Hubai Péter Rövid tudományos életrajz Budapesten születettem 1952-ben. 1972-ben kezdtem tanulmányaimat a Budapesti Református Theológiai Akadémián (ma: Károli Gáspár Református Egyetem HTK). Érdeklıdésem itt a bibliai tárgyak, a vallástörténet és a hermeneutika felé fordult, itt találkoztam el ıször a szövegkritika kérdéseivel. Szakdolgozatomat egy hermeneutikai témából, az újszövetségi tipológiából írtam. Tanáraim közül Pákozdy László Márton gyakorolt rám nagy hatást. Ebben az idıben vendéghallgatóként hallgattam az ELTE egyiptológiai óráit, ahova theológiai tanulmányaim abszolválása után rendes fölvételt is nyertem. Kákosy László az egyiptológián belüli erıs vallástörténeti érdekl ıdéső kutatásaival meghatározó hatással volt rám. Az egyiptomi nyelv mellett a koptot is nála kezdtem tanulni. 1979-80-ban egy ösztöndíj révén Berlinben a Humboldt Egyetem theológiai szekcióján Hans-Martin Schenke mellett újszövetségi tudományt és koptot, Karl Trögernél vallástudományt tanultam, s itt a Koptisch-gnostischer Arbeitskreis-ben bepillantást nyerhettem a világ akkor egyik legjobb gnózis kutató központjának munkájába.egyiptológiai tanulmányaimat az ELTÉ-n 1983-ban fejeztem be. A Református Theológián öt éven keresztül elıadóként vallástörténetet oktattam. 1986-87-ben Soros ösztöndijjal Oxfordban tanultam. Hazatérve a Ráday Gy őjteményben az általam győjtött anyagból 1988-ban létrehoztam és megrendeztem a Biblia Múzeum kiállítását. Még ettı l az évtıl a Szépmővészeti Múzeum Egyiptomi Osztályának a munkatársa lettem. Többször jártam ösztöndijjal Egyiptomban, s meglátogattam Európa számos kisebb és nagyobb egyiptomi győjteményét. Svájci, hollandiai és egyiptomi ösztöndíjas útjaimon a Szépm ővészeti Múzeum mőtárgyainak összehasonlító vizsgálatával foglalkoztam. A történettudomány kandidátusa címért benyújtott "Az Alexandriai Szent Márk apostol mártiriuma. A legenda kopt szövege, kommentárja és egyiptológiai interpretációja" címő disszertációmat 1996-ban védtem meg. Jelenleg a Wesley János Lelkészképz ı Fıiskola Vallástudományi Intézetének igazgatója vagyok, ahol 1997 óta a Vallástudományi tanszék vezetıjeként oktatok. Habilitációs eljárásom 2010 óta folyamatban van. 141
ADATLAP Név Hubai Péter születési év 1952 intézmény Wesley János Lelkészképzı neve Fıiskola Most kezdeményezés alatt lévı doktori iskola theológiai doktori iskola adattartalomról nyilatkozott Elérhetıségek drótpostacím h7662hub ella.hu Fokozat, cím tudományos fokozat, CSc cím fokozat 1996 megszerzésének éve fokozat tudományága történettudomány fokozatot kiadó MTA intézmény neve Jelenlegi munkahelye Wesley János Lelkészképzı 2011 -Fıiskola teljes állású egyetemi tanár Témavezetés témavezetıi tevékenysége során eddig vezetésére bízott doktoranduszok száma ezek közül abszolutóriumot szerzettek száma témavezetettjei közül fokozatot szereztek: témavezetettjei várható védéssel: jelenlegi doktorandusz hallgatói az abszolutórium várható évével: Monográfiák, közlemények 142
