AFRIKAI SERTÉSPESTIS KÉSZENLÉTI TERV

AFRIKAI SERTÉSPESTIS KÉSZENLÉTI TERV

2006. június 30. Tartalomjegyzék ASP KÉSZENLÉTI TERV MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA 4 1. FEJEZET JOGSZABÁLYI FELHATALMAZÁS 5 2. FEJEZET PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK 7 3. FEJEZET IRÁNYÍTÁSI LÁNCOLAT 8 4. FEJEZET ORSZÁGOS JÁRVÁNYVÉDELMI KÖZPONT 11 5. FEJEZET TERÜLETI JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZMÉNYEK 12 6. FEJEZET SZAKÉRTŐI CSOPORT 17 7. FEJEZET HUMÁN ERŐFORRÁS 18 8. FEJEZET ANYAGOK ÉS ESZKÖZÖK 18 9. FEJEZET Az ASP JÁRVÁNY LEKÜZDÉSÉRE VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK 19 10. FEJEZET NEMZETI ASP LABORATÓRIUMOK 19 11. FEJEZET KÉPZÉS 20 12. FEJEZET A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA 20 13. FEJEZET AZ ASP LEÍRÁSA 21 14. FEJEZET Adatbázis 24 15. FEJEZET Szankciók 25 MELLÉKLETEK 27 I. MELLÉKLET 28 AZ ORSZÁGOS JÁRVÁNYVÉDELMI KÖZPONT 28 II. MELLÉKLET 29 HELYI JÁRVÁNYVÉDELMI KÖZPONT 29 III. MELLÉKLET 33 SZOLGÁLATI SZABÁLYZAT A JÁRVÁNYOS ÁLLATBETEGSÉGEK LEKÜZDÉSÉRE 34 1. Bevezetés 33 1.1 Az intézkedések jogszabályi alapja 34 2. Előzetes cselekvés 34 2.1 A betegség bejelentése 34 2.2 A nyomozás megszervezése 34 3. Az Állat-egészségügyi vizsgálat 34 3.1 A forgalmi korlátozás (helyi zárlat) bevezetése 34 3.2 A kezdeti járványügyi nyomozás 35 3.3 A forgalom korlátozásának kiterjesztése 35 3.4 A klinikai vizsgálat 35 3.5 A kórbonctani vizsgálat 36 3.6 Diagnosztikai leölés 36 3.7 Mintavétel 36 3.8 A lépminták vétele 37 3.9 A mandulaminták vétele 37 3.10 A mintaküldés 38 3.11 A Helyi Járványvédelmi Központnak történő jelentéstétel 38 3.12 A laboratóriumi eredmények megszületéséig teendő intézkedések 38 3.13 Negatív diagnózis 38 4. Az ASP jelenlétének megerősítése 39 4.1 Bejelentési kötelezettség 39 4.2 Helyi Járványvédelmi Központ létesítése 39 4.3 A fertőzött telepen lévő sertések értékbecslése 40 4.4 A fertőzött telepen lévő sertések leölése 40 2

2006. június 30. 4.5 Az elülső üres vénából, történő mintavétel, illetve az elülső üres vénába adott injekció 41 4.6 Az állati hullák ártalmatlanná tétele 41 4.7 Az anyagok ártalmatlanná tétele 42 4.8 További járványügyi nyomozás 42 4.9 Tisztítás, fertőtlenítés, rovarirtás 42 4.9.1. Általános elvek 42 4.9.2. Fertőzött gazdaságok takarításának és fertőtlenítésének speciális kérdései 43 4.9.3. A fertőzött alom, trágya és hígtrágya fertőtlenítése 43 4.9.4. 43 4.9.5. Irányelvek a vektorok felkutatására 43 4.10 Megelőző leölés 44 4.11 A korlátozások külön termelési egységekre vonatkozó enyhítése 44 4.12 A járvánnyal kapcsolatos további jelentések 44 5. Községzárlat és védőkörzet létesítése 45 5.1 Általános tudnivalók 45 5.2 A községi zárlatban foganatosítandó intézkedések 45 5.3 A korlátozó intézkedések érvényben tartásának időtartama (községi zárlatban) 47 5.4 Korlátozó intézkedések a védőkörzetben 47 5.5 A korlátozó intézkedések érvényben tartásának időtartama a védőkörzetben 48 5.6 A községi zárlatból és védőkörzetből származó sertések húsa 48 5.7 A rendelkezések enyhítése és kivételek 49 5.8 A korlátozó intézkedések kiterjesztése 49 5.9 További felügyelet 50 6. A fertőzött telep újratelepítése 50 6.1 Az újratelepítés ideje 50 6.2 Az újratelepítés módja 50 7. ASP a vágóhídon 51 7.1 A betegség gyanúja 51 7.2 Az ASP sertéspestis megállapítása 52 8. ASP az állatvásárban 52 8.1 A betegség gyanúja 52 8.2 ASP megállapítása 53 9. ASP szállított sertésekben 53 9.1 A betegség gyanúja 53 9.2 Az ASP megállapítása 53 10. ASP vaddisznóban (vadon élő sertésben) 54 10.1 A betegség gyanúja 54 10.2 Az ASP vaddisznóban való megállapítása 54 10.3 A mentesítési terv 54 11. Végrehajtás 56 IV. MELLÉKLET 57 DIAGNOSZTIKAI LABORATÓRIUMOK 57 V. MELLÉKLET 59 SZEMÉLYI FORRÁSOK 59 VI. MELLÉKLET 61 A MINIMÁLIS MINTASZÁM MEGHATÁROZÁSA KÜLÖNBÖZŐ GYAKORISÁGI, ILLETVE SZEROPREVALENCIA SZINTEK ESETÉN, A LÁZ, ILLETVE A SZEROPOZITIVITÁS 95 %-OS BIZTONSÁGGAL TÖRTÉNŐ KIMUTATÁSÁHOZ 62 3

