Gépgyártás 2012. Konferencia, Budapest, 2012. november 14-16.

Gépgyártás 2012. Konferencia, Budapest, 2012. november 14-16. A HATVANY JÓZSEF INFORMATIKAI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA EDDIGI EREDMÉNYEI JÓZSEF HATVANY DOCTORAL SCHOOL FOR INFORMATION SCIENCE, ENGINEERING AND TECHNOLOGY: THE RESULTS ACHIEVED SO FAR Tóth Tibor DSc Professor Emeritus

TARTALOMJEGYZÉK 1. Előzmények 2. A Doktori Iskola bemutatása: kutatási terület, képzési program 3. A DI belső szervezete 4. A DI hazai és nemzetközi kapcsolatai 5. Az eddig elért eredmények 6. C-SWOT analízis 7. Stratégiai értékelés 8. Köszönetnyilvánítás 2/22

1. ELŐZMÉNYEK A Miskolci Egyetemen a doktori képzés 1992. február 1 -jén kísérleti jelleggel, 1994-től pedig akkreditált doktori programok keretében indult meg. Hat egyetemi karon kilenc doktori program hat tudományágban eredményesen működött 2001. áprilisában megjelent 51/2001. (IV.3.) Kormányrendelet A doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről szerint a doktori képzés átszervezésére került sor. Ezen rendelet alapján, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) állásfoglalásainak figyelembevételével pályáztak a doktori programmal rendelkező karok doktori iskolák létrehozására. 3/22

1. ELŐZMÉNYEK A MAB 2002-ben hét doktori iskola akkreditációjáról döntött. Ezek a következők: Műszaki Földtudományi Kar: Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola; Műszaki Anyagtudományi Kar: Kerpely Antal Anyagtudományok és technológiák Doktori Iskola; Gépészmérnöki és Informatikai Kar: Sályi István Gépészeti tudományok Doktori Iskola, Hatvany József Informatikai tudományok Doktori Iskola; Állam- és Jogtudományi Kar: Deák Ferenc Állam- és jogtudományi Doktori Iskola; Gazdaságtudományi Kar: Vállalkozáselmélet- és gyakorlat Doktori Iskola; Bölcsészettudományi Kar: Irodalomtudományi Doktori Iskola. 4/22

1. ELŐZMÉNYEK A Miskolci Egyetem vezetése és oktatói -kutatói kollektívája számára nagy örömet jelentett, hogy a Gépészmérnöki Karon (a jelenlegi Gépészmérnöki és Informatikai Kar jogelődjén) a korábbi Gépészmérnöki Tudományok Doktori Program egyik alprogramjának továbbfejlesztéseként egy új doktori iskola létrehozására nyílt mód az informatikai tudományok területén. A DI vezetésére Tóth Tibor a műszaki tudomány doktora kapott megbízást, aki a 2001. december -2012. október időszakban a DI Tanácsának elnöki tisztét is ellátta. Tőle származott az a javaslat is, hogy az új doktori iskola Hatvany József nevét vegye fel. A név egyhangú elfogadását Hatvany Józsefnek az alkalmazott informatika számos területén kifejtett nemzetközi hatású munkássága, a számítógéppel segített tervezés és gyártás, a termeléstervezés és irányítás integrált rendszereinek elméleti megalapozásában elért eredményei és a tehetséges fiatalok képzésében, a kutatómunkába való bevezetésében tanúsított iskolateremtő tevékenysége nagyon meggyőző érvekkel támogatták. Ez az életmű nagyszerű és lelkesítő tudományos és emberi hátteret nyújtott az újonnan megalakult doktori iskola tudományterületi profiljának kimunkálásához. 5/22

2. A DOKTORI ISKOLA BEMUTATÁSA: KUTATÁSI TERÜLET, KÉPZÉSI PROGRAM A Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskola (továbbiakban DI) a 2002-ben történt akkreditálás során jóváhagyott és a DI Működési Szabályzatában rögzített hierarchia szerint működik. Ugyanebben a szabályzatban található a mindenkori kutatási és képzési program kereteinek tartalmi behatárolása is. A DI műszaki tudományos szakmai háttere a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara. Ennek megfelelően a képzés főként gépészeti alkalmazott informatikai tudományos tématerületekre irányul. 6/22

