Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I. Helyzetértékelés... 6 1. Éghajlat... 7 Általános klimatológiai viszonyok... 7 2. A környezeti elemek állapota... 10 2.1 Levegő... 10 2.1.1 Légszennyező ok kibocsátása... 10 2.2 Vizek... 13 2.2.1 Felszíni vizek... 13 2.2.2 Felszín alatti vizek... 19 2.3 A föld... 21 2.3.1 Geográfiai, geológiai jellemzés... 21 2.3.2 A talajviszonyok leírása... 21 2.3.3 Területhasználat... 22 2.3.4 Szennyezett területek, kármentesítés... 25 2.3.5 Ásványvagyon... 25 2.4 A környezeti és ökológiai állapot... 26 2.4.1 A táj élővilágának ismertetése... 26 3. A települési környezet állapota... 28 3.1 Kommunális infrastruktúra... 28 3.1.1 Ivóvízellátás... 28 3.1.2 Szennyvízelvezetés- és tisztítás... 30 3.1.3 Csapadékvíz-elvezetés... 33 3.1.4 Hulladékgazdálkodás... 37 3.2 Közlekedési infrastruktúra... 40 3.2.1 Utak állapota, útminőség... 41 3.2.2 Zajterhelés... 43 3.3 Épített környezet állapota... 44 3.3.1 Településszerkezet... 44 3.3.2 Közigazgatási rendszer... 46 3.3.3 Demográfiai helyzet és folyamatok... 47 3.3.4 Foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyok... 47 3.3.5 Intézményi rendszer, szolgáltatás... 48 4. A lakosság egészségi állapota, környezet-egészségügyi összefüggések... 50 5. Természetvédelem... 52 6. Önállóan ható tényezők... 53 6.1 Radiológia... 53 6.2 Környezetbiztonság... 54 7. A kistérség SWOT analízise... 55 II. Észak-Balatoni kistérség környezetvédelmi stratégiája... 57 1. Stratégiai összefüggések... 57 1.1 Stratégiai alapelvek... 57 1.2 Környezeti jövőkép... 58 1.3 Általános célok... 59 1.4 A stratégiai program és a Balaton törvény összefüggései... 59 2. A környezeti elemek védelme... 67 2.1 Levegőtisztaság-védelem... 67 1
2.2 Felszíni és felszín alatti vizek védelme... 69 2.3 Talajvédelem... 70 3. Települési és épített környezet védelme... 72 3.1 A települési környezet védelme... 72 3.2 Kommunális infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok... 74 3.3 Az emberi egészség védelme... 77 3.4 A természet és táj védelme... 78 3.5 A zaj és rezgés elleni védelem... 79 3.6 Radioaktív sugárzás elleni védelem... 80 3.7 Környezetbiztonság... 81 III. Észak-Balatoni Kistérség környezetvédelmi operatív ei... 83 Gazdálkodó szervezetek hatáskörébe tartozó ek, feladatok... 83 Önkormányzati hatáskörbe tartozó ek, feladatok... 90 Aszófő Község Önkormányzatának feladatai... 90 Balatonakali Község Önkormányzatának feladatai... 100 Balatoncsicsó Község Önkormányzatának feladatai... 112 Balatonfüred Város Önkormányzatának feladatai... 122 Balatonszepezd Község Önkormányzatának feladatai... 137 Balatonszőlős Község Önkormányzatának feladatai... 149 Balatonudvari Község Önkormányzatának feladatai... 160 Csopak Község Önkormányzatának feladatai... 170 Dörgicse Község Önkormányzatának feladatai... 183 Monoszló Község Önkormányzatának feladatai... 195 Óbudavár Község Önkormányzatának feladatai... 205 Örvényes Község Önkormányzatának feladatai... 214 Paloznak Község Önkormányzatának feladatai... 224 Pécsely Község Önkormányzatának feladatai... 235 Révfülöp Község Önkormányzatának feladatai... 245 Szentantalfa Község Önkormányzatának feladatai... 257 Szentjakabfa Község Önkormányzatának feladatai... 267 Tagyon Község Önkormányzatának feladatai... 276 Tihany Község Önkormányzatának feladatai... 285 Vászoly Község Önkormányzatának feladatai... 297 Zánka Község Önkormányzatának feladatai... 307 A megvalósítás szereplői... 320 Ellenőrzés, monitoring... 322 Melléklet... 323 2
Bevezetés Jogszabályi háttér A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetének 46. (1) b) pontja szerint az oknak illetékességi területükre önálló települési környezetvédelmi programot kell kidolgozniuk, illetve települési ok közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek, amelyet az egyes képviselő-testületeknek/közgyűléseknek jóvá kell hagyniuk. További feltételként határozza meg a törvény azt, hogy a települési környezetvédelmi programnak a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, valamint a település rendezési-fejlesztési terveivel összhangban kell készülnie. Ezenkívül, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. számú törvény 59. (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a települések érvényes településrendezési terveit és helyi építési szabályzatait - e törvény hatálybalépését követő 3 éven belül felül kell vizsgálni és módosítani kell, amely tervnek szerves része a települési környezetvédelmi program. A feladat indoklása és célja A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőok egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Mindezek eredményeképpen - a gazdasági növekedés kétségtelen előnyös vonatkozásaival párhuzamosan - szinte minden környezeti elem állapota romlott. Ugyanakkor, a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani. Mindezeket felismerve kezdődött meg a kistérségben az a környezetvédelmi tevékenység, amelynek keretében került sor a kistérség környezetvédelmi programjának elkészítésére. Az Észak-Balatoni Kistérség komplex környezetvédelmi programjának kidolgozása során figyelembe vett, korábban készült dokumentumok: Az Észak-Balatoni Kistérség közép távú programja, 1998 Észak-Balatoni Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési programja (helyzetfeltárás, stratégiai-, operatív program), 1999-2000 Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja, 2000 A Balaton Vízgazdálkodási Fejlesztési Programja (BVFP), 2001 A Balaton ökológiai állapotának védelmére és vízminőség javítására vonatkozó i terv (BIT) A Balaton Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség területére eső vízgyűjtőjének környezetállapot felmérése, feladatterv összeállítása, IV., V., VI. részvízgyűjtő, 2001 Balaton Régió Előzetes Regionális Fejlesztési Terve, 2000 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve és Területrendezési Szabályzata (2000. évi CXII. számú törvény) és az érvényesítésére vonatkozó Intézkedési Terv (1097/2001. (VIII. 17.) Korm. Határozat) 3
