Közbeszerzési szabályzat. Hatályos: január 1-től

Átírás

1 Közbeszerzési szabályzat Hatályos: január 1-től 1

2 Tartalomjegyzék 1.Szabályzat alkalmazási köre Szabályzat viszonya a jogszabályokhoz Szabályzat személyi hatálya Szabályzat tárgyi hatálya Szabályzat időbeli hatálya Eljáró és az eljárásba bevont személyek, szervezetek A szabályzattal kapcsolatos felelősségek és kötelezettségek A közbeszerzési eljárásokban közreműködők Döntéshozó Közbeszerzési Bírálóbizottság Gazdasági csoportvezető pénzügyi feladatai Összeférhetetlenségi szabályok Általános eljárási szabályok, rendelkezések A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos közös rendelkezések Közbeszerzés tervezése A közbeszerzés értékének meghatározása (becsült érték meghatározása) Közbeszerzési Terv és a statisztikai adatszolgáltatás Előzetes tájékoztató Közbeszerzési eljárás dokumentálása Ajánlattevők ellenőrzésének rendje Közbeszerzési eljárás nyilvánossága Közbeszerzési eljárások csoportjai Alkalmazandó eljárásrend (Kbt. 19..) A közbeszerzési eljárás fajtái (Kbt. 82. ) Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályai A nemzeti eljárásrend Közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó egyéb rendelkezések Közbeszerzési eljárás indításának feltételei Közbeszerzési eljárások lefolytatásának rendje...23

3 30.Eljárás megindítása és dokumentáció elkészítése Részvételi jelentkezések/ajánlatok bontása Részvételi jelentkezések/ajánlatok elbírálása Az eljárást lezáró döntés meghozatala Közbeszerzési eljárások ellenőrzésének rendje Záró rendelkezések...27 Közbeszerzési értékhatárok évben...29 Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat...30 Megismerési nyilatkozat...32

4 1. Szabályzat alkalmazási köre (1) A Józsefvárosi Intézményműködtető Központ (a továbbiakban JIK) a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt. ) alapján az intézmény által indított közbeszerzési eljárások rendjét az alábbiak szerint szabályozza: (2) A JIK az intézményi közbeszerzések során a központosított közbeszerzések lehetőségét folyamatosan köteles vizsgálni és amennyiben lehetséges a közbeszerzés helyben központosításáról szóló, többször módosított 20/2007. (IV. 2.) önkormányzati rendelet szabályai szerint a helyben központosított közbeszerzésekhez köteles csatlakozni. Amennyiben a csatlakozás valamely okból nem lehetséges, úgy jelen szabályzat szerint köteles az eljárást lefolytatni. (3) A JIK a közpénzek ésszerű felhasználása, átláthatóságának és széleskörű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályokkal összhangban alkotja meg jelen szabályzatát. (4) A szabályzat meghatározza a JIK által indított közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belsőellenőrzésének feladatmegosztását, felelősségi rendjét, a JIK nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendjét. 2. Szabályzat viszonya a jogszabályokhoz (1) A JIK a Kbt. 6. (1) bekezdésének b) pontja alapján, mint költségvetési szerv tartozik a Kbt. hatálya alá. (2) A szabályzat a Kbt. legfontosabb elemeit kiemelve alapvetően a JIK alapító okiratában meghatározott intézményekre vonatkozó sajátos és különös szabályokat tartalmazza, ezért azt a Kbt-vel és a vonatkozó jogszabályokkal, az Európai Unió intézményeinek közbeszerzési tárgyú rendeleteivel, irányelveivel, a Közbeszerzések Tanácsa ajánlásaival, tájékoztatóival együtt kell használni. Amennyiben a szabályzat valamely rendelkezése jogszabállyal ellentétes (jogszabályváltozás miatt), úgy az ilyen rendelkezés helyett a jogszabály megfelelő rendelkezését kell alkalmazni. (3) A közbeszerzési eljárásnak a Kbt-ben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet elérni, amennyiben azt a Kbt. kifejezetten megengedi. Amennyiben a szabályzat rendelkezései eltérést mutatnak a Kbt. kógens rendelkezéseihez képest, úgy a Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

