A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság A Kúria Dr. Bencze Péter és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző:... ügyvéd, 1053 Budapest, Veres Pálné utca 14.) által képviselt Magyar Szocialista Párt (1066 Budapest, Jókai utca 6.) I. rendű, Együtt - a Korszakváltók Pártja (1123 Budapest, Alkotás utca 17-19.) II. rendű, Demokratikus Koalíció (1132 Budapest, Victor Hugo utca 11-15.) III. rendű és a Magyar Liberális Párt (5000 Szolnok, Tarló út 14. I/3.) IV. rendű kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. április 16. napján meghozott 1040/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 1040/2014. számú határozatát helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 54/2014. (IV. 12.) számú határozatában megállapította, hogy a Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben a választás eredményes volt, a legtöbb érvényes szavazatot László Tamás, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös egyéni jelöltje kapta. Az OEVB határozata ellen M.E. fellebbezést nyújtott be. Állította és két tanú nyilatkozatával is alátámasztotta, hogy a Budapest XV. kerület 5. számú szavazókör szavazóhelyiségében a szavazás napján két urnát vettek használatba, melyek szabályos lezárását a szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) nem hajtotta végre, megsértve ezzel a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 174. -át. Tekintettel arra, hogy a Ve. szerint az urna nem szabályos lezárása a szavazatok érvénytelenségét nem eredményezi, kérte a Ve. 2. (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelvi sérelem

- 2 - megállapítását (1.pont). Továbbiakban sérelmezte, hogy a Budapest XV. kerület 5. számú szavazókörében a mozgóurnát igénylő és átjelentkezőként szavazó választópolgárok számára az SZSZB nem biztosította a Ve. 257. (2) bekezdése szerinti speciális borítékot, mely szavazatok emiatt érvénytelenek lettek, mely ahhoz vezetett, hogy összesen 74 egyéni és 65 listás szavazatot nyilvánított a bizottság érvénytelennek. Tekintettel arra, hogy ebben a szavazókörben az összes egyéni szavazat 13,03 %-a és az összes listás szavazat 11,44 %-a érvénytelen lett, a beadványozó kezdeményezte e szavazókörben a szavazás és annak eredménye megsemmisítését, valamint kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság ismételtesse meg e szavazókörben a szavazást (2.pont). A fellebbező arra is hivatkozott, hogy a választókerületben több SZSZB is olyan szavazólapokat, illetve szavazatokat minősített érvénytelennek, melyek a Ve. 193. -ában foglaltak szerint nem voltak érvénytelenek. Álláspontja szerint értékelendő az, hogy a választókerületben az érvénytelen szavazólapok aránya meghaladja az országos átlagot és az érvénytelen szavazólapok száma több mint kétszerese az első és második helyen végzett jelölt közötti szavazatkülönbségnek (3.pont). Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 241. (3) bekezdése alapján Budapest 12. számú országgyűlési egyéni választókerület szavazatszámláló bizottságainak a szavazólapok érvénytelenségét megállapító döntéseit, illetve a szavazatok érvényességét vizsgálja meg és e körben döntsön, a vizsgálat alapján állapítsa meg a választás egyéni választókerületi eredményét. A Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda a fellebbezés felterjesztése során rögzítette, hogy Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület XV. kerület 5. számú szavazókörében a választáson megjelentek száma és az urnában lévő szavazatok száma +10-el tért el. Az egyéni képviselőjelöltektől 71 érvényes szavazat lett levonva a Ve. 197. -a alapján és további 3 szavazat, amely a Ve. 193. -ában foglaltak alapján volt érvénytelen. A Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) 1040/2014. számú határozatában az OEVB határozatát helybenhagyta. A Ve. 241. (1)-(2) bekezdéseire utalva megállapította, hogy a fellebbezés 1. és 2. pontjában foglalt tényállással azonos tartalmú beadványt az 1036/2014. számú határozatában már elbírálta, fenntartotta az ott rögzített álláspontját, így azt, hogy Budapest XV. kerület 5. számú szavazókörében az urna nem szabályszerű lezárására vonatkozó fellebbezői

