Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése

Hasonló dokumentumok
Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Töltött részecskék elnyelődése. Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése

Ionizáló sugárzások dozimetriája

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN

1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre

A dozimetria célja, feladata. Milyen hatásokat kell jellemezni? Miért kellenek dozimetriai fogalmak? Milyen mennyiséggel jellemezzük a káros hatást?

Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály

Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása

SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

Radioaktivitás biológiai hatása

FIZIKA. Atommag fizika

A munkavállalók személyi dozimetriai ellenőrzésének aktualitásai

Sugárfizikai és sugárvédelmi ismeretek. SZTE Nukleáris Medicina Intézet

Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai Biofizika, Nyitrai Miklós

Sugárvédelem az orvosi képalkotásban

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK MEGHATÁROZÁSOK

A terhelés megoszlása a források között. A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv.

A sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI

Radioaktivitás biológiai hatása

A sugárzás biológiai hatásai

Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.

A gamma-sugárzás kölcsönhatásai

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

Ionizáló sugárzások. Ionizáló sugárzások. dozimetriája. A dozimetria feladata. Megfelelő mennyiségek megfogalmazása

Az ionizáló sugárzások el állítása és alkalmazása

Charles Simonyi űrdozimetriai méréseinek eredményei

3. Nukleá ris fizikái álápismeretek

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS. A sugárzás mérés eszközei Méréstechnikai módszerek, eljárások

Sugárvédelem. 2. előadás

-A homogén detektorok közül a gyakorlatban a Si és a Ge egykristályból készültek a legelterjedtebbek.

Sugárvédelmi mérések és berendezések

DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

Sugárvédelmi Ellenőrző és Jelző Rendszerének vizsgálata

Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem

50 év a sugárvédelem szolgálatában

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

Alapfogalmak. Magsugárzások. A magsugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Töltött részecskék ionizáló hatása. tulajdonságai.

rvédelem Dr. Fröhlich Georgina Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS

AZ OSTEOPOROSIS VIZSGÁLAT SUGÁRTERHELÉSE. Készítette: Illés Zsuzsanna biológia környezettan tanári szak 2007.

Sugárvédelem alapjai. Nukleáris alapok. Papp Ildikó

Sugárvédelem alapjai. Atomenergetikai alapismeretek. Dr. Czifrus Szabolcs BME NTI

Sugárvédelem alapjai. Atomenergetikai alapismeretek. Dr. Czifrus Szabolcs BME NTI

1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata

Dozimetria

kezdeményezi. (2) Ha a minõsített berendezés sugárvédelmi szempontból lényeges tulajdonságát a

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

SUGÁRVÉDELEMI ISMERETEK

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

Háttérsugárzás. A sugáregészségtan célkitűzése. A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok. Sugáregészségtan és fogorvoslás

A SZEMÉLYI DOZIMETRIAI SZOLGÁLAT ÚJ TLD-RENDSZERE TÍPUSVIZSGÁLATÁNAK TAPASZTALATAI

A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám

Dóziskorlátozási rendszer

XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április 24.

MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei. Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor. 1. Fizikai történések

Megmérjük a láthatatlant

Átfogó fokozatú sugárvédelmi továbbképzés

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 31. és 32. cikkére,

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei

Radonexpozíció és a kis dózisok definíciója

Gamma Műszaki Zrt. SUGÁRFELDERÍTÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI MOBIL LABOR ALKALMAZÁSOKBAN

9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés.

Abszolút és relatív aktivitás mérése

Sugárvédelmi minősítés

ESEO-TRITEL: az ESEO műhold dózismérője

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT

Radioaktív sugárzások abszorpciója

-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio

A SUGÁRVÉDELEMBEN HASZNÁLATOS MENNYISÉGEK ÉS AZOK MÉRÉSI LEHETÔSÉGEI

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

A sugárvédelem alapjai

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, Szeptember 04.

Miklovicz Tünde. Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézet.

Sugárvédelmi feladatok az egészségügybe. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésre vonatkozó általános és különös szabályok.

Detektorok. Siklér Ferenc MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Budapest

Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM

SUGÁRVÉDELEM A VILÁGÛRBEN. Összefoglalás

Termolumineszcens dozimetria

Gamma kamera, SPECT, PET. Készítette: Szatmári Dávid PTE ÁOK, Biofizikai Intézet, március 1.

Sugárvédelem alapjai

SZEMÉLYI DOZIMETRIA EURÓPÁBAN

1. fejezet Bevezetés. Ez a jegyzet fizikus- és környezettudós hallgatók sugárvédelmi gyakorlatához készült.

