Előterjesztés az új büntetőeljárási törvény koncepciójáról szóló Kormányhatározat tervezetéhez
|
|
- Regina Bakos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE 1055 Budapest, Szalay utca 16. t f e. obh@obh.birosag.hu /2013.OBH Előterjesztés az új büntetőeljárási törvény koncepciójáról szóló Kormányhatározat tervezetéhez A büntetőeljárásról szóló év XIX. törvény (Be.) kétségtelenül olyan megújításra szorul, melynek terjedelme és mélysége meghaladja a novelláris módosítás szintjét. Ezért év elején kezdeményeztem a kodifikációs folyamat elindítását, kodifikációs bizottság felállítását. A bizottságok megalakultak, a koncepcionális kérdések megfogalmazása megtörtént. Az erre vonatkozó Kormányhatározat tervezetéhez a Bszi. 76. (1) bekezdésének e) pontjában írt jogkörömmel élve a bíróságok észrevételeinek beszerzését követően a következő észrevételeket teszem. 1. A törvény hatályba lépése Nem értek egyet a törvény április 1. napjával történő hatályba lépésével. Intenzív kodifikációs folyamattal, őszi országgyűlési benyújtással az új Be. hatályba lépésére már a évben szükség és lehetőség van. A jelenlegi eljárási törvényt oly mértékben túlterhelték az időközi módosítások, hogy a színvonalas jogalkalmazást inkább nehezíti, mintsem elősegítené. Olyan megoldandó kérdéseket kell sürgősen rendezni, amelyek nem teszik lehetővé a kodifikáció elhúzását. 2. Az előterjesztés 1/a-c) pontjához: eljárási garanciák és időszerűség Eljárási garanciák, alapjogok védelme: Nem értek egyet azzal, hogy a jelenlegi kodifikáció elsődleges feladata az eljárási garanciák még hatékonyabb érvényesítése lenne. Olyan hatékony, jól alkalmazható, az eljárások időszerű befejezését elősegítő eljárási törvényre van szükség, amely a bűncselekmények felderítését, az áldozatok védelmét, a sértetti jogok érvényesítését erősíti. Az új törvényben éppen azon garanciális elemek erősítése lesz elsődleges, melyek a korábbi törvényalkotás során háttérbe szorultak. Természetesen a büntető eljárási garanciáknak a büntetőeljárási törvényben maradéktalanul meg kell valósulniuk. Ezeket a garanciákat az eddigi jogalkotás és joggyakorlat már kellően kimunkálta. Kivétel az eljárási garanciák alól csak indokolt esetben akkor engedélyezhető, ha ezek összességében megfelelnek a jogállamiság követelményeinek. A terheltet védő szabályokat viszont koncepcionálisan is, a részletszabályok szintjén is ki kell egyensúlyozni a bűncselekmények felderítését, az eljárások hatékonyságát, időszerűségét biztosító, a hatékony áldozatvédelmet szolgáló jogintézményekkel.
2 Időszerűség: Az eljárások időszerűségének javítására a büntetőeljárás valamennyi szakaszában van lehetőség, amit nem szoros határidők, a soron kívüliség előírása, külön eljárások rendszeresítése révén, hanem a garanciális jogokat is kielégítő olyan rugalmas szabályok kodifikálásával lehet elősegíteni, mint a kötelező terhelti jelenlét további lazítása, a bizonyítási teher megfelelő telepítése, a nem vitatott tények bizonyításának mellőzése, a jogorvoslati rendszer reformja, a korlátozott fellebbezés lehetősége a fellebbezés irányának megfelelő felülbírálás erősítése érdekében. 3. Az előterjesztés 1/e) pontjához: hatékony védelem biztosítása A hatékony védelem garanciáival együtt meg kell teremteni a visszaélésszerű, rosszhiszemű, az eljárás elhúzását célzó magatartások szigorú szankciórendszerét. A terhelt védekezési lehetőségeinek biztosítása, a védő részvételi jogának az elismerése a tisztességes eljárás alapvető feltétele. Az ügyek elhúzódásának egyik oka azonban továbbra is a vádlottak, illetve a védők gyakran szisztematikus távolmaradása. Ezzel kapcsolatban a jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény is tartalmaz rendelkezéseket, de mindenképpen nagy figyelmet kell fordítani az új kódex megalkotása során arra, hogy a vádlotti, védői távolmaradás megfelelően szankcionálható legyen és ne legyen akadálya az eljárás időszerű befejezésének. 4. Az előterjesztés 1/f) pontjához: a sértettek jogvédelme Egyetértek azzal, hogy a sértetti jogok erősítése, a sértettek és más tanúk védelmét hatékonyabban biztosító eljárási megoldások indokoltak. Ennek az eljárási törvény szabályai mellett fontos eszközei a tanúk általános tájékoztatása, a bíróságok hozzáférhetőségének javítása, a bíróságok működésének minél szélesebb körű megismertetése. A korszerű és hatékony tanúvédelmi szabályok megalkotásakor a gyakorlatban többször előforduló problémákra is reagálnia kell a jogalkotónak. Amennyiben pl. egy tanú az esetleges vádalku, illetve előzetes letartóztatásának megszüntetése reményében tesz nagy tárgyi súlyú ügyben terhelő vallomást, és ez a várakozása bármilyen okból meghiúsul, a védelmét a büntetőeljárásban mindettől függetlenül fokozni kell. Ez a jelenleginél árnyaltabb szabályozást igényel. A kiskorúak védelmét, a másodlagos sérülés lehetőségének elkerülését az eddigieknél hatékonyabban kell biztosítani. A tanúvédelmi szabályok mellett a tanú kíméletét szolgáló más intézkedéseket is szélesíteni kell: írásbeli vallomástétel lehetőségével, a nyomozás során tett vallomás (felolvasásával) ismertetésével, az ismételt, többszöri idézés elkerülésével azokban az esetekben, amikor a tárgyalás megtartására a vádlott mulasztása miatt nem kerülhetett sor. 2
