Tartalomjegyzék. I/1.-I/7. mellékletek II/1.- II/8. mellékletek III/1.- III/5. mellékletek IV/1.-IV/7.

Átírás

1 Tartalomjegyzék I. Összehasonlító és gazdasági adatok I/1.-I/7. mellékletek... 2 II. Munkaerőpiaci adatok II/1.- II/8. mellékletek... 9 III. Oktatási adatok III/1.- III/5. mellékletek IV. Iskolázottsági trendek IV/1.-IV/7. mellékletek 24 V. Korábbi szakképzési stratégiák V/1.-V/2. mellékletek.. 28

2 2 Összehasonlító adatok (megye régió ország) I IV. negyedév I/1. melléklet Megnevezés Baranya Somogy Tolna Délmegye Dunántúl Ország Gazdasági aktivitás a) Aktivitási arány, % 54,7 52,1 54,2 53,7 57,2 Foglalkoztatási arány, % 47,1 47,8 49,9 48,0 51,1 Munkanélküliségi ráta, % 14,0 8,3 7,9 10,6 10,7 Alkalmazásban állók száma és keresete b) Alkalmazásban állók száma, ezer fő 78,9 69,5 44,9 193, ,4 számának indexe 99,2 101,3 97,9 99,6 99,4 havi bruttó átlagkeresete, Ft havi bruttó átlagkeresetének indexe 102,8 105,5 105,8 104,4 104,6 havi nettó átlagkeresete c), Ft havi nettó átlagkeresetének indexe c) 99,2 100,9 101,7 100,3 102,0 Regisztrált vállalkozások d) Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált vállalk. számának indexe 100,5 101,2 100,2 100,7 100, lakosra jutó vállalkozás Beruházás Teljesítményérték, millió Ft Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft 191,7 152,5 188,6 177,7 308,5 Ipar Termelés volumenindexe e) 105,1 89,0 106,0 97,9 98,3 Egy lakosra jutó termelési érték e), ezer Ft 804, , , , ,8 Termelés volumenindexe f) 105,9 84,0 107,9 94,1 98,2 Értékesítés volumenindexe f) 106,2 84,0 108,0 94,3 99,1 Ezen belül: belföldi 103,5 88,8 108,7 103,4 97,1 export 109,5 83,4 105,4 89,0 100,3 Értékesítésből az export aránya, % 45,8 87,3 21,3 59,9 64,4 Építőipar Építőipari termelés volumenindexe g) 82,4 87,7 76,4 82,5 95,6 Egy lakosra jutó termelési érték g), ezer Ft 59,9 80,0 79,0 71,4 113,3 Lakásépítés Épített lakás Épített lakások indexe 76,6 109,7 99,2 92,8 83,4 Tízezer lakosra jutó épített lakások száma 7,3 10,7 5,2 8,0 10,6 Turizmus Vendégek száma, ezer 242,9 472,5 71,4 786, ,6 Vendégek számának indexe 102,3 106,3 106,1 105,0 103,6 Vendégéjszakák száma, ezer 581, ,3 156, , ,7 Vendégéjszakák számának indexe 106,2 106,5 106,0 106,4 104,8 a) A KSH munkaerő-felmérése alapján, IV. negyedévi adatok. b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. c) Családi kedvezmény nélkül.. d) Az országos adatok a külföldön működőkkel együtt. e) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai. f) A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai. g) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai. Index: előző év azonos időszaka (időpontja) = 100,0 Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH március

3 3 I/2. melléklet A regisztrált gazdasági szervezetek száma Időpont Gazdasági szervezetek száma összesen Ebből társas egyéni összes vállalkozás nonprofit szervezet Száma március június szeptember december március június szeptember december Előző év azonos időpontja = 100, március ,6 103,6 100,7 101,6 102,0 június ,0 102,5 100,1 100,9 102,3 szeptember ,5 101,8 99,8 100,4 102,1 december ,6 99,9 100,8 100,5 102,2 Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH március

4 4 I/3. melléklet A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdasági ág és gazdálkodási forma szerint, december 31. Gazdasági ág Gazdasági szervezetek száma összesen Ebből társas egyéni összes nonprofit szervezet vállalkozás A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás B+C+D Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés B+C+D +E Ipar F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T, U Egyéb tevékenységek 54 1 Összesen Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH március

5 5 I/4. melléklet A megyei székhelyű ipar adatai Időszak Termelés Belföldi Export- Összes millió Ft értékesítés Alkalmaz ásban állók száma, fő Egy alkalmazás ban állóra jutó termelés, ezer Ft B+C+ D Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül I. negyedév I. félév I III. negyedév I IV. negyedév I. negyedév I. félév I III. negyedév I IV. negyedév Előző év azonos időszaka = 100, I. negyedév 102,2 98,1 114,1 104,4 93,0 109,9 I. félév 105,1 102,7 106,3 104,3 94,2 111,6 I III. negyedév 103,4 103,0 107,0 104,8 95,4 108,4 I IV. negyedév 105,9 103,5 109,5 106,2 97,6 108,5 Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH március

