Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Felső-Tisza Völgye Fenntartható vidékgazdálkodás, magas hozzáadott értékű, minőségi élelmiszertermeléssel, turisztikai termék-fejlesztéssel. Budapest, 2009 Május 8. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.
1 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ok
HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 2 Felső-Tisza Völgye Összefoglaló a térségről A(z) Felső-Tisza Völgye területe 31 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 36,212 fő, a városokban élő lakosok száma 9,193 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 10 db fő fejlesztési prioritás és 36 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 40 db gazdaságfejlesztési fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb az összes 45%-a, 18 db a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 16 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb 6 db a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugócsoporthoz kapcsolódik
A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 3 Felső-Tisza Völgye Általános áttekintés Általános információk Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség 36,212 Vásárosnamény 9,193 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Települések száma 31 Tarpa 2,312 fő 1-9 fõ 10-19 fõ 17 1,227 Kereskedelem, javítás Városok száma Hátrányos helyzetű települések száma 1 29 Aranyosapáti Pap 2,134 fő 1,943 fő 20-49 fõ 50-249 fõ 250-499 fõ 500- fõ 17 10 0 0 Legnagyobb fogl. szektor Közszféra Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, közúton elérhető ipari park 14 6 1 1 Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási ok Fő fejlesztési prioritások száma 10 Fejlesztési intézkedések száma 36 Gazdaságfejlesztési megoldási ok száma 40 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási ok száma 16
A legtöbb forrás 1,675,000 EUR a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 4 Felső-Tisza Völgye HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása 9 1,675,000 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Falumegújítás és -fejlesztés A kulturális örökség megőrzése Leader közösségi fejlesztés Leader vállalkozás fejlesztés Leader képzés Leader rendezvény Leader térségen belüli szakmai együttműködések Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések Leader komplex projekt 3 2 3 11 7 1 6 1 3 480,000 232,000 790,110 640,400 181,075 30,000 356,300 8,000 100,700
A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 5 Felső-Tisza Völgye - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség A térség legnagyobb problémája a hátrányos helyzetből fakadó munkanélküliségből és az alulmotiváltságból, a forráshiányból adódik. Súlyosbítja a helyzetet a kohézió, a szinergia hiánya, a közösségi rendszer fejletlensége, a kommunikációs csatorna nem megfelelő, inkább gyengének nevezhető működése a különböző szférák között, gondolva az önkormányzatokra, civil szervezetekre és a vállalkozói rétegre. Mindezeket tetézi a térségre különösen jellemző magas elvándorlási arány és az ebből fakadó korösszetétel romlása, melyet főleg a gyenge munkaerő-megtartó képesség generál. A térségben megtalálható gazdálkodási módszerek leginkább a gyümölcstermesztéshez és feldolgozásához kapcsolódnak. A vállalkozások ebbe az irányba kis ráfordításokkal még motiválhatók. A csomagolás, szállítás és marketing fejlesztésével széleskörű piacbővítés realizálható. Kimagasló a Beregi térség turisztikai adottsága. Fejlesztésekkel jó eredmények érhetőek el a műemléki-, vallási-, természeti és gasztronómiai turizmus terén. Sikeres LEADER-program megvalósítás esetén a Felső-Tisza Völgy valódi hungarikum területté, illetve termék előállítóvá válhat, fenntartható életformát és esélyegyenlőséget biztosítva a lakossága számára.
HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 6 Felső-Tisza Völgye A stratégia alapvető célja Célok: -Tájra jellemző termékek magas minőségű előállítása - Természet-közeli, hagyományokat őrző turisztikai termék-fejlesztés - Térségben élők hálózati rendszerének kiépítése a szinergia növelésére - Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, munkalehetőséggel - Fenntartható vidékgazdálkodás és tájhasználat, mint hungarikum - Modern társadalom kiszolgálása, vívmányainak elérhetősége Az alapvető célok megfogalmazásánál a térség fontos problémáit és lehetőségeit vettük figyelembe. Problémaként jelentkezik a modern társadalom és gazdaság átalakulásából eredeztethető hátrányos helyzet: fejlesztések elmaradása, befektetések alacsony intenzitása, fiatal és képzett lakosság számára inattraktív vidéki élettér. Munkahelyek szűkösségéből, a helyi jövedelmi források átlagos szintjéből levezethető a gyenge fizetési kereslet és vásárlóerő, különösképpen a helyi termékek és szolgáltatások irányába. Ugyanakkor a térség rendelkezik azokkal a természeti javakkal, sikeresen termeszthető őshonos állat- és növényfajokkal, fenntarthatóság irányába fejleszthető gazdálkodási módokkal, valamint kulturális-műemlékitörténelmi értékekkel, melyek segítségével olyan javak és szolgáltatások állíthatók elő, amit a modern társadalom fizetőképes, főleg városi rétege hajlandó és képes megvásárolni.
7 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ok
HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 8 A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Beregi térségre az aprófalvas települések nagy száma a jellemző. Ez a kisfalvas településszerkezet nem teszi lehetővé a városi funkciók szóródását, emiatt vidéki forgalmat lebonyolító vonzás-központként alakult ki Vásárosnamény mai helyzete. A Bereg gazdasági, társadalmi helyzetét tekintve messze elmarad az országos átlagtól, a nagyarányú munkanélküliség, a halmozottan hátrányos helyzetűek magas aránya és az idős korúak növekvő aránya miatt a helyi önkormányzatoknak jelentős szociális költségvetési kiadásokkal kell számolnia, ami az esetleges fejlesztésektől vonja el a forrásokat. Az önkormányzatoknak a gazdaságilag elmaradott térségben - Vásárosnamény kivételével - minimális iparűzési adó beszedésre nyílik lehetőségük. Az önkormányzati fejlesztések többnyire kimerülnek a középületek, közintézmények felújításában, illetve a vonalas infrastruktúra fejlesztésében, a településkép javításában. Pályázati támogatás nélkül azonban ez is nehezen valósítható meg, bár sok esetben a pályázathoz szükséges saját forrás biztosítása is problémát jelent. A térség területén inkább a mezőgazdasági jelleg dominál, ipara nem túl jelentős. Az ipar területén a mezőgazdasági termékek késztermékké történő feldolgozása lehetne az egyik olyan ágazat, amire a fellendülés alapozható. A térség egyedi történelmi és néprajzi hagyományainak köszönhetően a tradíciókhoz kapcsolódó rendezvények lebonyolítására alkalmas terület. A térség kulturális örökségének ápolásáért a helyi önkormányzatok is egyre többet tesznek, így folyamatosan növekszik a hagyományőrző céllal megtartott rendezvények száma. Ezek közé sorolható az 1965 óta Vásárosnaményban rendezett Beregi Ünnepi Hét kulturális programsorozata és az 1963 óta évente június végén megrendezésre kerülő Nemzetközi Fafaragó Tábor. A július végén, augusztus elején megrendezésre kerülő rendezvénysorozat, a "Jeles Napok a Beregben" egyre több vendéget csábít. A községi hagyományőrző rendezvények között kiemelkedő a beregdaróci "Kenderes Napok" és a tarpai "Kuruc Fesztivál". A térségben az idegenforgalomban rejlő lehetőségek jelentősek, a gazdag hagyományok megfelelő marketingjével, programcsomagok, túraútvonalak összeállításával és ajánlásával a turizmus húzóágazat lehet. Összességében a hely szelleme megragadható a térség egyedülálló természeti értékében, ebből eredeztethető gazdálkodási módokban és az elmúlt évszázadok során kialakult vagy kialakított termékekben és kultúrtáji elemekben.
HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 9 A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Tudományos elemzések, piaci tapasztalatok bizonyítják azoknak az őshonos növény-, és állatfajoknak létjogosultságát, amelyekre az akciócsoport gazdasági programja építhető. Az említettek alapján olyan élelmiszerek készíthetők, amelyekre beltartalmi értékeik alapján hazai és külpiaci értékesítési stratégiák építhetők. A hely szelleme által biztosított kohézió, szinergia és ismertség felhasználásával termékeink valódi piacképes hungarikumokká fejleszthetők. Ilyen irányú fejlesztésekkel megfelelhetünk a tervezési szempontként kezelt fenntarthatósági elvek elvárásainak.
HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 10 A térség környezeti állapota 1/2 A Leader csoportba tartozó települések két kistájon találhatók. 19 település és Vásárosnamény gergelyiugornyai része a Bereghez, míg a többi település a Nyírséghez tartozik. A Bereg felszínét legnagyobb részét egészen fiatal öntésagyagok és öntésiszapok borítják, termékenységük a kis tápanyagtőke miatt igen gyenge. A Nyírségi oldal sem rendelkezik jó minőségű földekkel, laza szerkezetű homoktalajok a jellemzőek. A sajátos földrajzi és vízrajzi helyzetnek köszönhetően a Beregben igen sajátságos, mozaikos tájszerkezet alakult ki az évezredek folyamán. Az itt található biodiverzitás fenntartásának megőrzése fontos feladat, mely megmutatkozik abban is, hogy a Beregben igen magas a védett területek és a Natura 2000 védettség alatt álló területek aránya. Az itt található lápok és az erdők egy része fokozottan védett terület, jelentős a bennük élő fokozottan védett és védett növény- és állatfajok száma. A nyírségi oldalon a védett területek kiterjedése szinte csak a Tisza hullámterére korlátozódik. A Tisza hullámtere az egész szakaszon Ramsari védettségű terület, igen értékes maradványerdőkkel és szentély jellegű holtágakkal. A Beregben a hagyományos állattartás és gyepgazdálkodás igen sok helyen értékes füves élőhely kialakulásához vezetett, melyeken számos, csak ezekre a területekre jellemző növény- és állatfaj fordul elő. A füves térségek csökkenő darabjainak nagy része enyhén szikesedő nedves legelő, félszáraz kaszáló, azonban helyenként erdőssztyepp jellegű foltokra is rábukkanhatunk. A legelők nagy része az alulhasznosítás következtében erőteljes cserjésedésnek és gyomosodásnak indult, ami nem kedvező a legelő és a füves élőhelyekhez kötődő növényés állattársulások életében, ráadásul a Tisza szabályozása és a folyamatos belvízelvezetés következtében a gyepek vízellátása rosszabb, így hozamuk kevesebb a szabályozás előttiekhez képest, így a szárazságkedvelő gyomfajok terjedtek el. A legelők növény- és állattársulása természetvédelmi szempontból nagyon jelentős a különleges és gazdag biodiverzitása miatt. Az itt található talajok alacsony termőképességűek a legtöbb kultúrnövény számára, illetve igen nagy ráfordítást igényelnek a szántóföldi művelés során. Viszont erdőnek, fáslegelőnek, kaszálónak kiválóak most is, és ez fokozható rendszeres vízpótlással. A nyírségben elsősorban a gyümölcstermesztés és a szántóföldi gazdálkodás volt a jellemző, az utóbbi időben azonban itt is előtérbe kerültek az erdősítések.
HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 11 A térség környezeti állapota 2/2 A Bereg gazdasága nagy változásokon ment keresztül. A hajdani vízből időkben a hagyományos tájhasználat elemeit alkalmazták igen eredményesen, majd az intenzív technológiákat alkalmazták, kevesebb sikerrel. A vízhiány nem csak a természetvédelem számára jelent problémát, hanem a térség gazdaságát is nehéz helyzet elé állítja. A területen található vízfolyások a belvízelvezető rendszer részeként - azt a célt szolgálják, hogy a lehető leghamarabb levezessék a vizet, csökkentve a talajvíz mennyiségét.
HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 12 Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A Beregi térség az ország legkeletibb megyéjében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el. A népesedési viszonyokat tekintve a megye Magyarország harmadik legnépesebb megyéje, de a kistérségre ez már nem mondható el, mert a népsűrűség jóval alacsonyabb, mint a megyei átlag. A kistérség egyetlen városának, Vásárosnaménynak vonzáskörzetébe (a várost is beleértve) 27 település tartozik, 568 km2-nyi területtel, több mint 32 ezer állandó lakossal, ebből a kisebbség aránya jelentős, közel 6000 fős. A megyében, különösen a térségre jellemző a magas elvándorlási arány és a korösszetétel romlása, melynek oka elsősorban a térség nagyon gyenge munkaerő-megtartó képessége és a kelet-magyarországi területeken általánosan tapasztalható gazdasági lemaradás. Az elvándorlók zömét a 20-30 éves lakosság adja, akik elvágynak ebből a hátrányos térségből. A munkanélküliséggel összefüggő elvándorlások nagymértékben csökkentették a népesség számát, másrészt rontották a korösszetételt. A térségben dominanciát a mezőgazdasági jelleg élvez, iparosodása nem túl jelentős. A kistérség főbb vállalkozásai Vásárosnaményban működnek. Az ipari jellegű vállalkozások többsége inkább a szolgáltató jellegű kisipari tevékenységet végző iparosok közé tartozik. Az agrár-jellegű vállalkozások száma jóval magasabb a megyei átlagnál, foglalkoztatási szerepük azonban közel azonos a megyei értékekkel. Ezek többsége kisbirtokos, egyéni gazdálkodó, akik a térség gazdasági potenciáljában viszonylag kis szerepet tudnak játszani. Ugyanakkor a családokra és aktív egyénekre épített mikrovállalkozási rendszer a zöldség- és gyümölcstermesztésben jelentős rétegeknek biztosíthatna kiegészítő jövedelmet. Ezáltal a térség roma és női lakossága garantált esélyhez juthatna, éppúgy a foglalkoztatás, mint a jövedelemszerzés területén. A gazdaság fontos feltétele az infrastruktúra megfelelő kiépítése, amely a gazdaság fejlődése szempontjából is húzóerő lehet. A legfontosabb infrastrukturális elemek jelen vannak a kistérségben, ennek ellenére a megyei és országos átlagtól jelentős a térség lemaradása. Regionális és országos viszonylatban sajnos Vásárosnamény és térsége, mint határ menti, perifériahelyzetben lévő, leghátrányosabb kistérség igen nehezen elérhető.
HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 13 Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 A jelenlegi kedvezőtlen viszonyokon jelentősen javíthatna az M3-as autópálya határig tartó szakaszának megépülése, valamint az ehhez csatlakozó utak minőségének javítása. A kistérség egyik felemelkedési lehetősége az idegenforgalmi potenciálja, mivel sokszínű, vonzerőkben gazdag területekkel rendelkezik. Szintén előnyös helyzetben tudhatja magát a térség a Tisza vonzereje miatt, emellett fő értékét és egyben turizmusának egyik bázisát képezik az érintetlen természeti területek. A táj sok értékes fajt megőrzött egykori állat- és növényvilágából, valamint földtani különlegességek is találhatóak a területen. Emellett a kistérség több települése rendelkezik építészeti kulturális emlékekkel. Ideális a kistérség a vízi-, lovas, horgász, öko- és termálturizmus számára egyaránt.
HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 14 Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység
A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 15 Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) 50 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 40 30 20 A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Kereskedelem, javítás 10 0 4. Kevés kis vállalat 3. Sok kis vállalat 0 10 20 30 40 50 Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)
A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 28%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 16 Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 87 104 7% 8% Építőipar 169 13% Kereskedelem, javítás 357 28% Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés 77 107 8% 6% Pénzügyi közvetítés 60 5% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 170 13% Egyéb szolgáltatás 139 11% Egyéb tevékenység 1 0%
A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar 330 422 2,041 Szektorok részesedése 5% 25% 4% Kereskedelem, javítás 1,190 15% Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés 226 754 3% 9% Pénzügyi közvetítés 102 1% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 197 2% Egyéb szolgáltatás 196 2% Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy 2,591 32% Egyéb tevékenység 0 0%
Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 20.6%, ami 4.8 százalékpontos változást jelent 2003 óta HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis 18 Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) 15.8 17.3 17.9 19.2 20.6 Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 20.6% Változás 2003-hoz képest 4.8 százalékpont 2003 2004 2005 2006 2007
HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 19 A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 Az egyik legfontosabb probléma, hogy az adott területen kiemelkedően magas a munkanélküliség, ami komoly feladatot jelent a szociálpolitikában. A megye és a térség munkaerőpiacát a 90-es évtizedben a recesszióval és a gazdasági átrendeződéssel párhuzamosan a munkanélküliség tömegessé válása, az elhelyezkedési lehetőségek beszűkülése, a foglalkoztatási problémák tartóssá válása jellemezte leginkább. Az 1990-es években az általános gazdasági visszaesés közepette bezárásra kerülő ipari nagyüzemek és a felbomló, átalakuló tsz-ek tömegével szabadultak meg a feleslegessé váló munkaerőtől. A falusi térségekben mindezzel együtt a tsz-ek széthullása volt a munkanélkülivé válás fő tényezője, hiszen sok helyen a tsz volt az egyetlen foglalkoztató, így annak megszűntével az újra elhelyezkedésre alig maradt esély. Sajnálatos módon ez a folyamat napjainkban is megfigyelhető, hiszen a szociálpolitika kiadásait növeli a térségben a kedvezőtlen demográfiai helyzet. Egyrészt a munkanélküliség miatt a leszakadó területek elnéptelenedése, másrészről a képzett munkaképes korú szakemberek elvándorlása. Az öregkorúak aránya így a településeken növekszik és az aktív dolgozókhoz viszonyítva magas az eltartottak aránya. Ennek a folyamatnak az eredményeként a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek szociális válsága tovább mélyül. Külön gondot okoz a térségnek, hogy magas a halmozottan hátrányos helyzetű roma etnikum aránya. A megyében kb. 70 ezer roma él, ami a lakónépesség 12%-át jelenti. A program célja, hogy olyan közreműködés alakuljon ki az önkormányzatok, a civilek, a vállalkozások, és a munkaügyi a központ között, ami a térségben keletkező igényeket, lehetőségeket, információkat, minél nagyobb mértékben tudja továbbítani a társadalom különböző rétegei felé. Az oktatás feladata a megszerzett tudással felvértezett szakemberekkel kiszolgálni a munkaerő-piaci igényeket, illetve a képzés során nem az átlagos munkaerőpiac irányába kell a hangsúlyt tenni, hanem sokkal inkább olyan helyi boldogulást elősegítő programok kidolgozására, amik elősegítik a helybemaradást, növelik a vállalkozó kedvet és javul a hátrányos helyzetű rétegek munkához jutása.
HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 20 A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A képzési program modulokból épül fel, így a társadalmi és a gazdasági igények függvényében egyre magasabb fokú képzettség és készségfejlesztés válik lehetővé, a meglévő adottságok figyelembevételével. Ez az identitástudat erősítését és az egyre magasabb fokú hozzáadott érték előállításához való hozzájárulást biztosítja. A távolabbi cél társadalom formálása az ökológiai természeti élettér megtartása mellet a 21. század elvárásainak megfelelése. Harmónia és az egyensúly megteremtése a modern és régi kultúrák összekapcsolásával.