3 5. Az előterjesztés 1/d) és g) pontjához: officialitás és opportunitás, az ügyész által alkalmazható joghátrányok Közvetítői eljárás, elterelés Egyetértek a kodifikáció azon irányával, hogy a legalitás/officialitás elvének meghagyása, a hatékony bűnüldözés és felelősségre vonás mellett az új Btk. szabályaihoz is igazodva a jelenleginél nagyobb teret szán az eltereléssel, közvetítéssel záruló eljárásoknak. Az OBH a különböző jogterületeken, így a büntető jogágban is támogatja a közvetítői eljárás minél hatékonyabb szabályozását, mellyel a büntetőjogi felelősségre vonás érvényesítése mellett a terhelt és a sértett jogviszonyát kiegyenlítő, a jóvátételt elősegítő jogalkalmazás biztosítható. Ügyészi kompetencia Az eljárások gyorsítása érdekében támogatható az ügyészi aktivitás és döntési kompetencia növelése a csekélyebb súlyú bűncselekmények miatti alternatív szankciók alkalmazása mellett. Ez kiküszöböli a feleslegesen elhúzódó, gyakran minimális joghátránnyal záruló eljárások tömegét és lehetővé teszi a kisebb mennyiségű, súlyosabb ügy hatékonyabb, színvonalasabb elbírálását. 6. Az előterjesztés 1/h) pontjához: a funkciómegosztás elve A funkciómegosztás elvének újraszabályozását a kodifikáció alapvető feladatának tartom. Az új Be. kodifikációjának kulcskérdése az eljárási feladatok következetes megosztása, az ebből eredő elvek végig vitele a szabályozás egészén. Ahogy arra az Előterjesztés is utal, a hatályos Be.-ben a funkciómegosztás elve (1. ) és a bizonyítási teher azzal összefüggő alapvető szabálya (4. (1) bekezdés), valamint a tényállás-felderítési kötelezettség rögzítése (75. (1) bekezdés) között feloldhatatlan ellentét van. Alapkérdés, hogy a büntetőeljárásnak célja-e az anyagi igazság kiderítése, vagy inkább a kontradiktórius elv azon dimenziója jut érvényre, amely a büntető pert jogvitaként értelmezi, ahol a bíróság szerepe e jogvita eldöntése. Újra kell értékelni a bíróság szerepét az eljárás, a bizonyítás során. A funkciómegosztás folytán radikálisan szűkíteni kell a bíróság hivatalbóli bizonyító tevékenységét. Az ítélet megalapozatlansága terén kialakult lényegében egységes bírósági gyakorlat azt eredményezte, hogy a bíróságok jelenleg hivatalból folytatnak le olyan bizonyítást, ami a vád megalapozásához szükséges, annak ellenére, hogy a vád bizonyítása a vádlót terheli. Ez a funkciómegosztás elvével nem fér össze, az ellentmondást a kodifikációnak fel kell oldania. Kiemelt jelentőségű az eljárási szakaszok (nyomozás, vádemelés, bírósági eljárás) világosabb elkülönülése, egymásra épülése. Ezzel egyrészt a bizonyítás terjedelmes és felesleges megismétlését lehet elkerülni a gyors és hatékony ítélkezés érdekében. Másrészt kiemelendő annak irányelvként való kezelése, hogy a büntetőeljárás alapjául 3
4 szolgáló tények feltárása és a bizonyítékok rögzítése a nyomozás feladata, a vádat alátámasztó bizonyítékot a bíróságnak nem kötelessége utólag beszerezni. Újragondolandó a törvényes, de nem kellően megalapozott vád fogalma, a pótnyomozás lehetőségének újrakodifikálása a bírósági tárgyalás megfelelő előkészítése érdekében. A jelenleg hatályos Be (1) bekezdés második mondata jelenti a legfőbb gátját a bírósági eljárás gyors befejezésének, tekintettel a nyomozati munka adott esetben kirívó hiányosságaira. A problémát a tényállás-felderítési kötelezettség pontosabb szabályozásával, és a hatályon kívül helyezési okok újragondolásával meg lehet oldani, de mivel az alapelvi szintű rendelkezéseket érint, a választott megoldást az egész kódexben, valamennyi érintett részletszabályban következetesen érvényre kell juttatni. A bizonyítási teher, a vádló bizonyítási kelezettségének alapelvét összhangba kell hozni nem csupán a bírósági bizonyítás kérdéskörével, hanem a jogorvoslati rendszer megújításával is. A fellebbezés irányának meghatározása (korlátozott fellebbezés lehetősége) behatárolná a másod- és harmadfokú felülbírálat terjedelmét, újrastrukturálná a megalapozatlansági okok rendszerét, és jelentősen csökkenthetné a megalapozatlanság miatti hatályon kívül helyezések arányát is. 7. Az előterjesztés 1/j) pontjához: a bizonyítás A funkciómegosztás elve az előterjesztésben megfogalmazottaknál sokkal erőteljesebben kihat a bizonyítás, a bizonyítási teher kérdésére. Egyetértek a tervezet azon törekvésével, hogy erősíteni kell a tárgyalás kontradiktórius jellegét a bizonyítás tekintetében is, ezt azonban nem pusztán a bizonyítékok vitatása, elfogadása mentén kell értelmezni. A tárgyalás előkészítése, a bizonyítás iránya hangsúlyosabbá kell váljon. Már a bírósági eljárás kezdetén nagy hangsúlyt kell fektetni a bizonyítás irányának kérdésére. Meg kell erősíteni a tárgyalás előkészítésére vonatkozó szabályokat (perelőkészítés, pótnyomozás), hogy a szükségtelen ismétlések, napolások elkerülhetők legyenek. Az előkészítő ülés különösen nagy terjedelmű ügyekben jobban kiaknázható lenne. Az ülésen eldönthető, kijelölhető, hogy a vádban szereplő felajánlott bizonyítást a vádlott és a védő mennyire fogadja el; mi az, ami mellőzhető; milyen további indítványa van; illetve mely tények vonatkozásában mondana le a bizonyításról. Az így irányba állított tárgyalás sokkal hatékonyabb lehetne, feltéve hogy az ott elhangzott indítványok a feleket kötnék a későbbiekben (pl. visszavont indítvány, mellőzött bizonyíték, ismételt előterjesztés szigorú korlátozása). 8. Az előterjesztés 1/i) pontjához: a tárgyaláshoz való jog A tárgyaláshoz való jog nem abszolút, annak újraértelmezése szükséges. A vádlottnak az a joga, hogy a nyilvános tárgyaláson jelen legyen, kérdéseket, észrevételeket tegyen, és kétségbe vonhassa az őt terhelő bizonyítékokat, a tisztességes 4
