Néderlandisztika mesterképzési szak tantárgytematikái

Átírás

1 AlbertnéDr. Balázsi Julianna AlbertnéDr. Balázsi Julianna 6... Néderlandisztika mesterképzési szak tantárgytematikái MHL 0010 Nyelvtudományi irányzatok és módszerek a 0. században ea. N: kötelező - I. módja: V írásbeli Az előadások elsődleges célja a hallgatókat megismertetni a modern nyelvtudomány néhány kiemelt kutatási témájával, valamint a 0. század legfontosabb nyelvészeti kutatási irányzataival. A nyelv és a nyelvtudomány; emberi és állati kommunikáció; a nyelv és az agy; beszédértés és beszédprodukció; nyelvelsajátítás: az első nyelv; nyelvelsajátítás: a második nyelv; a kritikus periódus ; kétnyelvűség; új nyelv létrehozása: homesign, kreol nyelvek; fordulatok a 0. századi nyelvtudományban: Saussure, Bloomfield; Chomsky és a generatív nyelvelmélet; a nyelv kognitív megközelítése; prototipus és metafora elméletek; különbségek és hasonlóságok a nyelvek között. Tipológia. A kurzus rendszeres látogatása, reflektálás a felmerülő kérdésekre. Appel, René et. al (005, szerk.): Taal en taalwetenschap. Blackwell, Oxford Dirven, René et.al (1999, szerk): Cognitieve inleiding tot taal en taalwetenschap. Acco, Leuven. Jackendoff, Ray (1996): Taal en de menselijke natuur. Het Spectrum, Utrecht. Sijs, Nicoline van der et. al (006): Wat iedereen van het Nederlands moet weten en waarom. Bert Bakker, Amsterdam Reader: elektronikus cikkek Taal en Spraak Máté Jakab (1998): A 0. századi nyelvtudomány történetének főbb elméletei és irányzatai. Elméletek, irányzatok és módszerek II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. AlbertnéDr. Balázsi Julianna AlbertnéDr. Balázsi Julianna MHL 0011 Nyelvtudományi irányzatok és módszerek a 0. században szem. N: kötelező - I. módja: é Prezentációk, tesztek, recenzió A szemináriumon a hallgatók az előadáshoz kapcsolódó szövegek megismerésével, megbeszélésével és kritikájával a gyakorlatban is közel kerülnek a 0. században felmerült nyelvészeti problémákhoz, látásmódhoz. A nyelv és a nyelvtudomány; emberi és állati kommunikáció; a nyelv és az agy; beszédértés és

2 beszédprodukció; nyelvelsajátítás: az első nyelv; nyelvelsajátítás: a második nyelv; a kritikus periódus ; kétnyelvűség; új nyelv létrehozása: homesign, kreol nyelvek; fordulatok a 0. századi nyelvtudományban: Saussure, Bloomfield; Chomsky és a generatív nyelvelmélet; a nyelv kognitív megközelítése; prototipus és metafora elméletek; különbségek és hasonlóságok a nyelvek között. Tipológia. Aktív részvétel az órákon 0%, minitesztek 30%, prezentáció5%, recenzió 5% Appel, René et. al (005, szerk.): Taal en taalwetenschap. Blackwell, Oxford Dirven, René et.al (1999, szerk): Cognitieve inleiding tot taal en taalwetenschap. Acco, Leuven. Jackendoff, Ray (1996): Taal en de menselijke natuur. Het Spectrum, Utrecht. Sijs, Nicoline van der et. al (006): Wat iedereen van het Nederlands moet weten en waarom. Bert Bakker, Amsterdam Reader: elektronikus cikkek Taal en Spraak Máté Jakab (1998): A 0. századi nyelvtudomány történetének főbb elméletei és irányzatai. Elméletek, irányzatok és módszerek II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Dr. Balogh Tamás Dióssi Adrienn MHL 000 Irodalomtudományi irányzatok és módszerek a 0. században N: kötelező I módja: V szóbeli Az előadás általános célja, hogy korszerű irodalomelméleti ismereteket nyújtson, megismertesse a hallgatókat a 0. századi (posztstrukturalista) irodalomtudományi irányzatokkal és módszerekkel, a fontosabb elméletírókkal. Külön hangsúlyt kap a hermeneutika, a recepcióesztétika, a dekonstrukció, az irodalomtudományi feminizmus, a posztkoloniális elméletek, a diskurzuselmélet, az irodalomtudomány mint kultúratudomány (Új Historizmus, irodalom mint médium) megismerése, elméleti szövegek értelmezése. A kurzuson előtérbe kerül az irodalomtudomány aktuális problémafelvetéseinek ismertetése, valamint a modern irodalomtudomány szempontjából az olvasás és az interpretáció során elengedhetetlen fogalmak és stratégiák elsajátítása. - Olvasáselméletek I. Szerk. Dobos István. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 001. A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Szerk. Bókay Antal, Vilcsek Béla, Szamosi Gertrud, Sári László. Budapest: Osiris, 00. Szöveg és interpretáció. Szerk. Bacsó Béla. Budapest: Cserépfalvi, KORSTEN, F.W.A.:Lessen in literatuur. Nijmegen: Vantilt, 005. Vormen van lieteratuurwetenschap: moderne richtingen en hun mogelijkheden voor tekstinterpretatie. Szerk. Segers, R.T. Groningen: Wolters-Noordhof, SCHROVER, E.: Deconstructie en literatuur. Muiderberg: Countinho, 199. SEVENANT, A. van: Deconstructie. Een multidisciplinaire benadering. Leuven/Amersfort: Acco,

3 199. Dr. Balogh Tamás Dióssi Adrienn MHL 001 Irodalomtudományi irányzatok és módszerek a 0. században N: k I. módja: é szemináriumi dolgozat A szemináriumon az elmélet során megismert irodalomtudományi irányzatok és módszerek gyakorlatba való átültetését, különböző olvasási stratégiák elsajátítását tűzzük ki célul. A megismert irányzatok és módszerek tükrében különböző olvasáselméletekkel ismerkednek meg a hallgatók, új olvasástechnikákat sajátítanak el. Mindezt az órákon az értelmezés és olvasás során felmerülő problémák (szerző-szöveg-olvasó, olvasás, mint esztétikai élvezet, történeti olvasás, horizontváltás, olvasás szövegek között, intertextualitás, dekonstruktív olvasás, retorikai olvasás, nőként olvasni) köré csoportosítjuk. referátum Olvasáselméletek I. Szerk. Dobos István. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 001. A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Szerk. Bókay Antal, Vilcsek Béla, Szamosi Gertrud, Sári László. Budapest: Osiris, 00. Szöveg és interpretáció. Szerk. Bacsó Béla. Budapest: Cserépfalvi, KORSTEN, F.W.A.:Lessen in literatuur. Nijmegen: Vantilt, 005. Vormen van lieteratuurwetenschap: moderne richtingen en hun mogelijkheden voor tekstinterpretatie. Szerk. Segers, R.T. Groningen: Wolters-Noordhof, Vormen van lieteratuurwetenschap: moderne richtingen en hun mogelijkheden voor tekstinterpretatie. Szerk. Segers, R.T. Groningen: Wolters-Noordhof, SCHROVER, E.: Deconstructie en literatuur. Muiderberg: Countinho, 199. SEVENANT, A. van: Deconstructie. Een multidisciplinaire benadering. Leuven/Amersfort: Acco, 199. Anne Tamm MHL 1010 Szakmai nyelvi fejlesztés I.: Tudományos szövegek elemzése és alkotása N:30 -