2. A DOKTORI ISKOLA BEMUTATÁSA: KUTATÁSI TERÜLET, KÉPZÉSI PROGRAM A DI kutatási, képzési programja a tématerület témacsoport téma hierarchia szerint szervezett. A DI eredetileg jóváhagyott négy tématerülete és a tématerületekhez tartozó témacsoportok a következők: Alkalmazott számítástudomány (Algoritmuselmélet és alkalmazásai; Mérnöki számítási algoritmusok; Adat - és tudásbázisok, tudásintenzív rendszerek; Párhuzamos és elosztott rendszerek). Termelésinformatika (Számítógéppel integrált gyártás informatikája; Mérés- és irányítástechnikai információs rendszerek). Anyagáramlási rendszerek, logisztikai informatika. 7/22

2. A DOKTORI ISKOLA BEMUTATÁSA: KUTATÁSI TERÜLET, KÉPZÉSI PROGRAM Az Alkalmazott számítástudomány tématerület szakmai hátterét elsősorban a Analízis Tanszék, az Alkalmazott Matematikai Tanszék, valamint az Általános Informatikai Tanszék adja. A Termelésinformatika tématerület szakmai hátterét az Alkalmazott Informatikai Tanszék és az Automatizálási Tanszék, valamint az Elektrotechnikai- és Elektronikai Tanszék adja. Az Anyagáramlási rendszerek és logisztikai informatika szakterület gazdája az Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék. 8/22

2. A DOKTORI ISKOLA BEMUTATÁSA: KUTATÁSI TERÜLET, KÉPZÉSI PROGRAM A DI képzési folyamatában az első elvégzendő feladat minden doktorandusz hallgató számára a szakterületi kutatómunkához nélkülözhetetlen elméleti alapok elsajátítása. Ez a feladat két egymást kiegészítő részfeladatra bontható: 1. A 3 tantárgyból álló, adott választékból kötelezően választandó tantárgycsoport felvétele és az eredményes vizsga letétele a matematikai és informatikai modellezési szaktudás megszerzését szolgálja. Itt a szokásos egyetemi ismereteknél mélyebb elméleti megalapozottságú és összetett modellek biztos kezelésének elsajátítása a cél. Az alkalmazott informatikai tématerületnek megfelelően a hallgató a súlypontot érdeklődésének és választott témájának megfelelően vagy matematikai, vagy informatikai szakterületre helyezheti (2:1 arányban). Ha a választott kutatási terület indokolja, további elméleti alapozó tárgyak vehetők fel a Választható tárgyak blokk keretének terhére, vagy akár azon felül is. A matematikai alapozás fő területei: a Modern analízis, a Diszkrét matematika és a Matematikai logika. Az elméleti informatikai alapozás fő területei az Információelmélet, a Programozáselmélet és a Programozási paradigmák. 9/22

2. A DOKTORI ISKOLA BEMUTATÁSA: KUTATÁSI TERÜLET, KÉPZÉSI PROGRAM 2. A tématerülethez és a témacsoporthoz tartozó egy-egy, adott választékból kötelezően választandó alapozó tantárgy felvétele és az eredményes vizsga letétele a választott alkalmazási (kutatási) terület elméleti ismereteinek megszerzését szolgálja. Itt a szokásos egyetemi ismereteknél mélyebb és átfogóbb szakterületi fogalmak, összefüggések és törvényszerűségek biztos kezelésének elsajátítása a cél. A tématerületek és témacsoportok általában egy-egy összefoglaló tárgyat írnak elő itt, de a DI szakmai struktúrája megengedi ezek későbbi bővíthetőségét a hallgatók igényeinek megfelelően. 10/22

2. A DOKTORI ISKOLA BEMUTATÁSA: KUTATÁSI TERÜLET, KÉPZÉSI PROGRAM A DI sorrendben második (de jelentőségében egyáltalán nem alacsonyabb rendű) feladata a választott kutatási munka elvégzése és új tudományos részeredmények elérése, publikálása. Ez a feladat szintén két részfeladatra bontható: 1. Egy, legalább 3 tárgyas tantárgycsoport felvétele és eredményes vizsgák letétele a Választható és az Alapozó tantárgyi blokkok tárgyai közül. Ezek a tárgyak a hallgató tudományos kutatási tervében megfogalmazott kutatómunkához szükséges specializált ismereteket tartalmazzák. Itt lehetőség van a Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola meghirdetett tárgyainak felvételére is. Ajánlott a tárgyak közül legalább 1 vagy 2 tárgyat az alkalmazott információs technológiák elméleti hátterének mélyebb megismerésére fordítani. Itt az Iskola azért nem fogalmaz meg szigorúbb feltételeket, hogy a hallgató önállóságát a kutatási téma megválasztásában ne korlátozza. Ebben látjuk egyik biztosítékát a doktori képzés kutatás -orientáltabb átalakításának anélkül, hogy ez az elméleti igényesség rovására menne. 2. A fenti képzési feladattal párhuzamosan és azt követően önálló kutatási téma választása, kutatási terv készítése, szisztematikus és célirányos kutatómunka végzése, amely publikálásra és a tudományos közéletben megmérettetésre érett eredményeket hoz. E szakasz befejező eseménye a Doktori tézisek megfogalmazása és eredményes megvédése. 11/22

