekvés kielégítésének egyik lehetősége a járművek tömegének redukálásával elérhető károsanyag kibocsájtás csökkenése. A tömegcsökkentés viszont nem járhat együtt a biztonsági elvárások csökkenésével, ezért a felhasznált anyagok szilárdságát növelni kell. Az alumínium, az acélhoz viszonyított kisebb sűrűsége által, megoldást jelenthet a tömegcsökkentés tekintetében. Az utasbiztonsági előírások miatt azonban, ezen a területen csak a nagyszilárdságú ötvözött alumínium lemezek jöhetnek szóba melyeknél a nagy szilárdsági tulajdonságokhoz viszonylag korlátozott alakíthatósági tulajdonságok tartoznak. Ez a kis alakváltozó képesség komoly műszaki kihívás elé állítja a karosszéria elemek alakadásával foglalkozó mérnököket. Publikációmban ezen ellentmondás feloldására kifejlesztett ún. HFQ eljárás bemutatását tűztem ki célul. P11

80 Logisztikai problémák megoldásának támogatása Excel 2016-ban Hampel György Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet, Szeged A logisztika interdiszciplináris tudomány, számos területhez köthetően találkozhatunk vele. Energia, (alap)anyagok, félkész- és késztermékek, személyek, információk rendszeren belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezésével, vezérlésével, szabályozásával, ellenőrzésével megvalósításával foglalkozik. Ma már a vállalkozások számítógépes függőségéről beszélhetünk. Számítógépes támogatás nélkül, ha nem is lehetetlen, de meglehetősen nehéz egy vállalkozás folyamatait tervezni, kézben tartani, irányítani. Az irodai programcsomagok részeként elérhető táblázatkezelők (is) alapfelszereléssé váltak a vállalati környezetben. Jelen publikáció célja bemutatni, hogy logisztikai problémák megoldásához hogyan járulhat hozzá egy korszerű, mai igényeknek megfelelő táblázatkezelő. P12

81 Excel VBA alkalmazása egy biometriai esettanulmány példáján bemutatva Hampel György Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet, Szeged A táblázatkezelő programok számos funkcióit sokszor nem ismerjük és csak csekély hányadát alkalmazzuk mindennapi munkánk során, pedig sokszor segítené munkánkat, ha ismernénk és tudnánk alkalmazni azokat. Ebben az esettanulmányban bemutatásra kerül, hogy az Excel Visual Basic forapplications funkciója segítségével pár óra alatt elsajátítható programozói ismeret birtokában milyen nagy fegyver lehet a kezünkben az egyébként monoton ismétlődő számítási feladatok gyors elvégzésére. Egy termény két termesztési módjának összehasonlítására mért 44 kémiai összetevő mennyiségének kiértékelése során csaknem félezerszer végrehajtott statisztikai számítás eredményét kapjuk meg összesítve, táblázatba rendezett formában az elkészített VBA programmal. P13

82 Különböző szemcseméretű durum darák színjellemzőinek és hamutartalmának vizsgálata Horváth Zsuzsanna Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet, Szeged A durum búzából készült darák egyik fontos minőségi jellemzője a szín, hiszen ezekből tojás hozzáadása nélkül készítenek tésztát. Munkánk során azt vizsgáltuk, hogyan befolyásolja a durum búzából készült őrlemények műszerrel mért színjellemzőit, illetve hamutartalmát a szemcseméret. Elemeztük továbbá a hamutartalom és a színjellemzők összefüggését. A szín jellemzésére a CIELab színtérben értelmezett L*, a*, b* színkoordinátákat alkalmaztuk. A méréseket Hunter MiniScan színmérő műszerrel végeztük. Megállapítottuk, hogy a színjellemzőket szignifikánsan (p<0,01) befolyásolja a szemcseméret. L* koordináta csökken, a* és b* koordináta, illetve YI sárgasági index nő a szemcseméret növekedésével. Az eredmények azt is mutatták, hogy a hamutartalom és az egyes színjellemzők között szignifikáns (p<0,05) lineáris kapcsolat van. P14