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciójáról szóló 2153/2002. (V.15.) Korm. határozat A Balaton Fejlesztési Tanács Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója, 2000 A Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programja, 2001 Az M8 autópálya terület- és gazdaságfejlesztő hatásai, 2000 Országos Területfejlesztési Koncepció Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv, Nemzeti Fejlesztési Terv 2003 Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) és a végrehajtására vonatkozó Intézkedési Terv A környezetvédelmi program az egészséges környezet feltételeinek biztosítását, a veszélyeztetések kezelését, a természeti értékek megóvását, a fenntartható fejlődés feltételeinek kialakítását, a különböző - területi szinten jelentkező - környezeti problémák megoldását segíti elő. Emellett, a települési környezetvédelmi program olyan feladatokat is előirányoz, amelyek megvalósítása hozzájárul az országos, és megyei szinten jelentkező problémák megoldásához. A programkészítés módja A program kiindulási alapja a megoldandó környezeti problémák azonosítása. A program nem egy-egy állapotot tekint problémának, hanem azt a kérdést teszi fel, hogy miért is jelent problémát az adott környezeti állapotjellemző tényleges vagy alakulása. A problémák feltárásával párhuzamosan meghatározásra kerülnek azok okai is abból a célból, hogy meg tudjuk keresni a leghatékonyabb megoldásokat, és hogy a megelőzés elve érvényesíthető legyen. Egy-egy szakterületre együtt kell látni az okok, hatótényezők a környezet állapota probléma cél megoldások feladat folyamatot. Ez lényegét tekintve megfelel az OECD-ben általánosan használt terhelés ==> állapot ==> válasz modellnek. A környezet védelmén belül kiemelt figyelmet kell fordítani a településeken található természeti értékek védelmére is. A program a meglévő értékekkel kapcsolatos felelősség teljes tudatában, azok megőrzésének igényével készült. Ennek megfelelően a megvalósítása a kistérség teljes lakosságának érdeke és ügye kell, hogy legyen. Programkészítés, egyeztetési folyamat A környezetvédelmi program készítésének legelső lépcsője a program elkészítésének kezdeményezése. A kezdeményezés szempontjából a fő mozgatóerő az volt, hogy a kistérség 2002-ben hozott egy rendeletet, amelyben megfogalmazta az igényt a kistérség környezete átgondolt és tervszerű védelmére, harmonikus fejlesztésére vonatkozóan. A következő lépés a kistérség környezet- és természetvédelmi tevékenységét tekintve a környezetvédelmi program elkészítésére vonatkozó döntés meghozatala volt. Ezt követően került sor a program kidolgozására. A szakértői munka során, a tervezés minden fázisában nagy hangsúly lett fektetve a partnerség elvének érvényesítésére a következő tevékenységek értelmében. 1. A korábban készült dokumentumokat, környezetvédelmi vonatkozású terveket, észrevételeket a szakértők megismerték és a munka során figyelembe vették. 2. A szakértői munka során folyamatos konzultációk történtek. Ebben közreműködtek egyrészt az egyes i hivatalok szakértői, másrészt a területen illetékes szakhatóságok 1, konzulensként a területfejlesztési és gazdasági élet szereplőinek széles köre 2. 4
3. A programkidolgozás I. fázisában elkészült a kistérség környezeti állapotának felmérése, értékelése, valamint a környezetvédelem szempontjából elérni kívánt ok megfogalmazása a kistérség adottságaival összehangoltan. 4. A kistérség környezeti állapota értékelésének hiteles és korrekt kidolgozása érdekében helyszíni bejárás történt 2003. március 28-án, április 2, 4 10, 11, 15, 23, 28-án. 5. 2003. április 28-án a Helyzetértékelési fejezet kistérség közgyűlése által történt egyeztetésére került sor a tervezési folyamat következő szakaszában. Az itt elhangzott észrevételek, további információk visszacsatolásra kerültek a programba. Az így elfogadott helyzetértékelést követte a rá épülő stratégia és operatív ek körének meghatározása. 6. A programkidolgozás II. fázisában elkészült a környezetvédelmi program stratégiai és operatív fejezete. 7. 2003. június 23, 24-én került sor a stratégiai és operatív program kistérségi egyeztetésre. Az elhangzott vélemények beépítésre kerültek a dokumentációba. Ezt követően a jelenlévők a kistérség komplex környezetvédelmi programjának egyeztetési változatát jóváhagyták. 8. Az elfogadott egyeztetési anyagot ezek után további javaslatok és észrevételek céljából megkapták a területen illetékes szakhatóságok 1 Veszprém Megyei Önkormányzat, a területen illetékes területfejlesztési, gazdasági társaságok 2, A környezetvédelmi program egyeztetési változatával kapcsolatban beérkezett észrevételeket és a kapcsolódó megjegyzéseket a külön kötetet képező Függelék tartalmazza. 1 Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Bányakapitányság, Magyar Geológiai Szolgálat Közép-dunántúli Területi Hivatala, Magyar Állami Földtani Intézet, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Veszprém Megyei Állami Közútkezelő Kht., Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatósága, Veszprém Megyei Földművelésügyi Hivatal, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Veszprém Megyei Múzeumigazgatóság, Veszprém Megyei Földhivatal, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2 Veszprém Megyei Agrárkamara, Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács, Dunántúli Regionális Vízmű Rt., Bakonykarszt Víz és Csatornamű Rt., PROBIO Rt., Pápakörnyéki Vizitársulat, Balaton-felvidéki Vizitársulat, Balaton VOLÁN Rt., Magyar Államvasutak, Balatoni Hajózási Rt., Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht., Somló VOLÁN RT. Tapolcai Területi Igazgatóság, Balatoni Hajózási Rt., Veszprémi Egyetem Radiokémia Tanszék, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Jakabfa Kft. 5