2009Hubai Péter Ein neues Apotropaion. Eine hermeneutische Fragestellung. In: Göttinger Miszellen 222., 27-40 dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: német 2009 Hubai Péter Az áldozat értelme Júdás evangéliumában in: Vallástudományi Szemle 2009/2. 23-36 dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: német 2008Hubai Péter QHSAUROI APOKRUFOI. Az apokrif irodalom határain in: Vallástudományi Szemle 2008/2 157-193 dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: magyar 2008Hubai Péter Der zerbrochene Zauberstab. Vom Nutzen der Magie oder das Apotropaion zu Budapest, Studien zur Altägyptischen Kultur 37 (2008) 169-198 plusz CD-ROM dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: német 2006 Hubai Péter A Megváltó a keresztrıl. Kopt apokrifek Núbiából. Budapest dokumentum típusa: monográfia nyelv: magyar 2001Hubai Péter Ikon vagy portré. Posztamarna férfifej a Szépmővészeti Múzeumban. Budapest, 2001 dokumentum típusa: monográfia nyelv: magyar 2000Hubai Péter Simon mágus keresztyén, eretnek, gnosztikus? Theológiai Szemle 2000. 4. sz. dokumentum típusa: monográfia nyelv: magyar Hubai Péter 1992Eine literarische Quelle der ägyptischen Religionsphilosophie. Das Märchen vom Prinzen der drei Gefahren zu überstehen hatte. In: The Intellectual Heritage of Egypt. Studia Aegyptiaca XIV. Budapest 1992, 277-300 dokumentum típusa: tanulmány nyelv: német 1990Hubai Péter Jézus rejtett szavai. Budapest: Holnap, 1990. dokumentum típusa: könyv, fordítás (koptból) és tanulmány nyelv: magyar 1989Hubai Péter 143
The Legend of St. Mark. Some Coptic fragments. Studia Aegyptiaca Studia in honorem L. Fóti XII. dokumentum típusa: tanulmány nyelv: angol a legjelentısebbnek tartott 10 közlemény összegzett impakt faktora: Ezekre történt független hivatkozások száma: Tudománymetriai adatok az akkreditációnál figyelembe vehetı tudományos közleményeinek száma: összes tudományos közleményeinek száma: Tudományos közleményés idézılista 37 57 monográfiák és szakkönyvek: 5 monográfiák és szakkönyvek száma melyben fejezetet/részt írt: 14 mőszaki és/vagy mővészeti 0 alkotásainak száma: összes tudományos közleményének összegzett impakt faktora: külföldön megjelent, figyelembe vehetı tudományos közleményei: 5 hazai kiadású, figyelembe vehetı idegen nyelvő közleményei: összes tudományos közleményének független 55 idézettségi száma: Akkreditációs szempontból jelentıs egyéb információk Ókortudományi Társaság tagja, Magyar Patrisztikus Társaság tagja, Magyarországi Ref. Egyház Doktorok Kollégiuma, International Association of Egyptologists tagja 5 144
Születési idı: 1952. március 1 Cím: 1072, Budapest, Akácfa utca 37/39 TOVÁBBI SZEMÉLYES ADATOK 145
TELJES BIBLIOGRÁFIA Disszertáció MARTURION TOU AGIOU APOSTOLOU MARKOU ALEXANDREIAS. A legenda kopt szövege, kommentárja és egyiptológiai interpretációja. Kandidátusi értekezés kézirata. 1996. Könyv Ikon vagy portré. Posztamarna férfifej a Szépmővészeti Múzeumban. Budapest, 2001. A Megváltó a keresztrıl. Kopt apokrifek Núbiából. Budapest 2006 Koptische Apokryphen aus Nubien. Der Kasr el-wizz Kodex, Berlin New-York 2009 Hubai Péter, Pröhle Károly és Rugási Gyula: Jézus rejtett szavai. Budapest: Holnap, 1990. 193 p. Hubai Péter, Majsai Tamás: A te könyvedbe mind ezek béirattattak... Szümposzion a Bibliáról, Budapest 2010 Cikkek A zsidóság egy nép és vallása. Theológiai Szemle 1977. 3 4. sz. Setna survival. Egyiptológiai Füzetek I. 1983. A szegény Lázár és új vallástörténeti párhuzamai I II. Theológiai Szemle 1984. 1 2. 3 4. sz. Kainról, mitoszról Szondi Lipót ürügyén. Theológiai Szemle 1984. 4. sz. The Legend of St. Mark. Some Coptic fragments. Studia Aegyptiaca Studia in honorem L. Fóti XII. 1989. Mi Atyánk. In: Mi Atyánk. 121 európai nyelven. Összeállította, szövegmagyarázatok: Németh Zsigmond. Budapest, 1990 [1991]. 366 p. Utószó 146