6 6 A megyei székhelyű ipar adatai ágazat szerint, I IV. negyedév I/5. melléklet Ágazat, ágazatcsoport Termelés Belföldi Export- Összes millió Ft értékesítés Alkalma zásban állók száma, fő Egy alkalmazásban állóra jutó termelés, ezer Ft B+C+ D Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül Ebből: C CA CB CC CG CH CK CL CI CL CM D Feldolgozóipar ezen belül: élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása gép, gépi berendezés gyártása járműgyártás gépipar egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH március

7 7 I/6. melléklet Az építőipari tevékenység Időszak Építőipari termelés Új szerződések értéke az évkezdettől a tárgyidőszak végéig Szerződésállomány értéke a tárgyidőszak végén Millió Ft I. negyedév I. félév I III. negyedév I IV. negyedév I. negyedév I. félév I III. negyedév I IV. negyedév Előző év azonos időszaka = 100, I. negyedév 66,2 47,1 44,5 I. félév 69,4 73,3 62,3 I III. negyedév 78,9 85,3 66,2 I IV. negyedév 82,4 84,2 95,5 Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH március

8 8 I/7. melléklet A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Időszak Külföldi Belföldi Összes Külföldi Belföldi Összes vendég vendégéjszaka Száma I. negyedév I. félév I III. negyedév I IV. negyedév I. negyedév I. félév I III. negyedév I IV. negyedév Előző év azonos időszaka = 100, I. negyedév 113,8 98,7 100,5 137,6 102,8 108,4 I. félév 100,6 104,7 104,0 106,1 111,1 109,9 I III. negyedév 96,1 104,6 102,9 93,0 112,4 106,9 I IV. negyedév 99,7 102,9 102,3 96,1 109,8 106,2 Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH március

9 9 II/1. melléklet Az alkalmazásban állók száma Időszak fizikai foglalkozású Alkalmazásban álló, fő szellemi foglalkozású összesen I. negyedév I. félév I III. negyedév I IV. negyedév I. negyedév I. félév I III. negyedév I IV. negyedév Előző év azonos időszaka = 100, I. negyedév 99,4 95,5 97,6 I. félév 100,5 95,6 98,3 I III. negyedév 101,0 95,8 98,6 I IV. negyedév 101,7 96,2 99,2 Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH március

10 10 II/2. melléklet Az alkalmazásban állók száma gazdasági ág szerint, I IV. negyedév Gazdasági ág Fizikai foglalkozású Szellemi foglalkozású fő Összesen Ebből: teljes munkaidős A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás B+C+D Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés B+C+D+E Ipar F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás A S Összesen Ebből: versenyszféra költségvetési szféra Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH március

11 11 II/3. melléklet A foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint a régióban és országosan, (efő) Régiók Ált. iskola 8 osztálya és kevesebb Szakmunkásképző, szakiskola Gimnázium, egyéb középiskola Főiskola, egyetem Összesen 2005 Dél-Dunántúl 51,6 133,0 108,0 61,0 353,6 Összesen 550, , ,3 828, , Dél-Dunántúl 52,9 129,5 106,0 63,0 351,4 Összesen 519, , ,1 842, , Dél-Dunántúl 54,8 117,6 102,2 60,6 335,2 Összesen 495, , ,7 849, , Dél-Dunántúl 50,2 113,9 108,0 63,4 335,5 Összesen 483, , ,2 896, , Dél-Dunántúl 44,6 120,2 106,4 66,6 337,8 Összesen 441,0 1135,3 1297,1 908,5 3781, Dél-Dunántúl 44,4 123,0 104,6 70,2 342,1 Összesen 433, , ,1 920, , Dél-Dunántúl 37,5 118,1 102,2 76,1 333,9 Összesen 420, , ,3 978, ,0 Forrás: KSH A foglalkoztatottak számának változása legmagasabb iskolai végzettségük szerint a régióban és országosan, (2005 megfelelő adata = 100%) Régiók Ált. iskola 8 osztálya és kevesebb Szakmunkásképző, szakiskola Gimnázium, egyéb középiskola Főiskola, egyetem Összesen 2005 Dél-Dunántúl 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100, Dél-Dunántúl 72,7 88,8 94,6 124,8 94,4 Összesen 76,4 91,1 99,9 118,2 97,7

12 12 II/4. melléklet Időpont Nyilván -tartott álláskeresők A nyilvántartott álláskeresők főbb jellemzői nő Ebből Szociális ellátásban pályakezdő 25 éven aluli Száma Álláskeresési járadék -ban segély -ben részesült Bejelen -tett betöltetlen álláshely Aktív fogl.pol. eszközzel támogatott március június szeptember december március június szeptember december Előző év azonos időpontja = 100, március 95,5 101,3 108,3 94,4 117,7 79,4 5,6 104,5 33,5 június 95,9 99,6 109,1 94,8 43,9 44,7 10,2 107,4 117,8 szeptember 98,6 99,2 124,1 103,7 52,8 38,1 12,2 115,0 151,7 december 99,3 97,4 129,7 107,5 62,9 45,1 89,8 101,8.. Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH március