5 3. Szabályzat személyi hatálya (1) A szabályzat hatálya kiterjed minden a közbeszerzési értékhatárt elérő árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatás megrendelésére, (továbbiakban: közbeszerzés). (2) A JIK január 1-jétől ellátja az alábbi köznevelési intézmények gazdálkodási, pénzügyi-számviteli, működtetési, üzemeltetési, étkeztetési feladatokat: - GYEREK-VIRÁG Napközi - Hétszínvirág Napközi - Katica Bölcsőde és Napközi - KINCSKERESŐ Napközi - Koszorú Napközi - Mesepalota Napközi - Napraforgó Napközi - Napsugár Napközi - Pitypang Napközi - Százszorszép Napközi - Szivárvány Napközi - TÁ-TI-KA Napközi - Várunk Rád Napközi Az állami intézményfenntartó központ és az önkormányzat által kötött megállapodás alapján működteti az alábbi intézményeket: - Deák Diák Általános Iskola - Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium - Losonci Téri Általános Iskola (ezen belül Tanuszoda) - Budapest VIII. Kerületi Németh László Általános Iskola - Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola - Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola - Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola - Józsefvárosi Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola - Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VIII. Kerületi Tagintézménye - Józsefvárosi Pedagógiai Intézet 4. Szabályzat tárgyi hatálya (1) Jelen szabályzatot kell alkalmazni azon közbeszerzésekben, amelyeket a JIK visszterhes szerződés megkötése céljából köteles lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében. (2) Jelen szabályzat tárgyi hatálya kiterjed árubeszerzésre, építési beruházásra, építési koncesszióra, szolgáltatás megrendelésre, szolgáltatási koncesszióra, ha annak értéke a beszerzés megkezdésekor eléri, vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat, figyelembe véve a Kbt.-ben meghatározott összeszámítási szabályokat. (3) A szabályzat hatálya kiterjed valamennyi, a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzésre a pénzügyi forrástól függetlenül, az alábbiak kivételével: (4) A Kbt. 9.. tartalmazza azokat az eseteket, amikor nem kell alkalmazni a Kbt. és a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásait. (5) Az uniós értékhatárokat el nem ér beszerzések esetén a Kbt a tartalmazza azokat az

6 eseteket, amikor a nemzeti eljárásrend szerinti közbeszerzési eljárást nem kell alkalmazni. (6) Az értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa minden évben közzé teszi a Közbeszerzési Értesítőben (1. melléklet) 5. Szabályzat időbeli hatálya (1) Jelen szabályzat rendelkezéseit a hatályba lépése után megkezdett közbeszerzésekre, és ezen eljárások alapján megkötött szerződésekre, továbbá az ezen eljárásokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra, illetőleg kérelmezett előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni. 6. Eljáró és az eljárásba bevont személyek, szervezetek (1) A JIK közbeszerzési tevékenységének irányítása a JIK műszaki igazgatóhelyettesének a feladat- és hatáskörébe tartozik. A közbeszerzési eljárás lefolytatása a műszaki csoportvezető feladata, aki tevékenységét a jogász közreműködése mellett végzi. (2) A közbeszerzési eljárásban részt vevő személyek és testületek: a) a JIK, mint intézmény b) Közbeszerzési Bírálóbizottság c) az egyéb felkért közreműködők, így különösen a hivatalos közbeszerzési tanácsadó, pénzügyi, közbeszerzési és egyéb szakértő. (3) A Közbeszerzési Bírálóbizottság: öt tagból áll. A tagokat a műszaki igazgatóhelyettes jelöli ki eljárásonként, figyelemmel a műszaki, gazdasági és jogi szakértelemre. A Bírálóbizottság esetenként tagjai közül elnököt választ. (4) A Bírálóbizottság akkor határozatképes, ha legalább négy tag jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (5) A közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során a Bírálóbizottság tagjai együttműködésre kötelezettek. (6) A Bírálóbizottság tagjai minden közbeszerzési eljárás megindítása előtt kötelesek a Kbt. 24 (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatot aláírni. (7) Az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat a műszaki csoportvezető kéri be és őrzi meg. (2. melléklet) (8) A Bírálóbizottság döntését a kisebbségi véleménnyel együtt írásban kell megadni. (9) Amennyiben az adott közbeszerzési eljárásban közbeszerzési tanácsadó vesz részt, a hivatalos közbeszerzési tanácsadó minden olyan feladatot elvégezhet, amely nem tartozik a Bírálóbizottság kizárólagos hatáskörébe.

7 7. A szabályzattal kapcsolatos felelősségek és kötelezettségek (1) A JIK igazgatója felelős a jelen szabályzat elkészítéséért és kiadásáért. (2) A JIK igazgatója köteles biztosítani, hogy a) a közbeszerzési eljárások vonatkozó jogszabályoknak megfelelő lefolytatásához a szükséges feltételek rendelkezésre álljanak; b) a szabályzat mindenkor feleljen meg a vonatkozó jogszabályok által támasztott követelményeknek; c) a szabályzatban előírt rendelkezések megszegésére vonatkozó minden értesülés kivizsgálásra kerüljön; és az értesülés alapján kezdődő vizsgálat az eset összes körülményére terjedjen ki. 8. A közbeszerzési eljárásokban közreműködők (1) A közbeszerzési eljárásban közreműködő a közbeszerzési eljárással kapcsolatosan munkája során tudomására jutott valamennyi információt, tényt és körülményt megőrizni köteles, azt harmadik személynek nem adhatja át, illetőleg nyilvánosságra nem hozhatja. 9. Döntéshozó (1) A JIK igazgatója a közbeszerzési eljárások döntéshozója. (2) A JIK igazgatója, Kbt. 22. (5) bekezdésének megfelelően, nem lehet a Közbeszerzési Bírálóbizottság tagja. (3) A döntéshozó feladata: a) jóváhagyja a közbeszerzési tervet, az éves statisztikai összegezést, valamint a külső szakértőkkel kötendő szerződéseket; b) jóváhagyja a felhívást és dokumentációt; c) dönt a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról; d) a Közbeszerzési Bírálóbizottság állásfoglalása és döntési javaslata alapján dönt az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról, illetve az ajánlattevő kizárásáról, meghozza az eljárást lezáró döntést, e) dönt a közbeszerzési szerződések megkötéséről és aláírja azokat; f) közbeszerzési eljárás ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás esetén kijelöli az intézmény képviselőjét. 10. Közbeszerzési Bírálóbizottság (1) A Közbeszerzési Bírálóbizottság a JIK hierarchikus szervezeti struktúrájába nem illeszkedik, független testület. (2) A Közbeszerzési Bírálóbizottság összetételét a Szabályzat 6. pontja határozza meg. (3) A Közbeszerzési Bírálóbizottság tagjai a JIK műszaki igazgatóhelyettes által aláírt Megbízólevél alapján végzik munkájukat.