83 Mikrohullámú és kombinált előkezelések alkalmazása cellulóztartalmú anyagok lebonthatóságának fokozására Jákói Zoltán Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet, Szeged A kutatásunk célja a mikrohullámú-, a kémiai-, illetve a kombinált előkezelések cellulóztartalmú anyagok enzimatikus lebontására gyakorolt hatásának vizsgálata. Az önálló és a kémiai módszerekkel kombinált mikrohullámú előkezelések célja a cellulóztartalom enzimes lebontásának hatékonyság-növelése. Az ezt jellemző kitermelhető redukáló cukor mennyiségek mellett az előkezelések fajlagos energiafelhasználási mutatóit is be kívánjuk mutatni, melyek tájékoztatást nyújtanak arról, hogy tömegegységnyi redukáló cukor eléréséhez az adott előkezelési körülmények mellett mekkora külső energia befektetésre van szükség. Köszönetnyilvánítás: A kutatócsoport köszönetet nyilvánít a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal NKFIH, K által nyújtott anyagi támogatásért. P15

84 A Ludlov és Pridol határmenti lerakódásainak kialakulási feltételei (az Urál hegység szubpoláris nyugati lejtői) Kanev. I. Bronislav Miskolci Egyetem, Kerámia- és Polimermérnöki Intézet, Miskolc A felső szilur lerakódások a szubpoláris Urálok nyugati lejtőjén a Kozhym folyó 236-os szekcióján található. A cikk a felső Ludloviai szekció geológiai struktúráinak tanulmányázásának, litológiai, geokémiai adatok és a régi Ludlovban és a Ludlov és Pridol határánál a part menti karbonát lerakatok létrejöttének feltételeinek eredménye. P16

85 A gazdaság térszerkezetének változásai Észak-Magyarországon az ezredforduló után Koncz Gábor, Szűcs Antónia, Nagyné Demeter Dóra Eszterházy Károly Egyetem, Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kar, Vidékfejlesztési és Tájgazdálkodási Intézet, Gyöngyös Az előadás középpontjában a gazdaság fejlődésének térbeli dimenziói állnak, amelyek bemutatására a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisainak feldolgozása alapján kerül sor. Az Észak-magyarországi régió gazdaságának térbeli és időbeli folyamatait a személyi jövedelemadó, valamint a társasági adóbevallás kiemelt adatai mellett a gazdasági aktivitásra és a demográfiai folyamatokra (különös tekintettel a vándorlásra) vonatkozó információkkal elemezzük. Megvizsgáltuk, hogy a régió térszerkezetét hagyományosan meghatározó centrumok és tengelyek jelentősége hogyan változott az ezredfordulót követően. Kiemelt figyelmet fordítottunk az Északkelet-magyarországi innovációs tengely mentén, valamint a régió külső- és belső periféria területein lezajlott folyamatokra. P17

86 Mérési körülmények hatásának vizsgálata folyadékok dielektromos jellemzőinek meghatározásánál Kovács Róbertné, Sziládi Katalin, Keszthelyi-Szabó Gábor, Beszédes Sándor Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet, Szeged 2017-ben beszerzésre került egy DAK-3.5 mérőrendszer, mely alkalmas folyadékok, szilárd halmazállapotú és gél állagú anyagok dielektromos paramétereinek meghatározására. A próbamérések során különböző folyadék halmazállapotú anyagokat vizsgáltunk, a mintatartó geometriájának, anyagának, alátámasztási felületminőségének; és a mérőszonda elhelyezésének változtatása mellett. A különböző beállítások során kapott eredményeket összehasonlítottuk a gyártó által megadott kalibrációs értékekkel, illetve megvizsgáltuk, hogy a mérési körülmények milyen hatással vannak a mért dielektromos jellemzőkre. P18

87 GK Julidur - Kiemelkedő termőképességű, jó minőségű őszi durumbúza Kovács Zsuzsa, Beke Béla, Cseuz László Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged 2015-ben minősített új durum búza a GK Julidur. Őszi típusú, középérésű fajta, éréscsoportjában a GK Bétadur és a GK Selyemdur között helyezkedik el. Fagy- és télállósága, valamint szárazságtűrése a durumokra jellemzően jó közepes. Kedvező minőségi tulajdonságai miatt malom- és száraztészta-ipari felhasználásra kiválóan alkalmas. Levél- és sárgarozsda ellenálló képessége kiváló. Kutatásainkat a GINOP számú pályázat támogatta. P19