5 eljárás meghatározó eleme. A vádlott nem csak a büntetőeljárás alanya, résztvevője, hanem egyben bizonyítékforrás is. Ebben a minőségében kötelezhető, hogy a bíróság rendelkezésére álljon. Vannak azonban olyan esetek, amikor a vádlott jelenléte nélkül is lefolytatható a bizonyítási eljárás, ennek egyértelmű törvényi szabályait kell megteremteni. A magyar jogfejlődés során a terhelt tárgyaláshoz való jogának helytelen értelmezése oda vezetett, hogy a tárgyaláson való terhelti részvétel kötelezővé vált. A vádlott jelenléti jogosultsága jelenleg kötelezettségként jelentkezik. Ezen a helyzeten, amely az eljárások elhúzódásának egyik fontos oka, nem segítettek azok az időközi változások, amelyek igyekeztek a tárgyalásnak az ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében való megtartását erősíteni. Az ismert helyen tartózkodó terhelt távolmaradása lehet tolerálható, a terhelt rendelkezési szabadsága körébe tartozó, mely esetben megfelelő védelem biztosításával az eljárás érdemi befejezésének sincs akadálya. A jelenlegi szabályozás nincs figyelemmel arra, hogy a vádlott bejelentett távolléte, illetve a jelenlevő vádlott részéről a vallomástétel megtagadása a tényállás megállapítása szempontjából ugyanarra az eredményre vezet: a vádlott nyilatkozatával nem járul hozzá a tényállás felderítéséhez, tőle kérdezni nem lehet, szembesítésen nem vesz részt. A tárgyaláson jelenlevő vádlottat nem lehet rákényszeríteni a nyilatkozattételre és a bizonyítási eljárásban való közreműködésre, a passzív jelenlét és a távolmaradás egyetlen következménye, hogy a vádlott megfosztja saját magát a védekezés ezen módjáról amihez joga van. A távolmaradás következményei: Nem alanyi jog a tárgyalásról való távolmaradás, hanem bírói engedélyhez kötött. Az engedetlenül távolmaradó terhelttel szemben egyrészt erősíteni kell a szankciók körét, másrészt a távollétében lefolytatott bizonyítás után garanciálisan meghatározott, de széles körben lehetővé kell tenni az ügydöntő határozat meghozatalát is. A terhelt távollétében, megfelelő védelem biztosítása mellett meghozott ügydöntő határozat esetében növelni kell a bírói aktivitást azzal is, hogy ilyenkor nem a teljes írásba foglalt ítélet kézbesítésére, hanem a rendelkező rész közlésére kerüljön sor. A másodfokú eljárás során is indokolt egyszerűsíteni a terhelt távolmaradásának az eseteit. Sok vádlottas eljárások: Hangsúlyozni kell, hogy alapvető különbség van a vádlott távollétében folytatott külön eljárás és a vádlott nélküli tárgyalás között. A több vádlottas, több cselekményes, monstre perekben a több hónapos tárgyalási szakaszban szinte lehetetlen valamennyi vádlott és védő jelenlétének biztosítása. Szükség van olyan törvényi rendelkezésre, amely egyes vádlottak távolléte esetén is lehetővé teszi a bizonyítási eljárás folytatását, függetlenül attól, hogy a vádlott igazolatlanul mulaszt, vagy a kimentést a bíróság elfogadta. A távollétében lefolytatott bizonyítás kapcsán olyan szabályozás indokolt, hogy azt ne kelljen megismételni, csak akkor, ha a bíróság indokoltnak tartja. Ugyanezekben az ügyekben lehetővé kell tenni a 5
6 részítéleteket úgy, hogy a folytatandó eljárásokban ismétlés nélkül felhasználható legyen a korábban felvett bizonyíték. A vádlotti távollét keretei tehát tovább is tágíthatók anélkül, hogy a jelenléthez fűződő garanciális rendelkezések érvényesülése veszélybe kerülne. A jelenleg is ismert külön eljárási formák közül a tárgyalásról lemondás és a tárgyalás mellőzése kiválóan alkalmas effajta eljárási diverzióra. 9. Az előterjesztés 1/k) pontjához: külön eljárások Egyetértek a külön eljárások felülvizsgálatával. A külön eljárásoknak hatékonyan kell szolgálniuk az általuk elősegíteni kívánt célt. Erősíteni kell a tárgyalásról lemondás intézményét, szélesíteni a tárgyalás mellőzésével való eljárás lehetőségét. Ezen külön eljárások a terhelt igényével egyezően gyorsítják, egyszerűsítik az elbírálást és lehetővé teszik a nagy terjedelmű, munkaigényes eljárásokra való koncentrálást. A tárgyalásról lemondás jelenleg kiaknázatlan lehetőség. A nyilvános ülés indítványozása az ügyész jogkörébe van utalva. Ennek fenntartása mellett célszerű lenne kötelező eseteket szabályozni, de míg ennél is hatékonyabb megoldáshoz vezethet, ha a bíróságnak hivatalból is joga lenne felajánlani a tárgyalásról lemondás lehetőségét. Ez a jogintézmény a magyar büntető bíráskodás megújításának egyik pillére lehet, ahol a terhelti beismerő vallomás, a korlátozott mértékű bizonyítás és a jogorvoslat korlátozása logikusan épül egymásra. A tárgyalás mellőzése a gyakorlatban elterjedt, alkalmazása egyes pontokon mégis problematikus. Fontos lenne a kiterjesztése a fogva lévő terheltekre, akik számára egyébként teljesen megfelelne a tárgyalás mellőzésével alkalmazott joghátrány, esetükben mégis tárgyalást kell tartani. A végzés kézbesítésének sikertelensége esetén a jelenlegi szabályok szerint automatikus