13 13 II/5. melléklet A regisztrált álláskeresők száma szakmaszerkezeti bontásban, a októberi zárónapon, munkaügyi kirendeltségek szerint és megyei összesítésben (fő) Pécs Kom Moh Sik Selly Szig Szlő Bm 01 Fegyveres szervek felsőfokú képesítést igénylő foglalk Fegyveres szervek középfokú képesítést igénylő foglalk Fegyveres szervek középfokú képesítést nem igénylő fogl Fegyveres szervek foglalkozásai Törvényhozók, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvh Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozás Egészségügyi foglalkozások (felsőf képzhez kapcsolód) Szociális szolgáltatási foglalkozások (felsőf képz kapcs) Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegű foglalkozások Jogi és társadalomtudományi fogl Kulturális, sport-, művészeti és vallási foglalkozások (felsőfokú képzhez kapcs) Egyéb magasan képzett ügyintézők Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő fogl Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Szakmai irányítók, felügyelők Egészségügyi foglalkozások Oktatási asszisztensek Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási fogl Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági ügyintézők, ügynökök Művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások Egyéb ügyintézők Egyéb felső- vagy középfokú képzettséget igénylő fogl Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari fogl Szolgáltatási foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati fogl Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kézműipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői

14 14 84 Járművezetők és mobil gépek kezelői Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Összesen Forrás: Munkaügyi Központ, októberi adatok (részletesen ld. MK adatok.xlsx a mellékelt könyvtárban) Megjegyzés: egy regisztrált álláskeresőnek természetesen több szakmája is lehet. A fenti adatbázis ebből csak egyet tüntet fel, azt, amelyet az adott személy a legfontosabbnak tart, amelyben szeretne elhelyezkedni.

15 15 II/6. melléklet Az új bejelentett álláshelyek száma szakmaszerkezeti bontásban, a októberi zárónapon, munkaügyi kirendeltségek szerint és megyei összesítésben (fő) Pécs Kom Moh Sik Selly Szig Szlő Bm 13 Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők Műszaki, informatikai és természettudományi foglalk Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegű foglalkozások Jogi és társadalomtudományi fogl Egyéb magasan képzett ügyintézők Felsőfokú képzetts önálló alkalmazását igénylő foglalk Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Szakmai irányítók, felügyelők Egészségügyi foglalkozások Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási fogl Üzleti jellegű szolg ügyint, hatósági ügyintéző, ügynök Egyéb ügyintézők Egyéb felső- vagy középfokú képzettséget igénylő fogl Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozás Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozáso Összesen Forrás: Munkaügyi Központ, októberi adatok (részletesen ld. MK adatok.xlsx a mellékletben)

16 16 II/7. melléklet A rendelkezésre álló (érintett) üres álláshelyek száma szakmaszerkezeti bontásban, a októberi zárónapon, munkaügyi kirendeltségek szerint és megyei összesítésben (fő) Pécs Kom Moh Sik Selly Szig Szlő Bm 131 Termelési egységek vezetői Kereskedelmi, vendéglátó és hasonló szolg tevéket folytató egységek vezetői Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők Ipari, építőipari mérnökök Egyéb mérnökök Szoftver- és alkalmazásfejlesztők, -elemzők Adatbázis- és hálózati elemzők, üzemeltetők Orvosi, gyógyszerészi foglalkozások Humán-egészségügyi (társ)fogl Szociális szolgáltatási foglalkozások Középfokú nevelési-oktatási intézm oktatók, tanárok Óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézményi tanárok, oktatók, nevelők Speciális oktatók, nevelők Egyéb szakképzett oktatók, nevelők Pénzügyi és számviteli foglalkozások Szervezetirányítási, üzletpolitikai fogl Kereskedelmi és marketingfoglalkozások Jogi foglalkozások Társadalomtudományi foglalkozások Kulturális és sportfoglalkozások (felsőfokú képz kapcs) Alkotó- és előadó-művészi foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Egyéb magasan képzett ügyintézők Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő fogl Ipari, építőipari technikusok Elektrotechnikusok Egyéb technikusok Számítástechnikai (informatikai) és kommunikációs fogl Üzemfenntartási foglalkozások Vízi- és légijármű-vezetők, légiirányítók Egyéb műszaki foglalkozások Ipari, építőipari szakmai irányítók, felügyelők Egyéb szakmai irányítók, felügyelők Ápolási és szülészeti kapcsolódó fogl Egészségügyi asszisztensek Oktatási asszisztensek Szociális foglalkozások Pénzügyi, gazdasági ügyintézők Kereskedelmi és értékesítési ügyintézők, ügynökök Egyéb üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői Igazgatási és jogi asszisztensek Hatósági ügyintézők Művészeti és kulturális foglalkozások Egyéb ügyintézők Egyéb felső- vagy középfokú képzettséget igénylő fogl Általános irodai, ügyviteli foglalkozások

17 Számviteli foglalkozások Irodai szaknyilvántartási foglalkozások Egyéb irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi foglalkozások Egyéb kereskedelmi foglalkozások Vendéglátó-ipari foglalkozások Személyi szolgáltatási foglalkozások Személygondozási foglalkozások Épületfenntartási foglalkozások Személy- és vagyonvédelmi foglalkozások Egyéb szolgáltatási foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Növénytermesztési foglalkozások Állattenyésztési és állatgondozási foglalkozások Erdőgazdálkodási foglalkozások Vadgazdálkodási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Élelmiszergyártók, -feldolgozók és -tartósítók Ruha- és bőripari foglalkozások Faipari foglalkozások Nyomdaipari foglalkozások Fémmegmunkálók Gépek, berendezések karbantartói, javít Villamossági berendezések műszerészei, szerelői Kézműipari foglalkozások Építőmesteri foglalkozások Építési, szerelési foglalkozások Építési szakipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Könnyűipari gépek kezelői és gyártósor mellett dolgozó Vegyipari alapanyagot és terméket gyártók, gépkezelők Fémfeldolgozó és -megmunkáló gépek kezelői Egyéb feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Egyéb, helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és kapcsolódó fogl Mobil gépek kezelői Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Takarítók és kisegítők Szemétgyűjtők és hasonló foglalkozások Szállítási foglalkozások és rakodók Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások Egyszerű ipari foglalkozások Egyszerű építőipari foglalkozások Egyszerű mgi, erdészeti, vadászati és halászati foglalk Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Összesen Forrás: Munkaügyi Központ, októberi adatok (részletesen ld. MK adatok.xlsx a mellékletben)

