Turisztikai desztinációmenedzsment (TDM)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Turisztikai desztinációmenedzsment (TDM)"

Átírás

1 Turisztikai desztinációmenedzsment (TDM) Készítette: Dr. Tőzsér Anett Versenyképes turisztikai desztináció: új turisztikai versenyképességi modell című doktori értekezése (Miskolci Egyetem, 2010) alapján Gyöngyös, 2010.dec. A TDM rendszer kiépítése A TDM rendszer kiépítése a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia egyik prioritása. A rendszer kialakítására lehetőséget adnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjai. A prezentációban szereplő témák: TDM szükségessége; Desztinációdefiniálása; TDM célja, alapelvei; Esetpéldák (hazai, külföldi). 2 1

2 A TDM rendszer kiépítése A turisztikai desztinációmenedzsment rendszer (továbbiakban: TDM rendszer) kialakítása a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia ( ) egyik kiemelt fejlesztési célja, amely megfogalmazta a TDM rendszer kiépítésének alapelveit, a TDM szervezetek feladatait, és a rendszer kiépítésének területi szintjeit. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia alapján a TDM rendszer küldetése a fenntartható és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása és működtetése egy turistákat fogadó térségben. 3 A TDM rendszer kiépítése A TDM rendszer az eddigi turisztikai irányítási és működési rendszer átalakításával lehetőséget nyújt a rugalmasabb és a hatékonyabb munkavégzésre. Megvalósul a döntéseknek az érintettekhez közelebb történő delegálása, és a turisztikai termékek kialakításával, piacra vitelével kapcsolatos tevékenységek összehangolása. Az új turisztikai rendszer kialakításának alapja az önkormányzat, a turizmusban érdekelt vállalkozások, a lakosság, a szakmai és a civil szervezetek önkéntességen alapuló együttműködése. A rendszer kiépülése alulról felfelé történik. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia a helyi, a regionális ésa nemzeti szint kiépítését célozta, ahol a helyi szint magába foglalja a települési és a térségi turisztikai együttműködéseket is. 4 2

3 A TDM rendszer kiépítése A TDM rendszer kialakítására vonatkozó későbbi javaslatok már a térségi szint kialakítását is magukban foglalják. A TDM szervezetek kialakítására 2009-ben és 2010-ben megjelent pályázati kiírások egyelőre a helyi és a térségi szervezetek kialakítását támogatták. Ezt követően kerül sor a regionális szervezetek kialakítására. A TDM szervezetek ellátják a desztinációturisztikai marketing tevékenységét, amely stratégiai irányítást és operatív menedzsment tevékenységet is magában foglal. 5 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Prioritásai, Operatív Programok 1. Gazdaság fejlesztése (GOP) 2. Közlekedés fejlesztése (KÖZOP) 3. Társadalom megújulása, infrastruktúra fejlesztése (TÁMOP,TIOP) 4. Környezet- és energiafejlesztés (KEOP) 5. Területfejlesztés (ROP) 6. Államreform (ÁROP) 7. Végrehajtás, technikai segítségnyújtás (VOP) 1. Dél-Alföld ROP 2. Dél-Dunántúl ROP 3. Észak-Alföld ROP 4. Észak-Magyarország ROP 5. Közép-Magyarország ROP 6. Nyugat-Dunántúl ROP 7. Közép-Dunántúl ROP 6 3

4 Turisztikai célú források a Regionális Operatív Programokban Régiók Összes régiós forrás Milliárd Ft* Turisztikai prioritás keretösszege Turizmus részesedése az összes régiós forrásból (%) Dél-Alföld 238,7 43,7 18,3 Dél-Dunántúl 224,8 41,7 18,6 Észak-Alföld 310,9 56,5 18,2 Észak-Magyarország 288,1 60,0 20,8 Közép-Dunántúl 161,9 36,8 22,7 Közép-Magyarország 467,8 31,6 6,8 Nyugat-Dunántúl 147,9 34,9 23,6 Összesen 1 840,1 305,3 16,6 * 271 Ft/EUR árfolyamon Forrás: ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia pillérjei A turistafogadás feltételeinek javítása Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés A hazai turizmus versenyképességének növelése A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása Attrakciófejlesztés A turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása A turisták komfortérzetének növelése Emberi erőforrás fejlesztés N T S Termékfejlesztés Desztináció fejlesztés Kiemelt desztinációk fejlesztése Hatékony működési rendszer kialakítása Az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása Szemléletformálás Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása Regionális intézményrendszer átalakítása A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása 8 4

5 Turisztikai források a Regionális Akciótervekben Régiók ra rendelkezésre álló keretösszeg Attrakciófejlesztés Fogadóképesség fejlesztése Működési háttér fejlesztése (TDM) Kiemelt projektekre elkülönített keret ( ) Milliárd Ft Dél-Alföld 23,0 13,7 4,6 0,2 4,5 Dél-Dunántúl 19,3 9,4 9,5 0,4 - Észak-Alföld 23,6 9,6 3,8 0,6 9,6 Észak- Magyarország 18,1 6,5 4,0 1,1 6,5 Közép-Dunántúl 22,9 10,8 1,8 1,3 9,0 Közép- Magyarország 26,4 2,8 1,4 0,2 22,0 Nyugat-Dunántúl 15,4 3,4 1,5 0,2 10,3 Balaton [1] 5,1 4,7-0,4 - Összesen 148,8 56,3 26,6 9 * A Dél-Dunántúli Régió, a Közép-Dunántúli Régióés a Nyugat-Dunántúli Régióterhére. 4,0 61,9 Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre elkülönített turisztikai források, Régiók Attrakciófejlesztés TDM fejlesztése millió Ft Teljes keretösszeg Dél-Dunántúl Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Összesen Forrás: ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság külön fejlesztési területek és hozzákapcsolódóforrások lettek elkülönítve a három érintett régió turisztikai fejlesztésekre szánt forrásaiból 10 5