I. Helyzetértékelés Általános jellemzés Az Észak-Balatoni Kistérség Veszprém megye déli - dél-keleti részén terül el, a Balaton parton a 71-es út mentén Paloznaktól Révfülöpig, a part felett húzódó felvidéki területen pedig Balatonszőlőstől Monoszlóig, két gyöngyfüzérként sorakozó 21 település tartozik hozzá, név szerint: Aszófő Balatonakali Balatoncsicsó Balatonfüred Balatonszepezd Balatonszőlős Balatonudvari Csopak Dörgicse Monoszló Óbudavár Örvényes Paloznak Pécsely Révfülöp Szentantalfa Szentjakabfa Tagyon Tihany Vászoly Zánka A kistérség területe: 328,85 km 2 ( BKÜ 10,32 %-a), állandó lakossága 22641 fő ( BKÜ 9,0 %-a). A kistérség területe földrajzi szempontból változatos képet mutat, a parthoz közel található sík területek is, de Tihany félszigete magasan kiemelkedik a tó síkjából. A parttól távolodva szelidebb és meredekebb dombok és völgyek tarkítják a tájat. A terület része a Nivegy völgye, amely nyitott a Balaton felé és a Pécselyi medence, melyet viszont a tó felől lezárnak a dombok. A Koloska patak völgye, amely szorosként kapcsolja össze a Balaton-felvidéket a tóparttal, Csopak határában helyezkedik el. A kistérség kiterjedt erdőket és réteket nevel, és növekvő jelentőségű szőlőket, amelyek a helyi lakosok számára az élet szerves részét képezik, fogalomként vannak jelen, mint táji elem, megélhetés és turisztikai vonzerő egyaránt. A természeti táj nagyon változatos ezen a vidéken, a kiránduló turista sok rejtőző értéket fedezhet fel, mint például a nagyszámú és patak (pl. óbudavári Mosó- a szentjakabfai Árva-kút, a pécselyi Zádor-kút, a vászolyi Nagy- Csopaki-Séd, az Arácsi-patak, a Tavi-Séd és az Örvényesi-Séd, a Kéki patak, külön említve a Tihanyi Félsziget Belső és Külső tavát.). A Balaton közelségéből adódóan a víznek a térségben nagy jelentősége és ebből adódóan hagyománya is van. Minden település magáénak mondhat valamilyen történelmi vagy népi emléket: egy várromot, templomot vagy templomromot, kúriát, barokk stílusú és korú parasztházat, keresztet, malmot. Balatonfüred külön kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen a környék szellemi, kulturális és turisztikai központja volt, és ma is az. Erre a szellemiségre utalnak épületei, történelmi hagyományai is. A térség gazdaságilag meghatározó eleme a turizmus. A lakosság nagyobb része valamilyen módon kapcsolódik a vendégfogadáshoz, és hasonlóan a bortermeléshez, akár közvetlenül - szolgáltatóként-, akár közvetve-, kapcsolódva a turizmust kiszolgáló intézményekhez. A munkaerő képzésében is tapasztalható a két meghatározó gazdasági ág jelenléte, hiszen Balatonfüreden a mezőgazdaság/szőlészet-borászat a vezető oktatási téma (Széchényi Szakképző Iskola), Zánkán a Gyermek- és Ifjúsági Centrumban pedig az idegenforgalom. 6
A térséget, Balatonfüred várostól eltekintve, Csopak és Tihany kivételével kisebb települések alkotják, 14 község kevesebb, mint 500 lakost számlál. Az itt lakók körében nehézséget jelent az idős populáció növekedése, a kevés születendő gyermek, és az elvándorló fiatalság. A helyben született lakosok mellett sok az üdülő tulajdonos, vagy a betelepülő. A többségük jól szituált, középkorú, aki szívesen tesz valamit a választott falujáért. Nem egy esetben szervezőként vagy egy-egy esemény lebonyolításához szükséges pénz megszerzőjeként lép fel. A térség már elindult egy fejlődési úton, melynek célja az eddig elfogadott és alkalmazott passzív vendégvárás formájának felszámolása. A turizmusból élő lakosság felismerte, hogy a minőségi szolgáltatás mellett ma már attraktív programokat kell kínálni a vendégek megtartása és a szezon meghosszabbítása érdekében. Ezért indultak és ma is folytatódnak a fejlesztések az egész térségben. 1. Éghajlat Általános klimatológiai viszonyok A kistérség területe földrajzi szempontból változatos képet mutat. A parthoz közel sík területeket is találhatók, a tó síkjából kiemelkedő Tihany félsziget mellett. A parttól távolodva enyhe és meredekebb dombok, völgyek tarkítják a tájat. A terület része a Nivegy völgye, amely nyitott a Balaton felé és a Pécselyi medence, melyet viszont a tó elől lezárnak a dombok. A Koloska patak völgye szorosként kapcsolja össze a Balaton-felvidéket a tóparttal. Kiterjedt erdők, rétek és növekvő jelentőségű szőlőültetvényei teszik jellegzetessé a Balaton-felvidéket. A déli lejtők kedvező besugárzása, a bakonyi szelek elleni védőhatása miatt meleg- és napfénykedvelő növények élnek itt. A vidék éghajlata a kontinentális és az óceáni közötti átmeneti vonásokat mutatja: kiegyensúlyozott, kellemes. E jellegnek nem mondanak ellent, a főleg nyáron időről időre váratlanul kitörő viharok sem. Az Észak-Balatoni Kistérség éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, a tóhoz közelebb eső részeken mérsékelten meleg. A vízfelszín feletti levegő hőmérséklete nyáron alacsonyabb, télen amíg a vízfelszín be nem fagy általában magasabb, mint a környező tájakon. A jég beállása után, különösen, ha hó is fedi a jégtakarót, ugyanolyan hőmérsékleti viszonyok uralkodnak, mint a part közeli területeken. Az évi hőmérsékleti maximumok átlaga valamivel alacsonyabb, a minimumoké kevéssel magasabb, mint a környező szárazföldi területeké. A tó vizének átlagos havi hőmérséklete a fő üdülési időszakban: máj. 17,2 C, jún. 21,4 C, júl 22,9 C, aug. 22,5 C, szept. 18,9 C. Hőmérséklet Az évi középhőmérséklet 10 C körül alakul (1992-2001 év átlaga: 10,0 C). 1. táblázat: A léghőmérséklet havi átlagainak 1992-2002-es alakulása (1992-97 Veszprém illetve 1997-2002 Szentkirályszabadja) Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Évi átlag (1992-2002) Léghőmérséklet [ C] -0,5 1,7 4,7 10,3 15,4 18,6 20,3 21,0 14,9 9,8 4,3-0,2 10,0 7
1. diagram: A léghőmérséklet havi átlag, maximum és minimumértékeinek alakulása 1992-2002 adatai alapján (1992-97 Veszprém illetve 1997-2002 Szentkirályszabadja) 30,0 25,0 20,0 チtlag, ーC Maximum ーC Minimum ーC H 駻 s 駝 let, oc 15,0 10,0 5,0 0,0-5,0 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. -10,0 H ap A térség tele viszonylag enyhe az átlaghőmérséklet 1 C feletti (-0,2; -0,5 C). A térség további jellemzői: Hőségnapok száma: 13 Nyári napok száma: 60 Fagyos napok száma: 102 Téli napok száma: 34 Zord napok száma: átlagosan 8 1992-2002 adatai alapján. Harmat 122 napon fordult elő. Csapadék A levegő relatív páratartalma (74%) kedvező sok év átlagában, de igen szélsőséges 24%-os relatív nedvességérték - légköri aszály - is előfordult az elmúlt 10 év során. Az 1992-2002 évi átlagos csapadék 586 mm volt, ezen átlag szélsőértékei: a legcsapadékosabb 1996, amikor 798 mm, míg a legszárazabb 2000, amikor mindössze 376 mm csapadékbevétel volt. A legcsapadékosabb hónap az október, de a január-március kivételével az év során igen kiegyenlített csapadékra lehet számítani. 2. diagram: A csapadék havi alakulása 1992-2002 átlagában (1992-97 Veszprém, 1997-2002 Szentkirályszabadja) Csapadék havi eloszlás Csapadék [mm] 80 70 60 50 40 30 20 10 0 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Hónap 8