2006. június 30. AFRIKAI SERTÉSPESTIS KÉSZENLÉTI TERV A készenléti terv az afrikai sertéspestis (továbbiakban ASP) leküzdésére szolgáló a 98/2003 (VIII.22.) FVM rendelet alapján készült dokumentum. A terv elkészítésénél figyelembe vettük a Tanács 2002/60 EC irányelvét, valamint a Bizottság 2003/422/EK határozatát. 4

2006. június 30. 1. fejezet JOGSZABÁLYI FELHATALMAZÁS 1.1 Az ASP megelőzésére és leküzdésére vonatkozó felhatalmazást a következő jogszabályok tartalmazzák: a 2005. évi CLXXVI. törvény (továbbiakban: törvény) az állategészségügyről; 98/2003. (VIII.27.) FVM rendelet az afrikai sertéspestis elleni védekezésről. A törvény a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének keretét szolgáltatja, míg a rendelet az ASP leküzdésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. 1.2 A jogszabályi felhatalmazás magában foglalja többek között: 1.2.1. az ASP gyanújának bejelentési kötelezettségét Az állat tulajdonosa, tartója, gondozója, valamint bárki, aki a betegséget vagy a betegség gyanúját észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles erről értesíteni a jogosult állatorvost. Bejelentést lehet tenni közvetlenül a kerületi állategészségügyi hivatalnak vagy a megyei állategészségügyi állomásnak (továbbiakban: állomás). A jogosult állatorvos, - ha a betegség gyanúját nem tudja egyértelműen kizárni a gyanút jelenti a kerületi főállatorvosnak. A kerületi főállatorvos amennyiben a gyanút kizárni nem tudja, jelenti az állomásnak. Az állomás igazgatója a gyanúról haladéktalanul jelentést tesz az FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálynak (továbbiakban: főosztály). 1.2.2. megfigyelési zárlat elrendelését Amennyiben a kerületi főállatorvos a betegség gyanúját nem tudja kizárni a telepre (udvarra) megfigyelési zárlatot rendel el. A fertőzöttség megerősítésére vagy annak kizárására mintát vesz (teljes hulla vagy diagnosztikai célból leölt állat vagy annak meghatározott szervei), s ezt futár útján az Országos Állategészségügyi Intézetbe küldi. 1.2.3. helyi zárlat elrendelését Az ASP gyanújának laboratóriumi megerősítését követően a kerületi főállatorvos a telepre (udvarra) helyi zárlatot rendel el. 1.2.4. fertőzött és fertőzöttségre gyanús állatok leölését Az ASP fertőzöttség megállapítását követően a kerületi főállatorvos elrendeli a telep valamennyi fogékony állatának leölését. A leölést hatósági állatorvos felügyelete mellett kell végezni. 5