6 Régiók Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak- Magyarország Közép-Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Balaton [1] Összesen Tervezett turizmusfejlesztési források Akciótervi időszak re rendelkezés re álló keretösszeg Attrakciófejlesztés Szervezetfejlesztés Fogadóképesség fejlesztése millió Ft Kiemelt projektekre elkülönített keret [1] A Dél-Dunántúli Régió, a Közép-Dunántúli Régióés a Nyugat-Dunántúli Régióterhére Rendelkezésre álló források

7 A TDM rendszer szükségessége 1. Nemzetközi tendenciák A desztinációkat mint a területi koncentráció és együttműködések alapján kialakuló szervezeti rendszereket összefüggésbe kell hozni a világban kialakuló gazdasági folyamatokkal, amelyek egyik alapeleme, hogy a tartós iparági, üzleti versenyelőnyök egyre inkább földrajzilag koncentráltan jelennek meg. A versenyben nem kizárólag elkülönült piaci szereplők vesznek részt, hanem egyre gyakoribbá válik a piaci verseny alapegységeinek (a vállalatoknak, a vállalkozásoknak), és a területi intézményeknek az együttműködése. Ezeknek a rendszereknek a szerveződését és működését az EU intézkedései és támogatási forrásai is elősegítik. A desztináció hatékony működtetésében is meghatározó szerepe van a területi koncentráció elvének, amely versenyelőnyöket generál. A turisztikai célterületeknek meghatározott alapelvekre épülő, turisztikai szempontból jelentős térbeli koncentrációba célszerű tehát rendeződniük, mert ezáltal fokozható a terület gazdasági potenciálja. 13 A TDM rendszer szükségessége 2. Statisztikai-közigazgatási térségek és a turisztikai intézményrendszer kapcsolata Magyarországon a turisztikai térségek és az adminisztratív, statisztikai térségek határai több esetben átfedik egymást, amely sokszor körülményessé teszi a területi együttműködéseket, nem segíti elő a térségi turisztikai versenyképesség erősödését, hiszen mások a közigazgatási működtetés és mások a turisztikai rendszerek működtetésének szempontjai (vannak kivételek: egyes esetekben így pl. Balaton és a Tisza-tó esetében valódi desztinációkrólbeszélhetünk). Ma még egy adminisztratív, statisztikai régió nem tud olyan gyorsan reagálni a piaci elvárásokra, mint ahogyan tudna pl. egy szoros együttműködésen, a non-profit és a piaci elvek együttműködésén alapuló desztináció. A szoros érdekeltségi kapcsolat, a piaci szemlélet alapja a piaci folyamatokhoz történő gyors reakció és alkalmazkodóképesség. 14 7

8 A TDM rendszer szükségessége 3. Korszerű turizmusirányítás szükségessége Valamely térség turisztikai versenyképességének meghatározó tényezője a hatékony, megfelelő kompetenciákkal és kiszámítható finanszírozási és szervezeti háttérrel rendelkező menedzsment rendszer kialakítása és működtetése. A területi koncentráció elve alapján szerveződő hatékony menedzsment rendszer kialakításához szükséges a korszerű turizmusirányítás, működtetés, azaz az eddigi hagyományok átértékelése. 15 A TDM rendszer szükségessége 3. Korszerű turizmusirányítás szükségessége A turizmus integrált tervezésére, irányítására, működtetésére a turizmus minden szintjén szükség van. A hatékonyabb, versenyképesebb turisztikai rendszer kiépítése olyan területi és szervezeti tervezési alapelveket feltételez, mint az: együttműködések átértékelődését, az együttműködésekben a tudatosság megteremtését, az együttműködési formák kialakítását, tervezését, szervezését, működtetését; a turizmus multiplikátor hatásaiból eredően más területekkel, ágazatokkal való szorosabb együttműködést a tervezési, fejlesztési folyamatokban; 16 8

9 A TDM rendszer szükségessége 3. Korszerű turizmusirányítás szükségessége komplexebb megközelítéseket a turizmus szolgáltatási rendszerének kiépítésében: a turisztikai infrastruktúra fejlesztése mellett a turisztikai háttér-infrastruktúra, a támogató faktorok fejlesztésére is kiemelt figyelmet kell fordítani; innovatív, új, korszerű technológiák felhasználását a fejlesztési folyamatokban. 17 A TDM rendszer szükségessége Magyarországon a turizmus integrált tervezése, irányítása egy egységes rendszerkialakítását teszi indokolttá, amely magába foglalja: az alulról felfelé épülő rendszer alkotóelemeinek kidolgozását; az átláthatóságot és összhang megteremtését az országosan egységes működésben; az egységes álláspont kialakítását a desztinációmenedzsment feladatok tekintetében; 18 9

10 A TDM rendszer szükségessége a kialakított desztinációmenedzsment rendszerek, szintek között hatékony kommunikációs és együttműködési struktúra kialakítását; a helyi kezdeményezések felülről történő támogatásának lehetőségét (pályázatok, egyéb források, ösztönző intézkedések, turizmus törvény stb.). Jelenleg Magyarországon a fenti tervezési lépéseket ösztönzik az állami, a civil szervezetek és a magánszféra részéről elindult együttműködések, amelyek a turisztikai térségek hatékonyabb működésének irányába hatnak. 19 TDM kiépítésének szükségessége Korábbi/jelenlegi szervezeti rendszer Magánszféra Közszféra OGYSTB OGYIB Orszá Országos -gos Régiós Civil szervezetek Országos szakmai szervezetek Regionális szakmai szerv. NTB OIB Nemzetgazdasági ÖTM Turisztikai Főosztály min. Társtárcák KSH MTZrt. Rt. RMI RIB RFT Megyei Megyei Önkormányzatok Turisztikai Hivatalai Kistérségi, települési -gi/ Települési Tourinform Kistérségek Települési Önkormányzatok 20 10