2. táblázat: A csapadék havi alakulása számadatokkal (1992-97 Veszprém, 1997-2002, Szentkirályszabadja) Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Összesen Csapadék [mm] 29 22 27 52 53 53 57 53 70 51 62 57 586 3 táblázat: A csapadék éven belüli téli-nyári megoszlása számadatokkal (1992-97 Veszprém, 1997-2002, Szentkirályszabadja) Nyári csapadék (IV-IX.) Téli csapadék (X-III) [mm] % [mm] % 338 57,7 248 42,3 Csapadékmennyiségek: Átlagosan 124 napon a Csapadék mennyiség >0,1 mm 83 >1 mm 37 >5 mm 20 >10 mm. Zivatar 35-ször, Havazás 29-szer, Köd átlagosan 29-szer fordul elő évente. Hótakaró 31 napig jellemző. A napsütéses órák száma bár a Balaton partján meghaladja a 2000 órát, a Szentkirályszabadjai mérőállomás adatai alapján 1783 óra volt átlagosan az utolsó tíz évben, mely a mindenkori felhőborítottság függvénye. Szél A térség uralkodó széliránya az észak, északnyugati. Mérsékelten szeles a vidék, az átlagos szélsebessége 3,6 m/s, szélcsend mindössze 5,6 %-os gyakorisággal fordult elő elsősorban a téli hónapokban (január, december). 3. diagram: A szélirány gyakorisága a szentkirályszabadjai meteorológiai állomás észlelései alapján átlagos relatív gyakoriság %-ban (1991-2001) Szélirány gyakoriság É 15 ÉNy 10 5 ÉK Ny 0 K DNy DK Forrás: OMSZ 2002. D 9
2 m/s alatti (v min <2 m/s) szélsebesség évente átlagosan 2 10 m/s feletti (v max >10 m/s) 169 15 m/s feletti (v max >15 m/s) 64 20 m/s feletti (v max >20 m/s) 18 napon fordul elő. 2. A környezeti elemek állapota 2.1 Levegő Az Észak-Balatoni Kistérség településein imisszió mérő pont nem található, így nem állnak rendelkezésre közvetlen mérési adatok a települések környezeti levegőjének általános minőségéről. A kistérségben jelentős pontszerű szennyező nincs, a levegő minősége kedvezőnek mondható. 2.1.1 Légszennyező ok kibocsátása A légszennyezőanyag-kibocsátás a közlekedésből, a lakossági fűtésből, valamint az ipari termelésből adódik. A forgalomból származó légszennyező anyagok a forgalommal arányosan képződnek, ezért a maximális terhelés a nyári idegenforgalmi időszakban (július-augusztus) jelentkezik. A gázfűtésre való átállást követően a lakossági fűtésből származó légszennyezés mértéke is erősen lecsökkent és töredéke a közlekedési emissziónak. Helyhez kötött légszennyező ok A kistérség közigazgatási területén található ipari jellegű létesítmények üzemeltetéséből származó levegőszennyezés csökkent, jelentéktelen a közlekedésből és a lakossági fűtésből származó terheléshez viszonyítva. 4. táblázat: Észak-Balatoni Kistérség ipari jellegű létesítményeinek 2002. évben kibocsátott levegőszennyező anyagainak mennyisége (kg) Légszennyező anyag neve Éves Település Üzemeltető Utca, házszám kibocsá-t ás (kg) Balatonfüred Balaton Volán* Bajcsy Zs. u. 53. Kén-dioxid 41,000 Személyszállítási Rt. Szén-monoxid 19,008 Nitrogén-oxidok 21,992 Balatonfüred Balatonfüred Pannon-Sütő Ipari és Kereskedelmi Kft. Termelés-Logistic-Centru m Kft. Szilárd (nem toxikus) por 3,352 Zrinyi u. 7. Szén-monoxid 139,790 Nitrogén-oxidok 177,600 Tihanyi u. 1. Szilárd (nem toxikus) por 46,620 Összesen: Kén-dioxid 41,000 Szén-monoxid 158,798 Nitrogén-oxidok 199,592 Szilárd (nem toxikus) por 49,972 Forrás: Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, 2003. *A VOLÁN Rt. tájékoztatása alapján már megszűnt a levegőszennyezés 10
5. táblázat: A fűtésből származó levegőszennyező anyagok (t/év) Település Légszennyező anyagok t/év Kén-dioxid Szén-monoxi Nitrogén-oxi Szilárd Korom* d dok Aszófő 10,32 4,27 3,50 12,90 0,0019 Balatonfüred 267,02 108,81 74,74 33,77 0,0747 Csopak 22,88 9,68 9,39 28,60 0,0092 Paloznak 6,42 3,02 1,62 7,20 0,0019 Tihany 34,80 14,40 11,80 43,50 0,0083 Balatonszőlős 9,20 3,82 3,12 11,50 0,0027 Balatonakali 6,361 2,897 1,521 7,320 0,0038 Balatonudvari 4,484 2,042 1,072 5,160 0,0027 Örvényes 3,046 1,331 0,687 3,600 0,0012 Balatonszepezd 7,725 3,524 1,852 8,880 0,0047 Révfülöp 15,765 7,162 3,766 18,000 0,0096 Zánka 10,428 4,75 2,494 1,200 0,0062 Összesen: 398,449 165,706 115,562 181,63 0,1269 Forrás: A Balaton KDT-KÖFE területére eső vízgyűjtőjének környezetállapot felmérése 2001 *részben becsült adatok A fűtésből származó emissziós adatokat összehasonlítva a 6. táblázat közlekedésből származó emissziós adataival megállapítható, hogy a kén-dioxid kibocsátás jelentős részéért a fűtés a felelős. Bűzproblémák Az Észak-Balatoni Kistérség közigazgatási területén nincsen jelentős ipari tevékenység, így abból adódó bűzprobléma sem jelentkezik. Bűzproblémát jelentenek a szennyvízelvezető-rendszer átemelői a közvetlen környezetükben, ugyanis nyáron a magasabb hőmérséklettel járó nagyobb mikrobiális aktivitás következtében már rövid idő alatt anaerobbá válik a szennyvíz, ami szulfid tartalmú és más redukált gázok keletkezéséhez és bűzhatás megjelenéséhez vezet. A permetezésből eredően is jelentkeznek bűzproblémák. Közlekedési emissziók Az elmúlt években a gépjárművek légszennyezőanyag kibocsátása a közlekedéssel összefüggő műszaki, környezetvédelmi szabályozás következtében a térségben jelentős mértékben csökkent. A közlekedés levegőszennyezése szempontjából fontos üzemanyagok minősége látványosan javult, megszűnt az ólom tartalmú adalékanyagok használata, valamint bevezették a nehéz tehergépkocsik hétvégi forgalomkorlátozását. A gáznemű komponensek mellett nem lehet elhanyagolni az úttesten lerakódott por hatását. Az elsősorban dízel üzemű gépjárművekből származó szilárd szennyezőanyagok és a hozzájuk kötődő policiklikus aromás szénhidrogének az úttest szélétől számított kb. 10 méter széles sávban kiülepednek a talajra, a növényzetre és a tereptárgyakra. Ezek jellemző szemcseátmérője 60 µm-nél kisebb. Jelentős az 1 µm-nél kisebb frakció is, amely az utaktól jóval távolabbra is eljuthat. A gázhalmazállapotú légszennyező anyagok az úttengelytől számított 100-150 méterre is mérhetők, a meteorológiai és domborzati viszonyoktól függően változó koncentrációban. 11