a tárgyalás tűzése, holott a gyakorlatban a tartózkodási hely ismertté válása, vagy a vádlott elfogató parancs alapján történő kézre kerülése esetén a végzésben foglaltakat a vádlottak elfogadják. Ilyen esetekben is szükségtelen tárgyalás tartása, a külön eljárás sokkal hatékonyabbá válna. Külön eljárásként indokolt szabályozni a magánvádas mellett a pótmagánvádas eljárást, amely a sértetti jogok érvényesülését biztosító jogintézmény. Mérlegelni kell a kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó speciális szabályozás szükségességét, melynek során meg kell szüntetni a diszfunkcionális külön eljárási szabályokat (pl. felek általi kihallgatás intézménye). A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lettek sem gyorsabbak, sem pedig hatékonyabbak ettől a bírósági eljárások. Megfontolandó, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt távollétében való eljárásnál vádlotti kérelem esetén valóban meg kell-e ismételni az első-, másodfokú eljárást, vagy ez legyen a bíróság mérlegelésére bízva. Ezzel összefüggésben különösen akkor, ha a terhelt szándékosan vonta ki magát az eljárás alól nem indokolt automatikus perújítási okként kezelni a távollétében hozott döntést. 10. Az előterjesztés 1/l) pontjához: a rendes jogorvoslati rendszer 6
7 A rendes jogorvoslati rendszer megújításra szorul. A tervezetnek a rendes jogorvoslat rendszerére vonatkozó koncepciójából kiemelem, hogy a másodfokú eljárás során a bizonyítás kiszélesítése és a harmadfokhoz fordulás lehetőségének a bővítése egyértelműen az eljárások elhúzódásnak irányába mutat, ezen túlmenően megkérdőjelezi a felülmérlegelési tilalom alapelvét, sőt, annak a megszüntetését eredményezheti. A rendes jogorvoslati rendszer a funkciómegosztás és a bizonyítási teher pozicionálásának tengelyébe illeszkedve alapvetően meghatározza az új Be. jellegét. A felülbírálat terjedelmének korlátozása szükséges. A hatályos törvény szerint a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálja. Az ítélet tényállásának megalapozottságára, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, valamint intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket a másodfokú bíróság arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett. Hivatalból dönt a másodfokú bíróság az előbbiekhez kapcsolódó járulékos kérdésekben, így a polgári jogi igényre, a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezésekről is [348. (1) bekezdés]. A felülbírálat ezen merev rendje nem tartható fenn. A másodfokú és harmadfokú eljárás szabályain keresztül kell vinni a bizonyítási teher alapelvi szintű szabályait. Ezért a megalapozatlansági okok közül ki kell venni azt, ha az ügyész által nem hivatkozott terhelő bizonyítékot a bíróság nem szerzett be, így felmentő ítéletet hozott. Célszerű megfontolni azt is, hogy az ügyész a fellebbezésében mennyiben hivatkozhat olyan bizonyítékra, amelyre már az első fokú eljárás során kellett volna. A hatályon kívül helyezési okok számát csökkenteni kell. A Be. megalkotása óta a hatályon kívül helyezési okokat több alkalommal módosította a jogalkotó, amelynek következtében a szabályozás koherenciája megbomlott. Erre a jelenségre utalt a Kúria joggyakorlat elemző csoportja, amikor megállapította, hogy az indokolási kötelezettség hiánya sok esetben a megalapozatlansággal szövődik össze, továbbá bizonytalanok a körvonalai annak, hogy milyen mértékű megalapozatlanság vezethet hatályon kívül helyezéshez. Ez a megállapítás már önmagában szükségessé teszi a hatályon kívül helyezési okok új, követhető és letisztult rendszerbe foglalását. A hatályon kívül helyezések számának csökkentése érdekében lehetőséget kell biztosítani a hatályon kívül helyező végzés elleni jogorvoslatra, amely hatékony orvoslását jelentheti a kellő ok nélküli hatályon kívül helyezéseknek. A kisebb eljárási szabálysértések csak arra való hivatkozás esetén legyenek vizsgálandók. 7
8 A relatív eljárási szabálysértések alapvető jellemzője, hogy az adott eljárási szabálysértés csak akkor vezet hatályon kívül helyezésre, ha az lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására. Felmerülhet, hogy ha az érintett fél nem kifogásolja az eljárási szabálysértést, akkor annak valójában volt-e tényleges és jelentős kihatása az ítéletre. Ezért vizsgálni szükséges egy olyan szabályozás bevezetésének lehetőségét, amely szerint a relatív eljárási szabálysértések kizárólag akkor eredményezhetik az ítélet hatályon kívül helyezését, ha arra az érintett fél hivatkozik a fellebbviteli eljárásban. A korlátozott fellebbezés joga: Nem értek egyet azzal, hogy a jogorvoslati rendszer koherenciáját önmagában a tény- és jogbíróság megkülönböztetése biztosítaná. A fellebbezés irányának koncepcionális újragondolása körében alapelvi kérdésként fontolóra kell venni a felülbírálat korlátozott terjedelmét akkor, ha az ítéletnek kizárólag a joghátrányra vonatkozó rendelkezéseit sérelmezik. Ehhez kell igazítani az ítélet indokolásának terjedelmét is. A korlátozott fellebbezés lehetővé tétele az eljárások gyorsítását, a célszerűségi szempontok érvényesítését jelentené. A másodfokú bíróságok számára jelenleg feleslegesen jelentős munkaterhet jelent az elsőfokú ítélet valamennyi rendelkezésének felülvizsgálata, és ez a másodfokú eljárások elhúzódásához