katholikus papsag lelektana.

Átírás

1 katholikus papsag lelektana. Vallaspszirhologiai tanulmany a magyar ram. keit. papsagral. Ida : Dr, CzakO flmbro, Bubapest Renvi Karoly konvukiab6 uallalata.

2 Mdltosdgos ds.fotisztelettl Dr. Baltazcip Dersd ref. piispok zirnak, a magyar profesteins kulturforekvesek nagynevg vezarferfidnak, legmelyebb tiszielete es hdldia jeldfil aldnlia a Szepzo.

3 Eldszó Ennek a munkanak a cime azzal a szerencsis tulajdonsaggal bir, hogy a szenzdciot és pikanteriat hajhaszo olyasokozonsignek csaldtekiil szolgal. Epen azdrt mindjart e helyen ki kell abranditanom azokat, akik konyvemtol ilyesmit yarnak. Ez a mu nem ropirat, nem regent', hanem egy szereny ydzlatos lelektani tanulmdny, melt' felhasznalhate) talán praktikus cilbol is, de nem ilyen celzattal hanem csak a tudomanynak akar szolgedatot tenni azaltal, hogy a lelektani analizisnek egy szokatlan, a mindennapitell eltero alkalmazdsat mutatja be. A yallaspszichologia 30 dyes tudonuiny es mar is szdmos és jeles tanulmannyal dicsekedhetik. Killonosen emlitesre miltok az amerikaiak, akik e tudomcinyag fejlesztese korai ezideig legtobbet tettek, mig Franciaorszagban, Nimetorszdgban s hazankban csak szarvanyos jelensdgek mutatkoznak. Seholsem lattam azonban ezideig tanulmanyt a papsag, speciell a katholikus papsag lelektandrol. Mindenesetre ez a mu az else), vagy ha tekintetbe vesszak, hogy Peg a magyar katholikus papsag Wlektandyal foglalkozik kotsigteleniil az else) ilytartalmu Ennek oka abban keresendo, hogy a kath. papsdg 1

4 2 ldlektanat ketsdgtelenill kath. papnak kell megirni. A Wicktan legfobb modszere az introspekcio. Aki nem dlte vdgig egy kath. pap benso &eta, annak nem lehet helyes kepe a kath. papscig lelektandrol. Azt is elgondolhatfuk, hogy nem mind tiny, ami itt bemutatcisra kerill. Ha pedig igy van, hogyan irhatna meg kath. pap a kath. papscig lacktancit? Az egyhcizi cenzura miatt az soha nyomdciba nem kerullzetne. Ezt olyannak kell megirni, aki kath. pap volt, de olyan helyzetbe kerult, hogy a cenzurat mar kikerillheti. Ezert vallalkozott szerzo e mu megircisdra. Tulafdonkipen 2. kotete e mu annak a tanulmanysorozatnak, melynek I. kotetdt az 1915-ben megjelent A vallcis ldlektana cimu move kdpezi. Csak a tudonzcinyos col vezette mike megircisciban, mert a kath. egyhazrol valo meggyelszeiddsit e helyen nem drvenyesitette. Amennyire lehetett ovakodott a normativ iteletektal, a ldlektan leira tudomany. A ludomany sem ellenszenvet, sem rokonszenvet nem ismer, szerzo is iparkodott magat ilyenektol fiiggetleniteni. Ami elfcircisat illeti, az a kovetkezokben fellemezhetei. Ahogy A vallas ldlektanat felepitette, ugy dpitette fel A kath. papsag lelektanat. Nem hasznalt kordoiveket, mert az elmelkedoseken felnott kath. papscigot alkalmasnak talalfa ugyan az Onreflexiokra, de nem bizik a telfes Oszintesigiikben, midon legbenseibb ilgyeikrol kdrdezik meg oket. Adtam itt is ott is fel lolektani tomakat kath. papoknak, amelyekre elsosorban safat egydnisdguk megvizsgalasa alapfan kellett volna valaszolniok s bar a valaszokat megigortek, azok sohasem jutottak a kezem kozi. Azirt onmagambal indultam ki. A papi lelkilletnek majdnem minden fcizisan keresztillmentem, open azert meg- Orto ember lett belolem. Ezt a tudcisomat hasznaltam fel felen miivem megirdscinal. Migsem tekintheto azonban on-