"Az asszonyok nem méltók az életre" (Tamás ev. 114). Egyház és Világ 1990. "Ti azért így imádkozzatok!" Egyház és Világ 1990. 5. sz. Egy papirológus halálára. Egyház és Világ 1990. 8. sz. A kopt Tamás evangéliumról. Egyház és Világ 1990. 14. sz. Legendák az egyiptomi remetékrıl I II III IV. Egyház és Világ 1990. 19. sz. 1991. 1. 2. 3. sz. Az egyiptomi orvoslásról. Lege Artis Medicinae I. 1991. 2. sz. Az egyiptomi remetékrıl. Egyház és Világ 1991. 12. sz. Eine literarische Quelle der ägyptischen Religionsphilosophie. Das Märchen vom Prinzen der drei Gefahren zu überstehen hatte. In: The Intellectual Heritage of Egypt. Studia Aegyptiaca XIV. Budapest 1992, 277-300 Kait asszony koporsója az állandó Egyiptomi kiállításon. 1992. [vezetı] Budapest: Szépmővészeti Múzeum 1992. 6 p. képpel Apa Bane, egy alig ismert egyiptomi szent. Antik Tanulmányok 1992. 1 2. sz. A kereszténység diadalának okairól Egyiptomban. Tentamen. Holmi 1994. 9. sz. Simon mágus keresztyén, eretnek, gnosztikus? Theológiai Szemle 2000. 4. sz. Über die Ursachen des Sieges des Christentums in Ägypten. Numen 48. 2001. Religionsgeschichtliches zur sog. pannonischen Isis. in: Aegyptus et Pannonia I. Budapest 2002. Krisztus tánca. Kopt apokrif Núbiából. in: Studia patrum. A Magyar Patrisztikai Társaság I. konferenciája az ókori kereszténységrıl (szerk. Nemeshegyi P. Rihmer Z.), Budapest 2002 147
Unbekannte koptische Apokryphe aus Nubien. Vorläufiger Bericht. Mélanges offert à Edith Varga, Budapest 2002 Religionswechsel im Ägypten der Römerzeit. Egyptology at the Dawn of the Twenty first Century. Vol. 2. Cairo New York, 2003. Wie authentisch ist die Kanne von Egyed? in: Aegyptus et Pannonia II. Budapest 2004 Der zerbrochene Zauberstab. Vom Nutzen der Magie oder das Apotropaion zu Budapest, Studien zur Altägyptischen Kultur 37 (2008) 169-198 plusz CD-ROM QHSAUROI APOKRUFOI. Az apokrif irodalom határain. in: Vallástudományi Szemle 2008/2 157-193 Ein neues Apotropaion. Eine hermeneutische Fragestellung. In: Göttinger Miszellen 222 (2009) 27-40 Az áldozat értelme Júdás evangéliumában. In: Vallástudományi Szemle 2009/2 23-36 Apokrif és kánoni irodalom. In: Szirtes Emlékkönyv s. a. A te könyvedbe mindezek béirattattak In: Hubai Péter Majsai Tamás (szerk), A te könyvedbe mindezek béirattattak, Budapest, 2010, 123-138 Van-e aktualitása a politikai theológiának. In: Egyházügyi, vallásszabadsági tudományos konferencia, Budapest 2011, 137-147 Biblia Múzeum. Vezetı. kézirat 1988 Miscellanea Isis és Osiris Pannoniában. [könyvismertetés]. Kritika 1989. Survival eines Osirisfestes. In: Studien zur Altägyptischen Kultur. Hamburg s.a. 148