88 Nem keményítő jellegű szénhidrátok jellemzése Triticum fajokban Langó Bernadett, Cseuz László, Tömösközi Sándor, Ács Erika Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged A búza az egyik legősibb, a világon szinte mindenütt termesztett gabonanövényünk. A köztermesztésben elsősorban a közönséges búza (Triticum aestivum) és durum búza (Triticum durum) terjedt el, ám a perjefélék családjába tartozó búza nemzetség (Triticum) számos, eltérő genommal rendelkező fajt foglal magában, melyek az utóbbi évek változó fogyasztói trendjei miatt előtérbe kerültek. A modern gabona nemesítésben a technológiai paraméterek javítása mellett, a beltartalmi minőség emelése is fontos szemponttá vált, melyben a nem keményítő jellegű szénhidrátoknak kedvező táplálkozás-élettani hatásuk miatt kiemelt szerep jut. Tanulmányunkban 11 búzafajban vizsgáltuk a nem keményítő jellegű szénhidrát összetételt, annak változását a genomösszetétel függvényében és következtetéseket vontunk le a fajok közti táplálkozás-élettani különbségek tekintetében. A munkát a GINOP pályázat támogatta. P20

89 Makardij-Modell fermentlevek szűrésénél Lemmer Balázs Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet, Szeged A membránszeparációs eljárások fontos kérdése, hogy a különböző paraméterek milyen hatással vannak a permeátum fluxusára. Manapság a kutatások túlnyomó többsége arra irányul, hogy a permeátum fluxusának időbeni csökkenésének dinamikáját tanulmányozzák és matematikai modell segítségével leírják. Egy kevéssé ismeretes félempirikus modellt, a Makardij-modellt, és annak felhasználását kívánjuk bemutatni biomassza termelésre használt dohánynövény enzimes hidrolíziséből származó valós fermentlé és modell oldat segítségével. Méréseink során a keresztáramlási sebességtől való függés egyértelműen bizonyítható. Köszönetnyilvánítás: A szerzők köszönetet mondanak az NKFIH/OTKA K program pénzügyi támogatásának. P21

90 PVC/PMMA keverék reológiai viselkedésének meghatározása Román Krisztina, Zsoldos Gabriella Miskolci Egyetem, Kerámia- és Polimermérnöki Intézet, Miskolc Különböző PVC keverékek ömledék folyási viselkedését vizsgáltuk különböző feldolgozási hőmérsékleteken széles nyírási sebesség tartományon belül. Ezen keverékeknél, az alacsonyabb hőmérsékleten előállított polimereknél nagyobb viszkozitás figyelhető meg. A tanulmány célja a PVC/PMMA kompozitból készült keverék és natúr kemény PVC habkeverék reológiai viselkedésének összehasonlítása. A PVC ömledékben előforduló változások várhatóan függnek az egyszerű áramlási és hőmérsékleti igénybevételektől. Így a vizsgálat során a blend viszkozitás értékeinek változásait figyelhetjük meg különböző hőmérsékleti tartományokban. A hőmérséklet emelésével a viszkozitás görbék változásával a feldolgozhatóság és a feldolgozási hőmérséklet, a szerkezet módosulásaira lehet következtetni. A vizsgálati eredményekből következtetni lehet a hab feldolgozási paramétereire, továbbá a PMMA és PVC összeférhetőségére. P22

91 Mikrokapcsolók élettartamának vizsgálata Sipkás Vivien, Vadászné Bognár Gabriella Miskolci Egyetem,Gép- és Terméktervezési Intézet, Miskolc A cikk témája a mikrokapcsolók gyorsított élettartam vizsgálatával foglalkozik. A PhD kutatásom során a Wallodi&Weibull által 1951-ben bevezetett ún. Weibull-eloszlást alkalmazom, amely valószínűségszámítási elméleten alapuló folytonos valószínűség-eloszlás. Ezt az eljárást számos területen alkalmazzák, többek között a hibaanalízisben és megbízhatósági számításoknál. A kutatásom során, tesztsorozatok eredményeinek elemzésében ezen eloszlás alkalmazásával kívánom meghatározni a különböző tönkremeneteli és meghibásodási folyamatok hatását és gyakoriságát a mikrokapcsolók élettartamára vonatkozóan. A cikkben ismertetett kutató munka az EFOP jelű Fiatalodó és Megújuló Egyetem Innovatív Tudásváros a Miskolci Egyetem intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztése projekt részeként a Széchenyi 2020 keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. P23