2. A DOKTORI ISKOLA BEMUTATÁSA: KUTATÁSI TERÜLET, KÉPZÉSI PROGRAM A DI által kitűzött két alapvető képzési célt sikerült megvalósítani: 1. az alkalmazott informatika területén új tudományos eredmények elérésére képes kutatókat neveljen; 2. erősítse a magas szintű tudományos kutatási együttműködést a képzésben résztvevő oktatók és kutatók között, valamint más doktori iskolákkal. E célok elérését a DI matematikai és számítástudományi alapképzéssel, alkalmazott informatikai szakképzéssel és az önálló kutatómunka hangsúlyos támogatásával sikeresen és folyamatosan valósította meg. A DI az akkreditált tudományos -szakmai területen az ME Műszaki-természettudományi Habilitációs Bizottsága által előírt dokumentumok birtokában habilitációs eljárásokat kezdeményez és végrehajtását szervezi. 12/22

3. A DI BELSŐ SZERVEZETE A DI oktatási-kutatási tevékenységét, oktatási -kutatási programját a - tématerület, - témacsoport, - téma hierarchiának megfelelően szervezi. Az Informatikai tudományok már ma is rendkívül széles, várhatóan tovább bővülő spektrumából a DI három, célszerűen kiválasztott nagyobb tématerületnek megfelelően konkretizálta a fenti általános hierarchiai szinteket, amelyek egyrészt a Kar szakmai hátterét, másrészt tudósainak szerteágazó ismereteit is tükrözik. A választott három tématerületből két esetében mindhárom hierarchiai szint megvan, egy tématerületnél a középső szint (témacsoport) beiktatása nem látszott indokoltnak. 13/22

3. A DI BELSŐ SZERVEZETE A három kiemelt tématerület és a hozzájuk tartozó témacsoportok a következők: 1. Alkalmazott számítástudomány Algoritmuselmélet és alkalmazásai Mérnöki számítási algoritmusok Adat- és tudásbázisok, tudásintenzív rendszerek 2. Termelésinformatika Számítógéppel integrált gyártás informatikája Mérés- és irányítástechnikai információs rendszerek 3. Anyagáramlási rendszerek, logisztikai informatika. 14/22

4. A DI HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI A hazai kapcsolatok közül első helyen az MTA SZTAKI-val fennálló folyamatos együttműködést emeljük ki. A DI több tanára és doktorandusza számára az NKTH által támogatott VITAL konzorciális projekt a nemzetközi kutatás élvonalához tartozó feladatok megoldásában való részvételhez nyújtott lehetőséget. Változatlanul szoros az együttműködés a BME-VIK és BME-GÉK több tanszékével. Összességében a DI mintegy 10 magyar egyetemmel és kutatóintézettel, valamint kb. 20 külföldi intézménnyel áll folyamatos kapcsolatban. A külföldi kapcsolatok közül a Delfti Műszaki Egyetem, a Middle East Technical University Ankara, a Kobe-i Egyetem (Japán), a Nagaoka University of Technology (Japán), a Gironai Egyetem, a Kassai Egyetem, valamint a Kolozsvári Egyetem emelhető ki. 15/22

5. AZ EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEK A DI legfontosabb feladata (fő funkciója) a doktori képzés folyamatának végrehajtása, a tudományos kutatás eredményeképpen létrejött PhD értekezések munkahelyi és nyilvános vitájának előkészítése, megszervezése és lebonyolítása. Kiegészítő fontos feladat az Informatikai tudományágban habilitáció elnyerésére pályázók eljárásának megszervezése és lebonyolítása az ME Műszaki-természettudományos Habilitációs Bizottságának felügyelete mellett. Az akkreditáció óta a DI keretében összesen 112 fő nyert felvételt, 61fő szerzett abszolutóriumot és 27 PhD értekezés sikeres megvédésére került sor. A kiadott doktori oklevelek közül 7 oklevelet olyan személyek kaptak, akik a DI jogelődjének tekintett doktori programban nyertek felvételt és doktori képzésüket az akkreditáció után fejezték be. 2003 óta 9 habilitációs eljárás eredményes lefolytatása történt meg. Mindkét oklevél-típus birtokosai az általuk választott szakterületen (a felsőoktatásban, a kutatómunkában, valamint az elért eredmények ipari és szolgáltatási alkalmazásaiban) kiemelkedően eredményes munkát végeznek. A PhD védések és habilitációs eljárások legfontosabb tényadatai a DI honlapján megtekinthetők ( http://www.hjphd.iit.uni-miskolc.hu). 16/22