2006. június 30. 1.2.5. a leölt fertőzött és fertőzöttségre gyanús állati testek és fertőzöttség közvetítésére alkalmas anyagok ártalmatlanítását Az elhullott vagy leölt állatok tetemeit és a lappangási időn belül levágott állatok fellelhető termékeit, a fertőzöttségre gyanús takarmányt az állomás által kijelölt állati eredetű hulladék-feldolgozó üzembe kell szállítani ártalmatlanítás céljából. Amennyiben ilyen üzem nem áll rendelkezésre az ártalmatlanítás a környezetvédelmi jogszabályi rendelkezések betartása mellett elásás vagy elégetés útján is végrehajtható. Az ártalmatlanítás bármilyen módszerrel történik és hatósági állatorvosi felügyelet mellett kell végezni. 1.2.6. a fertőzött és fertőzöttségre gyanús állatok és megsemmisített fertőzöttséget közvetítő anyagok eszközök és tárgyak állami kártalanítását A leölt fertőzött és fertőzöttségre gyanús állatok és megsemmisített fertőzést közvetítő anyagok eszközök és tárgyak tulajdonosát állami kártalanítás illeti meg. Utólagos kártalanítás illeti meg a betegség felszámolásában részvételre kötelezett gazdálkodó szervezetet a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig. A kártalanítás összege az állat, anyag, eszköz vagy tárgy forgalmi értéke. Az utólagos kártalanítás mértéke az igénybevételhez illetve a közreműködéssel okozott kárhoz igazodik. Az állami kártalanításhoz és az állati eredetű melléktermékek ártalmatlanná tételéhez szükséges pénzügyi fedezetet évente a központi költségvetésben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetben külön alcímként kell tervezni és biztosítani. Nem jár kártalanítás: a.) az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott állatokért valamint a tartásukkal kapcsolatos anyagokért, eszközökért és tárgyakért, b.) ha az állat betegségre gyanús állapotát az állattartó nem jelentette, illetve az előírt kötelezettségeket megszegte, c.) ha tulajdonátruházással szerzett állat betegségéről fertőzöttségéről a tulajdonosnak az állat megszerzésekor tudomása volt, d.) ha a járványügyi intézkedésre az állattartó egyéb felróható magatartása miatt került sor, e.) a vadon élő állatokért, kivéve az engedéllyel befogott, legalább hat hónapja zárt körülmények között (vadasparkban, vadaskertben) tartott vagy tenyésztett vadon élő haszonállatokat és védett állatokat, f.) trágyáért, alomért, g.) az állategészségügyi jogszabályok megsértésével tartott állatért, illetve szállított, forgalmazott állatért és termékért. A kártalanítási összeget a kerületi főállatorvos határozatban állapítja meg A kártalanítási összeget a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül ki kell fizetni. 1.2.7. takarítást, fertőtlenítést és rovarirtást E tevékenységeket a 98/2003 (VIII.22.) FVM rendelet 12. alapján a rendelet 2.számú mellékletében meghatározott módon kell végezni. A tevékenységekről ütemtervet kell készíteni, s azt a kerületi főállatorvossal jóvá kell hagyatni. A munkákat hatósági állatorvos felügyelete mellett kell végezni. 1.2.8. korlátozó intézkedéseket Községi zárlat: a kerületi főállatorvos községi zárlatot rendel el, amely nem lehet kisebb, mint a fertőzött hely 3 km-es sugarú körzete. 6

2006. június 30. Védőkörzet: a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás védőkörzetet rendel el, mely nem lehet kisebb, mint a fertőzött hely 10 km-es sugarú körzete. A zárlati intézkedésekről a kerületi főállatorvos és az állomás az érintett önkormányzatokat, állattartókat, a sertéstenyésztéssel, tartással kapcsolatban lévő vállalkozókat a helyben kialakult módon (hangos híradó, dobolás, média, stb.) értesíti. A sertések és sertések termékeinek közúti forgalomban történő ellenőrzésére a rendőrhatóság segítéségét kell kérni. 1.2.9. védőoltást Az ASP ellen védőoltást alkalmazni tilos. 1.3. rendkívüli járványhelyzet 1.3.1. Állategészségügyi hatáskörében a miniszter a törvény 30. (1) bekezdés g pontja alapján a helyzet függvényében rendkívüli járványhelyzetet hirdethet ki. 1.3.2. Járványveszély esetén az állomás elrendeli a magánállatorvosok közcélú igénybevételét. 1.3.3. Rendkívüli járványhelyzet esetén a Magyar Rendőrség közreműködik a veszély elhárításában. 2. fejezet PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK 2.1 Az ASP kitörésével kapcsolatban felmerült igazolt költségeket az állam megtéríti. A kormány a költségek fedezetét az éves költségvetésben biztosítja. A kiadások főbb területei: - Normális működésen kívüli bérköltség és dologi költség; - Vásárolt berendezések és fogyóeszközök költségei; - A leölés, az ártalmatlanítás, fertőtlenítés költségei; - Kártalanítási költségek; - Fegyveres erők és rendvédelmi szervek költségei; - Közcélú munkavégzés költségei; - Igénybevett földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag költsége; - Gazdálkodó szervezet közreműködésre kötelezésének költségei. 7