4 Anyanyelvi lektor K 1. módja: é Szemináriumi dolgozat A tudományos érvelés és szövegalkotás módszereinek elsajátítása A kurzus elsődleges célja a hallgatók nyelvi ismereteinek továbbfejlesztése, elsősorban a tudományos szaknyelvi készségeket szem előtt tartva. Ide értendő az irodalom- és nyelvtudomány szakspecifikus szókincsének megismerése, valamint a tudományos nyelvi írások megértésének és készítésének elsajátítása. Külön hangsúlyt kap az érveléstechnika, a tudományos cikkek, értekezések, recenziók, absztraktok és tanulmányok felépítése és nyelvezete, melyeket tartalmilag és formailag elemzünk és a gyakorlatba is átültetünk. A tudományos érvelés technikáit a hallgatók tudományos értekezések és előadások alapján, eltérő szövegek érvelési struktúráinak és retorikai alakzatainak vizsgálata és összehasonlítása során ismerik meg. A megszerzett tudás alapján a hallgatók megkísérlik érvelési készségük fejlesztését oly módon, hogy szakmai és tudományos jellegű/igényű témákról rövid előadásokat tartanak. A visszacsatolás részben a hallgatók segítségével történik, mivel az elsajátított ismeretek segítségével röviden elemezniük és értékelniük kell az elhangzott előadásokat. Szemináriumi dolgozat COUMOU, W., HUGTE, G. van: Vaktaal - Een vak apart? Tweede-taalleerders in doorstroom- en schakeltrajecten. Utrecht: Nederlands Centrum Buitenlanders, HERMANS, M.: Schrijven met effect. Stijlcursus doeltreffend formuleren. Bussum: Coutinho, 000. GIEZENAAR, G., SCHOUTEN, E., KOREBRITS, L.: Wijze woorden. Woordenlijst Academisch Nederlands met idioomoefeningen. Amsterdam/ Antwerpen: Intertaal, 00. LAMERS, H.: Hoe schrijf ik een wetenschappelijke tekst Een handleiding om scripties, verslagen, dissertaties, rapporten en beleidsnota's te schrijven. Bussum: Coutinho, MEYSMAN, H.: Paper, project of scriptie. Van muisklik tot tekst. Leuven: Acco, Anne Tamm Anyanyelvi lektor MHL 1016 Szakmai nyelvi fejlesztés III. Nyelvi konzultáció N:30 1 K - 1. módja: é zh Nyelvi készségek fejlesztése A konzultáció fő célja a hallgatók nyelvi ismereteinek egyénre szabott továbbfejlesztése. A kezdeti felmérés után, amely a lehető legtöbb készségre, jártasságra kiterjed (kiejtés, intonáció, beszédtempó, beszédkészség, argumentáció, olvasáskészség, íráskészség, beszédértés, a nyelvtan alkalmazása, interferenciaproblémák stb.) a hallgató egyénre szabott tréningtervet állít össze az anyanyelvi lektorral, amelyben megállapítják a kitűzött célt és az ehhez elvégzendő feladatokat.

5 zh BACKHUIJS, E., BEIJER, J.: Presenteren. Studeren in het Nederlands in het hoger onderwijs. Utrecht: Nederlands Centrum Buitenlanders, 00. EEMEREN, F.H. van, HOUTLOSSER, P., SNOECK HENKEMANS, A.F.: Het schoolvak argumentatie. Academia Press, 00. SNOECK HENKEMANS, A.F., EEMEREN, F.H. van, GROOTENDORST, R.: Argumentatie. Inleiding in het analyseren, beoordelen en houden van betogen.groningen: M. Nijhoff, 003. A felmerülő problémák alapján összeállított szakirodalom Anne Tamm Zelenka Eszter, Anyanyelvi lektor MHL 1014 Szakmai nyelvi fejlesztés II.: Nyelvfejlesztés N:30 - módja: K 1. é zh Nyelvfejlesztés A szeminárium a hallgatók íráskészségének tökéletesítését hivatott előmozdítani. A szakdolgozat nyelvű megírását elősegítendő leíró, elemző és érvelő szövegeket elemzünk az órán. A hallgatóknak házi feladatként minden héten be kell adniuk egy rövidebb-hosszabb fogalmazást vagy esszét egy bizonyos témáról. A szókincsbővítés mellett tehát az összefüggő tudományos és formális szövegek megalkotása a szeminárium célja. Zh-k BACKHUIJS, E., BEIJER, J.: Presenteren. Studeren in het Nederlands in het hoger onderwijs. Utrecht: Nederlands Centrum Buitenlanders, 00. EEMEREN, F.H. van, HOUTLOSSER, P., SNOECK HENKEMANS, A.F.: Het schoolvak argumentatie. Academia Press, 00. HERMANS, M.: Schrijven met effect. Stijlcursus doeltreffend formuleren. Bussum: Coutinho, 000. Anne Tamm Máthé Veronika MHL 111 Digitális médiák a nyelvelsajátításban N: 15 3 kötelező módja: V

6 I. írásbeli A kurzus az elmúlt évtizedben népszerűvé vált új kommunikációs eszközökkel ismerteti meg a hallgatókat, mint az , online chat, sms, videokonferencia, és emellett nagy hangsúlyt fektet az internetes nyelvtanulási segédanyagok megismertetésére. Az órákon megbeszélésre kerül a média nyelvórai alkalmazhatósága, és a területen eddig végzett legfontosabb kutatások is. A kurzus középpontjában olyan témák állnak, mint digitális világ-saját hozzáállás, kommunikáció a számítógéppel és a számítógép segítségével, számítógép által segített nyelvtanulás, interaktív projektek, nyelvhasználat a digitális médiumokban nyelvtanulás az internet segítségével online és offline kommunikáció közösségi oldalak internetes források interaktív gyakorló oldalak szótárak rendszeres részvétel, szókincszárthelyik, előadás tartása Nederlands als tweede taal in de volwasseneducatie. Szerk. HULSTIJN, J., STUMPEL, R., BOSSERS, B., VEEN, C. van. Amsterdam: Meulenhoff Educatief, Network-based Language Teaching: Concepts and Practice. Szerk. WARSCHAUER, M., KERN, R. Cambridge University Press, 000. Cikkek a következő folyóiratokból: Levende Talen tijdschrift, Toegepaste Taalkunde, Neerlandica Extra Muros, Language Learning and Technology AlbertnéDr. Balázsi Julianna AlbertnéDr. Balázsi Julianna MHL 110 Fonetika és fonológia ea. N: kötelező - II. módja: V Írásbeli vizsga A kurzus bevezetés a nyelv fonetikájának és fonológiájának alapjaiba. Elsősorban a kiejtést vizsgáljuk szegmentális és szupraszegmentális szinten. Különösen nagy hangsúlyt helyezünk azokra a hangtani jelenségekre, amelyek a magyar anyanyelvű nyelvtanulóknak problémát jelentenek a nyelv elsajátítása során. A fonetika és a fonológia tárgya; a hangrendszer: alapvető tudnivalók; beszédszervek, hangképzés; a magánhangzók, diftongusok; morfofonológiai jelenségek; a mássalhangzók; asszimiláció, zöngétlenedés, hangkiesés/betoldás; szótagok; Szupraszegmentális elemek a nyelvben; hangsúly, intonáció. Appel, René et. al (005, szerk.): Taal en taalwetenschap. Blackwell, Oxford