5 iletratznak. Az olvas6 latni fogja, hogy az egysiges iranyzat mellett is a lehetosegeknek sok aga van feltuntetve. A szerz6 ugyanis leszamolt azzal, hogy az egyinisdgeknek nagy kalonbozosege megy a papi pcilyara s ezek modositjcik azon hatcisokat, melyeket a papi vilagnezet kialakitasat cd1z6 eszkozok eredrndnyezninek. Tehat a megoldando feladatot abban talalta, hogy az emlitett eszkozoknek Wick- tani hatascit mutassa be, amint azok nagy ciltalanosscigban be szoktak Mini, de szarnot vessen azon reakcios torekvesekkel is, amelyek az ifju magavalhozott egyeniseds a tarsadalom rahatasa folyttin szcirmaznak. A munkcibol ki vannak kapcsolva a jersuitak. Itt-ott celzas tortenik rajuk, de szerz6 jai tudja, hogy papi es szerzetesi dletmodjukkal kivdteles helyzetet toltenek be a magyar kath. papsag es szerzetesseg keretiben. Roviden, e mu feldolgozasi iranyclhoz alkalmazkodva, ugy jellemezhetnem Act, hogy novendekseviikkel papi allapotuk homogen jellegii. Bar sokat erintkeztem velok s roluk tanulmanyokat is olvastam, megsem mondhatom, hogy elegge ismerem Oket. Mindenesetre annak, amit e milben papi vilcignizetnek neveztiink s a szeminariumi neveles keretiben targyaltunk, a jersuitak egyik legtokeletesebb megvalositasat realizaljak. Kitsegtelen, hogy az egylzaz elott a jezustarsasagi atyak idealis testaletet alkotnak. A kovetkezetes egyhazi szellemii gondolkozas- is eletmodnak legszebb poidait a jersuitak mutatjak, ipen azeit a katholikus egyhaz legerosebb tamasztekat is alkotkik. Szerz6 tudataban van annak, hogy a pszichologiai kep, melyet a magyar kath. papscigrol rajzolt, meg sok ecsetvoncist megtilr. Epen azdrt minden elfogulatlan figyelmeztetest koszonettel fogad. Ilyeneket szivesen tesz meg- 1* 3

6 4 beszelds tcirgycivci is, de durva hangu es tendenciozus kritikakat megvetdssel suft. A mu termeszetes folytatdsdnak A papsdg ldlektana ldtszik, ez azonban csak sokak kozremiikodesevel volna megirhato. Szerzei e miivevel cell drt, ha vele más fekkezeta papokat sajcit felekezetuk papsciga lelektananak megirciscira Osztonzott. Azt killon tanulmdnyban fog ja megirni, bogy a papsdg lilektandnak megircisa ming fontossoggat bir A vallcisos ember tanulmanyozeisdnal, ami a valldspszichologia leg fontosabb ciljdnak tekintheto. Budapesten, augusztus havaban. Dr. Czak6 Ambro.

7 BEVEZETES. Nell& ennel a temanal azt az altalanos jelleget biztositani es meg6rizni, amely a kutatas eredmenyes erteke szempontjabol elengedhetetlennek latszik. Valoszinii, hogy a katholikus papsagnak a lelkivilagat a magukkal hozott legtobbszor fejlodesre kepes egyenisegen kiviil azoknak a tenyez6knek az osszehatasai teszik, amelyeket egyreszt a katholikus vallas, masreszt a szoezialis kornyezet nyujtanak nekik feldolgozasul. Amennyiben az els6 bizonyos tagabb hatarok kozott is azonosnak mondhato, annyiban altalanos jellegii iteleteket lehet a hato tenyezol ezen oldalarol kimondani ; amennyiben azonban a maso dik, a sajatos viszonyok kort nevel6d6 egyen nagyon is nagy kiilonboz6segeket mutat fel, annyiban az els6 reszr61 tortent megallapitasokat is a masik tenyez6 valtozasainak pontos feltiintetesevel kell valtozandonak s igy alland6nak feltiintetni. Ha mathematikai formaban akarom magamat kifejezni, akkor okoskodasunk ertelmeben pap f (k, x) keplet azert allando, mert tudom, hogy az x, a sajatos kornyezet altal nevelt egyeniseg variabilis. Epen ezen utobbi kiiriilmenynek figyelembe vetelevel els6sorban a magyarorszfigi viszonyokra leszilnk tekintettel s iparkodunk az egyeniseg termeszetes fejl6de-

8 6 senek lepcs5jet kovetve megvizsgalni azon tenyezeiket, amelyek lelkisegere modosito és iranyito befolyassal vannak. A papsag allapotat ugy szokas felfogni, mint amelyre az egyent nevelni kell ennek a nevelesnek a fazisai utmutatoul szolgalnak a lelki alakulas megismeresere. Kezdjiik tehat a kills6 behatasok sorrendjeben. I. Hivatas a papi palyara. A hivatas szoval akkor talalkozik az ifju specialis ertelemmel, midein el5szor meriil fel a lelkeben a gondolat, hogy papi vagy szerzetesi palyara lep. Más palyakon kb. azonos fogalmak jelolesere nem ezt a szot hasznaljak, hanem mast. Ott nem mondjak, hogy X.-nek nines hivatasa a jogi palyara, ha ott nem boldogul, hanem azt mondjak, hogy nines tehetsege, vagy nines kedve hozza, vagy nines erzeke. Hasonlokepen nein mondjak, hogy valakinek nines hivatasa a zenei palyara, ha a konzervatoriumbol eltanacsoljak, hanem bizonyara mint tehetsegtelent bocsatjak el. A papi és szerzetesi palyan maskent van. Ott a hivatas szonak sajatos ertelmezese van és pedig azert, inert e fogalmat transzcendentalis elemek makodesevel hozzak kapcsolatba. Az egyhaz tana a transzcendentalis lenyekkel (Isten, ordog, angyalok, szentek...) val6 erintkezesr51 egy killonos, a kegyelmi elet tenykedesertil szolo theologiai tannal rokon gondviselesi milkodest lat a hivatasban, melynek forrasaul nem csupan a most megjelolt és az egyhazi tanitasban meglevti tenyezol indokolatlan, pusztan formalis igabavonasat kell meghanem inkabb egy masik korillmenyt, mely a kegyelmi makodeshez folotte hason115 isteni tenykedesen alapul s ez az, hogy a jelolt kepes az erkolcsisegnek