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Vásárosnamény székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 9 db 1,503 fő A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 19%-át adja a térségen belüli foglalkoztatásnak Foglalkoztatás relatív értelemben A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 19% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis 21
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb 6 db a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis 22 A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Név Működés helye a térségben Főtevékenység Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) 1 2 3 4 Berwin Ruhagyár Rt. Interspan Faipari Kft. Kárpát-Hús Zrt. Kiss B. Ker Kft. Vásárosnamény Vásárosnamény Aranyosapáti Vásárosnamény 1822 Felsőruházat gyártása 2020 Falemezgyártás 1513 Hús-, baromfihúskészítmény gyártása 5139 Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Kereskedelem, javítás 554 236 152 133 5 Nafém Kft. Vásárosnamény 2811 Fémszerkezet gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 132
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb 6 db a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Név Működés helye a térségben Főtevékenység Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) 6 Koncz Bau Kft. Vásárosnamény 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése Építőipar 100 7 Pig-Hús Kft. Vásárosnamény 0123 Sertéstenyésztés Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 68 8 9 10 Agrana Juice Magyarország Kft. Young Kft. Balázs Sped Kft. HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis Vásárosnamény Vásárosnamény Vásárosnamény 1533 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 1513 Hús-, baromfihúskészítmény gyártása 6024 Közúti teherszállítás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási ok 58 40 30 23
HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 24 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A vállalkozások egyharmada, illetve a jogi személyiség nélküli társaságok közel fele a térség központjában Vásárosnaményban találhatóak. A városon kívül a kistelepüléseken kevés létszámot foglalkoztató vállakózások működnek, itt az egyéni vállalkozási forma dominál. A vállalkozások száma csaknem minden vállalkozási forma esetében elmarad a megyei átlagtól. Az elmaradás mértéke leginkább a jogi személyiség nélküli társaságok esetében mutatja legnagyobb eltérést, ahol a tízezer lakosra jutó piaci szereplők száma tekintetében a megyei átlag felét sem éri el. A térségi vállalkozások többsége kisvállalkozás, ahol a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 10-20 főt. A jogi személyiségű társaságok esetében a vállalkozások héttizede nem foglalkoztat többet tíz főnél, 300-nál több dolgozóval rendelkező társaság, pedig csak egy működik a térségben. Ami a vállalkozások ágazati megoszlását illeti, a körzetben az ágazatok zöme megtalálható. Meg kell említeni, hogy ezen a területen inkább a mezőgazdasági jelleg dominál, ipara nem túl jelentős. A Felső-Tisza Völgye térségben igen nagyszámú szakképzetlen munkaerő aránya, ezért a vállalkozások szempontjából a betanított munkahelyi forma lenne a foglalkoztatás szempontjából a legmegfelelőbb. Azonban részben a gazdaságpolitikai döntéseknek (egyre súlyosbodó adó és járulékterhek,) másrészben az infrastruktúra hiányosságainak köszönhetően, ebben a térségben ilyen jellegű munkát profitorientáltan nem lehet biztosítani. Ezért elsősorban a Természet-közeli, hagyományokat megőrző turizmus fejlesztése, a mezőgazdasági tájtermékek (szilva, alma, méz, dió stb.) feldolgozás szintjének a növelése, illetve térségre jellemző hungarikum minőséget garantáló védjegy bevezetése lehet az irányadó. Esélyegyenlőségi elvek figyelembe vételével a térség roma és női lakossága aktívan kiveheti a részét mind a termesztésben, mind a feldolgozásban, még akkor is, ha az átlagosnál alacsonyabb képzettségekkel rendelkeznek.
HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 25 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Természetesen a LEADER-programunkban az oktatás területére jelentős forrásokat kívánunk allokálni, hogy az általános képesség és készség fejlődjön ezeknél a rétegeknél, illetve a kézműipari tevékenységre alkalmas egyéneknél a szakmai képesítésen túl személyes motivációt is kívánunk biztosítani. A térségben prioritást kell biztosítani a vállalkozások fejlődésének támogatását illetően a nagyobb létszámú településeknek, ahol a kis centrumok létrehozásával, és megfelelő képzési formákkal egy adott vállalkozás működéséhez szükséges munkaerőt a legkevesebb utaztatással garantáltan biztosítani lehessen. A helyi mezőgazdasági vállalkozások a vidék megtartó képességének növeléséhez nagymértékben hozzá tudnak járulni, megfelelő vállalkozói hajlam meglétével, az évszázadok alatt megszerzett szaktudással és a piac által sugallt igények összekapcsolódásával. A mikro vállalkozások szempontjából a tőkeszegénység gátolhatja a jó elképzelések továbbfejlesztését, ezért célszerű olyan vállalkozások támogatását preferálni, ahol a hozzáadott érték tovább tudja csökkenteni a térség hátrányos helyzetének megítélését.
A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 26 Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység 6 Vallással kapcsolatos tevékenység Sporttal kapcsolatos tevékenység 4 16 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 32 Oktatással kapcsolatos tevékenység 15 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 0 2 6 3 Környezetvédelemmel kapcsolatos 1 tevékenység Településfejlesztéssel, lakásüggyel 20 kapcsolatos tevékenység Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel 3 kapcsolatos tevékenység Jogvédelemmel kapcsolatos 3 tevékenység Közbiztonság védelmével kapcsolatos 10 tevékenység Többcélú adományosztással 0 kapcsolatos tevékenység Nemzetközi kapcsolatok 2 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel 8 kapcsolatos tevékenység Politikai tevékenység 0
HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 27 A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 Hazánk egész területére jellemző az utóbbi tíz évben, hogy a non-profit szervezetek mennyisége, működési köre és területe egyre nagyobb számban és mértékben jelenik meg a társadalom minden területén. Így ezen szervezetek iránt folyamatosan erősödő érdeklődés tapasztalható a hétköznapi emberek részéről. Sajnálatos módon a térségben az a fajta aktív civil részvétel, amelyre a terület- és vidékfejlesztési szakirodalom gyakorta hivatkozik, kevésbé figyelhető meg. Annak ellenére, hogy a bejegyzett civil szervezetek száma jelentős, ezek jelentős része vagy zárt közösségeket alkotó vadász, illetve horgász egyesület, vagy országosan bejegyzett szervezeteknek a helyi szervezetei (pl.: polgárőr egyesületek). A térségben lévő hátrányos rétegeket képviselő szervezetek létszáma minimális, tevékenységük nem érzékelhető! Kiemelt jelentőséggel bírnak a térség történelmi egyházai, akik működésük során szakmai értelemben vett civil tevékenységet is kifejtenek. A programunk során mindenképpen támogatni kívánjuk a közösségszervező, helyi kultúrát erősítő tevékenységüket. A legaktívabb tevékenységet a kulturális és idegenforgalmi célú egyesületek végeznek. Ezek a helyi rendezvények szervezése során képesek lehetnek a lakosság aktív részvételét is elérni a programokon. Emellett előfordulnak egyéb céllal bejegyzett non-profit szervezetek is (pl.: környezetvédelmi, ifjúsági stb.) A civil szervezetek közötti együttműködés nem tekinthető rendszeresnek, alapvetően egymástól elszigetelten, kis költségvetéssel működnek. A helyi önkormányzat döntéseiben az érdekérvényesítő tevékenységük gyakorlatilag még elhanyagolható. Elmondható viszont az a pozitív tendencia, hogy a térségen belül is fokozódik az igény a helyi szinten történő együttműködésre, hiszen a szervezetek egyetértenek abban, hogy ahhoz, hogy egy országos szintű összefogás jöhessen létre elsősorban helyi, illetve regionális területen kell biztos és hatékony alapokra helyezni az együttműködést, egymás segítését, sőt sok szempontból főként egymás megismerését.