vezet. Az elsőfokú bíróság számára pedig a teljes körű írásba foglalási kötelezettség jelent olyan munkaterhet, amely átgondoltabb szabályozással elkerülhető lenne. A felülbírálati rendszer olyan irányú módosítása indokolt tehát, amelyben az egyes rendelkezéseket csak akkor bírálhatná felül a másodfokú bíróság, ha kifejezetten erre vonatkozó fellebbezést jelentettek be, és a több bűncselekményt elbíráló ítélet esetén lehetőséget kell adni arra is, hogy a tényállás egy-egy pontja vonatkozásában terjesszenek elő fellebbezést. Ebben a rendszerben az elsőfokú bíróság az ítéletben kizárólag azokról a rendelkezésekről adna részletesen számot, amelyet fellebbezéssel támadtak. Így ha a terhelt a tényállásban írtakat (a terhére rótt cselekmény elkövetését) elismeri, a jogi minősítést nem vitatja, de enyhítésért fellebbezést jelent be, akkor az ítélet indokolása, valamint a másodfokú bíróság felülbírálati tevékenysége kizárólag a büntetéskiszabási kérdésekre terjedne ki. 11. Az előterjesztés 1/m) pontjához: harmadfokú eljárás helye, súlyos eljárási hibák orvoslása A koncepció szintjén elfogadható, azonban nagyon pontosan és körültekintően kell majd megfogalmazni azokat a körülményeket, amelyek szélesítenék a harmadfokú felülbírálat lehetőségét. 12. Az előterjesztés 1/n) pontjához: a rendkívüli jogorvoslatok A rendkívüli jogorvoslatok rendszere is felülvizsgálatra szorul az új Be. koncepciója alapján. A korlátozott fellebbezés, a hatályon kívül helyezési okok szűkítése mellett 8
9 korrekciós lehetőségként természetesen biztosítani kell a rendkívüli jogorvoslat lehetőségét a nagyobb fokú jogsértések orvoslása érdekében. A perújítás körében felül kell vizsgálni, hogy a távollétes eljárás minden körülmények között maga után vonja-e a kötelező perújítást (főleg vádemelés utáni szökés esetén). Ha ez megmarad, akkor egyszerűsített eljárási rendet kell bevezetni (felolvasás, a terhelttársak vallomásának felhasználhatósága ahelyett, hogy tanúként kelljen őket kihallgatni a részleges mentességi jog minden veszélyével). 13. Az előterjesztés 1/o) pontjához a különleges eljárások A különleges eljárások jelentős része befejezett eljárásokhoz kapcsolódó utólagos rendelkezéseket tartalmaz. Átgondolandó, hogy ezek közül melyeket lehet a Be. helyett a büntetés-végrehajtási szakaszhoz, bv. bírói jogkörbe telepíteni (pl. összbüntetés). Egyéb észrevételek: Párhuzamos szabályozások Mellőzni kell a kódex szintű szabályozás absztrakciós szintjét el nem érő ügyviteli jellegű rendelkezéseket a Be-ből (jegyzőkönyvezés, irat összefűzés részlet szabályai stb.), amelyek egyébként egy alacsonyabb szintű jogforrásban is fellelhetőek (BÜSZ). Soron kívüliség Indokolt redukálni a soron kívüli ügyek eseteit. A jelenlegi szabályozás mellett a soron kívüliség diszfunkcionálissá vált, a ténylegesen sürgős elbírálást igénylő esetekben sem tartható a soron kívüli ügyintézés. A soron kívüliség csak akkor töltheti be a szerepét, ha kivételes előírás marad, ellenkező esetben a soron kívüli ügyek sorban állása miatt a valóban haladéktalan ügyintézést igénylő ügyek nem bírálhatóak el időszerűen. Egyesbírói, titkári jogkörök: Az új Be. kodifikációja során is törekedni kell a bírói szakértelmet, garanciát nem igénylő eljárási cselekmények bírósági titkári hatáskörbe adására, amivel a színvonalas, időszerű ítélkezés biztosítható. Idézés és értesítés, iratok kézbesítése Különösen a gazdasági jellegű, illetőleg nagy vagyon elleni bűncselekményekre jellemző a sértettek igen nagy száma. Esetükben jelenleg nemcsak az idézés/értesítés esetén a határozatok kézbesítésére is lehetővé kell tenni a költséghatékony és egyszerű formát, azaz a hirdetményi jellegű kézbesítést. Másolatok, iratmegismerés 9
10 Korszerű lehetőségek törvényi biztosítása szükséges, elsősorban adathordozón. Adatkezelés, adatvédelem és nyilvánosság A jelenleginél sokkal korszerűbb, egységesebb szabályozás szükséges az eljárási adatkezelés, a személyes adatok hatékony védelme érdekében. Újra kell szabályozni a bírósági eljárások nyilvánosságát, a sajtó szerepét a tárgyalóteremben. Elektronikus kapcsolattartás Részben átgondolt kodifikáció, részben összehangolt fejlesztések kérdése a hatóságok elektronikus kapcsolattartása, a nyilvántartások korszerű hozzáférhetővé tétele. Budapest, október 25. dr. Handó Tünde 10
Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig
Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig A 1. A büntetőeljárás és a büntetőeljárási jog (alapfogalmak, feladatok) 2. A büntetőeljárási jog forrásai és hatálya 3. A
RészletesebbenBüntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév
Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási
RészletesebbenSZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig)
Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék telefon: +36 1 411 6500/2735 fax: + 36 1 411-6500/3149 hpeter@ajk.elte.hu SZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig) A
RészletesebbenA vádlottra irányadó szabályok az előkészítő ülésen
Előkészítő ülés Az előkészítő ülés lényege Az előkészítő ülés a vádemelés után a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, amelyen a vádlott és a védő a tárgyalást megelőzően kifejtheti
Részletesebben2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer...
