A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében 2006 2010 LIFE06 NAT/H/000096 számú LIFE Nature projekt összefoglaló jelentése Fiatal tojó kerecsensólyom (fotó: Bagyura János)
Fiatal kerecsensólyom (fotó: Jozef Chavko)
Bevezetés A kerecsensólyom (Falco cherrug Gray 1834) a nyílt területek, sztyeppek, félsivatagok tipikus madara. Elterjedésének nyugati határát a Kárpát-medencében éri el. Ennek a nemes ragadozó madárnak amely turulként a magyar legendákban is szerepel a világállományát 6-8 ezer párra becsülik, de a Kárpát-medence kivételével számuk mindenhol csökken. Különösen fontos ezért a magyar-szlovák populáció megőrzése. A fenti célkitűzést szem előtt tartva, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetésével, 16 partner bevonásával, valamint az Európai Unió LIFE-Nature támogatásával, 2006 és 2010 között egy átfogó magyar-szlovák kerecsensólyom-védelmi program valósult meg. A program célja a kerecsensólyom mint a Madárvédelmi Irányelv I. Függelékében szereplő, világszerte veszélyeztetett fajnak a Kárpát medencében élő magyar és szlovák populációjának megerősítése. A faj teljes európai állományát 450 párra becsülték 2006-ban. Fenti két ország a teljes európai állomány mintegy 40%-ának ad otthont, ezért a Kárpát-medencei populáció megőrzése kulcsfontosságú a faj európai jövőjének szempontjából. Bár az állomány a két országban növekedett 1990 és 2000 között, a faj teljes állománya összességében 20%-kal csökkent ugyanezen időszakban. Fentieket figyelembe véve, a faj fenntartására irányuló törekvések csak úgy lehetnek eredményesek, ha sikerül tisztázni a vonulás során az állományt veszélyeztető tényezők hatását egyfelől, másrészt, ha sikerül kompenzálniuk a csökkenést a Kárpátmedencei populáció megerősítésével.
PROJEKT ADATOK Azonosítószáma: LIFE06 NAT/H/000096 Címe: A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében A pályázat időtartama: 2006. 10. 01 2010. 09. 30. A pályázat összköltségvetése: 2 152 042 Euró, aminek 74,66%-át az Európai Bizottság adja a LIFE-Nature alapon keresztül. KEDVEZMÉNYEZETT PARTNEREK TÁMOGATÓK
Mi az a LIFE? A LIFE mozaikszó az Európai Unió környezetvédelmi politikájának támogató pénzügyi eszközt fedi. Ez nem más, mint egy pénzügyi alap, amelyet 1992-ben hoztak létre közösségi érdekű természetés környezetvédelemi programok támogatására. A LIFE Nature keretében megvalósuló programok a Madárvédelmi és az Élőhelyvédelmi Irányelvek által előírt és kötelezően kialakítandó Natura 2000 hálózat területeinek hatékonyabb védelmét hivatottak elősegíteni, megalapozni. Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 az Európai Unió ökológiai hálózata. Célja az európai jelentőségű természeti területek kijelölésén keresztül az Európára jellemző élővilág sokszínűségének fenntartása, megőrzése. A kijelölés alapja az Unió két alapvető természetvédelmi jogszabálya, az ún. Madárvédelmi, illetve Élőhelyvédelmi Irányelv (79/409/EEC és 92/4/EEC) és a tagállamokra vonatkozó egységes szempontrendszer. A Natura 2000 hálózat területeinek kezelését, hasznosítását a tagállamok nemzeti szinten szabályozzák. www.sakerlife.mme.hu
falco sólyomfélék sólyomalakúak madarak Öreg hím kerecsen (fotó: Jozef Chavko) Fiatal kerecsen (fotó: Balázs István) Szárnyait próbálgató fiatal kerecsen (fotó: Balázs István)
A kerecsensólyom (Falco cherrug gray, 1834) Nagytestű sólyomfaj, barna színű, ölyvnagyságú, azonban annál karcsúbb, így kisebbnek tűnő ragadozó madár. A tojók nagyobbak a hímeknél, de ez a különbség nem annyira látványos, mint például a vándorsólyomnál. Az öreg madarak háta sárgásbarna, fejük általában világos, néha egészen fehéres színű. Barkójuk keskeny, határozatlan. Az öregek jellemzője a világos, sokszor fehér mell, amely a has felé sűrűsödő, csepp alakú pettyekkel mintázott. Lábuk és viaszhártyájuk sárga. Összességében világosabbak, mint a fiatal madarak. A frissen kirepült fiatal madarak alapszíne szintén barna, azonban mellükön és hasukon a csepp alakú foltok sűrűbbek és hosszanti csíkokká állnak össze, barkójuk kifejezettebb és fejük is sötétebb. Viaszhártyájuk és lábuk kékes színű, és csak kétéves korukban kezd sárgára színeződni. Összességében sötétebb színezetűek az öreg madaraknál.
