Ismertesse a munkavédelem fogalmát, feladatát a tevékenység szabályozóit, 1. felügyeleti szerveit! Munkavédelem fogalma, célja, szerepe Munkavédelmi szabályozás jogi hátterének ismertetése A szabályozást előíró és ellenőrző szervezetek ismertetése Balesetveszély Kockázatelemzés Foglalkozás-egészségügyi szakorvos feladata MUNKAVÉDELEM: a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. CÉLJA, FELADATA: A dolgozók egészségének és testi épségének megóvása, a munka közben fellépő ártalmaktól, és a biztonságos, az egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények biztosítása Munkavédelmi szabályozás jogi háttere SZABÁLYOZÁSI RENDSZER ( HIERARCHIÁJA ) Alkotmány I I Munka Törvénykönyve I I,1992. évi Munkavédelmi Törvény 1993.évi XCIII.tv. 1?Népjóléti Miniszteri Rendeletek? Munkaügyi Miniszteri Rendeletek? Biztonsági Szabályzatok? Szabványok? Munkáltatói, helyi szabályozások MvSz, stb. Követelmények helyi meghatározása Veszélyforrások megállapítása Egyéni védıeszközök juttatásának belsı rendje Mentési terv, stb Gépkönyv Használati- és kezelési utasítás Technológiai dokumentáció leírás, Munkahelyi utasítás Munkavédelem szervezetei
ORSZÁGGYŐLÉS? KO RM ÁNY M UNKAVÉDELM I KÜLÖ N BÖZİ ÁG AZATOK BÍZOTTS ÁG M INIS ZTÉRIUM AI? HATÓSÁGI JO GKÖ RRE L RENDELKEZİ FELÜGYELETI SZERVEK:?. Országos M unkabiztonsági és A dolgozók munkavédelm i? M unkaügyi Fıfelügyelıség képviselıje vagy m unkahelyi ( OM M F ) m unkavédelmi bizottság? Állami Népegészségügyi és 20 fı kollektíva után 10 fıbıl Tisztiorvosi szolgálat (ÁNTSZ ) 1 fı. 3 fı után B ízottságot? Közlekedési Felügyelet (KFF) hoznak létre? M agyar Bányászati Hivatal (M BH)? M őszaki Biztonsági Fıfelügyelet (M BF) GAZDÁLKODÓ SZERVEZETE K VEZETİ I?? ( m unkáltatók ) Feladata:? G azdálkodó szervezetek? Jogában áll a dolgozókat képviselni? m unkavédelem m el foglalkozó? Döntéselıkészítésben résztvenni felelıse vagy csoportja,? Jogosult tájékozódni, vélem ényt M unkavédelm i vezetı nyilvánítani, m unkavédelem m el foglalkozó? M unkáltatónál m unkavédelm i szakem ber, akinek foglalkoztatása egy ügyben tárgyalni gazdálkodó szervezet tevékenységének? M eggyızıdni, hogy teljesülnek-e. veszélyességi osztályától a dolgozó egészségét nem veszélyeztetı és a dolgozók létszám ától függ m unkavégzés követelm ényei.? A VESZÉLYEZTETETTSÉG: azt fejezi ki, hogy adott munkahelyen egy dolgozót milyen valószínűséggel fenyegeti a káros változás lehetősége. A MUNKABIZTONSÁG: a veszélyeztetettség ellentéte, a munkakörülmények olyan állapota, amely mellett meghatározott valószínűséggel kizárt a veszélyek érvényesülésének lehetősége.