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...17 I. A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGHATÁROZÁSA. 19 1. A büntetőeljárás fogalma és célja 19 2. A büntetőeljárás szakaszai...19 2.1. A nyomozási szakasz 20 2.2. Az ügyészi szakasz... 20 2.3.
RészletesebbenBEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGBÓL LEVELEZŐS HALLGATÓK RÉSZÉRE. I. félév
BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGBÓL LEVELEZŐS HALLGATÓK RÉSZÉRE I. félév 1. Határozza meg az alábbi fogalmakat egy-egy mondatban: szervezeti alapelvek; működési alapelvek! 2. Sorolja fel a szervezeti
RészletesebbenŰrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány
Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány I. Mely esetben kell benyújtani? Az alapvető emberi jogok és szabadságok védelméről szóló nemzetközi és hazai szabályozás célja a tisztességes büntetőeljárás
RészletesebbenBEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog
BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Határozza meg az alábbi
RészletesebbenAz ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak. havi adatszolgáltatása. Büntető ügyszak (katonai ügyszak nélkül)
5. melléklet a 16/2014. (XII. 23.) OBH utasításhoz 5.számú melléklet a 8/2003. OIT szabályzathoz.. év.. hónap... számú minta Az ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak havi
RészletesebbenB/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges ezen túl: az Alaptörvény,
Részletesebben74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI
szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.
RészletesebbenBEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE
BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Sorolja
RészletesebbenA közvetítői eljárás
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,
RészletesebbenAz ítélőtábla másodfokú tanácsainak havi adatszolgáltatása. Katonai ügyszak
6. melléklet a 16/2014. (XII. 23.) OBH utasításhoz 6.számú melléklet a 8/2003. OIT szabályzathoz.. év.. hónap... számú minta Az ítélőtábla másodfokú tanácsainak havi adatszolgáltatása Katonai ügyszak 1.
RészletesebbenÜgyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész
BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.
RészletesebbenB/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős képzés hallgatói számára 2013/2014.
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK INTÉZETE BÜNTETŐELJÁRÁSJOGI TANSZÉK TÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős
RészletesebbenBüntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.
Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a
RészletesebbenA bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatának vizsgálati szempontjai és módszere
KÚRIA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA 2012.El.II.E.1/6.szám A bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatának vizsgálati szempontjai és módszere A hatályon kívül helyezés szükségszerű következménye az eljárás elhúzódása
RészletesebbenÖsszefoglaló tájékoztató az Országos Bírósági Hivatal elnökének május 17-én elrendelt célvizsgálatával kapcsolatban
1 Összefoglaló tájékoztató az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2013. május 17-én elrendelt célvizsgálatával kapcsolatban Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2013. május 17-én a törvényszékek büntető
Részletesebben2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető
RészletesebbenB/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI
T Á J É K O Z T A T Ó az ügyészi szervek 2011. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi szakterületen iktatott ügyiratok száma a 2010. évi 952 877-ről
RészletesebbenElek Balázs. A jogerő a büntetőeljárásban
Elek Balázs A jogerő a büntetőeljárásban Debreceni Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszéke Debrecen, 2012 Tartalom 1. Előszó 9 2. Bevezetés, a jogerő jelentősége 11 3. Az igazság
RészletesebbenA hatályos szabályozás
A hatályos szabályozás Az adóeljárási szabályokat, az adózók és az adóhatóságok jogviszonyát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szabályozza. A törvény formai - tartalmi
RészletesebbenEU jogrendszere október 11.
EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós
RészletesebbenG Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról
Ig. 97/2009. Legf. Ü. szám G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek 2008. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi
RészletesebbenMOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE
MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenSzabálysértési eljárás
Szabálysértési eljárás Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Feljelentés, magánindítvány. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: Az eljárást megindító feljelentés/magánindítvány benyújtható
RészletesebbenA hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban
A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:
RészletesebbenKözigazgatási hatósági eljárásjog 8. Előzetes megjegyzések. A közigazgatás kontrollja
Közigazgatási hatósági eljárásjog 8. A jogorvoslati rendszer alapjai Előzetes megjegyzések Törvényesség követelménye megfeleljen a meghozatalra vonatkozó valamennyi anyagi és eljárási szabálynak Egy aktus
Részletesebben1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,
1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel
RészletesebbenA és években bírósági ügyszakban elévült büntetőügyek vizsgálata
LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya A 2010. és 2011. években bírósági ügyszakban elévült büntetőügyek vizsgálata A 2011 decemberében elvégzett gyorsvizsgálat megállapításai alapján szükségessé
RészletesebbenA Bírósági Határozatok című folyóiratban évben megjelent határozatok
BÜNTETŐ KOLLÉGIUM A Bírósági Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok BH 2007/1/3. A bűnszervezetben való elkövetést meg kell állapítani, ha az elkövető tisztában volt azzal, hogy
RészletesebbenA Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának és évi ajánlásai
A Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának 2014. és 2015. évi ajánlásai 2014 SZIT BK 2014. április 28. Ha az erőszakos többszörös visszaeső egy bűncselekményt követ el, a vele szemben kiszabható büntetés
RészletesebbenA szakmai követelménymodul tartalma:
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenElőadó: Kiss Andor. okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, vezető főtanácsos kormánytisztviselő
Előadó: Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, vezető főtanácsos kormánytisztviselő Bevezetés A hatósági eljárásjog hazai fejlődése Általános eljárási törvény Magyarországon 1957. évi IV.