Elterjedése és élőhelye A kerecsensólyom a nyílt térségeket, a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. A Közép-Európától Kínáig húzódó sztyeppzóna jellegzetes ragadozómadár faja. Tipikus élőhelyei Európában a síkvidéki erdős-sztyeppek, mezőgazdasági területek, hegylábi sík vidékek. Ázsiában, pedig a sztyeppek, félsivatagok, magashegységek fennsíkjainak (4000 méter magasságig) lakója. Elterjedési területe nagyjából egybeesik kedvelt zsákmányállatainak, a különböző ürgefajoknak az elterjedési területével. Vonulása Európában a fiatal madarak egy része délre vonul ősszel, a költő madarak egész évben a fészkelő területen maradnak. A közép-európai kerecsenek vonulási útvonalairól és a telelőterületeiről a projekt indulása előtt keveset tudtunk. A projektnek köszönhetően ma már tudjuk, hogy Olaszország, Afrikában a Száhel-öv a legfontosabb telelőterületei. Az ázsiai állomány jelentős része vonul. A fő vonulási irány dél-délkelet, az ismert vonulási útvonalak és telelőterületek Északkelet- Afrikát, az Arab-félszigetet, a Közel-Keletet, Pakisztánt, Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán déli részeit, Kína egyes területeit és a tibeti fennsíkot foglalják magukba. Fészkelése A kerecsensólyom nem épít fészket. Általában a jó kitekintést és biztonságos beszállást kínáló költőhelyeket részesíti előnyben. Sík területen kedveli az egyedül álló fákon lévő, elhagyott egerészölyv, holló, varjú, esetenként parlagi sas, rétisas, ritkán fehér gólya, szürke gém és kormorán fészkeit. A jelentős mértékben növekedett holló és dolmányos varjú állomány megtelepedett a síkvidéken húzódó magasfeszültségű oszlopokon és ehhez a kerecsensólyom is alkalmazkodott, egyre nagyobb számban költ az ilyen helyeken lévő elhagyott hollófészkekben is. Így olyan tájegységeken is megtelepedett, ahol egyébként a fészkelési lehetőségek korábban számára korlátozottak voltak. Nászrepülésük az időjárás függvényében január végén, február elején kezdődik. A tojó általában március közepén vagy végén rakja le 3-5 tojásból álló fészekalját. A második tojás lerakása után megkezdődik a kotlás, amely 32 napig tart. A kis fiókákat a tojó eteti, a hím által hordott táplálékkal. 42-47 nap után a fiatalok elhagyják a fészket, de további 2-3 hétig az öreg sólymok tanítják vadászni őket. A tojók egy évesen, a hímek két évesen válnak ivaréretté, miután párba állnak, életük végéig összetartanak. A kerecsen elterjedési területe (zöld=egész évben, kék = telelőterület, google earth grafika) Kerecsen fiókák műfészekben (fotó: Bagyura János) Fiatal hím kerecsen (fotó: Bagyura János)
Táplálkozása A kerecsensólyom legkedveltebb táplálékállata mindkét országban az ürge (Spermophilus citellus), amely azonban szezonális táplálék mivel az ürge téli álmot alszik. Ezért éves szinten legfontosabb zsákmányállatai a galambok. Kora tavasszal hetekig a vonuló madarakból, elsősorban seregélyekből táplálkoznak. Télen az öreg madarak gyakran mezei pocokra vadásznak. Az öreg madarak költési időn kívül is összetartanak, párban is vadásznak, előfordul, hogy más ragadozó madaraktól, például rétihéjától, vörös vércsétől elveszik zsákmányukat. Természetvédelmi státusza Galamb (fotó: Gallai Zsófia) A kerecsensólyom mindkét országban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint Magyarországon, és 3 320 euró Szlovákiában. A faj az Európai Unió Madárvédelmi Irányelvének függelékében, a Berni Egyezmény II. függelékében, a Bonni Egyezmény II. függelékében, a CITES II. függelékében szerepel, illetve az IUCN Vörös Listáján a Veszélyeztetett kategóriába van besorolva. Seregély (fotó: Gallai Zsófia) Ürge (fotó: Ervin Hapl)