18 18 A baranyai lakónépesség nem és korcsoport szerint, január 1. II/8. melléklet Összesen Korcsoport, 1000 férfira Férfi Nő előző év azonos év fő jutó nő időpontja=100, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , Összesen , Ebből: , , , Forrás: KSH

19 Járás pedagógus nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazott összesen teljes munkaidős részmunkaidős óraadó összesen középiskolai tanár Általános iskolai tanár Tanító Tanító speciális képesítéssel Gyógypedagógus Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus Középfokú végzettségű óvodapedagógus Szakoktató Pedagógiai képesítéssel rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező szakmai tárgyra képesített Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező középfokú végzettségű összesen kevesebb, mint 25 éves éves éves éves éves éves éves éves éves Több mint 64 éves összesen 19 III/1. melléklet pedagógusok száma munkakör szerint pedagógusok száma munkaidő szerint fő munkaviszonyban pedagógus munkakörben alkalmazott pedagógusok száma képesítés szerint fő munkaviszonyban pedagógus munkakörben alkalmazott pedagógusok száma életkor (korcsoport) szerint Bólyi Komlói Sásdi Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári Összesen

20 20 III/2. melléklet Szakképző intézményekben OKJ szakképesítést adó szakképzésben részesülő, illetve OKJ szerinti szakképesítésekben eredményes szakmai vizsgát tett tanulók száma ISCED szakterületek szerint, nappali és felnőttoktatás, Baranya megye, 2011/12 ISCED kód Szakterület résztvevő tanulók eredményes vizsgát tett tanulók 140 Általános oktatási ismeretek oktatása Képzőművészet, szépművészet Zene- és előadóművészetek Audiovizuális módszerek és média-szakismeretek Kézművesség Nagy- és kiskereskedelem Marketing és reklám Pénzügy, bank és biztosítás Könyvelés és adózás Menedzsment és igazgatás Titkársági és irodai munka Munkahelyi ismeretek Statisztika Számítástechnikai tudományok Gépgyártás, műszer- és fémipar Energetika, elektromosság Elektronika és automatizálás Vegyipar Gépjárművek, hajók, repülőgépek tervezése és gyártása Élelmiszergyártás Textil-, ruha-, cipő- és bőripari képzések Fa-, papír-, műanyag-, üvegfeldolgozás Építészet és várostervezés Építőipar, vízi, közlekedési stb. építés Növénytermesztés és állattenyésztés Kertészet Egészségügy Ápolás, gondozás Fogászat Terápia és rehabilitáció Gyermek- és ifjúságvédelem Szociális munka és tanácsadás Szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, vendéglátás Utazásszervezés, turizmus és szórakoztatás Sportok Fodrászat és szépségápolás Szállítási szolgáltatások Természeti környezet és élővilág 16 - Összesen Forrás: Statisztikai tájékoztató Oktatási évkönyv 2011/12 KSH Budapest, 2012 p. 114, 118

21 21 III/3. melléklet Szakképző intézményekben OKJ szakképesítést adó szakképzésben részesülő, illetve OKJ szerinti szakképesítésekben eredményes szakmai vizsgát tett tanulók száma OKJ szakmacsoportok szerint, nappali és felnőttoktatás, Baranya megye, 2011/12 kód Szakterület résztvevő tanulók eredményes vizsgát tett tanulók 1 Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika (szoftver) Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem, vízgazdálkodás 15 Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Egyéb szolgáltatások Mezőgazdaság Élelmiszeripar Összesen Forrás: Statisztikai tájékoztató Oktatási évkönyv 2011/12 KSH Budapest, 2012 p. 121, 123

22 22 III/4. melléklet A tanulószerződésesek száma szakma és gyakorlati képzőhelyek szerint Tanulók száma Cégek száma Ács, állványozó 30 7 Autóelektronikai műszerész Autószerelő Autótechnikus Burkoló 33 5 Bútorasztalos Cipész, cipőkészítő, cipőjavító 25 3 Cukrász Díszműkovács 1 1 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Épületfalazó kőműves 4 1 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő 6 3 Étkezdés 3 2 Fényképész és fototermék-kereskedő 37 4 Festő, díszítő, mázoló és tapétázó 30 5 Fodrász Fogtechnikus Gépi forgácsoló Géplakatos Hangszerkészítő és -javító 1 1 Hegesztő Hidegburkoló 12 1 Húsipari termékgyártó 54 Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő 24 6 Járműfényező 26 5 Karosszérialakatos Konyhai kisegítő 1 1 Kozmetikus Kőműves Könyvkötő 3 1 Központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő Műszaki-cikk eladó 19 7 Pék 11 3 Pék-cukrász 68 8 Pincér Postai ügyintéző 31 1 Ruházati eladó Sütőipari munkás 13 2 Szakács Szállodai szobaasszony 22 5 Szerkezetlakatos Szobafestő 12 1 Tartósítóipari termékgyártó 17 1 Vendéglős Villanyszerelő Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő Összesen: Forrás: PBKIK 2012