RészletesebbenA június 12-i kollégiumi ülés alapján készült összefoglaló. Az új Büntetőeljárási Törvény néhány alapvető rendelkezésének értelmezése
A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG BÜNTETŐ KOLLÉGIUMVEZETŐ 2006.El.II.C.6/10. szám A 2006. június 12-i kollégiumi ülés alapján készült összefoglaló Az új Büntetőeljárási Törvény néhány alapvető rendelkezésének értelmezése
RészletesebbenTÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya
végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak
Részletesebbenalatti lakos - jogi képviselőm útján Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény (Abtv. ) 27. -a alapján alkotmányjogi panaszt
ALKOTMANYBÍROSÁG Pécsi Törvényszék Pécs, Rákóczi u. 34. 7621 Ugyszám: IV f w^-\^ Érkezett: 2018 JÚL 2 3. Pétdány: Kezo'üinda: ut]an Mellékleí: y db LÍ^J Alkotmánybíróság 1535 Budapest, Pf. 773. Tisztelt
RészletesebbenSzigorlati kérdések polgári eljárásjogból
Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,
RészletesebbenAz új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2019. március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 65. Ha a bíróságnak az állítási szükséghelyzettel érintett tényállítás
RészletesebbenB/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló
RészletesebbenBevezetés a p o p l o g l á g ri i elj l á j rásjo j g o b g a Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s
Bevezetés a polgári eljárásjogba Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Bevezetés 1./ Alapfogalmak 2./ A polgári eljárásjog forrásai 3./ A polgári eljárásjogi szabályok hatálya 4./
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.355/2004/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta
Részletesebben(2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 9. (1) bekezdése alapján) BÜNTETŐ ÜGYSZAK
BÜNTETŐ KOLLÉGIUMVEZETŐ 8000 Székesfehérvár, Dózsa Gy. út 1. t. 06 22 330-577 f. 06 22 330-577 e. birosag@szekesfehervarit.birosag.hu http://szekesfehervaritorvenyszek.birosag.hu 2013. El. III. A. 5. A
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3205/2015. (X. 27.) AB végzés 2725 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenB/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG
B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló
Részletesebben9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő
TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának
RészletesebbenA bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna
A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna 1. Az elsőfokú bíróság határozatai Ítélet Végzések Ítélet részei A jogerő szabályai Egyszerű kötőerő Alaki jogerő Anyagi jogerő Rendes perorvoslat Fellebbezés hivatalból
RészletesebbenAz alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás
Az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény az 1998. évi XIX. törvényhez hasonlóan szabályozza az alaptalan szabadságkorlátozásért
RészletesebbenVÁDKÉPVISELETI V LAP július 1-től
Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2018. július 1-től JOGERŐS! A jogerő dátuma: / / MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:.
RészletesebbenBIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György
BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN dr. Koltai György A KÖZIGAZGATÁSI PER CÉLJA Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a
RészletesebbenA közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezete Június 14.
A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezete 2016. Június 14. Közigazgatási bírói út Közigazgatási jogviták Önkormányzati normakontroll-eljárások Egyéb közjogi jogviszonyon alapuló jogviták,
RészletesebbenA fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban. Szerző: dr. Deák Dóra
A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban Szerző: dr. Deák Dóra Balassagyarmat, 2015. július 29. I. Bevezetés A szabálysértési eljárások jelentős hányada fiatalkorú eljárás alá vont
Részletesebbenidőbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály
időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet
Részletesebben1/2011. (IV.4.) BK vélemény
FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,
RészletesebbenA TÁRGYALÁS ELİKÉSZÍTÉSE
A TÁRGYALÁS ELİKÉSZÍTÉSE A tárgyalás elıkészítésének helye a büntetıeljárásban A tárgyalás elıkészítésének jelentısége elızetes kontroll technikai elıkészítés Ki dönthet? a tanács elnöke (elsısorban jogkérdések,
RészletesebbenKözigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata. A hatósági eljárás fogalma
Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata I. A hatósági eljárás fogalma II. A hatósági tevékenység a közigazgatási tevékenységfajták között. III. fogalma, forrásai IV. A kodifikáció hazai
RészletesebbenBÍRÓI TANÁCSKOZÁS 2014.
BÍRÓI TANÁCSKOZÁS 2014. 1./ Az előzetes letartóztatásról való kötelező döntés esetében külön kell-e rendelkezni a szabadlábra helyezési kérelemről másodfokon? Külön rendelkezés esetében van-e fellebbezési
RészletesebbenAz Ákr. alapvető rendelkezései. Dr. Balogh-Békesi Nóra egyetemi docens NKE ÁKK Lőrinc Lajos Közigazgatási Jogi Intézet
Az Ákr. alapvető rendelkezései. Dr. Balogh-Békesi Nóra egyetemi docens NKE ÁKK Lőrinc Lajos Közigazgatási Jogi Intézet Az előadás felépítése I. Az Ákr. felépítése II. Az eljárás szakaszai III. Alapelvek
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános
RészletesebbenPerfelvétel iratai. perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon
Perfelvétel iratai perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon 1. felperesi KERESETLEVÉL 1.1. tartalom tartalmi szabályozásának célja: minél előbb rendelkezésre álljon valamennyi
RészletesebbenVÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től
Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től JOGERŐS! MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:. iktatószám:
RészletesebbenA bizonyítás. A bizonyítás fogalma
A bizonyítás A bizonyítás fogalma A tényállás tisztázása a hatóság hivatalbóli kötelessége, minden eljárásban megkerülhetetlen. A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén
Részletesebben2017. évi CLI. törvény tartalma
2017. évi CLI. törvény tartalma I. FEJEZET: ALAPELVEK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. Alapelvek 1. [Törvényesség (legalitás) elve] 2. [Szakszerű és hatékony eljárás elve] 3. [A megkülönböztetés és részrehajlás
Részletesebben2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)
RészletesebbenÁltalános jogi ismeretek. Tematika:
Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014
RészletesebbenVégrehajtás korlátozása iránti kérelem
Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3009/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1074 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3009/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmány
RészletesebbenDr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium
SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium JOGSZABÁLYI
RészletesebbenSTATISZTIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁS
FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE 2015. El. V.A 20/3. STATISZTIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁS A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK ügyforgalmáról és tevékenységéről T A R T A L O M J E G Y Z É K cím oldalszám Ügyforgalmi statisztika a
RészletesebbenA SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK BÜNTETŐ ÜGYSZAKÁNAK ÉVI ÜGYELOSZTÁSI RENDJE
ELNÖK 7100 Szekszárd, Dózsa György u. 2. 7101 Pf. 92 t. 06 74 505-800 f. 06 74 505-801 e. birosag@szekszardit.birosag.hu www.tolnabir.hu Ügyiratszám: 2013. El. III. A. 1/3/3. A SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK BÜNTETŐ
RészletesebbenRendkívüli jogorvoslatok
Rendkívüli jogorvoslatok (jogerős döntések kifogásolása) Tóth Mihály A jogorvoslatok fogalma tágabb értelemben használandó, mint a bírói döntés elleni kifogás bejelentése. A jogorvoslati jogosultság, mint
RészletesebbenA bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.