9 ama kovetelmenyeit teljesiteni, amelyek a Jo papt61, illetve papnovendekt51 megkivantatnak. Igaz, hogy a novendek a szeminariumban azt is hallja, hogy Nit elbbcsatottak, mert a dogmatikabol megbukott, tehat nem volt hivatasa, hanem azert mégis inkabb akkor hallja a hivatas hianyat emlegetni, ha Palt rajtakaptak, hogy titokban valami leany- vagy asszonyismer6sevel szerelmes levelet valt s ezt annal is inkabb megjegyzi maganak, mert a jambor, de killonben tehetsegtelen niivendek e15- menetelenek megitelesenel a theologiai tanarokat legtobbszor nagyon is elnez5knek s folottebb joakaroknak fogja talalni. A hivatas tehat helyesen ertelmezve csak annyit jelent, hogy a jeloltnek kedve van a papi palyara, vagy valamely erkolcsi vagy fizikai er5szak nyomasa alatt ugy viselkedik, mintha kedve volna, alkalmas mediumnak mutatkozik a bekovetkezend5 erkolcsi atalakulas hordozasara, van bizonyos (nem sziiksegkepen elegend5) szellemi kepessege az elvegzend5 tananyag elsajatitasfira és egyebkent testileg is alkalmas. A hivatasnak ketfele formaja van, amely megkiilonbortetes lelektanilag igen fontos, bar azonos tartalmat fodnek és pedig azt, amelyet fontebb megadtunk. Az egyik formaja a jelolt lelkeben akkor van meg, mid5n a szeminarium kilszobet meg nem lepte at, a masikat akkor nyeri, mid5n el5ljaroi, papok, beszelnek neki a hivatasrol. Az els5ben a vilagi szempontok a tulnyomok, a masodikban transzcendentalis elemek szerepelnek. Ez termeszetesen olyan tagjelentesii mondas, hogy valocli ertelmet csak peldakkal tehetjiik igazan erthet5ve. A papi foglalkozast ugy kell tekintentink, mint a megelhetes es pedig bizonyos tarsadalmi pozicioval jaro megelhetes egyik formajat. Ez a gondolat van az ifju lelkeben akkor, mid5n avval a tervvel foglalkozik, hogy a szemingriumba lep. Lehet, hogy kizarolag az anyagi szempont az iranyado elate s talán a kanonoki stallum anticipalt kepzete merill fel a lelkeben akkor,.mid5n 7

10 8 vend5 papi hivatasara gondol, de valoszinii, hogy a papi pdlydra lep6k legtobbjenel bizonyos idedlisabb szinezetii eszmek is szerepelnek. Az els6re is lehet pelddkat felhozni, (pl. Zirczen klasszikus peldakent emlegetik azt a ifjut, aki 1900-ban fegyverrel és vaddszkutydval jelent meg a noviciusok mestere el5tt s azutan kerdez5skodott, hogy a felszolgalo inasok feller keztyiiben szolgaljak-e ki a novendekeket), de az esetek tulnyorno szama a masik kategoriaba tartozik. A katholikus vallds templomi, ritudlis jelensegei és e jelensegek 616szerepl6i az intenziv erzelmi tonusu gondolatok erejevel hatnak rd. A hittandrnak a t8bbi tanart61 eliit6 elnezobb, szelidebb viselkedese ; az Istennel vale, lelki osszekottetes, amely a miseknek nem pusztan formdlis lehallgatdsaban, hanem imadsagban vale, tolteseben all, amely imadsagok ker6k az elet minden jelensegere nezve s az ifju ugy hiszi, hogy meghallgattatast is taldl, sikereinek, tanulmdnyi el6menetelenek titkat latja bennok ; a gyontato atydnak szuggesztiv befolyasa, aki a papnak keszii15 ifjut, ha az tanulds vagy erkolcsiseg szempontjabol valami ertekhordozonak ldtszik, neni lebeszelni, hanem inkabb rabeszelni iparkodik ; a szill6knek ilyenirdnyu, vagy anyagias, vagy idedlis, de mindenkepen fejleszt6, segit6 lelkikozremilkodese, esetleges csalddi osszekottetesek, melyek kes6bbi sikerrel kecsegtetnek : szoval a tobb oldalrol tamogatott jovend6 megnyugtato, bdtorito, buzdito gondolata az, ami az ifjut, mid5n szilleinek vagy befolydsos ismer5seinek e n g e d e l m e s k e d i k, azzal a megnyugtat6 erzelemmel tolti el, mely elhiteti vele, hogy itt Istennek, az 5 sugallatanak vagy sajat lelki torekveseinek van elegteve. A papi pdlydra vale, else, lepes pszichologiai lenyege tehat a kovetkez6 : Az élet kivanta egyedi fennmaraddsnak osztons z e r ii vagy masok beszedjei folytdn tobbe-kevesbbe tudatossa valt hatalma a papi palyat megfelel6nek nyilvanitja, bizonyos korillmenyek ki5zt egyediil lehetseges agensnek tiinteti fel s az ifju olyan hatasok erintese alatt, melyek e hatalom befolyasat er6sitik, el-

