Ha szükséges, újra késelnek. Repülô dinók kígyózó sorok. Európa új kulturális fellegvára. Bumm. Bizonyos értelemben kasztrálás.

kultura2005.1. 01/03/2005 9:27 Page 1 2 8 11 14 17 20 25 29 34 36 40 42 46 50 56 Ha szükséges, újra késelnek Repülô dinók kígyózó sorok Európa új kulturális fellegvára Bumm Bizonyos értelemben kasztrálás Csodálatos Thália Összjáték felsôfokon Tiplity! A krimikirálynô újra divatban 25 éves a Gyôri Balett Columbus a Dunán Rokon lelkek, ha találkoznak Auschwitzi orchidea Az ismeretlen Egyiptom A nívó dívott

kultura2005.1. 01/03/2005 9:28 Page 2 2 Ha szükséges, újra késelnek 3 n a v i m a, s c n i k Francia mûremekek a Mûcsarnokban F arkas Tímea írása Késeltek a Mûcsarnokban. Na nem látogatót vagy biztonsági ôrt. Hanem a fényt. 118-szor. Pontosan ennyi, Franciaországból érkezett remekmûvet állítottak ki a Mestermûvek. 400 év francia festészete. Fény és árnyék címû tárlaton. Azt az eljárást pedig, amikor a képeket megvilágító reflektorok lámpái mellé könnyû fémlapokat helyeznek, hogy ráirányítsák a reflektor fényét a festményre, késelésnek nevezik. Minden kiállításnál fontos mûvelet ez, de most különösen. Mert a franciák úgy gondolták, a fény ábrázolása az, amelynek mentén nemzeti festészetük négyszáz évének termését a lehetô legszínesebben be lehet mutatni. A fénynek általában is kiemelt jelentôsége van a francia mûvészetben, ám az 1600-as évek elejétôl számos alkotót és mûvészeti irányzatot foglalkoztatott a fény és az árnyék mûvészetben betöltött szerepe. A rangidôs mû az 1620-as esztendôkbôl való, a legfiatalabbat pedig alig tíz éve festették. Akkora kiállítási anyag, mint ezúttal, soha nem hagyta el Franciaországot, és 1945 óta ehhez fogható közgyûjteményi anyag sem került ki az országból. Hosszas gyûjtômunkának, szigorú biztonsági szabályok betartásának és megannyi ember összehangolt munkájának köszönhetô, hogy a felbecsülhetetlen értékû festmények épségben és legszebb pompájukban láthatók Budapesten. Huszonhat francia múzeum, köztük a Louvre, a párizsi Picasso Múzeum, a Pompidou Központ, a Musée d Orsay adta kölcsön a képeket. Amikor csak a legközismertebbeket említve Cézanne, Delacroix, Gauguin, Monet, Manet, Matisse, Millet, Renoir, Toulouse-Lautrec vagy Picasso egy-egy remekét leakasztották a helyérôl, az állapotukat rögzítô többoldalas, minden részletre kiterjedô dokumentum készült hozzájuk. Aztán a festmények mindegyikét elôször selyempapírba, majd pukkanó fóliába csomagolták. Azért, hogy a mûalkotások állaga véletlenül se rongálódjon, az idevágó nemzetközi elôírásoknak megfelelôen 20-22 Celsius-fokos, 50-55 százalékos páratartalmat biztosító, filccel bevont klimatizált ládákba helyezték ôket. Ez az a klíma, amelyben a képek jól érzik magukat. Ettôl eltérô környezetben sem azonnal roncsolódik a kép, a nem megfelelô hô- és párahatás néhány év múlva bosszulja meg magát: peregni kezd a festék.

kultura2005.1. 01/03/2005 9:28 Page 4 Négy, ugyanilyen hômérsékletû és páratartalmú klimatizált mûtárgyszállító kamionban érkeztek a ládák Magyarországra a logisztikai terv szerint. A kölcsönzô múzeumokból egy-egy kurátor kísérte el a képeket. A Mûcsarnokban magyar kollégák is segítettek a kicsomagolásnál. Ugyanúgy, mint amikor a szögrôl leakasztották, alaposan ellenôrizték a festmények állapotát. Ha csak gombostûfejnyi festékdarab esett volna ki a képbôl, azt is jegyezni kellett volna, hogy majd korrigálhassák a hibát, restaurálják a képet. A kicsomagolás több mint egy hétig tartott, naponta 15 mûvet bontottak ki, és helyeztek el a szállító kamion és láda klímáját idézô kiállítótermekben. Az esetleges sérülések helyreállítására, a képek megsemmisülésének esetére általában úgynevezett szögtôl szögig mûtárgybiztosítás köttetik. A Mestermûvek címû grandiózus tárlat biztosítási összegét a magyar állam vállalta. A kormánygarancia az eddigi legmagasabb állami biztosíték háromszorosa, 75 milliárd forint. A korábbi rekorder a Monet és barátai címû, tavaly a Szépmûvészeti Múzeumban felállított tárlat volt. 4 5 n a v i m a, s c n i k

kultura2005.1. 01/03/2005 9:28 Page 6 6 Az állami biztosíték az UNESCO javaslatára jött létre évtizedekkel ezelôtt. A világszervezet azért javasolta a biztosítás eme fajtáját, mert egy-egy jelentôsebb kiállítás biztosítási díja akkora összegre rúg, amelyet sem múzeum, sem minisztérium nem tud kigazdálkodni. A Mestermûvek legértékesebb alkotásának biztosítási díja 35 millió euró. Azt, hogy melyik remekmûnek ekkora a piaci értéke, a rendezôk biztonsági okokból nem árulták el. A legkevesebbet érô festmény ára is borsos: 200 ezer euró. 7 Van olyan kép, amelynek csak a kerete több száz eurót ér. Például Carle van Loo Medvevadászat címû alkotásának olyan mívesen faragott a rámája, amelybe nem illendô lyukat fúrni. Ráadásul a régi, évszázados képkeretek annyira elhasználódtak már, annyi lyuk van bennük, hogy ha újabb szöget ütnének beléjük, akár szét is esnének. Ezért mint általában az idôszaki tárlatok esetében a festményeket speciális, biztonsági berendezést is magában foglaló akasztóval látták el, és erôsítették a falhoz. Hetente egyszer restaurátor ellenôrzi a képeket. Megnézi a késelést is. Mivel a Föld forog, a reflektorok mellé erôsített fémlapok el-elmozdulnak. Záróra után, ahol szükséges, megigazítják ôket, hogy másnap ismét a legszebb pompájukban ragyogjanak a mestermûvek.