M U N K A V É D E L E M T E R Ü L E T E I B a le s e t e lh á r ít á s M u n k a e g é s z s é g ü g y ( B iz t o n s á g t e c h n i k a ) F e la d a t a : a f o g la lk o z á s i F e la d a t a A b a le s e t e k m e g e lő z é s e b e t e g s é g e k é s e g y é b A b iz to n s á g te c h n ik a m in d a z o n e s z k ö z ö k, m u n k a k ö r ü lm é n y i k á r o s o d á s o s z a b á ly o z á s o k, in té z k e d é s e k ö s s z e s s é g e, m e g e lő z é s e a m e ly e k e t a b b ó l a c é lb ó l a lk a lm a z n a k, h o g y a fe n n á lló v a ló s v e s z é ly e k h a tá s á t e lh á r í ts u k, v a g y le g a lá b b is k o r lá to z z u k. T U D O M Á N Y Á G A K A z e lm é le t i tu d o m á n y á g a k a d o lg o z ó m u n k a k ö r ü lm é n y e i t, m u n k a f e lté t e le it, s h a tá s á t v iz s g á lj a, a m u n k a s z e r v e z é s t, a m u n k a s z o c i o ló g iá t is f e lh a s z n á lv a.? M u n k a é le tta n? M u n k a lé le k ta n? M u n k a e g é s z s é g ta n T ö r v é n y e k? M u n k a s z e r v e z é s A lk o t m á n y id e v o n a tk o z ó? M u n k a s z o c i o ló g ia s z a b á ly o z á s a P l. M u n k a v é d e lm i T ö r v é n y 1 9 9 3. X C II I. t v. M u n k a tö r v é n y k ö n y v e K o r m á n y r e n d e le t e k ( s z a k m a i v é g z e tts é g rő l) M in is z t e r i r e n d e le t e k ( t v. v é g r e h a j tá s i r e n d e le t e i ) S z a b v á n y o k H a z a i M s z. N e m z e tk ö z i IS O H e ly i s z a b á ly o z á s o k M u n k á lta tó i s z a b á l y o z á s o k M v S z, K o lle k t í v s z e r ző d é s, s tb.
2. Ismertesse a munkahelyek kialakításának szabályait, az egyéni védőfelszereléseket és a munkáltató munkavédelmi feladatait! Munkahely mérete A munkahely klímája Világítás, padozat Pihenőhelyiségek, nyílászárók, vészkijáratok Közlekedési utak, folyosók, biztonsági jelzések Kézi anyagmozgatás Munkabiztonsági szaktevékenység Veszélyességi osztályok Üzembehelyezési eljárás Egyéni védőfelszerelések A munkáltató munkavédelmi feladatai Üzemek felépitése, berendezése Új üzemeket általában a kijelölt ipari övezetben létesitenek. Az ipari övezetek helyét úgy kell kijelölni, hogy a közelben lévő lakóterületeket ne kárositsák. Ennek megfelelően mindig a lakóterületek essenek az uralkodó szélirány felé (a levegőszennyezés megakadályozása érdekében). Folyók mentén a lakóterületek mindig a folyás iranyában feljebb feküdjenek az ipari létesitményeknél (a vízszennyezes megakadályozása érdekében). Ha szükséges, a lakóterületek és az üzemek közé védőövezetet (erdő, park) kell létesiteni a lakók védelme érdekében. Az üzemi épületek között megfelelő közlekedési és anyagszállitási utakat kell létesiteni. A létesitéskor a munkavédelmi és közlekedésbiztonsági követelményeket egyaránt figyelembe kell venni. Az üzemek létesitésével egy időben biztosítani kell a dolgozók részére megfelelő szociális létesitményeket is (öltöző, mosdó, fürdő, étkező). A műhelyek kialakitásánál, méretezésénél figyelembe kell venni a végzendő munka jellegét, a technológiai (termelő) berendezések által elfoglalt terület nagyságát, a gépek kezelési helyigényét, a szállítási és közlekedési utak területét, az anyaglerakó helyek méreteit. Műhely szellőztetése Zárt térben elegendő mennyiségű és minőségű levegőt kell biztosítani, figyelembe véve az ott dolgozók munkavégzését. A szükséges friss levegő mennyiségét az ott dolgozók száma, munkavégzése, a technológia, a műhelyméret befolyásolja. A szellőztetéssel párhuzamosan gondoskodni kell a fűtésről. ( Esetleg meleg levegő befúvása) A szellőztetés lehet: Túlnyomásos pl. laboratórium
Depressziós pl. veszélyes térből az anyag ne jusson ki Kiegyenlített Mesterséges szellőztetésen kívül a természetes szellőztetés lehetőségét is biztosítani kell. Szellőztető berendezés meghibásodása esetére megfelelő riasztórendszert kell kiépíteni. Aluljáróba, átjáróba, lépcsőházba, padlásra szellőztetni tilos. Gázos-bűzös levegőt tetőtér fölé kell juttatni. Táj.-és természetvédelmi érdekeket nem sérthet. Friss levegő vétele a legkevésbé szennyezett helyről történjen. Huzat megelőzése érdekében a légsebesség értéke nem haladhatja meg ülőmunka esetén 0,1 m/s értéket könnyű fizikai munka 0,2 m/s értéket. melegüzemi munka 1.0 m/s melegüzemi nehéz fizikai munka 1.5 m/s Műhely fűtése A munkahelységben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani. Ha a klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt kell alkalmazni, ill. védőitalt adni. A hőmérséklet a munkavégzés teljes időtartama alatt megfelelő kell legyen. Olyan ablakokat, üvegfalakat kell alkalmazni, amelyek a munka és munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás hatásait. Könnyű fizikai munka: 18-20 Celsius fok. Közepesen nehéz fizikai munka: 14-18 Celsius fok, Nehéz fizikai munka: 12-14 Celsius. A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy ne idézhessék elő a munkahelyi légtér szennyezését, ill. a munkavállalók túlzott felmelegedését vagy lehűlését. Ha a klímakörnyezet kedvezőtlen, munkaszervezési intézkedéseket kell tenni: pl. óránként 5 vagy 10 perces pihenőt kell biztosítani. A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50 %-ánál hosszabb időtartamban szabadtéri helyen + 4 Celsiust, illetve zárttéri munkahelyen a + 10 Celsiust nem éri el. 24 Celsius feletti hőmérséklet esetén legalább félóránként védőitalt kell biztosítani Ez lehet 14-16 fokos víz, szükség esetén só pótlását is biztosítani kell. Hideg munkahelyen + 50 fokos teát kell biztosítani, és ahhoz a létszámnak megfelelő poharat.