11 szanja magat a clont6 lepesre, azt hiven a lelki nyugalom hatasa alatt, hogy az Isten is ugy akarja. Az elet masik hatalmas osztone, a faj fennmaradasanak kivanalma, a vallas szerint nevelt ifjuknal nem olyan nyilvanvalo e korban, hogy nagy negativ eredmenyt idezhetne e16 s ha az ifjunak meg is emlitik, hogy aztan mint papnak n6siilnie nem szabad, rendesen hidegen marad, mert osztonos kivanalmai ez iranyban csekelyebbek, ugy hogyha a malicia latszataval azt felelne is az ilyen beszedekre, hogy miert is n6sillne meg, mid6n mint plebanos majd csak tarthat gazdasszonyt, vagy ugyis van eleg embernek felesege, akikhez 6 is hozzaferhet meg akkor sem kell, olyan komolyan fogadni, mint amilyen komoly jellegiinek latszik. Ures beszed ez joreszt ebben a korban, ha az ifju megtartortatta meg magat a nemi kihagasoktol s hittandra (kaplan, plebanos...) szavara hallgatva nem erintkezett nemileg n6kkel. Epen ebben rejlik a papi pfilya valsagainak egyik oka, hogy a p5.1yara lep6 ifju nincsen az on kenyszerit6eletfeltetelekkozott, amelyek a fejl6desben a neveles eszktizei altal hatterbe szorittatvan, csak ezen eszkozok megsziinte utan lepnek fel teljes er6vel es ereztetik hatalmas mivoltukat. Termeszetesen vannak olyanok is és pedig nem kis szammal, akik a papi palyara valo lepesok el6tt is erintkeztek n6kkel, ezek hacsak nagy lelkiatalakulasokon nem mennek keresztiil a szeminariamban az onaniahoz fognak fordulni, ha pedig tartozkodasi viszonyaik olyanok, hogy nagyobb varosban egyediil is setalhatnak (idetartoznak a magyarorszagi tanitorendek novendekei budapesti egyetemi hallgato korukban), akkor modot keresnek a termeszetes uton-modon val.() kielegitesre, ami kes6bb megjelolend6 okoknal fogva a kepmutatas kifejlesztesenek termeszetes melegagya. Az a testi és a vele Osszekotott lelki dispozicio, amivel a novendek a vilagi eletb61 belep a szeminariumi 9

12 10 eletbe, lenyeges, de semmikepen sem &into' befolyassal lesz jovend6 kialakulasara. Mert mig a szeminarium megeri5sitheti az alapdispoziciok tokeletesebb ervenyre jutasat, mégis legtobb esetben a rendelkezesere alio hatalmas eszkozok erejevel azt eri el, hogy legalabb a novendekseg idejere a maga eszmenyeihez vezet5 csapasba terelje a novendekeket. Ezekrin az eszmenyekr51 és a celravezet5 eszkozokrol kell a kovetkez6kben targyalnunk, amennyiben ezek lelki atformalasok okozoiva lesinek.

13 II. A szeminariumi elet. 1. Az elso impressziok jelentosege. A csaladi kornyezethez szokott ifju az idegenkedes bizonyos fajaval fogadja azokat az els6 impressziokat, amelyek a szeminarium vagy kolostor kilszobenek fitlepesekor erintik. A kedves meleg fogadtatas, amelyben otthon volt raze, mid5n az iskolai ev utan vagy akarcsak naponta az iskolabol hazament, e helyen bizonyos hivatalos komolysaggal van potolva, mert akik 6t a szeminariumban atveszik, azok regen kiestek a csaladi kornyezetb61, annak ezerfaju apro melegsegeit nem ismerik, rnaganos emberekke vedlettek at, akik a rajuk tukmalt tarsasagban is a nagyon is szilkseges alkalmazkodas sokfele kellemetlensege altal inkabb csak terhet latnak, mint eletet iidit5 kornyezetet. Meglehet, hogy a szeminariumi rektor, vagy a kolostor feje bizonyos apai gyongedseggel fogadja a fiukat, de ebb5i a gyongedsegb61 inkabb a banto leereszkedes latszik ki, mint az igazi meleg, testveries erzesii szeretet. A k8rnyezet, amennyiben az el5ljarokat vessziik figyelembe, bizony rideg es a termeszetes erzesil ifjura nezve elidegenit6 ; kes6bb ugyan megfogja szokni, de ez a szokas nem tortenhetik bizonyos nemesebb erzeseknek a megsemmisiilese nelkill. A csaladias meleg erzes halvanyulni fog benne és a kes6bbi benyomksok ezt az el-