6/a. táblázat: 71. számú főközlekedési út emissziós adatai az Észak-Balatoni Kistérségben Jármű Időszak Légszennyezőanyagok (t) Útszelvény típus Szén-mo Nitrogén Ólom Kén-diox Korom (km) noxid -oxidok id Személy-gép szezonban 495,20 25,51 - - - kocsi szez.kívül 512,30 26,39 - - - teljes év 1007,50 51,90 - - - 13582 szezonban 26,76 16,58-0,96 5,76 Busz szez.kívül 33,91 21,01-1,22 7,30 teljes év 60,68 37,59-2,18 13,07 9573 13589 Összesen Teher-gépkoc si Személy-gép kocsi Busz Teher-gépkoc si Személy-gép kocsi Busz Teher-gépkoc si szezonban 100,31 21,49-1,82 12,13 szez.kívül 127,11 27,24-2,31 15,37 teljes év 227,41 48,76-4,13 27,5 szezonban 236,46 12,18 - - - szez.kívül 244,62 12,60 - - - teljes év 481,07 24,77 - - - szezonban 13,84 8,57-0,50 2,98 szez.kívül 17,53 10,87-0,63 3,77 teljes év 31,37 19,44-1,12 6,75 szezonban 55,45 11,88-1,02 6,71 szez.kívül 70,26 15,05-1,28 8,49 teljes év 125,71 26,93-2,29 15,20 szezonban 269,90 13,90 - - - szez.kívül 279,21 14,38 - - - teljes év 549,11 28,28 - - - szezonban 16,34 10,12-0,58 3,52 szez.kívül 20,70 12,83-0,75 4,47 teljes év 37,04 22,95-1,33 7,99 szezonban 75,70 16,23-1,38 9,15 szez.kívül 95,93 20,55-1,75 11,61 teljes év 171,63 36,77-3,12 20,76 szezonban 1289,95 136,46-6,24 40,26 szez.kívül 1401,58 160,90-7,93 51,02 teljes év 2691,52 297,36-14,17 91,27 Forrás: A Balaton KDT-KÖFE területére eső vízgyűjtőjének környezetállapot felmérése 2001 Szezon: június 1-szeptember 30. Szezonon kívül: október 1-május 31. 6/b. táblázat: Közlekedési eredetű légszennyező-anyagok kibocsátásának összehasonlító táblázata (t/év) Megnevezés Észak-Balatoni Veszprém Megye* Ország** kistérség Kén-dioxid 14,17 200 13500 Nitrogén-oxidok 297,36 3700 114000 Szilárd anyag (korom) 91,27 700 19600 Szén-monoxid 2691,52 17600 465300 Szén-dioxid - - 10 850000 *Forrás: Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja, 2000 **Forrás: Somogy Megye Környezetvédelmi Programja, 2001 A 6/b. táblázat adatai vonatkozásában feltűnő, hogy míg a kistérség területe (328,85 km 2 ) a megye területéhez (4639,42 km 2 ) viszonyítva közel 7 %-nak felel meg, addig a kistérség közlekedési eredetű levegőszennyezőanyag kibocsátása a megyei értéknek kén-dioxidnál 7 %-a, nitrogén-oxid esetében 8 %-a, a szén-monoxid tekintetében 15 %-a. Megállapítható, 12
hogy a közlekedési kibocsátások vonatkozásában a kistérség levegője terheltebb a megyére jellemző állapothoz képest. A szén-monoxid koncentrációt elsődlegesen a közlekedés határozza meg: éves átlagban a közlekedés okozta fajlagos, 1 hónapra vonatkoztatott kibocsátás sokszorosa a fűtési emissziónak. Ez az arány a nyári szezonban még nagyobb. A földgáz tüzelés további elterjedése és a szilárd tüzelőanyagok döntő többségét kitevő fa és széntüzelés csökkenése a szén-monoxid kibocsátás további csökkenését eredményezi. A nitrogén-oxidok kibocsátásának döntő többségét a közlekedés okozza, ugyanakkor a földgáz tüzelés részarányának növekedésével a NO x emisszió nő. Elkerülő és tehermentesítő utak építésével a Balaton-felvidéken a kibocsátások nőnek, mert nagyobb lesz a forgalmi teljesítmény, de a települések központjaiban, ahol a lakosság él, a szennyezettség csökken. Környezeti konfliktusok, problémák megállapítása A gépjárművekből származó kibocsátások jelentős szerepet játszanak a 71. számú főút közvetlen környezetében levő települések levegőjének szennyezettségében. A települések levegőminőségére jellemző, hogy a terhelést a közlekedés határozza meg. A szennyvízelvezető-rendszer átemelőiből származó és a permetezésből eredő bűzproblémák. 2.2 Vizek Az Észak-Balatoni Kistérségben a Balaton vízfelülete mellett több kisebb vízfolyás található, amelyek a Balaton Siófoki és Szemesi medencéit táplálják. A vízfolyások ún. Séd típusú vízfolyások, amelyekre jellemző a kis vízgyűjtő terület és a viszonylag nagy esés. A vízfolyások a Balaton ezen szakaszán szűk völgyekben futnak le a befogadóba és szélsőséges vízjárásúak. A vízgyűjtő területe: 160,1 km 2. Jellemző kisvízfolyásai: Lovasi Séd (Paloznak kelti oldalán), Paloznaki Séd, Csopaki Séd, Arácsi Séd (Koloska patak), Baricskadülői árok, Kéki Séd, Füredi (Szőlősi) Séd, Tavi (Aszófői) Séd, Udvari,- és Örvényesi Séd, a Horogi-Séd és a Csorsza patak. A terület jelentős része karbonátos alapkőzetű középhegység, amelynek vonulatait közepesen tagolt eróziós medencedombság választja el egymástól. 2.2.1 Felszíni vizek Felszíni vizek mennyiségi, minőségi viszonyai A Balatont és vízgyűjtőjét már harmadik éve szokatlanul száraz időjárás jellemzi. A Balaton vízminősége - az utóbbi években tapasztalt, példa nélkül álló csapadékhiány ellenére - 1995. évtől jellemzően jónak vagy megfelelőnek mutatkozik. A vízhiány ellenére a kistérséghez tartozó Siófoki és Szemesi (Akali) medencében az elmúlt 2 évben gyakorlatilag mindig kiváló, illetve jó volt a Balaton vízminősége. Vízminőség-védelem A Balaton vize jellemzően (Ca,Mg)HCO 3 -os kemény víz, ph-ja enyhén lúgos. Kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos jellege miatt, az alga növekedésével járó széndioxid 13
elvonás következtében a biogén mészkiválás folyamatos, miáltal a víz állandóan zavarosnak tűnik, átlátszósága ritkán haladja meg az 1 métert. A Balaton vízminőségét befolyásoló tényezők közül különösen fontos szerepet játszanak a mikrobiológiai jellemzők, az algásodás mértékét jellemző klorofill-a tartalom alakulása és az azt befolyásoló nitrogén és foszforháztartás jellemzői. A klorofill-a tartalom jelentősen függ az időjárástól és az annak hatására bekövetkező biológiai, kémiai és fizikai folyamatok változásaitól. Ezek határozzák meg lényegében a víz minőségét, ez az alapja az MSZ 12749:1993 szabvány szerinti minősítésnek. A Balaton vízminősége Balatonfüred és a többi vízparti település térségében üdülésre és ivóvízellátásra megfelel. Azonban az elmaradt, illetve kevésbé hatékony mederkotrás következtében esztétikai szempontból a víz minősége kifogásolható. 