A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási
Részletesebben1. A bizottság a törvényjavaslat 38. -ának a következő módosítását javasolja: 38. Az Nbjt a helyébe a következő rendelkezés lép:
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/11232) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
RészletesebbenIromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: :35. Parlex azonosító: N4BKLD730001
Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: 2018-11-06 18:35 Miniszterelnökség Parlex azonosító: N4BKLD730001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.
RészletesebbenBÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI
BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3114/2015. (VI. 23.) AB végzés 1987 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3037/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3037/2015. (II. 20.) AB végzés 1323 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3037/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenA fővárosi és megyei kormányhivatalok által évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok által 2018. évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák. Sorszám Jelentés a pártfogó felügyelői tevékenységről 1. Pártfogó
RészletesebbenBESZÁMOLÓ SZAKMAI KONFERENCIÁN VALÓ RÉSZVÉTELRŐL. Készítette: Dr. Jánosi Andrea
1 BESZÁMOLÓ SZAKMAI KONFERENCIÁN VALÓ RÉSZVÉTELRŐL Készítette: Dr. Jánosi Andrea A büntetőeljárási kodifikáció koncepcionális kérdései várakozások és elvárások c. szakmai konferencia 2013. november 12.
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi
RészletesebbenTárgyalás a vádlott távollétében, a bíróság által tudomásul vett bejelentése alapján
Tárgyalás a vádlott távollétében, a bíróság által tudomásul vett bejelentése alapján 1 I. Alapvetés A vádlottnak a tárgyaláson való részvétele jog vagy kötelezettség? 1.) A Be. 43. (2) bekezdése szabályozza
RészletesebbenRészletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat
Iromány száma: T/3353/24. Benyújtás dátuma: 2018-11-21 10:13 Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága Parlex azonosító: 7WGTUASH0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Dr. Vejkey Imre,
RészletesebbenA kis értékű követelések európai eljárása. A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete
A kis értékű követelések európai eljárása A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete Célja: - a hozzáférés megkönnyítése - a jogviták rendezésének egyszerűsítése, gyorsítása - az ítéletek elismerésének
RészletesebbenAz Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2012. szeptember T A R T A L O M J E G
RészletesebbenBÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE
BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán fıügyészségi ügyész Büntetı határozatok szerkesztése I. A büntetı határozatok fogalma II. A határozatok csoportosítása
RészletesebbenKönyvelő és az adótanácsadó szerepe az adóeljárásban, és az adóperekben
Könyvelő és az adótanácsadó szerepe az adóeljárásban, és az adóperekben Előadó: Vadász Iván Budapest, 2015. szeptember 23. Adóhatóság új eszközei Elévülési idő meghosszabítása Adóregisztrációs eljárás
RészletesebbenKészítette: dr. Hajdúné dr. Ruzsics Gabriella Erzsébet az Egri Törvényszék elnökhelyettese
Készítette: dr. Hajdúné dr. Ruzsics Gabriella Erzsébet az Egri Törvényszék elnökhelyettese Hiába nyitják ki az ajtót, ha nem mersz bemenni. (Almási Miklós esztéta, filozófus, esszéíró és egyetemi tanár)
RészletesebbenKirály György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24
Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és
RészletesebbenA hatósági eljárás megindítása
A hatósági eljárás megindítása eljárási feltételek; eljárástípusok; a kérelem visszautasítása; az eljárás megszüntetése; az eljárás felfüggesztése és szünetelése A hatósági eljárás szakaszai Az alapeljárás
RészletesebbenÖ s s z e f o g l a l ó Tamáné Dr. Nagy Erzsébet Kúriai tanácselnök Vitaindító anyag a Pp. újraszabályozásához című vitaanyag megtárgyalásáról a kollégiumi tagok és a meghívottak (Dr. Török Judit a Kúria
RészletesebbenB/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.
Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ
MÓDOSÍTOTT ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 2017. 06. 29. 2017. 109 9 1026 Budapest, Riadó utca 5. 1525 Budapest, Pf. 166. www.kozbeszerzes.hu info@kt.hu A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a közérdekű bejelentések
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T :
Szegedi Ítélőtábla A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2006. évi június hó 20. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő Í T É L E T E T : A
RészletesebbenÉpítményengedélyezés 2016
Építményengedélyezés 2016 Az Eht. és a Ket. 2016. január 1-től hatályos módosításai Építtetői, tervezői és kivitelezői F ó r u m 2016. március 31. A 2015. évi CLXXXVI. törvény 2015. évi CLXXXVI. törvény
RészletesebbenAz igazságügyi informatikai szakértés modellezése. Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu
Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu Témák Az igazságügyi szakértői módszertani levelek és a szakértés minősége Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése
Részletesebben