14 12 halvanyulast meg csak segitik, ugy hogy megtortenhet, amint mar szamtalanszor meg is tortent, hogy az ifju az egy evi szeminariumi tartozkodas utan hazaterve, nemcsak idegenszeriinek talalja a sztil6i hazat, hanem meg az anyai csokot sem ahitja. Nemcsak elszokott a szii15i haztol, hanem elszokott attol az 6szinte, meleg erintkezesi format61, melyet azok hasznalnak, akik igazan, bens5- segesen szeretik egymast. A szeminariumnak ez is az egyik celja : elszoktatni a fiut hazulrol és olyan eletmodba belenevelni, amely ilyen szeret6 kapcsolatokat nelkiilozni tud, stit nelkillozend6knek min6sit. 2. Az akarat nevelese a szeminariunaban. A szeminariumnak legf5bb celja az ifju akaratat ugy nevelni, hogy az elhatarozasaival és ezen elhatarozasok kills6 realizalasaval azon eszmenyt szolgalja, amelyet a jo pap, illet6leg a jo novendek ele allitanak: Miel6tt a szeminarium eszkozeinek lelektani jelent6seget meltatnok, altalanossagban megjegyezhetjiik, hogy maga a kath. egyhaz olyan mesteri radon teremtette meg sajat bens6 fejl6deseben ezen eszkozoket, hogy ezen termeszetes nevel5 eszkozokhoz a szeminariumnak mar csak aranylag keves mesterdeges eszkort kell amazok kell5 kihasznalasa és emezeknek igazan hatekonnya tetele vegett hozzafilzni. Ugyanaz a jelenseg ismetl6dik itt, ami az egyhaz naggya és hatalmas szervezette tomoriileseben mar alapitasanak idejet61 fogva ervenyestilt. Sokan csodaljak azt a hatalmas szervezettseget, ami a katholikus egyhaz epiileteben, mint intezrnenyben megnyilvanul. Folyton hangortatjak, hogy az egyhaz szazados fejleidesil politikai intezmeny, de nem tudjak okat adni, hogy az ugyancsak ezereves multtal dicsekv5 modern nagy allamoktol mégis miert killonbozik erejet és szervezeti szilardsagat tekintve? Pedig igen egyszerii okat adhatjuk ennek s a vallaspszichologiai belatas helyes okat is tudja adni. Az egyhazi

15 hatalmat, specielle a katholikus egyhazra gondolva most, az allamitol az killonborteti meg, hogy ez a hatalom a lelkiismeretet ugy ejtette birtokaba, mintahogy a vallasos erkolcstan birtokolja az embert a filozofiai erkolcstannal szemben. Hiaba it e15 az fillam a haboru inseges napjaiban hetenkent hustalan napokat, akinek az anyagi ereje megengedi, az tul fogja magat tenni e rendeleten a legcsekelyebb lelkiismeretfurdalas nelkul ; ellenben az egyhaz penteki b5jtjet a hiv5 katholikus nem tudja bizonyos, hacsak csekely is, de igen sokszor igen nagy lelkiismeretfurdalas nelkiil athagni. Az lira karhozat reme ott all mellette es a hiv5nek azt juttatja eszebe, hogy ha a parancs megszegese utfin gyonas nelkiil azonnal meghalna, akkor &Wire elkarhoznek. Az egyhaz uralma a lelkiismeret Motu uralom és amennyiben parancsai joreszt megegyeznek az allamnak a tarsadalmi elet epsegben tartasat celzo parancsaival (Ne lopj... stb.), annyiban ez a hatalom az Miami eletnek is tamogatoja. A szeminariumi neveles más intezetek neveleset51 abban ter el, hogy a lelkiismeretet aggfilyosabba, kotottebbe, mint ott szokas mondani, erzekenyebbe teszi azaltal, hogy a biintudatot fokozza es az intezeti neveles eszkozeit a lelkiismeret szavaval tamogatja. A lelkiismeretet pedig az egyhaz sajatos modon neveli, melyekr51 kesobb reszletesen lesz szo. Hogy ez a neveles megfelel-e az emberi ontudatos erkolcsisegr51 alkotott fogalmainknak, az más kerdes és nem tartozik a lelektan tenytmegallapito, leiro teteleinek sorozataba. A meghatarozott iranyban valo akards és pedig allando akards fegyelmezett erzes- és gondolatvilagot tetelez fel. Tehat a szeminariumnak erzelmi és ertelmi nevelest kell adni. Mielott ezen nevelest a maga valtozatos es fiilotte hatekony eljarasi modjaival reszletesen bemutatnank, egy nevelesi eszkozr51 kell megemlekezmely a fegyelmezett egyenisegnek legtermeszetesebb ismertetojele, mert az eletmodra magara vonatkozik s abbol minden otletszerilseget, onkenyes elhatarozast ki- 13