8 (4) A Közbeszerzési Bírálóbizottság testületként működik, szakvéleményét és döntési javaslatait ülésein hozza. A Közbeszerzési Bírálóbizottság üléseit igény szerint tartja, melyet az elnök hív össze, az ülés céljainak megjelölésével. A bizottság döntési javaslatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottsági munkáról jegyzőkönyv készül, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálatai. (5) A Közbeszerzési Bírálóbizottság feladata: a) a felhívás, a dokumentáció és a műszaki leírás tervezetének összeállítása, jóváhagyásra történ felterjesztése; b) az értékelési részszempontok, azok súlyszámának, továbbá az értékelés során adható pontszámok alsó és felső határának meghatározása; c) az értékelési részszempontok szerinti értékelési számítási módszer meghatározása; d) a felhívás esetleges módosításának és helyesbítésének elkészítése, jóváhagyásra történő felterjesztése; e) a bontási eljárás lefolytatása és az eljárás hitelesítése; f) a jelentkezők alkalmasságának, illetve alkalmatlanságának, a jelentkezések/ajánlatok érvényességének, illetve érvénytelenségének megállapításáról javaslat készítése a döntéshozó felé; g) tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalás (ok) lefolytatása; h) az érvényes ajánlatok bírálata; i) a döntési javaslat összeállítása és jóváhagyásra történő előterjesztése; j) előzetes vitarendezési kérelem esetén a JIK álláspontjának kialakítása és képviselete, k) jogorvoslati eljárás megindítása esetén a JIK álláspontjának kialakítása. (6) A Bírálóbizottság munkájának eredményességéért és feladatainak maradéktalan elvégzéséért a Bírálóbizottság elnöke a felelős. 11. Gazdasági csoportvezető pénzügyi feladatai (1) Gondoskodik a hirdetmények Közbeszerzési Értesítőben való közzététele költségeinek a kért értékben és időpontban történ átutalásáról. (2) Ha az ajánlati vagy ajánlattételi dokumentáció rendelkezésre bocsátása díj fizetése ellenében történik, nyilvántartja a díjak befizetését; ha a dokumentáció ellenértéke visszajár, gondoskodik a visszautalásáról. (3) Ha az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához kötött, nyilvántartja az ajánlatkérő által rendelkezésére bocsátott díjak mértékét és a rendelkezésre bocsátás időpontját. Gondoskodik az ajánlati biztosíték vagy ha az kötelező, az ajánlati biztosíték kétszeres összegének visszafizetéséről. (4) Figyelemmel kíséri, hogy a teljesítési biztosítékot a szerződéskötéskor, a jó teljesítési biztosítékot a jótállási kötelezettség kezdetének időpontjában, az egyéb biztosítékot a szerződéskötés vagy a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhető időpontjában rendelkezésre bocsátották-e; továbbá intézi a biztosítékokkal kapcsolatos pénzügyeket. (5) A közbeszerzési szerződés szerinti ellenszolgáltatás teljesítésénél betartja a Kbt és 131. előírásait.

9 12. Összeférhetetlenségi szabályok (1) A Kbt. 24. alapján az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. (2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. (3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkező ként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel a közbeszerzési eljárásban történ részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. (4) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az összeférhetetlenség. Amennyiben az összeférhetetlenség ténye a közbeszerzési eljárás lebonyolítása során következne be, erről a tényről az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet haladéktalanul írásban nyilatkozni köteles. (5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő: a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott feltéve, hogy az a) vagy jelen pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (rész-vételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt. 13. Általános eljárási szabályok, rendelkezések (1) A megfelelő szakértelemmel rendelkező személy: az a személy, aki a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó területen szakmai ismeretekkel, vagy a közbeszerzés területén gyakorlati tapasztalattal, szakmai (műszaki, pénzügyi, jogi stb.) ismeretekkel rendelkezik. (2) A közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg a szolgáltatási koncesszió. (3) Eljárásba bevont személyek: azok a személyek, akik az eljárás bármely szakaszában az ajánlatkérő nevében részt vesznek, eljárási, vagy előkészítő cselekményt végeznek. 14. A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos közös rendelkezések (1) A közbeszerzéssel, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos közös rendelkezéseket teljes körűen a Kbt. III-V. fejezete tartalmazza.