A KERECSENSÓLYMOT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK A természetes fészkelőhelyek eltűnése A hatékony fajvédelemnek köszönhetően a kerecsen állomány nő a Kárpát-medencében, de nincs elegendő költőhely, mivel az 1990 után bekövetkezett földtulajdon váltás során gyakran eltűntek a fasorok és facsoportok a mezőgazdasági területekről és ezzel csökkent a kerecsensólyom fészkelési lehetőségét biztosító varjúfélék és az egerészölyv fészkelési lehetősége. Ezáltal pedig a növekvő kerecsensólyom állomány, költési lehetősége is. Időközben a kerecsensólyom felfedezte a nagyfeszültségű eletromos légvezetékek tartóoszlopait a síkságon és az azon lévő, varjúfélék által épített fészekben, valamint az oszlopokra kihelyezett faládákban költött. A táplálkozó területek és a táplálékforrások csökkenése vagy megszűnése A rendszerváltást követően jelentősen lecsökkent a legelő állatállomány országszerte. Ennek következtében a rétek és legelők rendeltetésszerű használata megszűnt. A felhagyott területeken megindult a cserjésedés, aminek a hatására eltűnt a területekről a kerecsensólyom legkedveltebb tápláléka az ürge, de számottevően csökkent az egyéb zsákmányállatok száma is. Az áramütés A kerecsensólyom élőhelyét behálózó középfeszültségű villanyvezetékek tartóoszlopai életveszélyt jelentenek a sólymok és más madarak számára is. A madarak a sík, fátlan területeken előszeretettel ülnek be az oszlopok fém kereszttartóira, ahonnan jó kilátás nyílik a területre. A beszálló, illetve a kereszttartóról elinduló madarak azonban a lábukkal és szárnyukkal rövidre zárják a vezetéket, aminek a következtében áramütést szenvednek. Ez egyaránt veszélyezteti a fiatal és idős madarakat. Kirepülés előtt álló fiatal kerecsenek (fotó: Balázs István) Áramütéstől elpusztult kerecsensólyom (fotó: Bagyura János) A legeltetés segít megőrizni a rövidfüvű gyepeket, a kerecsenek kedvenc tápláléka, az ürge számára (fotó: Lucia Deutschova)
Madarak ellen elkövetett bűncselekmények Ma már inkább csak Szlovákiában okoz gondot, hogy a kerecsensólyom biológiáját nem ismerő orvvadászok ellenségnek tekintik és belelőnek a fészkekbe, vagy rálőnek a madárra. Sajnos mindkét országban terjed az illegális mérgezés, amikor is a orvvadászok úgynevezett dúvadirtás címén, betiltott szerekkel kezelt dögöket helyeznek ki, legtöbbször róka, nyest és kóbor kutya irtására. A kerecsensólyom mérgeződhet közvetlenül, mikor a mérgezett csaliból eszik, vagy közvetve, amikor mérgezett csalit az ölyvtől, vércsétől elragadva válik áldozattá. Szlovákiában a fészekek kifosztása szintén komoly veszélyeztető tényező a kerecsensólymokra nézve. Az emberi zavarás és növekvő elhullás a vonulási útvonalakon és telelőhelyeken Gyakori a nem szándékos, csak az emberi tudatlanságból adódó