A gépüzemeltetés várható e 2013-ban A Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) a gépüzemeltetés adatainak alakulását egyes nagyobb gazdaságokban kíséri figyelemmel, és e bázisgazdaságok tényszámaiból kiindulva, a várható árakkal, bérekkel, valamint egyéb ekkel számolva minden évben kidolgozza, és közreadja az adott évre vonatkozóan a mezőgazdaságban használatos erő- és munkagépek (gépcsoportok, munkaműveletek) várható teljesítéseit és eit. Az MGI ezen munkájára azért van szükség, mert a termelőknek, illetve általában a mezőgazdasággal foglalkozóknak a helyes döntéseikhez ismerniük kell, hogy a különböző gépféleségek milyen öngel dolgoznak, hogy az adott körülmények között az ökonómiailag legmegfelelőbbet gép-összeállítást választhassák. Így az MGI által kidolgozott átlagosnak tekinthető irányszámok segíthetik a gyakorlatban ténylegesen felmerülő munkavégzés ének, illetve ellenértékének kiszámítását, a technológiai tervezést, módot adnak a gazdaságokban dolgozó gépek ének figyelemmel kíséréséhez és az eredmények megítéléséhez, valamint segítséget nyújtanak a különböző kalkulációkhoz, vagy a szolgáltatási díjak kialakításához, illetve ellenőrzéséhez. A gazdálkodóknak a gépüzemeltetés ét a saját gépeiknél azért is ellenőrizni kell, hogy a túlzott gel üzemelő gépeket időben lecserélhessék, helyettük másikat vásárolva, vagy bérmunkát alkalmazva, illetve a többi gépet hatékonyabban működtetve csökkenteni tudják a termelés gépi munka ét. Ez azért fontos, mert a gépi munka e egyre nő, napjainkban már eléri a nettó árbevétel 25-30%-át. Az egyes erő- és munkagépek ugyanis a különböző munkaműveletekben és változó körülmények között eltérő öngel dolgoznak. Pl. bizonyos esetekben a speciális gépek, míg máskor az univerzális gépek használata a kedvezőbb, illetve a nagyobb teljesítményű gépekkel végzett munka általában olcsóbb, mint a kisebb teljesítményűeké. Lényeges továbbá az is, hogy a kisebb (0,5-5,0 ha-os) táblák művelése fajlagosan sokkal többe kerül, mint a nagyobb (50-100 ha-os) tábláké. A ek vetítési alapjai a teljesítés-adatok A mezőgazdaságban az erő- és munkagépek teljesítését (kihasználását) leginkább az üzemeltetés körülményei határozzák meg. Általános pl., hogy a nagyobb, és drágább gépeket fokozottabb figyelem kíséri, igyekeznek ezeket folyamatosan munkával ellátni, kiszolgálásuk jobb, és e gépeket képzettebb erőgép-vezetőre bízzák. A kisebb és olcsóbb gépekkel viszont kevéssé törődnek, és sok esetben olyanok, illetve olyan munkafeladatokra vásárolják, ahol a kihasználásuk az adott körülmények miatt nem is lehet intenzív. Ezért az egyes gépcsoportoknál a nagyobb motorteljesítményű erőgépek éves műszakóra teljesítése, és fajlagos kihasználása kedvezőbb, a hajtóanyag-fogyasztásuk és a gépi munka fajlagos e pedig mérsékeltebb (1. táblázat), illetve a nagyobb teljesítményű erőgépek műveleti e is alacsonyabb (3. táblázat).