11 A korábbi/jelenlegi rendszer hiányosságai Nincs egyértelmű kompetenciákkal és megfelelő finanszírozással rendelkező, kialakult tervezési, szervezeti-irányítási struktúra. Párhuzamosan működő intézményrendszerek közötti kapcsolat gyengesége. Alulról építkezés hiánya. Relatíve gyenge szakmai érdekérvényesítő képesség. Kevésbé veszik figyelembe a helyi sajátosságokat. A turizmus sikeres fejlesztése érdekében szükséges feladatoknak sokszor nincs konkrét és helyi gazdája. A turizmus szereplői közötti együttműködés nem megfelelő. 21 A TDM rendszer kiépítésének célja Komplex, integrált rendszerbe helyezni a turisztikai termékek kialakításával és piacra vitelével kapcsolatos erőfeszítéseket. A szervezeti szintek egymással való szoros együttműködésben legyenek. A szakmai munka és a finanszírozás egészítse ki egymást, épüljön egymásra. A döntéseket az érintettekhez minél közelebb delegálni, arra a szintre, ahol az adott problémákat, feladatokat a legjobban ismerik. A turisztikai szolgáltatókat fokozottabban be kell vonni a turizmuspolitika alakításába. E cél eléréséhez nélkülözhetetlen a turizmusban érdekeltek együttműködése. Felkarolni, elősegíteni, támogatni a helyi kezdeményezéseket, biztosítani a helyi vállalkozásoknak a döntéshozatalban való részvételét

12 I. A TDM lényege 23 Definíció A desztináció egy fizikai helyszín, ahol a turista legalább egy éjszakát eltölt tartalmaz turisztikai termékeket és szolgáltatásokat a turista legalább egy napi helyben tartózkodásának kielégítésére fizikai és adminisztratív határokkal rendelkezik rendelkezik imázzsal és percepcióval számos érintettet tartalmaz, amely képes a hálózatosodásra, az együttműködésre, arra, hogy nagyobb desztinációvá váljon

13 A desztináció alapelemei Turisztikai attrakció Megközelíthetőség Turisztikai infrastruktúra Termékcsomagok Tevékenységek Turisztikai háttér-infrastruktúra Buhalis, A desztináció a turizmus rendszerében Gazdaság Politika Társadalom Kereslet A turista motiváció szabadidő szabadon elkölthető jövedelem PIAC Környezet Utazás DM szervezet Marketing Technológia Kínálat A termék vonzerő közlekedés szolgáltatások biztonság vendégszeretet DESZTINÁCIÓ Kultúra Forrás: Lengyel Márton, alapján szerk. Tőzsér Anett 26 13

14 A desztináció jellemzői A desztinációta turista utazási célként választja. A desztinációegy olyan földrajzi és történelmi hagyományokkal rendelkező térség, amely képes a turistának legalább egy napra megfelelő mennyiségű és minőségű szolgáltatásokat, komplex élményt nyújtani. A turisztikai térséget sok szereplő (lakosság, vállalkozások, önkormányzat stb.) együttműködése jellemzi. A szereplők érdekei közötti kompromisszum kialakítása a desztinációhosszú távú sikeréhez vezető út, amely feltételezi az együttműködve versengés elvét. 27 A desztináció jellemzői Amellett, hogy célterület, a desztinációfogadóterület is,ahol a lakosság érzékeli a turisztikai tevékenység hatásait. A turisztikai tevékenységek befolyásolhatják az életfeltételeit, és ezáltal a térséghez való kötődésének mértékét, a térség fejlődését. A desztinációa turizmus rendszerében leginkább turisztikai termékek csomagjaként határozható meg. Azaz a desztinációnem egyenlő a turisztikai termékkel. A turisztikai termék lehet egyetlen termék, vagy akár több termék együttese is, illetve az egyetlen, vagy több terméket működtető kínálati rendszer. A turisztikai desztinációazonban elsősorban a több termékből összetevődő termékcsomagokat (turisztikai attrakciókat, a turisztikai infrastruktúra elemeit és egyéb, a desztináció működtetéséhez fontos elemeket) foglalja magában

15 A desztináció jellemzői A desztináció további jellemzője, hogy rendelkezik imázzsal, illetve ha nem, akkor azt szükséges kialakítani. Az imázsnaka piaci versenyben fontos szerepe van, a turisták ugyanis aszerint választják ki az úti céljukat, hogy milyen kép él bennük az adott desztinációról. A desztinációngyűjtött tapasztalat pedig jelentősen befolyásolhatja a turista visszatérési szándékát, illetve azt, hogy ajánlja-e a térséget az ismerőseinek. Így az adott térségnek meg kell határoznia egy olyan konkrét képet (imázs), amelyet szeretnének beágyazni a turisták gondolataiba. 29 A desztináció jellemzői A piaci versenyben szükséges továbbá, hogy az adott térséget más térségtől megkülönböztessük, és ezáltal meghatározott célszegmensek számára más térségektől vonzóbbá tegyük. Ez a folyamat a pozícionálás, amely a más térségektől történő megkülönböztető kép kialakítását jelenti. Az üzeneteknek olyan tartalmakat szükséges közvetítenie, amely elkülönül a konkurenciától, amely nem utánozható, amely előnyöket és élményt ígér, és amely hiteles (Mill, R.C., 1997)