Etióp rablány éleszti Egyiptomot. Népszabadság 1992. VI. 27. J. Eiwanger: Merimde Benisalame III. Die Funde der jüngeren Merimdekultur. [rec.] Archeológiai Értesítı 120. 1993. Szíve nem vall ellene. Elment Wessetzky tanár úr. Népszabadság LV. 1997. III. 10. 58. sz. Bibliographie des œuvres de Vilmos Wessetzky. Rédigée par Péter Gaboda, Hedvig Gyıry, Péter Hubai. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux Arts 86. 1997. 9 16. p. Egyiptológia az ezredfordulón. Múzeumi Hírlevél 2000. 5. sz. Kora keresztények Núbiában in: Élet és Tudomány 57 (2002) okt. 4. Aegyptus et Pannonia. Budapesti Történeti Múzeum 2004. XI. 17 19. Múzeumi Hírlevél XXV. 2004. XII. Dobrovits Aladár. in: Magyar múzeumi arcképcsarnok, Budapest 2002 Mahler Ede. in: Magyar múzeumi arcképcsarnok, Budapest 2002 Aegyptus et Pannonia. Múzeumi Hírlevél 2005/ Kopt kiállítás Budapesten. Magyar Múzeumok 2005/1 A fáraók után. Mőértı 2005/5 Démonőzı varázskés. An Apotropaic Magic Knife. Múzeumi Hírlevél 2005/12 Chamber exhibition 2005 Repelling Demond Protecting Newborns http://ibisz.freeweb.hu/hub/hazai/kiallit/idoszak/kama2005a.html Egyiptológus találkozó a Szépmővészeti Múzeumban. Egyptologists Meeting in the Museum of Fine Arts. Múzeumi Hírlevél 2006/4 149
Portrait of a Prince.Museum of Fine Arts, Budapest, Masterpieces from the collection (ed. Andrea Czére) 2, Budapest 2006 Herceg szobrának feje Szépmővészeti Múzeum. Remekmővek az ókortól napjainkig, Budapest 2006 Van-e reneszánsza a kopt festészetnek? (Egyiptom angyalai). Pannonhalmi Szemle 2008/3 143-146 Az Una Sancta és a bizniszegyházak. Egy theológus dilemmái. Élet és Irodalom 2011. szept. 16. 150
ÖT LEGFONTOSABB MŐ AZ ÉLETPÁLYÁN MARTURION TOU AGIOU APOSTOLOU MARKOU ALEXANDREIAS. A legenda kopt szövege, kommentárja és egyiptológiai interpretációja. Kandidátusi értekezés kézirata. 1996. Ikon vagy portré. Posztamarna férfifej a Szépmővészeti Múzeumban. Budapest, 2001. A Megváltó a keresztrıl. Kopt apokrifek Núbiából. Budapest 2006 Koptische Apokryphen aus Nubien. Der Kasr el-wizz Kodex, Berlin New-York 2009 Hubai Péter, Pröhle Károly, Rugási Gyula: Jézus rejtett szavai. Budapest: Holnap, 1990. 193 p- 151
TÍZ LEGFONTOSABB MŐ AZ ÉLETPÁLYÁN MARTURION TOU AGIOU APOSTOLOU MARKOU ALEXANDREIAS. A legenda kopt szövege, kommentárja és egyiptológiai interpretációja. Kandidátusi értekezés kézirata. 1996. Ikon vagy portré. Posztamarna férfifej a Szépmővészeti Múzeumban. Budapest, 2001. A Megváltó a keresztrıl. Kopt apokrifek Núbiából. Budapest 2006 Koptische Apokryphen aus Nubien. Der Kasr el-wizz Kodex, Berlin New-York 2009 Hubai Péter, Pröhle Károly, Rugási Gyula: Jézus rejtett szavai. Budapest: Holnap, 1990. 193 p Über die Ursachen des Sieges des Christentums in Ägypten. Numen 48. 2001. Eine literarische Quelle der ägyptischen Religionsphilosophie. Das Märchen vom Prinzen der drei Gefahren zu überstehen hatte. In: The Intellectual Heritage of Egypt. Studia Aegyptiaca XIV. Budapest 1992, 277-300 Religionsgeschichtliches zur sog. pannonischen Isis. in: Aegyptus et Pannonia I. Budapest 2002. Der zerbrochene Zauberstab. Vom Nutzen der Magie oder das Apotropaion zu Budapest, Studien zur Altägyptischen Kultur 37 (2008) 169-198 plusz CD-ROM QHSAUROI APOKRUFOI. Az apokrif irodalom határain. In: Vallástudományi Szemle 2008/2 157-193 152