16 14 zar, t. i. a n a p i r en dr 61. A legels5 monumentum, mely a szeminariumba ifjura ranehezedik : a napirend kenyszerit'5 ereje. A napirend annyit jelent, hogy a nap minden orajat, de ugyszolvan minden percet el6re meghatarozott, el5irt foglalkozasban kell toltenie. A napirend pontosan el6irja a felkeles, imadsag, elmelkedes, misehallgatas, reggelizes, tanulas stb. idejet és ezen ideit nem ugy kell erteniink, hogy koriilbeliil akkor lesz az elmelkedes, hanem percnyi pontossaggal be kell tartani az id6t es mind e n k i n e k minden reszleteben be kell tartani es ugy kell betartani, amint az e16 van irva. Tehat nem szabad elkesni az elmelkedesr51, arra mindennap el kell menni, nem szabad a tanulas ideje alatt regenyt olvasni vagy a kertben setalni (hacsak a tanulas ossze nem kothet6 kerti jarkalassal), de a rekreacio, az ildillesre szant id5 alatt sem szabad tanulni, hanem a szeminarium altal el6irt vagy megengedett modon kell szorakozni. Kezdetben a napirend megtartasa sulyos teherkent tiinik fel, a szabadabb és kevesbbe kotott eletmodhoz szokott ifju elott. Azonban a szoktatas lelektani ereje itt is ervenyesill. Amit egyszer mar megtettiink, azt masodszor mar konnyebb megtenni és aid 100 napon at tobbkevesebb neherseggel mar betartotta a napirendet, az 101-edszer aranylag konnyii szivvel megtartja, amint a tapasztalas mutatja is, hogy 3-4 honap elteltevel a novendekek konnyen alkalmazkodnak a szeminarium eletrendjehez. Ezt az alkalmazkodast el6segiti a szeminariumi praefektus vagy noviciusmester buzdito beszede, peldaja és btintetese egyreszt, masreszt a tarsak szuggesztiv hatasa. Konnyebben megtessziik azt, amit tobben veliink egyiitt megtesznek. A tarsak peldaja mint masban, ugy a napirend megtartasaban is buzditolag hat. Nehezemre esik a felkeles a kijelolt id6ben, de Mom, hogy a tobbiek, akik velem egy haloszobaban aludtak, szinten felkelnek, hat en is feltapaszkodom. A prefektus is buzdit a napirend megtartasara. Kezdetben a vilagias gondolkozasu ifjak lelkehez kozelebb alio nem papi emberek peldajara

17 15 hivatkoznak, pl. K a n t-era, kes6bb inkabb a szentekere, pl. Szent Alajosra, Martini Gusztavra, az istenfel6 jersuita ifjakra s igenybe veszik az egyhaz orok nevel6 eszkozet, a masvilagi elbiralast is. Az egyik noviciusmester Zircen mindig azzal ijesztgette novendekeit, hogy a szilencium, a tanuloszobaban val6 csond meg nem tartasaert sokat fognak a purgatoriumban szenvedni. J61 emlekszem, hogy ez a kath. egyhaz moralkodexe szempontjabol is nevetseges fenyegetes akkor (15 eves koromban) igen nagy hatassal volt ram és gyonasaimban allandoan vadoltam magamat a szilencium meg nem tartasaval, mint biinnel. Biintudatom igy kezdett er6sodni s vele egyiitt lelkiismeretem aggalyoskodni. A szeminariumban szokasos napirendek egy peldajat itt adjuk. Schneider Manuale Clericorum cimu konyveben hasonlo foglaltatik s ezen konyv oriasi elterjedtsege a biztositeka annak, hogy a jersuita szerz6 megallapitasaitol apr6bb dolgokban is nagyon keves helyen ternek el, lenyegesben pedig seholsem. Reggel 3/46 6rakor felkeles. 1/47 6. kozos imadsag, elmelkedes breviarium mondas (szerzeteseknel). 1/28 0. misehallgatas reggeli, utana rekreacio a kertben (es6ben, hoban egyarant a kertben) iskolai el6adas. 11-1/212 rekreacio a kertben. 1/212 Marianum mondas, utana szentsegimadas a templomban. 12-kor ebed, utana rekreacio. 1/42-kor Marianum mondas. 1/22-2 Breviarium mondas. 2-4 tanulas. 4-3/45-ig v. 5-ig breviarium mondas. 5-7 seta v. kerti munka. 7-1/28 studium. 1/28 Marianum, utana szentsegimadas.