23 SZIGETVÁR Általános iskola: 13 Gimnázium: 1 Tanuló: Tanár: 226 SZENTLŐRINC Általános iskola: 9 Gimnázium: 0 Tanuló: Tanár: 156 SÁSD Általános iskola: 6 Gimnázium: 0 Tanuló: Tanár: 118 KOMLÓ Általános iskola: 9 Gimnázium: 1 Tanuló: Tanár: 202 PÉCSVÁRAD Általános iskola: 9 Gimnázium: 1 Tanuló: 812 Tanár: 111 III/5. melléklet BARANYA MEGYE TANKERÜLETI ADATOK FELADATELLÁTÁSI HELYEK SZÁMA LÉTSZÁMADATOK PÉCS MEGYEKÖZPONTI TANKERÜLET Általános iskola: 38 Gimnázium: 7 Szakképző (szki., szakisk., spec. szakisk.): 24 Kollégium: 15 Ped. szakszolg.: 4 Ped. szakm. szolg.: 3 Tanuló: Tanár: MOHÁCS Általános iskola: 15 Gimnázium: 1 Tanuló: Tanár: 254 SELLYE Általános iskola: 6 Gimnázium: 0 Tanuló: Tanár: 111 SIKLÓS Általános iskola: 13 Gimnázium: 2 Tanuló: Tanár: 296 BÓLY Általános iskola: 7 Gimnázium: 0 Tanuló: 953 Tanár: 92

24 24 Hermann/Varga: A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig 1 IV/1. melléklet IV/2. melléklet 1 Forrás: Hermann Zoltán Varga Júlia: A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig Iskolázási mikroszimulációs modell (ISMIK). Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek 2012/4, MTA KRTK-KTI, Budapesti Corvinus Egyetem, Emberi Erőforrások Tanszék, Budapest, 2012

25 25 IV/3. melléklet IV/4. melléklet

26 26 IV/5. melléklet IV/6. melléklet

27 IV/7. melléklet A tankötelezettségi kor csökkentésének és a szakiskolai továbbtanulási arány növelésének várható hatása a szakiskolai végzettségűek arányára 27

28 28

29 29 Baranya megye képzés-fejlesztési stratégiája Pécs, május V/1. melléklet A megyei Közgyűlés 2004-ben fogadta el Baranya megye középfokú szakképzésének fejlesztési programját, majd 2006-ban a megye közoktatásának működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálatát és módosítását. A Baranya Paktum keretében ben készült el Baranya megye foglalkoztatáspolitikai stratégiája. Ez pedig azt indukálja, hogy érdemes és szükséges aktualizálni a képzési stratégiát is. Az említett foglalkoztatáspolitikai stratégia is abból indult ki követve egyúttal az uniós és hazai fejlesztéspolitikai elveket hogy az egyes részpolitikák önmagukban biztosan nem lesznek működőképesek és eredményesek, ha nem kapják meg a társ fejlesztési politikák támogatását. Vagyis integrálni kell a munkaerőpiaccal kapcsolatos különböző stratégiákat: a növekedési, foglalkoztatási, képzési, intézményfejlesztési stb. cél- és eszközrendszereket. Ez a képzés-fejlesztési stratégia is ezt az elvet követi. Tudatában van annak, hogy egy rendszer fontos eleme, ezáltal illeszkednie kell a növekedési, versenyképességi, foglalkoztatási és szociális célokhoz, a maga eszközrendszerével segítenie kell azok megvalósulását, miközben hasonlóképpen igényli, elvárja, hogy azok is segítsék a képzés-fejlesztési célok realizálását. Alapvető célok A képzési stratégia a következő alapvető tézisekre épül: A képzés rendszere, annak színvonala és szerkezete alapvető jelentőségű a megye, a régió társadalmi-gazdasági fejlődése, versenyképessége, jövője szempontjából. Ebből következően csakis olyan képzési rendszer kialakítását tűzhetjük ki célul, ami elősegíti a gazdaság versenyképességének javítását és a gazdasági aktivitás növelését, képes megfelelni a tudásalapú társadalom által generált igényeknek, azáltal, hogy felkészíti a munkaerő-kínálatot a tudásalapú gazdaság igényeihez való igazodásra, az elvárásoknak való megfelelésre. A képzés nemcsak a munkaerő fejlesztését jelenti (és ezáltal nemcsak gazdasági, munkaerőpiaci szempontból lesz meghatározó jelentősége), hanem a társadalom fejlődésének is alapfeltétele, ide értve a társadalom XXI. századi érettségét, a globalizálódó társadalmakba való beilleszkedését, de a szociális kohézió szempontjait, a települések kulturális színvonalát is. Ebből következően a képzési rendszer minden szintjén egyformán fontos a szakmai (elméleti és gyakorlati) kompetenciák mellett a társadalmi-szociális-kulturális kompetenciák kialakítása, felépítése. Tisztában kell lenni azzal, hogy minden képzési rendszer érdekkapcsolatok bonyolult hálózatában működik. Ezt sosem szabad elfelejteni, de abszolutizálni sem lenne helyes annak egyes elemeit. Ebben a megközelítésben a legfontosabb érdekek három csoportját szükséges kiemelni: 1) Alapvető, feltétlen tiszteletben tartandó értéknek tekintjük a közvetlen érdekeltek elvárásait: ide soroljuk a megrendelők, vagyis a családok, a tanulók, valamint a fogyasztók, vagyis a munkaerőpiac, a gazdaság igényeit, illetve az európai és hazai szakmai irányvonalakat, elvárásokat. 2) Ugyancsak feltétlen érvényesítendőnek tekintjük a szakképzés közvetett (külső) érintettjeinek (az ún. stakeholderek fontos csoportjának) az elvárásait: a térség, a település, a társadalmi szféra illetve a fenntartó önkormányzat, valamint az érintett érdekképviseletek, gazdasági kamarák szempontjait 3) Továbbá értelemszerűen érvényesülési lehetőséget kell biztosítani a belső érintetteknek: a szakképzést végző iskoláknak és a szakképzés oktatóinak, illetve a gyakorlati képzést végző oktatóknak.