ÖT LEGFONTOSABB MŐ 2008-2012-ben Koptische Apokryphen aus Nubien. Der Kasr el-wizz Kodex, Berlin New-York 2009 Der zerbrochene Zauberstab. Vom Nutzen der Magie oder das Apotropaion zu Budapest, Studien zur Altägyptischen Kultur 37 (2008) 169-198 plusz CD-ROM QHSAUROI APOKRUFOI. Az apokrif irodalom határain In: Vallástudományi Szemle 2008/2 157-193 Ein neues Apotropaion. Eine hermeneutische Fragestellung In: Göttinger Miszellen 222 (2009) 27-40 Az áldozat értelme Júdás evangéliumában In: Vallástudományi Szemle 2009/2 23-36 A te könyvedbe mindezek béirattattak In: Hubai Péter Majsai Tamás (szerk), A te könyvedbe mindezek béirattattak, Budapest, 2010, 123-138 153
ÖT LEGFONTOSABB MŐ 2003-2007-ben A Megváltó a keresztrıl. Kopt apokrifek Núbiából. Budapest 2006 Religionswechsel im Ägypten der Römerzeit. Egyptology at the Dawn of the Twenty first Century. Vol. 2. Cairo New York, 2003. Wie authentisch ist die Kanne von Egyed? in: Aegyptus et Pannonia II. Budapest 2004 Portrait of a Prince Museum of Fine Arts, Budapest, Masterpieces from the collection (ed. Andrea Czére) 2, Budapest 2006 Herceg szobrának feje Szépmővészeti Múzeum. Remekmővek az ókortól napjainkig, Budapest 2006 154
TUDOMÁNYOS PROJEKTEK A DOKTORI ISKOLÁBAN VÉGZENDİ KÜLSİ FINANSZÍROZÓ NÉLKÜLI TUDOMÁNYOS MUNKA Vallásos irodalom a Mediterraneumban a hellenizmus és a késıantikvitás közötti idıszakban 155
TUDOMÁNYOS KÜLKAPCSOLATOK, MELYEK A DOKTORI ISKOLA SZÁMÁRA HASZNOSULNAK Dr. Hans Förster, Papyrussammlung der Österreichischen Nationalbibliothek hans.foerster@univie.ac.at Dr. Láda Csaba, University Kent, c.lada@kent.ac.uk 156
TUDOMÁNYOS KÜLKAPCSOLATOK - A DOKTORI ISKOLÁBA MEGHÍVHATÓ VENDÉGELİADÓK Dankwart Kirchner (ókori egyháztörténet, lelkigondozás) Roderich Kirchner (patrisztika) Hans Förster (antik kéziratok, ókori egyháztörténet) Jutta Henner (Biblia, liturgiatörténet) 157
A PALETTA-KURZUSBA TERVEZETT ELİADÁSOK Az ókori Egyiptom vallástörténete kutatásának forrásai Áramlatok a korai kereszténységben 158
KURZUSOK A DOKTORI ISKOLÁBAN Szepulchrális kultusz és azon túl. Halál örökkévalóság túlvilági élet feltámadás A tantárgy elıadója: Hubai Péter A tantárgy célja: A halál komplex kérdéskörének megjelenése mind az anyagi kultúrában, mind a vallásos hitben és vallási életben, egyfelıl a Bibliában (annak mindkét Testamentumában), az intertestamentális kor és a postbiblikus kor irataiban, másfelıl ezek történeti és kulturális hátterén (fıleg az ókori Egyiptomban). A tantárgy óraszáma: 7 x 2 óra A tantárgy jellege, módszerei: Szepulchrális kultusz: ezért a temetkezések tárgyi emlékeit (sír, koporsó, tetemek, halotti mellékletek, sírfeliratok, stb.) épp úgy megvizsgáljuk, mint a bibliai szövegeket, vagy a ránkmaradt halotti irodalom mőveit. A tantárgy tartalma: A kereszténység hitét századokon keresztül úgy írták le, mint aminek lényege, hogy a siralomvölgy lakói majd a túlvilágon immár örökkévaló boldogságban fognak élni, s mindazt, ami itt nem lehetett osztályrészük, ott paradicsomi módon élvezhetik. E képzet hol hangsúlyos, hol kevésbé hangsúlyozott komplementer ideája volt a pokol, annak örök szenvedésével. A szekularizálódás elıször ez utóbbi képet tette