20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. Az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet e rendelet melléklete szerint egészül ki. 2. E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Melléklet a 20/1996. (III. 28.) IKM rendelethez
* * * ÉPÍTŐANYAG-IPARI TECHNIKUS I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: 10 5 3129 16 4 0 01 2. Szakképesítés megnevezése: Építőanyag-ipari technikus II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 3129 Építőanyag-ipari technikus 2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 7542 Építőanyag-ipari laboráns 3. A munkaterület rövid, jellemző leírása - Az építőanyag-ipari technikus az építőanyag-ipar technológiai folyamatainak üzemi szintű, operatív irányítását végzi. Közvetít a mérnök és a szakmunkás szint között. - Munkaterülete kiterjed az építőanyag-ipar bármely ágazatában a nyersanyagok, a nyers-, félkész és késztermékek előkészítésére, gyártására, illetve ellenőrzésére, az üzemzavarok okainak feltárására. - Megfelelő szakmai gyakorlattal alsó fokú irányítási-vezetési feladatok ellátására kaphat megbízást. - Az építőanyag-ipari kutatás, tervezés keretében - felsőfokú végzettségű szakember irányításával - részfeladatok önálló elvégzésére képes. - Speciális ismeretek bővítésével tevékenységét az építőanyag-forgalmazás, minőség-ellenőrzés, épületek tűzvédelme, önkormányzati műszaki előadói területen is végezheti. - Továbbképzéssel az építőanyag-ipar bármely területén, illetve az építőanyag-forgalmazásban egyéni vállalkozást folytathat. - A munkaterület sajátossága, hogy a nemzetközi munkamegosztásban jelentős lehet a külföldi munkavállalás, vagy külföldi munkavállalókkal való együttműködés lehetősége. III. A szakképesítés szakmai követelményei III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok 1. A technológiai folyamatok tervezésében - A felhasználási igényeknek megfelelő termék kiválasztása. - A termék előállításához szükséges nyersanyagok meghatározása. - A nyersanyagok előkészítési műveleteinek, a formázási technológiának, a hőkezelési folyamatoknak a meghatározása. - Az alkalmazott gépi és tüzelési berendezések kijelölése. - Az ellenőrzések meghatározása. 2. A nyersanyagok előkészítésében
- Az alkalmazható nyersanyagok és azok beszerzési lehetőségeinek a felmérése. - A nyersanyagok szállításának meghatározása. - A nyersanyagok fizikai, kémiai ellenőrzése, az előkészítési műveletek szükségességének eldöntése. - Keverék, massza, iszap előállítási módjának meghatározása. - A szükséges gépi berendezések kijelölése. 3. Nyers-, félkész, késztermékek gyártásában - Az alkalmazható formázási mód és a formázó eszközök meghatározása. - A megfelelő tüzeléstechnika folyamat, a tüzelőberendezés és -eszközök kiválasztása. - A szükséges utólagos megmunkálások és azok eszközeinek meghatározása. - A termékek gyártásközi ellenőrzése. 4. A felhasznált és előállított termékek ellenőrzésében - A nyersanyagok. - A nyerstermékek. - A félkész termékek. - A késztermékek fizikai és kémiai paramétereinek vizsgálata. - A vizsgálatokhoz szükséges labor eszközök, készülékek, reagensek, technikai műszerek kijelölése. 5. Az alkalmazott gépek és gépi, tüzeléstechnikai berendezések üzemeltetésében - Az előkészítéshez és a gyártáshoz szükséges gépek, gépi berendezések kijelölése, működtetése, illetve irányítása. - A szükséges tüzeléstechnikai berendezések meghatározása, azok működtetése, irányítása. 6. Gyártás közben előforduló zavarok okainak feltárásában - A termékek főbb paramétereinek ellenőrzése. - A paraméterek kedvezőtlen változásának megállapítása. - A technológiai folyamatban bekövetkező eltérések megállapítása. - A gépek és berendezések hibás működésének megállapítása. - Intézkedés a hibák kijavítására. 7. Az építőanyag-ipari késztermékek megfelelő alkalmazásában - Ügyfelek tájékoztatása a termékek főbb tulajdonságairól, felhasználási területéről. - A felhasználási igényeknek megfelelő termékek meghatározása. - A szabványok megfelelő használata. 8. Gyártási költségekre vonatkozó gazdasági számításokban - Hosszú és középtávú, valamint éves operatív tervezés. - Anyag-, energia- és munkaerő-szükséglet megállapítása. - Önköltség, költségcsökkentési és jövedelmezőségi számítások végzése. - Álló- és forgóeszköz, beruházások pénzügyi forrásainak meghatározása, pénzügyi kapcsolatok ismerete. - Termékmérlegek készítése. - Szállítási tevékenység megszervezése. 9. Közvetlen irányítás a fizikai munkavégzésben - A gyártási műveletek technológiai és időbeli meghatározása. - A munkahely előkészítése, a kivitelezéshez szükséges munkaerő-, anyag-, energia- és eszközszükséglet biztosítása. - A gyártási folyamat során a tervezési, technológiai, minőségi követelmények, előírások érvényesítése, ellenőrzése. - A gyártás közben előforduló zavarok feltárása, a hibák azonnali kijavíttatása. - A nyers-, félkész és késztermékek gyártásközi ellenőrzésének biztosítása vagy végzése. 10. Munkajogi, munkavédelmi, tűzvédelmi és biztonságtechnikai előírások alkalmazásában - A munkahelyre vonatkozó sajátos szabályozások betartása, betartatása. - Szakmai képviseletek, szakszervezetek munkájának segítése. - A munkahelyre, a technológiai folyamatokra, a felhasznált anyagokra, eszközökre vonatkozó balesetvédelmi
szabályok, előírások betartása, érvényesítése. - A munkafolyamatok végzése során a speciális munkavédelmi felszerelések használata, használatának ellenőrzése. - A munkahelyi tűzvédelmi szabályok, előírások betartása, betartásuk ellenőrzése. - Tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére vonatkozó előírások betartása, betartásuk ellenőrzése. - Munkahelyi baleseteknél elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a megfelelő szolgálat értesítése, közreműködés a baleset kivizsgálásában. 11. Környezetvédelmi előírások alkalmazásában - A technológiai folyamat során felhasznált és előállított termékek megfelelő tárolása. - A technológiai folyamat során bekövetkező változások környezeti hatásának felismerése, értékelése. - Hulladékok, melléktermékek szelektív gyűjtése, szakszerű tárolása. - A talaj- és a vízvédelem, a zaj- és a légszennyezés elleni védelem módszereinek és berendezéseinek alkalmazása. - Tájékozottság a környezetvédelem jogi kérdéseiben, szükség szerinti intézkedés. 12. Az értékesítési tevékenységben - Az építőanyagok felhasználási területeinek megismerése. - Az értékesítés folyamatának, szervezeti rendszerének megismerése. - Szükségletfelmérési módszerek, szállítási, export, import tevékenység szervezése. - Piacszervezés, piacfelügyelet, reklám, propaganda szervezése. III/2. Követelmények A foglalkozás gyakorlásához szükséges szakmai ismeretek a következő témakörökben csoportosíthatók: 1. Szilikátipari alapismeretek - Ásványok, kőzetek, ásványi nyersanyagok ismerete. - A természetes nyersanyagok előfordulásának, a mesterséges nyersanyagok felhasználási lehetőségének ismerete. - Építőanyag-ipari nyersanyagok bányászata, módszerei. - Bányaművelés, feltárási módok, a geológiai kutatás. - A nyersanyag-kitermelés és termelés műszaki és gazdasági kapcsolatának ismerete. - Kőzetminták vizsgálatai. - A mintavételezés matematikai alapjai, a mintavételi hely és gyakoriság meghatározása, mintafeldolgozási módszerek és berendezések alkalmazása. - Szilikátrendszerek, kristályos, üveges és kolloid állapotú rendszerek tulajdonságainak, előállításának és felhasználásának ismerete. - Hőkezelés hatásának megállapítása a nyersanyagokra és termékekre. - A technológia során végbemenő fizikai és kémiai folyamatok hőszinezetének ismerete. 2. Építőanyag-ipari technológiai ismeretek - A hagyományos és a legújabb, speciális termékek jellemzése, kémiai összetétele, szerkezeti felépítése, felhasználási területe, esztétikai megjelenése. - A termékekben a felhasználás során végbemenő megengedett változások. - A nyersanyagok vizsgálata, minősítése. - A nyersanyagok összetétel-változásának hatása a késztermék tulajdonságaira. - A nyersanyagok célszerű és gazdaságos tárolása, üzemen belüli szállítási megoldások. - A nyersanyagok technológia szerinti előkészítése, a termék előállításához szükséges alap- és segédanyagok mennyiségének kiszámítása. - A nyersanyagok mosása, szárítása, aprítása, őrlése, a szükséges berendezések, azok működése. - Keverék, massza, iszap készítése. A mechanikai aktiválás, homogenizálás, pihentetés jelentősége. Berendezések működése, munkafolyamatai. - Formázási módszerek, formázó eszközök és berendezések. - A hőkezelés hatása a nyersanyagokra. - Szárítás, égetés, olvasztás folyamata, paraméterei, berendezései. A részfolyamatokat segítő és gátló körülmények. - Termikus paraméterek mérési, változtatási lehetőségei.
- A termék hőkezelés utáni szerkezete, tulajdonságai. - Irányítástechnika a hőkezelésben. - A hőkezelési hibák, a hibák oka és megelőzése. - Az utólagos megmunkálás és eszközei. - A selejt és melléktermék vizsgálata, hasznosítása. - A késztermék ellenőrzése. - A késztermék csomagolása, tárolása, szállítása. 3. Építőanyag-ipari gépek ismerete - Építőanyag-ipari gépek szerkezete, működése, főbb jellemzői és ezek hatása a technológiai folyamatokra. - A gépek közös jellemzőinek ismerete, amelyek alkalmasak egy gép kiválasztására, üzemének megítélésére. - Az építőanyag-iparban alkalmazott áramlástechnikai, mozgató-, szállító- és adagológépek. - Az anyag-előkészítés gépei, az aprító-, őrlő-, keverő-, osztályozó berendezések. - Formázó és speciális gépek. - Tároló silók felépítése, gépészeti berendezései, csomagoló gépek. - Műszaki táblázatok, mértékegységek használata. - Műszaki rajzok, gépszerkezeti rajzok készítése, rajzolvasása. - Fontos műszaki paraméterek, üzemi adatok kiszámítása, jelleggörbe alapján a motor kiválasztása. - A gépek beállításának szempontjai, gépbeállítási adatok meghatározása. - A gépek kisegítő berendezésének ismerete. - A gépek energiaszükségletét meghatározó összefüggések alkalmazása. - A gépsorok összeállítása, kapcsolási rajzok készítése. - Kenési rendszerek alkalmazása. - A gépfenntartási rendszer felépítése. - A karbantartás és javítás végrehajtásának rendszere. 4. Építőanyag-ipari tüzelés és tüzelőberendezések ismerete - A tüzelőanyagok fajtái, az égés folyamata, főbb törvényszerűségei, berendezései. - A szárítás és az égetés elméleti és gyakorlati jellemzői, a folyamatot befolyásoló tényezők. - Az égetésnél felszabaduló hő gazdaságos felhasználásának feltételei, korszerű hőhasznosító berendezések. - Az anyag- és energiatakarékos tüzelés lehetőségei. - A korszerű szárítók és kemencék felépítése, működése, szabályozása. - A hőterjedés különböző módjai, befolyásoló tényezők. - A hőszigetelő anyagok közötti különbségek, jellemző paraméterek. - A hőtágulás mérésének módjai. - A szárítók és kemencék tűzálló anyagai, falazási módjai. - A biztonsági előírások és berendezések használata. - Hővisszanyerő berendezések szerepe, felépítése, működése. - Az égetés ellenőrzésére szolgáló mérések, eszközök, az égetés, a kemencetípus és az energiatakarékosság gazdasági összefüggései. - Füstcsatorna- és kéményméretezési számítások. - Hőmérlegek felépítése, hőmérlegszámítások végzése. - Hőveszteségek csökkentésének a lehetőségei. 5. Építőanyag-ipari automatizálási ismeretek - Az automatizálás általános előnyei. - A vezérlés és szabályozás szervei, a szervek, készülékek be- és kimenőjelei, a jelek legfőbb jellemzői. - A villamos és pneumatikus kapcsolási rajzok főbb tervjelei az érvényes szabványok alapján. - Az általános és folytonos vezérlés különbözősége. - A szabályozási kör elemei, egyszerű kombinációk. - Irányítástechnikai folyamatábrák olvasása. - Az építőanyag-iparban leggyakrabban alkalmazott irányítástechnikai készülékek - elsősorban mérő-, érzékelő- és beavatkozó szervek - működésének ismerete, felhasználási lehetősége. - Az építőanyag-iparban is alkalmazott szabályozási módok, a szabályozó alaptípusok jellemzői. 6. Szakmai és laboratóriumi gyakorlatok ismeretei
Szakmai gyakorlatok - Az építőanyag-ipari gépi berendezések üzemeltetésének, javításának és karbantartásának gyakorlati ismerete. - Kéziszerszámok, kisgépek kezelése, alkalmazási terület. - Csapágyszerelés, rögzítési megoldások lehetősége. - Zaj- és rezgéscsillapítás gyakorlati kialakítása. - Ív-, lánghegesztés, gyakorlati ismerete. - Gépi forgácsolás. - Irányítástechnikai folyamatábrák készítése. - Irányítástechnikai készülékek összeállítása, szerelése, a be- és kimenőjelek, azok változásainak műszeres meghatározása. Laboratóriumi gyakorlatok ismerete - Az építőanyag-ipari nyersanyagok, tüzelőanyagok, félkész és késztermékek fizikai, kémiai és technológiai vizsgálata. - A klasszikus és a modern, analitikai és műszeres vizsgálatok ismerete. - A minőségi követelmények és szabványok ismerete. - A vizsgálatok helyének, szerepének ismerete a gyártásközi és végtermék-ellenőrzés rendszerében. - A vizsgálati anyagok mintavétele, előkészítése, bemérése. - Az alkalmazott készülékek összeállítása, üzembe helyezése. - Az eszközök szakszerű használata, a készülékek biztonságos működtetése. - Az alkalmazott módszerek mérési pontosságának a leggyakoribb mérési hibáknak és megelőzésének ismerete. - A legalkalmasabb mérési módszer megválasztása. - A vizsgálati eredmények értékelése, értelmezése és felhasználása. - A vizsgálatokkal kapcsolatos számítások. - Különböző módszerek összehasonlításának szempontjai. - Gazdaságos anyagfelhasználás, pontos, tiszta, önálló munkavégzés, a mérési jegyzőkönyv szakszerű elkészítése. - A laboratóriumi munkára vonatkozó biztonságtechnikai és balesetvédelmi előírások ismerete, betartása, védőfelszerelések használata. 7. Munka- és környezetvédelmi ismeretek - Az építőanyag-iparban előforduló veszélyes és ártalmas tényezők ismerete, ezeknek az emberi szervezetre gyakorolt hatásának a felismerése. - A munkavédelem-szabályozás felépítési rendszerének ismerete. - Az élő szervezet energiaforgalma, statikus és dinamikus terhelhetősége, a munkakörnyezet hatása. - Hőártalom hatása, a hőártalom elleni aktív és passzív védekezés módszerei, a hőterhelésmérés módszerei. - A mechanikai hatások megengedett értéke, a villamos áram hatása az emberi szervezetre, a villamos érintésvédelem feladatai. - A zajszintek megengedhető értékei, a zaj elleni aktív és passzív védekezés, mérések. - A por hatása, a porkoncentráció megengedhető értékei, munkahelyi pormérés, aktív és passzív védekezés. - A gázok és gőzök robbanásának oka és megelőzése. - A munkahely megvilágítása, mérése, gyakorlati megoldásai. - Az építőanyag-ipar környezetkárosító és szennyező forrásainak ismerete. - A nyersanyag-kitermelés során jelentkező talajvédelmi feladatok. - A vizet szennyező anyagok, azok koncentrációjának ismerete, védelme, szennyvíztisztítás feladatai. - A levegőt szennyező cseppfolyós, gáznemű és szilárd szennyező anyagok ismerete. - Szilikátipari műveletek porvesztesége, a porleválasztók ismerete, alkalmazása. - A gáztisztítók elve és alkalmazása. - A mintavevők és mérőműszerek alkalmazása. - A mindenkor érvényes rendeletek, határozatok, országos és házi szabványok ismerete és betartása. 8. Vállalkozási és gazdasági ismeretek - Üzem- és munkaszervezési ismeretek, ezek hatása a gazdasági tényezőkre. - A technológiai folyamat szakaszainak összehangolása. - A gyártási minőség szempontjából fontos keresztmetszetek ellenőrzése. - A karbantartás ütemezése. - A munkahelyek kiszolgálásának feltételei és szempontjai. - Az építőanyag-ipari gazdasági, munkajogi szabályozások ismerete.
- A vállalkozás szervezeti kerete, működésének feltételei, részvétele a piaci tevékenységben. - A vállalkozás pénzügyi, gazdasági ügyvitelének, a takarékosságnak, a beruházásoknak a szabályai. - A gazdaságos vállalkozási tevékenység feltétel- és eszközrendszere, a piaci reklámozás feladatai. - A vezetői tevékenység végzésének feltételei, vezetési stílus, feladatok és eszközök. 1. A szakmai vizsga témái IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. A vizsgarészek tantárgyai és időtartama: a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama - Építőanyag-ipari gépek 300 perc. - Építőanyag-ipari technológia és tüzelőberendezések 300 perc. b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama - Építőanyag-ipari technológiák. - Építőanyag-ipari gépek. - Építőanyag-ipari tüzelés és berendezései. - Szervezési és vállalkozási ismeretek. A vizsgázónak minden tantárgyból egy-egy tételt kell megválaszolnia, egy-egy tételre legfeljebb 15 perc fordítható. c) A gyakorlati vizsga tantárgyai, időtartama - Szakmai gyakorlatok 300 perc. 2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével 2.1. Az írásbeli vizsga tartalma a) Építőanyag-ipari gépek Az Építőanyag-ipari gépek tantárgy írásbeli vizsgája a következő témakörök feladatait tartalmazza: - kerámiaipari technológia, - üvegipari technológia, - kötőanyag-ipari technológia speciális és kisegítő gépeivel - pl. malmok, porleválasztók, törőgépek, ventilátorok, keverők - kapcsolatos számítási és rajzfeladatok. b) Építőanyag-ipari technológia és tüzelőberendezések - Égésmeleg, fűtőértékszámítások, - Levegőszükséglet, füstgázmennyiség meghatározások, - Hőcserélő-, füstjárat-, kéményméretezések. 2.2. A szóbeli vizsga tartalma a) Építőanyag-ipari technológiák Az Építőanyag-ipari technológiák szóbeli vizsgatételei a következő témakörökből állnak: - Nyersanyagok jellemzése, előkészítése. - Massza- és keverékkészítés. - Formázási módszerek és eszközök. - Hőkezelési folyamatok. - Utólagos megmunkálási módszerek. - Gyártási hibák felismerése és elkerülése, környezetvédelmi berendezések alkalmazása. - Az építőanyag-ipari termékek jellemzése és felhasználása. Minden tétel három részből áll: egy kerámia-, egy üveg- és egy kötőanyag-ipari technológiai kérdésből. b) Építőanyag-ipari gépek - Lég-, anyagmozgató, adagoló, keverő, osztályozó gépek és berendezések. - Üvegipari és kerámiaipari formázógépek. - Cementipari őrlő- és homogenizáló berendezések. - Forgókemencék gépészeti berendezései. - Azbesztcement- és betonelemgyártó berendezések. - Környezetvédelmi ismeretek.
c) Építőanyag-ipari tüzelés és tüzelőberendezései - Szilárd, folyékony, légnemű tüzelőanyagok jellemzése. - A tüzelőanyagok égésének elmélete, az égést befolyásoló tényezők. A hőenergia terjedése. - A villamos hőfejlesztés. - Füstgázok jellemzése, ellenőrzése. - Tüzelőszerkezetek és -berendezések. - Hőmérleg, kemencék üzemeltetésének mérőeszközei. d) Szervezési és vállalkozási ismeretek - Az építőanyag-ipari tevékenység szervezeti rendszere. - A bányaművelés, nyersanyag-előkészítés, az anyagmozgatás, a nyers- és késztermékgyártás szervezési feladatai. - Az üzem- és munkaszervezés, munkahelyek tervezésének és kialakításának feltételei. - Munkajogi és munkavédelmi ismeretek. - Gazdasági alapismeretek. - Vezetési és vállalkozási alapismeretek. 2.3. A gyakorlati vizsga tartalma - Építőanyag-ipari nyersanyagok, félkész és késztermékek analitikai és műszeres vizsgálata, minősítése. A vizsgálatok a kerámia-, az üveg- és a kötőanyag-iparra egyaránt vonatkoznak. - Gépszerelési gyakorlatok, hajtóművek, centrifugál-szivattyúk, ventilátorok, tégla- és finomkerámia-ipari formák szerelése. Hibás alkatrészek rajza. - Közvetett ellenállás- és teljesítménymérés. Fémellenállásos hőmérséklet-érzékelés; Vk Tb jelleggörbéje. Vezérlési alapgyakorlat relés logika alaptagokkal. 3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei - Felmentést kaphat egyes elméleti vizsgatárgyak alól az a jelölt, aki ezek követelményeit már köztes vizsga formájában teljesítette, és ezt igazolni tudja. - Felmentést kaphat egyes elméleti vizsgatárgyak alól a jelölt, ha javítóvizsgát tesz, és a korábbi vizsga eredményét anyakönyvi kivonattal igazolni tudja. 4. A vizsga értékelése a) Szakmai elméleti vizsga A vizsgarészek tantárgyait külön-külön (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni. - Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni. Nem kaphat elégségest az a jelölt, aki két írásbeli tantárgyból elégtelen dolgozatot írt. - A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsga eredménye alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: - a szóbeli vizsgatantárgyak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni, - az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani, - eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kap. b) Szakmai gyakorlati vizsga A vizsga eredményét a részfeladatokra kapott osztályzatok átlagából kerekítve (1-5-ig terjedő osztályzattal) kell értékelni. c) A szakképesítő vizsga értékelése - Eredményes vizsgát tesz az a jelölt, aki minden vizsga követelményeit teljesítette. - A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet. - A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát meg kell ismételni. Megjegyzés: Az építőanyag-ipar KSH szerinti szakágazatai: - finomkerámia-ipar, - tégla-, cserép- és tüzelőanyag-ipar, - kő- és kavicsbányászat, - mész- és cementipar, - betonelemgyártó ipar,
- hő-, hang- és vízszigetelő anyagipar, - csiszolókorong ipar, - üvegipar.