1. táblázat ERŐGÉPEK ÁTLAGOS ÁRA, TELJESITÉSE ÉS ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGE (ÁFA NÉLKÜL) Erőgépcsoport és kw teljesítmény Átlagos gépár EFt/db műszak óra/év kapacitás kihaszn. % Teljesítés* nha/mh nha/év Átlagos hajtó anyag kg/nha Közvetlen költsé-gek len ek Teljes Teljes költs. Ft/mh. Ft/mh TRAKTOROK 21-40 5218 1500 24 0,274 410 9,20 11846 12767 3493 41-75 8032 1600 27 0,595 952 8,80 8503 9152 5446 76-100 15611 1700 31 1,037 1762 8,48 7113 7688 7970 101-150 26055 1800 35 1,663 2993 8,24 6268 6792 11292 151-200 36436 1900 38 2,527 4801 8,00 5627 6092 15396 201-250 45667 2000 40 3,420 6840 7,76 5181 5604 19166 251-300 54374 2100 41 4,285 8998 7,53 4875 5269 22576 301-350 62557 2200 42 5,187 11412 7,30 4629 4999 25930 351-400 70216 2250 43 6,128 13787 7,10 4436 4787 29333 401-450 77351 2300 44 7,106 16344 7,00 4314 4651 33052 ARATÓ-CSÉPLŐ GÉPEK 76-100 20745 550 30 1,003 552 8,64 11714 13079 13121 101-150 29468 575 31 1,473 847 8,40 10449 11690 17214 151-200 41255 600 32 2,128 1277 8,16 9422 10557 22467 201-250 53042 625 33 2,822 1763 8,00 8658 9708 27391 251-300 64830 650 34 3,553 2310 7,74 8028 9005 31995 301-350 76617 675 35 4,323 2918 7,49 7501 8415 36375 351-400 88404 700 36 5,130 3591 7,27 7043 7900 40529 401-450 100191 725 37 5,976 4332 7,07 6689 7498 44806 MAGAJÁRÓ RAKODÓK 21-40 12546 1600 25 0,285 456 9,20 15064 16441 4686 41-75 23230 1700 26 0,573 974 8,80 11912 13039 7472 76-100 33687 1800 27 0,903 1625 8,56 10520 11510 10392 101-150 45638 1900 28 1,330 2527 8,40 9664 10555 14039 151-200 60796 2000 29 1,929 3857 8,23 8978 9788 18876 Megjegyzések: * = átlagosan elvárható adatok; műszakóra = az erőgép vezetőjének az erőgéppel eltöltött munkaideje; kapacitáskihasználás = a műszakórából a névleges teljesítményre redukált munkaidő aránya; ílletve az idő- és teljesítménykihasználás szorzata.
3. táblázat A munkaművelet megnevezése FONTOSABB MUNKAMŰVELETEK TELJES ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGE AZ I. TERÜLETI KATEGÓRIÁBAN, ÁFA NÉLKÜL Egység 21-40 41-75 76-100 101-150 151-200 201-250 251-300 301-350 kw teljesítményű erőgépek esetén TRAKTOROS MUNKÁK Szántás 20 cm-ig Ft/ha 13676 10073 8900 7706 7022 - - - Szántás 21-26 cm-ig Ft/ha 19864 14631 12491 11193 10199 9474 8977 Szántás 27-32 cm-ig Ft/ha 23972 17656 15075 13507 12309 11433 10834 10373 Szántás 33-45 cm-ig Ft/ha - - 26258 23528 21440 19914 18871 18068 Fogasolás önálló Ft/ha 4720 3459 2944 2631 2392 - - - Fogasolás kapcsolt Ft/ha 1334 978 832 744 676 627 593 567 Simahengerezés Ft/ha 4775 3514 2999 2686 - - - - Gyűrűshengerezés Ft/ha 5471 4032 3444 3087 2814 - - - Tárcsázás sekélyen Ft/ha 7874 5887 5075 4582 4205 - - - Tárcsázás középmélyen Ft/ha 10697 7998 6895 6225 5713 5339 - - Szántóföldi kultivátorozás Ft/ha - 9836 8508 7703 7086 6636 - - Sorközkultivátorozás Ft/ha 6164 4725 4137 3780 - - - - Magágykészítés kombinátorral Ft/ha 7643 5834 5095 4646 4303 4052 - - Talajlazítás középmélyen Ft/ha - 26827 22745 20266 18371 16986 - - Talajlazítás mélyen Ft/ha - - 40270 35795 32374 29873 28162 26846 Műtrágyázás középmélyen Ft/ha - - 27275 24368 22145 20520 - - Gabona vetés Ft/ha 6830 5638 5150 4855 4628 - - - Kukorica vetés Ft/ha 8010 6640 6080 5740 - - - - Cukorrépa vetés Ft/ha 10125 8714 8137 7787 - - - - Burgonyaültetés Ft/ha 21382 17779 16306 - - - - - Palántázás Ft/ha 32779 30546 29633 - - - - - Felületpermetezés szántón Ft/ha 4204 3300 2930 - - - - - Permetezés gyümölcsösben Ft/ha 8408 6600 5861 - - - - - Permetezés szőlőben Ft/ha 7517 5900 5239 - - - - - Műtrágyaszórás szántón Ft/ha 3703 2798 2429 2204 - - - - Szervestrágyaszórás szántón Ft/ha 21329 17726 16253 15359 - - - - Hígtrágya talajba juttatás Ft/ha 60548 46121 40225 36644 33907 - - - Kukorica csőtörés Ft/ha - 15863 14094 - - - - - Sílókukorica járvaszecskázás Ft/ha - 35708 31436 28841 26858 25408 - - Kukorica szárzúzás Ft/ha - 5989 5177 4684 4307 - - - Cukorrépa egymenetes betakarítás Ft/ha - - 46332 42752 - - - - Burgonya kiszedés Ft/ha 33654 27160 - - - - - - Burgonya felszedés, kocsirakás Ft/ha 24282 19597 - - - - - - Burgonya egymenetes betakarítás Ft/ha - 56335 51916 49234 - - - - Kaszálás rotációs kaszával Ft/ha 8593 6785 6046 5597 5254 5003 - - Rendsodrás, rendkezelés Ft/ha 4112 3208 - - - - - - Rendfelsz.-bálázás kis bál.-val 2 t/ha* Ft/ha 7266 5828 5240 - - - - - Rendfelsz.-bálázás kis bál.-val 4 t/ha* Ft/ha 14601 11711 10529 - - - - - Rendfelsz.-bálázás nagy b.-val 4 t/ha* Ft/ha - 17538 15768 14694 13872 - - - Gereblyézés Ft/ha 2586 2051 - - - - - - Szállítás műúton Ft/tkm 180,2 133,4 114,2 102,6 - - - - Szállítás földúton Ft/tkm 360,5 266,8 228,5 205,2 - - - - Vegyes munka csekély terheléssel Ft/h/kW 97,0 71,8 61,5 55,2 50,4 46,9 44,5 42,7 Vegyes munka közepes terheléssel Ft/h/kW 152,3 112,7 96,5 86,7 79,2 73,7 69,9 67,0 Vegyes munka teljes terheléssel Ft/h/kW 228,7 169,3 145,0 130,2 118,9 110,7 105,0 100,7 ARATÓ-CSÉPLŐGÉP MUNKÁK Gabona aratva-cséplés 4 t/ha* Ft/ha - - 20924 18692 16882 15535 14398 13472 Gabona aratva-cséplés 7 t/ha* Ft/ha - - 36629 32723 29554 27195 25205 23584 Kukorica betakarítás 5 t/h* Ft/ha - - 29035 26247 23986 22302 20882 19725 Kukorica betakarítás 8 t/h* Ft/ha - - 46478 42016 38395 35701 33427 31575 Napraforgó betakarítás Ft/ha - - 22127 20315 18844 17750 16826 16074 Repce-betakarítás Ft/ha - - 27290 25112 23345 22030 20920 20016 Vegyes munka csekély terheléssel Ft/h/kW - - 100,9 90,1 81,4 74,9 69,4 - Vegyes munka közepes terheléssel Ft/h/kW - - 158,0 141,2 127,5 117,3 108,8 - Vegyes munka teljes terheléssel Ft/h/kW - - 238,1 212,7 192,1 176,8 163,8 - EGYÉB MAGAJÁRÓGÉP MUNKÁK Magajáró rakodógép-munka csekély terh. Ft/h/kW 115,0 91,3 80,4 73,8 68,4 - - - Magajáró rakodógép-munka közepes terh. Ft/h/kW 178,8 141,9 125,0 114,7 106,4 - - - Magajáró rakodógép-munka teljes terh. Ft/h/kW 271,3 215,3 189,7 174,0 161,4 - - - Cukorrépa egymenetes betakarítás Ft/ha - - - 50300 45400 41600 38700 35900 Szálastakarmány járvaszecskázás Ft/ha - - - - 28720 26510 24669 22828 Sílókukorica járvaszecskázás Ft/ha - - - - 41660 38455 35785 33114 Szálastakarmány rendre kaszálás Ft/ha - 7894 - - - 5320 - - Egyéb magajárógép munka csekély terh. Ft/h/kW 167,1 133,0 114,3 102,1 92,2 84,4 78,6 72,9 Egyéb magajárógép munka közepes terh. Ft/h/kW 261,7 208,3 179,0 160,0 144,4 132,3 123,1 114,2 Egyéb magajárógép munka teljes terh. Ft/h/kW 394,2 313,7 269,7 240,9 217,5 199,3 185,4 172,0 Megjegyzés: * a beírt termésátlag esetén;