10 15. Közbeszerzés tervezése (1) A JIK köteles a költségvetési év elején legkésőbb március 31. napjáig éves összesített Közbeszerzési Tervet készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseiről, és azt a honlapján feltüntetni. 16. A közbeszerzés értékének meghatározása (becsült érték meghatározása) (1) Annak eldöntéséhez, hogy az adott beszerzés közbeszerzés keretében valósul-e meg (szerepeltetni kell-e a Közbeszerzési Tervben), és ha igen, milyen eljárás alkalmazandó, továbbá, hogy a JIK beszerzését a legkedvezőbb feltételekkel valósítsa meg, meg kell határozni a beszerzés becsült értékét. (2) A Kbt. 11. (1) bekezdése alapján a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt okban foglaltakra tekintettel megállapított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba be-le kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. Tilos a Kbt. vagy a Kbt. Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. (3) A becsült érték meghatározása piacfelméréssel, vagy az előző évek szakmai tapasztalatai alapján történik. (4) A becsült érték kiszámítása során mindazon beszerzés tárgyának értékét egybe kell számítani a. ami műszaki-gazdasági funkcionális egységet képez, és b. időbeli összefüggés áll fenn a beszerzés tárgyai között. (5) Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás-megrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni. (6) Amennyiben az ajánlatkérő egy közbeszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani a közbeszerzés becsült értékének meghatározásakor. (7) Egy időben felmerül beszerzésnek kell tekinteni a közbeszerzési terv összeállításakor már ismert igényeket tekintet nélkül a beszerzés forrására. 17. Közbeszerzési Terv és a statisztikai adatszolgáltatás (1) A Közbeszerzési Terv elkészítéséhez a a 3. -ban felsorolt valamennyi intézmény vezetője minden év január 31-ig köteles eljuttatni a beszerzési igényét a műszaki igazgatóhelyetteshez., aki felelős a közbeszerzési terv jóváhagyásra történő felterjesztéséért. (2) A Közbeszerzési Tervet, és annak módosításait is a JIK igazgatója hagyja jóvá. (4) A Közbeszerzési Tervet a jogszabályban meghatározott formában és tartalommal kell elkészíteni. (5) A Közbeszerzési Terv elkészítése előtt a JIK igazgatója indíthat közbeszerzési eljárást,

11 amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell. (6) A Közbeszerzési Terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A JIK a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. (7) A Közbeszerzési Tervet az év közben felmerülő igényekkel módosítani kell. (8) A Közbeszerzési Tervet, valamint annak módosítását a JIK honlapján közzé kell tenni. A Közbeszerzési Tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó Közbeszerzési Terv honlapon történ közzétételéig elérhetőnek kell lennie. A honlapon mindig csak az aktuális közbeszerzési tervnek kell elérhetőnek lennie. (9) A tárgyévet követően május 31-éig el kell készíteni az éves statisztikai összegezést, melyre a hatályos jogszabály előírásait kell alkalmazni. Az éves statisztikai összegzés elkészítése a műszaki igazgatóhelyettes feladata, melyet a JIK igazgatója hagy jóvá. 18. Előzetes tájékoztató (1) A közbeszerzési terv alapján a JIK igazgatója dönt arról, hogy a Kbt.-ben nem kötelező jelleggel meghatározottaknak megfelelően a JIK adott évre tervezett közbeszerzéseiről a külön jogszabályban meghatározott minta szerint, előzetes éves összesített tájékoztatót jelentet-e meg. Amennyiben az igazgató előzetes tájékoztató közzétételéről határoz, hirdetmény előkészítésének, elfogadásának és közzétételének szabályai megegyeznek a részvételi/ajánlati felhívásokra vonatkozó szabályokkal. 19. Közbeszerzési eljárás dokumentálása (1) A JIK minden egyes közbeszerzési eljárását annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően írásban köteles dokumentálni. (2) A dokumentálás és a megőrzés az eljárást lefolytató műszaki csoportbvezető feladata. (3) Az eljárások során felmerült hiánypótlás, felvilágosítás, indokolás megadás. (4) A jelentkezések/ajánlatok hiányosságainak megállapítása, Bírálóbizottság elé terjesztése. (5) Az informatikai ügyintéző köteles a mindenkor hatályos Kbt.-ben meghatározott, a közbeszerezési eljárás során keletkezett, és kötelezően közzéteendő dokumentumokat elektronikusan a JIK honlapján közzétenni. (6) Az üzleti titoknak minősített adatokat és információkat bizalmasan kell kezelni. Minden egyéb adat és információ, így különösen az eljárás alapján megkötött szerződés tartalma közérdekű adatnak minősül. (7) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától (Kbt. 30. (2) bekezdése), illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni. 20. Ajánlattevők ellenőrzésének rendje