zavarás, amikor költési időben a fészek közvetlen közelében végzett munka miatt hiúsul meg a költés. A projekt indulásakor még nem volt pontos ismeretünk a vonulási útvonalakról és telelő területekről, illetve az ottani veszteségek mértékéről, de az évről évre kirepült fiatalok száma és a költőpárok számának alakulásából feltételeztük a nagymértékű vonulási veszteséget. A mérgezéseknek időnként kerecsenek (a képen jobbra lent) is áldozatul esnek, más ragadozómadarak mellett (képen fent egerészölyvek láthatók) (fotó: Jozef Chavko) Egy Szaharában (Mauritánia) elpusztult kerecsensólyom (Fotó: Med Saleh Menna/Parc National du Banc d Arguin)
A KERECSENSÓLYOM- VÉDELMI LIFE PROGRAM CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGEI Ennek elérése érdekében a következő tevékenységeket végeztük: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat hatásának vizsgálata kerecsen élőhelyeken. A leromlott legelők helyreállítási és kezelési módjának kidolgozása mintaterületeken és javaslat a megfelelő támogatási rendszer bevezetésére a védett ürge élőhelyén a megfelelő gazdálkodási módok ösztönzése érdekében. Az állomány növekedés dinamikájának modellezése. A projekt résztvevőinek képzése. Eszközbeszerzés (a közbeszerzési előírásoknak megfelelően). Műfészkek és költőládák készítése, kihelyezése, ellenőrzése és karbantartása. Az ürge visszatelepítése egyes Natura 2000 területekre és a visszatelepített ürgeállomány monitoringja. A veszélyes oszlopok felmérése, szigetelése, és a szigetelés hatékonyságának vizsgálata. Fiatal madarak megjelölése telemetriás adóval és gyűrűvel vonulási és elvándorlási adatgyűjtéshez, illetve tollgyűjtés elemzés céljára. A veszélyeztetett fészkek őrzése. A sérült madarak gondozása, tenyésztése, repatriálása. A záptojások vegyszertartalmának vizsgálata és az eredmények publikálása. Az állomány és a különböző projekt akciók hatásának monitoringja. Vonulási és elvándorlási adatok műholdas telemetria és gyűrűzés által történő gyűjtése és feldolgozása. A BirdLife Európai Kerecsen Munkacsoport vezetése a védelmi erőfeszítések koordinálására és információ gyűjtése a telelőterületekről, vonulási útvonalakról és a szétszóródott fiatal madarakról egy nemzetközi levelezőlista alapján. Szemléletformáló kampány és a vadászokkal történő kölcsönös együttműködés elősegítése Szlovákiában A projekt eredményeire épülő agrár-környezetgazdálkodási tanácsadás hatékonyságának tesztelése mintaterületen. Tájékoztató táblák kihelyezése. Honlap tervezés és működtetés. A védelmi erőfeszítések társadalmi támogatásának megszerzése. A média tájékoztatása a projekt céljáról, tevékenységéről és eredményeiről. Nemzetközi konferencia szervezése a tapasztalatok és eredmények kiértékelésére és megosztására. A projekt utáni védelmi terv elkészítése. A program célja az állomány stabilizálása rövidtávon, és az európai állomány hosszú távú tartós növekedésének elősegítése a veszélyeztető tényezők pontos megismerése és lehetőség szerint minél teljesebb kiküszöbölése révén. Újra szabadon gyógyult kerecsen szabadonengedés után (fotó: Horváth Márton )