obsoletté, de ez intenziválta a paradicsom képének revizióját is, az pedig szükségszerően fölvetette az egész túlvilág-problematika újragondolását. Az ókori Kelet kultúráinak (és halotti képzeteinek) megismerése (a XIX. századtól), és a bibliai szövegek ez utáni alapos újraolvasása alapvetıen új értelmezéseket kinált. A test feltámadása (mint az Apostolicumban), szemben a halhatatlan lélekkel új hangsúlyokat jelölt ki. Ezen felfogás azonban megágyazott annak a nézetnek, hogy mindaz, amit századokon keresztül a kereszténység propriumának tekintettek, nemcsak hogy nem keresztény jellegő, hanem lényegében a markánsan egyiptomi felfogás (jellegében hasonló, de jobb minıségő élet a halál után) átvétele és továbbéltetése lenne. A kurzus célja e nagyon tág és komplex kutatási téma számos részaspektusának nagyon alapos és elfogulatlan vizsgálata a héber Biblia, az Új szövetség és számos egyéb vallástörténeti forrás felhasználásával. A kurzus a feltámadás hitével a keresztény reménység lényegét tematizálja Kötelezı irodalom Assmann, J., 2001, Tod und Jenseits im alten Ägypten, München Kittel, G., 1999, Befreit aus der Rachen des Todes. Tod und Todesüberwindung im Alten und Neuen Testament (Biblisch-theologische Schwerpunkte 17), Göttingen. Wächter, L., Der Tod im Alten Testament, Berlin 1969 Ajánlott irodalom: Assmann, A.-A.Kucharek, Ägyptische Religion Totenliteratur, Frankfurt/M, 2008 Brüntrup,G., - Rugel, M., - Schwartz, M. (Hrsg.), Auferstehung des Leibes - Unsterblichkeit der Seele, Stuttgart 2010 Faulkner, R.O., The Ancient Egyptian Book of the Dead, London 1972 Fischer, A.A., Tod und Jenseits im Alten Orient und Alten Testament, Neukirchen-Vluyn 2005 Kees, H., Totenglauben und Jenseitsvorstellungen der alten Ägypter, 2. Aufl. Berlin 1956 159
Labahn, M. / Lang, M. (Hgg.), Lebendige Hoffnung ewiger Tod?! Jenseitsvorstellungen im Hellenismus, Judentum und Christentum (ABG 24), Leipzig 2007 Perkins, Ph., Resurrection: New Testament Witness and Contemporary Reflection. Garden City: Doubleday & Company, 1984. Rahmani, L. Y., Ancient Jerusalem's Funerary Customs and Tombs, The Biblical Archaeologist, Vol. 44, 1981 Spencer, A.J., Death in Ancient Egypt, New York 1982 Az ókori Kelet anyagi és szellemi kultúrája (különös tekintettel Egyiptom és Levante térségére) Mára már közhelyes igazság, hogy a Biblia (mely a saját kora nyelvén iratott meg) autentikus módon csak a saját kontextusában érthetı meg. Ez nemcsak (és elsısorban nem) a nyelvre vonatkozik, hanem arra a kulturális közegre, amely a Biblia világát adja, és körülveszi. A királyideáltól a pásztor-gazdálkodáson keresztül a bölcsességirodalmon át az irodalmi mőfajokig számos jelenség értelmezi a maga hasonlóságával, vagy éppen markáns eltérésével a Biblia világát. Az utóbbi 200 év theológiatörténeti hagyománya módszerei tekintetében erısen filológiai megközelítéső volt. De az egykori próféták, papok, evangelisták és hívık egy a mienkhez hasonló fizikai világban éltek, táplálkoztak, betegek voltak, háborúztak, mezıgazdasági munkát végeztek, családi életet éltek. Királyaik mindennapjai visszatekintve a történelmet alakították. Életük, és szavaik a hozzánk szóló üzenet, theológiailag