16 A desztináció jellemzői Az üdülés alatt a turista összefüggő tapasztalatként érzékeli a desztinációt. Ez az összefüggő tapasztalat sok kisebb, az egyéni szolgáltatókkal kapcsolatos tapasztalatokból ered. Miután a turista egy átfogó élményként érzékeli a desztinációt, ezért az adott turisztikai térséget egységes márkakéntszükséges értékesíteni a turizmus piacán. A túlkínálat versenyében az a desztinációszámíthat sikerre, amely, mint turisztikai márka más térségekkel össze nem téveszthető, és nem helyettesíthető. A márka lehet egy logó, egy jel, egy név, amely a fogyasztó pszichéjében bizonyos szükségleteken belül monopolhelyzetet ér el (Domizlaff, In. Horkay, N., 2003). 31 A desztináció jellemzői A márkapolitika célja és feladata ennek a monopolhelyzetnek az elérése, amely által a térséggel kapcsolatban márkahűség alakulhat ki. A turizmusban a márkanevek olyan területeket jelölnek, amelyek csak a térségre jellemző vonzerőkkel, termékekkel, tevékenységekkel rendelkeznek. Ez az egyedi termékösszetétel egy idő után ismertté teszi a terület nevét. Ezáltal a térség keresett lesz, jelentős lesz a piaci elfogadottsága. A sikeres márkaépítés feltételei az országos, és/vagy a nemzetközi hatókörű egyedi vonzerő összetétel, a meghatározott piaci szegmenseket vonzó turisztikai termékek, és a hely varázsa (imázs, vonzó arculat)

17 A desztináció jellemzői A desztinációfogalma és tartalmi elemei alapján a desztináció jellemzőiaz alábbiakban foglalhatók össze. A desztináció: célterület, amelyet a turista, mint utazási célt kiválaszt. fogadóterület, amely szolgáltatásokat nyújt a turista és a helyben élő számára. meghatározása a turista szemszögéből történik. fizikailag, földrajzilag körülhatárolható hely/térség. a turista legalább egy éjszakát eltölt itt. egy olyan hely/térség, amely legalább egy nap eltöltéséhez szükséges turisztikai vonzerőket, szolgáltatásokat és egyéb háttérszolgáltatásokat tartalmaz. 33 A desztináció jellemzői számos érintettet, szereplőt foglal magába, akik együttműködnek egymással. rendelkezik imázzsal, a desztinációerőforrásai egy márkanév alatt kerülnek értékesítésre. rendelkezik percepcióval (azaz minden turista a maga szűrűjén keresztül szubjektíven ítélhet meg egy desztinációt). integrált tapasztalatokat nyújt a turista számára. egy olyan komplex és integrált rendszer, amely a sikeres működtetéséhez korszerű turizmus irányítási és menedzsment szervezet meglétét feltételezi. alulról építkező és felülről támogatott rendszer

18 Példa: Hollókő -a hagyományos emberi letelepedés vagy területfoglalás kiemelkedő példája Hollókő Ófalu A desztináció lehatárolása A desztinációfenti jellemzőiből látható, hogy nem minden térség válhat valódi és versenyképes turisztikai desztinációvá. Vannak olyan alapvető kritériumok, amelyeknek meg kell felelni ahhoz, hogy egy térség turisztikai desztinációváválhasson. A desztinációklehatárolása egy speciális kritériumrendszer kialakítását feltételezi, amely elsősorban a turista preferenciái, elvárása, szempontjai szerint történik. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia ugyan nem tért ki a desztinációklehatárolásának kérdésére, azonban a TDM rendszer kiépítése érdekében 2009-ben megjelent hazai pályázatok rögzítették a TDM szervezetek létesítésére vonatkozó alapelveket

19 A desztináció lehatárolása A desztinációklehatárolása egyrészt a vendégéjszakák száma alapján történik, amelyből már lehet következtetni az önkormányzat és a turisztikai vállalkozások turisztikai teljesítményére. Ezen kívül a pályázati kiírások konkrétan nyilatkoztak a szervezetek kialakításának összetételéről, az önkormányzatok és a vállalkozások hozzájárulásának arányairól. Csak olyan szervezetek kialakítását támogatták, amelyek hozzájárulnak a fenntarthatóság elveinek érvényesítéséhez. A pályázatok megjelenése előtt elsőként 2007-ben a Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség végezte el a desztinációk lehatárolásának szakmai megalapozását. 37 A TDM küldetése A TDM küldetése a fenntartható és versenyképes turizmus kialakítása és működtetése a desztinációban a turizmus rendszerének átfogó kialakítása és működtetése révén

20 A TDM fogalma A TDM rendszer meghatározása: A desztinációtalkotó szereplők (önkormányzat, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek) szervezett együttműködésén alapuló olyan önkéntes tevékenység (Kovács, M., 2008), amelynek célja a turistáknak élmény, a fogadó közösség számára pedig gazdasági, társadalmi és környezeti előnyök nyújtása (Lengyel, M., 2008). 39 A TDM fogalma Lengyel, M. (2008) szerint a fenntarthatóság keretbe ágyazza a versenyképességet. Ami fenntartható, az versenyképes, azonban ami versenyképes, az nem biztos, hogy fenntartható. Több más kutató (Buhalis, D., 2000; Buhalis, D. Fletcher, J., In.: Buhalis, D., 2000; Sautter, E.T. Leisen, B., In.: Buhalis, D., 2000; Middleton, V. Hawkins, R., In.: Buhalis, D., 2000; Carter, R. Fabricius, M. 2007) szerint is a TDM rendszer működése összefüggésben van a fenntarthatóság elveivel