Fiatal kerecsen műholdas jeladóval (fotó: Jozef Chavko) Kerecsen műholdas jeladóval (fotó: Prommer Mátyás) Ürgecsalád (fotó: Ervin Hapl) Fiatal kerecsenek aluminium fészkelőládában (fotó: Bagyura János) Fiatal kerecsen szigetelt középfeszültségű oszlopon (fotó: Bagyura János)
A várt fő eredmény 2010-ben mintegy 180 pár Magyarországon és 35 pár Szlovákiában. keri_allomany_osszevont 1 2010.09.01. 15:30 1980 1983 1986 1989 1992 Nyugat Szlovákia 1995 1998 2001 Magyarország 2004 2007 2010 Öreg hím kerecsen (fotó: Jozef Chavko) A kerecsensólyom párok számának alakulása Nyugat Szlovákiában és Magyarországon 1980 és 2010 között (grafikon: Gallai Gergely)
A PROJEKT EREDMÉNYEI Fészkelő helyek biztosítása 239 fa költőláda került kihelyezésre fákra Magyarországon és 20 fonott műfészek Szlovákiában. Magyarországon 301 db Szlovákiában 85 db alumínium költőláda került kihelyezésre nagyfeszültségű villanyvezetékek oszlopaira. Közel 600 facsemete került kiültetésre a fában szegény síkvidéki élőhelyekre Magyarországon, a jövőbeni fészkelő helyek biztosítása céljából. Több mint 1200 fiatal madár repült ki a fészkekből a projekt időszak alatt a projekt területen. A táplálék biztosítása Légi- és űrfelvételek, jeladós madarak és terepi vizsgálatok segítségével, javaslat készült az agrártámogatási rendszer finomítására a kerecsensólyom, és legfontosabb táplálékállata az ürge érdekében. Több mint 4866 ürge (3600 Magyarországon és 1266 Szlovákiában) került áttelepítésre repülőterekről ahol biztonsági kockázatot jelentenek olyan legelőkre, amelyek legeltetése hosszútávon biztosított a jövőben. Élőhely kezelési javaslat készült az illetékes minisztériumok számára a kerecsensólyom és az ürge élőhelyét jelentő gyepterületek kezeléséhez. Évente több mint 300 gazdálkodónak tanácsadás a kerecsensólyom számára is megfelelő gazdálkodási módok támogatási lehetőségeiről. Fiatal kerecsen műfészekben (fotó: Balázs István) Ürgecsapda (fotó: Marek Brinzík) Ürge (fotó: Balázs István)
Az áramütés megelőzése Ennek érdekében közel 7466 középfeszültségű vezetékoszlop 6600 Magyarországon és 866 Szlovákiában szigetelése történt meg a projekt területén. Ellenőrzésre került a szigetelések hatékonysága. A madarak ellen elkövetett bűncselekmények megelőzése Évente 2-3 veszélyeztetett fészket őriztek Szlovákiában, elejét vegyék a fészekbe lövésnek és a fészkek kifosztásának. A vadászok bevonásra kerültek az őrzésbe. A projekt alatt folyamatos volt a kapcsolattartás a vadászokkal, megbeszélések, előadások, cikkek, közös rendezvények formájában. A vadmadarak elleni bűncselekmények rögzítésre kerültek az adatbázisba, és a rendőrséggel vagy más illetékes hatóságokkal együttműködve kerültek felderítésre. A Szlovák Vadászegyesülettel együttműködve, egy 16-oldalas, színes kiadvány került publikálásra, és kiosztásra 500 példányban. čítanie nielen pre poľovníkov Az emberi zavarás csökkentése költési időszakban a fészkek körül Évente 2-3 veszélyeztetett fészek őrzésére került sor. Évente több mint 300 gazdálkodó részére történt tanácsadás. Javult az együttműködés az áramszolgáltatókkal a magasfeszültségű oszlopon költő párok zavartalanságának biztosítása érdekében, a karbantartási munkák során. NAŠE DRAVCE POZNÁVANIE DRAVCOV V PRÍRODE VÝZNAM DRAVCOV V PRÍRODE NEGATÍVNE VPLYVY ČINNOSŤ ČLOVEKA DRAVCE AKO OBETE NEZÁKONNEJ ČINNOSTI Szigetelt középfeszültségű oszlop (fotó: Bagyura János) A Szlovák Ragadozómadár-védelmi Egyesület kiadványa