7. táblázat: Tájékoztató a Balaton és vízgyűjtője vízminőségi helyzetéről az Észak-Balatoni kistérségben Törzs-sz ám A mintavétel helye Összehasonlító értékelés az MSZ 12749:93 szerinti vízminőségi osztálybasorolás alapján Oxigén-háztar tás N és P háztartás Mikrobiol. Mikroszeny-n yezők Egyéb jellemzők 2001 nyár 2002 nyár 2001 nyár 2002 nyár 2001 nyár 2002 nyár 2001 nyár 2002 nyár 2001 nyár 2002 nyár Balatoni strandok 04FB74 Balatonfüred IV. IV. IV. IV. III. III. III. II. III. III. 04FB78 Balatonakali IV. V. II. V. II. III. III. IV. III. III. 04FB81 Révfülöp IV. V. II. IV. II. II. III. III. III. III. Balaton nyíltvíz 04FB04 Balatonfüred öböl III. III. II. III. I. I. II. II. III. III. 04FB08 Balatonakali tóközép IV. IV. III. III. I. I. II. II. III. III. 04FB09 Révfülöp-Bboglár között IV. IV. III. III. I. II. II. III. III. III. Balatonba torkolló vízfolyások 04FB32 Csopaki Séd III. II. III. III. IV. IV. III. III. III. III. 04FB94 Csorsza patak III. - IV. - III. - III. - III. - 04FB91 Horogi Séd III. II. IV. IV. III. III. III. III. III. III. 04FB36 Örvényesi Séd III. II. III. III. II. III. II. III. III. III. 04FB93 Tavi (Aszófői) Séd III. - II. - IV. - III. - III. - Forrás: KDTKÖFE Tájékoztató a Balaton és vízgyűjtője vízminőségi helyzetéről 2002. június-augusztus Jelmagyarázat: I., II., III., IV., V. vízminőségi osztályok leírását az 1. sz. melléklet tartalmazza Lovasi Séd Állandó jellegű vízfolyás, amely keresztülhalad Lovas község belterületén, majd egy hosszabb külterületi szakasz után érkezik a Paloznaki öböl parti nádasába. A nádas és a vízminőség védelmére, a vasút feletti szakaszon, Paloznak község K-i oldalán létesült a Lovasi-tározó. A vízfolyás kezelője a Balaton-felvidéki Vizitársulat. A vízminőségvédelmi tározó kezelője a KDT VIZIG Balatoni Vízügyi Kirendeltsége. Állapota: Lovas község térségében a vízfolyás mentén nagy mennyiségű szemét és építési törmelék található. A külterületi szakasz rendezetlen földmeder, melynek fenntartási munkáira 3-6 évenként kerül sor. A torkolatnál található parti nádas kb. 300 m széles. Paloznaki Séd Időszakos jellegű vízfolyás, amely a Paloznak község feletti domboldal csapadékvizeit gyűjti össze, és a 71. sz út alatti nádasban ömlik a Paloznaki öböl K-i részébe. Kezelője a Paloznaki Önkormányzat. 14
Állapota: A vasút feletti szakaszon a földmeder közepesen fenntartott, a torkolati szakasz elhanyagolt, ősállapotú; a part menti nádas kb. 400 m széles. Csopaki Séd Állandó jellegű, karsztokból táplált vízfolyás. Vízgyűjtője hosszan elnyúló, felső szakaszán erdővel borított. Csopak belterületén burkolt mederben halad, majd egy hordalékfogó műtárgyon át érkezik a Kerekedi öböl parti nádasába. A vízfolyás kezelője a Csopaki Önkormányzat. Állapota: A felső szakasz földmedre természetes állapotú; a belterületi rész burkolt, megfelelően fenntartott; alsó szakasza azonban elhanyagolt, feliszapolódott. Arácsi Séd (Koloska patak) Állandó jellegű vízfolyás, amely Balatonfüred Arácsi városrészén folyik át, majd a vasutat és az országutat keresztezve az üdülőtelep házai között éri el a Balatont. Kezelője a Balatonfüredi Önkormányzat. Állapota: Az 1995-ben rendezett arácsi szakasz állapota kielégítő, fenntartása azonban hiányos (2002 évben csak a mederélen kívüli területre korlátozódott). Az üdülőtelepen kiépült meder teljes szelvénye betonlapokkal burkolt, jól karbantartott, az alsó 100-200 m-es szakaszán rendszeres tisztítást. Baricskadűlői árok Időszakos jellegű kisvízfolyás, amely Balatonfüred beépített területén zárt csatornaként üzemel. Nyílt-árkos, burkolt szakasza összegyűjti a Baricska-dűlő réteg és vizeit is. Lapos torkolati szakasza a benzinkút K-i oldala mellett vezet a Balatonba. Kezelője a Balatonfüredi Önkormányzat. Állapota: A belterületi, zárt szakasz állapota megfelelő. A külterületeken a meder többnyire burkolt, de csak a 71. sz. út melletti területeket tartják karban. A torkolati szakasz a burkolat ellenére erősen elgyomosodott. Kéki Séd Állandó jellegű vízfolyás, amely Balatonfüred csapadékvizeinek nagy részét gyűjti össze és vezeti le. Alsó 2,5 km-es burkolt szakasza a vasutat és az országutat keresztezve a kemping és a Marina szálló között halad, majd egy magánterületen belül éri el a Balatont. Kezelője a Balatonfüredi Önkormányzat, illetve a torkolat előtti kb. 100 m-en az említett magánterület tulajdonosa. Állapota: A meder műszaki állapota általában kielégítő, néhol javításra szorul. A 71 sz. út feletti szakasz fenntartása hiányos, iszapolása csak rendkívüli esőzések után történik. Az út alatt a karbantartás rendszeres, a torkolat előtt elkerített kb. 100 m-en ezt a telek tulajdonosa végzi. Füredi (Szőlősi) Séd Állandó jellegű vízfolyás, amely Balatonszőlős község térségéből vizeket és csapadékvizet vezet a tóba. Belterületi szakasza rendezett, részben burkolt, részben földmedrű. Alsó szakasza egy vizes-nádas területen halad keresztül, és Balatonfüred külterületén egy torkolati hordalékfogón át érkezik a hajógyár melletti nádasba. A vízfolyás kezelője az alsó 5,4 km-en Balatonfüred Önkormányzata, feljebb a Balaton-felvidéki Vizitársulat és Balatonszőlőn belterületén az. Állapota: A felső szakasz burkolt szelvénye és földmedre is rendezett (évente kaszált, 5-10 évenként iszapolt). Az alsó szakasz az 1998. évi rendezés óta elhanyagolt. 15
Tavi (Aszófői) Séd Állandó jellegű vízfolyás, mely Aszófő község K-i részén halad át, majd egy ősállapotú szakasz után a 71. sz. főközlekedési út feletti nádas-vizenyős réten terül szét, és közvetlenül az út alatt torkollik a Balaton Aszófői-saroknak nevezett öblébe. A vízfolyás kezelője a Balaton-felvidéki Vizitársulat. Állapota: A vízfolyás belterületi része rendezett. Ez alatt csak a vízhozammérő műtárgy környezetét tartják karban. A vasút és az országút közötti szakasz ősállapotú, ezt a területet legelőként használják. Örvényesi Séd Állandó jellegű vízfolyás, amely Örvényes község belterületén burkolt mederben folyik keresztül, majd egy uszadékfogón és egy torkolati hordalékfogón át érkezik a parti nádasba. A vízfolyás kezelője az alsó 0,8 km-en a Balaton jogi határán belüli mederszakaszt a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, e fölött 3,5 km-en Örvényes Önkormányzata, feljebb pedig a Balaton-felvidéki Vizitársulat. Állapota: A belterületi burkolt szakasz jól karbantartott (évente kaszált, 2-3 évenként iszapolt). A hordalékfogó műtárgy környéke és az alatta levő torkolati szakasz erősen benőtt. Udvari Séd Állandó jellegű kisvízfolyás, amely Örvényes NY-i szélétől indulva