szólva: az ige pusztán filológiai, vagy pusztán spiritualizáló megközelítésben megrövidülnek. Teljesebb megértésükhöz elengedhetetlen az adott történeti korszakok politika-, társadalom-, kultur- és szellemtörténeti kutatása. A hallgatóknak e témákat nemcsak megismerniök kell, hanem feltáratlan részproblémákat önállóan felismerni és tudományos módszerekkel azok megoldásán munkálkodni. Vallás és irodalom a Mediterraneumban a hellenizmus korától a késıantikvitásig Az Ószövetség (Tenak) legkésıbbi irataival egyidıben keletkezett, és a kánonból kimaradt iratok számos vonatkozásban meghatározzák a késıbbi vallásos világképet. Az apokaliptika és az eschatológia rányomja a bélyegét Jézus nyelvére is, és erısen jellemzik a korai kereszténység ránkmaradt irodalmi hagyatékát. Az evangéliumok és az Apostol levelei után melyek számunkra a kijelentést hordozzák a késıbbi nemzedékek is bizonyságot tettek a hitükrıl, s ezt írásban is tradálták. Ezek az emlékek számunkra beszédes forrásai annak, hogy hogyan formálódott az egyház hite a II-IV. században a legfontosabb krisztológiai, szotériológiai, ekkleziológiai stb. kérdések tekintetében. Walter Bauer óta erıs kihívás éri azt a nézetet, hogy a kezdeti orthodoxia után születtek meg a különféle hairesziszek. Ma az utóbbiakat megszólaltató irodalmat is sokkal jobban ismerjük, mint 100 évvel ezelıtt. Az apokrifek, vagy a gnosztikus iratok új szempontú megközelítése számos alapvetı kérdést új megvilágításba helyez. Új tudományterületek születtek, s ez rendkívüli lehetıségeket kínál azoknak, akik most akarnak beszállni a kutatásba. A vallás jelenségvilága A fenomenológiai megközelítés nem lehet spekulatív, hanem egy adott vallás alapos empirikus ismeretén kell nyugodjék. Theológus esetében ez lehet akár bibliai vallás is, ám a következtetések levonása szempontjából szerencsésebb, ha bármilyen nem-bibliai (antik, vagy világ-)vallás kiválasztott jelenségét veti össze a kutató a saját kulturájának általa is jól ismert vallásával. A régi, nagy témák (a szent és a profán, a mitosz és a ritus, az ima és az áldozat, a királyság, a szent hely és a szent idı, a szent személyek különféle fajtái és a közösség, a az ige és az írás, stb) továbbra is kutatandók. Annál is inkább, mert maradandónak hitt eredmények obszoletté váltak. Az új tudományos hemeneutika szükségességét jól illusztrálja a mágia körül 160
kialakult vita, melynek oka az, hogy a vallásfenomenológia fogalomkészlete egy Európacentrikus világban keresztény-meghatározottságú tudományban, kereszténymeghatározottságú terminológiával született meg, tekintet nélkül a leírandó, mágiát őzı idegen világtól. Következésképpen a kutatók száz évig nem voltak képesek arra rálátni, hogy az inadekvát fogalomkészletük nem engedi meg érvényes következtetések levonását. A kutatónak fontos feladata lesz a módszer teljeskörő tisztázása, és a körültekintı adatgyőjtés után az összehasonlító vizsgálatok elvégzése. 161
DOKTORI HALLGATÓKNAK AJÁNLHATÓ DISSZERTÁCIÓTÉMÁK Az ókori Kelet anyagi és szellemi kultúrája (különös tekintettel Egyiptom és Levante térségére) Vallás és irodalom a Mediterraneumban a hellenizmus korától a késıantikvitásig A vallás jelenségvilága 162