2006. június 30. 3. fejezet IRÁNYÍTÁSI LÁNCOLAT 3. Az ASP megelőzését és leküzdését a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter az Országos Főállatorvos (OFA) útján irányítja. 3.1.Az országos főállatorvos járványmentes időszakban az ASP megelőzésére irányuló tevékenységét az állategészségügyi szolgálat intézményrendszerén keresztül végzi. 3.2.Járványkitörést követően a betegség felszámolását az országos főállatorvos Országos Járványvédelmi Központ útján irányítja. 3.3.A helyi (megyei) járványvédelmi feladatokat járványmentes időszakban a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások látják el. 3.4.A betegség kitörését követően a betegség felszámolását a helyi járványvédelmi központ irányítja. 3.5.A betegség diagnosztizálása az Országos Állategészségügyi Intézet feladata. 8

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT INTÉZMÉNYRENDSZER FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZER-ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY MEGYEI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI- ÉS ÉLELMISZER-ELLENŐRZŐ ÁLLOMÁSOK ORSZÁGOS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ÁOGYTI OÉVI KERÜLETI FŐÁLLATORVOS ÉLELMISZERHIGIÉNIAIKIRE NDELTSÉG HATÁRÁLLOMÁSI KIRENDELTSÉG Jogosult állatorvosok HATÓSÁGI ÁLLATORVOS MAGÁNÁLLATORVOSOK

UTASÍTÁSI ÉS INFORMÁCIÓS LÁNCOLAT Földművelési és Vidékfejlesztési Miniszter ORSZÁGOS FŐÁLLATORVOS ORSZÁGOS JÁRVÁNYVÉDELMI KÖZPONT SZAKÉRTŐ I CSOPORT OÁI ÁOGYTI OÉVI Helyi Járványvédelmi Központ UTASÍTÁS: INFORMÁCIÓ: 10

4. fejezet ORSZÁGOS JÁRVÁNYVÉDELMI KÖZPONT (OJK) 4.1 Az országos főállatorvos a betegség leküzdését az Országos Járványvédelmi Központ létrehozásával és működtetésével biztosítja. 4.2 Az Országos Járványvédelmi Központ feladata: Irányítja a helyi járványvédelmi központok munkáját. Kapcsolatot tart a nemzeti referencia laboratórium szerepét betöltő Országos Állategészségügyi Intézettel (OÁI) és az Állatgyógyászati Oltóanyag- Gyógyszer és Takarmány-ellenőrző Intézettel (ÁOGYTI). Gondoskodik a készenléti tervben foglalt feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezetről. A járványkitörést követően irányítja a járványvédelmi stratégiát. A helyi járványvédelmi központok részére kérésükre kirendelés útján szakembereket biztosít. Intézkedik a mentes területek járványvédelmének fokozására. Munkaidőn kívüli időszakra és munkaszüneti napokra ügyeletet szervez. Nyilvántartja a községi zárlatokat és védőkörzeteket. Intézkedik a fogékony állatok mozgásának szállításának fokozott ellenőrzéséről, szükség esetén korlátozásáról, előterjesztést tehet harmadik országokból fogékony állatok behozatalának tilalmára, illetve állati termékek behozatalának korlátozására, illetve tilalmára. Folyamatosan tájékoztatja az országos főállatorvost. Jelentést készít az Európai Unió Bizottságának és a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatalnak. Kapcsolatot tart a rendészeti és katasztrófavédelmi szervezetekkel. Tájékoztatja az elektronikus és írott sajtót. Eseménynaplót vezet. 4.3 Országos Járványvédelmi Központ elhelyezése 1143 Budapest, Tábornok u. 2. Telefon: 06/1/460-6300 Telefax: E-mail: 4.4 Az OJK részére az alábbiakat kell biztosítani: Megfelelő számú helyiséget a személyzet elhelyezésére. A helyiségek számának meghatározásánál figyelembe kell venni a folyamatos működést (pihenőszoba, szociális helyiségek). A távközlési eszközöket beleértve telefonokat (mobil) telefaxokat, fénymásolókat, számítástechnikai eszközöket, számítógép hálózatot az állomásokkal és az Országos Állategészségügyi Intézettel. A települések 1:15.000, a megyék 1:150.000 méretarányú térképét. 11

