Germanisztika alapszak néderlandisztika szakirány (minor, nappali) tantárgytematikái BHLM 1410 HOLLAND/FLAMAND KULTÚRA: KULTURÁLIS ISMERETEK I.

Átírás

1 Germanisztika alapszak néderlandisztika szakirány (minor, nappali) tantárgytematikái Dr. Németh István Máthé Veronika BHLM 1410 HOLLAND/FLAMAND KULTÚRA: KULTURÁLIS ISMERETEK I. Féléves óraszám: Tantárgy besorolása: Kredit: Meghirdetés féléve: őszi - magyar I. módja: V szóbeli A kultúra és az interkulturális kompetecia fogalma. A kulturális tanulás folyamata. A mai Hollandia és Belgium megismerése. Nemzeti identitás, mentalitás, szokások ismertetése, mindennapok és ünnepek. Attitűdök a saját nyelvhez és történelemhez. Különbségek a flamand és a történelemben, mentalitásban, nyelvben. Hollandia, Belgium vázlatos történelme a kezdetektől napjainkig. Földrajzi ismeretek, lakosok. Szokások, hagyományok. Jártasság megszerzése a más kultúrák megismerésében és kiegyensúlyozott értékelésében. Bevezetés Földrajzi ismeretek Történelem Nemzeti karakter Az egyén Viselkedési szokások Ünnepek, hagyományok Belgium történelme címszavakban A tankönyv rendszeres olvasása, aktív részvétel az órákon. Bogyay Mária (008): Hollandia magyar szemmel. Akadémiai Kiadó, Budapest. Snoek, K. (1989): Nederland leren kennen. Martinus Nijhoff Uitgevers, Leiden/Antwerpen BHLM 140 HOLLAND/FLAMAND KULTÚRA II: KULTURÁLIS ISMERETEK II.

2 Dr. Németh István Tantárgy besorolása: Máthé Veronika BHL 1410 Meghirdetés féléve: II. módja: V történelem és aktualitások Hollandiából és Belgiumból Németalföld története, és a témához kapcsolódó országismereti témák földrajz oktatás kultúra sport közigazgatás politika az órák rendszeres látogatása, olvasás, előadás tartása J. van den Toorn-Schutte: Zo zijn onze manieren. Nederlandkunde voor buitenlanders. Geografie, cultuur, gewoonten. Auctor, (ZZOM) Országismeret a Bécsi egyetem honlapján, angol, német és nyelven: Országismeret tankönyv a Belgrádi egyetem honlapján: Van Hauwermeiren, P., Simonis, F.: Waar Nederlands de voertaal is. Nederland- en Vlaanderenkunde. Uitgeverij J. Van In, Lier Brussel (Belgium), (WNVT) Németh István Németh István BHLM 1610, 1710 VIZUÁLIS KULTÚRA A NÉMETALFÖLDÖN 1 Féléves óraszám: Tantárgy besorolása: Kredit: Meghirdetés féléve: magyar I. módja: V A hallgatók megismertetése a németalföldi művészet tanulmányozásához is szükséges általános művészettörténeti fogalmakkal és szakkifejezésekkel, s a hazai múzeumokban ( mindenekelőtt a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében ) található legjelentősebb és flamand műtárgyanyaggal. A korai németalföldi festészet általános ismérvei, terminológiája A 15. századi németalföldi festészet jelentősebb képviselői A korai németalföldi festészet rejtett szimbolizmusa