92 Különböző típusú hidrotermális ér kristályosodások a Drazhnoe-i arany lerakatokban SitkevichA. Sergey Miskolci Egyetem, Kerámia- és Polimermérnöki Intézet, Mickolc A Drazhnoe-i lelőhely és környező területei ígéretes aranyérc források. Ennek fényében, a feladat tanulmányozni és azonosítani azokat a kritériumokat, amelyek lehetővé teszik az arany lokalizációját a kapcsoló területeken és a hasonló geológiai jellemzőkkel rendelkező helyeken. Az egyik ilyen kritérium a hidrotermális ér kristályosodás. A hidrotermális ér kristályosodásának tanulmányozása és jellemzése nélkülözhetetlen azon lelőhelyek azonosításában ahol arany keletkezik. P24

93 A talaj arzénterhelésének hatása a kísérleti növények arzéntartalmára nehézfémterheléses tartamkísérletben Szegedi László, Nagy Péter Tamás Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kar, Vidékfejlesztési és Tájgazdálkodási Intézet, Gyöngyös A 1994 őszén az Eszterházy Károly Egyetem jogelődjének Tass-pusztai Tangazdaságában csernozjom barna erdőtalajon szabadföldi kisparcellás nehézfémterheléses tartamkísérlet indult 8 elem (Al, As, Cd, Cr, Cu, Hg, Pb, Zn) vízoldható sóival, 3 terhelési szinten (30, 90 és 270 kg elem/ha), 3 ismétlésben. Jelzőnövényként 1998-ban borsó (Pisumsativum L.), 1999-ben silócirok (Sorghumbicolor L.), 2001-ben őszi árpa (Hordeumvulgare L.), 2002-ben fehér fehérmustár (Sinapis alba L.), 2003-ban rostkender (Cannabis sativa L.) és 2005-ben lucerna (Medicagosativa L.) termesztésére került sor. A kísérlet során vizsgáltuk a talaj és a növények nehézfémtartalmát, amelynek ismeretében nyomon követhető a vizsgált elemek talajban való viselkedésének és talaj-növény rendszerben való mobilitásnak alakulása. Az arzén kifejezett depresszív hatása a kísérlet első két évében mutatkozott meg, a kísérlet további éveiben a vizsgált növények esetén mérséklődött, majd megszűnt. Az arzén a maximális terhelésnél sem dúsult a növényi szervekben, mindössze néhány növény vegetatív szerve mutatott némi akkumulációt. A kísérleti növények szemtermése védettnek bizonyult az arzénszennyezéssel szemben. A kísérleti eredmények alapján kijelenthető, hogy az arzén mozgása gátolt a talaj növény rendszerben, mozgékonysága a kísérlet negyedik évétől jelentősen csökkent. P25

94 Faforgáccsal társított nyers kaucsuk kompozitok szerkezetének vizsgálata Tamási Kinga Miskolci Egyetem, Kerámia és Polimermérnöki Intézet, Miskolc A polimer mátrixú kompozit olyan szilárd anyagot jelent, amely legalább két alkotóból áll: az egyik a kisebb szilárdságú, és kis sűrűségű hordozóanyag, a mátrix, a másik pedig a nagy szilárdságú és/vagy nagy rugalmassági modulusú erősítőanyag. A polimer kompozitok legnépszerűbb erősítőanyagai a különböző szálas szerkezetek, azonban ismertek még lemezes, valamint különböző mikro-, illetve nano mérettartományba eső részecske erősítőanyagok is. Jelen tanulmányban különböző méreteloszlású faforgács erősítőanyagot alkalmaztunk nyers kaucsuk és műkaucsuk (SBR) bázisú alapmátrixban és vizsgáltuk a létrehozott minták mechanikai tulajdonságait. P26

