Növénykórtan Diagnosztika, Epidemiológia Növénykórtan 2. 1 Diagnosztika = kórisme(tan), a betegség felismerésének tudománya Epidemiológia = járványtan Növénykórtan 2. 2 1
A fertőzési ciklus Fertőzés/ Infekció Gazda felismerése Kapcsolat Támadás (Invázió) Megtelepedés (Kolonizáció) Kórokozó növekedése és/vagy szaporodása Behatolás/Penetráció Inokulum átvitel Kórokozó terjedése (másodlagos inokulum keletkezése) Elsődleges inokulum keletkezése Nyugalmi periódus Tünetek Kitartóképletek keletkezése Növénykórtan 2. 3 A fertőzési ciklus Fertőzési források Élő/elhalt növények, növényrészek Talaj Művelőeszközök Termesztőberendezések Vektorok Növénykórtan 2. 4 2
A fertőzési ciklus Fertőzés (Infekció) Gazda felismerése Kapcsolat Támadás (Invázió) Megtelepedés (Kolonizáció) Kórokozó növekedése és/vagy szaporodása Penetráció Inokulum átvitel Kórokozó terjedése (másodlagos inokulum keletkezése) Elsődleges inokulum keletkezése Nyugalmi periódus Tünetek Kitartóképletek keletkezése Növénykórtan 2. 5 A fertőzési ciklus A fertőző anyag (inokulum) átvitele (a behatolás helyére) Aktív módon saját mozgással (flagellummal) Passzív módon valamilyen közegben (levegőben, vízben, talajban) Növénykórtan 2. 6 3
A fertőzési ciklus Fertőzés (Infekció) Gazda felismerése Kapcsolat Támadás (Invázió) Megtelepedés (Kolonizáció) Kórokozó növekedése és/vagy szaporodása Penetráció Inokulum átvitel Kórokozó terjedése (másodlagos inokulum keletkezése) Elsődleges inokulum keletkezése Nyugalmi periódus Tünetek Kitartóképletek keletkezése Növénykórtan 2. 7 A fertőzési ciklus A kórokozó behatolása (penetráció) Vírusok, fitoplazmák, válogatós edénynyaláb baktériumok sebeken keresztül vektorokkal (állat, növény, gomba) Baktériumok sebeken keresztül természetes nyílásokon (sztóma, hidatóda, lenticelle /paraszemölcs/, cicatrix /levélripacs/) egyes kutkula mentes növényi részeken (bibe, gyökér) Gombák sebeken keresztül természetes nyílásokon (főként: sztóma) a növény kutikuláját áttörve Növénykórtan 2. 8 4
A fertőzési ciklus Fertőzés (Infekció) Gazda felismerése Kapcsolat Támadás (Invázió) Megtelepedés (Kolonizáció) Kórokozó növekedése és/vagy szaporodása Penetráció Inokulum átvitel Kórokozó terjedése (másodlagos inokulum keletkezése) Elsődleges inokulum keletkezése Nyugalmi periódus Tünetek Kitartóképletek keletkezése Növénykórtan 2. 9 A fertőzési ciklus Fertőzés (Infekció) Gazda felismerése Penetráció Inokulum átvitel Elsődleges inokulum Kapcsolat Támadás (Invázió) Kórokozó terjedése (másodlagos inokulum) Nyugalmi periódus Megtelepedés (Kolonizáció) Kórokozó növekedése és/vagy szaporodása Tünetek Kitartóképletek keletkezése Növénykórtan 2. 10 5
A fertőzési ciklus A betegség lappangása (inkubáció) Inkubációs idő: a fertőzéstől (infekció) az első észlelhető tünetek megjelenéséig tart. Növénykórtan 2. 11 A fertőzési ciklus Fertőzés (Infekció) Gazda felismerése Kapcsolat Támadás (Invázió) Megtelepedés (Kolonizáció) Kórokozó növekedése és/vagy szaporodása Penetráció Inokulum átvitel Elsődleges inokulum Kórokozó terjedése (másodlagos inokulum) Nyugalmi periódus Tünetek Kitartóképletek keletkezése Növénykórtan 2. 12 6
A fertőzési ciklus A betegség tüneteinek megjelenése Növénykórtan 2. 13 Gabona kőüszög - Tilletia caries - T. laevis - T. contraversa (B) Főtünet mag helyett üszögpuffancsok Melléktünetek - toklászok széttartóak, - kalász nem olyan tömött - haragos zöld levelek Növénykórtan 2. 14 7
Megjelenési idő szerint Palántadőlés (paradicsom, paprika, dohány stb. - Rhizoctonia solani D) Kezdeti tünet - Egyenetlen (foltos) kelés Főtünet - A palánta szik alatti része (hypokotil) barnulni kezd és elvékonyodik Végső tünet - A növény elrothad, vagy elszárad Növénykórtan 2. 15 H. Morstatt (1923) szerint: I. Színváltozások II. Alakváltozások III. Hervadási jelenségek IV. Elhalások V. Sebek VI. Váladékok a növény felületén VII. A kórokozó tenyésző- és szaporító képleteinek megjelenése Növénykórtan 2. 16 8
