J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága 2008. november 17 -én tartott nyilvános üléséről. Helye: Polgármesteri Hivatal III számú tárgyalója Jelen vannak: Fodor Lajos bizottsági elnök Tímár Ella bizottsági tag Baji Lajos bizottsági tag Kovács Sándor külső bizottsági tag Labos Tibor külső bizottsági tag Szarvas Péter Volán vezérigazgató Gémes Tibor Volán igazgató Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető Dr. Pusztai Kincső osztályvezető-helyettes Dr. Kiss Gyula csoportvezető Csernus István osztályvezető-helyettes Marik Tibor csoportvezető Márton László vagyonkezelő ügyintéző Csiaki Tamás osztályvezető Túriné Kovács Márta osztályvezető Nem vett részt a bizottsági ülésen: Pap János bizottsági tag Molnár Viktor külső bizottsági tag Fodor Lajos a bizottság elnöke üdvözölte a bizottsági ülésen megjelenteket, megállapította az ülés határozatképességét: jelen van 5 fő bizottsági tag. Javasolta a meghívóban jelzett napirendi pontok megtárgyalását, sorrend-módosítással, egy téma tárgyalását zárt ülés keretében. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága 5 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendi pontokat fogadta el: Zárt ülés: 1. Képzési támogatási program elfogadása Nyilványos ülés: 1. A lakások és helyisége bérletére vonatkozó szabályokról szóló 31/2006. (IX.14.) rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 7/2007. (II.15.) önk. rendelet hatályon kívül helyezése és a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló új rendelet megalkotása 2. Alapellátásban dolgozó háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok és szakdolgozók elismerése 3. Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Oltalom Idősek Otthona támogatása 4. Békéscsaba illetékességi területéhez tartozó gyermekek és fiatal felnőttek gyermekvédelmi szakellátás keretében történő otthont nyújtó ellátás, valamint utógondozói ellátás biztosítása 5. A lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló 5/2005. (III.24.) önk. rendelet hatályon kívül helyezése és a lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló új rendelet megalkotása 6. A Nemzetiségi Oktatásért és Iskolai Kulturális Tevékenységért Közalapítvány megszüntetése

2 7. A magánszemélyek kommunális adójáról szóló 29/2006. (IX:12.) önk. rendelet hatályon kívül helyezése 8. Helyi adókról szóló 46/2000. (XII.14.) önk. rendelet módosítása I.forduló - 9. A volt Ifjúsági Tábor egy részének értékesítése 10. Javaslat hibaelhárítási tartalék felhasználására 11. Útfejlesztési pályázat benyújtása a DAOP-2008-3.1.1./B. pályázati felhívásra 12. Integrált Városfejlesztési Stratégia ( IVS ) elfogadása-cd melléklet 13. Városfejlesztő társaság alakítása 14. Békéscsaba belváros rehabilitációja I. ütem előzetes akcióterületi terv elfogadása, pályázat benyújtása a DAOP-2007-5.1.2/C pályázati felhívásra 15. Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság létrehozása 16. Iskolazászló adományozása a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon részére 17. Az 587/2008. (X.30.) közgy. határozat (Pályázat benyújtása a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című TÁMOP 3.1.4/08/2. kószámú felhívásra) módosítása (nem kerül megtárgyalásra) 18. A Békéscsabai Atlétikai Club kérelme 19. A helyi autóbusz-közlekedési díjak megállapításáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása 20. A közterület használat rendjéről szóló 39/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelet módosítása 21. A köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 36/2000. (IX.21.) önkormányzati rendelet módosítása 22. A fizető-parkolóhelyek működésének és igénybevételének rendjéről szóló 52/2006. (XII.18.) önkormányzati rendelet módosítása 23. A köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 31/1998. (XII.17.) rendelet módosítása 24. Békéscsaba Kenderföldek városrész lakói részére helyi tarifával történő utazás biztosítása 25. A Körös Volán Zrt. helyi autóbusz-közlekedési közszolgáltatás tevékenysége során 2008. évben felmerülő veszteség megtérítésére vonatkozó kérelme 26. A Körös Volán Zrt. helyi autóbusz-közlekedési közszolgáltatás tevékenysége során 2009. évben felmerülő veszteség megtérítésére vonatkozó kérelme 27. A Gyermekélelmezési Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása 28. Intézményi felhalmozási kiadások engedélyezése 29. Javaslat az intézményi céltartalékból pótelőirányzatok biztosítására 30. Javaslat az energia-céltartalék felosztására 31. Tájékoztató a 2008. évi költségvetés I-III. negyedéves teljesítéséről (CD-n megküldve) 1. napirendi pont Tárgy: A lakások és helyisége bérletére vonatkozó szabályokról szóló 31/2006. (IX.14.) rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 7/2007. (II.15.) önk. rendelet hatályon kívül helyezése és a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló új rendelet megalkotása (Közgyűlési előterjesztés véleményezése) Beterjesztésre került alakások és helyisége bérletére vonatkozó szabályokról szóló 31/2006. (IX.14.) rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 7/2007. (II.15.) önk. rendelet hatályon kívül helyezése és a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló új rendelet megalkotására tett javaslat.

3 Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető szóban is tájékoztatta a bizottságot az előterjesztésben foglaltakról. Baji Lajos bizottsági tag elhagyta az üléstermet. Az előterjesztésben foglaltakat a Bizottság áttekintette és 4 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 390/2008. (XI.17.) Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága a lakások és helyisége bérletére vonatkozó szabályokról szóló 31/2006. (IX.14.) rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 7/2007. (II.15.) önk. rendelet hatályon kívül helyezését és a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló új rendelet megalkotását támogatja. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének../2008.(XI.24.) önk. rendelete a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról a következő rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) alkotja. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E Rendelet tárgyi hatálya kiterjed minden olyan lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre, amely Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában van. (2) E rendelet személyi hatálya kiterjed: a) Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, b) a bevándoroltakra és a letelepedettekre, c) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, d) továbbá a hontalanokra, e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. (3) E Rendelet alkalmazásában: a) jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40 %-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő

4 adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40 %-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85 %-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94 %-ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.) 20/A. -a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. -ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50 %-át nem haladja meg; a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, és az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás. b) vagyon: az a hasznosítható ingatlan-jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa, de) szülő: a vérszerinti, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelő szülő; e) egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; f) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; g) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van; h) szociálisan rászoruló: az a személy vagy család, akinek vagy a jogszerűen együtt költöző közeli hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs beköltözhető lakás vagy családi ház, forgalomképes építési telek, hétvégi ház vagy üdülő telek, egyéb jelentős értékű vagy nagyságú ingatlan, kivéve a 3. (4) bekezdésben meghatározott esetet, továbbá akinek vagy a jogszerűen együtt költöző közeli hozzátartozóknak az egy főre jutó havi nettó jövedelme - a pályázat benyújtását megelőző hónapban - nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének: ha) egyedülálló személy esetén 300 %-át, hb) gyermekét egyedül nevelő személy esetén 280%-át hc) 2-4 fős család esetén 250 %-át, hd) 5 vagy több fős család esetén 200 %-át. i) jelentős önkormányzati érdek: munkahelyteremtéshez, oktatási feladatok ellátásához, vendégoktató, vendégelőadó, vendégművész elhelyezéséhez kapcsolódó önkormányzati döntés.

(4) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe. 5 ELSŐ RÉSZ A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI I. fejezet A bérlakások fenntartása, üzemeltetése 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek vonatkozásában a fenntartói és üzemeltetői feladatokat - megbízási szerződés keretében - a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. látja el. II. fejezet Az önkormányzati bérlakás bérbeadásának általános feltételei 3. (1) A polgármester - a (4) és (5) bekezdésben, valamint a 12. (1) bekezdésben foglaltak kivételével - köteles az üresen álló, illetve a várhatóan megüresedő bérlakások bérleti jogát pályázaton meghirdetni. A pályázatot szükség szerint úgy kell meghirdetni, hogy a megüresedő lakások bérbeadása folyamatos legyen. (2) A pályázat kiírásának időpontját úgy kell meghatározni, hogy a megelőző pályázat nyerteseinek elhelyezése ezen pályázat elbírálásáig megoldódjon. (3) Bérlakás csak annak a lakással nem rendelkező személynek (családnak) adható bérbe, aki az e Rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel. (4) Azon családok részére, akik saját tulajdonú háza természeti katasztrófa, vagy vis major következtében megsemmisül, vagy lakhatatlanná válik, és azt felújítani, újjáépíteni anyagi, jövedelmi viszonyaik miatt nem áll módjukban és amennyiben a szociális bérlakás pályázat követelményeinek egyébként megfelelnek, az önkormányzat legfeljebb 5 éves időtartamra, pályázati eljárás mellőzésével, szociális bérlakásban bérleti jogot biztosíthat. (5) Az (1) bekezdésben szabályozott kötelező pályáztatás nem vonatkozik e Rendelet VIII. fejezetében szabályozott átmeneti lakásokra (Irányi u. 4-6.). (6) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság az értékesíteni, bontani kívánt szociális rászorultság alapján bérbe adott bérlakások bérlőit az évközben megüresedő, szociális rászorultság alapján bérbe adható lakásokban, e Rendelet 9. szerinti zárt pályázati eljárás keretében helyezi el. A bérleti szerződés határozott időtartamra (e Rendelet 10. -ában foglaltak szerint) legfeljebb 3 évre szól. 4. (1) A pályázati hirdetménynek tartalmazni kell: a) a pályázati jogosultság feltételeit, b) a bérbeadásra meghirdetett meglévő üres bérlakások címét, komfortfokozatát, alapterületét, műszaki jellemzőjét, szobaszámát, c) a bérleti jogviszony időtartamát, d) a lakbér összegét és az igényelhető lakbértámogatás lehetőségét, e) a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét, f) a pályázatok elbírálásának és az eredmény ismertetésének határidejét. (2) A jelentkezési lap tartalmazza: a) a pályázó(k) alapvető személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó-, illetőleg tartózkodási helyét, b) a pályázat benyújtásának időpontjában fennálló lakhatásának jogcímét, c) a pályázóval együtt lakó és jogszerűen együtt költöző személyek alapvető személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét, d) e Rendelet 1. (3) bekezdés a) pontja szerint az együtt költözők jövedelemigazolását, e) a pályázó(k) e Rendeletben meghatározott szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatait. (3) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti, vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell és 5 évig a pályázati eljárásban nem vehet részt. (4) A pályázatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetőleg az önkormányzat honlapján kell közzétenni. 5. (1) A pályázatok elbírálásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt az összeállított javaslat alapján. (2) A pályázatok elbírálásához szükséges elbírálási szempontrendszerről a Közgyűlés dönt az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság előzetes véleménye alapján. (3) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság által kijelölt bérlők vonatkozásában a bérleti szerződést az önkormányzat nevében az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke írja alá.

6 6. (1) A bérlő köteles a bérleményben életvitelszerűen tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát írásban köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatalban. Ezen rendelkezés a bérleti szerződés kötelező tartalmi eleme. A bérlő által bejelentett - különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja. (2) A bérleti szerződés megkötésekor, a bérbeadó a bérbeadás feltételeként - a Ptk. szabályaival összhangban - legfeljebb 10 havi lakbérnek megfelelő összeg megfizetését köti ki óvadékként. Az óvadék pontos összegét és funkcióját a bérleti szerződésben rögzíteni kell. Nem köthető ki óvadék fizetése a szociális alapon bérbe adott lakások esetén. (3) Nem kell az óvadékot megfizetni annak a bérlőnek, akinek a) a beköltözésétől 48 hónap telt el és a meghosszabbítást 3 hónapra kéri, b) ügyvédileg ellenjegyzett adásvételi szerződéssel, vagy jogerős építési engedéllyel rendelkezik a saját tulajdonú ingatlanba költözéséig, de maximum 12 hónapig. (4) Ha a bérlő lakást vásárol, illetve új lakást épít, az adásvételi szerződés megkötésétől, vagy a használatbavételi engedély kiadásától számított a) 30 napon belül köteles bejelenteni a bérbeadó felé és b) 90 napon belül köteles kiköltözni az önkormányzati bérlakásból. III. fejezet A szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei 7. (1) Szociális helyzet alapján bérbe adható önkormányzati bérlakás bérleti jogának megszerzésére az a nagykorú személy jogosult, akire e Rendelet személyi hatálya kiterjed és akinek, vagy házastársának, illetve a vele jogszerűen együtt költöző közeli hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs: a) beköltözhető lakás, vagy családi ház, b) forgalomképes építési telek, hétvégi ház, vagy üdülő-telek, c) egyéb jelentős értékű vagy nagyságú ingatlan, kivéve a 3. (4) bekezdésben meghatározott esetet. (2) A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati bérlakások bérbeadása pályázat útján történik. (3) Nem pályázhat a bérleti jog elnyerésére az a személy, aki - bár az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel -, de a) ő vagy a vele jogszerűen együtt költöző közeli hozzátartozója rendelkezik olyan vagyontárggyal, értékpapírral, amely, vagy amelyek együttes összege a pályázat benyújtásakor meghaladja e Rendelet 1. (3) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget. b) nem rendelkezik békéscsabai lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel. (4) Az (1) és (3) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén is csak akkor érvényes a pályázat, ha a pályázó és a vele jogszerűen együtt költözők együttes jövedelméből számított egy főre jutó nettó jövedelem a pályázat benyújtásának időpontjában nem haladja meg a pályázat időpontjában megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) egyedülálló személy esetén 300 %-át, b) gyermekét egyedül nevelő személy esetén 280%-át c) 2-4 fős család esetén 250 %-át, d) 5 vagy több fős család esetén 200 %-át. (5) Az egy főre jutó havi nettó jövedelem a pályázat benyújtásának időpontjában nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) komfort nélküli lakás esetén 60 %-ánál, b) félkomfortos lakás esetén 80 %-ánál, c) komfortos és összkomfortos lakás esetén 100 %-ánál. 8. (1) A bérleti jog megszerzésére irányuló szándékot pályázati-nyomtatványon kell bejelenteni. (2) A bérlő kiválasztásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság a Közgyűlés által elfogadott és a Rendelet 4. számú mellékletét képező, a szociális rászorultságot meghatározó szempontrendszer alapján dönt. (3) Egy pályázó több lakásra is pályázhat a megpályázott lakások sorrendjének megjelölésével. A pályázaton a pályázó az általa megjelölt sorrend figyelembevételével egy lakás bérleti jogát nyerheti el. (4) A pályázó a pályázati eredmény írásbeli közlésétől számított 30 napon belül köteles beköltözni a bérlakásba. Ezen időpont elmulasztása esetén elveszti a pályázat során elnyert bérleti jogot, és a szociális rászorultság alapján bérbe adható lakás bérleti jogának megszerzésére az őt követő, legtöbb pontszámot elért pályázó jogosult.

7 9. (1) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság minden év július hónapban pályázatot hirdet a szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakások bérlői részére. A pályázatban csak azok a bérlők vehetnek részt, akiknek lakbér és közüzemi tartozásuk nincs. A kérelmekről Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság e Rendelet 4. számú mellékletében meghatározott szempontrendszer alapján a benyújtott pályázatok következtében rendelkezésre álló lakások bérbeadásáról legkésőbb a szeptemberi ülésén dönt. (2) A pályázat során kérelem nyújtható be kisebb, nagyobb, valamint a kérelem benyújtásakor használt lakástól eltérő komfortfokozatú lakásra. 10. (1) A lakásbérleti szerződést az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság által jóváhagyott pályázóval kell megkötni. (2) A szerződést az önkormányzat nevében az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke köti meg. (3) A pályázóval megkötött lakásbérleti szerződés legfeljebb 3, bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkező pályázó esetén legfeljebb 5 évre megállapított határozott időre szólhat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező bérlők lakáscseréjére. (4) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül - a bérlő, bérlőtársak által benyújtott igazolások alapján - megállapítja, hogy a bérlő, bérlőtársak és a velük együtt élő családtagok a jövedelmi, vagyoni helyzetük alapján változatlanul rászorulónak minősülnek-e. Az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal végzi. (5) A szociális rászorultság fennállása esetén a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést a lejárat napján, de legkésőbb a lejáratot követő 15 napon belül újabb határozott időtartamra lehet meghosszabbítani. A megjelölt határidők elmulasztása esetén a bérleti szerződés megszűnik és a bérlő cserelakás biztosítása nélkül a köteles elhagyni a lakást. (6) A szerződés meghosszabbításánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a bérlő a beköltözéstől számított 10 évig lakhat a bérlakásban. A bérlakásra kötött bérleti szerződés 10 év után nem hosszabbítható meg. (7) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően különös méltánylást érdemlő esetben meghosszabbíthatja a bérleti szerződést. Különös méltánylást érdemlő esetnek minősül a bérlő vagy családja életében bekövetkezett rendkívüli esemény, így különösen súlyos vagy tartós betegség, baleset, káresemény. IV. fejezet Költségelven meghatározott lakbérű lakások bérbeadásának szabályai 11. (1) A költségelven meghatározott lakbérű bérlakások hasznosítása pályázat útján történik. A pályázatok elbírálásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. (2) A költségelven meghatározott lakbérű bérlakások bérleti jogának közös megegyezéssel való megszüntetése esetén a bérlőt pénzbeli térítés nem illeti meg. (3) Bérleti jog elnyerésére pályázhat: a) az a nagykorú személy jogosult, akire e Rendelet személyi hatálya kiterjed és akinek, vagy a vele jogszerűen együtt költöző hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs és 3 éven belül nem is volt beköltözhető lakása vagy családi háza, és b) állandó vagy ideiglenes békéscsabai lakóhellyel, vagy igazolt békéscsabai munkahellyel rendelkezik, továbbá c) igazolt jövedelmeinek együttes összege legalább ötszöröse a fizetendő lakbér összegének. (4) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában lévő, költségelven meghatározott lakbérű lakások az Erzsébet Lakópark lakóegységei. (5) Az (4) bekezdésben meghatározott lakások bérbeadásának és pályáztatásának részletes szabályait e rendelet VII. fejezete tartalmazza. 12. (1) Közérdekű feladat megoldására a Közgyűlés pályázat mellőzésével egyedi elbírálás alapján jelöli ki azt a lakásbérlőt, akinek átmeneti elhelyezéséhez jelentős önkormányzati érdek fűződik. (2) A kijelölt bérlő a lakásért a költségelven meghatározott lakbérű lakásokra vonatkozó szabályok szerinti lakbért, illetve a külön szolgáltatások díját is köteles megfizetni. 13. (1) Az önkormányzat a költségelven meghatározott lakbérű lakásokhoz kapcsolódó bevételeit és kiadásait a beruházás megvalósításától elkülönítetten, külön számlán tartja nyilván legalább 20 évig. (2) A lakbért az önkormányzat csak a költségelven meghatározott lakbérű épület és lakás működtetésére, karbantartására, valamint a lakóház felújítására használhatja fel. (3) Amennyiben a megállapított lakbér mértéke meghaladja a költségelven meghatározott lakbérű lakások

8 üzemeltetési, fenntartási és felújítási költségeit, úgy ezt a többletbevételt az önkormányzat kizárólag a településen lévő lakóépület létesítésére, fenntartására és felújítására fordíthatja. (4) Az önkormányzat a Gazdasági Minisztérium felé a támogatással létrehozott költségalapú bérlakásokra vonatkozóan beszámolási kötelezettségének az alábbiak szerint tesz eleget: a) minden év szeptember 30-ig beszámolót készít: - lakbérszintjének, támogatási- és bérbeadási rendszerének működéséről; - az épületekhez kapcsolódó bevételek és kiadások elszámolásáról; b) 3 évente tájékoztatást ad a lakások értékbecslő által megállapított forgalmi értékéről. V. fejezet A felek jogai és kötelezettségei 14. (1) Az e Rendelet szerinti lakás esetében szükség szerint külön megállapodásba kell foglalni: a) a lakás helyreállításának költségeit, b) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, valamint c) a munkálatok elvégzésének határidejét. (2) Az (1) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét - a lakás műszaki átvételét követő 30 napon belül - a bérbeadónak egy összegben kell a bérlő részére megfizetni. (3) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt. (4) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét - a bérlő kérésére - indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja. (5) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a külön megállapodásban meghatározott, vagy a bérbeadó által a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést - az Ltv. 24.. (1) bekezdésének b) pontja alapján - felmondhatja. 15. (1) A bérbeadó a bérleti díj ellenében köteles gondoskodni e Rendelet 1.sz. mellékletében felsorolt feladatok ellátásáról. (2) Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - nem a bérbeadót terhelő - minden üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítéséről a lakásbérleti szerződésben kell rendelkezni. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő új bérleti szerződéseket a bérbeadó vagy annak megbízottja köti. 16. (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság előzetes véleménye és a Gazdasági, Pénzügyi és Költségvetési Bizottság előzetes hozzájárulása után. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák: a) konkrét megjelölését, b) befejezésének határidejét, c) költségeit és azok megfizetése feltételeit, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni. (3) A bérbeadó - a bérlő kérésére - csak a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja. (4) A bérbeadó - a (3) bekezdésben foglaltak alapján - a számlákkal igazolt költségeket a munkák befejezését követő 30 napon belül egy összegben köteles a bérlőnek megfizetni. (5) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli. 17. (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. (2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti. (3) Ha a bérlő e Rendelet 1. (3) bekezdés h) pontja alapján szociálisan rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több - de legfeljebb 12 havi - részletben is megtérítheti, amelyet kérelem alapján az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság engedélyez. Ennek konkrét feltételeit a megállapodásban kell meghatározni. 18. (1) A bérbeadó megbízásából eljáró üzemeltető a lakásbérlő részére történő átadásakor lakás-átadási jegyzőkönyvet készít, amelyben köteles feltüntetni a lakásban előforduló esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlő a lakás átvételét - észrevételeinek írásbeli rögzítésével - a lakás-átadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

9 (2) Bérlő köteles a lakás lakbérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át nem adta. (3) A bérbeadó megbízásából eljáró üzemeltető a lakás visszaadásakor lakás-átvételi jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlőnek a jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének a módjáról és határidejéről: a) amennyiben a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetéséről, vagy az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, a bérbeadó a bérleti szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását; b) amennyiben a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket, felszereléseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére. (4) A bérbeadó megbízásából eljáró üzemeltető a lakások rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül, előzetes írásbeli értesítés alapján, a lakásban munkanapokon 8-16 óra közötti időben évente legalább egy alkalommal, minden év december hó 31. napjáig köteles ellenőrizni. Bérlő az ellenőrzés lehetőségét köteles biztosítani. (5) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az üzemeltető a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni. (6) Amennyiben az üzemeltető az ellenőrzés során, vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használja, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte, vagy albérletbe adta, illetve a lakást nem lakja, köteles ezt a körülményt soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül jelenteni. A bérlővel szemben alkalmazandó eljárásról az üzemeltető jelzése és az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság javaslata alapján a polgármester dönt. (7) Az üzemeltető szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, minden év december hó 31. napjáig köteles a közgyűlést írásban tájékoztatni a bérlakások kihasználtságáról, azok műszaki állapotáról, az ellenőrzés tapasztalatairól. 19. A bérlő az egyes jogcímeken használt lakások használatáért az e Rendeletben meghatározott mértékű lakásbérleti valamint használati díjat köteles fizetni. Hozzájárulás a bérlőtársi jogviszonyhoz 20. (1) A bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére - a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérbeadó a bérlőtársi szerződést köteles megkötni. (2) A bérlő és a vele együtt lakó szülője közös kérelmére a bérbeadó a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását az egészségügyi körülményei indokolttá teszik. (3) A (2) bekezdésben megjelölt személyek esetében nem köthető bérlőtársi szerződés, ha a bérlővel együtt lakó szülőnek máshol beköltözhető lakása van. (4) A bérlő és az együtt költöző vagy legalább egy éve együtt lakó élettársa közös kérelmére bérlőtársi szerződés akkor köthető, ha az élettárs megfelel az e Rendeletben foglalt szociális, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján történő bérbeadás feltételeinek. (5) Más személlyel, figyelemmel az Ltv. rendelkezéseire is bérlőtársi jogviszony nem létesíthető. A lakáshasználati díj 21. (1) A bérlakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni. (2) A jogcím nélküli lakáshasználótól az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltével a lakásból való kiköltözésig emelt használati díj követelhető, ha az Ltv., illetve a bérbeadó nyilatkozata alapján elhelyezésre nem tarthat igényt. (3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 3-6 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszerese, 7-10 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének négyszeres összege, a 11. hónaptól kezdődően a lakás lakbérének ötszöröse lehet. (4) A bérbeadó megbízásából az üzemeltető a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani. (5) Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, az üzemeltető a bérlőt a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel a lakbér megfizetésére írásban felszólítja. Ha a bérlő a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget - az üzemeltető tájékoztatása alapján - a bérbeadó további 8 nap elteltével írásban felmondja a lakásbérleti szerződést. A felmondási idő 15 nap. Amennyiben azonban a felmondási idő alatt a bérlő rendezi tartozását, úgy bérleti jogviszonya, pályázat kiírása nélkül visszaállításra kerül.

10 (6) A VII. fejezetben szabályozott lakások esetében amennyiben a bérleti szerződés megszüntetésére a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján került sor, úgy a bérlő(k) a bérleti szerződés megszűnésétől lakáshasználati díjat köteles(ek) fizetni. A fizetendő lakáshasználati díj összege azonos mértékű az e Rendelet lakbér összegével. (7) A szükséglakásokban és az átmeneti lakásokban a lakáshasználati szerződéssel rendelkezők a szerződés lejártáig e Rendelet vonatkozó rendelkezései szerinti lakbér összegével azonos mértékű lakáshasználati díjat fizet(nek). A befogadás szabályai 22. (1) A bérlő a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be. (2) A lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekét, befogadott gyermeke gyermekét, valamint a szülőjét. (3) A bérlőtárs a lakásba más személyt - kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. Hozzájárulás a tartási szerződéshez 23. A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet. A hozzájárulás megadásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése és a pénzbeli térítés 24. (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére: a) másik lakást ad bérbe, vagy b) a másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy c) a másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő: a) kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú, b) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, illetőleg c) nagyobb szobaszámú, vagy nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kérheti. (3) Több bérlőnek a (2) bekezdésben meghatározott igénye esetén az ilyen célra felhasználható üres vagy megüresedett bérlakásokat a bérbeadó köteles pályázatra meghirdetni. 25. (1) A pénzbeli térítés összege (a 24. (1) bekezdés c) pontja esetén): Szobaszám 1 szoba 1,5 szoba 2 szoba 2,5 szoba 3 szoba Komfortfokozat Összkomfortos 210 e 273 e 336 e 399 e 462 e Komfortos 168 e 217 e 266 e 315 e 364 e Félkomfortos 84 e 108,5 e 133 e 197,5 e 182 e Komfortnélküli 63 e 80,5 e 98 e 115,5 e 133 e (2) Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeli térítést is fizet (24. (1) bekezdés b) pont), ennek összege a két lakás használati értékének a különbözete. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek - a Ltv. 27.. (1) bekezdésében meghatározottak alapján - cserelakás helyett pénzbeli térítést fizet. Hozzájárulás a lakáscsere szerződéshez 26. (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez akkor adhatja hozzájárulását, ha a lakás bérlője a bérleti jogát másik lakóingatlan tulajdonjogára vagy bérleti jogára cseréli. Egy lakás több lakásra is cserélhető.

11 (2) Önkormányzati lakás esetén a bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően a bérbeadó - legalább 30 napos határidő megjelölésével - köteles az önkormányzati lakásra bérleti jogot szerző cserélő féltől kérni: a) lakásbérleti szerződésének, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadói írásbeli nyilatkozatának, b) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának az iratokhoz történő benyújtását. (3) Önkormányzati lakás esetén a bérbeadó megtagadhatja a cseréhez történő hozzájárulást, ha a cserepartner a (2) bekezdésben említett kérést a megadott határidő belül nem teljesíti, vagy a benyújtott okiratok, illetőleg - szükség esetén - a cserelakás helyszínen történő megtekintése esetén kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében. (4) A lakáscsere-szerződéshez szükséges hozzájárulást az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság határozattal adja meg. Hozzájárulás albérleti szerződéshez 27. (1) A bérbeadó a teljes lakás további albérletbe adásához nem járul hozzá. A lakás egy részének albérletbe adásához az albérleti szerződés írásba foglalása szükséges. Az albérletbe adásról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. (2) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat. (3) A lakás fizetővendéglátás céljára történő hasznosítására az (1) bekezdés előírásai megfelelően irányadók. VI. fejezet A lakbér mértéke 28. (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő lakbért köteles fizetni. (2) A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza: a) lakás használata, b) a lakás és az épület üzemeltetése: - épület karbantartása, - közös helyiségek, közlekedők világítása, fűtése, takarítása, berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetése, - a bérleti szerződések keletkezésével, szüneteltetésével, megszűnésével összefüggő bérbeadói feladatok ellátása, - az ingatlanok, a lakások nyilvántartása, a szervezési és adminisztratív feladatok ellátása, - a lakbérek közlése és beszedése, - személy- és teherfelvonó használata, - az üzemeltetői szervezet működtetése, a személyi és anyagi feltételek biztosítása. c) A lakás és az épület fenntartása: - szavatossági felelősség a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotáért, - az üzemelés során keletkező hibák kijavítása, az életveszély elhárítása, az épület állagát veszélyeztető hiányosságok megszüntetése, - a fenti feladatok lebonyolítása során felmerült költségek. (3) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területet, továbbá a közös helyiségeket és területet térítés nélkül jogosult használni. 29. (1) A bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásért az üzemeltetőt külön díjazás illeti meg. Minden, nem a bérbeadót terhelő üzemeltetési és egyéb kötelezettségek teljesítésére a lakásbérleti szerződés, valamint a bérbeadó és az üzemeltető szervezet közötti külön megállapodás az irányadó. (2) Külön szolgáltatásnak minősül a központi fűtés és melegvíz szolgáltatás. 30. (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakbérének bruttó differenciált mértéke komfortfokozat és lakbérövezet szerint a következő (Ft/m 2 /hó): Komfortfokozat Lakbérövezet/lakbér Ft/m 2 /hó Kiemelt I. övezet II. övezet III. övezet Összkomfortos és komfortos 467 292 251 212 Félkomfortos 362 209 184 157

12 Komfort nélküli 274 157 136 115 Szükséglakás 136 92 49 24 (2) A lakbérövezeteket e Rendelet 2. számú melléklete állapítja meg. (3) Amennyiben a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások bérlői minimum 4 évre szóló és háztartásonként legalább 10.000,- Ft/hó értékű előtakarékossági szerződést kötnek, a szerződés megkötését követő 3. hónaptól a) minden10.000,-ft után 3000,- Ft/hó bérleti díj kedvezményben b) minden 20.000,-Ft után 5000,- Ft/hó bérleti díj kedvezményben részesülnek. (4) A költségelven meghatározott lakbérű bérlakások lakbérének mértékét e Rendelet VII. fejezete tartalmazza. 31. A lakbér összegét a közgyűlés minden év március hó 31. napjáig felülvizsgálja. 32. (1) A megállapított lakbért a bérlő kérelmére csökkenteni kell a lakás épületen belüli fekvése, helyiségekkel való ellátottsága, illetőleg fűtésmódja alapján, ha a lakás: a) alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben terepszint alatt) van, vagy földszinti, de pince fölötti lakás, b) országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 m távolságon belül fekvő épületben van, és legalább 1 lakószoba ablaka a vasútvonalra néz, c) felvonó nélküli lakóépület IV. vagy ennél magasabb emeletén van, d) összkomfortos vagy komfortos - de közlekedő helyisége nincs - kamra helyett csak élelmiszer-tárolószekrénnyel rendelkezik - fürdőszoba helyett mosdó-, vagy zuhanyzófülke van e) a lakóépületben közvetlen lapos tető alatti szinten van. (2) Az (1) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés mértéke az (1) bekezdés a)-e) pontokban jelölt lakások esetén tételenként 5 %, de maximum 20 % lehet. (3) Ha a lakás összkomfortos, vagy komfortos és fűtése szilárd, illetve folyékony tüzelésű etage kazánnal, vagy szilárd, illetve folyékony tüzelésű egyedi kályhával biztosított, a bérlőt a (2) bekezdésben írt csökkentés mértékén felül további 10 % lakbércsökkentés illeti meg. 33. A lakbért a lakás teljes alapterületének figyelembevételével kell megállapítani. Lakbértámogatás 34. Az Önkormányzati lakbértámogatást a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályai szerint kell biztosítani. VII. fejezet A speciális hasznosítású lakások bérletére vonatkozó szabályok Dózsa György Úti Ifjúsági Garzonház 35. Az önkormányzati tulajdonú Ifjúsági Garzonház lakóegységeinek bérbeadására e Rendelet szabályait kell alkalmazni az e fejezetben foglalt eltérésekkel. 36. (1) Az Ifjúsági Garzonház lakóegységei bérbeadásának feltételei (pályázati feltételek): a) az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegységek nem tartoznak a szociális rászorultság alapján bérbe adható önkormányzati tulajdonú lakások körébe. A lakóegységek bérbeadása pályázat útján történik, b) a pályázatokról (a bérlők kiválasztásáról) a nyilvánosság számára közzétett elbírálási szempontrendszer alapján az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt, c) az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegységek azoknak a fiatal házaspároknak és élettársaknak (továbbiakban: házaspár) elhelyezését szolgálják, akik közül a pályázat benyújtásának időpontjában egyik fél sem idősebb 40 évesnél, d) az Ifjúsági Garzonház és az Erzsébet Lakópark lakóegységeinek egyidejű pályáztatása esetén egy pályázó több lakásra is pályázhat a megpályázott lakások sorrendjének megjelölésével. A pályázaton - e sorrend figyelembevételével - a pályázó egy lakás bérleti jogát nyerheti el, a többi lakás vonatkozásában a pályázata kizárásra kerül. (2) A lakóegységekbe csak azok a házaspárok/élettársak helyezhetők el, akik: a) vállalják valamely pénzintézetnél egy teljes értékű (legalább havi 10.000,- Ft/fő megtakarítási összegű) rövid futamidejű (maximum 4 év) lakáselőtakarékossági vagy egyéb erre feljogosított

13 szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetővé tevő, családonként minimum 20.000 Ft/hó befizetendő összegű szerződés megkötését, és azt a szerződésben foglaltak szerint folyamatosan fizetik, e feltétel elbírálásánál azonos értékűnek kell tekinteni az olyan lakáselőtakarékossági, vagy egyéb erre feljogosított szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetővé tevő szerződést, amelynek kedvezményezettje a fiatal házaspár egyike, b) vállalják továbbá, hogy a lakáselőtakarékossági szerződés teljesítését igazoló okmányokat a szerződés meghosszabbításakor a bérleti szerződésben foglaltak szerint bemutatják és hozzájárulnak ahhoz, hogy a bérbeadó a pénzintézettől a szerződés teljesítésére vonatkozóan felvilágosítást kérhet, illetve a pénzintézet felvilágosítást adhat, c) a szülőktől, vagy közeli hozzátartozótól származó befogadó nyilatkozattal rendelkeznek, d) a bérleti szerződés megkötése előtt megfizetik a 70.000 Ft összegű óvadékot. (3) Az Ifjúsági Garzonházban történő elhelyezés igénylésekor a jogosultság, valamint az előtakarékosság megállapításához szükséges személyi és vagyoni adatok bejelentésén túl a pályázó nem kötelezhető a külön jogszabályban meghatározott és személyes védelmet élvező adatok szolgáltatására. 37. A pályázat elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a házaspárokat, akik legalább 5 éve békéscsabai lakóhellyel rendelkeznek, és ténylegesen a bejelentett lakásban laknak. 38. Nem jogosult az Ifjúsági Garzonház lakóegységeiben történő elhelyezésre az a házaspár/élettárs, amelynek egyik tagja a pályázat benyújtásakor saját tulajdonában lévő lakásban lakik. 39. (1) Az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegység pályázat alapján kiválasztott bérlőjével kötött bérleti szerződés határozott időre - 1 évre - szólhat, amelynek megújítását a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérheti a bérlő. A szerződés meghosszabbításánál figyelembe kell venni azt a kikötést, hogy a bérlő a beköltözéstől számítva maximum 51 hónapig lakhat az ingatlanban. A lakóegységre kötött bérleti szerződés 51 hónap után semmilyen indokkal nem hosszabbítható meg. (2) A lakóegységekre bérlőtársi szerződés nem köthető, több bérlő együttesen nem bérelheti (kivéve a házaspárral kötött szerződés, amely bérlőtársi szerződésnek minősül). (3) A lakóegység használatát részben vagy egészben másnak átengedni, illetve a bérleti jogot átadni, elcserélni, vagy a bérleti jogviszonyt folytatni nem lehet. A lakbér mértékére és a lakásbérleti szerződésre vonatkozó különleges szabályok 40. (1) Az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegységre vonatkozó bérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő az üzemeltetőt terhelő üzemeltetési és kezelési kötelezettség teljesítéséből adódó költségek biztosítására bruttó 5.088,- Ft lakbért köteles fizetni. A lakbér mértékét a közgyűlés minden év március hó 31. napjáig felülvizsgálja. (2) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság - a bérlők kérelmére - engedélyt adhat a lakáscélú előtakarékosság megszüntetésére, ha a bérlők lakást vásárolnak, vagy építkeznek, melynek tényét adásvételi szerződéssel, vagy építési engedéllyel igazolják. (3) A lakóegység bérlője köteles gondoskodni a lakóegység burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről. (4) A bérlő a (3) bekezdés szerinti kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakóegység, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi. (5) Ha a bérleti jogviszony bármely oknál fogva megszűnik, a bérlő (házaspár) köteles külön felszólítás nélkül a lakóegységet 15 napon belül kiüríteni, és tisztán, a lakásberendezésekkel együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba az üzemeltetőnek átadni. 41. Az ifjúsági garzonházi lakóegységbe a bérlő (házaspár, élettárs) a szerződés megkötése után született gyermekük kivételével más személyt nem fogadhat be. 42. (1) A bérleti szerződés megszűnésekor felmerülő karbantartási költségek fedezetére a bérleti szerződés megkötése előtt óvadékot kell fizetni. Az óvadék mértéke lakóegységenként 70.000,- Ft. (2) Az óvadék összegét kétévenként a tulajdonos önkormányzat felülvizsgálja. (3) Az óvadékot a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. számlájára kell befizetni. (4) Ha a bérlő az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegységet a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó megbízottjának, az üzemeltetőnek átadta, részére az óvadékot vissza kell fizetni. (5) Ha a bérlő a karbantartási kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadónak az óvadékot a lakóegység rendbetételére kell fordítania.

14 (6) Ha az óvadék meghaladja a lakóegység rendeltetésszerű állapotba hozatalához szükséges munkák ellenértékét, úgy a fennmaradó összeget a bérlő részére ki kell fizetni. (7) Ha a bérlő helyett elvégzett karbantartási munkák költsége meghaladja a bérlő által befizetett óvadék összegét, úgy a bérbeadónak gondoskodnia kell a különbözet beszedéséről. Fövenyes Utcai Garzonház 43. (1) A Fövenyes Utcai Garzonház lakóegységeinek bérbeadására e Rendelet Ifjúsági Garzonházra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, az alábbi (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel: (2) A bérleti jogviszony feltétele kereső tevékenység folytatása. A kereső tevékenység 90 napnál hosszabb időre történő megszűnése esetén a bérlőnek a lakóegységet - a kereső tevékenység megszűnésétől számított - 6 hónapon belül el kell hagyni. A bérleti jogviszony megszűnik abban az esetben is, ha a bérlő a lakáscélú előtakarékosságot nem megfelelően teljesíti, kivéve a 40. (2) bekezdésében szabályozott esetet. (3) Az önkormányzat a Fövenyes Utcai Garzonházhoz kapcsolódó bevételeit és kiadásait a beruházás megvalósításától elkülönítetten, külön számlán tartja nyilván legalább 20 évig. Erzsébet Lakópark 44. Az Erzsébet Lakópark I-II. ütem lakásainak általános bérbeadási feltételei: a) az Erzsébet Lakópark I-II. ütem lakásai nem tartoznak a szociális rászorultság alapján bérbe adható önkormányzati tulajdonú lakások körébe. A lakások bérbeadása pályázat útján történik, b) a pályázatokról (a bérlők kiválasztásáról) a nyilvánosság számára közzétett elbírálási szempontrendszer alapján az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt, c) az Erzsébet lakópark és az Ifjúsági Garzonház lakóegységeinek egyidejű pályáztatása esetén egy pályázó több lakásra is pályázhat a megpályázott lakások sorrendjének megjelölésével. A pályázaton - e sorrend figyelembevételével - a pályázó egy lakás bérleti jogát nyerheti el, a többi lakás vonatkozásában a pályázata kizárásra kerül. 45. A lakásokban azok helyezhetők el, akik: a) békéscsabai lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, vagy a házaspár (élettárs) egyik tagja békéscsabai lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és ténylegesen a bejelentett lakásban lakik, b) az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság döntése alapján azok, akik békéscsabai lakóhellyel nem, de legalább 1 éve békéscsabai tartózkodási hellyel és munkahellyel rendelkeznek; c) akik közjegyző előtt tett nyilatkozatban vállalják, hogy a bérleti jog megszűnésekor a lakást önként elhagyják, és szülőktől, vagy közeli hozzátartozótól származó befogadó nyilatkozattal rendelkeznek, d) megfizetik a bérleti szerződés megkötése előtt a 150.000,- Ft összegű óvadékot, e) vállalják valamely pénzintézetnél egy teljes értékű (legalább 10 000 Ft/hó megtakarítási összegű) rövid futamidejű (maximum 4 év) lakás-előtakarékossági, vagy egyéb erre feljogosított szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetővé tevő, családonként minimum 10 000 Ft/hó befizetendő összegű szerződés megkötését, és azt a szerződésben foglaltak szerint folyamatosan fizetik. E feltétel elbírálásánál azonos értékűnek kell tekinteni az olyan lakáselőtakarékossági, vagy egyéb erre feljogosított szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetővé tevő szerződést, amelynek kedvezményezettje a pályázók egyike, f) vállalják továbbá, hogy a lakáselőtakarékossági szerződés teljesítését igazoló okmányokat a szerződés meghosszabbításakor a bérleti szerződésben foglaltak szerint bemutatják és hozzájárulnak ahhoz, hogy a bérbeadó a pénzintézettől a szerződés teljesítésére vonatkozóan felvilágosítást kérhet, illetve adhat. 46. Nem jogosult az Erzsébet Lakópark lakásában történő elhelyezésre az, aki: a) a pályázat benyújtásának időpontjában saját tulajdonú lakással rendelkezik, kivéve az ¼-ed tulajdoni részt meg nem haladó haszonélvezettel terhelt résztulajdont, b) főbérlőként önkormányzati tulajdonú lakásban lakik, kivéve a Békéscsaba, Irányi u. 4-6. szám alatti átmeneti lakás, a Békéscsaba, Dózsa György út 7. szám alatti Ifjúsági Garzonház, valamint a Békéscsaba, Fövenyes u. 1/2. szám alatti Fövenyes utcai Garzonház bérlője, c) korábban térítés ellenében lemondott önkormányzati tulajdonú bérlakás határozatlan idejű bérleti jogáról. 47. A pályázat elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a pályázókat, akik:

15 a) valamely pénzintézetnél családonként minimum 10 000 Ft/hó összegű lakás- előtakarékossági, vagy egyéb erre feljogosított szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetővé tevő szerződést kötöttek; b) Békéscsaba, Irányi u. 4-6. szám alatti önkormányzati tulajdonú átmeneti lakás, Dózsa György Úti Ifjúsági Garzonház, valamint a Békéscsaba, Fövenyes Utcai Garzonház bérlői. 48. (1) Az Erzsébet Lakóparkban lévő lakás pályázat útján kiválasztott bérlőjével kötött bérleti szerződés határozott időre - 1 évre - szólhat, amelynek megújítását a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérheti a bérlő. (2) A (1) bekezdésben meghatározott folyamatos bérleti jogviszony időtartama legfeljebb 8 év. A bérleti szerződés 8 év után semmilyen indokból nem hosszabbítható meg. (3) A lakásra bérlőtársi szerződés nem köthető, több bérlő együttesen nem bérelheti; kivéve a házaspárral, élettárssal kötött szerződés, amely bérlőtársi szerződésnek minősül. (4) A lakás használatát részben, vagy egészben másnak átengedni, illetve a bérleti jogot átadni, elcserélni, vagy a bérleti jogviszonyt folytatni nem lehet. (5) A bérleti jogviszony megszűnik, ha a bérlő a lakáscélú előtakarékosságot nem megfelelően teljesíti, kivéve, ha a lakáscélú előtakarékosságot lakás vásárlása vagy lakóház építése céljából szüntette meg. 49. (1) A bérleti jogviszony időtartama alatt a bérlő lakbért köteles fizetni. (2) A lakbér mértéke bruttó 445,- Ft/m 2 /hó. (3) A közgyűlés a bérleti díj összegét minden év március 31-ig felülvizsgálja. (4) A lakbér a lakás üzemeltetésének, fenntartásának, felújításának ellenértékét tartalmazza: a) a lakás és az épület üzemeltetése: - a bérleti jogviszony keletkezésével, szüneteltetésével és megszűnésével kapcsolatos bérbeadói feladatok ellátása, kivéve a lakások bérlőinek kijelölése; - a lakbérek beszedése, nyilvántartása, a késedelmesen fizető bérlők bérleti díjhátralékának behajtása; - a bérlemények rendeltetésszerű használatához szükséges berendezések állandó üzemképes állapotban tartása; - a bérlemények rendeltetésszerű és gondos használatának ellenőrzése; - az ingatlan közös használatú területeinek tisztántartása, szükség szerinti megvilágítása, és az ehhez kapcsolódó közműellátás biztosítása; b) a lakás és az épület fenntartása, felújítása: - életveszély elhárítása; - az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztető, vagy a bérlemény rendeltetésszerű használatát lényegesen gátoló, azonnali beavatkozást igénylő hibák haladéktalan, eseti megszüntetése; - az ingatlan rendeltetésszerű állapotát lényegesen nem befolyásoló, azonnali beavatkozást nem igénylő hibák kijavítása, amelyekre az épületen elvégzendő egyéb javítási munkákkal együtt, az észleleléstől számított 6 hónapon belül kerül sor; - az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használatának érdekében végzett, előre tervezett, folyamatos állagmegóvási munkák; - a bérbeadót terhelő olyan javítási munkák elvégzése, amelyek a rendeltetésszerű használat mellett, nem szándékos károkozás következtében, természetes elhasználódásból erednek, továbbá ugyanezen okból egyes lakás-felszerelési tárgyak, vagy szerelvények szükség szerinti cseréje; - a fenti feladatok lebonyolítása, elvégzése során felmerült költségek. (5) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területet térítés nélkül jogosult használni. (6) A bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásért az üzemeltetőt külön díjazás illeti meg. Minden, nem a bérbeadót terhelő üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítésére a lakásbérleti szerződés és az üzemeltető szervezet közötti külön megállapodás az irányadó. 50. (1) A bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a bérlő köteles - külön felszólítás nélkül - a lakást 15 napon belül kiüríteni, és tisztán - a lakásberendezésekkel és felszerelésekkel együtt - rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az üzemeltetőnek átadni. (2) A bérleti szerződés megszűnésekor felmerülő karbantartási költségek fedezetére a bérleti szerződés megkötése előtt óvadékot kell fizetni. Az óvadék mértéke lakóegységenként 150.000,- Ft. (3) Az óvadék összegét kétévenként a tulajdonos önkormányzat felülvizsgálja. (4) Az óvadékot a Békéscsaba vagyonkezelő Zrt. számlájára kell befizetni.

16 (5) Ha a bérlő az Erzsébet Lakóparkban lévő lakóegységet a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor tisztán, kifestve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó megbízottjának, az üzemeltetőnek átadta, részére az óvadékot vissza kell fizetni. (6) Ha a bérlő a karbantartási kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadónak az óvadékot a lakóegység rendbetételére kell fordítania. (7) Ha az meghaladja a lakóegység rendeltetésszerű állapotba hozatalához szükséges munkák ellenértékét, úgy a fennmaradó összeget a bérlő részére ki kell fizetni. (8) Ha a bérlő helyett elvégzett karbantartási munkák költsége meghaladja a bérlő által befizetett óvadék összegét, úgy a bérbeadónak gondoskodnia kell a különbözet beszedéséről. VIII. fejezet Az átmeneti lakásokra vonatkozó szabályok 51. (1) Békéscsaba Megyei Jogú Város tulajdonában lévő átmeneti lakások (Békéscsaba, Irányi u.4-6.) az alábbi szabályok szerint adhatók bérbe: a) átmeneti lakás bérletére szerződés köthető az önkormányzati lakás bérlőjével, ha a lakás karbantartás, felújítás, helyreállítás, átalakítás alatt áll, ezek időtartamára. A lakásbérleti szerződés megkötésére az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság döntése alapján a bizottság elnöke jogosult. b) Az a) pontban foglalt feladat ellátása után az üresen maradó lakásokra az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság döntése alapján a bizottság elnöke legfeljebb 1 évre bérleti szerződést köthet a polgármesteri hivatalban, illetve az önkormányzat intézményeiben foglalkoztatott személyekkel és c) az önkormányzat működéséhez szükséges szakemberekkel, átmeneti lakásmegoldásuk érdekében, valamint olyan kérelmezők esetében, akik szociális rászorultság alapján bérbe adható önkormányzati lakásra nem jogosultak, de az átmeneti elhelyezésük önkormányzati érdekből indokolt. d) Az átmeneti lakás bérlője a bérleti szerződés lejárta előtt 30 nappal a bérleti szerződés további egy évre történő meghosszabbítását kérheti az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságtól. Az (1) bekezdésben meghatározott folyamatos bérleti jogviszony időtartama legfeljebb 2 év. A bérleti szerződés 2 év után semmilyen indokból nem hosszabbítható meg, kivéve a b) és c) pontban szabályozott esetet, amelynek feltétele a bérleti szerződés megkötésekor érvényes foglalkoztatotti jogviszony fennállása. (2) Az óvadék összege az egyszobás lakások esetében 120.000,- Ft, a kétszobás lakások esetében pedig 150.000,- Ft. (3) Az óvadék összegét kétévenként a tulajdonos önkormányzat felülvizsgálja. (4) Nem kell az óvadékot megfizetni az 51. (1) bek. b) pontjában meghatározott bérlőnek. (6) Az óvadékot a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. számlájára kell befizetni. (7) Ha a bérlő az átmeneti lakást a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó megbízottjának, az üzemeltetőnek átadta, részére az óvadékot vissza kell fizetni. (8) Ha a bérlő a karbantartási kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadónak az óvadékot a lakóegység rendbetételére kell fordítania. (9) Ha az óvadék meghaladja a lakóegység rendeltetésszerű állapotba hozatalához szükséges munkák ellenértékét, úgy a fennmaradó összeget a bérlő részére ki kell fizetni. (10) Ha a bérlő helyett elvégzett karbantartási munkák költsége meghaladja a bérlő által befizetett óvadék összegét, úgy a bérbeadónak gondoskodnia kell a különbözet beszedéséről. (11) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben a bérbeadásának feltétele e Rendelet 11. (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kritérium. (12) A (1) bekezdésben meghatározott lakásokat kérelem-nyomtatványon lehet igényelni. (13) A kérelmek elbírálásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. (14) Az (1) bekezdésben meghatározott lakások lakbérére e Rendelet 30. (1) bekezdésében meghatározott mértéket kell megfelelően alkalmazni. MÁSODIK RÉSZ A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI IX. fejezet A bérlet létrejötte 52. (1) A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe. A közgyűlés által e Rendeletben meghatározott esetekben a pályázati eljárás mellőzhető. (2) Az elbírált pályázat alapján a szerződést a hatáskör gyakorlója köti meg. 53. A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

17 a) A bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét (település, kerület, utca, házszám), alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát, b) a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését; c) a bérleti szerződés határozatlan, határozott vagy feltétel bekövetkezéséit tartó időtartamát; d) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget; e) a pályázni jogosultak körét (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, stb.); f) a fizetendő bér mértékét g) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját h) a pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell az elbírálás prioritási szempontjait. 54. A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell: a) a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát, b) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja. 55. (1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta. (2) A bérbeadó műemlékvédelem alatt álló épületben, illetőleg műemléki jellegű területen vagy műemléki környezetben lévő helyiségre bérleti szerződést csak a műemlékvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel köthet. 56. (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel leltár alapján köteles a bérlőnek átadni. (2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenység) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze. 57. A bérlő köteles gondoskodni: a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról illetőleg cseréjéről; b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő (elő-) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról; c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről; d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben. 58. (1) A határozott idejű bérleti jogviszony jogosultja bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával és feltételeivel átruházhatja. (2) A bérbeadó a helyiség határozott idejű bérleti jogát átruházhatja az alábbi feltételekkel: a) A bérlőnek korábban megállapított igénybevételi díj, valamint bérleti díj tartozása nincs; b) A kikötött ellenérték nem alacsonyabb az önkormányzattól kért ellenérték összegénél; c) Az átruházásra vonatkozó megállapodásban a leendő bérlő vállalja, hogy az önkormányzat részére, annak hozzájárulása esetén megfizeti a b./ pontban meghatározott ellenérték 40 %-át; d) A leendő bérlő vállalja az önkormányzat által újonnan közölt bérleti díj megfizetését. 59. (1) A bérlő a helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodását, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a helyiség fekvési helyét (település, kerület, utca, házszám), b) a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét; c) az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását; d) az átvevő nyilatkozatát arra, hogy a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését vállalja. (3) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő a) az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik; b) tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik. (4) A bérbeadó az 1990. évi LXXIV. tv. alapján bérleti jogot megszerző egyéni vállalkozó, továbbá kizárólag természetes személyek részvételével működő gazdasági munkaközösség, illetve betéti társaság vagy korlátolt

18 felelősségű társaságnak a helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodásához a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel köteles hozzájárulni. HARMADIK. RÉSZ VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK X. fejezet Vegyes rendelkezések 60. (1) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának gazdasági társasága és költségvetési szerve a feladatai ellátásához biztosított helyiségeket az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján adhatja bérbe. (2) Az önkormányzat intézményei, valamint a költségvetés szervek által hasznosított - e Rendelet 3. számú mellékletében felsorolt - lakások esetében a bérlőkijelölési jogot az intézmény, illetőleg a költségvetési szerv gyakorolja. A bérlőkijelölést az illetékes szakbizottság hagyja jóvá, a bérletről az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. (3) A bérbeadás során ki kell kötni, hogy: a) a lakásbérleti szerződés a munkaadóval létrejött munkaviszony fennállásáig, illetőleg határozott időtartamra szól, b) ha a bérlő a munkaviszonyt meghatározott idő eltelte előtt megszünteti, elhelyezésre nem tarthat igényt, c) a bérlő a lakásba bármely más személyt csak a munkaadó előzetes hozzájárulásával fogadhat be a lakásba, d) a lakáscsere-szerződés kizárólag a munkaadó írásbeli hozzájárulásával érvényes. (4) Az (2) bekezdésben meghatározott lakások lakbérére e Rendelet 30. (1) bekezdésében meghatározott mértéket kell megfelelően alkalmazni. (5) A bérleti szerződést, illetve a lakáshasználattal kapcsolatos megállapodást az önkormányzat nevében az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke köti meg. A bérleti szerződés határozott időre - 1 évre - szólhat, amelynek meghosszabbítását a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérheti a bérlő. Különösen indokolt esetben (pl. letelepedési engedély) legfeljebb 5 évre megállapított határozott időre szólhat a lakásbérleti szerződés.. 61. A VII. fejezetben szabályozott speciális hasznosítású lakások pályázati szempontrendszerét e Rendelet 5. és 6. számú melléklete tartalmazza. Záró rendelkezések 62. (1) Ez a rendelet 2008. december 1. hó napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 15/2000.(III.16.), a 18/2000.(IV.13.),a 31/2000.(VII.6.), a 17/2001.(IV.26.), a 26/2001.(X.18.), a 8/2002.(III.7.), a 10/2002.(V.2.), a 14/2002.(VII.11.), a 21/2002.(X.11.), a 9/2003.(III.27.), a 39/2003.(XII.11.), a 12/2004.(IV.29.), a 35/2004.(XII.16.), a 9/2005.(IV.21.), a 14/2006. (V. 11.) és a 31/2006.(IX.14.), a 46/2007. (XII.17.) és a 24/2008. (IV.28.) önkormányzati rendelet. Vantara Gyula polgármester Dr. Benedek Mária jegyző 1. számú melléklet Bérbeadó kötelezettségei 1.) A bérbeadó köteles gondoskodni bérleti díj ellenében a) az épület karbantartásáról b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról. E Rendelet alkalmazásában központi berendezések a következők: A több lakást ellátó központi fűtés és melegvíz szolgáltató berendezések, a hozzájuk tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is; - a víz- és gázvezeték a hozzátartozó szerelvényekkel, a lakáshoz tartozó főelzáró szerelvényig; - A csatornarendszer a hozzátartozó szerelvényekkel, a lakás rácsatlakozási pontjáig; - Az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, a lakáshoz tartozó fogyasztásmérő berendezésig, illetőleg a biztosító tábláig; - a több lakást szolgáló szellőztető-berendezés; - a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal;

19 - a személy- és teherfelvonó; - a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés; - több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel; - a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés. c) A közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. 2.) A bérleménnyel, az érintettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - nem a bérbeadót terhelő - minden üzemeltetési és egyéb kötelezettségek teljesítésére a lakásbérleti szerződés, társasházi közösség és az üzemeltető szervezet közötti külön megállapodás az irányadó. 2. számú melléklet Lakbérövezetek Kiemelt övezet: 2. övezet: 1./ Andrássy út (sétáló utca szakasza) 1./ Alsó-Körös sor 2./ Bánszki utca 2./ Berzsenyi utca 3./ Derkovits sor 3./ Fövenyes utca 4./ Irányi utca 4./ Gyulai út 5./ Kiss Ernő utca 5./ Lencsési út 6./ Kossuth tér 6./ Október 6. utca 7./ Lepény Pál utca 7./ Pásztor utca 8./ Munkácsy utca 8./ Piski utca 9./ Szabadság tér 9./ Teleki utca 10./ Szent István tér 10./ Vandháti u. 11./ Széchenyi utca 12./ Wlassics sétány 1. övezet: 3. övezet: 1./ Andrássy út (nem sétáló utca) 1./ Aradi utca 2./ Baross utca 2./ Áchim L. András ltp. 3./ Bartók Béla út 3./ Berényi út 4./ Dr. Becsey Oszkár utca 4./ Bessenyei utca 5./ Deák utca 5./ Békési út 6./ Gábor Áron utca 6./ Botyánszki Pálné utca 7./ Gábor köz 7./ Czuczor utca 8./ Horváth utca 8./ Erzsébet lakópark 9./ Ihász utca 9./ Fő utca 10./ Jókai utca 10./ Franklin utca 11./ Kazinczy utca 11./ Gorkij utca 12./ Kazinczy ltp. 12./ Hajnal utca 13./ Kinizsi utca 13./ Kastély utca 14./ Kisszik utca 14./ Kápolna utca 15./ Kis-Tabán utca 15./ Kolozsvári utca 16./ Luther utca 16./ Kossuth utca 17./ Munkácsy tér 17./ Kölcsey utca 18./ Őr utca 18./ Könyves utca 19./ Penza ltp. 19./ Lenkey utca 20./ Peter Jilemniczky utca 20./ Lórántffy utca 21./ Petőfi utca 21./ Mikszáth utca 22./ Puskin tér 22./ Orosházi út 23./ Szabó Dezső utca 23./ Rózsa utca 24./ Szív utca 24./ Szarvasi út 25./ Tinódi utca 25./ Linder utca 26./ Tolnai utca 26./ Tavasz utca 27./ Trefort utca 27./ Toldi utca 28./ Tulipán utca 28./ Egyéb külterület 29./ Vécsey utca 30./ 1919-esek tere 3. számú melléklet Az önkormányzat intézményei, költségvetési szervek bérlőkijelölési joga alá tartozó lakások

20 Andrássy út 2. III. 45. Andrássy út 55-57. V. 45. Andrássy út 55-57. fsz. 1. Andrássy út 55-57. V. 46. Andrássy út 55-57. I. 2. Andrássy út 55-57. VI. 47. Andrássy út 55-57. I. 3. Andrássy út 55-57. VI. 48. Andrássy út 55-57. I. 4. Andrássy út 55-57. VI. 49. Andrássy út 55-57. I. 5. Andrássy út 55-57. VI. 50. Andrássy út 55-57. I. 6. Andrássy út 55-57. VI. 51. Andrássy út 55-57. I. 7. Andrássy út 55-57. VI. 52. Andrássy út 55-57. I. 8. Andrássy út 55-57. VI. 53. Andrássy út 55-57. I. 9. Andrássy út 55-57. VI. 54. Andrássy út 55-57. I. 10. Andrássy út 55-57. VI. 55. Andrássy út 55-57. II. 11. Andrássy út 55-57. VII. 56. Andrássy út 55-57. II. 12. Andrássy út 55-57. VII. 57. Andrássy út 55-57. II. 13. Andrássy út 55-57. VII. 58. Andrássy út 55-57. II. 14. Andrássy út 55-57. VII. 59. Andrássy út 55-57. II. 15. Andrássy út 55-57. VII. 60. Andrássy út 55-57. II. 16. Andrássy út 55-57. VII. 61. Andrássy út 55-57. II. 17. Andrássy út 55-57. VII. 62. Andrássy út 55-57. II. 18. Andrássy út 55-57. VII. 63. Andrássy út 55-57. II. 19. Andrássy út 55-57. VII. 64. Andrássy út 55-57. III. 20. Andrássy út 55-57. VIII. 65. Andrássy út 55-57. III. 21. Andrássy út 55-57. VIII. 66. Andrássy út 55-57. III. 22. Andrássy út 55-57. VIII. 67. Andrássy út 55-57. III. 23. Andrássy út 55-57. VIII. 68. Andrássy út 55-57. III. 24. Andrássy út 55-57. VIII. 69. Andrássy út 55-57. III. 25. Andrássy út 55-57. VIII. 70. Andrássy út 55-57. III. 26. Andrássy út 55-57. VIII. 71. Andrássy út 55-57. III. 27. Andrássy út 55-57. VIII. 72. Andrássy út 55-57. III. 28. Andrássy út 55-57. VIII. 73. Andrássy út 55-57. III. 29. Andrássy út 55-57. IX. 74. Andrássy út 55-57. IV. 30. Andrássy út 55-57. IX. 75. Andrássy út 55-57. IV. 31. Andrássy út 55-57. IX. 76. Andrássy út 55-57. IV. 32. Andrássy út 55-57. IX. 77. Andrássy út 55-57. IV. 33. Andrássy út 55-57. IX. 78. Andrássy út 55-57. IV. 34. Andrássy út 55-57. IX. 79. Andrássy út 55-57. IV. 35. Andrássy út 55-57. IX. 80. Andrássy út 55-57. IV. 36. Andrássy út 55-57. IX. 81. Andrássy út 55-57. IV. 37. Andrássy út 55-57. IX. 82. Andrássy út 55-57. V. 38. Bartók Béla út 55. IV. 13. Andrássy út 55-57. V. 39. Bartók Béla út 57. II. 6. Andrássy út 55-57. V. 40. Bartók Béla út 71. III. 11. Andrássy út 55-57. V. 41. Bartók Béla út 71. IV. 14. Andrássy út 55-57. V. 42. Bartók Béla út 75. I. 5. Andrássy út 55-57. V. 43. Bartók Béla út 75. III. 11. Andrássy út 55-57. V. 44. Bartók Béla út 75. IV. 14. Berzsenyi u. 5. IV. 13. Lencsési ltp. 35-37. I. 2. Berzsenyi u. 7. fsz. 1. Lencsési ltp. 35-37. I. 3. Berzsenyi u. 7. fsz. 2. Lencsési ltp. 35-37. I. 4 Berzsenyi u. 7. fsz. 3. Lencsési ltp. 35-37. I. 5. Berzsenyi u. 7. I. 4. Lepény Pál u. 3. fsz. 1. Berzsenyi u. 7. I. 5. Lepény Pál u. 3. fsz. 2. Berzsenyi u. 7. I. 6. Lepény Pál u. 3. fsz. 3. Berzsenyi u. 7. II. 7. Lepény Pál u. 3. I. 4. Berzsenyi u. 7. II. 8. Lepény Pál u. 3. I. 5. Berzsenyi u. 7. II. 9. Lepény Pál u. 3. I. 6. Berzsenyi u. 7. III. 10. Lepény Pál u. 3. II. 7 Berzsenyi u. 7. III. 11. Lepény Pál u. 3. II. 8. Berzsenyi u. 7. III. 12. Lepény Pál u. 3. II. 9. Berzsenyi u. 7. IV. 13. Lepény Pál u. 3. III. 10. Berzsenyi u. 7. IV. 14. Lepény Pál u. 3. III. 11