95 Illó és növényi olajak alkalmazása, mint lehetséges lágyítószerek különböző elasztomer textúrákban Tamási Kinga, Zsoldos Gabriella Miskolci Egyetem, Kerámia és Polimermérnöki Intézet, Miskolc A lágyítók csoportjába azok az anyagok tartoznak, amelyeket a keménység csökkentése, a nyújthatóság és a feldolgozhatóság javítása érdekében adagolnak a műanyagokhoz. A lágyító hatású anyagokra az a jellemző, hogy csökkentik a polimerek megömlési hőmérsékletét, rugalmassági modulusát és ridegségi hőmérsékletét, de nem változtatják meg a makromolekulák kémiai természetét. A fenntarthatóság jegyében és a műanyagokkal szemben táplált társadalmi ellenérzések enyhítése érdekében napjainkban egyre több figyelmet kapnak az ún. természetes eredetű lágyítószerek fejlesztése, alkalmazhatóságuk vizsgálata. Munkánk során különböző növényi olaj alapú gumiipari lágyítószert vizsgáltunk különböző vizsgálati módszerekkel. P27

96 Fenton-reakció és ózonos előkezelés összehasonlítása kazein tartalmú modell tejipari szennyvizek membránszűrése során Zakar Mihály 1, Hanczné Lakatos Erika 2, Keszthelyi-Szabó Gábor 1,László Zsuzsanna 1 1 Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet, Szeged 2 Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Győr Számos kutatás irányul a tejipari szennyvizek újrahasznosítására, amelyek közül a membrán műveletek ígéretes megoldásnak bizonyultak. A membránok eltömődése azonban csökkenti, limitálja a módszer hatékonyságát. A nagyhatékonyságú oxidációs eljárásokat széles körben alkalmazzák a szennyvíztisztítás során, hiszen alkalmasak a szerves szennyezők lebontására. Ezen kívül a membránszűrés paramétereire is hatással vannak: az ózon és a Fenton-reakció például mikroflokkuláló hatásának köszönhetően szignifikánsan növeli a szennyezők eltávolítási hatékonyságát, csökkenti a membrán irreverzibilis eltömődését. Munkánk során azt vizsgáltuk, hogy a tejipari szennyvíz alkotói közül jelentős eltömődést okozó kazeint tartalmazó modellszennyvíz oxidációs előkezelése során hogyan változnak a szűrés hatékonyságát és az eltömődést meghatározó paraméterek (fluxus, visszatartás, nedvesíthetőség). Kulcsszavak: Fenton-reakció, ózonos előkezelés, nagyhatékonyságú oxidációs eljárások, membránszeparáció P28

97 Rövid program III

98 RÖVID PROGRAM december 08., péntek Helyszín: SZTE MK Mars tér Regisztráció (I. előadó előtti tér) Megnyitó, köszöntők, plenáris előadások (I. előadó) Dr. habil. Bíró István PhD, dékán (Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar) Prof. Dr. Szabó Gábor DSc, akadémikus, rektor (Szegedi Tudományegyetem) Prof. Dr. Palkovics László az MTA rendes tagja (Emberi Erőforrások Minisztériuma): A mérnökképzés fejlesztése a Dél-alföldi Régióban Dr.H.C. Doc. Ing. Kadlečíková Mária egyetemi tanár (Nyitrai Szlovák Agráregyetem): Az élelmiszergazdaság kihívásai a 21. században Szünet Szekció előadások I Szünet Szekció előadások II Poszter szekció (VI. szemináriumi terem) Záróceremónia (Kiselőadó) IV

99 V Részletes program

100 1. SZEKCIÓ Marketing, menedzsment Vidék- és területfejlesztés (helyszín: IV. szemináriumi terem) Elnök: Prof. Dr. Dumitrescu Constantin Dan Temesvári Műszaki Egyetem/Románia Társelnök: Dr. Daroczi Károly Nagyváradi Egyetem/Románia Arany Ferenc: A közép- és kelet-európai régiók felzárkózásának speciális relációi Egri Zoltán: A közép- és kelet-európai régiók konvergenciájának területi relációi Kis Krisztián: Az értékteremtés koncepciója a Kék óceán stratégiaalkotásban és a lean menedzsmentben Kis Krisztián: A minőségmenedzsment szerepe a logisztikai folyamatok menedzselésében Kiss Gyula: Stratégia a helyi energiák fellelésére és megerősítésére. Turisztikai attrakciók fejlesztése Nagyné Demeter Dóra - Szűcs Antónia - Koncz Gábor: A közvetlen értékesítési csatornák és a helyi termékek kapcsolatának területi aspektusai Pintye Alexandra - Kiss Marietta: A gazdasági felsőoktatás hatása a fiatalok pénzügyi kultúrájára Zsótér Brigitta - Borbíró Cintia: A fogyasztói magatartás és a vállalati szerepvállalás összefüggései a termékcsomagolással, valamint az élelmiszerjelölésekkel VI

101 2. SZEKCIÓ Közlekedés/logisztika (helyszín: V. szemináriumi terem) Elnök: Dr. Szeri István Közlekedéstudományi Intézet Társelnök: Dr. Jerney Zoltán Rail Cargo Hungária Bodnár Balázs: Az intermodális közösségi közlekedési központok értelmezése Farkas Ferenc: Elektromos autók és töltőpontok kialakításának és használatának vizsgálata Szegeden (ELIPTIC) Gál József - Szentpéteri Zoltán - Rafael Bence: Gyógyszertári készlet optimalizálás a fogyásadatok függvényében Lendvai Edina - Nagy Adrienn: Egy soltvadkerti szőlőgazdaság logisztikai problémái Lendvai Edina - Slajkó Csilla: Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok és melléktermékek hasznosításának lehetőségei Székely Andrea: Az európai kikötői teherforgalom koncentrációja VII

102 3. SZEKCIÓ Élelmiszertudomány, élelmiszergazdaság (helyszín: V. szemináriumi terem) Elnök: Prof. Dr. Kadlecikova Maria Nyitrai Szlovák Agrártudományi Egyetem/Szlovákia Társelnök: Prof. Dr. Véha Antal Szegedi Tudományegyetem Ács Katalin - Ács Erika - Varga Mónika-Tóth Beáta-Mesterházy Ákos: DON toxin mennyiségének változása kovászos tésztában Fekete-Frojimovics Zsófia - Magyarné Horváth Kinga-Lenkovics Beatrix: Háztartási keksz fogyasztási szokásainak vizsgálata a Budapesti Gazdasági Egyetem vendéglátás-szálloda szakos hallgatóinak körében Panyor Ágota: A magyar élelmiszergazdaság jellemzői és kihívásai a XXI. században Sipos László - Kovács Sándor - Nagygyörgy László - Lázár János - Gere Attila - Kókai Zoltán: Vilmoskörte párlatok gázkromatográfiás és érzékszervi profilanalitikus eredményeinek elemzése egy- és többváltozós statisztikai módszerekkel Sipos László - Gere Attila - Kókai Zoltán - Kovács Sándor - Ladányi Márta: Predikciós statisztikai módszerek az ásványvízfogyasztás előrejelzésében VIII

103 4. SZEKCIÓ Agrártudomány, agrárgazdaság (helyszín: Tanácsterem) Elnök: Prof. Dr. Matuz János Szegedi Tudományegyetem Társelnök: Dr. Eszes Ferenc Szegedi Tudományegyetem Bencze Gábor - Futó Zoltán: A kukorica relatív klorofill tartalma, levélterülete és termésátlaga közötti összefüggés vizsgálata monokultúrás tartamkísérletben Ecseri Károly - Schmidt Gábor ( ): Celtis taxonok törzsmorfológiájának és növekedésintenzitásának megfigyelése faiskolai és fasori környezetben Futó Zoltán - Bencze Gábor: Új lehetőségek a kukorica (Zea mays L.) öntözésében Jákói Zoltán: Mikrohullámú és kombinált előkezelések alkalmazása cellulóztartalmú anyagok lebonthatóságának fokozására Langó Bernadett - Ács Erika - Bóna Lajos: Szemfizikai-és kémiai jellemzők változása tritikálé szülőutód párosokban Nagy Péter Tamás - Szegedi László: Klimatikus anomáliák hatása gyümölcsösök tápanyaggazdálkodására IX

104 5. SZEKCIÓ Műszaki tudományok és informatika (helyszín: I. előadó) Elnök: Prof. Dr. Cvetitanin Livia Óbudai Egyetem Társelnök: Dr. Sárosi József Szegedi Tudományegyetem Gál Viktor: Nagyszilárdságú alumíniumok alakíthatóságának elemzése Kállai Viktória - Szepesi L. Gábor: Etán-etilén szétválasztó kolonna paramétervizsgálata szimulációval Kun-Bodnár Krisztina - Kundrák János: Az abrazív vízsugaras vágás alkalmazhatósága forgácsoló megmunkálási műveletekre Kurovics Emese - Gömze A. László: Porózus dekoratív kerámiatermékek előállítási lehetőségeinek vizsgálata téglaagyag és alumínium-oxid porok felhasználásával Mihalkó József - Rajkó Róbert: Többváltozós folyamatszabályozás vizsgálata R környezetben Román Krisztina - Zsoldos Gabriella: PVC/CPE és PVC/PMMA blendek mechanikai tulajdonságainak összehasonlítása Sipkás Vivien-Vadászné Bognár Gabriella: Mikrokapcsolók élettartamának vizsgálata Szaszák Norbert - Szabó Szilárd-Bencs Péter: Rácsturbulencia jellemzőinek meghatározása hődrótos méréstechnikával gyűjtött adatok felhasználásával X

105 6. SZEKCIÓ Interdiszciplináris területek (helyszín: VII. szemináriumi terem) Elnök: Dr. Mathe Edith Parciumi Keresztény Egyetem/Románia Társelnök: Dr. Gyimes Ernő Szegedi Tudományegyetem Bodnár István: Napelem hőmérsékletfüggésének kísérleten és szimuláción alapuló vizsgálata Bölcskei Attila: Matematikai, geometriai kompetenciák változása a mérnökképzésben Debreceni János: Mennyire anyagiasak a hazai tinédzserek? Az anyagias attitűd, az egyéni célértékek és a közösségi médiahasználat összefüggései Dombay Gábor: Ivóvízellátó rendszerek vízbiztonsági vizsgálata Gál József - Mucsi Imre - Palotás János: Agroturisztikai lehetőségek Izlandon és Norvégiában szolgáltatáslogisztikai nézőpontból Karakasné Morvay Klára: Az élelmiszerpazarlás jelentősége és minimalizálási lehetőségei a szállodaiparban Németh Patrícia-Kasza Lajos: A jövő vezetőinek társadalmi felelősségvállalási szemléletmódja Zakar Mihály - Hanczné Lakatos Erika - Keszthelyi-Szabó Gábor - László Zsuzsanna: Fentonreakció és ózonos előkezelés összehasonlítása kazein tartalmú modell tejipari szennyvizek membránszűrése során Zsótér Brigitta - Túri István: Egy sertéshús feldolgozó üzem vállalati tevékenységének bemutatása, valamint az új füstöléstechnológiai beruházásával kapcsolatos vállalat gazdaságtani és pénzügyi számításai XI

106 Résztvevők, elérhetőségek XII

107 1. Arany Ferenc: XIII Műszaki, technológiai és gazdasági kihívások a 21. században 2. Ács Katalin: katalin.acs@gabonakutato.hu 3. Dr. Ács Péterné: erika.acs@gabonakutato.hu 4. Bencze Gábor: bencze.gabor@gk.szie.hu 5. Dr. Beszédes Sándor: beszedes@mk.u-szeged.hu 6. Bodnár Balázs: bodnar.balazshome@gmail.com 7. Dr. Bodnár István: vegybod@uni-miskolc.hu 8. Dr. Bölcskei Attila: bölcskei.attila@ybl.szie.hu 9. Csambalik László: csambalik.laszlo@kertk.szie.hu 10. Dr. Csapóné dr. Riskó Tünde: risko.tunde@econ.unideb.hu 11. Csengeri Erzsébet: csengeri.erzsebet@gk.szie.hu 12. Dr. Csipkés Margit: csipkes.margit@econ.unideb.hu 13. Deák Zsuzsanna: deak.zsuzsanna@kvk.uni-neumann.hu 14. Debreceni János: debreceni.janos@uni-bge.hu 15. Dr. Dombay Gábor: dombay.gabor@ybl.szie.hu 16. Ecseri Károly: ecseri.karoly@kvk.uni-neumann.hu 17. Dr. Egri Zoltán: egri.zoltan@gk.szie.hu 18. Dr. Fabulya Zoltán: fabulya@mk.u-szeged.hu 19. Dr. Farkas Ferenc: farkasf@mk.u-szeged.hu 20. Dr. Fekete-Frojimovics Zsófia: fekete-frojimovics.zsofia@uni-bge.hu 21. Ferencz Árpád: ferencz.arpad@kvk.uni-neumann.hu 22. Dr. Futó Zoltán: futo.zoltan@gk.szie.hu 23. Dr. Gál József: galj@mk.u-szeged.hu 24. Gál Viktor: metgv@uni-miskolc.hu 25. Dr. Hampel György: hampel@mk.u-szeged.hu 26. Dr. Horváth Zsuzsanna: horvatzs@mk.u-szeged.hu 27. Jákói Zoltán: jakoi.zoz@gmail.com 28. Kállai Viktória: kallai.viktoria93@gmail.com;vegykalv@uni-miskolc.hu 29. Kanev I. Bronislav: slava.kanev.1995@mail.ru 30. Karakasné Dr. Morvay Klára: karakasnemorvay.klara@uni-bge.hu 31. Kasza Lajos: kasza.lajos@uni-bge.hu