Tantárgy neve. Környezetfizika. Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0

Miklovicz Tünde. Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézet.

LABORATÓRIUMI GYAKORLAT. Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése

fizikai szemle 2004/7

Alapfokú sugárvédelmi ismeretek

Sugárfizikai mérések

Átírás:

Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése

A DÓZISFOGALOM FEJLŐDÉSE A sugárzás mértékét számszerűen jellemző mennyiségek ERYTHEMA DÓZIS: meghatározott sugárminőséggel (180 kv, 1 mm Al szűrés), meghatározott nagyságú (6x8 cm2) bőrfelületen bőrpírt előidéző röntgensugárzás egységnyi mennyisége Mutscheller 1924-ben javasolta, hogy a sugárvédelem első referencia értékeként, a röntgenorvosok és asszisztensek elviselhető havi sugárterhelésére vezessék be az erythema dózis századrészét, mint tolerancia dózist.

Dozimetria A dozimetria a sugárzások olyan jellemzőivel foglalkozik, melyek alkalmasak az élő szervezetekben a biológiai, egészségügyi, általában károsító (élettartam rövidülést, életminőség csökkentést okozó) hatást a lehető legjobban jellemezni, előre jelezni.

Elnyelt dózis (D) A sugárzás energiájának az a része okoz elváltozást az anyagban amelyik elnyelődik. (D) az elnyelt dózis, az anyagban elnyelt sugárzás energiája / tömeg Az elnyelt dózis mértékegysége a J/kg, neve: gray, jele: Gy (bármely sugárzásfajtára, és besugárzási szituációra használható) Gyakran használt egységei a mgy és µgy. 1 mgy=10-3 Gy 1 μgy=10-6 Gy

Dózisteljesítmény Időegység alatti elnyelt dózist : dózisteljesítmény Egysége J/kg/s, jele Gy/s. A gyakorlati sugárvédelemben használt egységei: μgy/h; mgy/h.

Sugárvédelmi célú dózismennyiségek A sugárzás biológiai hatása függ a sugárzás típusától (α, β, γ, stb) EGYENÉRTÉKDÓZIS (H) figyelembe veszi az adott típusú sugárzás biológiai hatékonyságát Egyenérték dózis = Elnyelt dózis szorozva a sugárzás fajtájára jellemző súlytényezővel Egyes szervek besugárzása esetén használjuk, hogy a lokális sugársérülés kockázatát megbecsüljük Mértékegysége a sievert, jele Sv Gyakran használt egységei a msv és µsv.

Egyenérték dózis A röntgen és gamma sugárzás esetén egy szervben az elnyelt dózis és az egyenérték dózis számértékileg azonos D=1 mgy illetve H = 1 msv Alfa sugárzás esetén ugyanez a mennyiség: D=1 mgy illetve H = 20 msv.

EFFEKTÍV DÓZIS (E) Leginkább sugárérzékeny szervek relatív érzékenysége (szöveti súlytényező): Vörös csontvelő, vastagbél: 0,12; 0,12 Szöveti súlytényező: azzal arányos szám, hogy az adott szerv (azonos egyenérték dózis esetén) mennyire hajlamos az elrákosodásra. Effektív dózis: meghatározzuk az egyes sugárérzékeny szervek egyenérték dózisait ezeket megszorozzuk a szöveti súlytényezőkkel és az így előállított kockázatokat összeadjuk. Az (E) az emberi testet érő külső/belső sugárterhelés teljes (sztochasztikus kockázatát) károsodását fejezi ki. Mértékegysége a sievert, jele Sv

487/2015 Korm. rendelet EGÉSZTEST DÓZISKORLÁT Dózismennyiség: EFFEKTÍV DÓZIS (E) A sugaras munkavállalókra vonatkozó effektív dóziskorlát(ok) 20 msv/év A lakosságra vonatkozó effektív dóziskorlát 1 msv/év effektív dózis

Lekötött egyenértékdózis {HT(τ)} inkorporáció! az egyenérték dózisteljesítmény időintegrálja t 0 = egyszeri felvétel időpontja Ʈ = 50 év (felnőtt), 70 év (gyermek) mértékegység = J / kg = Sv

Lekötött effektív dózis, E(Ʈ) inkorporáció! egyes szervek/szövetek lekötött egyenérték dózisainak a szöveti súlytényezővel súlyozott összege

GYAKORLATI DÓZISMENNYISÉGEK olyan mérhető dózismennyiségek, amelyek alkalmasak az egyenértékdózis és az effektív dózis becslésére Egységük a J/kg, nevük sievert, Sv KÖRNYEZETI DÓZISEGYENÉRTÉK {H*(d)}, effektív dózis becslésére, ICRU gömbben (d=30), d mélységben mérve. Erősen áthatoló sugárzásra d= 10 mm H*(10) új műszerként H*(10)-ben mérő sugárvédelmi dózismérőt válasszunk!