3 Stiláris és tematikai változások a 16. századi németalföldi festészetben A 16. századi németalföldi festészet fontosabb mesterei Idősebb Pieter Bruegel és köre A németalföldi manieristák művészete A humanista zsánerfestészet sajátosságai Peter Paul Rubens helye és szerepe a 17. századi flamand festészetben A 17. századi flamand festészet legkiemelkedőbb képviselői A flamand csendéletfestészet legjelentősebb specialistái Az ellenreformációs barokk művészet sajátosságai Flandriában Mitológiai témák a 17. századi flamand festészetben rendszeres, aktív részvétel az órákon kollokvium Urbach Zsuzsa ( 1971 ) : Korai németalföldi táblaképek, Corvina Kiadó, Budapest Végh János ( 1977 ) : Németalföld festészete a XV. században, Corvina Kiadó, Budapest Gerszi Teréz ( 1970 ) : Bruegel és századának németalföldi festészete, Corvina Kiadó, Budapest Marosi Ernő ( 1997 ) : A középkor művészete II , Corvina Kiadó, Budapest H. Gerson, Zes eeuwen Nederlandse schilderkunst, Amsterdam 196. H. Guratzsch, Drie eeuwen schilderkunst in de Lage Landen. Gaade Amerongen Clara Strijbosch Dr. Balogh Tamás Dióssi Adrienn BHLM 30 MODERN HOLLAND/ FLAMAND IRODALOM I N 15 Tantárgy besorolása: k Meghirdetés féléve: magyar módja: v vizsga A modern nyelvű irodalom kialakulásához vezető tendenciák európai kontextusba való elhelyezése, a korszakok legfontosabb és flamand irodalmi irányzatainak (Nyolcvanasok, naturalizmus, szimbolizmus, neoromantika, flamand mozgalom, expresszionizmus, 10-es Generáció, Vorm en Vent vita, egzisztencialisták, Ötvenesek, neorealizmus, es évek kísérleti irodalma, Nixers, posztmodern irodalom) megismerése, kiemelkedő szerzők életművének feldolgozása különböző irodalomtudományi módszerek alapján, műelemzések. A szemináriumokhoz kapcsolódó általános irodalomtörténeti és irodalomelméleti bevezetés az anyag elsajátításához feltétlenül szükséges az aktív órai részvétel. A kurzus teszttel zárul.

4 DAUTZENBERG, J. A.: Nederlandse literatuur: geschiedenis, bloemlezing en theorie. Den Bosch: Malmberg,1993. CALIS, Piet: Literatuurgeschiedenis van 1880 tot heden. Amsterdam: Meulenhoff Educatief, SCHENKEVELD, M. A., DUSSEN, van der: Nederlandse literatuur, een geschiedenis. Amsterdam: Contact, ANBEEK, Ton: Geschiedenis van de literatuur in Nederland, Amsterdam: De Arbeiderspers, GOEDEGEBUURE, Jaap: Nederlandse literatuur Amsterdam: De Arbeiderspers, 1989 Clara Strijbosch Dr. Daróczi Anikó Dióssi Adrienn BHLM 60 Narratológia, szövegelemzés N: módja: őszi V. v szóbeli vizsga Az előadás célja, hogy a hallgató megismerkedjen a narratológia alapvető kérdéseivel, és a szövegelemzés során alkalmazni tudja annak fogalmait. A klasszikus és a posztklasszikus narratológia különböző kérdéseivel, a legjelentősebb narratológiai rendszerekkel (Stanzel, Genette, Rimond-Kennan, Mieke Bal) való megismerkedés, továbbá különböző olvasási és szövegelemzési stratégiák elsajátítása. COHN, Dorrit: Áttetsző tudatok. In. Az irodalom elméletei II. Szerk. Thomka Beáta. Pécs: Jelenkor, HERMAN, Luc, VERVAECK, Bart: Vertelduivels. Handboek verhaalanalyse. Antwerpen: Vantilt, 00. LUXEMBURG, Jan van: Over literatuur. Muidenberg: Coutinho, 00. Bevezetés az irodalomelméletbe I. Olvasáselméletek. Szöveggyűjtemény. Szerk. DOBOS István. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 001. Narratívák sorozat. Szerk. THOMKA Beáta. Budapest: Kijárat Kiadó, BHLM 1011 Nyelvfejlesztés 1. őszi I. módja:

5 A nyelv- és stílusgyakorlat célja, hogy a hallgatók alapszintű nyelvi készségekre tegyenek szert. Az órákon a hallgatók megismerkednek a nyelv sajátosságaival és jellemzőivel, kiejtési szabályaival, valamint alapszókincsével. Az otthoni feladatok elkészítése során gyakorolják a tanultakat. Bevezetés a nyelvbe, kiejtés. Témakörök: ismerkedés, az utcán, kávéházban, találkozók, ünnepek, bevásárlás, lakások De Boer, van der Kamp, Lijmbach (010) Nederlands in gang. Nederlands voor Duitstaligen, Coutinho, Bussum Kuiken, F., Van Kalsbeek, A. (1996) Code Nederlands 1: basisleergang Nederlands voor volwassen anderstaligen. Leerboek + Oefenboek. ThiemeMeulenhoff, Amsterdam Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003) Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. BHLM 101 Nyelvfejlesztés. őszi. I. módja: A nyelv- és stílusgyakorlat célja, hogy a hallgatók alapszintű nyelvi készségekre tegyenek szert. Az órákon a hallgatók megismerkednek a nyelv sajátosságaival és jellemzőivel, kiejtési szabályaival, valamint alapszókincsével. Az otthoni feladatok elkészítése során gyakorolják a tanultakat. Bevezetés a nyelvbe, helyesírás Témakörök: ismerkedés, étteremben, találkozók, újságok, vásárlás. De Boer, van der Kamp, Lijmbach (010) Nederlands in gang. Nederlands voor Duitstaligen, Coutinho, Bussum Kuiken, F., Van Kalsbeek, A. (1996) Code Nederlands 1: basisleergang Nederlands voor volwassen anderstaligen. Leerboek + Oefenboek. ThiemeMeulenhoff, Amsterdam Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003) Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. BHLM 1013 Nyelvfejlesztés 3.

6 Tantárgy besorolása: Anyanyelvi lektor Meghirdetés féléve: őszi I. módja: A kurzust rendszerint az anyanyelvi lektor tartja. Cél: a hallgatók bevezetése a nyelvhasználatba.. Az anyanyelvi lektor elsősorban az aktív készségeket (beszéd, írás) gyakorolja a hallgatókkal. Loo, Helga van, Schoenaerts, Peter, Fraeters, Han, Devos, Rita: Vanzelfsprekend. Leuven: Acco, 009. J. Schneider, Taal vitaal, Intertaal, 000. Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003) Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. BHLM 101 Nyelvfejlesztés 4 BHLM 1013 II. módja: A nyelvgyakorlat célja a hallgatók alapszintű nyelvi készségeinek fejlesztése a Közös Európai Referenciakeret B1 szintjére. Az órákon a hallgatók tovább fejlesztik ismereteiket a nyelv sajátosságairól és jellemzőiről, helyesírási szabályairól, valamint nyelvtani alapjairól. Az otthoni feladatok elkészítése során gyakorolják a tanultakat. Imperfectum, perfectum, fő- és mellékmondat, rendhagyó igék, melléknevek De Boer, van der Kamp, Lijmbach (009) In de startblokken. Nederlands voor Duitstaligen, Coutinho, Bussum Kuiken, F., Van Kalsbeek, A. (1996) Code Nederlands 1: basisleergang Nederlands voor volwassen anderstaligen. Leerboek + Oefenboek. ThiemeMeulenhoff, Amsterdam Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993) Nederlandse grammatica voor anderstaligen. H. Reviczky, D. (1997 szerk.) Kis nyelvtan. KRE Idegennyelvi lektorátus, Budapest. Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993): Nederlandse grammatica voor anderstaligen.

7 Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. H. Reviczky, D. (1999): Kezdők nyelvkönyve. Holnap kiadó, Budapest. BHLM 10 Nyelvfejlesztés 5 BHLM 1013 II. módja: A nyelvgyakorlat célja a hallgatók alapszintű nyelvi készségeinek fejlesztése a Közös Európai Referenciakeret B1 szintjére. Az órákon a hallgatók tovább fejlesztik ismereteiket a nyelv sajátosságairól és jellemzőiről, helyesírási szabályairól, valamint nyelvtani alapjairól. Az otthoni feladatok elkészítése során gyakorolják a tanultakat. Imperfectum, perfectum, fő- és mellékmondat, rendhagyó igék, melléknevek De Boer, van der Kamp, Lijmbach (009) In de startblokken. Nederlands voor Duitstaligen, Coutinho, Bussum Kuiken, F., Van Kalsbeek, A. (1996) Code Nederlands 1: basisleergang Nederlands voor volwassen anderstaligen. Leerboek + Oefenboek. ThiemeMeulenhoff, Amsterdam Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993) Nederlandse grammatica voor anderstaligen. H. Reviczky, D. (1997 szerk.) Kis nyelvtan. KRE Idegennyelvi lektorátus, Budapest. Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993): Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. H. Reviczky, D. (1999): Kezdők nyelvkönyve. Holnap kiadó, Budapest. Anyanyelvi lektor BHLM 031 Nyelvfejlesztés 6. őszi BHL módja: A nyelv- és stílusgyakorlat célja a hallgatók nyelvi készségeinek elmélyítése egy anyanyelvű tanár