- 3 - bizonyíték nem alkalmas a közokiratoknak minősülő, az SZSZB tagjai, a jegyzőkönyvvezető és az elsőként szavazó választópolgár aláírásával ellátott országos listás és egyéni választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvekben foglalt, az urnák szabályos lezárását tartalmazó állítás érdemi cáfolatára. Megállapította, hogy a fellebbező korábbi jogorvoslati kérelmében foglaltakhoz képest új, érdemi bizonyítékot nem csatolt, és egyúttal rámutatott, hogy a szavazás napján vélelmezett jogsértés miatt a Ve. 209. (1) bekezdése alapján jogorvoslati kérelmet a jogsértés elkövetésétől számított 3 napon belül lehet benyújtani. A fellebbezés 2. pontjában foglaltakkal kapcsolatban megállapította, hogy a Budapest XV. kerület 5. számú szavazókörében a mozgóurnás szavazás során, a mozgóurnát kezelő két szavazatszámláló bizottsági tag nem vitte magával az átjelentkezéssel és mozgóurnával szavazó választópolgárok részére a Ve. 257. (2) bekezdése szerinti borítékot. A Ve. 197. -ában foglaltak alkalmazásával az SZSZB a +10 többletként megjelenő szavazatok számát valamennyi jelöltre, illetve listára leadott érvényes szavazatból levonta. Mindezek alapján a fenti tény a szavazókörben megállapított eredményre, valamint a szavazókörben az első és második legtöbb szavazatot szerző jelölt eredményére érdemben kihatással nem volt. Ez okból alaptalannak találta a fellebbező azon kérelmét, mely a szavazóköri eredmény megsemmisítésére és a szavazás megismételtetésére vonatkozott. A fellebbezés 3. pontjában foglaltakkal kapcsolatosan rögzítette, hogy a jogorvoslati kérelem általános hivatkozásokat tartalmaz, a fellebbezésben a beadványozó nem jelölte meg, illetve nem részletezte a konkrét jogszabálysértést, jogi okfejtést és konkrét tényállítást nem tett, így a Ve. 241. (2) bekezdés a) pontjában foglaltak vizsgálatára nincs lehetőség. A Ve. 28. (2) bekezdésében foglalt lehetőség folytán alaptalannak minősítette azt az érvelést is, hogy a fellebbező a törvénysértés bizonyításában akadályozott volt. Rögzítette, hogy az első és második legtöbb szavazatot szerzett jelölt közötti szavazat különbség és az érvénytelen szavazatok számának magas aránya nem alapozza meg, illetve nem indokolja az egyéni választókerületi eredmény felülvizsgálatát és a szavazatok újraszámlálását. A kérelmezők mint nyilvántartott jelölőszervezetek - bírósági felülvizsgálati kérelmükben az 1040/2014. számú határozat megváltoztatását, a Budapest XV. kerület 5. számú szavazókörében (továbbiakban: adott szavazókör) a szavazás és annak eredményének megsemmisítését, a szavazás megismétlésének elrendelését, továbbá a Budapest 12. számú

- 4 - országgyűlési egyéni választókerület szavazatszámláló bizottságainak a szavazólapok érvénytelenségét és érvényességét megállapító, a támadott határozat alapjául szolgáló döntéseinek vizsgálatát, szükség esetén az érvényes és érvénytelen szavazatok újraszámolását, a szavazatok érvényessége tárgyában új határozat meghozatalát kérték. Állították, hogy az NVB a becsatolt tanúnyilatkozatokat és a fellebbező jogi érveit nem megfelelően értékelte. Álláspontjuk szerint a tanúk nyilatkozata alapján igazoltnak kellett volna tekinteni az urnák szabálytalan lezárását, mivel a szavazás napján 9:30 órakor az egyik tanú azt lezáratlanul találta. A szabálytalan urnazárás körében utalt arra, hogy az adott szavazókörben az országos átlagot meghaladó volt a többletszavazatok száma (+10 db). Érvelt azzal is, hogy az adott szavazókör SZSZB által 2014. április 6-án