kultura2005.1. 01/03/2005 9:28 Page 8 8 Repülô dinók kígyózó sorok Egy természettudományi múzeum akkor jó, ha az ember (vagy az ember gyereke) ámul és bámul. Hát itt van min. A belépôt egy huszonkét méteres, 110 éves barázdásbálna csontváza fogadja. Ahogy egy múzeumban mindennek, úgy ennek is története van. A csontváz tulajdonosa teljes valójában egykor a Földközi-tengerben élt. Maradványa azután 105 évvel ezelôtt került Bécsbôl a Magyar Természettudományi Múzeumhoz, de csak most lett akkora hely, hogy meg is lehessen mutatni. Van itt tó, amely az afrikai papiruszsás élôhelyének világát idézi fel. Az igazi csoda mégis a világon egyedülálló korallzátony-rekonstrukció, amelyen egy üveglap fölött sétálhat a látogató. (Kivéve, ha gyerek, mert ôk négykézláb bámulják a tenger alatti világot.) Olyan ez, mintha a vízen járnának. Kétoldalt akváriumok láthatók, feltöltésükhöz 9 Új Természettudományi Múzeum Balogh Gyula írása 174 ezren voltak kíváncsiak a Kínai Geológiai Múzeum és a Londoni Természettudományi Múzeum segítségével Budapestre érkezett kiállításra. Három hónap alatt tehát többen fordultak meg az új múzeumban, mint korábban, a régi épületben egy egész év alatt. A Magyar Természettudományi Múzeum Európa ötödik legnagyobb múzeuma lett. Sokaknak 2004 ôszén, a rendkívül népszerû Tollas dinoszauruszok címû tárlaton esett le a tantusz, hogy Magyarországon megépült az új Természettudományi Múzeum mondta Vásárhelyi Tamás, az intézmény fôigazgató-helyettese. Noha a múzeum rekonstrukciója már tíz évvel ezelôtt elindult, az igazi közönségsikert mégis a szeptember elején megnyílt új térben elhelyezett kínai dinoszauruszmaradványok bemutatása hozta meg. Északkelet-Kínában, Lianongban 1996-ban a kutatók 124 millió éves szárnyas dinoszauruszok kövületeire bukkantak. A felfedezôknek ez azt bizonyította, hogy a madarak ôsei a dinoszauruszok voltak. A 24 eredeti, szenzációs ôskövület London után elôször nálunk kezdte meg európai turnéját, és a profi módon rendezett kiállítás telitalálat volt. A jól idôzített és hatékony médiakampánynak köszönhetôen nagyon sok iskola érezte úgy, hogy a gyerekeknek ezt a tárlatot mindenképp látni kell, és a családi programok listáján is hamar az élre került. Bálnacsontváz és tó Az új múzeum története 8 évvel ezelôtt kezdôdött, amikor a volt Ludovika Katonai Akadémiához tartozó lovardát, a késôbbi Alfa mozi felújított épületét megkapta a múzeum. Hamarosan rendbe hozták a Ludovika padlásterét is, ide került az Embertani tár és az Emlôs- és Madárgyûjtemény. A 2004 ôszén átadott, 4,7 milliárd forintból felépült új, tizennégyezer négyzetméternyi épületszárny legfelsô szintje ezt a lovardát köti össze az új fôépülettel.

kultura2005.1. 01/03/2005 9:28 Page 10 13 ezer liter víz kellett. A világon eddig csupán az Egyesült Államokban, a honolului Bishop Múzeumban lehetett találkozni hasonló megoldással, de ott csupán egy idôszaki tárlat ideje alatt. Az új szárny alatt kétemeletnyi mélységben kapott helyet a múzeumi Ôslénytár, az Állattár, a Könyvtár és a Növénytár. A múzeum teljes rekonstrukciója 2008-ra fejezôdik be, de addig hónapról hónapra új izgalmak várják a természet rajongóit. Márciusban például Spanyolországból érkezik a világ legnagyobb drágakôgyûjteménye, a Royal Collection. Királyi darabok. Nem adják alább. A Magyar Posta Rt. 2005. március 10-én alkalmi bélyegblokk kibocsátásával köszönti a Mûvészetek Palotájának ünnepélyes megnyitását. A nyitóképen a blokkhoz tartozó alkalmi boríték részlete látható, amely Hajdú József és Pólya Zoltán mûvészfotóinak felhasználásával Berky Péter grafikusmûvész tervei alapján készült. 10 Európa új kulturális fellegvára 11 Megnyitotta kapuit a Mûvészetek Palotája R etkes Attila írása Zene, tánc és képzômûvészet 64 ezer négyzetméteren. 1700 férôhelyes, korszerû Nemzeti Hangversenyterem. 450 fôs Fesztivál Színház. Különleges építészeti megoldások. Fény- és hangcsapdák. Monumentális koncertorgona. És még sorolhatnánk, de felesleges. Nyilvánvaló, hogy a Mûvészetek Palotájához hasonló monumentális kulturális beruházásra jó ideje másfél évszázada nem volt példa Magyarországon. A Zoboki, Demeter és Társaik építésziroda által tervezett épület állandó lakója lesz a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar, a Nemzeti Táncszínház, valamint a Ludwig Múzeum, de az épület multifunkcionális helyiségei minden hazai és külföldi kulturális intézmény, elôadómûvész elôtt nyitva állnak. A Nemzeti Hangversenyterem esetében az volt az alapvetô célkitûzés, hogy akusztikai szempontból felvegye a versenyt a világ vezetô koncerttermeivel. Ezért kérték fel az akusztikai tervezésre a kiváló nemzetközi referenciákkal rendelkezô amerikai Artec céget s annak vezetôjét, Russell Johnsont. Az új budapesti koncertterem jellegzetes shoebox (azaz cipôsdoboz ) formája a kulturális tömb egészének építészeti karakterét meghatározza. A terem befogadóképessége 1700 fô, de szükség esetén még további 190 pódiumülést is ki lehet alakítani. Az akusztika egyébként mûfajtól és elôadói apparátustól függôen szabadon változtatható: ezt szolgálja a nézôtér fölé benyúló hatalmas hangvetô ernyô, amely emelkedni, süllyedni és forogni is tud, sôt lámpákat, mikrofonrendszert, hangszórótömböket is ki lehet engedni belôle. Ugyancsak a változtatható akusztikát szolgálják a pódium és az oldalfalak mentén elhelyezkedô zengôkamrák, valamint Jovánovics György színes térplasztikái, melyek nemcsak autonóm mûalkotások, hanem a kifogástalan hangminôséghez is hozzájárulnak. A koncertterem orgonája a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra és a német Mühleisen cég közös munkája várhatóan az év végére készül el. A hangversenyterem elôzetes programjából kiderül, hogy már tavasszal olyan

kultura2005.1. 01/03/2005 9:28 Page 12 12 13 világhírû mûvészek koncerteznek itt, mint Pierre Boulez, Daniel Barenboim és a Chicagói Szimfonikusok vagy a Buena Vista Social Club zenészei. A Mûvészetek Palotájának keleti szárnyában található a 452 férôhelyes, korszerû technikával felszerelt Fesztivál Színház, amely sajátos akusztikai kialakítása révén prózai elôadások, komolyzenei hangversenyek, kamaraoperák, dzsessz- és world music-koncertek, táncszínházi produkciók, unplugged-elôadások befogadására is alkalmas. A Duna-partra nézô szárnyban helyezik el a Ludwig Múzeum kiállítótereit, amelyekhez interaktív bemutatótermek, elôadó- és rendezvénytermek kapcsolódnak. Az épületkomplexum üzemeltetését és a programok koordinációját a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által létrehozott Mûvészetek Palotája Kft. végzi, de a beköltözô intézmények vagyis a Nemzeti Filharmonikusok, a Nemzeti Táncszínház és a Ludwig Múzeum teljes szervezeti és szakmai önállóságot élveznek. Európa új kulturális fellegvára, a Mûvészetek Palotája a január óta tartó próbaüzem után hivatalosan március 14-én nyílik meg. http://www.muveszetekpalotaja.hu

kultura2005.1. 01/03/2005 9:28 Page 14 Az, mint a többi. A dolgozni csak pontosan, szépen negyven éven át megkurtított töredéke. Aki akarta, tudhatta, hogyan is, mirôl is van szó igazából. Így lett József Attila néhány nemzedék összekacsintása, szemvillanása, fejbólintása. Hobó és barátai, az egykori Merlin Kommandó: Galkó, Jordán, Márta Pista, Sebô, már több mint húsz éve nekigyürkôztek, hogy megbirkózzanak azzal a szellemi örökséggel, amit sajátjuknak éreztek, és úgy vélték, megosztani kötelességük. Egyenként is nekiláttak. Galkó nonstop felolvasása kezdte, Jordán fülbe suttogott versgyónása folytatta, Hobó elsô üvöltés-józsef Attilája követte. Mindegyikôjüknek van szava, van hangja József Attilához. Olyan, amelyben láthatóan jól érzi magát a költô, mert az értelemig jut, és tovább. Ahová szokott. 14 Bumm 15 Hobó új József Attila-estje a Kárpát-medencében Sándor Erzsi írása Azért van puska a színpadon, hogy elsüljön. Ôsi színházi szabály. A nézô, amint megpillantja, azt várja: mikor dördül. Vidnyánszky Attila sem gondolja ezt másképp. A nézôket egy kötélen lógó kô várja a színpadon. Nincs mese. A kô le fog zuhanni. Hogy mit temet majd maga alá, azt kell csak kivárni. Ej, mi a kô, viccelôdik a tréfás kedvû nézô, és titokban azt reméli, hogy nem Hobó utolsó József Attila-estjére érkezett. Egy ideig még eljátszik a gondolattal, hogy a kötélen lógó kô talán csak egy színpadnyi harang nyelve, a kô sem más, mint a világ sírköve, aztán jobban körülnéz, és elkenôdik a száján a többi ötlet. A kô bele fog zuhanni a homokozóba, amely pont alatta terül el, apró ólomkatonákkal zsúfolva, mint kisfiús gyermekkora legszebb álmaiban. A kô szét fogja zúzni a kicsiny sereget, szerterepülnek majd a katonák, mint a gyerekkori emlékek, kíméletlenül. Emlékek, kicsi ólomkatonák. Minden stimmel. A József Attila-i hívószavak turistajelzésként vezetik végig a nézôket a másfél órán. Az ólomkatonákról a játék, a játékról a játszani is engedd idézôdik elô. A minden arányosan hozzám soha el nem ért, örökké vágyott világa. Ahol van kis ház, kis kocsi, kis eke, kis búza. Hobó biztosra mehet. Mire bejön a színpadra, a nézôk már tudják, hová érkezik. Még azok is, akik nem bennfentes József Attila-értôk, és nem kérkednek minduntalan idézetekkel. A közoktatás atombiztosan bedörgölt mindenkinek néhány kitörölhetetlen verssor-foltot József Attilából. Ezek most, hirtelen színt kapva, elôtolakodnak. Pedig József Attila újból és újból kifog a tanrendeken és az aktuális kurzusokon. Hol kommunistának gyanús, hol proletárnak, hol polgárnak. Ám a verssorait évszámra még azok is magukra húzzák, akikkel biztosan nem árult volna egy szellemi gyékényen. Amit szívedbe rejtesz hirdette pár éve a plakát. Noha a hirtelen elôrángatott verssor itt egészen másról szólt, mint eredetileg, ám azt el kellett ismerniük, hogy tagadhatatlanul jó sor.

kultura2005.1. 01/03/2005 9:29 Page 16 A kô persze lezuhan. Nagyjából akkor, amikor arról lenne szó, hogy édes Hazám, fogadj szivedbe. Ez Vidnyánszky Attila beregszászi rendezô hozzáadott értéke a már meglévô József Attila-mítosz-kincshez. Mostantól mindenki szíveskedik ezt is belehallani. A kôzuhanást, a szerteröpülô ólomkatonákat és a beregszászi üzenetet: hadd legyek hûséges fiad! Bumm. Hobó pedig a kövön ülve elmondja, mennyire kész a leltár, és a fölébe lógó kötélnek is helye kerül. Itt lenne a vége, de ez csak az út eleje. Hobó tanár úr, mint színházi népmûvelô, lenyomja az egész Kárpát-medencét József Attilával. Legfôbb ideje. Hobó most talán szelídebb, mint régen, és ettôl fájdalmasabb. Ahogy lehagyta korban József Attilát, úgy lett egyre rezignáltabb és rendezettebb. Ettôl a versek karcosabbak, fájóbbak, mint valaha. De az indulata nem változott. Az a régi. Ami konzerválta ôt, és megtartotta az elmúlt évtizedekben. Ezért, hogy Hobó most fölindult, mint testvéri tank, és szertedübörgi József Attilát a Kárpát-medencén. Nem maradhat ki senki. Úgy, ahogyan azt egyszer, a múlt század közepén, a legnagyobb magyar költô elképzelte. http://www.emlekev.hu 16 Bizonyos értelemben kasztrálás 17 Bartis Attila az adoptálás nehézségeirôl és egyéb tanulságokról Király Levente interjúja A nyugalom regény egy anyáról, aki egykor ünnepelt, imádói által bálványozott, irigyei által megvetett és gyûlölt színésznô volt, ma viszont szorong, retteg. Tizenöt éve a lábát sem teszi ki a lakásból, és árgus szemekkel figyeli íróvá lett fia minden mozdulatát, aki kettejük gyûlölet és szenvedély szôtte hálójában vergôdik. A Márai-díjas Bartis Attila Anyám, Kleopátra címmel írt regényébôl darabot, melyet 2003-ban mutattak be a Nemzeti Színházban Udvaros Dorottya fôszereplésével. A könyv megírása közben gondoltál-e arra, hogy ebbôl bizony dráma lesz? Igen, gondoltam rá. Aztán, amikor kaptam egy felkérést a Nemzeti Színháztól, hogy írjak nekik darabot, akkor már tudtam is. Ha nincs a regény, pontosabban, ha már a regény írása közben nem merül fel a darab lehetôsége, akkor valószínûleg nem mertem volna igent mondani a Nemzetinek. Könnyen ment az átírás? Hát nem. Mondhatni, egy-két határidôs tárcát leszámítva semmivel nem kínlódtam még úgy, mint ezzel a darabbal. Többek közt azért, mert egészen más darabot írni, mint egy saját szöveget színpadra adaptálni. És bár a történet szintjén is sok különbség van A nyugalom meg az Anyám, Kleopátra között, mégiscsak adaptáció. Ami bizonyos értelemben bátran kasztrálásnak nevezhetô. Tehát az ember elôbb kasztrálja a saját szövegét, aztán megpróbálja újra nemzôképessé tenni. Ez még akkor is rizikós mûtét, ha nem önmagadon végzed. Kaptál megfelelô anyagi, szakmai támogatást, ami miatt megérte a kaland? Örkény-ösztöndíjban részesültem, ami miatt a mai napig lelkiismeret-furdalásom van. Egyszerûen annyi történt, hogy volt egy futó pillanat, amikor úgy nézett ki, mégse lesz a Nemzetibôl semmi. Ekkor már dolgoztam a darabon, és úgy döntöttem, megpályázom az

kultura2005.1. 01/03/2005 9:29 Page 18 Örkény István drámaírói ösztöndíjat. A postás egyszer csak hozta az örömhírt, hogy megkaptam az Örkényt. Másnap meg hozta a szerzôdést a Nemzetibôl. Nos, a kettô ugyan nem zárja ki egymást, mégis morális válságba kerültem, mert akkor én most két bôrt fogok lenyúzni errôl a darabról, ami ráadásul már egy regény lenyúzott bôre. Aztán ránéztem a két gyerekemre meg a havi számlákra, és eszembe jutott, hogy majd egészen biztosan fogok írni olyan darabot is, amiért nem kapok egy fillért sem. Ezt nevezik önfelmentésnek. Azzal viszont csínján bánnék, hogy miért érte meg, vagy miért nem. Természetesen nekem is ki kell fizetnem a számlákat, ugyanúgy, mint bárkinek, de csakis ezért még soha nem írt le az ember egyetlen sort sem. Az írás többek közt abban különbözik a becsületes munkáktól, hogy az ember akkor is elvégzi, ha történetesen éhen döglik. Garas Dezsô hogyan lett a rendezôd? Úgy, hogy beleszerelmesedett a regénybe, és azt mondta Schwajda Györgynek, írasson belôle darabot, mert ô szeretné megrendezni. Amire Schwajda azt mondta, hogy elkésett, mert már írom. nak kevés, ha az ember úgy érzi, mérföldekre jutott attól, ahová indult, s ahová egy regény írása során egyszer már sikerült eljutnia. Dolgozol új színházi produkción? Úgy alakult, hogy igen. A szolnoki Szigligeti Színháznak írok darabot, bár egy ideig azt hittem, a közeljövôben nagy ívben el fogom kerülni a színházakat. Szóval ez méltó példája az írói következetlenségnek vagy az írás öntörvényûségének, különösen ha e pillanatban már azt sem merem kizárni, hogy ez a darab lesz a következô regény magja. Mert most nagyon úgy tûnik. 18 19 Úgy hallottam, sokat voltál bent a próbákon. Miért? Azért, mert bizonyos értelemben már a darab is közmunka termékének nevezhetô. Szinte az elsô percektôl kezdve együtt gondolkoztunk, dolgoztunk Garassal a darabon. És valahogy az lett volna a természetellenes, ha ez a közös munka csak azért ér véget, mert elkezdôdtek a próbák. A folyamatos jelenlétem különben sokkal békésebb volt, mint azt sokan megjósolták, valószínûleg azért, mert ahogy az írás során Garas se próbált meg erôszakot tenni rajtam, úgy a próbák során én sem áltattam magam azzal, hogy színházi ember lettem csak azért, mert ott ülök naponta a Nemzetiben. A leghevesebb emberek is igen békésen megférnek egy asztalnál, ha képesek tiszteletben tartani bizonyos határokat, és nem kérdôjelezik meg a másik jóhiszemûségét. A bemutató után, menet közben is tovább alakult a darab. Jó irányba? Minden elôadás alakul, változik, mondhatni: érik a bemutató után. A Kleopátra esetében ez viszont még a szokásosnál is látványosabb volt. Például Hujber Feri elment Angliába, és Fekete Ernô vette át a fôszerepet. Ami gyökeresen változtatta meg az egész elôadást. Mit csinálnál másképp? Semmit nem csinálnék másképp, hanem egyszerûen nem csinálnám. Szó nincs arról, hogy bármit is megbánt volna az ember, csupán az életben egyszer bôven elég volt saját regényt átírni színpadra. Más kérdés, hogy jó lett-e. Ha úgy érezném, hogy igen, akkor most illedelmesen azt mondanám, ezt nem az én tisztem megítélni. A közönség reakciói alapján mégis hogy érezted? Egy vagy két alkalmat leszámítva telt házzal játszották másfél évig, és januárban kezdôdnek a felújító próbák. Megesett, hogy az elsô élesebb mondat után valaki tüntetôleg kivonult, másvalaki pedig megnézte az összes eddigi elôadást. Mindez viszont vigasz-

kultura2005.1. 01/03/2005 9:29 Page 20 20 Csodálatos Thália Szabó István filmrôl, történelemrôl, hazáról és prófétaságról Orosz Dénes írása megoldásában alig segít a férje, a beérkezett színidirektor, Michael Gosselyn akit Jeremy Irons játszik felülmúlhatatlan eleganciával. Ebbe az érzelmi állóvízbe trappol bele az ifjú rajongó (Shaun Evans), aki ártatlannak tûnik, holott maga a megtestesült ravaszság. Júlia felülemelkedéséig, a megkönnyebbülést hozó legurított sörig sok minden megesik. A történet bizonyára sokaknak ismerôs, hiszen Somerset Maugham Színház címû regénye a Csodálatos Júlia alapja. A regény már mást is megihletett, a Csodálatos vagy, Júlia! címû filmnek egykor Charles Boyer és Lili Palmer voltak a fôszereplôi. Ebben az értelemben az adaptáció adaptációját láthatjuk vagyis a régi változat remake-jét. Hogy mi fogta meg Szabót a történetben? Tetszett a forgatókönyv, de kétségeim voltak. Hiszen eddig én a közép-európai történelemben sodródó és az ideológiák által 21 Hazánk jelenleg tagadhatatlanul legexportképesebb filmrendezôje Szabó István. Ehhez a címhez szükségeltetett négy Oscar-jelölés, egy elnyert Oscar-díj, valamint megannyi felejthetetlen film. Lírai alkat, ami már vizsgafilmjein (Te, Koncert) is érzôdött. A pályakezdés ifjonti lendületét (Álmodozások kora) hamar felváltotta a szakmai profizmus, ami szerencsére továbbra is csillapíthatatlan szenvedéllyel párosult (Szerelmesfilm,Bizalom). A Mephistóval (Oscar-díj, 1981) kitárult számára a világ: koprodukcióban készítette a Redl ezredest, a Hanussent, valamint az Édes Emma, drága Böbét. Glenn Close elragadtatással beszélt a vele való munkáról (Találkozás Vénusszal), Ralph Fiennes örök barátjának nevezte (A napfény íze), Stellan Skaarsgard a XX. század egyik legjelentôsebb filmalkotásaként aposztrofálta a Mephistót. Hogy milyen film tulajdonképp a Csodálatos Júlia, azt legjobban maga Szabó István fogalmazta meg. Olyan mozi, amely a maszkokkal élô ember szólótörténetét a harcot a színpadon maradásért csokoládéba csomagolja. Hát nézzük, mi teszi különlegessé ezt az édességet. Ezúttal is világsztárok szerepelnek az Oscar-díjas rendezô filmjében. Szabó István most elôször készített komédiát, bár ô nem így nevezi a végeredményt. Ez nem vígjáték. Inkább vidám, optimista filmnek mondanám. Tartózkodik attól, hogy mûvét valamilyen skatulyába gyömöszölje, de tény: a Csodálatos Júlia Szabó eddigi legkönnyedebb filmje. De mi lehet a története egy mozinak, ami vidám, de nem vígjáték, mély, de nem komolykodó, felszabadult, mégis bölcs? Egy díváról, egy igazi, nagybetûs DÍVÁRÓL szól, Julia Lambertrôl, aki a harmincas évek Londonjának legünnepeltebb, legelismertebb színpadi csillaga. Csakhogy a legszikrázóbb szépség is elfonnyad idôvel ezt hívják úgy: öregedés. Julia szeme körül szaporodnak a szarkalábak, és szakmájában, magánéletében is elbizonytalanodik. Az alakításáért Oscar-díjra jelölt Annette Beninget idézve: Julia úgy érzi, a világa napról napra egyre jobban beszûkül, ô pedig kezd kifogyni az üzemanyagból. Már alig maradt energiája, amivel továbbmehetne. Ezt az inspiráló hajtóerôt szeretné újra megtalálni. Gondjai

kultura2005.1. 01/03/2005 9:29 Page 22 tönkretett emberek sorsát mutattam meg. Hogy is tudnék könynyed filmet forgatni? Most elôször kaptam olyan anyagot, amivel»csupán«az volt a dolgom, hogy megrendezzem. Ebbôl a szempontból elsôfilmes direktor vagyok. Szabó tehát nem saját történetét vitte vászonra, és a pénzért sem kellett egyetlen magyar szervezetnél sem kuncsorogni, hiszen teljes egészében külföldi tôkébôl gazdálkodott. És hogy miért nem készít tisztán magyar filmet? Ahová engem nem hívnak, oda nem megyek a válasz, sajnos, ilyen egyszerû. Robert Lantos, a magyar származású kanadai filmember évek 22 23 óta állandó producere Szabónak. Ô hozta tetô alá a produkciót angol magyar kanadai összefogásban. Koltai Lajos hosszabb ideje pontosan negyed évszázada elválaszthatatlan alkotótársa a rendezônek. A kezdetek óta minden vállalásomat attól teszem függôvé, hogy a felkérés esetleg nem akadályozza-e az Istvánnal való közös munkát. Együtt gondolkodunk, mind a ketten azonos szemszögbôl látjuk a világot, és ennek megfelelôen készítjük a filmjeinket is. Ha a Sorstalanság megadja is számomra a lehetôséget, hogy rendezhetek még az életben, István filmjeinek továbbra is a részese szeretnék lenni. Szabó nem elôször készített filmet a színjátékról. Noha a Találkozás Vénusszal stílusában közelebb áll a Csodálatos Júliához, a rendezô mégis a Mephistóval talál több párhuzamot. Mindkét film ugyanazokban az években játszódik. Mindkét történet színészekrôl, a színház világáról szól. A Csodálatos Júlia

kultura2005.1. 01/03/2005 9:29 Page 24 hôsének ugyanaz a célja, mint a Mephistóénak, vagyis hogy elcsábítsa a közönséget, és biztosítsa pozícióját a színpadon. Az egyetlen különbség a két ember között, hogy ki hol született. Hendrik Höfgen Németországban látott napvilágot. Ezért neki Hitler rendszerével kell kapcsolatban lennie. Julia Londonban született, az ô gondja, hogy legyen-e szeretôje. Hogy mekkora a különbség Szabó István új filmje és régi alkotásai között? Egy biztos: nagyobb, mint amekkora a komédia és a vidám, optimista film között. 24 Összjáték felsôfokon 25 Schell Judit és Csányi Sándor a közös filmekrôl és a közönségfilmekrôl Rénes Judit interjúja Tehetségüket egyebek közt Jászai-, Súgó Csiga-, filmkritikusi díjjal ismerte el a szakma és a közönség. Más alkatúak, mégis sok bennük a közös vonás: szuverenitás, humor, sokoldalúság. Schell Judit és Csányi Sándor bebizonyították, hogy megalkuvás nélkül is lehet valaki Magyarországon sikeres fiatal színész. Mindketten erôs szálakkal kötôdnek a Radnóti Színházhoz, az utóbbi idôben pedig több filmben játszottak együtt a Somlói galuskától kezdve a Terézanyun át a Csak szex és semmi másig. Korábban is volt alkalom a közös munkára? Sch. J.: A Meskó Zsolt rendezte Somlói galuska forgatásán találkoztunk elôször, amikor Sanyi még nem volt a Radnóti társulatának tagja. Életszerû, humoros, csupa báj alkotás, a Belleville-i randevú Francia rémes címû animációs film kísérô filmjeként játsszák. Remélem, ez is segít feleleveníteni azt a hagyományt, hogy a nagyjátékfilmek elôtt bemutassanak egy-egy rövidfilmet. Cs. S.: Noha mindketten a Radnótiban játszottunk, csak a Három nôvérben volt egy közös villanásunk a színpadon. A Terézanyuban három másodpercig szerepeltünk egy jelenetben, Hámori Gabi társaságában. A kulisszák mögött viszont sokat beszélgettünk, hamar kialakult az emberi és a szakmai összhang. Jó barátok lettünk, akik örömmel dolgoznának együtt még többet. A sok drámai alakítás után hogyan viszonyulnak a könnyedebb szerepekhez? Cs. S.: Szeretem a közönségfilmeket, ez a természetes közegem. A Terézanyuban öltönyös csábítót alakítok, egy kedvesnek és megbízhatónak tûnô figurát, akirôl hamar kiderül, hogy a látszat dacára egyáltalán nem szereti a lányt. Goda Krisztina Csak szex és semmi más címû filmjében egy jellemileg elbaltázott, önimádó színész bôrébe kell bújnom, aki a dramaturg lányt tartja szakmai kerékkötôjének. A cselekménynek van egy szerelmi szála is. A forgatás augusztus elejétôl a végéig tartott volna, de közben elapad-

kultura2005.1. 01/03/2005 9:29 Page 26 26 tak az anyagi források. El kellett halasztani a felvételeket, amit sajnálok, mert a stábon belül nagyon jó összhang alakult ki, és szívesen eljátszottam volna Judit oldalán a figurát. Remélhetôleg jövôre folytatódik a történet. Sch. J.: Valóban kár a csúszásért, hiszen igazán jó könyvrôl van szó. Három éve olvastam elôször, amikor a Terézanyu címû regény még nem jelent meg. Szintén egy egyedülálló nôrôl szól, akinek nem az a célja, hogy férfit találjon, ugyanis kitölti az életét a szakmája. Ô mindenáron gyereket akar szülni, mert úgy érzi, ütött az óra. Az önhitt színésszel való találkozása azonban gyökeresen megváltoztatja mindkettejük életét. A Terézanyuban a fôszereplô barátnôjének annyiban kevésbé hálás szerepét alakítottam, hogy a lánynak nincs saját története, inkább másoknak tart tükröt. Ettôl függetlenül nagyon élveztem a forgatás és a stáb hangulatát. 27 Az igényes és népszerû mozira mostanában a Kontroll a legjobb példa, amely külföldön is több díjat söpört be. Cs. S.: Mesébe illô módon, három év alatt jött rá össze a pénz, mintha idôrôl idôre jó tündér került volna a film közelébe. A rendezô az I love Budapestben látott, amiben teljesen más karaktert alakítottam. A munka során hamar szoros barátságba keveredtünk. Utolsó pillanatban kaptam meg Bulcsú, a metróellenôr szerepét, egy héttel a forgatás kezdete elôtt, amikor az addigi jelöltrôl kiderült, hogy nincs megfelelô állapotban a játékhoz. Fura érzés, hogy a film után egyre többen ismernek fel az utcán. Hoznak például buszjegyeket, hogy írjam ôket alá. Tulajdonképpen hízeleg az ember hiúságának, és a színész, aki azt állítja, hogy az ilyesmi nem esik jól neki, nem mond igazat. A siker annak is köszönhetô, hogy a hazai filmgyártásban megtörtént a generációs rendszerváltás, elkezdôdött egy új trend. Antal Nimród, Török Ferenc, Mundruczó Kornél és a társaik más látásmóddal forgatnak. Amerikai és európai minták hatására megváltozott a felvétel, a vágás ritmusa. A költségvetés persze jóval alacsonyabb, mint a külföldi mozik esetében, de egyre kevésbé érezhetô színvonalbeli különbség, és a közönség újra felfedezi a magyar filmeket. Fokozott várakozás elôzi meg a Nobel-díjas regénybôl készült Sorstalanság bemutatóját. Milyen élményt jelentett a produkcióban való részvétel?

kultura2005.1. 01/03/2005 9:29 Page 28 28 Sch. J.: A könyv eleve más világot ábrázol, mint amihez hozzászoktam. Ráadásul régi álmom valósult meg ezzel a felkéréssel. Mindig arról ábrándoztam, hogy egyszer felhív egy neves filmrendezô, és engem kér fel egy szerepre. Mostanában nem ez a dolgok menete, hanem castingokon és próbafelvételeken dôl el, hogy az ember bekerülhet-e egy magyar nagyjátékfilmbe. Ezúttal nem így történt. Koltai Lajos személyesen telefonált. Elmondta, hogy látott a Három nôvér egyik elôadásán, ennek alapján szeretne felkérni a Sorstalanság egyik szerepére, és befáradnék-e hozzá egy beszélgetésre, hogy jobban megismerjük egymást. Maga a szerep sajnos nem túl nagy, összesen hat napot forgattam. Nagyon szerettem a munkát, öröm volt ezekkel az értékes emberekkel, köztük Bán Jánossal együtt dolgozni. Ilyen hangulatban még nem forgattam filmet, pedig a korábbiakra, Sára Juli, Jancsó Miklós mozijaira is szívesen emlékszem vissza. Egy alkalommal Tiplity! 29 különös büszkeség töltött el. A vacsorajelenetnél, amikor a család elbúcsúzik a papától, csupa olyan ülte körül az asztalt, akiken gyerekkoromban felnôttem. Ott volt Benedek Miklós, Haumann Péter, Molnár Piroska és sokan mások. A forgatási szünetekben nem álltunk fel, hanem bent maradtunk a mûteremben. Történeteket meséltünk, beszélgettünk, mintha vendégségben gyûlt volna össze az egész rokonság. Ezért is izgatottan várom a film fogadtatását. Kevés magyar színész akad, aki fiatalon lett szakmailag elismert és a közönség kedvence, ráadásul mindezt önreklámozás nélkül érte el. Mi a siker titka? Sch. J.: Mindketten következetesen ragaszkodtunk egy irányhoz, és nem kezdtünk el céltalanul, összevissza kapkodni. Ha az ember hûséges marad ugyanazokhoz az értékekhez, a dolgok idôvel óhatatlanul kiforrják magukat, és minden a helyére kerül. Emellett sok szerencse is kell hozzá. Akkor tehát kerek a világ? Sch. J.: Abszolút. Álomszerepem sem volt soha, mégis sorban kaptam olyanokat, amelyek mérföldkövet jelentettek a pályámon. Nem akarok semmit sürgetni vagy késleltetni. Itt és most tökéletesen jól vagyok. Cs. S.: Korábban mindig valami másra vágytam, mint ami éppen volt. Az iskolában arra, hadd dolgozhassak, hadd legyek végre színész és így tovább. Most nem szeretném, ha öt évvel késôbb lenne. Ebben a pillanatban kerek a világ. Egy valóban színes film Szél Felícia szösszenete Világ végén játszódó történet. Négyszemélyes kamaradarab. Igazi film-színház. Depressziós tehetség. Elbizonytalanodás, alsógatyaság, kádban töltött csönd. Várakozó feleség. Kínjában kinevetés. Fekete-fehér hadiállapot. Sakk-matt. Pont. Te jössz. Tudom. Már csak három parasztod maradt. Látom. Ebubelee Kelekótya, kujtorgó testvér. Hiába kajtatás. Aztán egyszer csak! Tamara jô. Rövid szoknya, hosszú láb, magas sarok. Hirtelen féltékenység, hiúság, bizalmatlanság, szívszerelmi keserûség, bolondos boldog vég. Lu murke ka budu. A bôbeszédû jószágok folytonos megjegyzései. A fehér ló, a zöld birka, a sárga szamár és a lila kakas állati halandzsája. Tiplity! A kint és a bent felcserélôdése, keveredése. Táj a szobában. Kerek, vízszintes és nagyon hosszú képkeret-ablakok. Vályúvízesés. Gyeptéglaszônyeg. Általános színkavalkád és tarkabarkaság. Filmszemlei különdíj. Rendkívüli ázsiai sikerek. Európai uniós támogatás.

kultura2005.1. 01/03/2005 9:29 Page 30 31

kultura2005.1. 01/03/2005 9:29 Page 32 Ez mind a Tamara. Hajdú Szabolcs rendezô, Szaladják Taikyo István operatôr és Esztán Mónika látványtervezô és színészek Szabó Domokos, Nyitrai Illés, Török-Illyés Orsolya és Kovács Ágnes Anna örömmunkája nekünk. Hogy megtudjuk: Az ember azért boldogtalan, mert nem tudja, hogy boldog. http://www.tamarafilm.com 32 33