21 A desztináció turizmusának fenntartható fejlesztése Csak az a tevékenység lesz fenntartható, amelyben az összes szereplő érdekelt. A turizmus szereplői: 1) a turista, 2) a turistáknak szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, 3) a fogadó közösség és 4) a természeti-kulturális környezet. A szereplők közötti kölcsönhatásokat szemlélteti a VICE-modell. (Lengyel, 2008) 41 A fenntartható turizmus TDM-modellje(VICE) Küldetése: A desztináció versenyképességének és fenntartható fejlesztésének biztosítása Látogató (visitor) Környezet (environment) Iparág (industry) Közösség (community) 42 21

22 A desztináció turizmusának fenntartható fejlesztése A fenntarthatóság a gazdaság, a társadalom és a környezeti tényezők egyensúlyának megteremtését jelenti. A turisztikai tevékenység is akkor fenntartható, ha biztosítja a turizmus rendszerét alkotó valamennyi szereplő (a turista, a turistáknak szolgáltatást nyújtó szakmai szervezetek, a lakosság, a természeti környezet) gazdasági, társadalmi és a természeti környezettel összefüggő érdekeinek teljesülését, és azok kompromisszumát. A TDM rendszer tehát akkor végez fenntartható tevékenységet, ha a turisztikai térséget alkotó szereplők érdekeit szem előtt tartja. A tervezési és a fejlesztési folyamat során növelnie kell a turisztikai bevételeket, és azt igazságosan el kell osztania a szereplők között. Emellett az erőforrások regenerációjára is szükséges figyelmet fordítania, amely a turisztikai termékek előállításának alapja. 43 A desztináció turizmusának fenntartható fejlesztése Ennek megfelelően a TDM rendszernek az alábbi stratégiai célkitűzéseket szükséges elérnie: a turistáknak teljes körű élmény nyújtása; a turisztikai érdekeltségű vállalkozások nyereségének maximalizálása; a lakosság hosszú távú gazdasági, társadalmi előnyeinek biztosítása; a természeti környezet védelme

23 Alapelvek Alulról való építkezés + 3P Partnerség (minden szereplő bevonása) Professzionalizmus(szakszerűség minden területen) Pénzés kompetencia (az önállósághoz szükséges saját források) 45 Alulról való építkezés elve A turizmusban legközvetlenebb szinten érintett szereplők (vállalkozó, önkormányzat, civil szervezetek) összefogásával alapozható meg a rendszer. E szereplők érdekei és képviselete alapján alapozható meg a további szintek (térségi, regionális stb.) létrejötte. Az alsó szinten közvetlen részvétel van, ettől felfelé már csak képviselet. Az alulról épülő együttműködések lehetővé teszik minden érintett szereplő bevonását a fejlesztési folyamatba, és ezáltal teremthető meg a szereplők eddiginél szorosabb érdekeltségi viszonya is. A TDM szervezeti rendszert nem lehet felülről létrehozni, kiépítését alulról kell kezdeni, ahol közvetlen a szereplők részvétele. A rendszer kialakítását viszont szükséges felülről ösztönözni

24 Alulról való építkezés elve A helyi szintet a települések képviselik, együttműködésük a helyi szereplők érdekeltségén alapul. A térségi szintű TDM szervezetekhez azok a térségi települések tartoznak, akik turisztikai tevékenységet végeznek, és ezáltal turisztikai bevétellel rendelkeznek. A térségi szint a helyi szinttől komplexebb módon tud ellátni bizonyos turisztikai marketing tevékenységeket (pl. termékfejlesztés, pozícionálás). 47 TDM rendszer felépítése Regionális TDM szervezet Térségi TDM Helyi TDM szálláshelyek, éttermek, programszervezők, önkormányzatok, klaszterek, közlekedési vállalatok, Tourinform irodák, kiskereskedelmi egységek (ajándéküzletek) autókölcsönzők stb

25 Szervezeti szintek A desztinációszinteket, azok feladatait hatókörük, vonzerejük szerint célszerű megkülönböztetni. A turizmusban betöltött jelentőség alapján a következő szinteket különböztetjük meg: Helyi (saját, szomszédos régióból, vagy az ország egész területéről vonz turistákat. Lehet önálló település). Térségi (szomszédos régióból -akár határon átnyúlóan -, illetve az ország egész területéről vonz turistákat). Régiós (régión belülről és kívülről, az ország egész területéről, és azon túlról is vonz turistákat). A szintek jelentőségének meghatározása különböző alapindikátorok (főként a vendégéjszakák száma) alapján lehetséges. 49 Partnerség elve Partnerség. A TDM rendszer mint turisztikai értéklánc működése A TDM rendszernek a turista számára élményt kell nyújtania. A desztinációáltal nyújtott élményt a turista az egyes szolgáltatóknál gyűjtött tapasztalatok összességeként éli meg. A tapasztalatok összességét minden, a turistával kapcsolatba lépő szereplő alakítja. Ezért a TDM rendszer működése hasonló egy értéklánc működéséhez, amelyet a tevékenységek és a szereplők szoros együttműködése jellemez. A hagyományos értéklánc egy olyan folyamatot jelenít meg, amely egy terméket az elképzeléstől a termékfejlesztési fázisokon keresztül a végső felhasználóig juttat el. A kapcsolódó tevékenységek a 50 termék előállításának egyre magasabb szintjeit jelentik. 25