A mezőgazdasági gépek teljesítését munkaidővel (mh), motorüzemidővel (müh), normálhektárral (nha), tonnakilométerrel (tkm), stb. lehet összesíteni. A teljesítés-egyenértékek megállapítása a gyakorlatban általában jelentős hibával történik, és többségük nem jellemzi kellően az erőgép által teljesített gépi munkát, ennek ellenére alkalmazásuk a gépi munka megítéléséhez nélkülözhetetlen. A felsorolt munka-egyenértékek között a legfontosabb a nha. Egy nha gépi munka 8 kg gázolajjal teljesíthető, illetve egy nha megfelel egy hektár (ha) sík, középkötött talajon végzett középmély - 20 cm mély - szántás során végzett gépi munkának. A többi munkaművelet nha szorzószáma az elvégzéshez szükséges hajtóanyag-felhasználással arányos, a középmély szántáshoz viszonyítva. A nha-t általában szorzókulcsokkal állapítják meg, a talajokat négy kategóriába sorolva, melyek azonban csak a munkaművelet-, a domborzat- és a kötöttség szerinti vonóerő igényt jelzik, ezt is csak átlagos viszonyokra. A szorzókulcsok nem veszik figyelembe a talaj nedvességét, tömődöttségét, fedettségét, a munkagép művelő-testeinek állapotát, stb., tehát a pillanatnyi tényleges vonóerő igényt befolyásoló tényezők hatását, bár ezek esetenként nagyobb vonóerő igény különbséget eredményezhetnek, mint a domborzat és a kötöttség. Ezért a nha szorzószámokat a gazdaságok a saját körülményeikhez szokták igazítani. A nha-al összesíthető és értékelhető az érőgépekkel a különböző munkaműveletekben elvégzett gépi munka mennyisége, és e. A munkaműveletenként várható Ft/ha gép megállapítható úgy, hogy az erőgép és a munkagép nha ét összeadják, majd ezt szorozzák az adott munkaművelethez szükséges nha/ha teljesítéssel. (Az egyes munkaműveletek átlagos nha/ha szorzószámait lásd a 2. táblázatban, míg a négy területi kategóriára vonatkozó szorzószámokat, valamint a talajok kategóriákba történő besorolását, és a nha-val történő számítás módszerének részletes leírását az MGI Mezőgazdasági gépi munkák e 2013-ban című kiadványa ismerteti, mely beszerezhető a Mezőgazdasági Gépesítési Intézetben: 2100 Gödöllő, Tessedik S. u. 4., telefon: 28-511-683; fax: 28-420-960). A műszakóra az erőgép vezetőjének az erőgéppel eltöltött munkaidejét jelenti, tehát meglehetősen bizonytalan tartalmú teljesítés-adat. Ennek ellenére a műszakóra öngel is lehet műveleti et számolni. Ilyenkor az erőgép műszakóra önéhez hozzá adják a munkagép műszakóra önét (lásd az 1. és 2. táblázatokat), majd ezt osztják a műszakórára vetített ha, t, tkm, stb. teljesítéssel. A műszakóra azért pontatlan teljesítés-egyenérték, mert az erőgépek átlagos kapacitás-kihasználása jelentősen eltérő (az 1. táblázatban pl. 24 és 44% között változik), és az erőgépek öne különösen a műszakórára vetített nagymértékben függ a kihasználás mértékétől, csekélyebb átlagos kihasználás esetén a műszakóra ön mérsékeltebb. Ezért összehasonlító kalkulációhoz csak azonos kihasználással üzemelő erőgépek műszakóra önét célszerű használni. A motorüzemidő műszerrel mérhető, de hibái az erőgép változó kihasználása miatt hasonló, mint a műszakóránál.