érkezik Balatonudvari K-i határába, ahol egy nagy kiterjedésű bokros, nádas területen keresztülhaladva éri el a Balaton parti nádasát. Kezelője a Balatonudvari Önkormányzat. Állapota: A meder elhanyagolt, feliszapolódott; fenntartási munka csak a belterületi részeken folyik. Csorsza patak Időszakos vízfolyás, amely keresztülhalad Szentantalfa, Tagyon és a Zánkai Ifjúsági Centrum belterületén, majd az utóbbihoz tartozó földnyelv K-i szélén érkezik a Balaton parti nádasába. A tó védelmét szolgálja Tagyon térségében, a nagyüzemi szőlőművelés során keletkező hordalék visszatartására létesült vízelvezető rendszer és záportározó. A vízfolyás kezelője a Balaton-felvidéki Vizitársulat. Állapota: A vízfolyás belterületi szakaszai részben burkoltak (Tagyon, Ifjúsági Centrum), részben földmedrek (Szentantalfa), többnyire rendezettek. A külterületi szakaszok rendezetlenek, sok helyen ősállapot jellegűek. A torkolatnál található parti nádas 100-150 m széles. Horogi Séd Állandó jellegű vízfolyás, amely Monoszló NY-i szélétől indul, Zánka község belterületén halad keresztül, majd a parti üdülőtelep házai között, a strandon kiépített zárt szelvényben érkezik egy kis parti nádasba. A Balaton vízminőség védelmére a vízfolyás alsó szakaszán két hordalékfogó műtárgy épült, az egyik uszadékfogóval is felszerelve. A vízfolyás kezelője a Balaton-felvidéki Vizitársulat. Állapota: Zánka község belterületén a meder burkolt, iszapolására ritkán kerül sor. A 71. sz. út fölötti szakasz erősen szennyezett, alatta pedig néhol rendezett, másutt elhanyagolt állapotú. A torkolatnál található parti nádas területe alig 0,1 ha, minősége II. osztályú. 16
8. táblázat: A kistérség felszíni vízfolyásainak jellemzői Vízfolyás Vízgyűjtő terület km 2 Teljes hossz km Átl. lefolyás m 3 /év Vízhozam m 3 /s Tápanyag hozam kg/év Foszfor Nitrogén Lovasi Séd 20,6 12,1 1.700.000 0,04 10-90 200-7.600 Paloznaki Séd 1,4 2,4 200.000 0 nem jelentős nem jelentős Csopaki Séd 19 4,8 2.600.000 0,02 3-170 350-850 Arácsi Séd 13,5 5,4 1.800.000 0,03 130 4.600 Baricskadülői á. 1,5 1,0 400.000 0 nem jelentős nem jelentős Kéki Séd 16,7 9,6 2.300.000 0,04 450-700 26.300-39.300 Füredi Séd 17,6 9,6 2.000.000 0,03 300 16.000 Tavi Séd 16,9 8,4 1.200.000 0,02 130 6200 Örvényesi Séd 19,9 8,4 1.800.000 0,05 20-600 5.300-39.000 Udvari Séd 3,9 1,2 300.000 0,01 nem jelentős nem jelentős Csorsza patak 21,2 8,9 2.300.000 0 300 16.600 Horogi Séd 7,9 7,3 900.000 0,01 100 700 Összesen 160,1 79,1 17.500.000-1.443-2.520 76.250-130.850 Forrás: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 2003 Felszíni vizek jellemzőit befolyásoló tényezők Vízhasználat A Balaton térséget ellátó állami tulajdonban lévő víziközmű rendszereket a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. üzemelteti. A Balaton üdülőkörzetének vízellátását három vízműrendszer biztosítja, a keletkező szennyvizeket hét szennyvízelvezető és tisztító rendszer gyűjti össze és tisztítja meg. Paloznak, Csopak, Balatonfüred, Tihany, Aszófő, Örvényes, Balatonudvari és Balatonakali vízellátásukat tekintve az Észak-kelet Balatoni Regionális Vízmű rendszerhez tartoznak és a keletkező szennyvizet a Balatonfűzfői és a Balatonfüredi szennyvíztisztító telep tisztítja meg. Zánka, Balatonszepezd és Révfülöp települések vízellátását tekintve az Nyugat-balatoni Regionális Vízmű rendszerhez tartoznak és a keletkező szennyvizet a Révfülöpi szennyvíztisztító telep tisztítja meg. Az Észak-kelet Balatoni Regionális Vízmű ezen területének fő vízbázisai a Balaton vízre települő balatonfüredi felszíni vízmű, valamint ivóvíztermelő kutak, és ok. A Nyugat-balatoni Regionális Vizműrendszer ezen területének fő vízbázisai víztermelő kutak, és a nyirádi karsztvíz. A Balaton térségében az ivóvíz termelés mennyiségét nagymértékben meghatározza az üdülési célú vízhasználat, mely csak az év néhány (szezon) hónapjára jellemző. A szezonális hónapokban (jún., júl., aug.) a vízigény a térségben kb. kétszerese a szezonon kívüli időszakhoz viszonyítva. Természetesen ezen rövid időszakra korlátozódó üdülő forgalomból adódó vízigények kielégítésére a víztermelő művek kapacitásának meg kell felelni. A Balaton vízhasználatait a 9. táblázat tartalmazza (összes engedélyezett vízkivétel a Balatonból az érintett kistérségben). Továbbá ebben a táblázatban került feltüntetésre a Balatont az adott kistérségben terhelő összes engedélyezett szennyvízbevezetés nagysága is. 17
9. táblázat: Az Észak-Balatoni kistérségben engedélyezett vízhasználatok Vízhasználat megnevezése Engedélyes Település Eng. vízmenny. em 3 /év Kommunális vízhasználat ÉK Balatoni RV Almádi, Füred felszíni DRV Rt., Siófok Balatonfüred 2800 Alsóörsi strand locsolóvíz kivétel Polgármesteri Hivatal, Alsóörs Alsóörs 3 Vitorláskikötő locsolóvíz kivétel Paksi Atomerőmű Rt., Paks Balatonfüred 2 MARINA Szálló locsolóvize HUNGARHOTELS, Balatonfüred Balatonfüred 1 Összesen 2806 Ipari vízkivételek TLC ip. vízk. TLC Kft., Balatonfüred Balatonfüred 44 Összesen 44 Összes engedélyezett vízkivétel a Balatonból az érintett kistérségben 2850 Tisztított szennyvíz bevezetések Uttörőváros szoc. szennyvíz bevezetés Zánkai Gyermek és Ifjusági Centrum Zánka 438 Holiday Camping Balatonturist Rt., Veszprém Balatonakali 60 Révfülöp, Zánka, Balatonszepezd szv. Bevezetés DRV RT. Siófok Révfülöp 667 TLC ip szennyvíz bevezetés TLC Kft., Balatonfüred Balatonfüred 44 Összesen 1209 Összes engedélyezett vízbevezetés a Balatonba az érintett kistérségben 1209 Forrás: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 2003 10. táblázat: A Balatont tápláló vízfolyásokból engedélyezett vízhasználatok Vízhasználat megnevezése Engedélyes Település Vízfolyás Szelvény- szám Eng. vízmenny. em3/év Mezőgazdasági vízkivételek B.füred Sport Club, Labdarúgó pálya locsolóvíz Balatonfüred Balatonfüred Kéki-p. 0+606 1 Hordalékfogó előtározó KDT VIZIG, Székesfehérvár Paloznak Lovasi Séd 0+400 25 Közterületek locsolóvize Városgazd. Váll., Balatonfüred Aszófő Tavi Séd 1+200 1 Összesen 27 Ipari vízkivételek Konténermosó ip. vízell. PROBIO Rt., Balatonfüred Balatonfüred Füredi Séd 2+085 7 Szeszfőzde ip. vízell. Spiritusz Bt., Pécsely Pécsely Örvényesi Séd 7+300 2 Betontelep ip. vízell. Farkas Mátyásné, Balatonfüred Aszófő Tavi Séd 3+208 1 Összesen 10 Összes engedélyezett vízkivétel a Balaton 37 Tisztított szennyvíz bevezetések MÁV állomás szoc. szennyvíz bevezetése MÁV RT. Aszófő Tavi Séd 1+800 3 MÁV állomás szoc. szennyvíz Örvényesi MÁV RT. Balatonudvari bevezetése Séd 0+400 3 Diana-Camping szoc. szennyvíz bevezetés Tóthné Keller Csilla Aszófő Tavi Séd 0+900 11 Összesen 17 Összes engedélyezett tisztított szennyvízbevezetés 17 Forrás: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 2003 18
A két táblázat értékei alapján a kistérségben a Balaton és vízgyűjtőjén az engedélyezett vízkivétel nagysága: 2.887 em 3 /év, és az engedélyezett tisztított szennyvíz bevezetés: 1.226 em 3 /év. Tápanyagterhelés Az eutrofizálódási folyamat egyik következménye lehet a mocsaras, oxigénhiányos állapot kialakulása. Az eutrofizálódás megakadályozásához elegendő egyetlen (az algák, ill. növények számára) létfontosságú növényi tápanyag hiánya. A Balaton - mint általában a mérsékelt övi tavak - esetében a foszfor az a komponens, amely jelenleg is limitáló faktor és koncentrációjának megfelelő csökkentésével az eutrofizálódás megállítható. A tó tápanyagterhelése a befolyó vizekből, a külterületi közvetlen vízgyűjtőről, a városias területről, a bevezetett szennyvizekből és a levegőből bejutó P (foszfor) és N (nitrogén) terhelésből származik. Ezen negatív hatásokat csökkenti a mikrotározás, a parti gyepes zöldsáv létrehozása, ill. meghagyása, a belterületi mederszakaszok szoros beépítésének megszűntetése, illetve a további beépítések megakadályozása. 11. táblázat: Az Észak-Balatoni kistérség területéről a Balatont érő összes foszfor terhelés Környezethasználat jellege Balatont közvetlenül terhelő (kg/év) Vízfolyást terhelő (kg/év) Vízgyűjtőt terhelő (Vízgyűjtőn maradó) kg/év Településgazdálkodási összes: 5862,2 1724 20401,2 Szennyvízkezelés 170,4 0 0 Szikkasztásból és illegális elhelyezésből 111,8 157 3902,2 Csapadékvíz elvezetés 5580 1567 16443 települési szilárd hulladékgazdálkodás 0 0 57,01 Termelési és szolgáltatási összes: 688 1852 284051,5 Mezőgazdasági 643 1843 284051,5 Földhasználat 643 1843 279148 Halastavak 0 0 0 egyéb mezőgazdasági 0 0 4903,52 Ipari 0 0 0 Szolgáltatási 45 9 0 Mindösszesen: 6550,2 3576 304452,7 Forrás: A Balaton KDT-KÖFE területére eső vízgyűjtőjének környezetállapot felmérése 2001 Mivel a települések jelentős része a Balaton felé néző meredek hegyoldalakon találhatók, különösen nagy a talajerózió, és a burkolt területekről származó káros anyagok (szerves anyagok, patogének, stb.) bemosódásának veszélye. 2.2.2 Felszín alatti vizek A terület vízföldtani jellemzése A Balaton-felvidéket - részben az üledékképződési folyamatok következtében, részben a pásztás elrendeződés eredményeként - mind horizontálisan, mind vertikálisan változatos rétegsor jellemzi, amelyben a karbonáttartalomtól és a terrigén (talajképző) anyag mennyiségétől ill. minőségétől függően változik az egyes képződmények vízvezető, víztározó képessége. 19
Ebből kifolyólag egységes karsztvízrendszerről itt nem beszélhetünk, csak részben, vagy teljesen elszigetelt kartszvíz-emeletekről, amelyeket a különböző hidraulikai viszonyok miatt markánsan eltérő nyugalmi vízszintek jellemeznek A kistérség fő vízbázisát az alsó- és középső-triász mészkő és dolomit rétegeiben (Aszófői Dolomit Formáció, Iszkahegyi Mészkő Formáció, Megyehegyi Dolomit Formáció) tárolt karsztvíz képezi. Az alsó- és felső-triász márgák (Arácsi, Csopaki Márga Formációk), sőt a buchensteini rétegek (tűzköves mészkő) az előbb említett meszes-dolomitos képződményekhez képest közepesen-gyengén vízvezető, vízzáró tulajdonságúak, így torlasztó hatásukkal számos felfakadást eredményeznek, amelyek között gyógyító hatású szénsavas ok is találhatók. Összefüggő talajvízszint csak a völgytalpakon és a tó peremén alakult ki, mélysége itt 2-4 m között változik. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrokarbonátos, de a bazaltkúpok környékén a nátrium is megjelenik benne. Tihanytól nyugatra a talajvíz keménysége 25 nk alatti. A parti sávban a szulfáttartalom eléri a 300 mg/l-t. A rétegvíz a terület karsztos jellegéből adódóan nem összefüggő. A rétegvizek mélysége 1,5 l/s*km 2 körüli. A kutak mélysége általában nem haladja meg a 100 m-t. Vízhozamuk néhány száz l/min. Jelentősek Balatonfüred gyógyhatású szénsavas ai, amelyeket a gyógyfürdő is hasznosít. Felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi viszonyai A felszín alatti vizek mennyiségi jellemzéseként a kistérséget alkotó települések területén lévő mélyfúrású kutak adatai a 2. sz. mellékletben kerültek feltüntetésre. Az engedélyezett, jelentősebb felszín alatti vízhasználatokat víztípusonként és a vízhasználat jellegeként a 3. sz. melléklet tartalmazza. Vízbázisvédelem Az üzemelő sérülékeny vízbázisok védelmével kapcsolatos főbb jellemzők a 4. sz. mellékletben láthatók. A kutak belső lekerített védterületén belül csak a kezelőszemélyzet tartózkodhat és végezhet kizárólag víztermeléssel kapcsolatos munkálatokat (védterület karbantartása, kutak üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységek). A felsorolt kutakra és okra, mint a karsztvizekre és rétegvizekre mindenhol, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a lakóterületek, veszélyt jelentenek. Ezen környezet használatok szennyező anyagokat juttathatnak a talajba, ezáltal veszélyeztetik a felszín alatti vízkészleteket. Mindezek felmérésére és a veszélyok megszüntetésére irányulnak a vízbázisvédelemmel kapcsolatban meghozott rendeletek, kormányhatározatok, melyeknek végrehajtását a vízügyi hatóságok koordinálják. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a területen jelenleg üzemelő kutakat a sérülékeny vízbázisok között tartja számon. A sérülékenység azt jelenti, hogy a felszín alatti víztartó képződményt, amelyből a fogyasztóhoz eljuttatott vizet kitermelik, nem fedi olyan kőzet, illetve a szennyező anyagot át nem eresztő földtani képződmény, amely visszatartaná a terepfelszínről beszivárgó szennyező anyagokat. A sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezése komplex feladat, amely megoszlik a hatóság, a tulajdonos ( állam) és az üzemeltető között. 20