12 (1) A szerződés tervezetét a jogásszal ellenőriztetni kell. A JIK informatikusa köteles : (2) a végleges szerződés megkötése előtt a cégkivonatokat le kell kérni a oldalról a Kbt. 56. (1) bek. a), b), c), ka),és kb), az 57. (1) bek. d) pontok tekintetében, (3) A közbeszerzési hatóság nyilvántartásában ellenőrizni a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevőket a oldalon a Kbt. 56. (1) bek. d.) pontja tekintetében. (4) A Nemzeti Adó és Vámhivatal nyilvántartásában ellenőrizni kell a köztartozásmentes adózói adatbázisról a oldalon a Kbt. 56. (1) bek. e) pontja tekintetében. (5) A Nemzeti Munkaügyi Hivatal nyilvántartásában ellenőrizni kell, hogy az ajánlattevő a bérkompenzációt elmulasztó foglalkoztatókról a http//nyilvantartas.ommf.gov.hu oldalon a évi XCIX. tv. 6. -a tekintetében nem szerepel-e a nyilvántartásban. Az ellenőrzés eredményét írásban köteles dokumentálni, és a műszaki csoportvezetőnek átadni. (A törvény január 2. napján hatályát vesztette, de a hatályon kívül helyezése nem érinti az e törvényben meghatározott jogsértés megállapításáról hozott határozatokhoz kapcsolódó jogkövetkezmények végrehajtását.) 21. Közbeszerzési eljárás nyilvánossága (1) A JIK informatikai ügyintézője köteles az alábbi adatokat, információkat, dokumentumokat saját honlapján közzétenni: a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait), a terv vagy a módosításának elfogadását követően haladéktalanul; b) a Kbt. 9. (1) bekezdés k) pontja alkalmazásával megkötött szerződéseket, a szerződéskötést követően haladéktalanul; c) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos Kbt. 79. (2) bekezdése szerinti adatokat az előzetes vitarendezési kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul; d) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul; e) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet által történt teljesítését követ tíz napon belül. f) A külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést a Közbeszerzési Hatóságnak való megküldéssel egyidejűleg. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatoknak, információknak a honlapon ha a Kbt. másként nem rendelkezik a közbeszerzési eljárás lezárulásától (Kbt. 30. (2) bekezdése), illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig, ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell elérhetőnek lenniük. 22. Közbeszerzési eljárások csoportjai

13 (1) A JIK közbeszerzéseire a Kbt.-ben meghatározott általános eljárási szabályai a mérvadóak. (2) A JIK általános eljárásait eltérő szabályok szerint kell lefolytatni a beszerzés értékétől függően. E szerint különbséget kell tenni: a) uniós értékhatárokat elérő, vagy meghaladó értékű közbeszerzések és b) nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések között (nemzeti eljárásrend). 23. Alkalmazandó eljárásrend (Kbt. 19..) (1) Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a Kbt. Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha a Kbt. másként rendelkezik. (2) JIK a nemzeti eljárásrend szerinti közbeszerzési eljárásaiban a Kbt (1) be-kezdés b) pontja szerint jár el, azaz a Kbt. Második Részében meghatározott szabályok szerint a Kbt /A. -ban foglalt eltérésekkel. 24. A közbeszerzési eljárás fajtái (Kbt. 82. ) (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt a Kbt. XII. fejezete megengedi. A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével induló vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehet. (2) Az JIK dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza. A dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg. (3) A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra. 25. Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályai (1) Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályait a Kbt: a) nyílt eljárás esetében a 83. -ban, b) a meghívásos eljárás esetében a okban, c) a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében a okban, d) a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében a okban, e) versenypárbeszéd esetén a okban, f) keret megállapodásos eljárás esetén a okban, g) az építési koncesszióra vonatkozó különös szabályok esetében a okban határozza meg.