26 Partnerség elve Partnerség. A TDM rendszer mint turisztikai értéklánc működése A TDM rendszer működésének elve is hasonlít a hagyományos értéklánc működéséhez, azzal a különbséggel, hogy a TDM rendszer a turistát vezeti át az utazás egész folyamatán, egészen az utazás előtti imázstólkezdve a visszautazásig. A turisztikai értéklánc főszereplője a turista, aki az igényei kielégítése érdekében a desztinációkínálatát minél komplexebb módon kívánja igénybe venni. A TDM rendszert mint turisztikai értékláncot alkotó tényezők meghatározzák és befolyásolják az utazási és az üdülési folyamatot. 51 Partnerség elve Partnerség. A TDM rendszer mint turisztikai értéklánc működése A sikeresebb tevékenység érdekében a TDM rendszer felelősséggel tartozik az ezekkel a tényezőkkel kapcsolatos feladatok minél magasabb színvonalú irányításáért, működtetéséért, szintetizálásáért. A turisztikai értéklánc rendszer elemeiaz alábbi tényezőkkel azonosíthatók: o utazás előtti imázs o utazás előkészítése o célterületre történő utazás o megérkezés o desztinációvalkapcsolatos tapasztalatok o visszautazás o visszacsatolás 52 26

27 Partnerség elve Partnerség. A TDM rendszer mint turisztikai értéklánc működése TDM rendszert alkotó kínálati tényezők mögött sokféle szereplő áll,mint pl. a helyi önkormányzat, az attrakciók, a szolgáltatások tulajdonosai, üzemeltetői, a helyi turisztikai konzorciumok, a civil szervezetek, a vállalkozásokat támogató intézmények, a turisztikai fejlesztő intézmények stb. Az együttműködésnek az utazási és üdülési folyamatot meghatározó tényezők összehangolt működtetésében szükséges testet öltenie. A turisztikai értékláncot alkotó tényezők működése ugyanis különkülön is eredményes lehet, azonban láncra fűzve, a szolgáltatások egybekapcsolódásával az adott desztinációversenyképessége 53 növelhető a turizmus piacán. Partnerség. Turisztikai értéklánc működése Forrás: szerk. Tőzsér Anett A döntés Vissza- Csatolás Utazás előtti imázs Utazás előtti információk Foglalás Utazás Hazaút Vendég- Fogadás Infrastruktúra Attrakciók Étkezés Szállás Információ 54 27

28 Szakmai és pénzügyi fenntarthatóság A desztinációkversenyében való helytállás nagyrészt a TDM rendszer működésének hatékonyságától függ. A desztináció tevékenységének turisztikai értékláncként való működtetéséhez szükséges egy professzionális szakmai szervezet, amely saját erőforrásokra és kompetenciákra támaszkodva, szakmailag felkészülten végzi a tevékenységét. A TDM szervezetnek szakmai és pénzügyi-gazdasági szempontból egyaránt hosszú távon működőképesnek, fenntarthatónak kell lennie. A pénzügyi-gazdasági fenntarthatóságmagába foglalja a rendszer saját pénzügyi erőforrásainak biztosítását, amely szükséges a turisztikai marketing munka ellátásához, a pályázatokhoz önerő képezéséhez stb. A pénzügyi hozzájárulás mértékét a térségi szereplők teljesítményének figyelembe vételével szükséges kialakítani. 55 Szakmai és pénzügyi fenntarthatóság A rendszer pénzügyi működtetésében az állam egy idő után közvetlenül egyre kevésbé lesz jelen, így a megalakulást követően a szervezeteknek minél előbb szükséges saját lábra állniuk. Ez a gazdálkodási konstrukció a hazai gyakorlattól egyelőre idegen, és azt gondolom, hogy még hosszú ideig igényli majd az állam ernyő szerepét, közvetlen szakmai és pénzügyi segítség nyújtását. A TDM szervezet finanszírozásának főbb forrásai: IFA állami összeggel növelt meghatározott %-a; Tagdíjak; Adományok (alapítványok, szponzorok, magánszemélyek); Pályázatok; Saját üzleti bevételek (pl. üzleti tanácsadás) Kereskedelmi tevékenység (pl. ajándéktárgyak értékesítése) 56 28

29 Szakmai és pénzügyi fenntarthatóság A szakmai fenntarthatóságmagába foglalja a hosszú távon szoros partneri egység fenntartását, és a turisztikai marketing tevékenység magas színvonalon történő ellátását. Ezek lehetővé teszik az érintettek rövid és hosszú távú céljainak elérését. A szervezetet alkotó tagoknak és a szervezet vezetőjének szakmai szempontból és emberi tulajdonságait tekintve is felkészültnek kell lennie.a TDM rendszer irányítása ugyanis feltételezi a turizmus rendszerének átfogó ismeretét, és számos speciális szakmai ismeretet is, mint pl. a magas szintű tervezési, fejlesztési, elemzési, ellenőrzési, koordinációs, érdekérvényesítési stb. képességeket. 57 Szakmai és pénzügyi fenntarthatóság A szervezetben minden érintett tag szereplő lehet, azonban az irányítást és a működtetést egy stratégiai és egy operatív szervezeti egységre célszerű bízni, amelyet egy desztináció menedzser irányít. A magas szintű felkészültségen és a szoros együttműködésen túl a szakmai fenntarthatóság további feltétele a tudatos tervezés, amelynek alapja az un. kettős integráció elve. Ez azt jelenti, hogy a desztinációelképzeléseit be kell ágyazni a tágabb gazdasági, társadalmi és környezeti elképzelésekbe, és a turizmus keresleti és kínálati rendszerét befolyásoló tényezőketis egymással összhangban kell tervezni (Lengyel, M., 1997, 2004)