felvett, rendkívüli eseményről szóló jegyzőkönyve rögzíti, hogy a mozgóurnát igénylő és átjelentkezőként szavazók Ve. 257. (2) bekezdése szerinti zöld borítékot és az átjelentkezők számára szóló egyéni szavazólapokat nem kaptak, így e jogsértés megállapítását az NVB nem mellőzhette volna. Álláspontjuk szerint az adott szavazókörben olyan súlyú eljárási szabálysértések történtek, amelyek következtében a szavazás törvényes eredményét nem lehetett volna megállapítani. Valószínűnek tartották, hogy olyan egyéb lényeges szabálysértések is történtek, amelyek indokolják a szavazás megismétlését, de legalább a szavazatok újraszámolását. Vitatták, hogy a fellebbezőnek a fellebbezés 3. pontjában foglaltak bizonyítására lehetősége és egyben kötelezettsége lett volna. Utaltak arra, hogy sikertelenül kérték a szavazóköri jegyzőkönyvek kiadását, ennek igazolására csatolták a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megállapítását. A választási eljárás dokumentumainak jogsértő visszatartása miatt is valószínűsítettnek tartották a fellebbező állítását, azaz azt, hogy az SZSZB-k törvénysértően nyilvánítottak érvénytelennek szavazólapokat, melyek száma és az első két jelölt közötti szavazatkülönbség miatt is indokoltnak tartották az érvényes és érvénytelen szavazatok vizsgálatát, újraszámolását. A kérelmezők felülvizsgálati kérelme az alábbiak miatt alaptalan. A Kúria álláspontja szerint az NVB az adott szavazókörben használt urnák szabálytalan lezárásával kapcsolatos fellebbezési kifogás tekintetében helyesen és megalapozottan döntött. Megállapította a Kúria, hogy ez a kérdés külön az egyik tanúnyilatkozatot tevő által 2014. április 9-én kezdeményezett - jogorvoslati eljárás részét képezte, az e tárgyban hozott 1036/2014. számú és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasító NVB határozatot a Kúria Kvk.I. 37.494/2014/2. számú döntésében helybenhagyta. Ezzel e kérdésben a határidőben indult jogorvoslati eljárás - jogsértés megállapítása nélkül - lezárult. A Kúria a helybenhagyott 1036/2014. számú határozatban foglalt álláspontot fenntartva - mely szerint az urnák kifogásolt lezárása a szavazatszámláló bizottság eljárását érintő és nem a szavazóköri eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslat - megállapította, hogy az urnák szabálytalan lezárása miatt a jelen ügyben fellebbező a jogvesztő három napos határidőn túl (Ve. 10. (1) bekezdés, 209.

- 5 - (1) bekezdés és 211. ) terjesztett elő jogorvoslati kérelmet, ezt az NVB helyesen állapította meg. Ezért a kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelmében minden, e körben előadott érvelés is alaptalan, mert nem lehet egy már lezárt és jogerősen elbírált ügyben a kúriai döntést felülbírálni és jogvesztő határidőn túl a szavazatszámláló bizottság eljárása miatti jogorvoslati kérelmet sikerrel előterjeszteni, annak érdemi vizsgálatát kérni. A fellebbezés 2. pontjában foglaltakkal kapcsolatos NVB határozati állásfoglalás is törvényes, mert az, hogy az adott szavazókörben a mozgóurnát igénylő és átjelentkezőként szavazók részére a Ve. 257. (2) bekezdése szerinti borítékot, egyéni szavazólapot a szavazatszámláló bizottsági tagok nem biztosították szintén az SZSZB eljárása elleni kifogás (Ve. 211. ) keretében vizsgálható, melyre sor került a 1036/2014. számú NVB határozattal lezárt eljárásban és mellyel kapcsolatos döntést a Kúria Kvk.I.37.494/2014/2. számú végzésében helybenhagyott. Ugyanezen kérdést érintően, de jogvesztő határidőn (Ve. 10. (1) bekezdés és Ve. 209. (1) bekezdése) túl került előterjesztésre a fellebbezés e pontjában foglalt kifogás is, így ez, mint az adott szavazókörben eljáró SZSZB jogsértő eljárása miatti kifogás már nem vizsgálható, még akkor sem, ha a felülvizsgálati kérelemhez ezen jogsértést igazoló bizonyítékot csatoltak. A felülvizsgálati érvelésre figyelemmel jegyzi meg a Kúria, hogy ebben az eljárásban nem jogosult annak vizsgálatára, hogy más jogorvoslati eljárásban a kérelmező miért nem tudott eleget tenni eljárási kötelezettségeinek. A határidő jogvesztő jellege folytán a bizonyítékok megszerzésének nehézsége nem teremt jogi lehetőséget az igény későbbi, újbóli érvényesítésére. Ezért az alapelvi sérelem megállapítására ebben az eljárásban már nem volt mód. A mozgó urnát igénylő és átjelentkezőként szavazók tekintetében elkövetett jogsértés egyéni választókerületi választási eredménnyel összefüggő volta kapcsán a fellebbező, de a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmezők nem fejtették ki jogi álláspontjukat. Hangsúlyozza a Kúria, hogy az átjelentkezőként szavazók tekintetében elkövetett jogsértés nincs okozati kapcsolatban az adott szavazókörben megállapított érvénytelen szavazatokkal. A rendelkezésre álló adatok szerint az adott szavazókörben 10 db többletszavazat volt. A Ve. 197. -a alapján a többletként jelentkező szavazatokat valamennyi jelöltre és listára leadott érvényes szavazatból le kell vonni, melyre sor került. A fellebbezésben és a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott 71 egyéni és 65 listás szavazat érvénytelenítésére a többletszavazat folytán és a Ve. 197. -a alapján, míg 3 db szavazólap érvénytelenítésére a Ve. 193. -a alapján került sor. Így e körben jogsértés nem áll fenn. Megjegyzi a Kúria, hogy az érvénytelen szavazatok országos átlagot meghaladó száma önmagában nem elegendő indok az egyéni választókerületi eredmény vizsgálatára, annak megsemmisítésére, a szavazás megismétlésének elrendelésére. A fellebbezés I/2. pontjában hivatkozott, 74 egyéni és 65 listás szavazat érvénytelenné nyilvánításának megvolt a jogi indoka, így ezen érvénytelen szavazatoknak a kiemelkedő száma kellő magyarázatot kapott. A Kúria álláspontja szerint az adott esetben a fellebbezőt nem az állított jogsértés bizonyítása, hanem kellő valószínűsítése

- 6 - terhelte, feltételezésekre a jogorvoslati kérelem nem alapulhat. Ezért az NVB támadott határozatában helyesen állapította meg, hogy a fellebbező a jogorvoslati kérelmének 3. pontjához tartozóan sem konkrét jogsértést nem jelölt meg, sem konkrét tényállítást nem tett, holott köteles lett volna pontosan megjelölni, hogy a Ve. 241. (2) bekezdésének megsértésére vonatkozó állítását mire alapozza. Az általánosságban megjelölt és kellően nem is valószínűsített jogsértés(ek) alapján nincs mód a kérelem szerinti döntés meghozatalára. Az elszigetelt, egyedi és más jellegű jogsértések esetleges igazolása sem vezethet oda, hogy az adott országgyűlési egyéni választókerületi választási eredmény megállapításának törvényességét kétségbe lehessen vonni közelebbről meg nem határozott jogsértésekre utalással. Megjegyzi a Kúria, hogy továbbra is irányadó a Kvk.I.37.494/2014/2. számú végzésben kifejtettek, miszerint ha a választási bizottságok előtti eljárásban teljesen elmarad a bizonyítás (kellő valószínűsítés), akkor ez utóbb a bírósági felülvizsgálati eljárásban már nem is pótolható, mert nem a bizonyíték, hanem az új bizonyíték szolgáltatásának lehet tere a bírósági felülvizsgálati eljárásban. Fentiek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak találta és a NVB érdemben helyes döntését a Ve. 231. (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta. A Kúria a nemperes eljárásban felmerült illeték mértékét az 1990. évi XCIII. törvény 43. (7) bekezdésében foglaltak szerint állapította meg, melynek viselésére a kérelmezőket egyetemlegesen kötelezte a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. (2) bekezdése, valamint az 1952. évi III. törvény 78. (1) bekezdése és 82. (1) bekezdés a) pontja alapján. Budapest, 2014. április 22. Dr. Tóth Kincső s.k. tanácselnök, előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró, Dr. Kalas Tibor s.k. bíró