7 Rietveld, Antonius C. & Vincent J. van Heuven (001): Algemene fonetiek. Bussum: Coutinho. Kooij, Jan en Marc van Oostendorp (003) Fonologie. Uitnodiging tot de klankleer van het Nederlands. Amsterdam University Press, Amsterdam Kassai Ilona (005): Fonetika.Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kálmán, L. Nádasdy Á. (1999) : Hárompercesek a nyelvről. Osiris, Budapest AlbertnéDr. Balázsi Julianna AlbertnéDr. Balázsi Julianna MHL 111 Fonetika és fonológia szem. N: kötelező - II. módja: é szemináriumi dolgozat A kurzus bevezetés a nyelv fonetikájának és fonológiájának alapjaiba. Elsősorban a kiejtést vizsgáljuk szegmentális és szupraszegmentális szinten. A szemináriumon a hangtani jelenségeket a gyakorlatban vizsgáljuk. Különösen nagy hangsúlyt helyezünk azokra a hangtani jelenségekre, amelyek a magyar anyanyelvű nyelvtanulóknak problémát jelentenek a nyelv elsajátítása során. A fonetika és a fonológia tárgya; a hangrendszer: alapvető tudnivalók; beszédszervek, hangképzés; a magánhangzók, diftongusok; morfofonológiai jelenségek; a mássalhangzók; asszimiláció, zöngétlenedés, hangkiesés/betoldás; szótagok; Szupraszegmentális elemek a nyelvben; hangsúly, intonáció. Aktív részvétel az órákon, szemináriumi dolgozat Appel, René et. al (005, szerk.): Taal en taalwetenschap. Blackwell, Oxford Rietveld, Antonius C. & Vincent J. van Heuven (001): Algemene fonetiek. Bussum: Coutinho. Kooij, Jan en Marc van Oostendorp (003) Fonologie. Uitnodiging tot de klankleer van het Nederlands. Amsterdam University Press, Amsterdam Kassai Ilona (005): Fonetika.Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kálmán, L. Nádasdy Á. (1999) : Hárompercesek a nyelvről. Osiris, Budapest

8 Dr. Balogh Tamás, Dr. Balogh Tamás, Dióssi Adrienn MHL 11 Irodalomtudományi ismeretek I: Alkalmazott irodalomtudomány N: 15 k 1 módja: v vizsga A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az irodalom, flamand és magyar intézményi hátterével. Az előadás során a könyvkiadás, flamand és magyar intézményrendszere kerül ismertetésre, továbbá az óra célja a könyvkiadással kapcsolatban felmerülő témák és problémák összehasonlítása a három országra lebontva. Az alábbi témák kapnak különös hangsúlyt: a kézirat útja a szerzőtől a kiadásig; a kézirat előkészítése: szerző, szerkesztő és korrektor feladatai; szöveg státusa, kinek mennyi joga van a szöveg változtatásához; szerkesztés menete, szerkesztés alapjai, mennyiben kell a szerkesztés során a piaci elvárásokhoz alkalmazkodni?; a fordító státusa, kiválasztása, próbafordítások, fordítói és egyéb szerződések; szerzői jogi kérdések, kiadói jogok, fordítói jogok; támogatások, irodalmi alapok, az irodalmat, fordítást támogató egyéb intézmények és pályázatok a három országban; internetes publikálás előnyei és hátrányai, annak jogi háttere. az anyag elsajátításához feltétlenül szükséges az aktív órai részvétel AARTS, C. J.: Pas op. Dit is geen nieuw boek. Dit is een oud boek: over het aansmeren, herkauwen, opwarmen en uitmelken van boeken. Amsterdam: De Buitenkant, 006. BART. I.: A könyvkiadás mestersége. Budapest: Osiris, 005. EPSTEIN, J.: A könyvkiadás múltja, jelene és jövője. Budapest: Európa, 00. GYURGYÁK, J.: Szerzők és szerkesztők kézikönyve. Budapest: Osiris, 005. KIST, J.: Wat doet een uitgever nog in de eenentwintigste eeuw? Zutphen: Walburg Pers Den Haag, P.A. Tiele-Stichting, 005. VROEGINDEWEIJ, L.: Handboek redactie: het organiseren van publicaties. Den Haag: SDU, 005. Intézményesség és kulturális közvetítés. Szerk. Bónus Tibor etc. Budapest: Ráció, 00.

9 Dr. Balogh Tamás Dr. Balogh Tamás, Dióssi Adrienn MHL 113 Irodalomtudományi ismeretek I: Alkalmazott irodalomtudomány N: 30 k magyar 1 módja: é Szemináriumi dolgozat A kurzus célja, hogy a hallgató megismerje az irodalom, flamand és magyar intézményi hátterét, abban tájékozódni tudjon. Az irodalomról szerzett tudását, mint fordító, szerkesztő vagy kiadó a gyakorlatban is alkalmazni tudja. Az előadás során átadott, a könyvkiadás intézményi és jogi hátterére vonatkozó ismereteket a diákok a szeminárium során különböző feladatok útján mélyítik el, és ültetik át a gyakorlatba. A szeminárium során hangsúlyt kap továbbá a, flamand, és magyar könyvpiac mai helyzete és rövid története, mely kapcsán az alábbi témák kerülnek az órán megbeszélésre gyakorlati feladatokkal kiegészítve: a piac figyelembevétele a könyvkiadás során: arculat tervezés, borító, illusztráció, tipográfia, könyvméret; a megjelent könyv promotálása: beharangozó, prológ, a szerző szerepe ebben; könyvbemutató, dedikálás szervezése, szerzővel való beszélgetés, interjúk levezetése; a recenzió műfaja, recenziók írása; irodalmi és könyvészeti fesztiválok, vásárok, könyvhetek a három országban, könyvheti könyv; kapcsolat egyéb médiákkal. az anyag elsajátításához feltétlenül szükséges az aktív órai részvétel. AARTS, C. J.: Pas op. Dit is geen nieuw boek. Dit is een oud boek: over het aansmeren, herkauwen, opwarmen en uitmelken van boeken. Amsterdam: De Buitenkant, 006. BART. I.: A könyvkiadás mestersége. Budapest: Osiris, 005. EPSTEIN, J.: A könyvkiadás múltja, jelene és jövője. Budapest: Európa, 00. GYURGYÁK, J.: Szerzők és szerkesztők kézikönyve. Budapest: Osiris, 005. KIST, J.: Wat doet een uitgever nog in de eenentwintigste eeuw? Zutphen: Walburg Pers Den I.1.1 Dr. Balogh Tamás Dr. Balogh Tamás, Dr. Daróczi Anikó Haag, P.A. Tiele-Stichting, 005. VROEGINDEWEIJ, L.: Handboek redactie: het organiseren van publicaties. Den Haag: SDU, 005. MHL 1 Irodalomtudományi ismeretek II: Irodalom- és kultúratudomány Féléves óraszám: N: 15 k Kredit: 3 1 módja: v vizsga Az előadáson az alábbi témák kerülnek ismertetésre: a kultúra fogalmának különböző megközelítési módjai (elitista, antropológiai, idealista) Hofstede kultúramodellje, imagológia, sztereotípia kutatás, a nyelv a kultúra és az interkulturális kommunikáció közti kapcsolat, összehasonlító kultúratudomány, a kultúratudomány és az irodalomtudomány kapcsolata, recepció kutatás a kultúratudományban, kulturális identitás, interkulturalitás és