8 irányításával. Az órákon a hallgatók főleg szókincsük, nyelvtani tudásuk, beszédkészségük és beszédértésük fejlesztésére kapnak lehetőséget. Az otthoni feladatok elkészítése során gyakorolják a tanultakat, és olvasás és íráskészségüket fejlesztő tevékenységeket végeznek. Passief, zou/den, plusquamperfectum, er, daar, liggen/staan/zitten Taal totaal Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993): Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. H. Reviczky, D. (1999): Kezdők nyelvkönyve. Holnap kiadó, Budapest. Anyanyelvi lektor BHLM 041 Nyelvfejlesztés 7. BHL 031, módja: A nyelv- és stílusgyakorlat célja a hallgatók nyelvi készségeinek elmélyítése egy anyanyelvű tanár irányításával. Az órákon a hallgatók főleg szókincsük, nyelvtani tudásuk, beszédkészségük és beszédértésük fejlesztésére kapnak lehetőséget. Az otthoni feladatok elkészítése során gyakorolják a tanultakat, és olvasás és íráskészségüket fejlesztő tevékenységeket végeznek. Hfst 7 Een beetje zappen, een beetje surfen, Hfst 8 De zorgzame samenleving, Hfst 9 Jong geleerd, oud gedaan Hfst 10 Ik zie, ik zie wat jij niet ziet A kurzuson a rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagoknál megadott Taal Totaal c. nyelvkönyv utolsó négy fejezetét vesszük át részletesen: KENNEDIE, C.: Taal Totaal. Nederlands voor gevorderden [tekstboek+werkboek]. Amsterdam: Uitgeverij Intertaal, 001 Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993): Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. H. Reviczky, D. (1999): Kezdők nyelvkönyve. Holnap kiadó, Budapest.

9 BHLM 051 Nyelvfejlesztés 8. őszi BHLM módja: A nyelv- és stílusgyakorlat célja a hallgatók nyelvi készségeinek elmélyítése. Az órákon a hallgatók főleg szókincsük, nyelvtani tudásuk, beszédkészségük és beszédértésük fejlesztésére kapnak lehetőséget. Az otthoni feladatok elkészítése során gyakorolják a tanultakat, és olvasás és íráskészségüket fejlesztő tevékenységeket végeznek. A tankönyvek alapján haladunk a témákkal, emellett az alábbi nyelvtani témaköröket vesszük sorra: inversie, scheidbare werkwoorden, om... te +infinitief, vergelijking, conjuncties, relatief pronomen, relatieve bijzinnen, indirecte vraagzinnen, functies van er, adverbiaal pronomen, possessief De Boer, B., Lijmbach B. (007) Nederlands op niveau. Coutinho, Bussum. de Boer, B., Lijmbach, B. (004): Nederlands in actie, Coutinho, Bussum Taks,H.,Verbruggen, K. (009) Op naar de eindstreep, Coutinho, Bussum Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993): Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen.