30 Feladat A különböző szintű TDM szervezetek feladatai Turisztikai tervezés (pl. marketingterv) Termékfejlesztés Termékfejlesztés része: Attrakció- és látogatómenedzsm. Árpolitika Marketingkommunikáció Értékesítési csatorna kialakítása Minőségbiztosítás Monitoring Szakmai képzés Érdekképviselet Jelmagyarázat: kiemelt feladat Település/ helyi Térségi rész vagy eseti feladat Régió 59 TDM szervezetek jogi formái A TDM modellben megkövetelt alapelvek egyidejűleg kétféle jogi formában alakulhatnak ki: - Egyesület - Non-profit Kft. Mindkét jogi forma alkalmas TDM szervezet kialakítására, mert képesek versenysemleges működésre, ugyanakkor a közösségi célú szolgáltatások ellátása érdekében szerezhetnek bevételeket

31 TDM szervezeti struktúrák Délnyugat-angliai regionális TDM Irányító szervezet Szakértő csoport termf. promóció üzleti szolg. oktatás minőségb. inform.ny 61 TDM szervezeti struktúrák Svájci regionális TDM TDM vállalat Tervezés, piackut. Termf., árképz. Mkomm; értékes. Lobbi 62 31

32 TDM szervezeti struktúrák Közép-angliai térségi TDM Stratégiai (döntéshozó) testület Elnök Vezetőségi tagok 10 fő Titkárság Operatív (végrehajtó): Marketing feladatok turisztikai egyesületek szakmai szervezetek helyi hatóságok turisztikai vállalatok 63 küld. A TDM szervezeti rendszer jellemzői- összegzés FENNTARTHATÓ ÉS VERSENYKÉPES TURIZMUS MEGTEREMTÉSE. cél A TURIZMUS OLYAN MENEDZSELÉSE, HOGY NYÚJTSON A LÁTOGATÓKNAK TÖKÉLETES UTAZÁSI ÉLMÉNYT, A DESZTINÁCIÓ KÖZÖSSÉGE SZÁMÁRA PEDIG OPTIMÁLIS GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI ELŐNYÖKET MA ÉS HOSSZÚ TÁVON IS. A szervezeti rendszer kiépítésének alapelvei ALULRÓL FELFELÉ ÉPÍTKEZÉS helyi, közép, majd regionális szint PARTNERSÉG minden turizmusban érdekelt szereplő bevonása PROFESSZIONALIZMUS szakmailag felkészült munkaszerv felállítása PÉNZ ÉS KOMPETENCIA a cselekvőképesség feltételeinek biztosítása A megvalósítás szintjei és a TDM szervezetek felépítése TELEPÜLÉS TELEPÜLÉS (HELYI) (HELYI) EGYESÜLET EGYESÜLET Önkormányzat Önkormányzat Vállalkozók Vállalkozók Szakmai-, Szakmai-, civilszervezetek civilszervezetek TÉRSÉGI TÉRSÉGI NONPROFIT NONPROFIT KFT. KFT. Helyi Helyi TDMSz-ek TDMSz-ek Jelentős Jelentős térségi térségi vállalatok vállalatok Egyéb Egyéb helyi helyi partnerek partnerek RÉGIÓ RÉGIÓ NONPROFIT NONPROFIT KFT. KFT. Térségi Térségi és és helyi helyi szintű szintű TDMSz-ek TDMSz-ek Regionális Regionális állami állami szervek, szervek, vállalatok vállalatok 64 32

33 Összegzés TDM rendszer előnyei Versenytársak helyett a szereplők a saját érdekeik figyelembevétele mellett együttműködők a piacon; Marketing költségek megosztása, megsokszorozódása (közös akciók pl. vásárokon megjelenés), egységes arculat; A desztináció piaci részesedése növekszik; Kiszámíthatóbb működési környezet, a helyi igényeket figyelembe vevő koordinált fejlesztések; Döntéshozatalban való hatékonyabb részvétel (rugalmasabb, gyorsabb beavatkozás); Érdekérvényesítő képesség javul; Szemléletformálódás, fokozottabb felelősség kialakulása a közvetlen környezet iránt. 65 Rendelkezésre álló források

34 TDM pályázatok régiónként (2009) TDM pályázók (2009) 34

35 Kérdőív a TDM folyamatról (2009) Kérdőív a TDM folyamatról (2009) 35

36 Kérdőív a TDM folyamatról (2009) Kérdőív a TDM folyamatról (2009) TDM pályázati feltételek A legnehezebben teljesíthető feltételek 1- könnyen teljesíthető; 4 nem lehet teljesíteni Minimum éves költségvetés megteremtése (2,62) A vállalkozói és egyéb hozzájárulás mértéke az éves működési költség 10%- a (2,61) Minimális munkaerőlétszám foglalkoztatása (2,43) Vendégéjszaka szám/szálláshely kapacitás előírt mértéke Önkormányzat kisebbsége a döntéshozatalban A projekt megvalósítására előírt 24 hónapos teljesítési időszak Kötelezően előírt szakmai feladatok, tevékenységek ellátása TDM összetételére vonatkozó korlátozások (pl. szálláshely szolgáltatók) 72 36

37 Kérdőív a TDM folyamatról (2009) Kérdőív a TDM folyamatról (2009) Milyen témában kérnek segítséget az alakuló TDM-ek 74 37

A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE

A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE TDM - Vázlat Fogalom meghatározás TDM szükségessége, jellemzői Jelenlegi szervezeti rendszer TDM rendszer felépítése Feladatai Finanszírozása