10 multikulturalitás, kulturális transzfer, a hatás és kontextus fogalmainak kulturális vonatkozásai, a gender kutatások kulturális vonatkozásai és a posztkolonialitás kultúrája. az anyag elsajátításához feltétlenül szükséges az aktív órai részvétel Cultural studies. Een inleiding. Szerk. Baetens. Jan, Verstraete, Ginette. Nijmegen: Vantilt, 00. BUIKEMA, R. & TUIN, I. v.d.: Gender in media, kunst en cultuur. Amsterdam (Bussum): Uitgeverij Coutinho, 007. DYSERINCK, H.: 'Imagology and the problem of ethnic identity.' In: Intercultural Studies, no.1., 003. [ GORP, H. van: Grensverkeer. Literatuurwetenschap - Tekstinterpretatie - Cultuurstudie. Leuven: Peeters, HOFSTEDE, G.: Cultures and Organizations. Software of the Mind. Intercultural Cooperation and its Importance for Survival. London HOFSTEDE, G.: Allemaal Andersdenkenden. Omgaan met cultuurverschillen. Amsterdam, MEIJER, M.: In tekst gevat. Inleiding tot een kritiek van interpretatie. Amsterdam: Amsterdam University Press, I.1. Dr. Balogh Tamás, Dr. Balogh Tamás MHL 13 Irodalomtudományi ismeretek II: Irodalom- és kultúratudomány Féléves óraszám: N: 30 k Kredit: magyar 1 módja: É Szemináriumi dolgozat Az előadások során megismert kultúratudományi kérdések és problémák és belga kultúrára való alkalmazása, és az előadáson ismertetett témakörök vizsgálata a és belga kultúrában, különös hangsúlyt fektetve a és belga társadalom sajátos felépítésére, kulturális sokszínűségére, a multikulturális társadalomra, a társadalomban jelen lévő interkulturális kommunikációra, a és belga kulturális identitásra (beleértve a migránsok helyzete és a posztkolonialitás kapcsán felmerülő identitás kérdést és gender-problémákat is). Hogyan tükröződik mindez a kultúra különböző területein, az irodalomban, a képzőművészetben és egyéb társművészetekben, a és belga kultúrpolitikában, a kultúra intézményrendszerében, és a kultúraközvetítés politikájában. az anyag elsajátításához feltétlenül szükséges az aktív órai részvétel DE GRAEF, O. en LOUWERSE & HENRIËTTE: The Alternation of Amsterdam: Hafid Bouazza's Entertainment of Cultural Identity. In: Beyond Boundaries. Textual Representations of European Identity. Szerk. Hollis, Andy. Amsterdam: Rodopi, 000. p GINKEL, R. van.: Foreigners' views of the Dutch: past and present. In: Dutch Crossing 0., p HOFSTEDE, G.: Allemaal Andersdenkenden. Omgaan met cultuurverschillen. Amsterdam, KRAMSCH, C.: The cultural component of language teaching. In: Zeitschrift für interkulturellen

11 Fremdsprachunterricht. 1. () [online: /beitrag/kramsch.htm]. VERHAGEN, Arie: Achter het Nederlands: Over interacties tussen taal en achtergrondcognitie. Leiden: Universiteit Leiden, 000. Dr. Németh István Dr. Németh István MHL 1410 Fejezetek a huszadik századi történelemből N:30 - módja: K magyar 1. k vizsga Betekintés a jelenkor és flamand történelmébe A félév során a 0. századi történelem és társadalom tipikusan nak nevezhető, de általános jelentőségű kérdéseit, mozzanatait elemezzük. A XIX. és XX. század történeti áttekintése után az alábbi témákat tárgyaljuk részletesebben: Dekolonizáció, és az abból adódó gazdasági és társadalmi változások (Indonézia és Suriname, repatriálók); Bevándorlási és bevándorló politika, menekültek, munkavállalók; Multikulturalizmus; Hollandia és az új európai formációk: NATO, ill. EU; Az oszloposodás, a társadalom törésvonalai; Az emancipációtól a feminizmusig; Egyház és szekularizáció; Királyság a XX-XXI. századi Hollandiában; Holland kihívások: eutanázia, homoszexualitás, drog. A kurzus során többször kitekintünk az egyidejű flamand helyzetre is. - HEIJS, E.: Van vreemdeling tot Nederlander. De verlening van het Nederlandschap aan vreemdelingen Amsterdam: Het Spinhuis, IJSSELSTEIN: Nederland naar een modern-industriële samenleving Groningen: Wolters- Noordhoff, 199. LIJPHART, A.: Verzuiling, Pacificatie en kentering in de Nederlandse Politiek. Amsterdam, p. 06. SCHMAL, LUCASSEN, HEEMSKERK: Nederland in de twintigste eeuw. Utrecht: Stichting Educatieve Omroep Teleac, WELCHINGER, B.: Az eutanázia és az öngyilkosságban való segítségnyújtás legalizálása Hollandiában: kihívás az európai országok számára. Ford. Veszelka András. In: Kharón p WINTLE, M.: Oszloposodás, konszociáció és vertikális pluralizmus újraértelmezése a példán: egy európai megközelítés. Ford. Gáthy Vera. In: Politikatudományi szemle p Dr. Németh István MHL 140 Média és filmkultúra N: 30 -

12 Dr. Balogh Tamás, Dióssi Adrienn K magyar 1. módja: Évközi jegy Szemináriumi dolgozat A filmek révén a kritikai hozzáállás fejlesztése. A mozgóképes elbeszélés elméleti alapjainak, a filmolvasás különböző módjainak ismertetése a dokumentumfilmes iskola legjobb alkotásain keresztül. A kurzus célja a filmekkel kapcsolatos szerzői írások, illetve recenziók, kritikák olvasása révén a kritikai hozzáállás fejlesztése. Referátum, szemináriumi dolgozat BAREND, P.: In het wereldfilmstelsel: identiteit en organisatie van de Nederlandse film sedert Delft: Eburon, 000 BÍRÓ Y.: A hetedik művészet: a film formanyelve: a film drámaisága. Budapest: Osiris, 1997, 001, 003. KOVÁCS ANDRÁS B.: Film és elbeszélés. Budapest: Korona Kiadó, SCHOUTEN, R.: Cinema literair: film in de Nederlandse literatuur. Houten: Agathon, Filmkunde: een inleidend overzicht. Szerk. Bosma, Peter. Nijmegen: SUN, Dr. Németh István Dr. Németh István MHL 1440 Egyháztörténeti szakszövegolvasás Kredit: 3 Féléves óraszám: N:30 K - 1. módja: k vizsga Betekintés a egyházak történetébe és jelen helyzetébe A kurzus rövid betekintést nyújt a iai egyházak történetébe, az egyházi élet egyik jellegzetessége, az oszloposodás alakulásába és az utóbbi években végbement egyesülési folyamatba. A múlt század közepétől az egyházi élet súlypontja világszerte az északi féltekéről a délire tolódott. A szekularizáció következtében ez a folyamat a kereszténységen belül is lejátszódott. Hollandia is missziós területté vált. Templomokat zártak be, az egyházak létszáma évek óta csökkenő tendenciát mutat. Milyen motivációk fedezhetők fel abban, hogy sokan ott hagyják a történelmi egyházakat? Ebben az úgynevezett poszt-keresztyénség korszakban új egyházak alakulnak, és régi egyházak alakulnak át, hogy újra vonzóvá váljanak a 1. századi posztmodern fiatalok számára. De vannak olyan egyházak is, ahol sok minden még a régiben maradt. Látni fogjuk, hogy több probléma akár egész Európát érintő kérdésnek tekinthető. A kurzus során válogatott fejezeteket tanulmányozunk a szakirodalomból - BERNTS, T., DEKKER, G., HART, J. de: God in Nederland, Kampen: Ten Have, 007. MAK, G.: De Eeuw Van Mijn Vader. 18e druk. Amsterdam: Atlas, 001.