10 Anyanyelvi lektor BHL 061 Nyelvfejlesztés 9. BHLM módja: A nyelv- és stílusgyakorlat célja a hallgatók nyelvi készségeinek elmélyítése. Az órákon a hallgatók főleg szókincsük, nyelvtani tudásuk, beszédkészségük és beszédértésük fejlesztésére kapnak lehetőséget. Az otthoni feladatok elkészítése során gyakorolják a tanultakat, és olvasás és íráskészségüket fejlesztő tevékenységeket végeznek. A tankönyvek alapján haladunk a témákkal: milieu, wetenschap, verkeer, werk, media, informatica, kunst, geld, recht., emellett az órák során felmerülő nyelvtani jelenségeket beszéljük meg. An Wuyts, Nederlands voor gevorderde anderstaligen Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993): Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. AlbertnéDr. Balázsi Julianna AlbertnéDr. Balázsi Julianna BHLM 131 Morfológia N: magyar/ II. módja: é tesztek Bevezetés a nyelv szófajaiba és alaktanába. A szeminárium szorosan kapcsolódik az azonos című előadáshoz. A szófajtan és a szóalaktan kérdéseivel a hallgatók itt gyakorlatok formájában ismerkednek meg. A kurzus elvégzésével képessé válnak morfológiai témájú cikkek olvasására és szavak morfológiai elemzésére, leírására. Bepillantást kapnak a morfológia és a többi grammatikai diszciplína (fonológia, szintaxis) kapcsolatába. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: zárthelyi dolgozatok, órai és házi feladatok Boer, B. de Lijmbach, B. Loeffen, W. (009): Trefwoord I. Wolters-Noordhoff, Groningen Goossens, M. (008): Zonder fout! Standaard Uitgeverij, Antwerpen Appel, René et. al (005, szerk.): Taal en taalwetenschap. Blackwell, Oxford.

11 AlbertnéDr. Balázsi Julianna AlbertnéDr. Balázsi Julianna BHLM 141 Szintaxis N: őszi - III. módja: é Tesztek, feladatok A mondat jellemzőinek megismerése. A kurzus folyamán a hallgatók a gyakorlatban is megismerkednek a mondattan és a mondatelemzés alapjaival. Hangsúlyt kapnak a mondat felépítése, szórendje, valamint a mondattan összefüggése a morfológiával és a fonetikával. Az órákon a következő témákról lesz szó: A mondatok osztályozása, felépítése. Teljes és elliptikus mondatok. Szavak, konstituensek, mondatrészek; Egyszerű és összetett mondatok. Kijelentő, kérdő, felszólító mondatok; Az állítmány és az ige valenciája. Kötött és szabad bővítmények. Mondatelemzés; Igei állítmány, névszói állítmány, tárgy; Részeshatározó, prepozíciós határozó, más határozók; Az alany. Az alany fajtái és bővítményei. A mondatrész részei: jelzők; Alárendelő mellékmondatok; Mellérendelő mellékmondatok; Összevont mellékmondatok; A mondat szórendje; A mondattan összefüggése a morfológiával és a fonetikával. A gyakorlati jegy a következő részekből áll össze: tesztek 40%, órai feladatok 30%, házi feladatok 30% Bouman Noordermeer, D. et. al (1991): Beter Nederlands 1-. Coutinho, Muiderberg. Florijn, Lalleman, Maureau (1994): De regels van het Nederlands. Wolters-Noordhoff, Groningen Klein, M., Toorn, M.C. van den (1991): Praktische cursus zinsontleding. Wolters-Noordhoff, Groningen. Smedts, W. Belle, W. van (003): Taalboek. Pelckmans, Kapellen. Hand outs Luif, J. (1994): In verband met de zin. Inleiding in de Nederlandse spraakkunnst. Amsterdam University Press, Amsterdam. AlbertnéDr. Balázsi Julianna AlbertnéDr. Balázsi Julianna BHLM 151 Szociolingvisztika - VI. módja: é Prezentáció, teszt A nyelvi változatok megismerése. A kurzus központi témája a nyelv és a társadalom viszonya a nyelvterületen. Annak járunk utána, hogyan keletkeznek a nyelvi változatok, milyen tényezők játszanak szerepet elterjedésükben, és miként idézik elő a nyelv változását. Megismerkedünk olyan témákkal, mint a nyelvjárások, a sztenderd nyelv, különbségek a és a flamand nyelvhasználatban, a fiatalok nyelve, etnolektusok, férfi- és női nyelvhasználat, nyelvi