6. C-SWOT ANALÍZIS A C-SWOT analízis lényege, hogy táblázatba szedve felsorakoztatja a vizsgált intézmény korlátait, gyenge és erős pontjait, lehetőségeit (beleértve a mozgósítható erőforrásokat), valamint az intézményt fenyegető veszélyeket. Az alábbiakban az általános módszert a Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskola vizsgálatára alkalmaztuk. 17/22

Korlátok (Constraints) Visszatérő probléma a felvételhez rendelkezésre álló mindenkori ösztöndíjas keret szűkös volta. Erősségek (Strengths) A Doktori Iskola (DI) széles profilja miatt országos igényt elégít ki és olyan interdiszciplináris témakörök művelésére ad lehetőséget, amelyekben erős a matematikai tudományok szerepe. Gyengeségek (Weaknesses) Lehetőségek (Opportunities) A DI széles profiljának 6. C-SWOT ANALÍZIS műveléséhez több specialistára lenne szükség a témavezetők és oktatók tekintetében. Az informatika igen dinamikusan fejlődik, így új lehetőségeket hoz a DI által művelt területeken is. Veszélyek (Threaths) Gazdasági hanyatlás, a támogatások fokozatos elvonása, a kutatási és pályázati lehetőségek szűkülése, a pályázati követelmények növekvő szigorodása. A versenyszféra nem kellőképpen preferálja a megszerzett PhD fokozatot. A tudományos vezetők többségének nemzetközi elismertsége. Az MSc képzésben a tehetséges hallgatók kiválasztása, tudományosszakmai motivációja nem megfelelő. Nem elegendő a TDK munkák hatékonysága és a legjobb hallgatók tudományos konferenciákon való szereplésének támogatása. Valós ipari projektekbe történő bekapcsolódás lehetősége, ezáltal a gyakorlatorientált képzés erősítése. Széles ipari (személyi) kapcsolatok kialakítása, PhD kutatási témák ipari problémákhoz való kapcsolásának elősegítése. A csökkenő beiskolázási létszám fokozatosan eléri a felsőoktatási intézményeket, ezáltal az ME Gépészmérnöki és Informatikai Kar, ezzel együtt a DI minősített utánpótlása veszélybe kerülhet (potenciális státuszhiány). A PhD hallgatói ösztöndíjak alacsony összege miatt a legjobb tanulmányi eredménnyel végzett hallgatók többsége a versenyszférában jóval magasabb jövedelemmel helyezkedik el. Igen eredményes, folyamatos kutatási együttműködés a termelésinformatika különböző részterületein az EU Kiválósági Központ címet elnyert MTA SZTAKI-val. Az egyetemi oktatók publikációs aktivitása, részben oktatási és adminisztratív túlterhelés, részben a nemzetközi tudományos konferenciákon való részvétel anyagi feltételeinek beszűkülése miatt az utóbbi években visszaesett. PhD ösztöndíjprogramok elősegítése ipari kapcsolatok felhasználásával bel- és külföldön. A professzori utánpótlás csökkenése. Nem versenyképes vezetőoktatói jövedelmek. 18/22