A sertésállományokra, a vadsertések számára és területi elhelyezkedésére, vágóhidakra, húsfeldolgozókra, állati eredetű melléktermék feldolgozókra, hűtőházakra vonatkozó adatbázist. Azon szervezetek címjegyzékét, melyeket a járványkitörésekről értesíteni kell. Országos médiák címlistáját. Azon személyek (állatorvosok) címlistáját, akik az OIE A listáján szereplő betegségek leküzdésében gyakorlati tapasztalatot szereztek (feltüntetve nyelvismeretüket és továbbképzésen való részvételüket), akik igénybevehetők a szakértői csoportban vagy a HJK-khoz kirendelhetők. 4.5 Az Országos Járványvédelmi Központ személyi állománya: Vezetője Állatorvosok Technikai segéderő Adminisztrátorok Az OJK vezetőjét és állatorvosait az OFA jelöli ki a minisztérium, az OÁI, az ÁOGYTI állományából. 4.6 Az OJK elhelyezésére, személyi állományára vonatkozó tervezetet járványmentes időszakban kell kialakítani. Meg kell határozni mely helyiségeket veheti igénybe és a felszerelést honnan csoportosítja át. Az OJK vezetőjét és állatorvos tagjait az OFA megbízólevéllel látja el. A felkészültségnek olyannak kell lenni, hogy a járványkitörést követően a 4.2. pontban foglalt feladatait el tudja látni. 5. fejezet TERÜLETI JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZMÉNYEK 5.1. Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 5.1.1. Az Állomás gondoskodik járványmentes időszakban a járványvédelem magas szinten tartásáról. 5.1.2. Az Állomás elkészíti a megye készenléti tervét. 5.1.3. Gondoskodik az állattartók képzéséről, az állatorvosok betegséggel kapcsolatos továbbképzéséről. 5.1.4. Gondoskodik helyi szimulációs gyakorlatok végzéséről. 5.1.5. Gondoskodik eszközök, anyagok tartalékolásáról. 5.1.6. Gondoskodik a kerületi főállatorvosok és a hatósági állatorvosok alapvető eszközökkel, anyagokkal való ellátásáról. 5.1.7. Gondoskodik a kerületi főállatorvosok és a hatósági állatorvosok mintavételi eszközökkel és bonceszközökkel való ellátásáról. 5.1.8. Megszervezi az állatorvosok kommunikációs rendszerét, biztosítja az ehhez szükséges eszközöket. 5.1.9. Gondoskodik megfelelő fertőtlenítő kapacitásról, fertőtlenítő anyagot készletez. 5.1.10. Munkaidőn kívüli időszakra és munkaszüneti napokra ügyeletet szervez. 12

5.2. Helyi Járványvédelmi Központ (HJK) 5.2.1. Az ASP megállapítását követően a minisztérium utasítására az Állomás hozza létre. 5.2.2. A HJK vezetőjét és tagjait az Állomás igazgatója nevezi ki, névsorukat a megyei készenléti tervnek tartalmaznia kell. A HJK vezetőjét és tagjait megbízólevéllel kell ellátni. Felkészültségüknek olyannak kell lenni, hogy a járványkitörést követően az 5.3.3. pontban foglalt feladatait el tudja látni.a HJK tagjai a HJK megszűntéig más tevékenységgel nem foglalkozhatnak. 5.2.3. A megyei készenléti tervnek tartalmaznai kell a HJK helységeit, eszközeit, kommunikációs eszközeit, járműveit, fogyóeszközeit. 5.2.4. A helyi készenléti tervben rögzíteni kell, mely tevékenységet kivel kívánják szerződéses szolgáltatás keretében rendezni. 5.2.5. A HJK részére biztosítani kell a szállító eszközökkel, földmunka gépekkel rendelkezők listáját. 5.2.6. A HJK részére biztosítani kell: a fogékony állattartó telepek listáját, kimutatást a vadsertés létszámáról, területi elhelyezkedésben, vadásztársaságok névsorát, vágóhidak, húsüzemek listáját. 5.2.7. A HJK biztosítani kell a megye 1:150.000 léptékű és a települések 1:15.000 léptékű térképet. 5.2.8. A HJK részére biztosítani kell a szükséges nyomtatványokat. 5.3 A HJK feladata 5.3.1. A HJK-t az OJK irányítja és ellenőrzi. 5.3.2. A HJK feladatait az Állomás apparátusával és kirendelt állatorvosokkal hajtja végre. 5.3.3. A HJK irányítja a járványügyi nyomozást, felügyeli az állatok leölését és ártalmatlanítását, jóváhagyja a takarítási és fertőtlenítési tervet, az elásási helyszíneket egyezteti a környezetvédelmi hatósággal javaslatot tesz a községi zárlat és védőkörzet területére, irányítja a községi zárlat és védőkörzet területén az állományok szűrését, ellenőrzi a zárlati intézkedések betartását, kidolgozza a zártvágás rendszerét, együttműködik a szakértői csoporttal, eseménynaplót vezet, folyamatosan jelent az OJK-nak és az Állomás igazgatójának, kapcsolatot tart a helyi médiával, kapcsolatot tart a megyei rendőrfőkapitánysággal, folyamatos szolgálatot szervez (ügyelet, készenlét). 5.3.4. Kérdőív az ASP felderítésére irányuló járványügyi nyomozáshoz 13