14 26. A nemzeti eljárásrend (1) A Kbt. Harmadik Része szerint kell eljárni az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében. A Kbt. Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre a Kbt. III. Fejezete azt lehetővé teszi [Kbt. 18. (3) be-kezdés; Kbt. 19. (2) bekezdés]. (2) A közbeszerzési eljárások lehetnek: a) hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárás, vagy b) hirdetmény közzététele nélküli eljárás. (3) A nemzeti eljárásrendbe tartozó közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések a Kbt. Harmadik rész, ok alatt találhatók teljes körűen. (4) A JIK a nemzeti eljárásrend szerinti közbeszerzési eljárásaiban a Kbt (1) bekezdés b) pontja szerint jár el, azaz a Kbt. Második Részében meghatározott szabályok szerint a Kbt /A. -ban foglalt eltérésekkel. (5) Az eljárás engedélyezését követően, a Kbt ban foglalt kivétellel, ha a közbeszerzés becsült értéke árubeszerzés vagy szolgáltatás tekintetében eléri a huszonöt millió forintot, valamint építési beruházás esetében eléri a százötven millió forintot, azonban nem éri el az uniós értékhatárt, hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges. (6) A JIK a Kbt (7) bekezdésében foglaltak szerint hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására jogosult az alábbi feltételekkel: a. az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot; b. a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e rész szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna; c. Az a) pont szerinti esetben a Kbt (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő a (1) bekezdés aa) pontja szerinti esetben is köteles biztosítani a versenyt és legalább három a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes gazdasági szereplőt ajánlattételre felhívni (7) Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötven millió forintot és az eljárásban tárgyalás tartása nem szükséges, a JIK olyan közbeszerzési eljárást is lefolytathat, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazza a Kbt. 122/A. -ban foglalt különbségekkel. (8) A JIK az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább három a szerződésteljesítésére való alkalmasság feltételeit a JIK megítélése szerint teljesíteni képes gazdasági szereplőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. (9) A Kbt (7) bekezdés a) pontja és a 122/A. szerint eljárás esetében az ajánlattevői kör kiválasztására a Bírálóbizottságot kell összehívni, amely meghatározza a választási szempontokat, amelyek a Kbt.-vel összhangban kiterjedhetnek gazdasági pénzügyi, illetve műszaki szakmai kitételekre. (10) A választási szempontok meghatározása során az ügyintéző jelen szabályzat 16.pontja

15 szerinti piacfelmérést köteles elvégezni. (11) Az ajánlattevői kör meghatározása során figyelemmel kell lenni a piacfelmérés eredményére is. 27. Közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó egyéb rendelkezések (1) A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó egyéb tudnivalókat a Kbt. külön fejezetekben taglalja, így különösen: a) a közbeszerzési szerződések megkötése, tartalma, érvénytelensége, teljesítése és módosítása szabályait a Negyedik Rész, b) a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat szabályait az Ötödik Rész, c) a Közbeszerzési Hatósággal kapcsolatos rendelkezéseket a Hatodik Rész, d) a záró rendelkezéseket a Hetedik Rész tartalmazza teljes körűen. 28. Közbeszerzési eljárás indításának feltételei (1) A közbeszerzési eljárás akkor indítható, ha a JIK rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel vagy olyan biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésére fog állni. 29. Közbeszerzési eljárások lefolytatásának rendje (1) A közbeszerzési eljárás jogszerűségéért, illetve a különböző eljárási cselekmények végrehajtásáért az eljárásban közreműködő személyek felelősséggel tartoznak. 30. Eljárás megindítása és dokumentáció elkészítése (1) A közbeszerzési eljárás részvételi/ajánlati felhívását, valamint az ahhoz kapcsolódó dokumentációt a műszaki igazgatóhelyettes által kijelölt ügyintéző és a JIK jogásza vagy a külső lebonyolító állítja össze a beszerzés tárgya szerinti szakmai szempontok érvényesítése mellett a pénzügyi, a közbeszerzési és az egyéb jogszabályi rendelkezések alapján. (2) A részvételi/ajánlati, ajánlattételi felhívást és az ahhoz kapcsolódó dokumentációt előzetesen a Bírálóbizottság felé továbbításra kerül véleményezés céljából. A véleményt és a Bírálóbizottság üléséről készült jegyzőkönyvet meg kell őrizni. 31. Részvételi jelentkezések/ajánlatok bontása (1) A műszaki csoportvezető a beérkezett részvételi jelentkezések, illetve ajánlatok érkeztetésének dokumentálásáról nyilvántartást köteles vezetni A bontási eljáráson a Bírálóbizottság elnöke által kijelölt személyek vehetnek részt. Ha a bontási eljáráson külső lebonyolító is részt vesz, az ő kötelessége a bontási eljáráson történtek és elhangzottak jegyzőkönyvezése, továbbá a jegyzőkönyvnek a Kbt.-ben előírt valamennyi részvételre jelentkező részére történő kézbesítése