12 identitás. De megvizsgálunk olyan fogalmakat is, mint a nyelvi tervezés és nyelvpolitika, többnyelvűség, kódváltás, nyelvi kisebbség. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: cikkek olvasása, értelmezése; prezentáció; zárthelyi dolgozatok Appel, René et. al (005, szerk.): Taal en taalwetenschap. Blackwell, Oxford Hulshof, H. Rietmeijer, M. Verhagen, A. (009): Taalkunde voor de Tweede Fase van het VWO. Amsterdam University Press, Amsterdam p Reader Boves, Tom Gerritsen, Marinel (1995): Inleiding in de sociolinguïstiek. Spectrum, Utrecht Daniëls, Wim (004): Vet! : jongerentaal nu en vroeger. Het Spectrum, Utrecht Kálmán, L. Nádasdy Á. (1999): Hárompercesek a nyelvről. Osiris, Budapest. Stroop, Jan (003): Waar gaat het Nederlands naartoe? Panorama van een taal. Bakker, Amsterdam Van Reenen, Pieter Elias, Michael (1998): Taalverschillen. Een werkboek over variatie en verandering in taal. Coutinho, Bussum Clara Strijbosch Dr. Balogh Tamás Dióssi Adrienn BHLM 31 MODERN HOLLAND/ FLAMAND IRODALOM I. Féléves óraszám: N: 30 Tantárgy besorolása: k Kredit: Meghirdetés féléve: magyar módja: é gyakorlati jegy A modern nyelvű irodalom kialakulásához vezető tendenciák európai kontextusba való elhelyezése, a korszakok legfontosabb és flamand irodalmi irányzatainak (Nyolcvanasok, naturalizmus, szimbolizmus, neoromantika, flamand mozgalom, expresszionizmus, 10-es Generáció, Vorm en Vent vita, egzisztencialisták, Ötvenesek, neorealizmus, es évek kísérleti irodalma, Nixers, posztmodern irodalom) megismerése, kiemelkedő szerzők életművének feldolgozása különböző irodalomtudományi módszerek alapján, műelemzések. 1. Multatuli: Max Havelaar. Nescio: Dichtertje / Költőcske 3. W. Elsschot: Sajt/Kaas - Het Dwaallicht / Lidércfény 4. F. Bordewijk: Karakter 5. M. Minco: Het bittere kruid / Keserű fű 6. H. Mulisch: De aanslag /A merénylet 7. Kader Abdolah: Het huis van de moskee/a mecset ura az anyag elsajátításához feltétlenül szükséges az aktív órai részvétel. Szemináriumi dolgozat

13 DAUTZENBERG, J. A.: Nederlandse literatuur: geschiedenis, bloemlezing en theorie. Den Bosch: Malmberg,1993. CALIS, Piet: Literatuurgeschiedenis van 1880 tot heden. Amsterdam: Meulenhoff Educatief, SCHENKEVELD, M. A., DUSSEN, van der: Nederlandse literatuur, een geschiedenis. Amsterdam: Contact, 1998 ANBEEK, Ton: Geschiedenis van de literatuur in Nederland, Amsterdam: De Arbeiderspers, GOEDEGEBUURE, Jaap: Nederlandse literatuur Amsterdam: De Arbeiderspers, Dr. Daróczi Anikó Tantárgy előadója/i : Dr. Daróczi Anikó Dióssi Adrienn BHLM 61 Narratológia, szövegelemzés N: módja: V. é szermináriumi dolgozat Az előadáson elsajátított ismeretek gyakorlatban való alkalmazása szövegeken. Különböző műfajú prózai szövegek (prózai kisformák és regénytípusok) részletes narratológiai elemzése, bemutatva a narratológia előnyeit és a szövegelemezés során felmerülő korlátait is. Továbbá az adott szövegekhez kapcsolható lehetséges olvasatok közös feltárása különböző olvasási stratégiák alapján (posztstrukturalista, hermeneutikai, recepcióesztétikai, dekonstrukciós, retorikai, új historikus, posztkoloniális, feminista). referátum COHN, Dorrit: Áttetsző tudatok. In. Az irodalom elméletei II. Szerk. Thomka Beáta. Pécs: Jelenkor, HERMAN, Luc, VERVAECK, Bart: Vertelduivels. Handboek verhaalanalyse. Antwerpen: Vantilt, 00. LUXEMBURG, Jan van: Over literatuur. Muidenberg: Coutinho, 00. Bevezetés az irodalomelméletbe I. Olvasáselméletek. Szöveggyűjtemény. Szerk. DOBOS István. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 001. Narratívák sorozat. Szerk. THOMKA Beáta. Budapest: Kijárat Kiadó, 1998.

14