I. Érintett helyen tartott fogékony állatokra vonatkozó adatok Állattartó neve, címe:. Állatok tartózkodási helye: Sertés koca kan hízó választott malac szopós malac összesen: db II. Aktuális adatok a betegséggel kapcsolatban: Ki jelentette a betegséget, mikor és kinek:. Fogékony állatok ebből beteg:. faja:. fajtája:.. kora:. neme (vemhesség):.. hasznosítás iránya: darabszáma:.. jelölése:. Első klinikai tünetek észlelésének ideje: Észlelt klinikai tünetek kronologikusan: A fertőződés lehetséges legkorábbi ideje (figyelemmel az első klinikai tünetek időpontjára és a leghosszabb lappangási időre): Ellátó állatorvos neve, címe:.. Állattartási napló:.. Gyógyszerfelhasználási napló:.. III. Fertőződés eredete 1. Fertőződés időszakában (figyelemmel a leghosszabb és legrövidebb lappangási időre) érintkezés fogékony állattal: pl.: vásárlás, csere, piac, vásár, ajándékozás, legelő, mérlegelés, meghiúsult szállítás (visszavitel felvásárlóhelyről), vemhesítés, stb.: 2. Fertőzésközvetítő állati termékkel való érintkezés fertőződés időszakában: rendes- vagy kényszervágásból hús, tej, tejtermék, kóstoló, ételmaradék, moslék idegen helyről, vágóhídi melléktermék, mesterséges termékenyítés, stb.: 14

3. Kontaktus fertőzésközvetítő takarmánnyal a fertőződés időszakában: takarmány, táp, gabona, szálas, kiegészítők, göngyöleg, stb. 4. Fertőzésközvetítő egyéb tényezőkkel való érintkezés: személyek (rendezvény, búcsú, esküvő, családi összejövetel): termékenyítő állatorvos, fuvareszközök, tárgyak, eszközök, trágya, stb. IV. Fertőzés (betegség) tovaterjedésének lehetőségei 1. Fertőződés feltételezett kezdete óta került-e ki fogékony állat a fertőzött állományból, pl.: vágóhídra, vásárra, piacra, eladás révén, ajándékozás, dajkaságba adás, stb. útján: 2. Fertőződés feltételezett kezdete óta érintkezett-e fogékony állattal a fertőzött udvar állata (meghiúsult vásár, leadás helyéről visszaszállítás esetén, vemhesítés): 3. Fertőződés óta került-e ki fertőzött állományból állati termék: rendes- vagy kényszevágásból, hús, kóstoló: 4. Fertőződés óta került-e ki fertőzésközvetítő tárgy, takarmány, eszköz, gépkocsi, (egyéb fuvareszköz), alom, trágya, mely fogékony állatokkal érintkezett: 5. Fertőződés óta az itt fertőzött állatokkal kontaktusba került személyek (állattartó, vendég, segítő, inszeminátor, állatorvos) fogékony állatokat tartó udvarokban, telepeken járt-e és hol: V. Állathigiéniai körülmények Ólak, istállók alapterülete, magassága: fűtés: világítás:.. szellőztetés:.. padozat: 15

etetők, itatók: használt fertőtlenítők: jelenlegi készletük: utolsó fertőtlenítés ideje: az állatokról alkotott összbenyomás:. helyszínrajz (melléklet szerint). VI. Helyszíni intézkedések VII. Közegészségügyi vonatkozás: VIII. Állategészségügyi Intézeti vizsgálat: Az állattartó a feltett kérdéseket megértette, az adott válaszai a valóságnak megfelelnek. Hely: Dátum:.. állattartó.. hatósági állatorvos 5.4. A HJK személyzete: Vezetője: Állatorvos tagjai: Kisegítő személyzet: 16

6. fejezet SZAKÉRTŐI CSOPORT 6.1 A minisztérium az ASP megelőzésében és leküzdésében jártas igazgatási és laboratóriumi szakemberekből folyamatosan működő szakértői csoportot hoz létre. A szakértői csoport feladata, hogy folyamatosan rendelkezésre álló szakmai hátteret biztosítson az ASP megelőzésére, szükség esetén leküzdésére. 6.2 Járványkitörés esetén az OFA illetve az OJK értesíti a szakértői csoportot azzal, hogy a lehető legrövidebb időn belül helyszíni vizsgálat alapján az esettel kapcsolatban készítsen jelentést. 6.3 A szakértői csoport jelentésének ki kell térni a fertőzött telep: - helyére, - sertéslétszámra korcsoportos bontásban, - tenyésztés módszerére, - a telepen található nem fogékony állatok fajára és számára, - elhullott állatok számára, - vektorok esetleges jelenlétére. 6.4 A szakértői csoport a helyszíni vizsgálat alapján vélelmezi: - a fertőzés valószínű eredetét, - a telepen fennálló fertőzöttség feltehető időtartamát, - a fertőzés veszélyének leginkább kitett telepeket, - a betegség tovaterjedésének megakadályozására teendő nyomozást, - állati hullák ártalmatlanításának lehetőségét. 6.5 A szakértői csoport összetétele Vezetője: - OJK által kijelölt állatorvos, - 2 fő igazgatásban dolgozó állatorvos, - OÁI képviselője, - technikai személy. 6.6 A csoport székhelye az OJK székhelye. Rendelkeznie kell számítástechnikai és informatikai eszközökkel, továbbá 250 sertésből történő mintavételhez mintavételi eszközökkel. 6.7 A szakértői csoport tagjai az OJK megbízásából továbbképző értekezleteket és tanfolyamokat tartanak. 17