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

TDM folyamat Magyarországon

TDM folyamat Magyarországon TDM folyamat Magyarországon Budapesti Corvinus Egyetem Víg Tamás TDM koordinátor vig@itthon.hu. TDM folyamat Magyarországon Budapesti Corvinus Egyetem A TURIZMUSFEJLESZTÉS IRÁNYAI 2007 2013 ALAPJA A NEMZETI

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Tájékoztató a hazai turisztikai intézményrendszerről és a Magyar TDM Szövetség tevékenységéről

Tájékoztató a hazai turisztikai intézményrendszerről és a Magyar TDM Szövetség tevékenységéről Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület Közgyűlés Tájékoztató a hazai turisztikai intézményrendszerről és a Magyar TDM Szövetség tevékenységéről Szalóki Jenő Magyar TDM Szövetség Veresegyház,

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére E-mail: rtdm@rtdm.hu Előzmények PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére A Börzsöny és Nyugat-Nógrád turizmusában érdekelt és érintett szereplők

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Helyszín, Rétság 2011. június 16.

Helyszín, Rétság 2011. június 16. Kezdetek és bővülés Helyszín, Rétság 2011. június 16. 1 Mi a cél? A turizmus versenyképességének növelése A látogatók megelégedettségének javítása A desztinációhoz köthető információkkal való ellátottság

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Turisztikai desztináció menedzsment Vas megyében és Magyarországon A hazai turizmus kihívásai

47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Turisztikai desztináció menedzsment Vas megyében és Magyarországon A hazai turizmus kihívásai 47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Turisztikai desztináció menedzsment Vas megyében és Magyarországon A hazai turizmus kihívásai Balogh Károly Zsolt Szombathely, 2014. július 2. A turizmusgazdaság

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSELMÉLET ÉS GYAKORLAT Doktori Iskolája. A Doktori Iskola vezetője:

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSELMÉLET ÉS GYAKORLAT Doktori Iskolája. A Doktori Iskola vezetője: MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSELMÉLET ÉS GYAKORLAT Doktori Iskolája A Doktori Iskola vezetője: Prof. Dr. Szintay István egyetemi tanár VERSENYKÉPES TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ: ÚJ TURISZTIKAI

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Lenkey Péter klasztermenedzser Klaszter Közgyőlés & Üzletember találkozó Miskolc, 2012.05.30. 1 Projekt adatok CÍM: ÉMOP-1.2.1.-11-0018 A NAUTILUS Klaszter

Részletesebben

GINOP-1.3.5-15 TIMEA. Gyula, 2015. december 4.

GINOP-1.3.5-15 TIMEA. Gyula, 2015. december 4. GINOP-1.3.5-15 TIMEA Gyula, 2015. december 4. TIMEA oturisztikai oinnovációs omarketing oegyüttműködési oalapprogram Stratégiai célok, prioritások Célrendszer: Innovatív külföldi marketing kommunikáció

Részletesebben

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton. 2007. február r 22.

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton. 2007. február r 22. LT Consorg A TDM Dr. Lengyel Márton Siófok 2007. február r 22. Tartalom I. A TDM lényege l II. A TDM aktualitása III. Gyakorlati teendt eendık I. A TDM lényegel TDM = Tourism Destination Management A magyar

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL HUMÁN FŐOSZTÁLY. Előterjesztés A Kulturális Bizottság 2009. november 04-i ülésére

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL HUMÁN FŐOSZTÁLY. Előterjesztés A Kulturális Bizottság 2009. november 04-i ülésére PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL HUMÁN FŐOSZTÁLY Dátum: 2009-10-16 Ügyintéző: Szabó Péter Ügyiratszám: 06-6/ 794-28 /2009 Tárgy: Melléklet: TÉDÉEM PÉCS Nonprofit Kft. beszámolója 1 db Együttműködési

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei. Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012.

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei. Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012. november A Dél-Dunántúli Operatív Program keretszámai Prioritás OP forrás

Részletesebben

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja

Részletesebben

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A desztináció-menedzsment fogalma európai turisztikai piacon

Részletesebben

Térségi turisztikai együttműködés lehetősége a TDM szerveződés

Térségi turisztikai együttműködés lehetősége a TDM szerveződés Térségi turisztikai együttműködés lehetősége a TDM szerveződés Dr. Egyed Krisztián PhD. Zalaszentgrót, 2011. szeptember 14. Az előadás szerkezete Témakörök 1. A turizmus rendszere TDM szerveződés 2. Turizmusirányítás

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe

A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe 2013. március 1., Budapest Dr. Horváth Viktória Turisztikáért felelős helyettes államtitkár A turizmus fejlődése = a gazdaság fejlődése

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4.

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4. Szerepünk a szociális gazdaságban Kisbér, 2015. március 4. Az OFA szerepe a foglalkoztatás elősegítésében 1. 1992-től foglalkoztatási (kísérleti) programok támogatása (Telepes, Lakmusz, Tranzit, Újra Dolgozom,

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei

Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei Dr. Bacsi Zsuzsanna egyetemi docens Pannon Egyetem Georgikon Kar HU-HR/1101/2.1.3/0006 Health & Rural Tourism DM Model Zárókonferencia

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Budapest turizmusának, szállodai teljesítményének értékelése. Hogyan tovább? A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Dr. Niklai Ákos 2011. május 4. BGF KVIFK Vállalkozásbarát

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások » Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása

Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása Társadalmi integráció Közösségi tervezés, participáció HOGYAN? Módszertan, A közösségi tervezés alapelemei Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben