2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervrıl I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a mőszakiinfrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlıdésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megırzésére, illetve erıforrások védelmére. A regionális tervezés Magyarországon hosszú és gazdag múltra tekint vissza. A jelentıs elızmények ellenére elmondható, hogy Magyarországon még nem készült olyan országos léptékő területrendezési terv, amely a térségi szerkezet meghatározásának és a területfelhasználás szabályozásának igényével lép fel és amelynek jóváhagyása parlamenti szinten történik. Az Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT) elkészítésérıl a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tft.) rendelkezett. A törvény 7. -ának a) pontja szerint, a kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében elıkészíti és az Országgyőlés elé terjeszti az országos és a kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési terveket és azok önkormányzatokra is kötelezı elemeit. Az OTrT készítését idıszerővé teszi, hogy a társadalmi, gazdasági rendszerváltozásnak a területi fejlıdést és az országos léptékő területhasználatot már konkrét módon is befolyásoló következményei vannak. Ilyen az országos térszerkezeti súlypontok és erıvonalak eltolódása, a határ menti térségek helyzetének átalakulása, és a szuburbanizálódási-agglomerálódási folyamat felgyorsulása, azaz olyan területi változások, amelyek országos szintő rendezést sürgetnek. Felgyorsult az országos jelentıségő, illetve az országos térségi szerkezetet meghatározó infrastruktúra-hálózat fejlesztése, egyre jelentısebbekké váltak az ország nemzetközi térszerkezeti kapcsolatai és ezek további változásokat generálnak. A területrendezés eszközeit is fel kell használni ahhoz, hogy az infrastruktúra-hálózat új elemei és a rendszer egésze összhangban legyenek a területi-környezeti kritériumokkal, és a területi fejlıdést a lehetı legnagyobb mértékben szolgálják. Az OTrT elkészítése és elfogadása azért is fontos, mert az irányadó, országos szintő keretek rögzítése elengedhetetlenül szükséges a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervek elkészítéséhez. Az OTrT lényeges feladata, hogy biztosítsa az ország bekapcsolódását az európai térszerkezetbe és elısegítse a nemzetközi elıírások érvényesítését. Kidolgozása ezért a környezetre, a természetre és a kulturális örökség védelmére, valamint a mőszaki infrastruktúrára vonatkozó legfontosabb nemzetközi kötelezettségek és egyezmények figyelembevételével történt. Ezek közül a térszerkezet alakítása szempontjából különös figyelmet érdemel az 1997. évi Helsinki Egyezmény, amely rögzíti a multimodális közlekedés nagy európai folyosóit, valamint az ESDP, azaz az Európai Területi Terv (European Spatial Development Perspective), amely az európai tervezési rendszerrel és az EU fejlesztési irányokkal való összehangolás terén ad támpontot. Az OTrT kidolgozása során hangsúlyos szerepet kaptak az ESDP olyan alapelvei, mint az információhoz és az infrastruktúra-hálózathoz való kiegyenlített hozzáférés elısegítése, a policentrikus településrendszer kialakulásának szorgalmazása, a természeti és kulturális örökség védelme. A területrendezési tervek a területfejlesztés társadalmi, gazdasági céljaival összehangolt, hierarchikusan egymásra épülı, mőszaki és ökológiai szempontok alapján elkészített tervek, amelyeknek alapvetı funkciója a térségi szerkezet meghatározása, és a térségi területhasználat szabályozása. Feladatuk nem a területfejlesztés céljainak, folyamatának, eszközeinek, ütemeinek meghatározása, hanem a fejlesztés, a fejlıdés térbeli, fizikai kereteinek, területi lehetıségeinek és korlátainak meghatározása, a természetes és épített környezet értékei védelmének biztosítása mellett. Országgyőlési, illetve megyei önkormányzati jóváhagyásuk révén legfontosabb elıírásaik jogszabályként fejtik ki hatásukat.
A területrendezési tervek között legjelentısebb az OTrT, amely az ország egészére határozza meg a léptéknek megfelelı mélységben a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövıképet és az annak elérését szolgáló szabályokat. Az országos szinten, illetve országos érdekbıl meghatározott irányelvek és szabályok megszabják a kiemelt térségek és megyék területrendezési terveinek, és így közvetve a települések rendezési terveinek és helyi építési elıírásainak mozgásterét is. Ez azt jelenti, hogy az országos terv olyan keretterv, amelynek elıírásai megfelelı szintő elfogadásukat és pontosításukat követıen döntıen az alacsonyabb szintő területrendezési, valamint a településrendezési terveken keresztül érvényesülnek. Az OTrT figyelembe vette az Országgyőlés 35/1998. (III. 20.) OGY határozatával elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott fejlesztési irányokat és területi célkitőzéseket, amelyek megegyeznek az ország távlati térszerkezete kialakításának alapvetı elveivel is. BH2006. 128. Bányatelek megállapítását az elfogadott általános és részletes rendezési terv oly módon is kizárhatja, hogy a vitatott területen más tevékenységet engedélyez (2003. évi XXVI. tv. 1. ). Fogalommeghatározások 2. E törvény alkalmazásában: 1. ártéri tájgazdálkodás: a természetesen mély fekvéső területeken az ártéri természeti adottságokat hasznosító gazdálkodási rendszer, amely a sajátságoknak megfelelı haszonvételt biztosít, 2. belterjes mezıgazdasági térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelyben elsısorban mezıgazdasági termelést folytatnak, ezen belül meghatározó a szántó vagy szılı, illetıleg gyümölcsös mővelési ágban nyilvántartott terület, 3. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe a mőszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védıterületük tartoznak, 4. erdıgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsısorban erdıterületek és az erdıfejlesztési tervben erdıtelepítésre szánt területek tartoznak, 5. hagyományosan vidéki települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsısorban a városi ranggal nem rendelkezı települések, illetve a 15 fı/ha-nál kisebb belterületi laksőrőségő települések települési területei tartoznak, 6. a kiemelt térség és a megye szerkezeti terve: a térségi területfelhasználás rendszerét, a településrendszer térbeli rendjét, a mőszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében meghatározó terv, 7. mezıgazdasági térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsısorban mezıgazdasági mővelés alatt álló területek tartoznak, 8. az ország szerkezeti terve: az ország térségi területfelhasználásának rendszerét, az országos mőszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, a fejlesztések mőszaki és ökológiai feltételeit, valamint a településrendszert meghatározó terv, 9. sík vidéki árapasztó tározó: olyan ideiglenes víztartásra szolgáló építmény, amely egyéb hasznosítása mellett az élet- és vagyonbiztonság megteremtésére szolgál, árvízvédelmi célú igénybevételére csak rendkívüli árvízi esemény esetén kerül sor, 10. települési terület: a beépítésre szánt területek közül a település belterületének és a belterülethez közvetlenül csatlakozó külterületi beépítésre szánt területeinek együttese, 11. települési térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsısorban települési területek tartoznak, 12. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv elıírásokat határoz meg, 13. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, sajátos jellemzıkkel rendelkezı területi egység, amelyben az e törvényben, illetve külön jogszabályokban meghatározott elıírásokat kell alkalmazni, 14. városias települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsısorban a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksőrőség jellemzıen 15 fı/ha fölötti,
15. vegyes területfelhasználású térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe többféle, de elsısorban erdıgazdálkodási és mezıgazdasági mővelés alatt álló területek tartoznak, 16. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsısorban a vízgazdálkodási területek tartoznak. A törvény rendelkezései szorosan kapcsolódnak a Tft. elıírásaihoz, a két törvény együttes alkalmazása érdekében szükséges a fogalmaik közötti összhang megteremtése. Két fogalom érdemel külön említést. A térségi övezet fogalomban a térségi jelzı különbözteti meg ezt az övezetet a településrendezési tervezésben használt, így már foglalt építési övezet és övezet fogalmaktól. A térségi övezet tehát egy övezettípust jelöl, amely alkalmazható a területrendezési tervekben, tehát országos, kiemelt térségi és megyei szinten egyaránt. A sík vidéki árapasztó tározó fogalmának bevezetését a Vásárhelyi Tervnek az OTrT-ben való figyelembevétele indokolja. II. Fejezet AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV 3. (1) Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. (2) Az Országos Területrendezési Terv a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény hatályát nem érinti. 4. (1) Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. (2) Az ország szerkezeti tervét a törvény M = 1:500 000 méretarányú 2. számú melléklete az országos övezetek határait a törvény M = 1:500 000 méretarányú 3. számú rajzi melléklete tartalmazza, az alábbiak szerint: a) 3/1. számú melléklet az országos ökológiai hálózat övezetérıl, b) 3/2. számú melléklet a kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetérıl, c) 3/3. számú melléklet a kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezetérıl, d) 3/4. számú melléklet a komplex tájrehabilitációt igénylı terület övezetérıl, e) 3/5. számú melléklet a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezetérıl, f) 3/6. számú melléklet a felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezetérıl. (3) Az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló külön jogszabályban meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni. (4) Az országos övezetek határait a kiemelt térség, illetve a megye területrendezési tervében pontosítani kell. (5) Adott térségre vonatkozóan az országos, kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok, illetıleg a térségi övezeti szabályok közül az 1. szerinti adottságok és értékek megırzése szempontjából szigorúbb elıírásokat kell alkalmazni. III. Fejezet AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Térségi területfelhasználási kategóriák 5. (1) Országos területfelhasználási kategóriák a következı, legalább 1000 ha területő térségek: a) erdıgazdálkodási térség, b) mezıgazdasági térség, c) vegyes területfelhasználású térség, d) vízgazdálkodási térség, e) települési térség, f) építmények által igénybe vett térség. (2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következı, legalább 50 ha területő térségek:
a) erdıgazdálkodási térség, b) belterjes mezıgazdasági térség, c) külterjes hasznosítású mezıgazdasági térség, d) vízgazdálkodási térség, e) városias települési térség, f) hagyományosan vidéki települési térség, g) építmények által igénybe vett térség. (3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben megjelöltektıl eltérı, egyedileg meghatározott területfelhasználási kategóriát is kijelölhet a térség elsıdleges funkciójának, illetve a kiemelés okának megfelelıen. A törvény a jellemzı területhasználat szempontjából hat különbözı országos területfelhasználási kategóriát és hét különbözı, a kiemelt térségek és megyék területrendezési tervében alkalmazható térségi területfelhasználási kategóriát állapít meg. Az egyes kategóriákba történı besorolás általános feltétele, hogy a kategória területének meghatározó részére a kategória elnevezése szerinti területfelhasználási jelleg legyen jellemzı. A kiemelt térségek területrendezési terve törvénnyel kerül elfogadásra, ezért, valamint a térség egyedi sajátosságaira való tekintettel e törvény megadja a lehetıséget új területfelhasználási kategóriák kialakítására. A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következı szabályokat kell alkalmazni: a) az erdıgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdıgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhetı ki; b) a mezıgazdasági térséget legalább 75%-ban belterjes vagy külterjes hasznosítású mezıgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhetı ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban erdıgazdálkodási és belterjes vagy külterjes hasznosítású mezıgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhetı ki; d) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen a városias települési térség nem jelölhetı ki; e) a települési térséget legalább 75%-ban városias és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kell sorolni; f) az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következı szabályokat kell alkalmazni: a) az erdıgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdıterület kategóriába kell sorolni; b) a belterjes mezıgazdasági térséget legalább 85%-ban mezıgazdasági terület kategóriába kell sorolni; c) a külterjes mezıgazdasági térséget legalább 75%-ban mezıgazdasági terület kategóriába kell sorolni; d) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki; e) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; f) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt szabályoknak az adott területfelhasználási kategória által érintett települések igazgatási területére vetítve, településenként is teljesülniük kell. A törvény részletezi az egyes térségi területfelhasználási kategóriák kijelölésére vonatkozó szabályokat. A szabályok adnak mozgásteret az alacsonyabb szintő területrendezési és településrendezési tervek számára, oly módon, hogy az országos tervben meghatározott elsıdleges rendeltetéstıl a kiemelt térségi és megyei tervek 25%-ban eltérhetnek. Ez biztosítja, hogy az OTrT szerkezeti tervében meghatározott jellemzı térségi területfelhasználás ne változzon meg nagyobb mértékben. Az erdıterületek és az intenzív mezıgazdasági területek fokozottabb védelme érdekében az elsıdleges rendeltetéstıl való eltérés lehetısége az általában megengedett 25%-os mérték helyett kisebb.
A területfelhasználásra vonatkozó általános szabályok 7. A közlekedési vonalas infrastruktúra erdıterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát közvetlenül szolgáló építmények helyezhetık el. 8. Borvidéki és bortermıhelyi település szılıkataszter szerinti I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minısíthetı. Szılımővelési ágban nyilvántartott földrészlet mővelési ága csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzıjének egyetértı nyilatkozata mellett változtatható meg. Az országos mőszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok 9. (1) Az országos jelentıségő közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentıségő építmények elhelyezkedését a 2. számú rajzi melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/1-8. számú mellékletek tartalmazzák. (2) Az állam kizárólagos tulajdonában lévı országos jelentıségő vizek, vízi építmények térbeli rendjét a 2. számú rajzi melléklet, az országos jelentıségő vízi építmények felsorolását az 1/9. számú melléklet, az állam kizárólagos tulajdonában lévı vizeket és vízi építményeket pedig a vízgazdálkodásról szóló törvény tartalmazza. (3) Az országos mőszaki infrastruktúra-hálózatokat, az egyedi építmények helyét és védıövezeteit a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. (4) Az ökológiai folyosó területén áthaladó energetikai vonalas építmény és közlekedési infrastruktúra-hálózatok építési engedélyezési eljárásában a hatóság a szabványos értéket meghaladó feltételeket is elıírhat, amennyiben ezzel az ökológiai folyosó területén kényszerően okozott kár ésszerő ráfordítással bizonyíthatóan csökkenthetı. 10. (1) Az országos mőszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket - az engedélyezési terv készítése során felmerülı ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal - a szerkezeti terv figyelembevételével és a törvény 1/1-9. számú mellékletében felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve kell megvalósítani. (2) A sík vidéki árapasztó tározók helyét és az ártéri tájgazdálkodásra alkalmas területeket - azok kijelölését követıen - a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben, valamint a települések településszerkezeti tervében, helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében figyelembe kell venni. 11. A bányászati tevékenységgel kapcsolatban - a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül - a következı elıírásokat kell alkalmazni: a) bányatelek-fektetés és bányanyitás akkor engedélyezhetı, ha azt az érintett település helyi építési szabályzata és szabályozási terve nem zárja ki; b) újrahasznosítás és tájrehabilitáció csak a település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megfelelıen történhet. IV. Fejezet TÉRSÉGI ÖVEZETI SZABÁLYOK Térségi övezetek 12. (1) Országos övezetek: a) országos ökológiai hálózat, b) kiemelten fontos érzékeny természeti terület, c) kiváló termıhelyi adottságú szántóterület, d) komplex tájrehabilitációt igénylı terület, e) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület, f) felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területe. (2) A kiemelt térségi és megyei övezetek: a) védett természeti terület, b) védett természeti terület védıövezete,
c) természeti terület, d) ökológiai (zöld) folyosó, e) térségi tájrehabilitációt igénylı terület, f) tájképvédelmi terület, g) térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület, h) rendszeresen belvíz járta terület, i) hullámtér és nyílt ártér, j) csúszásveszélyes terület, k) vízeróziónak kitett terület, l) széleróziónak kitett terület, m) honvédelmi és katasztrófavédelmi terület. (3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérı, egyedileg meghatározott övezeteket is kijelölhet a térség elsıdleges funkciójával, illetve a kiemelés okával összhangban. (4) A térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét az 1/10. számú melléklet tartalmazza. A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezeteket és azok elıírásait is alkalmazni kell. (5) Ahol a törvény külön övezeti elıírásokat nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti elıírásokat tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. A törvény a térségi övezeteket is országos illetıleg térségi szinten kijelölhetı övezetekre osztja. Az egyes övezetekre vonatkozó elıírásokat az övezet területeire jellemzı területfelhasználás jellege szerinti jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. Egyes alább felsorolt övezetekre az OTrT törvény külön elıírásokat nem ad, ezekre az övezetekre a megfelelı ágazati jogszabályok vonatkoznak: a) az országos övezetek közül - a kiemelten fontos érzékeny természeti területre az érzékeny természeti területekre vonatkozó 2/2002. (I. 23.) KöM FVM együttes rendelet vonatkozik, amely elıírásaival az övezet területén a támogatással ösztönzött, természetkímélı gazdálkodás megırzését biztosítja. - a kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezet a legkiválóbb minıségő és termıképességő, árutermelésre legalkalmasabb szántóföldi területeket foglalja magában, amelyek agroökológiai adottságaikat, vagyis agrárpotenciáljukat tekintve kimagaslóak és környezeti szempontból legkevésbé érzékenyek. Ezek az ország stratégiai mezıgazdasági árutermelésre legalkalmasabb területei. Az övezet kijelölésének alapja a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program megalapozó vizsgálata, amely javaslatot tett Magyarország földhasználati zónarendszerének kialakítására. Az övezet területeibe azok a szántóterületek tartoznak, amelyek a fenti kutatás által felállított környezetérzékenységi agrártermelési értékskálán meghaladják a 150 pontot. A kiváló adottságú földterületek fokozott védelmét segíti a kiváló termıhelyi adottságú szántóterületeket tartalmazó övezet térképi megjelenítése a kiemelt térségi és a megyei területrendezési, valamint a településrendezési tervek kialakítása során, másrészt az engedélyezési eljárásban támpontot ad a termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény alkalmazása során az átlagosnál jobb minıségő termıföldek megóvásához és más célú hasznosítása esetén az alacsonyabb minıségő földek igénybevételéhez. b) a kiemelt térségi és megyei övezetek közül - a védett természeti területek védıövezetére a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény elıírásai megfelelı szabályokat tartalmaznak. - a honvédelmi és katasztrófavédelmi területek övezet területét a honvédelmi területek esetében a Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása alapján, a katasztrófavédelmi területek esetében a Belügyminisztérium adatszolgáltatása, az ország településeinek polgári védelmi besorolását meghatározó 18/1996. (VII. 25.) BM rendelet és a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekrıl szóló 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet alapján kell kijelölni. V. Fejezet AZ ORSZÁGOS ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Országos ökológiai hálózat övezete
13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve övezet jelölhetı ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élıhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja. (2) A közmővezetékeket és a járulékos közmőépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illıek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségő vezetékeket - ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják - földkábelben kell elhelyezni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó elıírások alkalmazásával lehet. (4) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervben védett természeti terület, védett természeti terület védıövezete, természeti terület és ökológiai (zöld) folyosó övezetbe kell sorolni. Az övezetet képezı ökológiai hálózat a természetes és természetközeli élıhelyek rendszere, amely az élıhelyek közötti ökológiai folyosók által biztosított biológiai kapcsolattal elısegíti a fajok vándorlását, terjedését és ezáltal a biológiai diverzitás megırzését. Az országos ökológiai hálózat övezetben a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Természetvédelmi Hivatala és a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatása alapján védett természeti területek, védett természeti területek védıövezete, természeti területek és ökológiai folyosó megyei övezeteket kell kijelölni. Az ökológiai hálózat létrehozásának szükségességét a Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 83/1997. (IX. 26.) OGY határozat fogalmazta meg, a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv pedig az ökológiai hálózat létesítésének célját határozta meg. Az ökológiai hálózat védelmében korlátozásokat vezet be a törvény különösen a területfelhasználás, a mőszaki infrastruktúra-hálózat létesítése, valamint a bányászati tevékenységek folytatása tekintetében. Komplex tájrehabilitációt igénylı terület övezete 14. A komplex tájrehabilitációt igénylı terület övezetben a területek újrahasznosítási célját a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében, a települések helyi tájrendezési szabályainak, vagy a helyi településrendezési eszközök figyelembevételével kell meghatározni. A komplex tájrehabilitációt igénylı területek övezetét a hagyományos DNy ÉK-i ipari tengely és a Pécs környéki iparterületek mentén a több évtizedes ipari termelés és az azt kiszolgáló bányászat együttes jelenléte következményeképp kialakult összefüggı, maradandóan megváltozott és károsodott területek alkotják. Ezen területek egyrészt a bányák, ipari építmények bezárása következtében funkcionális változáson mennek keresztül napjainkban, másrészt a meddıhányók, ipartelepek környezeti szennyezése olyan szintet ért el, hogy a rekultiváció halaszthatatlanná vált. Az ipari termelés alól felszabaduló területek térségi érdekő újrahasznosításának módja ma még nem mindenütt meghatározott, az újrahasznosítási célokról elsısorban a területrendezési terveknek kell dönteni. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezete 15. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezet a felszín alatti vizek minıségét érintı tevékenységekkel összefüggı egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 2/2. számú melléklete szerinti szempontrendszer alapján és az 1999-ben készített térképekre támaszkodva került lehatárolásra. A terület védelme érdekében a bányászati tevékenység engedélyezésére vonatkozó szigorítását rendeli el a törvény. Felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezete 16. Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyőjtı területén keletkezı, illetve a vízgyőjtın kívül keletkezett szennyvizek vízgyőjtı területre történı be- vagy kivezetésérıl a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. A felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtıterületének övezete megfelel a települési szennyvizekrıl szóló 91/271 EGK irányelv hazai jogrendbe illesztése keretében készült, a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek kijelölésérıl szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletnek, valamint a
használt és szennyvizek kibocsátási határértékeirıl és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III. 22.) KöM KöViM együttes rendeletnek. VI. Fejezet A KIEMELT TÉRSÉGI ÉS MEGYEI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Védett természeti terület övezete 17. Védett természeti terület övezetben új külszíni mőveléső bánya nem létesíthetı, meglévı külszíni mőveléső bánya területe (bányatelek) nem bıvíthetı. Természeti terület övezete 18. Természeti terület övezetben új külszíni mőveléső bánya nem nyitható. Ökológiai (zöld) folyosó övezete 19. Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minısíthetı beépítésre szánt területté. Térségi tájrehabilitációt igénylı terület övezete 20. A térségi tájrehabilitációt igénylı terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet. Tájképvédelmi terület övezete 21. (1) A tájképvédelmi terület övezetben a kiemelt térségi és a megyei rendezési tervnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell; ennek érdekében a tájképet jelentısen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. (2) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének a tájképet zavaró építmények és területfelhasználási módok tilalmára, illetve az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete 22. (1) A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetben regionális hulladéklerakó hely csak külön jogszabályokban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján helyezhetı el. (2) Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területen, b) védett természeti területen és annak védıövezetében, védelemre tervezett területen, illetve ökológiai (zöld) folyosó területén, c) természeti területen, d) erdıben, e) kiváló termıhelyi adottságú szántó-, szılı- és gyümölcsös területeken, f) rendszeresen belvíz járta területeken, g) eróziónak kitett és csúszásveszélyes területen,
h) a településrendezési eszközeiben beépítésre szánt területként kezelt területeken - a jelentıs mértékő zavaró hatású iparterület és a hulladékkezelı, hulladéklerakó különleges terület kivételével -, továbbá azok határaitól 500 m- es körzetben, i) honvédelmi és katonai érdeket szolgáló területen és annak 500 m-es körzetében, j) az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülıtér 13 km-es körzetében, k) hullámtér és nyílt ártér körzetében regionális hulladéklerakó hely nem jelölhetı ki. Rendszeresen belvíz járta terület övezete 23. A rendszeresen belvíz járta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhetı ki. Hullámtér és nyílt ártér övezete 24. A hullámtér és nyílt ártér övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki. Csúszásveszélyes terület övezete 25. A csúszásveszélyes terület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki és külszíni mőveléső bánya nem nyitható. Vízeróziónak kitett terület övezete 26. (1) A vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell elıírni a település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a vízerózió mértékét csökkenti. (2) Az övezet erdıterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsıdleges védelmi rendeltetésbe kell sorolnia. Erdıterület mővelési ága nem változtatható meg, kivéve, ha az borvidék szılıkataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez esetben a mővelési ág szılıre változtatható. (3) Az övezet területén szılı, gyümölcsös, rét és legelı mővelési ágban nyilvántartott földrészlet mővelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben a vízerózió által erısen veszélyeztetett rét- vagy legelımővelési ága erdıre vagy - borvidék szılıkataszter szerinti I. osztályú területén - szılıre változtatható. Széleróziónak kitett terület övezete 27. (1) A széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell elıírni a települések helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a szélerózió mértékét csökkenti. (2) Az övezet erdıterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsıdlegesen védelmi célú rendeltetésbe kell sorolnia. Az erdımővelési ágban nyilvántartott földrészlet mővelési ága nem változtatható meg. (3) Az övezetben a szılı-, gyümölcsös, rét- és legelımővelési ágban nyilvántartott földrészletek mővelési ága nem változtatható meg. Ültetvény megszüntetése esetén az újratelepítésig gyepesítéssel kell a területet hasznosítani. VII. Fejezet HATÁLYBA LÉPTETİ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK 28. (1) E törvény a kihirdetését követı második hónap 1. napján lép hatályba. (2) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást
kihirdetı 1994. évi I. törvény 3. -ával összhangban, a Mezıgazdasági és Orientációs Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról és bizonyos rendeletek módosításáról és hatálytalanításáról szóló 1257/99 EU Tanács rendelettel összeegyeztethetı szabályozást tartalmaz. 29. Az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata legalább 5 évente történik. 1/1. számú melléklet 1. Gyorsforgalmi utak 1a. A Helsinki közlekedési folyosók hazai szakaszai A közúthálózat fı elemei IV. sz. folyosó M15: (Szlovákia-Rajka**-M1 autópálya M1: Ausztria-Hegyeshalom**-Gyır-M0 Budapest M0: M1-M5 között M5: M0 Budapest-Kecskemét-Kiskunfélegyháza*-Szeged térsége* M43: M5 Szeged térsége*-tisza-híd*-nagylak***/csanádpalota***-(románia) V. sz. folyosó M70: (Szlovénia-Tornyiszentmiklós***-M7 Letenye* M7: M70 Letenye*-Zamárdi*-M0 Budapest M0: M7-M3 között M3: M0 Budapest-Hatvan-Füzesabony-Emıd-Tisza-híd-Polgár*-Görbeháza*- Nyíregyháza*- Vásárosnamény*-Tisza-híd*-Barabás***-Ukrajna elágazás Vásárosnamény*-Záhony***-Tisza-híd*-(Ukrajna) Alternatív útvonal a nemzetközi tranzitforgalom számára M70: Szlovénia-Tornyiszentmiklós***-M7 Letenye térsége* M7: M70 Letenye térsége*-nagykanizsa* M9: Nagykanizsa*-Kaposvár*-Dombóvár* M65: Dombóvár*-M65/M8 keresztezıdés* M8: M65/M8 keresztezıdés*-dunaújváros*-duna-híd*-kecskemét*-szolnok*- Füzesabony* M3: Füzesabony-Emıd-Tisza-híd-Polgár*-Nyíregyháza*-Vásárosnamény*-Tisza-híd*- Barabás***-Ukrajna) elágazás Vásárosnamény*-Záhony***-Tisza-híd*-(Ukrajna) V/b. sz. folyosó M7: M7/M70 Letenyei csomópont*-letenye***-(horvátország) V/c. sz. folyosó M6: M0 Budapest*-Dunaújváros*-Szekszárd*-Bóly*-Ivándárda térsége***- (Horvátország) X/b. sz. folyosó M5: M5/M9/M43 csomópont Szeged térsége*-röszke***-(szerbia és Montenegró) 1b. Egyéb hazai gyorsforgalmi utak M0 Budapest körüli győrő: Budaörs*-Budakeszi*-Nagykovácsi*-Solymár*-Üröm*-Pilisborosjenı*- Budakalász*- Duna-híd*-Szigetmonostor*-Duna-híd*-Dunakeszi-Fót-Csömör*-Bp. XVI. ker.*-
Kistarcsa*-Nagytarcsa*-Bp. XVII. ker.*-pécel*-maglód*-ecser*-üllı*-vecsés*- Üllı*-Gyál*-Bp. XXIII. ker.-dunaharaszti, Duna-híd-Szigetszentmiklós, Duna- híd- Budapest XXII. ker.-diósd-törökbálint-budaörs Megjegyzés: Az M0 nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat alapján a védett természeti területen - ahol szükséges - alagútban kell vezetni. M0-M3 Nagytarcsa*-Kistarcsa*-Kerepes*-Gödöllı*-Mogyoród* összekötés: M2: Budapest-Vác*-Rétság*-Parassapuszta***-(Szlovákia) M4: Budapest*-Szolnok*-Tisza-híd*-Püspökladány*-Biharkeresztes***-(Románia) M7: (Budapest-Székesfehérvár) M65 keresztezése-m8 keresztezése-zamárdi*- M9 keresztezése*-(nagykanizsa*-letenye***)-(horvátország) M8: (Ausztria)-Rábafüzes***-Veszprém*-M7 keresztezése*-(m65 keresztezése*- Dunaújváros*-Duna-híd*-Szolnok*-Füzesabony* M9: (Ausztria)-Sopron***-Szombathely térsége*-zalaegerszeg*-(nagykanizsa*- Kaposvár*-Dombóvár*)-Szekszárd*-Duna-híd*-Szeged* M10: M0 Budapest*-Dorog*-Esztergom, Duna-híd***-(Szlovákia) M21: M3 Hatvan térsége*-salgótarján*-somoskıújfalu***-(szlovákia) M25: M3 Füzesabony térsége*-eger* M30: M3 Emıd térsége*-miskolc*-encs*-tornyosnémeti***-(szlovákia) M35: M3 Görbeháza térsége*-m47 Debrecen térsége* M44: M8 Kecskemét térsége*-tisza-híd*-békéscsaba*-gyula***-(románia) M47: M3 Nyíregyháza térsége*-debrecen*-berettyóújfalu*-békéscsaba*-tisza-híd*- M43 Szeged térsége* M49: M3 Mátészalka térsége*-csengersima***-(románia) M57: M6-Mohács*-Bóly*-Pécs*-Barcs***-(Horvátország) M62: M7 Székesfehérvár térsége*-dunaújváros* M65: M7 Székesfehérvár térsége*-tamási*-dombóvár*-m57 Pécs térsége* M75: M9 Bak térsége*-rédics***-(szlovénia) M76: M9 Zalaegerszeg térsége*-keszthely*-m7 Balatonszentgyörgy térsége* M80: M81 Székesfehérvár térsége*-várpalota*-m8 Veszprém térsége* M81: M7 Székesfehérvár térsége*-mór*-kisbér*-komárom***-duna-híd*-(szlovákia) vagy M7 Székesfehérvár térsége*-mór*-kisbér*-gyır*-vámosszabadi***-duna-híd*- (Szlovákia) M85: M1 Gyır térsége*-csorna*-m9 Nagycenk térsége* M86: M1 Mosonmagyaróvár térsége*-csorna*-m9 Sárvár térsége* Szombathelyi M9 Vát térsége*-szombathely* bekötés: 2. Fıutak 2a. A fıúthálózat elemei 1. sz. fıút: Budapest-Tatabánya-Tata-Komárom-Gyır-Mosonmagyaróvár-Hegyeshalom**- (Ausztria) 2. sz. fıút: Budapest-Dunakeszi-Vác-Rétság-Parassapuszta**-(Szlovákia) 3. sz. fıút: Budapest-Hatvan-Gyöngyös-Füzesabony-Mezıkövesd-Miskolc-Szikszó-Encs- Tornyosnémeti**-(Szlovákia) 4. sz. fıút: Budapest-Cegléd-Szolnok-Tisza-híd-Püspökladány-Debrecen-Nyíregyháza- Kisvárda- Záhony**-(Ukrajna) 5. sz. fıút: Budapest-Dabas-Kecskemét-Kiskunfélegyháza-Szeged-Röszke**-(Szerbia és Montenegró) 6. sz. fıút: Budapest-Dunaújváros-Szekszárd-Pécs-Barcs**-(Horvátország)
7. sz. fıút: Budapest-Székesfehérvár-Siófok-Nagykanizsa-Letenye**-(Horvátország) 8. sz. fıút: M7 Székesfehérvár-Veszprém-Rábafüzes**-(Ausztria) 10. sz. fıút: Budapest-Piliscsaba-Dorog-Nyergesújfalu-Almásfüzitı-1. sz. fıút 11. sz. fıút: Budapest-Szentendre-Visegrád-Esztergom-Tát-10. sz. fıút 111. sz. fıút 10. sz. fıút Dorog-11. sz. fıút Esztergom 12. sz. fıút: 2. sz. fıút Vác-Nagymaros-Szob 13. sz. fıút: 81. sz. fıút Kisbér-Komárom**-(Szlovákia) 14. sz. fıút: 1. sz. fıút Gyır-Vámosszabadi**-(Szlovákia) 15. sz. fıút: 1. sz. fıút Mosonmagyaróvár-Rajka**-(Szlovákia) 19. sz. fıút M1 Gönyő-1. sz. fıút Gyır 21. sz. fıút: 3. sz. fıút Hatvan-Somoskıújfalu**-(Szlovákia) 22. sz. fıút: 2. sz. fıút Rétság-Balassagyarmat-21. sz. fıút Salgótarján 23. sz. fıút: 21. sz. fıút Kisterenye-25. sz. fıút Tarnalelesz 24. sz. fıút: 3. sz. fıút Gyöngyös-Parád-25. sz. fıút Eger 25. sz. fıút: 3. sz. fıút Kerecsend-Eger-Bánréve**-(Szlovákia) 26. sz. fıút: 3. sz. fıút Miskolc-Kazincbarcika-Bánréve**-(Szlovákia) 27. sz. fıút: 3. sz. fıút Sajószentpéter-Edelény-Tornanádaska**-(Szlovákia) 31. sz. fıút: Budapest-Nagykáta-Jászberény-33. sz. fıút Dormánd 311. sz. fıút: 31. sz. fıút Nagykáta-4. sz. fıút Cegléd 32. sz. fıút: 3. sz. fıút Hatvan-Jászberény-4. sz. fıút Szolnok 33. sz. fıút: 3. sz. fıút Füzesabony-Tiszafüred-4. sz. fıút Debrecen 34. sz. fıút: 35. sz. fıút Polgár*-Tiszafüred térsége*-kunhegyes-4. sz. fıút Fegyvernek 35. sz. fıút: 3. sz. fıút Nyékládháza-Polgár-Debrecen 33. sz. fıút 36. sz. fıút: 35. sz. fıút Polgár-4. sz. fıút Nyíregyháza 37. sz. fıút: 3. sz. fıút Felsızsolca-Szerencs-Sátoraljaújhely**-(Szlovákia) 38. sz. fıút: 37. sz. fıút Bodrogkeresztúr-4. sz. fıút Nyíregyháza 40. sz. fıút: 4. sz. fıút Albertirsa-Cegléd-4. sz. fıút Abony 405. sz. fıút: 4. sz. fıút Albertirsa-M5 Újlengyel 41. sz. fıút: 4. sz. fıút Nyíregyháza-Vásárosnamény-Beregsurány**-(Ukrajna) 42. sz. fıút: 4. sz. fıút Püspökladány-Berettyóújfalu-Biharkeresztes**-(Románia) 43. sz. fıút: 5. sz. fıút Szeged-Makó-Nagylak**-(Románia) 44. sz. fıút: 5. sz. fıút Kecskemét-Békéscsaba-Gyula**-(Románia) 441. sz. fıút: 4. sz. fıút Cegléd-Nagykırös-44. sz. fıút Kecskemét 442. sz. fıút: 4. sz. fıút Szolnok-Martfő*-Tiszaföldvár*-44. sz. fıút Kunszentmárton* 443. sz. fıút: 44. sz. fıút Szarvas-46. sz. fıút Gyomaendrıd 45. sz. fıút: 44. sz. fıút Kunszentmárton-Szentes-47. sz. fıút Hódmezıvásárhely 451. sz. fıút: M5 Kiskunfélegyháza-Csongrád-45. sz. fıút Szentes 46. sz. fıút: 4. sz. fıút Törökszentmiklós-Mezıtúr-Gyomaendrıd-Mezıberény-Békés-Doboz- Sarkad-Méhkerék**-(Románia) 47. sz. fıút: 4. sz. fıút Debrecen-Berettyóújfalu-Békéscsaba-43. sz. fıút Szeged 471. sz. fıút: 4. sz. fıút Debrecen-49. sz. fıút Mátészalka 48. sz. fıút: 4. sz. fıút Debrecen-Nyírábrány**-(Románia) 49. sz. fıút: 41. sz. fıút Rohod-Mátészalka-Csengersima**-(Románia) 491. sz. fıút: 49. sz. fıút Gyıztelek-Tiszabecs**-(Ukrajna) 51. sz. fıút: Budapest-Kalocsa-Baja-Hercegszántó**-(Szerbia és Montenegró) 52. sz. fıút: 5. sz. fıút Kecskemét-Solt-Duna-híd-M6 Dunaföldvár 53. sz. fıút: 52. sz. fıút Solt-Kiskunhalas-Tompa**-(Szerbia és Montenegró) 54. sz. fıút: 5. sz. fıút Kecskemét-Soltvadkert-51. sz. fıút Sükösd 55. sz. fıút: 5. sz. fıút Szeged-Baja-Duna-híd-M6 Bátaszék 56. sz. fıút: 6. sz. fıút Szekszárd-Mohács-Udvar**-(Horvátország) 57. sz. fıút: 58. sz. fıút Pécs-Mohács-Duna-híd*-51. sz. fıút Dávod térsége* 58. sz. fıút: 6. sz. fıút Pécs-Harkány-Drávaszabolcs**-(Horvátország) 61. sz. fıút: 6. sz. fıút Dunaföldvár-Dombóvár-Kaposvár-M7 Nagykanizsa 611. sz. fıút: 61. sz. fıút Dombóvár-66. sz. fıút Sásd
63. sz. fıút: 8. sz. fıút Székesfehérvár-Sárbogárd-6. sz. fıút Szekszárd 64. sz. fıút: 61. sz. fıút Simontornya-M7 Enying 65. sz. fıút: 6. sz. fıút Szekszárd-Tamási-Siófok 7. sz. fıút 66. sz. fıút: 6. sz. fıút Pécs-Sásd-Kaposvár 61. sz. fıút 67. sz. fıút: 7. sz. fıút Balatonszemes*-Látrány*-Kaposvár-Szigetvár*-Drávasztára térsége***- (Horvátország) 68. sz. fıút: M7 Balatonszentgyörgy-Nagyatád-M57 Barcs**-(Horvátország) 71. sz. fıút: 7. sz. fıút Lepsény-Balatonfüred-M76 Keszthely 72. sz. fıút: 71. sz. fıút Balatonfőzfı-M80 Litér térsége 73. sz. fıút: 71. sz. fıút Csopak-M80 Veszprém 74. sz. fıút: 7. sz. fıút Nagykanizsa-Zalaegerszeg-8. sz. fıút Vasvár 75. sz. fıút: 71. sz. fıút Keszthely-Rédics**-(Szlovénia) 76. sz. fıút: M9 Zalaegerszeg-8. sz. fıút Körmend 81. sz. fıút: 8. sz. fıút, Székesfehérvár-Kisbér-Gyır, 1. sz. fıút 811. sz. fıút: 8. sz. fıút Székesfehérvár-1. sz. fıút Bicske 82. sz. fıút: M80 Litér térsége*-gyulafirátót*-zirc-1. sz. fıút Gyır 821. sz. fıút: Gyır 82-83. sz. fıutak bevezetı szakasza 83. sz. fıút: M8 Városlıd-Pápa-Gyır 821. sz. fıút 84. sz. fıút: 71. sz. fıút Balatonederics-Sárvár-Sopron**-(Ausztria) 85. sz. fıút: M85 Csorna-Kapuvár-M9 Nagycenk térsége 86. sz. fıút: 1. sz. fıút Mosonmagyaróvár-Csorna-Szombathely-M8 Körmend-Zalalövı- Zalabaksa*-Lenti*-Tornyiszentmiklós***-(Szlovénia) 87. sz. fıút: 8. sz. fıút Kám-Szombathely-Kıszeg**-(Ausztria) 88. sz. fıút: M9 Vát térsége-sárvár 84. sz. fıút 89. sz. fıút: 87. sz. fıút Szombathely-Bucsu***-(Ausztria) 2b. Új fıúti kapcsolatok - (Szombathely)-Sárvár-Celldömölk-Pápa-Kisbér-Tatabánya-Tát-(Esztergom) - Csorna-Pápa - Pápa-Devecser-Tapolca - (Ausztria)-Fertıd**-M85 Fertıszentmiklós térsége - 81. sz. fıút Pér-Gönyő - (Szlovénia)-Bajánsenye**-Zalalövı-76. sz. fıút Zalaszentgyörgy térsége - Veszprém-Tapolca-Keszthely - Székesfehérvár-Zámoly-Csákvár-Bicske 811. sz. fıút - Sávoly-Marcali-Somogyvár-Gamás-Törökkoppány-Nagykónyi - Iregszemcse-Nagykónyi - Pécs-Vajszló - M9 Komló-M6 Pécs - 58. sz. fıút-siklós-villány - Rétság-Jobbágyi-Szurdokpüspöki-Gyöngyös - Bátonyterenye-24. sz. fıút - Encs-38. sz. fıút - Sárospatak-Kisvárda-Vásárosnamény - Nyíregyháza-Nyírbátor-Vállaj**-(Románia) - Polgár-Tiszacsege-Egyek-Tiszaörs - Gyöngyös-Karácsond-Heves-Kisköre-Tisza-híd-Kunhegyes - Kunhegyes-Kisújszállás-Túrkeve-Mezıtúr-Szarvas - Kalocsa-Kecel - Soltvadkert-Kiskunmajsa-Kiskundorozsma - Hódmezıvásárhely-Makó-Kiszombor**-(Románia) - Szarvas-Orosháza-Mezıkovácsháza-Battonya**-(Románia) - Szentes-Orosháza
- 34. sz. fıút Kunmadaras-Karcag-Füzesgyarmat-47. sz. fıút Szeghalom - M44 Békéscsaba-46. sz. fıút Doboz - Törökszentmiklós-Martfő - Maglód-Kóka-Szentmártonkáta-Farmos-Újszilvás-Szolnok - Nagykáta-4. sz. fıút Albertirsa - 31. sz. fıút Budapest-Nagykáta-M4 Szolnok - 38. sz. fıút Rakamaz-Tiszavasvári-Hajdúböszörmény 35. sz. fıút 2c. Fıútkorrekciók A felsorolás nem tartalmazza azokat az elkerüléseket, amelyek a gyorsforgalmi utak részét fogják képezni. 1. sz. fıút: Vértesszılıs, Tata, Almásfüzitı, Komárom, Gönyő, Gyır észak, Abda, Öttevény, Mosonmagyaróvár 2. sz. fıút: Rétság 3. sz. fıút: Gödöllı, Hatvan, Miskolc déli elkerülı, Szikszó, Aszaló, Csobád, Forró, Encs, Garadna, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Tornyosnémeti 4. sz. fıút: Vecsés, Üllı, Abony, Törökszentmiklós, Kenderes, Kisújszállás, Hajdúszoboszló, Debrecen, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtura, Nyírbogdány, Székely, Berkesz 5. sz. fıút: Alsónémedi, Örkény, Kiskunfélegyháza, Szeged 451. sz. fıút: Kiskunfélegyháza 6. sz. fıút: Érd, Ercsi, Dunaföldvár, Pécs, Szigetvár, Barcs 7. sz. fıút: Martonvásár déli elkerülı, Kápolnásnyék, Velence, Gárdony, Agárd 8. sz. fıút: Márkó, Bánd, Ajka, Bakonygyepes, Tüskevár, Körmend, Jakabháza 10. sz. fıút: Tát, Nyergesújfalu 11. sz. fıút: Dömös, Pilismarót 14. sz. fıút: Gyır 15. sz. fıút: Mosonmagyaróvár, Bezenye 21. sz. fıút: Bátonyterenye, Salgótarján 22. sz. fıút: Érsekvadkert, Balassagyarmat, Szécsény 23. sz. fıút: Nemti, Kisterenye déli elkerülı 24. sz. fıút: Gyöngyös, Parádfürdı, Recsk 25. sz. fıút: Eger, Ózd, Sajópüspöki, Bánréve 26. sz. fıút: Miskolc-Sajószentpéter között új szakasz, Putnok 27. sz. fıút: Edelény 31. sz. fıút: Nagykáta, Jászberény, Jászjákóhalma, Jászapáti, Heves 311. sz. fıút: Nagykáta 32. sz. fıút: Hatvan, Jászberény, Szolnok 33. sz. fıút: Dormánd, Besenyıtelek 34. sz. fıút: Kunmadaras, Kunhegyes 35. sz. fıút: Nagycsécs, Sajószöged, Polgár 36. sz. fıút: Tiszavasvári 37. sz. fıút: Sátoraljaújhely 38. sz. fıút: Rakamaz, Nyíregyháza 41. sz. fıút: Vásárosnamény 43. sz. fıút: Szeged, Makó 44. sz. fıút: Kecskemét, Cserkeszılı, Öcsöd, Békésszentandrás, Szarvas, Kondoros, Békéscsaba 45. sz. fıút: Hódmezıvásárhely 442. sz. fıút: Szolnok-Szandaszılıs, Rákóczifalva, Rákócziújfalu 45. sz. fıút: Kunszentmárton, Szentes 46. sz. fıút: Mezıtúr, Gyomaendrıd 47. sz. fıút: Debrecen, Berettyóújfalu, Mezıberény, Csorvás, Orosháza, Hódmezıvásárhely 51. sz. fıút: Kiskunlacháza, Dömsöd, Dunavecse, Solt, Harta, Dunapataj, Kalocsa, Baja, Nagybaracska
52. sz. fıút: Dunaföldvár, Solt, Kecskemét 53. sz. fıút: Kiskırös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Tompa 54. sz. fıút: Jakabszállás, Bócsa, Soltvadkert, Kecel, Császártöltés 55. sz. fıút: Bátaszék, Baja, Csávoly, Felsıszentiván, Tataháza, Mélykút, Mórahalom 56. sz. fıút: Szekszárd, Dunaszekcsı, Bár, Mohács 57. sz. fıút: Pécs 58. sz. fıút: Pécs, Szalánta, Harkány 61. sz. fıút: Nagykanizsa, Pincehely, Simontornya 62. sz. fıút: Seregélyes, Perkáta 63. sz. fıút: Székesfehérvár, Bikács, Sárbogárd 64. sz. fıút: Simontornya 65. sz. fıút: Tamási 66. sz. fıút: Sásd 67. sz. fıút: Balatonlelle, Látrány, Somogytúr, Somogybabod, Kaposvár, Szentlászló 68. sz. fıút: Kéthely, Marcali, Kelevíz, Mesztegnyı, Böhönye, Nagyatád, Lábod 71. sz. fıút: Badacsony, Keszthely 74. sz. fıút: Nagykanizsa, Zalaszentbalázs, Hahót, Zalaegerszeg, Vasvár 75. sz. fıút: Pacsa, Bak-Lenti-Rédics 76. sz. fıút: Balatonszentgyörgy, Sármellék, Zalaegerszeg 81. sz. fıút: Székesfehérvár, Kisbér, Pér 82. sz. fıút: Nyúl, Écs, Ravazd, Veszprémvarsány, Zirc, Eplény, Gyulafirátót 83. sz. fıút: Gyırszemere, Tét, Gyarmat, Takácsi, Pápa 84. sz. fıút: Sárvár, Rábapaty, Kópháza, Sopron 85. sz. fıút: Enese, Csorna, Fertıszentmiklós, Nagycenk 86. sz. fıút: Csorna, Szil, Répcelak, Vámoscsalád, Vasegerszeg, Hegyfalu, Pósfa, Szeleste, Vát, Kissároslak, Egyházasrádóc, Zalalövı 87. sz. fıút: Kıszeg, Lukácsháza, Szombathely, Táplánszentkereszt, Tanakajd, Vasszécsény, Csempeszkopács 88. sz. fıút: Sárvár 89. sz. fıút: Szombathely, Sé, Torony 1/2. számú melléklet Tervezett Duna-hidak Az országos fıút és vasúthálózaton tervezett nagy hidak Közúti hidak: Komárom vagy Vámosszabadi (M81) Esztergom (M10) Budapest M0 északi hídja Aquincumi híd Galvani úti híd Albertfalvai híd Dunaújváros (M8) Szekszárd (M9) Mohács 57. sz. fıút Vasúti hidak: A Budapestet délrıl kerülı vasútvonalon a Duna fı- és mellékágán. Tervezett Tisza-hidak: Közúti hidak: Vásárosnamény (M3) Polgár (M3) Kisköre (új fıút)
Vasúti hidak: Szolnok (M4) Tiszaug (M44) Algyı (bıvítés) (M47) Szeged M43 Szeged (Szeged-Temesvár összekötésén) 1/3. számú melléklet Határátkelık a gyorsforgalmi és fıúthálózaton, valamint a vasúti fıhálózaton Meglevı határátkelık Tervezett határátkelık Szlovákia felé: Rajka 15. sz. fıút Rajka M 15 Vámosszabadi 14. sz. fıút Vámosszabadi vagy M81 Komárom Komárom 13. sz. fıút Komárom vagy M81 Vámosszabadi Esztergom M10 Parassapuszta 2. sz. fıút M2 Salgótarján 21. sz. fıút M21 Bánréve 26. sz. fıút Tornanádaska 27. sz. fıút Tornyosnémeti 3. sz. fıút M30 Sátoraljaújhely 37. sz. fıút Ukrajna felé: Záhony 4. sz. fıút Záhony és Barabás M3 Beregsurány 41. sz. fıút Tiszabecs 491. sz. fıút Románia felé: Csengersima 49. sz. fıút M49 Vállaj új fıút Nyírábrány 48. sz. fıút Biharkeresztes 42. sz. fıút M4 Méhkerék új fıút Gyula 44. sz. fıút M44 Battonya új fıút Nagylak 43. sz. fıút Csanádpalota Kiszombor M43 új fıút Szerbia és Montenegró felé: Röszke 5. sz. fıút M5 Tompa 53. sz. fıút Hercegszántó 51. sz. fıút Horvátország felé: Udvar 56. sz. fıút Drávaszabolcs 58. sz. fıút Ivándárda M6 Drávasztára térsége 67. sz. fıút Barcs 6. sz. fıút M6 Letenye 7. sz. fıút M7 Szlovénia felé: Rédics 86. sz. fıút Tornyiszentmiklós M70 86. sz. fıút
Bajánsenye új fıút Ausztria felé: Rábafüzes 8. sz. fıút M8 Bucsu 89. sz. fıút Kıszeg 87. sz. fıút Kópháza 861. sz. fıút Sopron 84. sz. fıút M9 Fertıd új fıút Hegyeshalom M1 1. sz. fıút Vasúti fıhálózaton levı határátkelık Szlovákia felé: Rajka Komárom Szob Somoskıújfalu Bánréve Hidasnémeti Sátoraljaújhely Ukrajna felé: Záhony/Eperjeske Románia felé: Nyírábrány Biharkeresztes Kötegyán Lökösháza Szerbia és Montenegró felé: Kübekháza Röszke Kelebia Horvátország felé: Magyarbóly Gyékényes Murakeresztúr Szlovénia felé: İrihodos (Bajánsenye) Rédics Ausztria felé: Szentgotthárd Sopron Hegyeshalom A tervezett nagy sebességő vasútvonalak határátmenetei a következı települések térségét érintik: Rajka/Hegyeshalom Kelebia Záhony Murakeresztúr 1/4. számú melléklet Országos jelentıségő logisztikai központok és térségeik I. Nyugat-dunántúli körzet Sopron (részközpont: Szombathely) II. Észak-dunántúli körzet Gyır-Gönyő III. Közép-dunántúli körzet Székesfehérvár (részközpont: Dunaújváros,
Veszprém) IV. Dél-dunántúli körzet Baja (részközpont: Mohács) V. Budapesti körzet Dél-Pest (Soroksár) Dél-Buda (Nagytétény) Csepel Nemzeti Szabadkikötı VI. Közép-alföldi körzet Szolnok VII. Dél-alföldi körzet Szeged (részközpont: Kisszállás) VIII. Észak-keleti körzet Miskolc/Tiszaújváros IX. Észak-tiszántúli körzet Záhony (részközpont: Nyíregyháza) X. Délnyugat-dunántúli körzet Nagykanizsa XI. Közép-tiszántúli körzet Debrecen 1/5. számú melléklet A vasúthálózat fı elemei Nagysebességő vasútvonalak - Hegyeshalom/Rajka-Budapest-Kelebia (IV. sz. Helsinki közlekedési folyosó hazai szakasza) - Murakeresztúr-Budapest-Nyíregyháza-Záhony/Eperjeske (V. sz. Helsinki közlekedési folyosó hazai szakasza) Nemzetközi törzshálózati fıvonalak - E50 (Párizs)-országhatár-Hegyeshalom-Budapest-Miskolc-Nyíregyháza-Záhony/Eperjeske-országhatár- (Moszkva) - E52 (Bratislava)-országhatár-Szob-Budapest-Cegléd-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza - E56 Budapest-Újszász-Szolnok-Lökösháza-országhatár-(Bukarest) - E61 (Stockholm)-országhatár-Komárom-Budapest - E69 Budapest-Murakeresztúr-országhatár-(Koper) - E71 Budapest-Dombóvár-Gyékényes-országhatár-(Rijeka) - E691 Murakeresztúr-Gyékényes - E85 Budapest-Kelebia-országhatár-(Athén) - Püspökladány-Biharkeresztes - Felsızsolca-Hidasnémeti-országhatár - Székesfehérvár*-Boba*-Celldömölk*-Szombathely*-Szentgotthárd* - Gyır-Pápa-Celldömölk - Boba*-Ukk*-Zalaegerszeg*-Bajánsenye* - Cegléd*-Szeged* - Szombathely*-Sopron* - Debrecen*-Nyírábrány* Hazai törzshálózati fıvonalak - Székesfehérvár-Komárom - Gyır-Sopron - Rajka-Hegyeshalom-Porpác - Szombathely-Nagykanizsa - Balatonszentgyörgy-Tapolca - Szabadbattyán-Tapolca - Dombóvár-Pécs-Pécsbánya-rendezı - Pusztaszabolcs-Dunaújváros - Hatvan-Somoskıújfalu - Hatvan-Újszász - Miskolc-Bánréve-Ózd - Kiskunfélegyháza-Kiskunhalas - Budapesti körvasút - Körmend*-Zalalövı* Egyéb fıvonalak
- Budapest-Rákosrendezı-Dorog-(Tokod)-Esztergom - Almásfüzitı-Tokod-Esztergom-Kertváros - Tatabánya-Környe-Oroszlány - Tapolca-Ukk - Dunaújváros-Mezıfalva-Rétszilas - Pusztaszabolcs-Szabadbattyán - Sárbogárd-Börgönd-Székesfehérvár - Rétszilas-Bátaszék - Dombóvár-Bátaszék - Gyékényes-Szentlırinc - Pécsbánya-rendezı-Magyarbóly - Aszód-Galgamácsa-Vác - Mezızombor-Sátoraljaújhely - Füzesabony-Eger - Nyékládháza-Tiszapalkonya-Erımő - Debrecen-Füzesabony - Apafa-Nyírbátor-Mátészalka-Záhony - Tiszatenyı-Hódmezıvásárhely-Makó - Szeged-Békéscsaba-Kötegyán - Kıbánya-Kispest-Kecskemét - Fülöpszállás-Kecskemét - Kiskunhalas-Baja-Bátaszék - Rákospalota-Újpest-Veresegyház-Vácrátót Mellékvonalak Az elızıekben fel nem sorolt valamennyi vonal. A vasúthálózat új elemei Nemzetközi törzshálózati fıvonalakhoz kapcsolódva: - A Budapestet délrıl elkerülı vasútvonal Komárom, Kisbér, Mór, Bodajk, Székesfehérvár, Börgönd, Pusztaszabolcs, Ercsi, Szigetújfalu*, Áporka*, Kiskunlacháza*, Bugyi*, Dabas*, Újhartyán*, Pusztavacs*, Cegléd* településeket érinti, a Dunán és a Ráckevei Duna-ágon új Duna-híddal*. - Szeged*-Szıreg*-Oroszlámos-Kikinda-Temesvár kapcsolat helyreállítása új Tisza-híddal*, Újszentiván*, Kübekháza* érintésével. Egyéb fıvonalakhoz kapcsolódva: - Bácsalmás-Csikéria-Szabadka-Röszke-Szeged összeköttetés helyreállítása - Rédics-Lendva kapcsolat visszaépítése - Bobánál deltavágány - Zalaegerszegnél deltavágány - Mátészalkánál deltavágány - Szegednél deltavágány 1/6. számú melléklet Nemzetközi kereskedelmi repülıterek: Budapest-Ferihegy Debrecen Sármellék A repülıterek besorolása Kereskedelmi (nemzetközi) repülıtérré fejleszthetı repülıterek: Baracs-Kisapostag (Dunaújváros) Békéscsaba Börgönd Budaörs
Fertıszentmiklós Kalocsa Kunmadaras Mezıkövesd Nyíregyháza İcsény Pécs-Pogány Pér (Gyır) Siófok-Kiliti Szeged Veszprém-Szentkirályszabadja Szombathely Tököl Közös felhasználású katonai és polgári repülıterek: Szolnok Taszár Állami repülések céljára szolgáló repülıterek: Kecskemét Pápa 1/7. számú melléklet Országos kerékpárút törzshálózat elemei Duna menti kerékpárút (az Euro Velo hálózat 6. sz. útvonalának része): (Szlovákia)-Rajka**-Mosonmagyaróvár-Gyır-Komárom**-(Szlovákia)-Esztergom**-Szentendre-Budapest- Ráckeve-Solt-Baja-Mohács-Udvar**-(Horvátország)/Mohács-Hercegszántó**-(Szerbia és Montenegró) Dunakanyar-Ipolymente kerékpárút: Budapest-Vác-Szob-Letkés**-(Szlovákia)-Balassagyarmat**-(Szlovákia)-Ipolytarnóc**-(Szlovákia)-Litke- Salgótarján-Somoskıújfalu**-(Szlovákia) Duna menti kerékpárutat és a Fertı-Hanság kerékpárutat összekötı kerékpárút: Hegyeshalom-Mosonmagyaróvár Fertı-Hanság kerékpárút: (Szlovákia)-Rajka**-Hegyeshalom**-(Ausztria)-Jánossomorja-Fertıd**-(Ausztria)-Sopron-Fertırákos**- (Ausztria)-Bük-Zsira**-(Ausztria)-Kıszeg**-(Ausztria) Gyır-Balaton kerékpárút: Gyır-Zirc-Veszprém-Balatonalmádi Balaton körüli kerékpárút: Keszthely-Fonyód-Balatonlelle-Siófok-Balatonkenese-Balatonalmádi-Balatonfüred-Tihany-Zánka- Balatonederics-Keszthely Budapest-Velencei-tó-Balaton kerékpárút: Budapest-Érd-Velence-Székesfehérvár-Balatonkenese Alpokalja-İrség kerékpárút: (Ausztria)-Kıszeg**-Bozsok-Szombathely-Körmend-Szentgotthárd-Rábafüzes**-(Ausztria)/Felsıszölnök**- (Szlovénia)-Szentgotthárd-İriszentpéter-Lenti Alpokalja-Balaton kerékpárút: Szombathely-Kám-Keszthely Dráva menti kerékpárút: (Horvátország)-Udvar**-Siklós-Drávaszabolcs**-(Horvátország)-Berzence**-(Horvátország)-Csurgó-Molnári