Munkahely megvilágítása A munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés jellegének megfelelő megvilágításra vonatkozó követelményeket. A lehelőséghez képest biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt. Fény szükséglet: 200-500 lux a munkajellegétől függően. A mesterséges megvilágítás világítástechnikai jellemzőinek megfelelőségét rendszeresen ellenőrizni kell. A munkaterületeket magukban foglaló helyiségek és átjárók világítóberendezéseinek kialakítása és elhelyezése nem jelenthet balesetveszélyt az ott dolgozókra. Az olyan munkahelyeken, ahol a mesterséges megvilágítás váratlan megszűnése veszélyeztetheti a munkavállalót, automatikusan működésbe lépő megfelelő erősségű biztonsági világítást kell biztosítani. A megvilágítás akkor jó: a megvilágítás megfelelő erősségű, káprázatmentes, megfelelő árnyék- és színhatású, térben és időben egyenletes, egészségre nem ártalmas, gazdaságos és üzembiztos, esztétikus és könnyen karbantartható. Egyéni védőeszközök: Minden olyan eszköz vagy berendezés, amely egy személy által viselhető, illetve hordható és amely a személy egészségét vagy biztonságát nem veszélyezteti. Kiválasztás szempontjai: a veszély- és ártalom típusa a veszély- és ártalom mértéke a környezet hatása a megfelelő minőség és forma végzett munka jellege rendelkezik-e minősítő bizonyítvánnyal rendelkezik-e vizsgálati jellel rendelkezik-e használati utasítással kéz (kesztyű, speciális kesztyű) láb (lábszárvédő, fémbetétes cipő). fej (arcvédő, sisak) Test (kötény) hőhatásra, sugárzásra, maró hatásra, mérgezésre stb., speciális védőfelszerelések.
3. Ismertesse a munkavállaló munkavédelmi jogait és kötelezettségeit! Jogok és kötelezettségek Balesetek (a baleset fogalma, okai, kivizsgálása) Foglalkozási ártalmak Foglalkozási megbetegedések Baleseti ellátás, rehabilitáció A MUNKÁLTATÓ ÉS MUNKAVÁLLALÓ JOGA ÉS KÖTELEZETTSÉGE MUNKÁLTATÓ Kötelezettségei Munkavédelmi vezetıt kinevezni megköveteni munkavédelmi bizottságot, ırhálózatot Jogai Jogosult létrehozni. Egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés feltételeit megteremteni. Meggyızıdni a munkavédelmi szabályok ismeretérıl, és betartásáról. Biztosítani a védıeszközöket, azok karbantartását, javítását és pótlását. A helyi munkavédelmi feladatokat meghatározni a helyi szabályzatokat, utasításokat elkészíteni Meggyızıdni a munkakörülmények megfelelıségérıl (ellenırzés, napi szemle, biztonsági szemle megtartása A rendellenességeket kivizsgálni. A munkavédelmi oktatásokat, vizsgáztatásokat megtartani A baleseteket kivizsgálni, intézkedést megtenni. Veszély esetén munkát leállítani, felfüggeszteni. MUNKAVÁLLALÓ
Kötelességei Jogai Munkavégzésre alkalmas állapot megfelelı Szükséges ismeretek elsajátítása munkakörülményeket elıírt vizsgálatokon való részvétel biztosítását. védıeszköz használata lehetıséget megkövetelni. szabályok betartása, betartatása munkát megtagadni. elsısegélynyújtás és a veszély megszüntetése tıle elvárhatóan. Rendellenesség, hiányosság, baleset jelentése. megkövetelni a védıeszközök oktatási veszély esetén a Baleset fogalma: A baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást illetve halált okoz. A baleset meghatározó elemei: a külső hatás (a szervi betegségekből következő esetek, például: infarktus, agyvérzés nem sorolhatóak ide); a sérült akaratától független (ezért nem baleset az öncsonkítás, az öngyilkosság); hirtelen következik be (nem folyamatosan ható egészségkárosodás következménye, mint például a halláskárosodás). Baleset okai:
Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás amely: a munkavégzéssel, foglalkozással kapcsolatos, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszihoszociális és ergonómiai tényezőkre vezethető vissza. A munkavállalónak az optimálisnál nagyobb igénybevételének következménye. Foglalkozási ártalmak: fizikai hőenergia, csúszás, éles sarok, villamos energia, leesés, stb: - kémiai: mérgező és maró anyagok, ingerlő anyagok. - biológiai: mikroorganizmusok (rovarok, veszettség stb.) - fiziológiai (szpichés) sugárzó, oxidáló, gyúlékony, fertőző, rákkeltő, mutagén, utódkárosító, levegő nyomása stb. kiporzás.
Balesetek bejelentése, kivizsgálása: A baleseteket a munkáltató köteles haladéktalanul bejelenteni: súlyos baleset esetén az OMMF baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének. Amennyiben a baleset nem esik a súlyos kategóriába, úgy ez a kötelezettség a helyi nyilvántartásra, és a tárgyidőszak szerinti jelentésekre korlátozódik. A munkabalesetekről a munkáltatónak nyilvántartást kell vezetni, melyben részletesen szerepeltetni kell a vonatkozó adatokat. Legfontosabb adatok: a balesetet szenvedett munkaköre, beosztása; baleset időpontja, helyszíne, jellege; esemény pontos leírása; a balesetes ellátására tett intézkedés; szükséges további intézkedések, ezek határideje. Nyilvántartások: Baleseti napló, - mely általában a munkavégzés helyszínén található - ebben időrendi sorrendbe bevezetésre kerülnek az adott területen történt kisebb-nagyobb balesetek. Munkabaleseti nyilvántartás, melybe a keresőképtelenséget illetve halálos baleseteket vezetik be. Munkabalesetek összesítő jelentése, mely a három napon túli keresőképtelenséget és halált okozó baleseteket tartalmazza és a naptári év végén a főhatóságnak megküldendő baleseti jelentések egyik alapdokumentuma. Baleseti jegyzőkönyv: A jegyzőkönyv a következő adatokat tartalmazza: A MUNKÁLTATÓ neve, címe, irányítószáma, telefonszáma Statisztikai számjele A SÉRÜLT neve (leánykori neve) Anyja neve A sérült születési helye, neme, születési év hó, nap Munkaköre A baleset időpontja (24) órás számítás szerint A BALESET ELŐZMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA (így különösen: Hol és milyen tevékenységet végzett a sérült a baleset idején? Hogyan történt a baleset? Volt-e szerepe a munkaeszköznek, anyagnak, környezeti vagy személyi tényezőnek?) Baleseti sérülés, mérgezés és külső okok következményei (A felügyelet tölti ki!) A baleset súlyossága (1. 1-3 napos munkakiesés, 2. 3 napon túl gyógyuló, 3. csonkulásos, 4. halálos) A védő- és jelző berendezések, egyéni védőeszközök alkalmassága Milyen INTÉZKEDÉS szükséges a hasonló balesetek megelőzésére A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ RÉSZVÉTELE, egyéb észrevételek, megjegyzések A MUNKÁLTATÓ neve és aláírása Kelt, PH 4. Ismertesse a munkabiztonságot alapvetően befolyásoló tényezőket!
Munkaeszközökre, munkakörülményekre vonatkozó általános követelmények Munkahelyi magatartás általános szabályai (rend, higiénia, alkoholfogyasztás) Biztonsági berendezések, védőburkolatok (potenciális veszély jelei, veszélyes tényezők) A biztonságtechnika feladata a gép veszélyforrásai hatóképességének csökkentése, esetleg megszüntetése, valamint a veszélynek kitett munkavégző védekezésének segítése. Potenciális veszélyforrások: A baleseteknek számtalan oka lehet. Ezek közül a legáltalánosabbak: szerkezetkialakítási hiba: amikor bizonyos munkaeszközt, vagy környe zetet (pl. padozat, lépcső, csatlakozók) hibásan alakítanak ki, gyakrabban nem tökéletesen javítanak meg; védőeszköz, védőfelszerelés hiánya, vagy nem használata: elektromos munkánál védőbakancs hiánya, magasban végzett munkáknál biztonsági rögzítő eszközök stb.; gondatlanság, ha a műszakot átadó nem kapcsolja ki a szükséges gépeket, berendezéseket, áramforrást; a műszakot folytatónak erről nincs tudomása stb.; figyelmetlenség, amikor semmiféle szabályt nem szegtek meg, csak a dol gozó elgondolkodik, de a munkát közben nem hagyja abba. így előfordulhat pl., hogy belenyúl egy forgó szerkezetbe stb.; hozzáértés hiánya; amikor valaki elvállal olyan munkát, melyhez nem ért, és nem él azzal a jogával sem, hogy oktassák ki erre a munkára; hirtelen meghibásodás, mint például egy elpattant ékszíj, egy rövidzárlat, kilazult alkatrész stb. okozta baleset; időjárás okozta problémák, köd, vihar, frontok stb., melyek nehezítik, vagy lehetetlenné teszik a biztonságos munkavégzést; a dolgozó hirtelen rosszulléte, melynek kimenetele kétséges; baleseti oktatás elmulasztása, amikor is a munkát végző nincs tudatában a veszélynek; szándékosság, ez azonban már bűncselekménynek minősül, ezért ezzel nem foglalkozunk. Biztonsági berendezések feladatai és típusai A biztonsági berendezések a gépeken alkalmazott mindazon berendezések, amelyeknek elsődleges célja: a személyi sérülések megelőzése, a balesetveszély valószínűségének vagy hatóképességének csökkentése, esetleg a bekövetkezett sérülés súlyosságának enyhítése.
A biztonsági jelleg feltétele, hogy a berendezésnek semmi funkciója ne legyen a gép tervszerű működése és szabályszerű kezelése során. A munkahelyi magatartás betartása a dolgozó, munkavállaló kötelessége! Adott munkaterületen csak az a dolgozó tartózkodhat, akit oda beosztottak. Csak azt a munkát végezheti, amivel megbízták. Csak azokat a gépeket, szerszámokat használhatja, amelyek kötelességszerűen szükséges munkája elvégzésére, és használatára megkapta a balesetvédelmi oktatást. Tilos minden olyan magatartás, mely a biztonságos munkavégzést akadályozza (játék, fegyelmezetlenség, vita, zavarás). Tilos a munkahelyre szeszesitalt bevinni, munkaidő alatt fogyasztani, illetve ittasan a munkahelyre beengedni. A munkahelyen a rendet, tisztaságot betartani. Fokozottan veszélyes munkahelyre csak az oda beosztott dolgozó tartózkodhat. Idegeneknek belépni, illetve azon a területen tilos. Veszély elhárítása, elsősegélynyújtás, gazdasági kár elhárítása esetén a dolgozó köteles tőle elvárható szinten cselekedni, melynél az alábbi szempontok kell figyelembe venni: Életbiztonság (életmentés, elsősegélynyújtás, baleset bejelentés a súlyosság figyelembe vételével). Vagyonbiztonság A veszély, hiba behatárolása (okok felderítése) A veszély továbbterjedésének megakadályozása A biztonságos üzem (állapot) visszaállítása 5. Ismertesse a kollektív védőeszközöket és a biztonsági szín- és alakjeleket! Kollektív védőeszköz fogalma, feladata Kollektív védőeszközök fajtái (megoldási formák)
A kollektiv védőeszközökkel szemben támasztott követelmények Fényjelek, felületi színjelek (szinek alkalmazásának jelentősége, hatásuk a munkát végzőkre) Tiltó alakjelek, Veszélyre figyelmezteteő jelek, Útbaigazító jelek, Tájékoztató jelek a kollektív védőeszköz hatása a hatótávolságon belül minden személyre kiterjed (például: érintésvédelem, védőburkolat, hőszigetelő burkolat); A biztonsági berendezések feladatai: Annak megakadályozása, hogy valamely gép működése műszaki hiba vagy helytelen kezelés következtében a szabályostól veszélyes módon eltérjen. erre szolgálnak a folyamatkorlátozó berendezések. A folyamatkorlátozó biztonsági berendezések tervezésekor fontos szempont, hogy a berendezések védelmi képességének csökkenése, valamilyen módon hasson a védett folyamatra: vagy állítsa le azt vagy jelezze a kezelőnek. Annak kizárása, hogy a veszélyforrás és a személy (gépkezelő) egymással érintkezésbe kerüljön erre szolgálnak a védőburkolatok Annak biztosítása, hogy a veszély fellépte vagy fokozódása esetében a legcélszerűbb ellenintézkedés minél gyorsabban és biztonságosabban megtörténjen erre szolgálnak a vészberendezések.
6. Ismertesse a balesetvédelmi szempontok figyelembevételével a gépi berendezések üzemeltetés közbeni ellenőrzését, felügyeletét, karbantartását és a tartályokban, aknákban, valamint a magasban való munkavégzés szabályait! Gépi berendezés üzemeltetésre vonatkozó személyi feltételek Gépi berendezések indításának szabályai Működő gépi berendezések felügyelete, ellenőrzése Üzem közbeni karbantartás, hibaelhárítás Tartályban, aknában végzendő munka megkezdése előtti, alatti és utáni teendők Magasban végzett munkák elvégzésének szabályai, leesés, lezuhanás elleni védelem eszközei Gépi berendezés üzemeltetésre vonatkozó személyi feltételek 1993. XC1II. törvény A munkavállaló csak olyan személyi munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátására megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik Foglalkoztatása egészségét, testi épségét nem veszélyezteti Foglalkoztatása utódaira veszélyt nem jelent Más egészségét nem veszélyezteti, orvosi vizsgálaton alkalmasnak bizonyult A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelyek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az ENV-BMV szükséges ismeretek, készséggel és járatossággal Egyes veszélyes munkafolyamatokat csak meghatározott szakképzettséggel illetőleg gyakorlattal rendelkező személy végezheti Traktorvezetés személyi feltételei A traktort üzemeltető gazdaság vezetőjének gondoskodni kell arról, hogy a gépet csak olyan személy üzemeltetheti /kezelheti és vezetheti/, aki: - traktorvezetői jogosítvánnyal rendelkezik. - szellemi képességének és ítélő képességének teljes birtokában van - szeszes italt és egyéb kábító vagy bódító szert - ilyen hatást kiváltó gyógyszert nem fogyasztott, ill. ezeknek hatása alatt nem áll, - a traktor működésével elvileg és gyakorlatilag tisztában van, s kellőképpen ismeri azt. Elsajátította a traktor kezelési és karbantartási utasításban foglaltakat, különös tekintettel a kezelési és karbantartási utasításnak a traktor biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalókra. A traktorvezetőnek munkavédelmi és tűzrendészeti oktatáson kell részt venni, az oktatás anyagában a traktor biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések legyenek. A traktorvezetőt be kell számoltatni szerzett ismereteiről, majd mérlegelni kell, hogy feladatát képes-e ellátni
Gépi berendezések indításának szabályai Működő gépi berendezések felügyelete, ellenőrzése Üzem közbeni karbantartás, hibaelhárítás A traktorok üzembeállítása előtt tüzetesen tanulmányozzuk át a traktorhoz mellékelt kezelési és karbantartási utasítást. A kezelési és karbantartási utasításban lévő különösen a biztonságos üzemeltetésre vonatkozó előírásokat kötelezően be kell tartani! A traktort a kezelési és karbantartási utasításban foglaltak szerint kell bejáratni, üzembe állítani, üzemeltetni, kezelését és karbantartását, ill. az üzemeltetés során adódó kisebb meghibásodásokat az un. futó javításokat elvégezni, A traktor üzemeltetésekor keletkező nagyobb meghibásodások javításához, melyek elvégzéséhez műszerekre, nagyobb szakmai felkészültségre van szükség, a traktort feltétlenül szakműhelybe kell vinni, és a javító munkát szakemberekkel kell elvégeztetni. Tartályban, aknában végzendő munka megkezdése előtti, alatti és utáni teendők - Egyszemélyi felelős kijelölése - Munkát írásban kell kiadni - Munkaterület kijelölése, illetéktelenek távoltartása - Munka közben állandó figyelem biztosítása a bent dolgozóra. Min. 2 személy a bent dolgozóval azonos védőfelszereléssel. - Alkalmassági vizsgálat: Tériszony kizárása Magasban végzett munkák elvégzésének szabályai, leesés, lezuhanás elleni védelem eszközei - A dolgozó biztonságos feljuttatása (létra, felvonó, emelőszerkezetek) - Szabványnak megfelelő munkaberendezések biztosítása, azok előírásnak megfelelő felülvizsgálata - Alkalmassági vizsgálat: Klautrofóbia
7. Ismertesse az elektromosság biztonságtechnikáját és a villámvédelmet! Az elektromos áram élettani hatása Az elektromos berendezések létesítésének szabályai Az érintésvédelem fogalma, feladata, osztályai Érintésvédelmi módok Érintésvédelmi felülvizsgálat Elektromos berendezések üzemeltetési szabályai Villámcsapás elleni védekezési módok Az elektromos áram élettani hatása Az ember szervezetén átfolyó áram károsító hatása - hőhatás - elektrokémiai hatás - elektrodinamikai hatás Könnyű ingereket, égést, helyi görcsöket és halált okozhatnak Az elektromos berendezések létesítésének szabályai Minden villamos árammal működő gépet, villamos berendezéssel kell ellátni ( ez a gép karmestere), amely tartalmaz: - Biztonsági- vagy vészkikapcsoló: működtető része vörös - Főkapcsoló: teljes gépet lekapcsolja - Jelzőlámpák - Vezetékek színjelölése - Érintésvédelmi mód kialakítása Az érintésvédelem fogalma, feladata, osztályai Veszélyes érintési feszültség elleni védekezési mód. Feladata: - érintési feszültség megengedett értékre való korlátozása - hibás berendezés lekapcsolása - megakadályozza az üzem közbeni érintési lehetőséget - Osztályai: 0, I, II, III Érintésvédelmi módok: - Elszigetelés - Védőelválasztás - Védőföldelés - Törpefeszültség - Nullázás - Feszültség védőkapcsoló - Védőhálózat Elektromos berendezések üzemeltetési szabályai - Munkavégzés csak acélnak megfelelő, kifogástalan állapotban lévő géppel végezhető - Nem szabad a testen, ruhában olyan tárgyat tartani, amelyek áram hatására balesetveszélyessé válhatnak - Figyelmeztető táblákat jól látható helyre kell kitenni - Dolgozókat balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni
- Ájulásra hajlamos, ingadozó vérnyomású, testi hibás, színvak nem dolgozhat villamos árammal. Ezt orvosi vizsgálat is alátámasztja - Villamos árammal végzendő munkára, külön írásbeli megbízást kell adni Villámcsapás elleni védekezési módok - Villámhárító berendezések részei: Felfogó Levezető Földelés Vizsgáló összekötő
8. Ismertesse a munkalélektan és ergonómia szerepét, feladatát! Fogalma, feladata Munkatípusok (fizikai, szellemi) Fizikai munka és energiaszükséglete Szellemi munka és energiaszükséglete Szervezet alkalmazkodása a terheléshez A munkateljesítményt befolyásoló tényezők A munka megszervezésének élettani szempontjai Munkalélektan fogalma, feladata A különböző lelki jelenségeket vizsgálja munka közben vagy a munkából eredően. Feladata: Vizsgálja, hogy a pszichikum (személyiség) hogyan hat a munkavégzésre Képesség, jártasság, készség Intelligencia, vérmérséklet Ergonómia fogalma: Elvek, modellek és módszerek alkalmazása a munkavégzés hatékonyságának növelésére, a munkát végző ember igénybevételének csökkentésére. Munkatípusok (fizikai, szellemi) - Fizikai munka és energiaszükséglete: könnyű-, közepes-, nehéz fizikai munka Alapja az izomműködés, amely lehet Dinamikus (kalapálás) Statikus ((izmok mozgás nélküli egyirányú igénybevétele) - Szellemi munka és energiaszükséglete: Idegi megterhelést jelent Az agyvelőt terheljük meg Megismerés Érzelem Akarat Szervezet alkalmazkodása a terheléshez Alkalmazkodóképességet meghaladó igénybevétel fölött a szervezet elfárad Ez lehet: - Fizikai elfáradás ( bizonyos izmokra, izomcsoportokra hat) - Szellemi elfáradás (nagyobb mértékű, egész szervezetre kihat) A munkateljesítményt befolyásoló tényezők - A munka jellege és terhelés mértéke - A munkavégzés ritmikussága - A monotónia mértéke - Munkaszervezés (pl. szünetek) - Munkakörnyezet komfortossága - A dolgozó állóképessége, intelligenciája, életkora stb.
9. Ismertesse a munkalélektan szerepét a munkatevékenységek végzésében! Munkalélektan tárgya (személyiség, magatartás, értelmi képesség, intelligencia, rátermettség, hajlam, képesség) Balesetek keletkezésének lélektani okai (tudatos cselekvés, veszélyezettség, veszélytudat, védettség) Munkabiztonság közösségi feltételei Alkoholfogyasztás, drog, munkabiztonság Munkalélektan tárgya (személyiség, magatartás, értelmi képesség, intelligencia, rátermettség, hajlam, képesség) - Személyiség: Az ember tulajdonságainak tartós készlete, meghatározza egyediségét, viselkedését, gondolkodását melankólikus (depressziós) kolerikus (ingerlékeny) szangvinikus (derűlátó) flegmatikus (nyugodt, közönyös - Magatartás: Az embert általánosan jellemzi, a személyiségjegyeket és a helyzethez való alkalmazkodást jelenti, megnyilvánulásait viselkedésnek nevezzük - Értelmi képesség: Az ember értelmi tevékenységének alapja - Intelligencia: Olyan veleszületett tulajdonság, amely képessé teszi az embert a dolgok megértésére, kombinatív gondolkodásra, új iránti igényre, problémamegoldásra. - Rátermettség: Bizonyos tevékenységhez való alkalmasságot és annak tudását jelenti. - Jártasság: Gyakorlással alakul ki - Készség: Jártasságból alakul ki, a munkavégzés automatikussá válhat, ami baleseti forrás lehet Balesetek keletkezésének lélektani okai (tudatos cselekvés, veszélyezettség, veszélytudat, védettség) - Magatartásbeli hiba - Az irányító tevékenység működési zavara - Biztonsági előírások be nem tartása (tudatlanságból, engedetlenségből) - Figyelem elterelődés - Pánikállapot Munkabiztonság közösségi feltételei - Vezetői feltételek: Vezetői és szakmai rátermettség, emberismeret, együttműködés, gyakori ellenőrzés - Munkaközösségek feltételei:
Alkalmazkodás a munkatársakhoz és vezetőkhöz, összehangoltság a munkában, versengés kizárása mind teljesítményben, mind anyagiakban, vakmerőség kizárása csoporton belül és csoportok között, csoporton belül aránytalan munkamegosztás és terhelés kizárása 10. Ismertesse a tűzvédelemmel foglalkozó legfontosabb jogszabályokat, rendelkezéseket, tűzvédelmi feladatokat és tűzveszélyességi osztályokat! Tűz elleni védekezés szükségessége Tűzvédelemmel foglalkozó legfontosabb törvények, rendeletek és utasítások ismertetése Tűzvédelmi feladatok (megelőzés, oltás, vizsgálat), azokat ellátó szervezetek, személyek Tűzveszélyességi osztályok (A,B,C,D,E), osztályba sorolás Tűzállósági fokozatok Tűz elleni védekezés szükségessége Minden állampolgár kötelessége a tűzbiztonság betartása: - Megelőző tűzvédelem: a tűz keletkezésének feltételeit zárja ki - Mentő tűzvédelem: keletkezett tűz káros hatásainak csökkentése Tűzgátlás: átterjedés megakadályozása Tűzoltás Személy és vagyonmentés Felderítés elősegítése Tűzvédelemmel foglalkozó legfontosabb törvények, rendeletek és utasítások ismertetése Hazánkban jelenleg a következő a tűzoltóságra és a tűzvédelemre vonatkozó alapvető, miniszteri és magasabb szintű jogszabályok vannak érvényben: az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról, a belügyminiszter 34/1996.(XII.29.) sz. rendelete, a tűzvédelmi berendezések használatáról a belügyminiszter 35/1996. (XII.29.) sz. rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. Általános tűzvédelmi szabályok Minden állampolgár alapvető érdeke a tűzvédelmi rendelkezések ismerete, megtartása és megtartatása. Alapvető elvárás az állampolgárokkal szemben, hogy úgy éljenek, dolgozzanak, tanuljanak és viselkedjenek, hogy a tüzek keletkezését megelőzzék. Erre neveljék a közvetlen környezetükben élőket, családtagjaikat, dolgozó- és tanulótársaikat és mindazokat, akikkel valamilyen módon érintkeznek.