16 (2) Az ajánlatokat a Bírálóbizottság értékeli. 32. Részvételi jelentkezések/ajánlatok elbírálása (1) Bírálóbizottsági tagok formailag bírálják a beérkezett ajánlatokat, valamint megállapítják az ajánlat érvénytelenségét a Kbt. 74. (1) (2) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint a részvételre jelentkezés érvénytelenségét a Kbt. 74. (3) bekezdésében meghatározott esetekben. Ha az ajánlat/jelentkezés érvénytelen a Közbeszerzési Bírálóbizottság nem értékeli a bírálati szempontok szerint, azonban az eljárás dokumentumaival együtt az érvénytelen ajánlatok/jelentkezések eredeti példányát is meg kell őrizni, és irattárazni. (2) A részvételi jelentkezések/ajánlatok értékelésének keretében a Bírálóbizottság feladata a részvételi jelentkezések/ajánlatok tartalmi és formai ellenőrzése, továbbá annak vizsgálata, hogy a részvételi jelentkezések/ajánlatok megfelelnek-e a felhívásban, a dokumentációban és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az értékelést a Bírálóbizottság a bevont szakértő (k), illetve a közbeszerzési eljárásban eljáró hivatalos közbeszerzési tanácsadó szakvéleményének figyelembe vételével végzi. (3) Amennyiben szükséges, adott esetben a felhívásban foglaltak alapján, valamennyi részvételre jelentkező/ajánlattevő számára azonos feltételekkel a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően gondoskodik a hiánypótlási felhívás összeállításáról, és az annak alapján beérkezett iratok, dokumentumok tartalmi, formai ellenőrzéséről. (4) A nyilvánvaló számítási hibát tartalmazó ajánlat javításáról és a számítási hiba kijavításáról szóló ajánlattevői tájékoztatók elkészítéséről, valamit kézbesítéséről a műszaki igazgatóhelyettes által kijelölt ügyintéző gondoskodik. (5) Az ügyintéző, illetőleg a külső lebonyolító szervezet az elbírálás előkészítése keretében a részvételre jelentkezőktől/ajánlattevőktől írásbeli nyilatkozatot kér be a kizáró okkal, az alkalmatlansággal, illetőleg a felhívás vagy dokumentációban előírt nem egyértelmű lejelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. (6) Ha az ajánlat a Kbt. 69. (2) bekezdése alapján aránytalanul alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, a Közbeszerzési Bírálóbizottság a Kbt.-ben meghatározott szabályok szerint köteles eljárni. Amennyiben a Közbeszerzési Bírálóbizottság valamely ellenszolgáltatást kirívóan alacsonynak minősített, azt a bírálati jegyzőkönyvben köteles rögzíteni. (7) Ha a Közbeszerzési Bírálóbizottság megítélése szerint az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, a Bírálóbizottság köteles a Kbt. 70. rendelkezései szerint eljárni. (8) Ha a Kbt. alapján a felhívásban előírt eredményhirdetési időpontra a részvételi jelentkezéseket/ajánlatokat elbírálni nem lehet az elbírálási határidőt az illetékes ügyintéző vagy a lebonyolító szervezet egy alkalommal meghosszabbíthatja. A meghosszabbításról és annak indokairól szóló tájékoztatás megküldéséről, továbbá, ha szükséges az ajánlattevők ajánlati kötöttségének fenntartására vonatkozó nyilatkozat bekéréséről gondoskodni kell. (9) A Bírálóbizottság üléséről, az ott elhangzottakról. így különösen a szakvélemény kialakítása szempontjából lényeges körülményekről, információkról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a Bírálóbizottság elnöke és tagjai aláírásukkal hagynak jóvá. (10) A Bírálóbizottság a részvételi jelentkezésekről/ajánlatokról szakvéleményt köteles készíteni, amely tartalmazza: a) az eljárás rövid ismertetése mellett a részvételre jelentkezők/ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának, a részvételre jelentkezések érvényességének

17 megítéléshez szükséges a felhívásban kért adatokat, tényeket és az ajánlatoknak az elbírálási szempontrendszer szerinti tartalmi elemeit, valamint b) az eljárást lezáró döntési javaslatot az eljárás eredményére, illetőleg az eredménytelenségére, az egyes részvételre jelentkezők alkalmasságára, illetőleg érvényességére, az eljárás nyertesének személyére. (11) Eredménytelen az eljárás a Kbt ban felsorolt esetekben. 33. Az eljárást lezáró döntés meghozatala (1) Az műszaki csoportvezető, illetőleg a külső lebonyolító állítja össze a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalához szükséges dokumentációt, amelynek tartalmaznia kell a bevont szakértő, ha van külső lebonyolító szakvéleményét, a Bírálóbizottság szakvéleményét, a Bíráló bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet, az annak mellékletét képező a Bírálóbizottsági tagok indokolással ellátott- bírálati lapjait, továbbá a döntés meghozatalához szükséges valamennyi egyéb iratot. (2) A részvételre jelentkezők alkalmasságának megítélésére, illetve az eljárás eredményére vonatkozó döntést a Bírálóbizottság hozza meg. (3) A szerződés tervezetet minden esetben a közbeszerzési dokumentáció tartalmazza. (4) A közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződést (a továbbiakban: szerződés) az eljárás nyertes szervezetével a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően kell megkötni. A szerződés megkötésére az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell, hogy sor kerüljön, azonban nem köthető meg az írásbeli összegezés megküldése napját követ tíznapos időtartam lejártáig. (5) A Kbt (8) bekezdése alapján a (4) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíznapos időtartam letelte előtt is megköthet a szerződés a) ha a nyílt eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be; b) ha a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd során csak egy ajánlatot nyújtottak be, és amennyiben az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés vagy sor került kizárásra az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte; c) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a Kbt. 94. (2) bekezdés d) pontja alapján indították; d) a keret megállapodás alapján történ közbeszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a verseny újranyitásával valósul meg [110. (4) bekezdés b) pont]; e) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontja, (3) bekezdése, vagy (4) bekezdés b) d) pontja alapján indították és a 141. (3) bekezdése szerinti határidőben a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke nem élt a jogorvoslati eljárás megindításának jogával; f) ha a Kbt (7) bekezdés a) pontja vagy a 122/A. szerinti eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be.