I. Színváltozások Színminőség szerint Antociánosodás Barley yellow dwarf virus árpa sárga törpülés vírusa Sárgaság Barley yellow dwarf virus árpa sárga törpülés vírusa Rózsa, alma Fe- hiány Növénykórtan 2. 17 I. Színváltozások Kiterjedtség szerint 1. Általános 2. Részleges (határvonal nélkül) 3. Foltosság (jól elkülönülő határvonallal) Növénykórtan 2. 18 9
I. Színváltozások Kiterjedtség szerint Általános - Fusarium oxysporum f. sp. melonis (D) sárgadinnye fuzáriumos hervadása - fázik a kukorica Növénykórtan 2. 19 Fusarium oxysporum f. sp. melonis (D) sárgadinnye fuzáriumos hervadása = forma specialis, azaz olyan változat, amely egy növényfajra specializálódott: morfológiailag nem különböztethető meg, csak a megbetegítő-képesség (patogenitás) alapján; F. oxysporum f. sp. niveum görögdinnye F. oxysporum f. sp. cucumerinum uborka hervadása ( forma species!) sp. = species (faj); spp. = faj többes számban subsp. vagy ssp. = subspecies, azaz alfaj Növénykórtan 2. 20 10
I. Színváltozások Kiterjedtség szerint Részleges pl. dió fagykár miatti barnulása, Tobacco mosaic virus, TMV - dohány mozaik vírus Növénykórtan 2. 21 I. Színváltozások Kiterjedtség szerint Foltosság - egyszerű folt Birs levél- és gyümölcsfoltossága Diplocarpon mespili (A) Növénykórtan 2. 22 11
I. Színváltozások Kiterjedtség szerint Foltosság - pettyesség Lucerna levélfoltossága - Pseudopeziza trifolii f. sp. medicaginis-sativae (A) Növénykórtan 2. 23 I. Színváltozások Kiterjedtség szerint Foltosság - fenésedés (antraknózis) Colletotrichum trifoliii (D) lucerna szárfenésedése C. lindemuthianum babfenésedés Növénykórtan 2. 24 12
II. Alakváltozások -Törpenövés (nanizmus) Pl. Wheat dwarf virus búza törpeség vírus Növénykórtan 2. 25 II. Alakváltozások - Óriásnövés (gigantizmus) Pl. bábaszilva (szilvatáskásodás) - Taphrina pruni (A) Növénykórtan 2. 26 13
II. Alakváltozások - Golyvaképződés Pl. gyökérgolyva - Agrobacterium tumefaciens Növénykórtan 2. 27 II. Alakváltozások - Rákosodás Pl. alma nektriás ágrákja Nectria cinnabarina (A) Növénykórtan 2. 28 14
III. Hervadási jelenségek 1. Közönséges hervadás (vízhiány, aszály) 2. Fagyhalál (felfagyás) miatti hervadás Növénykórtan 2. 29 III. Hervadási jelenségek 3. Fiziológiás hervadás (pl. alacsony talajhőmérséklet v. magas sótartalom gátolja a meglévő víz felvételét) Növénykórtan 2. 30 15
III. Hervadási jelenségek 4. Fertőző hervadás - 4.a. Tracheobakteriózis Clavibacter michiganensis ssp. michiganensis paradicsom baktériumos hervadása Növénykórtan 2. 31 III. Hervadási jelenségek 4. Fertőző hervadás - 4.b. Tracheomikózis Fusarium oxysporum f. sp. niveum(d) görögdinnye fertőző hervadása Fusarium oxysporum f.sp. medicaginis (D) lucerna (Jánosnapi betegség) Fusarium oxysporum f. sp. pisi (D) borsó Jánosnapi betegség Fusarium oxysporum f.sp. tulipae (D) tulipán fuzáriumos betegsége Növénykórtan 2. 32 16
IV. Elhalások - Részleges Pl. meggy monília Monilia laxa (D) virágfertőzése Növénykórtan 2. 33 IV. Elhalások -Teljes Pl. Farontó gombák Armillaria mellea gyűrűs tuskógomba Növénykórtan 2. 34 17
V. Sebek Pl. fagysebek, ágletörések Növénykórtan 2. 35 VI. Váladékok a növény felületén - Mézharmat (levéltetű, levélbolha ürülék + korompenész) - Mézgásodás (csonthéjasok) - Gyantaképződés (fenyőfélék) Növénykórtan 2. 36 18
VII. A kórokozó tenyésző és/v. szaporítóképleteinek megjelenése Pl. lisztharmat Juhar Sphaerotheca macularis Növénykórtan 2. 37 VII. A kórokozó tenyésző és/v. szaporítóképleteinek megjelenése Nagy aranka Cuscuta campestris Növénykórtan 2. 38 19