18 16 8 vacsora. /29-1/410 rekreaci6 a tarsalgo szobaban. '11410 kozos imadsag, az elmelkedes szentjeinek meg- Ovasa, lefekves. A napirend a teli es nyari id6szak szerint valtozik, de nem tartalmilag, hanem csak a beosztas sorrendjet tekintve és a studium ideje tab lehet. Szombaton kozos olvaso imadkozas van s gyonds. Vasarnap nem mennek ki a novendekek a szeminariumbob mert sok a nep az utcan. A napirend jellemz6 adatai reszben kills5k, reszben bens6k. A kills6 adatok az id5 beosztasara vonatkoznak s jellemz5, hogy a kis id6tartamok is igen fel vannak hasznalva. Megtortenik, hogy a novendekseg 10 percnyi id6re kenytelen a II. emeletr51 lemenni a kertbe sz6rakozni ; termeszetesen jobb szorakozasnak latszik fennmaradni, mint e rovid id5 alatt faraszto lepcs6turakat tenni s kimerillve jonni fel. De ez csak latszat. Amint a komoly munka osszes szellemi er6inknek egy iranyban val6 lekotottseget jelenti és igenyli, ugy a pihenes megkivanja, hogy teljesen szabadulni tudjunk a munkalkodasunk emlekeit61. Ha nagyon el vagyok meriilve a munkamba s ugy akarok pihenni, hogy 10 percig hatradiilok a szekemen s a plafont nezem, akkor bizonyara nem fogom meglatni a plafont, hanem a gondolkodasomat folytatom. Ellenben ha a vegzend5 fizikai munka (pl. er5s lepcs6- jails) er6sen lekot, akkor mar bean a szorakozottsag, az eddigi gondolattartalomnak massal valo potlasa. Termeszetesen az ilyen rovid id6kozi pihen6nek akkor van csak ertelme, ha az eddigi munkam utan teljesen masiranyu munka kovetkezik. Ha ugyanazt a munkat kell 10 pert mulva folytatnom, akkor latszolag pedagogiai szempontb61 helytelen el6irds van, de csak akkor volna az, ha a szeminariumi neveles els6sorban gondolati tartalommal val6 toltest jelentene ; de nem azt celozza, hanem a f e- gy elm ez etts e get es az alarendeltseg erzelmenek kifejleszteset olyanforma ertelem-

19 17 ben, amint az a katonasagnal van meg. A novencleknek mar a szeminariumban meg kell tanulnia, hogy masokto1 filggjon és egesz eleteben masok iranyitsak. A papsag az a testillet, melyb61 az egyeni iniciativak szamilzve vannak. 3. A fiigges erzelmenek nevelese. A katholikus papi neveles lelektani homogenitasban van a vallas lenyegevel. A vallas filggest jelent egy felsjobb lenyt61 és ez a filgges az alarendeltseg erzelmein kivill tartalmazza azt a megnyugtato gondolatot is, hogy fizikai es erkolcsi sziiksegeimben az Istent61 tamogatast nyerek. A szeminarium is fiiggesre nevel, a papnak, Meg ha a pap egyszersmind szerzetes is, engedelmeskedni kell tudnia s ez az engedelmesseg kozvetlen el6ljaroin kivill a piispokre es a szentszek minden rendelkezesere vonatkozik. Mindenben engedelmeskedni az eleiljarok akaratanak : ez az elv iranyado a szeminariumi nevelesben. Az engedelmesseg legyen lelki, lelekben kell magat alavetni es olyan dolgokban is engedelmeskedni kell, amelyek legbens6bb lelki ugyek (pl. meghatarozott id6ben gyonni és aldozni stb.) A szerzetesi nevel6intezetekben a szubordinaciora valo neveles sokkal intenzivebb, mint a kozonseges papi szeminariumokban, azert arrol kes6bb kimeritobben akarunk irni. Most csak egy fontos lelektani jelensegre kell rairanyitanunk a figyelmet és ez a kovetkez6. Tudatosan is elhet benniink, de rendszerint tudattalanul van meg benniink az a vagy, hogy az akit61 annyira fiiggiink vagy helyesebben, akit51 ily nagy mertekben fiiggni meg kell tanulnunk, gondoskodjek sziiksegleteinkr61 is. A novendek elvarja, hogy a szemindrum ranezve a biztos megelhetes talaja legyen. Maga a szeminarium rendszerint az is, de kes5bb valtoznak a viszonyok. A fiigges megmarad, a gondosk odds ellenben c s o k k e n. A lelki kriziseknek, melyek keseibb jelentkezhetnek, ez a jelenseg az egyik forrasa.

20 18 Hogy a fiigges erzelmevel mennyire asszocialodott habar tudattalanul is a rolunk vale, gondoskodas vagya, arra nezve szamtalan peldat lehetne felhozni s okulas kedveert be is mutatunk egyet-kett5t. Sehol nem fejl5dik ki a tfiplalkozas irant annyi igeny, mint a papi testiiletekben. Ez egy olyan melyet mindenki konnyen megfigyelhet. Es ami itt lenyeges, az abban all, hogy nem kell ezt a jelenseget falanksfignak vagy urhatnamsagnak betudni, mert hiszen u. a. emberek, akik azel5tt dus asztaloknal d5zsoltek pl. a papi testilletb61 vale, kilepesok utan nagyon szerenyen is megelegedetten tudnak elni, hanem annak a tudattalan vagynak, hogy mikent gyermekkoromban sztileim t5liik telhet5en tokeletesen ellattak, ugy lasson el ebben az ugyszolvan me gismetl6dott gyermekkorb an a szeminarium vezet6sege, vagy plebanosom, vagy a rend, melynek szerzetestagja vagyok, minden szilksegessel. Az ben szilkseges rendszerint meg is van, de a lelektani jelenseg karakterisztikus mivolta ben abban hatarozodik, hogy az elfogulatlan szemle15 filial sziiksegeseknek epen nem min6sithet6 dolgok is ilyeneknek tartatnak. Ha e jelenseghez hosszavessziik a magyar papsag kittin5 anyagi helyzetet és az erzeki elvezet utan vagyakozo embernek egy iranyban vale, bizonyos foku lemondasa utan (sexus) a masik irany el6terbejutasat is, akkor megertjilk, hogy a papi palya igen sok esetben miert palyaja a jol etkez6 es jol alkoholozo egyeneknek, akik el5tt a normalis taplalkozas egeszsegi szabalyai vajmi keveset szamitanak, hanem a Kreutzer Szonata szerzojenek talalo megjegyzeset hasznalva, tenyeszcs5dorok modjara taplalkoznak annak dacara, hogy a fajfenntartas altalanos kotelezettseger61 lemondottak. Mikor valakit egy szerzetes testilletbe noviciusnak felvesznek, arra kotelezik, hogy bizonyos mennyisegii fehernemiit és egyeb sziikseges holmit vigyen magaval. El5bbi feltevesiinket igazolja az a mosoly, mellyel az id5- sebb rendtagok az egyik rendf5nok azon ujitasat fogadtak,

21 hogy az uj novendekek rendbelepesiik el5tt fogaikat is bozassak rendbe, hogy a rendnek a draga fogorvosi kiadds megmaradjon. Ugyancsak rendi szokas ugyanott a rendtagok csekely illeteket tekintve, hogy a gyogykezelesre szorulo rendtagok a rend penzen mennek fiird6re. Ennek a dijnak a kiutalasa sokszor bizonyos kellemetlenked6 level kisereteben tortenik, ami a rendtagok koreben a rendf6nok minden logikus vagy legalabb is logikusnak latszo argumentacioja ellenere is az emlitett tudattalan erzelem alapjan nagy visszatetszest kelt. A napirend csak vaz, mely a napi munka beosztasanal a novendekekre nezve feltetleniil kotelez5 erejii format jelent. Nagyobb fontossagu a szeminarium celjanak megfele15 akarati neveles szempontjabol az a tartalom, mely a napirend semajaban feldolgozasra keriil. Ezt a szeminariumban es más papi nevel5intezetekben ugy hivjak, hogy a lelkieletre vale, neveles, de a lelkielet szonak sajatos ertelmet tulajdonitanak, amelyet ha figyelembe vesziink, inkabb azt kellene mondanunk, hogy nevelés a vallas fogalmai Altai vale, lelki megkototts é g r e. Az egyeniseg szabad fejl5deset egy iranyban, a kath. vallas bun- és erenykodexenek megfelel5en visszatartjak az egeszseges fejl6dest61, a szellem ontudatos szabadsaga altal el6irt fej16dest51 és a pietizmus eszmenyeinek megfelel6en nevelik nem f eledkezv-e m e g arrol, hogy ezen eszmenyek a jelolt szub ord.inaciojat, tehat gepresz modjara vale, beleilleszkedeset a papi testuletbe most és kes6b b en b i z to s its a k. A neveles mindig ketteis telt szolgal, amelyekr51 nehez megmon dani, hogy melyik el6bbre vale,. Mindenesetre az egyeni megszentel5desi iranyitast, ennek is nevezhetjiik a pietisztikus eletre vale, szoktatast, nem szabad 8 nzesnek tekintentink, mert mindig hangsulyozva van, hogy az egesznek kell szolgalni, ahol az egeszet egyszeriien Egyhaznak vagy Rendnek hivjak. Nem azt mondjak, hogy szentnek kell lenni, mint.amilyen szent F o gaz zar o I i S ant o-ja, nem, ennek az 19