30 30 A társadalmi-gazdasági környezet állandó mozgásban van, ami folyamatosan változó, új kihívásokat és alkalmazkodási kényszereket jelent. Mindez még fokozottabban érvényes a munkaerőpiacra, és ezen belül a képzési rendszerre. Ez az alkalmazkodás nem lehet eredményes, ha nincsenek a képzési rendszer egészét átfogó stratégiai válaszaink a változásokra, így a demográfiai folyamatokra, a településfejlesztési problémákra, a koncentrációs tendenciákra, a beilleszkedési igényekre, vagy akár a jogszabályi változásokra, az uniós iránymutatásokra stb. vonatkozóan. A képzés egész külső és belső rendszere, külső jogszabályi és piaci környezete, belső szakmai struktúrája és tartalma alapvető változások korát éli. Ezért a képzési stratégia jelen pillanatban csak alapvető értékeket képes megfogalmazni. Meg tud jelölni kritikus fontosságú kitörési pontokat is, de több esetben nem lehet képes egyértelmű utakat meghatározni (épp a környezeti/jogszabályi feltételek napirenden lévő, de még nem eldöntött változása, és a belső feltételek ennek nyomán bekövetkező, még nem kiforrott tartalmú változása miatt). Ezért több helyen még nincs abban a helyzetben, hogy meg tudjon fogalmazni konkrét követendő irányokat, akcióprogramokat, hanem csak problémaköröket lesz képes megállapítani, azzal, hogy annak kiértékelése, a konkrét célok és kitörési pontok, feladatok meghatározása még a következő időszak feladata lesz. Baranya megye középfokú szakképzésének fejlesztési programja (Pécs, október) a következő alapvető célok megvalósítását tekintette feladatának: A) A megye a gazdaságának fejlődését nem az olcsó/képzetlen/betanított munkavállalókra, hanem a tudásalapú társadalomra és gazdaságra, ennek megfelelően alapvetően a képzett, innovatív, termelékeny munkaerőre építi. B) A munkaerőpiac kínálati oldalának foglalkoztathatóvá tétele a tanuló- és felnőtt-korúak körében egyaránt, vagyis a versenyképes tudás, készségek és képességek kialakítása. C) Az oktatási és képzési rendszer munkaerőpiaci orientációjának, minőségének és hatékonyságának növelése, a szakma-szerkezet, a képzés tartalmának, színvonalának, technikai felszereltségének folyamatos és rugalmas igazítása a munkaerőpiaci követelményekhez. D) Az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányokkal élők ennek megfelelő külön támogatása. E) A rendszer-szerű egymásraépülés a képzés különböző szintjei és programjai között, amely az elérhetőséget és fenntarthatóságot egyaránt szolgálja, valamint F) A fenti célok megvalósíthatóságát támogató horizontális célként a partnerségi és hálózati rendszerek kialakítása a képzés egész rendszerében. Stratégiai célok Ezen alapvető célok megvalósításának érdekében Baranya megye képzési stratégiája a következő elvistratégiai irányok és eszközök alkalmazását tartja szükségesnek: 1) A tudás szerepének növelése (a munkaerőpiaci kínálat javítása, a foglalkoztathatóság növelése, versenyképesség) A Dél-dunántúli régió (és ugyanúgy a megye, a kistérség) a rendszerváltást követően jórészt elveszítette korábbi növekedési potenciáljait, és sokféle okra visszavezethetően nemigen tudott megfelelő új növekedési esélyeket szerezni/teremteni magának. Más mobilizálható erőforrás hiányában egyébként sem lenne más esélyünk, mint a tudásra alapozott gazdasági fejlődés. Ennek viszont munkaerőpiaci oldalról alapvető feltétele, hogy a munkaerőpiac valóban kitermelje azt a tudás-, képesség-, készség-tömeget, amely kell a tudás-alapú gazdasági növekedés megvalósításához. Meg kell teremteni azt az emberi erőforrás-kínálatot (volumenében, szakmai szerkezetében és tudás-színvonalában, kompetenciáiban), amely majd el tudja látni az említett Pólus és EKF működtetésének, megvalósításának feladatait. 2) Az oktatás- és foglalkoztatáspolitika integrált kialakítása és működtetése A képzés nem önálló társadalmi/munkaerőpiaci rendszer, hanem része a társadalmi/gazdasági folyamatoknak. Tehát az oktatás rendszerét és a képzés fejlesztés-politikáját is együttesen kell működtetni a munkaerőpiac más rendszereivel (gazdaságpolitika, foglalkoztatáspolitika, társadalom/szociál-politika, területfejlesztés, kultúra). Nekünk is meggyőződésünk, hogy a mi képzési