VII. A kórokozó tenyésző és/v. szaporítóképleteinek megjelenése Rozsdatelepek Pl. jácint rozsda Uromyces scillarum Növénykórtan 2. 39 VII. A kórokozó tenyésző és/v. szaporítóképleteinek megjelenése Szürkepenész szaporítóképlet csomói Szőlő, szamóca stb. Botrytis cinerea Növénykórtan 2. 40 20
A fertőzési ciklus Fertőzés (Infekció) Gazda felismerése Kapcsolat Támadás (Invázió) Megtelepedés (Kolonizáció) Kórokozó növekedése és/vagy szaporodása Penetráció Inokulum átvitel Kórokozó terjedése (másodlagos inokulum keletkezése) Elsődleges inokulum keletkezése Nyugalmi periódus Tünetek Kitartóképletek keletkezése Növénykórtan 2. 41 Járványtan (epidemiológia) A betegség előfordulása valamely állományban: - egyedi megbetegedés - sporadikus (elszórt) előfordulás - járványos fellépés (epidémia) Az epidémia (sensu lato, s.l., széles értelmezésben): vmely betegség járványos mértékű fellépése Növénykórtan 2. 42 21
Járvány (epidémia) A járvány keletkezésének feltételei 1. Nagy tömegű kórokozó jelenléte 2. Nagy felületen termesztett fogékony gazdanövény 3. A betegség kialakulására kedvező környezet Növénykórtan 2. 43 Járvány (epidémia) A járvány keletkezésének feltételei Fogékony gazdanövény Fertőzőképes kórokozó Járvány Kedvező környezeti tényezők Ezek térbeli és időbeli egybeesése szükséges a járvány kialakulásához! Növénykórtan 2. 44 22
Járvány (epidémia) Típusai Epidémia Az epidémia (sensu stricto, s.t., szűk értelmezésben): Egy adott területen a betegség gyorsan kialakuló, nagymértékű fertőzésének pl.: a gabona levélrozsda (vörösrozsda) járványok fellépése egyes esztendőkben búzában Növénykórtan 2. 45 Járvány (epidémia) Típusai Endémia Egy növénykultúrában rendszeresen előforduló betegség, kártételét a környezet tényezői befolyásolják pl. almafa varasodása: t(eleomorf): Venturia inaequalis (A) a(namorf): Spilocaea pomi (D) Növénykórtan 2. 46 23
Járvány (epidémia) Típusai Pandémia Több országra, vagy egy földrészre kiterjedő járvány. Burgonyavész: Phythophthora infestans (O) A1 típus 1858-as európai terjedése: (A2 típus megjelenése Európában: 1980 -as évek) Növénykórtan 2. 47 A fertőzési ciklus Fertőzés (Infekció) Gazda felismerése Kapcsolat Támadás (Invázió) Megtelepedés (Kolonizáció) Kórokozó növekedése és/vagy szaporodása Penetráció Inokulum átvitel Kórokozó terjedése (másodlagos inokulum keletkezése) Elsődleges inokulum keletkezése Nyugalmi periódus Tünetek Kitartóképletek keletkezése Növénykórtan 2. 48 24
A betegség lefolyása A gombák és baktériumok túlélési formái Növénykórtan 2. 49 A fertőzési ciklus Fertőzés (Infekció) Gazda felismerése Kapcsolat Támadás (Invázió) (Megtelepedés) Kolonizáció Kórokozó növekedése és/vagy szaporodása Penetráció Inokulum átvitel Kórokozó terjedése (másodlagos inokulum keletkezése) Elsődleges inokulum keletkezése Nyugalmi periódus Tünetek Kitartóképletek keletkezése Növénykórtan 2. 50 25
A gombák ivaros/ivartalan alakjainak elnevezése holomorf: a gomba teljes neve teleomorf, t: ivaros Ascomycetes, A (ritkán: Basidiomycetes, B) anamorf, a: ivartalan (Deuteromycetes v. Mitospórás gombák, D) példánkban: t: Venturia inaequalis (A) a: Spilocaea pomi (D) (syn.: Fusicladium dendriticum) almafa varasodása Növénykórtan 2. 51 A gombák ivaros/ivartalan alakjainak jellemzése: t: Venturia inaequalis (Cooke) G. Wint. Keletkezés: a szaprobionta életszakaszban, lehullott levelekben (ősz-tél) Spóra: aszkospóra a: Spilocaea pomi Fr.:Fr (legitim név) a parazita életszakaszban, leveleken, virágokon, gyümölcsökön (tavasz-nyár-ősz) konídium Spórák mennyisége: kevesebb több Spórák funkciója: a faj fennmaradása a faj elterjesztése (járványkialakítás) Növénykórtan 2. 52 26
10-15 ciklus/év Növénykórtan 2. 53 27