13 MEIJERING, E. P.: Het Nederlands Christendom in de Twintigste Eeuw. Amsterdam: Balans, 007. NOORDZIJ, H.: Handboek Van de Reformatie. De Nederlandse Kerkvorming in de Zestiende Eeuw. Kampen: Kok, 003. PAAS, S.: Jezus Als Heer in Een Plat Land : Op Zoek Naar Een Nederlands Evangelie. Zoetermeer: Boekencentrum, 001. Gemeenschapsvorming Van Aziatische, Afrikaanse En Midden- En Zuidamerikaanse Christenen in Nederland: Een Geschiedenis van Wording. Szerk. Jongeneel, Jan A.B. Zoetermeer: Boekencentrum, Anne Tamm Máthé Veronika Zelenka Eszter MHL 11 Alkalmazott nyelvészeti ismeretek I., Kontrasztív nyelvészet és fordítás N: 30 3 kötelező II. módja: V írásbeli Az előadások célja a kontrasztív nyelvészet és a fordítástudomány fő kérdéseinek áttekintése. Az előadások során összehasonlításra kerül a és a magyar nyelv rendszere, és a Klaudy (1997) által kidolgozott átváltási műveletek tipológiája. Az előadások a következő témákat tárgyalják: a kontrasztív nyelvészet és a fordítástudomány legfontosabb kérdései, fordítás és nyelvészet, a fordítás folyamatának nyelvészeti modelljei, fordítás és szociolingvisztika, fordítás és szövegnyelvészet, az ekvivalencia fogalma, lexikai és grammatikai átváltási műveletek, jelentések felbontása, kihagyása, betoldása, áthelyezése, felcserélése. bevezetés fordítás és kontrasztív nyelvészet a forrás- és a célnyelv sajátosságai átváltási műveletek -magyar példák fordított szövegek elemzése rendszeres részvétel, feladatok leadása FONTEIN, A. M., PESCHER-TER MEER, A.: Nederlandse Grammatica voor Anderstaligen. Utrecht: Nederlands Centrum Buitenlanders, Kis nyelvtan. Szerk. Albertné Balázsi Júlia, Eszenyi Réka, Hantosné Reviczky Dóra, Kis Irén, Szalai Erika, Varga Orsolya. Budapest, Algemene Nederlandse Spraakkunst: HÜNING, M.: 'Corpusonderzoek en contrastieve taalkunde: mogelijkheden en perspectieven.' In: Perspectieven voor de internationale neerlandistiek in de 1ste eeuw. Szerk. G. Elshout e.a. Münster: IVN, Nodus, 001. p KLAUDY K.: Fordítás I. Bevezetés a fordítás elméletébe. (Negyedik átdolgozott kiadás). Budapest: Scholastica KLAUDY K.: Fordítás II. Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Angol, német, orosz fordítástechnikai példatárral. (Negyedik átdolgozott kiadás). Budapest: Scholastica

14 Anne Tamm Máthé Veronika MHL 113 Alkalmazott nyelvészeti ismeretek I., Kontrasztív nyelvészet és fordítás N: 30 kötelező II. módja: évközi jegy írásbeli A szeminárium célja a és magyar nyelv struktúrájának összevetése egy regény és fordítása alapján, valamint a hallgatók saját fordításainak nyelvészeti elemzése. Az elemzések alapja Klaudy (1997) átváltási tipológiája. A következő témák kerülnek megbeszélésre: Nyelvtipológia, a magyar nyelv jelleme, Grammatikai struktúrák összehasonlítása, átváltási tipológia,a mintaszöveg lexikai átváltásainak elemzése. Az órákon a diákok fordításának lexikai és grammatikai elemzésére is sok kerül. rendszeres részvétel, feladatok leadása KLAUDY K.: A kommunikatív szakaszhatárok eltűnése a magyarra fordított európai uniós szövegekben. Magyar Nyelvőr 18. évf. 4. szám p KLAUDY K.: Fordítás II. Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Angol, német, orosz fordítástechnikai példatárral. (Negyedik átdolgozott kiadás). Budapest: Scholastica, p. Kis nyelvtan. Szerk. Albertné Balázsi Júlia, Eszenyi Réka, Hantosné Reviczky Dóra, Kis Irén, Szalai Erika, Varga Orsolya. Budapest, BÁRCZY G.: A magyar nyelv jelleme. Magyar Nyelv. 71. évf. 3. sz. p AlbertnéDr. Balázsi Julianna, Dr. Balogh Tamás MHL 10 Nyelvtörténet ea. N: kötelező - II. módja: V szóbeli vizsga Az előadás elsődleges célja, hogy áttekintést adjon a /flamand ún. külső és belső nyelvtörténetnek a mai nyelv szempontjából legfontosabb folyamatairól. A történeti nyelvészetbe, annak tárgyába és módszertanába való rövid bevezetést a főbb nyelvváltozáselméletek tárgyalása követi. A németalföldi nyelv indogermán és germán gyökereinek tisztázása után kerül sor a /flamand nyelvtörténet történelmi és kultúrtörténeti hátterének vázolására, végül a belső nyelvtörténet (történeti fonológia, morfoszintaxis és lexikológia) főbb vonulatainak áttekintésére.

15 Bree, C. van (1996): Historische taalkunde. Acco, Leuven Reenen, P. van et. al. (1998): Taalverschillen. Werkboek over variatie en verandering in taal. Coutinho, Muiderberg. Sijs, N. van der (005): De geschiedenis van het Nederlands in een notendop. Prometheus, Amsterdam Vries, J. W. de, Willemyns, Roland, Burger, Peter (1993): Het verhaal van een taal : negen eeuwen Nederlands. Prometheus, Amsterdam. Willemyns, Roland, Daniëls, Wim (003): Het verhaal van het Vlaams : de geschiedenis van het Nederlands in de Zuidelijke Nederlanden. Standaard, Antwerpen. AlbertnéDr. Balázsi Julianna, Dr. Balogh Tamás MHL 11 Nyelvtörténet szem. N: kötelező - II. módja: é Gyakorlati jegy A szeminárium elsődleges célja, hogy szövegek olvasásával betekintést adjon az évszázadok során bekövetkezett nyelvi változásokba. A nyelvtörténeti szemináriumon a különböző nyelvtörténeti korszakokból származó irodalmi és nem irodalmi szövegeken vizsgáljuk az előadáson elhangzott módszereket és jelenségeket. A kurzuson a nyelvterületen az ó-, közép- és korai újnémetalföldi korban keletkezett szövegek közös olvasása során azokat hangtani, morfológiai, szintaktikai és szemantikai szempontból elemezzük. A hangsúly a középkori szövegek olvasására és elemzésére esik, mintegy kiegészítve a Régi irodalom 1. kurzus anyagát. Szövegolvasás, nyelvtani elemzés Bree, C. van (1996): Historische taalkunde. Acco, Leuven Reenen, P. van et. al. (1998): Taalverschillen. Werkboek over variatie en verandering in taal. Coutinho, Muiderberg. Sijs, N. van der (005): De geschiedenis van het Nederlands in een notendop. Prometheus, Amsterdam Vries, J. W. de - Willemyns, Roland - Burger, Peter (1993): Het verhaal van een taal : negen eeuwen Nederlands. Prometheus, Amsterdam. Willemyns, Roland, Daniëls, Wim (003): Het verhaal van het Vlaams : de geschiedenis van het Nederlands in de Zuidelijke Nederlanden. Standaard, Antwerpen. Anne Tamm Zelenka Eszter MHL 13 Alkalmazott nyelvészeti ismeretek II., Alkalmazott nyelvészet N: 30 3 kötelező II. módja: V