31 31 rendszerünk is csak így lesz képes saját funkciójának is megfelelni, és kölcsönösen szinergikus hatások révén egyszerre javítani saját hatásfokát és a kapcsolódó más társadalmi/gazdasági folyamatok eredményességét. 3) A képzés, képzési rendszer társadalmi/szociális/kulturális funkcióinak érvényesítése A képzési rendszer ugyancsak elengedhetetlen és nélkülözhetetlen általános tudásbővítő, ismeretszerző, érték-képző, kulturális, nevelő funkciót tölt be. Bár az általános és a szakmai tudás közvetítése, átadása a korlátozott szellemi befogadó képességek, illetve időbeli lehetőségek miatt időnként egymással szembekerülnek, illetve ütköznek a társadalmi/családi, iskolai és munkaerőpiaci érdekek, a stratégia szintjén csak ezek együttes érvényesítése fogadható el. Kell az általános képzés, műveltség, nyelv, informatika, társadalom- és gazdaság-ismeret (ld. PISA-felmérés), és kell a foglalkoztathatóságot biztosító, munkaerőpiacra figyelő képzés. Kell az adott munkaerőpiaci elvárások teljesítését tanuló, és a tanult társadalom is. 4) Stratégiai együttműködési (partnerségi) rendszer kialakítása a képzési rendszer szereplői között A cél egy olyan együttműködési rendszer kialakítása és működtetése, amely összehozza a szakképzési rendszer minden érintettjét. 5) A képzés rendszer-jellegű modernizálása A képzés egyes szintjei és programjai egymásra épülő rendszert alkotnak, ezért a képzési rendszer egészét együttesen, rendszer-szemléletben kell modernizálni. A szintek és programok egymásra épülnek, a kompetenciák fokozatosan alakulnak, fejlődnek ki. A szakképzés és a munkaerőpiaci képzés is része a rendszernek, nem kezelhető önállóan. Nemcsak a gazdaság- és foglalkoztatáspolitika integrált fejlesztése, vagy az oktatás- és foglalkoztatáspolitika együttműködése szükséges, hanem ugyanezen integrált célok megvalósítása érdekében az oktatás rendszerén belül is erősíteni szükséges az integrált fejlesztések megvalósítását. 6) A pályaválasztási munka hatásfokának növelése A pályaválasztás korábban viszonylag jól működő rendszerét újra kell építeni, mert jelenleg a tanulók (a szülők, családok) elsősorban saját vágyaik alapján döntenek a pályaválasztásban. Hiányzik a megalapozás mind a gyermek képességei és készsége, mind a kiválasztott szakképzési irány piacképessége (telítettsége), mind a képzés várható eredményessége szempontjából. 7) A képzési rendszer erőteljesebb közelítése a munkaerőpiaci igényekhez; a képzési rendszer rugalmassága, alkalmazkodóképessége A beiskolázási arányok és a szakma-struktúra befolyásolása. El kell érni, hogy a képzési rendszer egyes szintjeinek beiskolázási arányaiban és struktúrájában ne csak a szülők (családok, tanulók) gyakran nem eléggé megalapozott és az iskolák saját kapacitásaik minél teljesebb lefedésére irányuló döntései jelenjenek meg, hanem abban érvényesüljenek a gazdaság szempontjai is. 8) A képzés intézményrendszerének fejlesztése Biztosítani kell a rendelkezésre álló erőforrások koncentrált felhasználását, magas színvonalú hasznosulását. A közoktatás viszonylag stabil rendszerét dinamikusabbá kell tenni, folyamatosan igazítva a változó demográfiai, szakmai, gazdasági stb. feltételekhez. Ezen keresztül is el kell érni növekvő szakmai színvonalát, hatékonyságát és versenyképességét. A megyén belüli párhuzamos képzések külön vizsgálatot igényelnek abból a szempontból, hogy indokolt-e a fenntartásuk. A minőségi és gazdaságossági szempontok is a koncentráció szükségességét vetítik előre. Ebben az esetben különösen kritikus kérdéssé válik, hogy az esetlegesen megszűnő szakképző iskola helyére kell-e, és ha igen, milyen képzési profilt lehet állítani. 9) A képzés tartalma, új kompetenciák A képzési rendszernek ma már nem egy egyetlen, egész életen át tartó szakmai pályafutást kitöltő szakmára kell felkészítenie, hanem korszerű, általános és általános szakmai kompetenciákat kell kifejlesztenie. A képzés befejezéseként pedig olyan speciális szakmai kompetenciákat kell kialakítania, amelyek elsősorban az első munkahelyek megszerzését, és az ottani elvárásoknak való megfelelést teszik lehetővé, beleértve a későbbi szükségszerű szakmaváltások eredményességét is, (amelyek legtöbbször szintén újabb speciális szakmai kompetenciák megszerzésével járnak). Tartalmi szempontból a kulcs-képességek fejlesztése jelenti a központi feladatot. Ennek meg kell jelennie az alapfokú iskolarendszerű képzésben is, majd ugyanez végig kell, hogy kísérje a következő