Korlátok (Constraints) Erősségek (Strengths) Gyengeségek (Weaknesses) Lehetőségek (Opportunities) Veszélyek (Threaths) Az MSc szintű villamosmérnök képzés hiánya. Egyes kutatási területeken korszerű laboratóriumok (folyamatos fejlesztés és korszerűsítés). 6. C-SWOT A hallgatók idegen nyelv ismeretének ANALÍZIS Külföldi ösztöndíjak, alacsony volta (előképzés problémája). részképzések együttműködő felsőoktatási intézményekben. Az egyetem műszaki karaira jelentkezők számának és természettudomá-nyos előképzettségi színvonalának csökkenése. Költségkorlátok a mindenkori oktatási és kutatási eszközrendszer (laboratóriumi hardver és szoftvereszközök, hálózatok, stb.) fejlesztését illetően. Erős nemzetközi kapcsolatok, eredményes együttműködés több közös kutatási témában. Nem biztosított a professzori kar folyamatos utánpótlása. Az egyetemi tanárok átlagéletkora magas. Az egyetemi tanárokkal szemben támasztott követelmények teljesítésére a vezető oktatók és kutatók közül kevesen vállalkoznak. MSc -szintű villamosmérnök képzés indítás feltételeinek megteremtése. Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzésben résztvevő és az egyéni tanulmányokat folytató PhD hallgatók növekvő tandíja, szemben a gazdasági feltételek romlásával. A korszerű szakkönyvek és folyóiratok beszerzésének pénzügyi korlátai. A Doktori Iskola eredményes tudományos vezetése: Viszonylag nagy számú, színvonalas PhD védés (summa cum laude minősítéssel) és több sikeres habilitációs eljárás. Nem kielégítő a hallgatók előadó- és vitakészségének színvonala, különösen idegen nyelven. PhD ösztöndíjprogramok elősegítése vállalati kapcsolatok felhasználásával. Hiányzik a PhD fokozatot szerzők anyagi megbecsülése, valamint a vonzó életpálya modell. A gyakorlatorientált témákhoz nincs elegendő laboratóriumi fedezet. Tudományos hozzájárulás az e-europa megvalósításához. Kevés pályázó a külföldi PhD- és posztdoktori ösztöndíjakra. Fokozni kell a minőségi munka elismerését, ösztönözni az egyes szakterületek mérvadó nemzetközi folyóirataiban való publikálást (ez egyaránt vonatkozik oktatókra és hallgatókra). A DI-ban végzett tudományos témavezetési, oktatási és szervezési munkát valódi értékénél sokkal alacsonyabb mértékben számítják be a jelenlegi hivatalos oktatói terhelések kiszámításakor. 19/22

7. STRATÉGIAI ÉRTÉKELÉS Stratégiai célként a Doktori Iskolának a soron következő működési periódusra vonatkozó fennmaradását és eredményes működését kell tekintenünk. A stratégiai cél megvalósítása a globálisan és országosan romló külső feltételek (korlátok és veszélyek) között a megelőző periódushoz képest még nagyobb tudományos-szakmai elkötelezettséget, valamint még hatékonyabb képzési és egyéni kutatási ráfordítást követel meg, mind a DI tagjai (törzstagok, témavezetők, oktatók), mind a PhD képzésben való részvételre vállalkozó friss diplomások részéről. Az erősségeket megtartva a DI erőfeszítéseket kíván tenni mindazoknak a gyengeségeknek a felszámolására, ill. mérséklésére, amelyeket saját hatáskörében képes befolyásolni jobb szervezéssel és előkészítő munkával. Mindez azonban a sikeres doktori képzéshez nem elegendő. Feltétlenül szükséges lenne országos szinten a doktori képzésre vállalkozó fiatal szakemberek (doktoranduszok) ösztöndíjas támogatásának javítása, valamint a PhD fokozat megszerzése révén nyert magas szintű tudás erkölcsi és anyagi elismerésének javítása még a súlyosbodó gazdasági feltételek között is. Elkerülhetetlen teendő a matematika és a természettudományok oktatásának jelentős javítása a közoktatás területén, a szaktanárok képzésének, továbbképzésének intézményes támogatásával. 20/22

7. STRATÉGIAI ÉRTÉKELÉS Az állam feladata a reál -szféra által igényelt, magas szintű szaktudás megszerzésének preferálása. Az informatikai tudományok területén működő doktori iskolák, így a Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskola is jelentősen képes hozzájárulni a termelésben és a szolgáltatásban felmerülő komplex problémák megoldásához magas színvonalú képzéssel és valós feladatokhoz köthető kutatási témák doktori értekezés szintjéig történő feldolgozásával. A PhD képzés egyúttal hozzájárul a felsőoktatásban szükséges tudományos - szakmai utánpótlás biztosításához is. A Doktori Iskola infrastrukturális feltételeinek jelentős javulása várható a Miskolci Egyetem által előterjesztett és a második fordulós pályázati dokumentáció alapján is támogatásra érdemesnek ítélt TIOP projekttől, amelyben az egyik kiemelt fejlesztési cél az ME informatikai infrastruktúrájának általános fejlesztése és az informatikai szakirányú képzés hálózati, hardver és szoftver eszközrendszerének kiemelt szintű korszerűsítése volt. Ez azt is jelenti, hogy a DI eredményes működése szempontjából kiemelkedő fontosságú tanszékeknek a képzésben felhasználható erőforrásai lényeges mértékben javulhatnak a következő működési periódusban. Ehhez viszont alapvető környezeti feltétel az ME Informatikai Épületének jó minőségben való átadása az indokolatlanul elhúzódó rekonstrukció után. 21/22

8. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskola keretében folyó doktori képzéshez 2011.szeptember óta a TÁMOP-4.2.2./B-10/1-2010-0008 jelű projekt az Európai Unió támogatása és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása révén jelentősen hozzájárul. 22/22