108 XIV Műszaki, technológiai és gazdasági kihívások a 21. században 32. Dr. Király Ildikó: kiraly.ildiko@kvk.uni-neumann.hu 33. Dr. Kis Krisztián: kisk@mk.u-szeged.hu 34. Dr. Kiss Gyula: kiss.gyula@ybl.szie.hu 35. Kiss Virág Ágnes: kiss.virag.agnes@econ.unideb.hu 36. Dr. Koncz Gábor: koncz.gabor@uni-eszterhazy.hu 37. Kovács Bence: kovacs.bence@econ.unideb.hu 38. Kovács Róbertné: veszelov@mk.u-szeged.hu 39. Kovács Zsuzsa: kovacszs@gabonakutato.hu 40. Kun-Bodnár Krisztina: krisztina.bodnar@uni-miskolc.hu 41. Kurovics Emese: fememese@uni-miskolc.hu 42. Langó Bernadett: bernadett.lango@gabonakutato.hu 43. Lemmer Balázs: lemmer@mk.u-szeged.hu 44. Dr. Lendvai Edina: lendvai@mk.u-szeged.hu 45. Dr. Mihálka Virág: mihalka.virag@kvk.uni-neumann.hu 46. Mihalkó József: jozsefmihalko@gmail.com 47. Dr. Nagy Andrea: nagy.andrea@nye.hu 48. Dr. Nagyné Dr. Demeter Dóra: ndemeter.dora@uni-eszterhazy.hu 49. Dr. Nagy Péter Tamás: nagy.peter.tamas@uni-eszterhazy.hu 50. Dr. Nagy Sándor: nagys@mk.u-szeged.hu 51. Nagy Sándor: nagy.sandor@econ.unideb.hu 52. Dr. Nagy Valéria: valinagy@mk.u-szeged.hu 53. Dr. Németh Patrícia: nemeth.patricia@uni-bge.hu 54. Dr. Panyor Ágota: panyor@mk.u-szeged.hu 55. Pintye Alexandra: p.szandra22@gmail.com 56. Rafael Bence: rafbence@gmail.com 57. Dr. Rajkó Róbert: rajko@mk.u-szeged.hu 58. Román Krisztina: polkrisz@uni-miskolc.hu 59. Roznik Dóra: roznik.dora@pte.hu 60. Sipkás Vivien: sipkas.vivien@gmail.com; machsv@uni-miskolc.hu 61. dr. Sipos László: sipos.laszlo@etk.szie.hu 62. SitkevichA. Sergey: sitx0113@yandex.ru

109 63. Szabó Ferenc: 64. Szabóné Berta Olga: Műszaki, technológiai és gazdasági kihívások a 21. században 65. Szabóné Czank Bernadett: bernadett.czank@gabonakutato.hu 66. Szaszák Norbert: aramszn@uni-miskolc.hu 67. Dr. Szegedi László: szegedi.laszlo@uni-eszterhazy.hu 68. Dr. Székely Andrea: szekely@mk.u-szeged.hu 69. Sziládi Katalin: sziladi@mk.u-szeged.hu 70. Dr. Szüle Borbála: borbala.szule@uni-corvinus.hu 71. Dr. Szűts Antónia: szucs.antonia@uni-eszterhazy.hu 72. Tamási Kinga: anyag1988@gmail.com ;polkinga@uni-miskolc.hu 73. Zakar Mihály: zakarmihaly05@gmail.com 74. Dr. Zsótér Brigitta: zsoterb@mk.u-szeged.hu XV

110 XVI Térkép

111 Internetes Google térkép XVII