32 32 szinteket is. Fontos ugyanakkor a stabil, standard képzési tartalmak követése, a közös-központi előírásokhoz való igazodás mellett a helyi munkaerőpiaci/gazdasági sajátosságok (ágazati, technológiai specialitások) figyelembe vétele, beépítése a képzésbe. 10) A hátrányos helyzetűek támogatása A különböző okok miatt hátrányokkal küzdő tanulók képzésbe való bekapcsolása, majd előrehaladásának elősegítése adott esetben különleges támogató eszközök alkalmazását is igényli. Az iskolai végzettséggel nem rendelkezők munkaerőpiaci esélyeit növelő, gyakorlat-centrikus szakmai felkészítésének lehetőségét meg kell teremteni az iskolarendszerű oktatásban. 11) Felnőttképzés Az iskolarendszerű képzés fontos kiegészítője a felnőttképzés. Ez a piaci szegmens kevésbé szabályozott és ellenőrzött, mint az iskolarendszerű képzés. Ebből adódó előnye a rugalmasság, de ugyanebből a helyzetből adódik az akkreditáció, a minősítés és folyamatos ellenőrzés fontossága is. A felnőttképzésben különösen fontos, hogy megtalálja az életciklus alapján különös figyelmet érdemlő célcsoportok megszólításának, tanításának speciális eszközeit, a piacképes tudást biztosító képzési formákat és tartalmakat 12) Az életen át tartó tanulás, a vállalati képzés Bár a hazai vállalati munkaerő-fejlesztési gyakorlat, a vállalkozói mentalitás ezt nem mindig ismeri el, tudomásul kell venni munkáltatói és munkavállalói oldalról is, hogy az iskolarendszerű képzés nem képes az adott szinttel kapcsolatos vállalati igényeknek mindenben megfelelő szakembert biztosítani. Az általános képzés egyre feljebb tolódik, miáltal csökken a szakmai képzésre, illetve a szakmai gyakorlatra fordítható idő. Ezt az üzemi képzés rendszerében kell pótolni (gyakorlatilag üzemspecifikus szintre emelve befejezni a képzést). Másrészt az iskolarendszerű képzésben megszerzett végzettség, tudás, hamar elveszti az értékét. Ezért elengedhetetlen az, hogy a mindenki valóban az egész életén át tanuljon, mert egyik oldalról a vállalat csak így tudja biztosítani önmaga számára a folyamatosan naprakész ismeretekkel, megfelelő készségekkel és képességekkel rendelkező emberi erőforrást, másik oldalról pedig a munkavállalók csak így tudnak megfelelni a vállalati elvárásoknak, így tudják megőrizni munkahelyeiket. Alapvető fontosságú annak tudatosítása, hogy az életen át tartó tanulás (a munkahelyi képzés) képzés egyaránt érdeke (egyaránt szükséges) a munkaadónak és munkavállalónak is. Ebből következően tartjuk közösnek/párhuzamosnak az erre vonatkozó felelősséget, és azt az igényt, hogy a haszon is ugyanilyen közös/párhuzamos legyen. Kitörési pontok: a képzési rendszer fejlesztési irányai, megoldandó feladatai A következő lépés már a megvalósítás kereteinek meghatározása: melyek lehetnek a képzési stratégia megvalósításához elvezető legfontosabb feladatcsoportok, megoldási irányok, akcióprogramok. 1. Koordináció A képzés jelenlegi rendszerét Baranya megyében az információ-hiány és intézményesen a nem elég hatékony koordináció jellemzi. Ez elsősorban a középfokú szakképzés problémaköre, amennyiben alapvetően ezen a szinten jelennek meg különböző fenntartók, akik között szükségessé válhat a koordináció, valamint itt szerveződnek olyan (különböző) programok és szakirányok, amelyeknél valós probléma azok összehangolása az intézményi, szakmai és munkaerőpiaci érdekek mentén. Megyei szinten még vannak párhuzamos képzések, rendkívül szétaprózott és térben egyenetlen elhelyezkedésű az intézményrendszer, az intézmények közt az együttműködés részleges, esetleges, az érintettek saját piaci érdekei által vezérelt 2. Intézményrendszer, koncentráció és kohézió Az iskola-koncentráció, kisebb képzőhelyek ellehetetlenülése többé-kevésbé elkerülhetetlen ténnyé vált vagy válik már a közeljövőben is. Kérdés, hogy ez meghagyható/meghagyandó-e egy spontán/koordinálatlan folyamatnak, vagy többek között az előző szervezeti változatok felhasználásával egy olyan egyeztetett folyamattá válik, amelyben a kooperáció és regionális/megyei szintű beiskoláztatási stratégia mindenki számára elfogadható megoldást alakít ki. Értelemszerűen ez utóbbi megoldásra kell törekedni, feltéve az összes érintett partnerségét, és a koncentrációval együtt járó politikai és gazdasági szempontok egyeztethetőségét. Feltétlen egyeztetni