7. fejezet HUMÁN ERŐFORRÁS 7.1 Az Állomások nyilvántartják azokat az állatorvosokat, akik az ASP leküzdésében igénybevehetők. E nyilvántartást az Állomások az OJK-nak elektronikus úton megküldik. 7.2 Járványveszély esetén a magánállatorvos az illetékes állomás igazgató főállatorvosa által közcélú munkavégzésre a törvény 32. j pontja szerinti megállapodás alapján díjfizetés és költségtérítés ellenében igénybevehető. A magánállatorvos a közcélú igénybevételnek köteles eleget tenni, amelynek végrehajtása során közfeladatot lát el, és a hatósági állatorvost megillető védelemben részesül (Törvény 9. (3) bekezdés). 7.3 A minisztérium a szakértői csoport tagjaival előzetesen megállapodást köt, mely alapján a szakértők szükség esetén azonnal rendelkezésre állnak. 7.4 Segéderőt a HJK a munkaügyi szabályok betartása mellett közvetlenül alkalmaz, vagy munkaerő közvetítéssel foglalkozó szervezettől igényel. 7.5 A kirendelt szakemberek és az alkalmazott segéderő költségeinek elszámolását az FVM Költségvetési Iroda megyei osztálya végzi. 8. fejezet ANYAGOK ÉS ESZKÖZÖK 8.1 A hatósági állatorvosokat az állomások ellátják: személyi védőfelszereléssel (gumicsizma, vízhatlan ruha, gumikesztyű) személyi fertőtlenítéshez szükséges anyagokkal és eszközökkel, diagnosztikai eszközökkel, bonceszközökkel, mintavételhez szükséges eszközökkel. 8.2 A 8.1. pontban felsorolt anyagokat és eszközöket az állomás készletezi olyan mennyiségben, hogy az járványkitörés esetén a kirendelt szakemberek hatékony és biztonságos munkavégzését biztosítani tudja. Célszerű ezeket a készleteket elkülönítetten kezelni, hogy szükség esetén a HJK részére könnyen átadható legyen. 8.3 A járványkitörést követően a szükséges fertőtlenítő szereket és eszközöket az állomás a HJK rendelkezésére bocsátja. 8.4 Szükség esetén fertőtlenítő kapacitás az OJK-tól igényelhető. 8.5 Az állatok leöléséhez szükséges eszközöket és berendezéseket az állomás biztosítja, szükség esetén az OJK átcsoportosít. 18

9. fejezet AZ ASP JÁRVÁNYV LEKÜZDÉSÉRE VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK 9.1. Az ASP járvány leküzdésére érvényben lévő utasítások teljes köre megtalálható a III. számú mellékletként csatolt szolgálati szabályzatban. 10. fejezet NEMZETI ASP LABORATÓRIUM 10.1.Nemzeti ASP laboratórium az Országos Állategészségügyi Intézet (OÁI Budapest, Tábornok u. 2.) kísérleti sertések fertőzése tekintetében az Állatgyógyászati Oltóanyag Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézet (OÁGYTI) Budapest, Szállás u. 8.) 10.2.Az ASP megállapítása az OÁI és az ÁOGYTI lelete alapján a kerületi főállatorvos feladata. 10.3.Az OÁI ügyeleti és készenléti szolgálata lehetővé teszi a minták folyamatos fogadását és feldolgozását. A vizsgálatokat az OIE Diagnosztikai Módszerek és Oltóanyagok Szabványügyi Kézikönyvében leírt módszerekkel végzik. 10.4.Az OÁI területi intézetei ASP gyanú esetén a vizsgálati anyagot az OÁI-be küldik. 10.5.Az OÁI területi intézetei részt vesznek az ASP felderítésére irányuló szerológiai vizsgálatok végzésében. 10.6.A nemzeti laboratórium a vizsgálatok eredményéről haladéktalanul értesíti: - a beküldő Állomást illetve HJK-t, - Országos Járványvédelmi Központot, - Országos főállatorvost. 10.7.Közösségi ASP referencia laboratórium Centrade Investigationen Saridad Animal 28130 Valdeolmos Madrid Spain 19