kultura2005.1. 01/03/2005 9:29 Page 34 34 A krimikirálynô újra divatban A gatha Christie mûvei az IBS Színpadon Tudja, ki a gyilkos? Biztos?! Olyan típus, aki szereti egy krimi közben világgá kürtölni: tudom, ki a gyilkos? Nos, a Hajmeresztô fodrászszalon életébe csöppenve, korántsem lehet biztos, valóban az gyilkolta meg a híres zongoramûvészt, akire az elsô pillanatban (vagy épp az utolsóban) voksolt. Paul Portner darabja amolyan másodvonalbeli krimi. Lenne. Ha a svájci szerzô darabjából egy amerikai színész nem csinált volna interaktív társasjátékot. Így a Hajmeresztôre jegyet váltók mégsem átlagos színházi élményre fizetnek be. Igaz, nem valamelyik Christie-hôs, Hercule Poirot vagy Miss Marple segítségére kell sietnie a közönségnek, de nyomozni Rosetti felügyelôvel is jó. Orosz Anett írása 115 évvel ezelôtt, egy szeptemberi napon, Devonshire grófságban született Agatha Mary Clarissa Miller. Majd egy januári napon távozott a földi létbôl, 1976-ban. Nem akart mást könyveivel, csak szórakoztatni nyilatkozta egyszer. Nos, itt maradt utána egy életmû, benne 15 színmû, 76 regény és 158 elbeszélés. És a név, amelyet szinte mindenki ismer: Agatha Christie. A megannyi mû között van egy darab, amely 1952 óta folyamatosan színpadon van. Egy novella (Három vak egér), amelybôl elôbb rádiójáték 1947-ben, Mária anyakirályné nyolcvanadik születésnapjára, majd karácsonyi ajándékként egy színmû, egy jó nevû színházi szakember meglepetése lett, s amely már a Christie-mûvek legjét tartja: Az egérfogó. Amelybôl csak akkor forgathatnak filmet, ha már legalább hat hónapja nem játsszák Londonban. De játsszák, sôt Budapesten is látható, az IBS Színpadon. Sôt, hogy ez a darab ne induljon hendikeppel (hogy már mindenki tudja, ki a gyilkos, amikor elfoglalja nézôtéri helyét), az alapmû, a Három vak egér magyarul elôször tavaly decemberben jelent meg. S a tavalyi évben a Christie-mûvek gondozója, az Európa Kiadó nemcsak ezzel az újabb mûvel bôvítette a repertoárját, hanem egy nagyszabású krimikalauzt is piacra dobott, amely Hadnagy Róbert és Molnár Gabriella Christie iránti rajongásának túlburjánzásából született. Tehát miközben a magyar kalauz mellett egy külföldi is napvilágot látott, nem vagyunk híján színházi elôadásoknak sem. Úgy tûnik a Christie-láz újra áldozatokat szed. A Földessy Margit rendezte budapesti elôadásra is illik, amit egyszer maga a szerzô nyilatkozott: bizonyára korosztályra és ízlésre való tekintet nélkül, majd minden ember számára tartogat valamit. Van, aki a nevek Szabó Gyula vagy Pásztor Erzsi miatt vált rá jegyet, van, akinek elege van a borzongásból, és inkább a kis szürke sejtecskéket teszi próbára, ahogy azt Poirot is teszi Christie más mûveiben. És mivel rengeteg fiatal játszik a darabban, ezért minden bizonnyal vannak, akik a barátaikat mennek el megnézni, arról nem is beszélve, hogy a játéktér egy más napszakban komoly egyetemi elôadások helyszíne, hiszen az International Business School épületében van maga az IBS Színpad. S ha nem lenne elég a legsikeresebb, a legtovább játszott, a legtöbb formában hozzáférhetô és a Christie unokának talán legjövedelmezôbb darab, akkor ott a mûsoron tartott másik klasszikus, A vád tanúja. S higgyék el, megéri még egy estét a krimikirálynô társaságában tölteni, hiszen nem véletlenül tartják kritikusai egyik kivételes alkotásának ezt a novellát, amelybôl késôbb a színpadi változatot is maga a szerzô írta. Arról nem is beszélve, hogy még a novellát ismerôk is meglepôdhetnek (feltéve, ha a film kimaradt az életükbôl), mert ott is érvényesül az a bizonyos dupla csavar Nosztalgiázók, krimifalók, Christie-rajongók és a többiek, akik csak egy kellemes, szórakoztató estét szeretnének, irány az IBS Színpad! Izguljanak Leonard Stephen Vole-ért vagy a Monkswell vendégfogadó lakóiért, a bûnügyek megoldásában ezúttal nem segít sem Poirot, sem Miss Marple, de az izgalom nem marad el A Földessy Margit Színjáték Stúdió elôadása az IBS-en színházba oltott játék, a színlap szerint egész pontosan: bûnügyi társasjáték két részben. Már az elsô felvonásban felgyulladnak a nézôteret megvilágító lámpák, és a felügyelô arra kér, hogy mikor újrajátsszák a fodrászszalon vendégei a nap eseményeit, mi bátran szóljunk, ha valaki ettôl eltérne. És ezt követôen szinte nincs megállás, részesei vagyunk a színpadon zajló eseményeknek, sôt még az ítéletben is szerepünk van. De vajon miután legördül a függöny, valóban nyugodtan távozunk? Biztosan az követte el a gyilkosságot, akit mi, nézôk bûnösnek találtunk? A másnapi elôadáson, egy más közönséggel vajon újra ô lesz a leggyanúsabb? És tényleg, vajon ki a gyilkos? Tony, a szalon tulajdonosa, vagy Barbara, a fodrászlány, netán Mrs. Schubert (Schubert cica), talán mégis a mûkereskedô Mr. Lawrence a leggyanúsabb? Rosetti felügyelônek számít az ön véleménye is! És ki tudja, talán máskor, egy más közönséggel pont neki szavaznak majd ártatlanságot. 35

kultura2005.1. 01/03/2005 9:30 Page 36 36 25 éves a Gyôri Balett Az egész egy mesebeli történet. 1978-ban a mi balettintézeti évfolyamunk együtt szeretett volna maradni, hiszen kilenc éven keresztül reggeltôl estig együtt küzdöttünk. Lôrincz György mesterünk a táncon túl új szellemiséget is tanított nekünk. Ô hozta be az Operaházba Béjart-t, ami óriási áttörés volt, és amikor megláttuk, azt mondtuk, hogy mi ilyet szeretnénk táncolni. Ott ismertük meg Markó Ivánt, és felkértük, hogy legyen a vezetônk. Megnyertünk magunknak mindenkit ahhoz, hogy leköltözhessünk az akkor elkészülô gyôri Kisfaludy Színházba. 1979. november 1-jén az elsô bemutatóval megszületett a Gyôri Balett. Külföldön úgy néztek ránk, mint a vasfüggöny mögül jövô keleteurópai csodára Kiss János igazgató

kultura2005.1. 01/03/2005 9:30 Page 38 38 39