A kerecsensólymok mozgásának, élőhely használatának, kóborlásának, vonulásának és a mortalitás megismerése 47 madár (43 fiatal és 4 öreg) megjelölése műholdas nyomkövetővel. Közel 1300 fióka megjelölése ornitológiai gyűrűvel és ebből 600 fióka speciális, chippel ellátott gyűrűvel is. A műholdas nyomkövetés segítségével nagy mennyiségű információ gyűlt össze a kerecsenek területhasználatáról, a fiatalok kóborlásairól, a vonulási szokásaikról, és útvonalaikról, a telelőterületeikről, valamint a vonulás és a telelés során jelentkező veszélyekről. A sérült madarak gondozása, tenyésztése, repatriálása 8 volier készült az ország különböző pontján a sérült madarak befogadására és tenyésztésére. 5 fióka került ki természetes fészekbe sérült madaraktól kirepülés előtt. 4 felépült madár került vissza a természetbe. A faj veszélyeztetettségének és a projekt munkájának megismertetése a társadalom széles rétegeivel, a hosszú távú védelem érdekében 27 (háromnyelvű) tájékoztató tábla került kihelyezése. 3 nyelvű honlap készült és frissült folyamatosan. 2500 A2 méretű háromnyelvű plakát készült és került kihelyezésre nyilvános helyeken. 3 film készült és került bemutatásra Magyarországon a projekt munkájáról. 500 db (háromnyelvű) DVD készült és került terjesztésre. A média folyamatos tájékoztatása sajtótájékoztatók és sajtóhírek útján. Fiatal kerecsensólyom műholdas jeladóval (fotó: Jozef Chavko) Sérült, fiatal kerecsen a röpdében (fotó: Lucia Deutschová) Információs tábla felállítása (fotó: Lucia Deutschová)
Kerecsensólyom jeladóval (fotó: Prommer Mátyás) A műholdas jeladóval felszerelt fiatal kerecsensólymok útvonalai
VÉDELEM A LIFE PROJEKT UTÁN Az Európai Bizottság LIFE programja és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) támogatásával futó projekt 2010. szeptember 30-án lezárult. A projekt eredményei magukért beszélnek, azonban a védelmi munka ezzel nem fejeződik be. Néhány tevékenység folytatódik egy újabb LIFE projekt (LIFE09 NAT/HU/000384) keretében, például: ürgetelepítés; szigetelés; szemléletformálás; a tapasztalatok átadása bolgár és román partnerek számára. Más tevékenységeket saját erejükből folytatják a projektben résztvevő szervezetek: az agrár-környezetvédelmi támogatási rendszer alakulásának figyelemmel kísérése; a műfészkek ellenőrzése, karbantartása; az ürgés élőhelyek kezelése; a feleslegessé vált műholdas jeladók levétele; a PIT gyűrűk leolvasása; a kerecsensólyom és az ürge állomány monitoringja. Öreg tojó kerecsensólyom (fotó: Bagyura János)
A Kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében című LIFE projekt (LIFE06 NAT/H/000096) kedvezményezettje: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság H-3304 Eger, Sánc u. 6. Felelős kiadó: Halmos Gergő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület H-1121 Budapest, Költő u. 21. Írta: Bagyura János, Fidlóczky József és Prommer Mátyás Angolra fordította: Prommer Mátyás Szlovákra fordította: Lucia Deutschova Forma-terv: Gallai Gergely Nyomda: Flekkprint Nyomda Kft. Megjelent: 2000 példányban magyar, 1000-1000 példányban