16 írásbeli Az előadássorozat célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az alkalmazott nyelvészet főbb kutatási területeivel. Az alkalmazott nyelvészet fogalmának meghatározása és az általános nyelvészettől való elhatárolása után az előadás külön tárgyalja a legfontosabb részterületeket: foglalkozik többek között a fordítás fogalmának alkalmazott nyelvészeti megközelítésével, az antropológiai nyelvészet megközelitésével, a neurolingvisztika és pszicholingvisztika alapkérdéseivel, az első és a második nyelv elsajátítása közti különbségekkel, az elsajátítást befolyásoló faktorokkal, az interlanguage fogalmával, valamint az alkalmazott nyelvészet különböző elméleteivel és megközelítéseivel. a nyelvtanulás fogalma a nyelvtanulás folyamata a nyelvtanuló készségek az interferencia problémája nyelvpedagógiai kutatási módszerek rendszeres részvétel, feladatok leadása Investigating Second Language Acquisition. Szerk. Jordens, P. & Lalleman, J. Berlin / New York: Mouton/De Gruyter, Taal en Taalwetenschap. Szerk. Appel, R.: Blackwell Publishing, Inc., 001. HULSTIJN, J., STUMPEL, R., BOSSERS, B., VEEN, C. van: Nederlands als tweede taal in de volwasseneducatie. Handboek voor docenten. Amsterdam: Meulenhoff Educatief, SIMIGNÉ FENYŐ S.: Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe. Miskolc: Miskolci Egyetem, 003. Cikkek magyar és nyelvű, alkalmazott nyelvészeti és nyelvpedagógia témájú kutatásokat tartalmazó folyóiratokból, mint például Toegepaste taalwetenschap in artikelen, Levende Talen, Les, Modern Nyelvoktatás, Iskolakultúra, Fordítástudomány MHL 133 Alkalmazott nyelvészeti ismeretek II., Projektek az alkalmazott nyelvészet szakterületeihez Anne Tamm Féléves óraszám: N: 30 Kredit: Zelenka Eszter kötelező II. módja: évközi jegy írásbeli A szeminárium célja, hogy a hallgatók tanári vezetés mellett, egyénileg, ill. kiscsoportos formában empirikus mikrokutatást végezzenek az előadáson elhangzott témakörökhöz kapcsolódóan. A hallgatók feladata egy kutatási terv elkészítése az alkalmazott nyelvészet témakörében, a kutatási projekt kivitelezése, az adatok elemzése és egy 5-8 oldalas kutatási beszámoló megírása, amely hivatkozásokat is tartalmaz a választott téma szakirodalmára. A szemináriumi munka részét képezi a kutatási terv, illetve az eredmények prezentálása is, melyeket a csoport is megvitat majd. Az önálló munka során a hallgatók az oktatóval személyes kapcsolat, illetve segítségével is tudnak konzultálni. bevezetés kutatási terv készítése terepmunka, adatgyűjtés

17 elemzés a jelentés megírása értékelés rendszeres részvétel, feladatok leadása Investigating Second Language Acquisition. Szerk. Jordens, P. & Lalleman, J. Berlin / New York: Mouton/De Gruyter, Taal en Taalwetenschap. Szerk. Appel, R.: Blackwell Publishing, Inc., 001. HULSTIJN, J., STUMPEL, R., BOSSERS, B., VEEN, C. van: Nederlands als tweede taal in de volwasseneducatie. Handboek voor docenten. Amsterdam: Meulenhoff Educatief, SIMIGNÉ FENYŐ S.: Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe. Miskolc: Miskolci Egyetem, 003. Cikkek magyar és nyelvű, alkalmazott nyelvészeti és nyelvpedagógia témájú kutatásokat tartalmazó folyóiratokból, mint például Toegepaste taalwetenschap in artikelen, Levende Talen, Les, Modern Nyelvoktatás, Iskolakultúra, Fordítástudomány Clara Strijbosch Anyanyelvi lektor MHL 150 Politikai és zsurnalisztikai nyelvhasználat N: módja: K 3. K vizsga Bevezetés a nyelvű zsurnalisztikai és politikai szaknyelvbe Az előadáson a hallgatók megismerkednek a és a flamand államberendezkedéssel, legfontosabb pártokkal, frakciókkal; az alkotmányos monarchia és a föderalizmus intézményével, a magyar, a és a flamand parlament és politikai kultúra hasonlóságaival és eltéréseivel. Szó lesz továbbá a sajtó és média szerepéről a három országban. - MAZZOLENI, G.: Politikai kommunikáció. Budapest: Osiris, 00. Kampánykommunikáció. Szerk. Sárközy E., Schleicher N.. Budapest: Akadémia Kiadó, Clara Strijbosch MHL 151 Politikai és zsurnalisztikai nyelvhasználat II. N:30 3 -

18 Anyanyelvi lektor K 3. módja: É Szemináriumi dolgozat A politikai és zsurnalisztikai szaknyelv gyakorlása A szeminárium célja a politikai és zsurnalisztikai nyelvhasználat gyakorlati elsajátítása. Prezentációk, beszédek, viták során adnak számot a hallgatók politikai tájékozottságukról és az érvelésben szerzett jártasságukról. A szeminárium elvégzésével a hallgatók képesek megfelelni az Inburgeringstest elvárásainak, hangot adni saját politikai, világnézeti meggyőződésüknek, érvelni politikai nézetek mellett és ellen. Jellemző újságcikkek olvasásakor felismerik azok politikai irányultságát. Újságcikk írása MAZZOLENI, G.: Politikai kommunikáció. Budapest: Osiris, 00. Kampánykommunikáció. Szerk. Sárközy E., Schleicher N.. Budapest: Akadémia Kiadó, Sándor Mónika Albertné Dr. Balázsi Júlia MHL 160 Grammatikai problémák Féléves óraszám: N: 15 kötelező Kredit: III. módja: V írásbeli A kurzus az alapszak Morfológia, valamint Szintaxis tárgyainak ismeretében az ott nem részletezett, összetettebb kérdésekre keresi a választ, mint a produktivitás a saját és az idegen morfémák esetében, a produktivitás kvantitatív vizsgálata, a szószerkezetek és szóösszetételek viszonya, a morfológia kapcsolata a

19 fonológiával és a szintaxissal, a morfológia és a pszicholingvisztika határterületei (toldalékos szavak és szókombinációk tárolása a mentális lexikonban), vagy éppen a mondat megértésének problematikája, a és a flamand mondat struktúrájának eltérései, vagy a bonyolultabb összetett mondatok elemzésének lehetőségei. a nyelv fő grammatikai témaköreinek beható megismerése a sajátosságok elméleti ismerete és gyakorlati alkalmazása rendszeres részvétel, feladatok leadása Investigating Second Language Acquisition. Szerk. Jordens, P. & Lalleman, J. Berlin / New York: Mouton/De Gruyter, Taal en Taalwetenschap. Sze6k. Appel, R.: Blackwell Publishing, Inc., 001. HULSTIJN, J., STUMPEL, R., BOSSERS, B., VEEN, C. van: Nederlands als tweede taal in de volwasseneducatie. Handboek voor docenten. Amsterdam: Meulenhoff Educatief, SIMIGNÉ FENYŐ S.: Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe. Miskolc: Miskolci Egyetem, 003. Cikkek magyar és nyelvű, alkalmazott nyelvészeti és nyelvpedagógia témájú kutatásokat tartalmazó folyóiratokból, mint például Toegepaste taalwetenschap in artikelen, Levende Talen, Les, Modern Nyelvoktatás, Iskolakultúra, Fordítástudomány