KÖRNYEZETI DÓZISEGYENÉRTÉK Szabad környezet, munkahely Gyenge áthatolóképességű sugárzásra: d=0,07 mm Nagy áthatolóképességű sugárzásra: d=10 mm H*(d) sugárzási tér d ICRU gömb

SZEMÉLYI DÓZISEGYENÉRTÉK Az a dózisegyenérték, amely a doziméter viselési pontján a lágy testszövet d mélységében fellép. SZEMÉLYI DÓZISEGYENÉRTÉK {Hp(d)} személyi dózisok becslésére a lágy testszövet d mélységében fellépő dózisegyenérték erősen áthatoló sugárzásokra d=10 mm bőr, kéz, láb, szemlencse d=0.07 mm

SZEMÉLYI DÓZISEGYENÉRTÉK Munkahelyi ellenőrzés Gyenge áthatolóképességű sugárzásra: d=0,07 mm Egésztest: d=10 mm, bőr,kéz,láb=0,07 mm, (szemlencse=3 mm), H p (d) sugárzási tér d ICRU hasáb

Megnevezés és jele Rövid meghatározása Mértékegység Megjegyzés Elnyelt dózis, D Sugárzás révén elnyelt energia osztva az elnyelő tömeggel Gy (J/kg) Mindenfajta ionizáló sugárzásra és mindenféle elnyelő anyagra értelmezhető. Nem jellemez biológiai hatás mértékét Egyenérték dózis, H T Elnyelt dózis szorozva a sugárzás fajtájára jellemző súlyozótényezővel Sv (J/kg) Elsősorban emberi szövetekre, szervekre (kb. 1 Sv-ig). Jellemző a Jellemző a szövetek, szervek biológiai egészségkárosító hatására Effektív dózis, E Egyenérték dózis és a szöveti súlytényezők szorzatának összege Sv Emberi egésztestre (kb. 1 Sv ig) A szöveti súlytényezők összege :1. Környezeti dózisegyenérték H*(d) ICRU-fantomban d mélységben és irányban mért dózis Sv Terület és munkahely ellenőrzésére Lekötött dózis Szervezetbe került radioaktív anyagoktól 50 vagy 70 évre Gy, Sv Csak belső dózis, bomlás, felszívódás és kiürülési sebesség Kollektív dózis, S Több személy egyéni dózisainak összege Személy * Sv Társadalmi kockázat jellemzésére

Sugárzások mérése A sugárzások mérése általában a sugárzás és anyag (detektor anyag) közötti kölcsönhatáson alapul.

Gázionizációs detektorok Egy gázzal töltött kondenzátorba ionizáló részecske jut, pályája mentén ionizálja a töltőgázt.

Ionkamrás műszerek Az ionkamrák áramüzemű kamrák, a töltéshordozók maradéktalan összegyűjtésével előállított áram arányos lesz az elnyelt dózissal. gáztöltés (folyadéktöltés) U = tökéletes töltés-kigyűjtés ionizáció mértéke = árammérés a mért jel = folyamatos

Geiger-Müller számláló (GM-cső) Az ionkamrához képest magasabb feszültségen működik, impulzus üzemmódban dolgozik (becsapódó részecskéket gyűjti, számlálja), kioltógáz használata. ritkított gáztöltés, korlátozott élettartam U = teljes lavina letörés mért jel = impulzusok száma foton sugárzásnál széles foton-e tartományban alkalmas dózismérésre

Szcintillációs detektorok A szcintilláló anyagoknál a ɤ -sugárzás kölcsönhatásakor fényfelvillanás (foszforeszencia jelenség) keletkezik a szcintillátorban. A fényfelvillanást fotoelektron sokszorozóval (photomultiplier) árammá alakítjuk, majd erősítjük A szcintillációs detektor érzékelő eleme maga a szcintillációs kristály. Néhány szcintillátorfajta: NaI, CsI

Köszönöm a figyelmet!