18 (6) Az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes. (7) A szerződést az ügyintéző által átadott dokumentáció (nyertes ajánlat, bírálati jegyzőkönyv) alapján a jogász/ügyvédi iroda véglegesíti. (8) A végleges, aláírt szerződések az ECOSTAT program Kötelezettségvállalási moduljában kerülnek iktatásra, rögzítésre, ezzel is megteremtve a nyilvántartási kötelezettséget. (9) A nyilvántartás vezetéséért az azzal írásban kijelölt személy a felelős. (10) A számla mellékletét képezi az érvényes szerződések. A bizonylatok tárolásáért az evvel megbízott ügyintéző a felelős.. (11) A szerződést előkészítő személy köteles az abban foglalt határidőket figyelemmel kísérni. Jogszerű a kifizetés abban az esetben, ha rendelkezésre áll a megkötött szerződés, a szerződés szerinti teljesítésigazolás megtörtént és jogosult által benyújtott számla kiállítása az előírásoknak megfelel. (12) Ha a szerződés alapján további teljesítés (pl. jótállás, garancia vagy egyéb kötelezettség) lehetséges, az ügyirat véglegesen nem helyezhető irattárba, hanem a további teljesítéshez nyitva álló időre határidős nyilvántartásba kell venni a határidőt megelőző 15. napig. 34.

19 Nemzeti értékhatárok alatti beszerzések (1) A nemzeti értékhatárok alatti beszerzések esetén a Beszerzési szabályzat szerint kell eljárni. 35. Közbeszerzési eljárások ellenőrzésének rendje (1) A közbeszerzési eljárások belső ellenőrzési rendszerben történő ellenőrzése az intézmény független belső ellenőrének hatáskörébe tartozik. Az ellenőrzés során különös gondot kell fordítani a szabályszerűségre, az elbírálás szempontjainak előkészítésére, és azok elbírálás során történő érvényesítésére. (2) Amennyiben a közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslati eljárás indul, arról az intézmény köteles a fenntartót haladéktalanul tájékoztatni. 36. Záró rendelkezések (1) Intézmények közbeszerzését végző személyek és szervezetek kötelesek a vonatkozó jogszabályok és a jelen szabályzat előírásait áttanulmányozni, értelmezni és az azokban foglaltak szerint a tőlük elvárható gondossággal eljárni. (2) Az 1. pontban megjelöltek amennyiben megítélésük szerint szükségessé válik a jelen szabályzat kiegészítése, vagy módosítása indokolt észrevételeikkel, illetve konkrét javaslataikkal kötelesek azt kezdeményezni. (3) Jelen szabályzat január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően felmerült közbeszerzések esetében kell alkalmazni. A jelen szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg a korábbi szabályzat hatályát veszti. Budapest, december 30. Csendes Antalné Sáfrány József gazdasági igazgatóhelyettes igazgató

20 1. melléklet Közbeszerzési értékhatárok évben nettó 100 ezer és 8 millió HUF közötti beszerzés nettó 8 millió és 25 millió HUF közötti beszerzés Árubeszerzés nettó és HUF közötti beszerzés nettó HUF fölötti értékű beszerzés Három árajánlat bekérendő NEM közbeszerzés Hirdetmény nélküli eljárások, legalább 3 ajánlattevő felhívással, DB nem értesítendő Hirdetménnyel induló, nemzeti közbeszerzési eljárás folytatandó le Hirdetménnyel induló, uniós közbeszerzési eljárás folytatandó le nettó 100 ezer és 8 millió HUF közötti beszerzés nettó 8 millió és 25 millió HUF közötti beszerzés Szolgáltatás nettó és HUF közötti beszerzés nettó HUF fölötti értékű beszerzés Három árajánlat bekérendő NEM közbeszerzés Hirdetmény nélküli eljárások, legalább 3 ajánlattevő felhívással, DB nem értesítendő Hirdetménnyel induló, nemzeti közbeszerzési eljárás folytatandó le Hirdetménnyel induló, uniós közbeszerzési eljárás folytatandó le nettó 100 ezer és 15 millió HUF közötti beszerzés Három árajánlat bekérendő NEM közbeszerzés nettó 15 millió és 150 millió HUF közötti beszerzés Hirdetmény nélküli eljárások, legalább 3 ajánlattevő felhívással, DB nem értesítendő Építési beruházás nettó és HUF közötti beszerzés Hirdetménnyel induló, nemzeti közbeszerzési eljárás folytatandó le nettó HUF fölötti értékű beszerzés Hirdetménnyel induló, uniós közbeszerzési eljárás folytatandó le 2.