20 Sándor Mónika Albertné Dr. Balázsi Júlia MHL 161 Grammatikai problémák Kredit: Féléves óraszám: N: 30 kötelező III. módja: évközi jegy írásbeli Az előadáshoz kapcsolódva a hallgatók önállóan dolgoznak fel cikkeket a morfológia és a szintaxis témakörében, és elemeznek szavakat, szószerkezeteket és mondatokat az elméleti ismeretek alapján. Holland és flamand mondatszerkezetek összehasonlító elemzése. Különleges szórendű mellékmondatok. Holland/flamand mondatok fordítási lehetőségei magyarra. gyakorlás rendszeres részvétel, feladatok leadása BENNIS, H.: Syntaxis van het Nederlands. 11 hoofdstukken over de zin. Amsterdam: Amsterdam University Press, 001. BOOIJ, G., SANTEN, A. van: Morfologie. De woordstructuur van het Nederlands. Amsterdam: Amsterdam University Press, DUINHOVEN, A. M.: Analyse en synthese in het Nederlands. Van Gorcum, 001. EBELING, C. L.: Semiotaxis. Over theoretische en Nederlandse syntaxis. Amsterdam: Amsterdam University Press, 006. GEERTS, G. ea.: Algemene Nederlandse Spraakkunst. Groningen, Clara Strijbosch Németh István MHL 17 Frazeológia: Szólások és közmondások háttere Féléves óraszám: N: 30 kötelező Kredit: 3 IV. módja: V írásbeli Különböző szólások, közmondások képi ábrázolásának idősebb Pieter Bruegelen keresztül Hieronymus Boschig visszanyúló hagyománya volt a németalföldi művészetben. A kurzus célja egyes 17. századi közmondás-ábrázolások megismerése és összehasonlító elemzése, mindenekelőtt azt vizsgálva, hogy hogyan kapcsolódnak a vizsgált műalkotások egyes motívumai a szóban forgó közmondások szó szerinti, illetve átvitt (tulajdonképpeni) jelentéséhez. Különösen jó anyagot szolgáltatnak mindehhez a költőként, emblémakönyvek illusztrátoraként és festőként egyaránt ismert Adriaen

21 Pietersz. van de Venne feliratokkal ellátott grisaille-képei, illetve a 17. századi festészet nagy szatírikusaként számon tartott Jan Steen egyes alkotásai. rendszeres részvétel, feladatok leadása BOL, L. J.: Adriaen Pietersz, van de Venne, Painter and Draughtsman. Doornspijk, BRAUN, K.: Alle tot nu toe bekende schilderijen van Jan Steen, Rotterdam, NÉMETH I.: Het spreekwoord "Zo d'ouden zongen, zo pijpen de jongen" in schilderijen van Jacob Jordaens en Jan Steen. Motieven en associaties. In: Jaarboek Koninklijk Museum voor Schone Kunsten Antwerpen p NÉMETH I.: "Ez nevetséges". A képi és nyelvi humor megnyilvánulási formái Adriaen Pietersz. van de Venne grisaille-képein. In: Szó és kép. A művészi kifejezés szemiotikája és ikonográfiája (Ikonológia és Műértelmezés 9.). Szerk. Kiss Attila Attila, Szőnyi György Endre. Szeged, 003. p PLOKKER, A.: Adriaen Pietersz. Van de Venne ( ): de grisailles met spreukbanden. Leuven: Amersfoort, Clara Strijbosch Anyanyelvi lektor MHL 173 Frazeológia N: 30 kötelező IV. módja: évközi jegy írásbeli A kurzuson az állandósult szókapcsolatokat először a többi szókapcsolattól határoljuk el, majd kitérünk az idiomicitás, a kompozicionalitás, a motiváltság és a transzparencia fogalmára is. A frazeológia központi problémáinak bemutatása után a különböző frazeológiai egységek (funkcióigés szerkezetek, kollokációk, szólások, közmondások) kerülnek a vizsgálat középpontjába: ezeket kontrasztívan is egybevetjük a és a magyar nyelv viszonylatában. Kitérünk az állandósult szókapcsolatok lexikográfiai aspektusaira is. A kurzus végén a hallgatók a frazeológia választott témakörében önállóan dolgoznak fel egy jelenséget, vagy gyűjtik össze az állandósult szókapcsolatok egy csoportjának a jellemzőit. rendszeres részvétel, feladatok leadása BALÁZSI J.: Problemen bij het onderzoek van functionele verbale groepen. In: Károli-studies Budapest: Argumentum Kiadó, 000. BALÁZSI J.: Funkcióigés szerkezetek kontrasztív vizsgálata a magyar és a /flamand nyelvben. Doktori disszertáció. ELTE Budapest, 00. EVERAERT, M.: Morfologische vaste verbindingen: bestaande woorden. TABU 3., HADROVICS L.: Magyar frazeológia. Budapest: Akadémiai Kiadó, Klimaszewska, Z.:Verbale Phraseologie des Niederländischen. Varsó: Habilitáció, MOLLAY E.: Holland-flamand és magyar frazeologizmusok kontrasztív vizsgálata. Kandidátusi értekezés. Budapest, MOLLAY E.: Németalföldi magyar közmondássszótár bevezető tanulmányokkal. Néderlandisztikai Központ. ELTE, Budapest, 000. VERSTRATEN, L. P.: Vaste Verbindingen. Een lexicologische studie vanuit cognitief-semantisch

22 perspectief naar fraseologismen in het Nederlands. Doktori disszertáció. Leiden, 199. Handbuch der Phraseologie. Ein internationales Handbuch der zeitgenössischen Forschung. Hrsg. Burger, H., Buhofer, A., Sialm, A. Berlin/New York: de Gruyter, 198. Anne tamm Anne Tamm MHL 180 Számítógépes fordítás N: 30 kötelező III. módja: évközi jegy írásbeli A kurzus célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek a számítógéppel támogatott fordítás sajátosságainak alapjaival, szókincsüket, kereső stratégiáikat fejlesszék, és alapvető tapasztalatot szerezzenek az ilyen típusú fordításban. Ezen készségek fejlesztése hozzásegíti a résztvevőket, hogy sikeresen lássanak el kisebb fordítási feladatokat a jövőben. 1 Bevezetés, feladatok kiosztása memoq ismerkedés a programmal 3 miniprojekt tervezés 4 glosszárium készítés 5 gyakorlás 6 gyakorlás 7 csoportos projekt 8 csoportos projekt 9 trados ismerkedés a programmal 10 miniprojekt tervezés 11 glosszárium készítés 1 gyakorlás 13 gyakorlás 14 csoportos projekt 15 zárthelyi vizsga rendszeres részvétel, feladatok leadása Kis Balázs-Mohácsi-Gorove Anna: A fordító számítógépe. Szak Kiadó, MHL 1 Holland prózaformák a 0. században Féléves óraszám: Dr. Balogh Tamás N: Kredit:

23 Dióssi Adrienn, Dr. Balogh Tamás k módja: v vizsga A tantárgy célja, hogy a hallgató megismerkedjen a huszadik századi regény történetével és művészetével, a különböző elbeszélési stratégiákkal, a prózai műfajokhoz köthető tendenciákkal, a hagyomány és modernség kérdésével a regényművészet kapcsán. Az előadás során a 0. századi nyelvű regény műfajának változásában fontos szerepet betöltő irányzatok, szerzők és életműveik, prózapoétikájuk és regénystratégiájuk ismertetése kap különös hangsúlyt (többek között a naturalizmus 0. századi utóvirágzása, családregények, Couperus, Streuvels, szenzitivizmustól az extázisig, Van Deyssel, neoromantika, Schendel, mondernizmus megjelenése, Carry van Bruggen, Du Perron, flamand streekromans, Timmermans, Claes, a regény műfajának megújítása Flandriában, Walschap, Roelants, Nieuwe Zakelijkheid, Bordewijk, Elsschot, Nescio, mágikus realizmus, Daisne, Lampo). az anyag elsajátításához feltétlenül szükséges az aktív órai részvétel. Szakirodalom: ANBEEK, T.: Geschiedenis van de Nederlandse literatuur tussen 1885 en Amsterdam: De Arbeiderspers, BEL, J.: Nederlandse literatuur in het fin de siècle. Een receptie-historisch overzicht van het proza tussen 1885 en Leiden: Amsterdam University Press, BERG,W. van den, COUTTENIER, P.: Alles is taal geworden. Bert Bakker, 009. BORK, G. J. van, LAAN, N.: Twee eeuwen literatuurgeschiedenis. Poëticale opvattingen in de Nederlandse literatuur. Groningen: Wolters-Noordhoff, Nederlandse literatuur, een geschiedenis. Szerk. Schenkeveld-Van der Dussen, Maria A. Groningen: Nijhoff, RUITER, F., SMULDERS, W.: Literatuur en modeniteit in Nederland Amsterdam/Antwerpen: Uitgeverij De Arbeiderspers, Van Arm Vlaanderen tot De Voorstad groeit. De opbloei van de Vlaamse literatuur van Teirlinck- Stijns tot L.P. Boon ( ). Szerk. Rutten, M., J. Weisgerber. Antwerpen: Standaard Uitgeverij, MHL 13 Holland prózaformák a 0. században Féléves óraszám: Dr. Balogh Tamás N: 30 Kredit: módja:

24 Dióssi Adrienn, Dr. Balogh Tamás k v vizsga A tantárgy célja, hogy a hallgató megismerkedjen a huszadik századi regény történetével és művészetével, a különböző elbeszélési stratégiákkal, a prózai műfajokhoz köthető tendenciákkal, a hagyomány és modernség kérdésével a regényművészet kapcsán. Az előadás során a 0. századi nyelvű regény műfajának változásában fontos szerepet betöltő irányzatok, szerzők és életműveik, prózapoétikájuk és regénystratégiájuk ismertetése kap különös hangsúlyt (többek között a naturalizmus 0. századi utóvirágzása, családregények, Couperus, Streuvels, szenzitivizmustól az extázisig, Van Deyssel, neoromantika, Schendel, mondernizmus megjelenése, Carry van Bruggen, Du Perron, flamand streekromans, Timmermans, Claes, a regény műfajának megújítása Flandriában, Walschap, Roelants, Nieuwe Zakelijkheid, Bordewijk, Elsschot, Nescio, mágikus realizmus, Daisne, Lampo). az anyag elsajátításához feltétlenül szükséges az aktív órai részvétel. ANBEEK, T.: Geschiedenis van de Nederlandse literatuur tussen 1885 en Amsterdam: De Arbeiderspers, BEL, J.: Nederlandse literatuur in het fin de siècle. Een receptie-historisch overzicht van het proza tussen 1885 en Leiden: Amsterdam University Press, BERG,W. van den, COUTTENIER, P.: Alles is taal geworden. Bert Bakker, 009. BORK, G. J. van, LAAN, N.: Twee eeuwen literatuurgeschiedenis. Poëticale opvattingen in de Nederlandse literatuur. Groningen: Wolters-Noordhoff, Nederlandse literatuur, een geschiedenis. Szerk. Schenkeveld-Van der Dussen, Maria A. Groningen: Nijhoff, RUITER, F., SMULDERS, W.: Literatuur en modeniteit in Nederland Amsterdam/Antwerpen: Uitgeverij De Arbeiderspers, Van Arm Vlaanderen tot De Voorstad groeit. De opbloei van de Vlaamse literatuur van Teirlinck-Stijns tot L.P. Boon ( ). Szerk. Rutten, M., J. Weisgerber. Antwerpen: Standaard Uitgeverij, MHL 11 Modern /flamand próza I: A regény művészete a 0. században N: 30 Dr. Balogh Tamás Dióssi Adrienn, Dr. Balogh Tamás k módja: é

25 Szemináriumi dolgozat A szeminárium a Holland prózaformák története a 0. században című előadáshoz kapcsolódik. A tantárgy célja, hogy a hallgató megismerkedjen a huszadik századi regény történetével és művészetével, a különböző elbeszélési stratégiákkal, a prózai műfajokhoz köthető tendenciákkal, a hagyomány és modernség kérdésével a regényművészet kapcsán. Az előadás során a 0. századi nyelvű regény műfajának változásában fontos szerepet betöltő irányzatok, szerzők és életműveik, prózapoétikájuk és regénystratégiájuk ismertetése kap különös hangsúlyt (többek között a naturalizmus 0. századi utóvirágzása, családregények, Couperus, Streuvels, szenzitivizmustól az extázisig, Van Deyssel, neoromantika, Schendel, mondernizmus megjelenése, Carry van Bruggen, Du Perron, flamand streekromans, Timmermans, Claes, a regény műfajának megújítása Flandriában, Walschap, Roelants, Nieuwe Zakelijkheid, Bordewijk, Elsschot, Nescio, mágikus realizmus, Daisne, Lampo). az anyag elsajátításához feltétlenül szükséges az aktív órai részvétel. ANBEEK, T.: Geschiedenis van de Nederlandse literatuur tussen 1885 en Amsterdam: De Arbeiderspers, BEL, J.: Nederlandse literatuur in het fin de siècle. Een receptie-historisch overzicht van het proza tussen 1885 en Leiden: Amsterdam University Press, BERG,W. van den, COUTTENIER, P.: Alles is taal geworden. Bert Bakker, 009. BORK, G. J. van, LAAN, N.: Twee eeuwen literatuurgeschiedenis. Poëticale opvattingen in de Nederlandse literatuur. Groningen: Wolters-Noordhoff, Nederlandse literatuur, een geschiedenis. Szerk. Schenkeveld-Van der Dussen, Maria A. Groningen: Nijhoff, RUITER, F., SMULDERS, W.: Literatuur en modeniteit in Nederland Amsterdam/Antwerpen: Uitgeverij De Arbeiderspers, Van Arm Vlaanderen tot De Voorstad groeit. De opbloei van de Vlaamse literatuur van Teirlinck-Stijns tot L.P. Boon ( ). Szerk. Rutten, M., J. Weisgerber. Antwerpen: Standaard Uitgeverij, MHL 11 Modern /flamand próza I: A regény művészete a 0. században N: 30 Tantárgy felelőse Dr. Balogh Tamás: Dióssi Adrienn, Dr. Balogh Tamás k Értékeélés módja: é Szemináriumi