11. fejezet KÉPZÉS 12.1. A szakértői csoport és az OJK személyzetének továbbképzése - minisztérium által szervezett továbbképzéseken, - Európai Unió Bizottsága által szervezett továbbképzéseken. A továbbképzés témái: - klinikai kórjelzés - járványügyi nyomozás - fertőtlenítés - állati eredetű melléktermék ártalmatlanítása, - szimulációs gyakorlat 12.2.Az állatorvos továbbképzés résztvevői: - hatósági állatorvosok - magánállatorvosok Továbbképzés módja: - Riasztási gyakorlat: évente kétszer - Szimulációs gyakorlat: ötévente kétszer - Továbbképző előadások: évente egyszer Témái: - ASP kórjelzése - fertőzött telepen végzett eljárások (leölés, ártalmatlanítás, fertőtlenítés), - községi zárlati és védőkörzeti területen végzett eljárások, - a betegséggel kapcsolatban végzett tevékenységek dokumentálása, - a közvélemény tájékoztatásának módszerei. 12.3.Valamennyi továbbképzést dokumentálni kell. 12. fejezet A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA 13.1. Az ASP megelőzésének fellépése esetén eredményes leküzdésének alapvető feltétele az állattartók a lakosság együttműködése a betegség megelőzéséért illetve leküzdéséért felelős szakmai szervezetekkel. El kell érni, hogy az állattartók ismerjék az egyes fertőző betegségek legfontosabb tüneteit (szaksajtó, megyei média, gazdaképzés, stb.) El kell érni, hogy minden állattartó állománynak állategészségügyi ellátásáról folyamatosan gondoskodjon. 13.2. A közvéleményt a fertőző betegségek kitörésének kockázatáról rendszeresen tájékoztatni kell. Tájékoztatni kell a közvéleményt a korlátozó intézkedések szükségességéről, várható időtartamáról, a betegség közegészségügyi vonatkozásairól. 20

13. fejezet AZ AFRIKAI SERTÉSPESTIS LEÍRÁSA Az ASP leírása, a differenciáldiagnózis kiemelésével 13.1. Kóroktan 13.1.1. Az ASP-t egy burkos DNS-vírus okozza, amely az Asfarviridae családba tartozó Asfivirus nemzetségbe tartozik. Az ASP vírustörzsek különböznek egymástól virulenciájukban, noha különféle szerotípusokat nem lehet azonosítani. 13.1.2. Az ASP-vírus nagyon stabil, a fertőzött sertések salakanyagaiban, sertéstetemekben és friss sertéshúsban, valamint némely sertéshúskészítményben. Megfelelő fertőtlenítőszereket kell használni a környezetben történő inaktiválásának biztosítására. 13.1.3. Európában a sertések természetes úton legfőképpen az orr- és szájnyíláson keresztül, a fertőzött sertésekkel való közvetett vagy közvetlen érintkezés vagy vírussal fertőzött takarmány fogyasztása révén fertőződnek. Azonban olyan területeken, ahol kórokozó átvivők élnek, az azok révén történő vírusátvitel a vírus fennmaradásában és terjesztésében nagyon fontos szerepet játszik. Az ASP fertőzött anyagokkal történő közvetett érintkezéssel vagy az ASP-vírust mechanikusan szállító szúró rovarok révén is terjedhet. A betegség átvitele fertőzött vaddisznók spermája útján is megtörténhet. 13.1.4. A lappangási idő az egyes állatok esetében körülbelül 5-15 nap, de üzemi körülmények között előfordulhat, hogy egy gazdaságban a klinikai tünetek csak több héttel a vírus behurcolását követően, vagy gyenge megbetegítő képességű törzsek esetén még később válnak nyilvánvalóvá. 13.1.5. A betegség heveny, félheveny és krónikus formában fordul elő, a különbség főként a vírus fertőzőképességétől függ. 13.1.6. A fertőzést követően klinikailag tünetmentessé váló sertésekben 40-60 napig áll fenn viraemia (a vírus megjelenése a vérben) és e sertések vírushordozókká válnak. Az ASP-vírust a fertőzés után még hat hónappal is kimutatták vírushordozó sertésekben. 13.2. Heveny forma 13.2.1. A magas (40 C-nál magasabb) láz fellépése rendszerint a betegség első klinikai tünete, amelyet levertség és étvágytalanság, gyors és nehezített légzés, az orr és a szem váladékozása kísér. A sertések mozgása koordinálatlanná válik, és az állatok összebújnak. A kocák vemhességük bármely fázisában elvetélhetnek. Némely sertésnél hányás vagy székrekedés, míg másoknál véres hasmenés fordulhat elő. A bőrön vérbő vagy vérzéses területek figyelhetők meg, főleg a 21