angol és szlovák nyelven A program sikeres lebonyolítása érdekében nyújtott segítségükért köszönetünket fejezzük ki a terepi adatgyûjtésében és egyéb módon segítő kollegáknak. Agócs Péter, Baranyai Zsolt,Bartha Csaba, Bártol István, Bene Viktória, Bereczky Attila, Bérces Sándor, Béres István, Biró Csaba, Bíró István, Bodnár Mihály, Botos István Csaba, Boldog Gusztáv, Boldogh Sándor, Borbáth Péter, Boruzs András, Czuczor István, Császár Zsuzsanna, Csonka Péter, Czifrák Gábor, Czikora János, Darányi László, Demeter Iván, Demeter László, Dudás Miklós, Egri Kiss Tibor, Farkas Roland, Fatér Imre, Fehér Gyula, Fehérvári Péter, Feldhoffer Attila, Felber Péter, Firmánszky Gábor, Fitala Csaba, Forgách Balázs, Fülöp Gyula, Gallai Gergely, Gáborik Ákos, Gilly Zsolt, Gilányi Gábor,Gombkötő Péter, Habarics Béla, Halmos Gergő, Harmos Krisztián, Dr. Hegyi Zoltán, Horváth Márton, Hunyadvári Péter, Juhász Róbert, Kapocsi István, Kálmánczi Anna, Kepes Zsolt, Kleszó András, Kotymán László, Kovács András, Kovács Gabó Gábor, Kovács Sándor, Kováts László, Kozma László, Dr. Kovács Éva, Kovács Sándor, Köszegi László, Kökény Ildikó, Kővári Anita, Lantos István, Lengyel Tibor, Lóránt Miklós, Medgyesi Gergely, Mészáros András, Mezei János, Mikle Baráth Miklós, Mogyorósi Sándor, Molnár István Lotár, Mórocz Attila, Nagy Károly, Dr. Nagy Lajos, Nagy Tamás, Német Ákos, Őze Péter, Palatitz Péter, Parrag Tibor, Petróczi Imre, Petrovics Zoltán, Pongrácz Ádám, Primusz József, Puskás László, Sallai Zoltán, Sándor István, Seres Nándor, Simon Pál, Solt Szabolcs, Dr. Solti Béla, Somogyi István, Spakovszky Péter, Szabó Attila, Szelényi Balázs, Szilágyi Attila, Szinai Péter, Szirtl Attila, Tajti László, Tamás Enikő, Tar János, Tarján Barna, Tóth László, Tóth Tamás, Tőgye János, Újváry Balázs, Urbán László, Vajda Zoltán, Vasas András, Vers József, Vidra Tamás, Vókó László, Zábrák Károly, Zákány Albert, Zölei Anikó, Zsíros Sándor. A sérült madarak kezelését Dr. Molnár Viktor és Dr. Sós Endre (Fővárosi Állat- és Növénykert) végezi.az adatok feldolgozását és kiértékelését az MME Monitoring Központjával (Nagy Károly, Görögh Zoltán és Nagy Zsolt) együtt végeztük. Köszönjük továbbá a szlovákiai Peter Adamec, Michal Adamec, Michal Ambros, Juraj Andre, Ivan Baláž, Pavol Balko, Juraj Balogh, Michal Behúl, Marek Brinzík, Peter Bryndza, Jozef Chavko, Gašpar Çamlík, Lucia Deutschová, Alexander Fekete, Martin Giç, Dalibor Greguš, Erik Gulák, Ervín Hapl, Stanislav Harvançík, Peter Hohti, Miroslav Holeša, Jozef Izakoviç, Ján Kal'avský, Martin Kal'avský, František Karika, Mário Kern, Viliam Klescht, Sivlia Klešíková, Eva Komanická, Silvia Kónyová, Ondrej Koporec, Milan Královiç, Dušan Krivošík, Elena Kyselová, Jozef Lengyel, Ján Lipták, Denisa Löbellová, Štefan Lovas, Boris Maderiç, Lucia Matejoviçová, Miroslav Maukš, Vladimír Nemçek, Michal Noga, Ivanka Nováková, Mária Nováková, Ján Obuch, Ján Orlovský, Peter Rác, Ján Salay, Jaroslav Saxa, Ján Sekereš, Ladislav Serbák, Slávka Siryová, Daniela Stanislavová, Pavol Stranovský, František Szitási, František Szkuby, Vojtech Szucs, Michal Šara, Ján Šmídt, Jozef Tóth, Fridrich Tóth, Michal Uçník, Marcel Uhrin, Andrej Vd'açný, Ignác Vincze segítségét.