2. táblázat A munkagép megnevezése MUNKAGÉPEK ÁTLAGOS ÁRA, TELJESÍTÉSE ÉS ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGE (ÁFA NÉLKÜL) munka szélesség cm Átlagos gépár EFt/db műszak h/év Teljesítés* ha/év TALAJMŰVELŐ GÉPEK ha/ műszak h* Teljes Ft/ha Átlagos** nha/ha Közvetlen Teljes Teljes Ft/mh Ágyeke 160 1853 400 340 0,85 1876 2,03 828 924 1595 Váltva forgató eke 160 4239 400 360 0,90 2825 2,03 1216 1392 2543 Símító 600 1077 200 900 4,50 374 0,41 812 912 1682 Fogasborona 450 873 200 660 3,30 300 0,41 636 731 989 Rotációsborona 300 2885 250 210 0,84 1871 0,92 1666 2034 1572 Simahenger 400 815 200 640 3,20 368 0,41 796 898 1178 Gyűrűs henger 500 1493 250 875 3,50 439 0,46 838 954 1535 Rögtörő henger 400 1880 250 800 3,20 567 0,52 954 1091 1815 Tárcsás talajművelő 400 4545 400 925 2,31 1152 0,75 1340 1537 2665 Szántóföldi kultivátor 450 7275 300 675 2,25 1829 1,04 1485 1759 4115 Sorművelő kultivátor 500 2097 200 475 2,38 1241 0,46 2385 2697 2947 Kombinált magágykészítő 500 3203 250 735 2,94 1434 0,58 2209 2473 4217 Középmélylazító 300 2329 300 275 0,92 1701 3,21 456 530 1559 Mélylazító 250 2015 200 145 0,725 2124 5,80 305 366 1540 Műtrágyázás középmélyen 165 1961 200 120 0,60 2667 3,77 594 707 1600 Talajmaró 160 1833 200 80 0,40 3637 1,74 1750 2090 1455 Tereprendező, tolólap 250 530 300 - - 578 - - - 578 VETŐ- ÉS ÜLTETŐ GÉPEK Kalászosgabona vetőgép 420 6663 250 475 1,90 3029 0,38 6903 7972 5756 Kukorica vetőgép 450 7601 200 400 2,00 3664 0,44 7132 8327 7328 Cukorrépa vetőgép 540 7785 120 240 2,00 5882 0,45 11119 13071 11764 Zöldség- és aprómagvető gép 280 5240 120 100 0,83 7217 0,52 11392 13880 6015 Burgonya ültető 300 7438 120 95 0,79 10008 1,16 6998 8628 7923 Palántázó 280 3605 120 14 0,12 28838 0,72 31733 40053 3364 NÖVÉNYVÉDŐ-, MŰTRÁGYA- ÉS SZERVESTRÁGYA SZÓRÓ GÉPEK Permetező, és foly.műtr. kijut.gép 1800 6820 250 1125 4,50 1204 0,30 3446 4012 5416 Műtrágyaszóró gép 1600 2527 350 1120 3,20 564 0,28 1766 2014 1805 Szervestrágya szóró 600 6429 350 120 0,34 9610 1,12 7290 8581 3295 Hígtrágya talajba juttató 540 10697 350 160 0,46 10947 4,64 1983 2359 5004 Trágyalé kijuttató tartálykocsi - 12816 500 - - 4512 - - - 4512 BETAKARÍTÓ GÉPEK Kukorica csőtörő gép 150 5538 250 200 0,80 5438 1,34 3482 4058 4350 Kukorica csőtörő adapter 610 9823 300 815 2,72 2540 0,88 2494 2886 6900 Járvaszecskázó 250 11587 300 350 1,17 8628 2,75 2759 3138 10066 Szálastak.és silókukorica bet.adapter 480 13780 300 960 3,20 2621 0,56 3984 4680 8386 Szárzúzó, mulcsozó 300 2021 350 675 1,93 1046 0,62 1512 1687 2017 Cukorrépa egymenetes betakarító 90 13549 350 105 0,30 18073 4,64 3205 3895 5422 Burgonya kiszedő, kocsirakó 150 4347 250 75 0,30 10492 1,78 5013 5894 3148 Burgonya egymenetes betakarító 150 28097 250 100 0,40 33511 3,48 7717 9630 13404 Fűkasza 300 2920 250 345 1,38 2328 0,53 3878 4392 3213 Rendsodró, rendkezelő 450 1872 250 550 2,20 1024 0,28 3251 3659 2254 Rendfelszedő-bálázó 210 10018 300 525 1,75 4569 0,84 4752 5440 7996 Gereblye 1025 1774 150 750 5,00 783 0,17 4117 4607 3916 Napraforgó betakarító adapter 450 6384 150 210 1,40 4415 0,56 6522 7883 6181 Repcebetakarító adapter 450 7661 150 180 1,20 5887 0,67 7217 8786 7064 Zöldbab, bab betak. vont. gép 150 11885 200 70 0,35 23727 2,24 8713 10593 8305 Hagyma betakarító 160 7147 200 80 0,40 14132 2,24 5279 6309 5653 Csemete kiemelő 120 951 200 60 0,30 2581 3,48 623 742 774 SZÁLLÍTÁS GÉPEI Két- és többteng. fi xpl. pótk.*** - 5137 800 - - 1415 1,28 959 1105 1415 Két- és többteng. bill. pótk. - 7257 800 - - 1784 - - - 1784 Egyteng. és tendemr. bill. pótk. - 6989 700 - - 1652 - - - 1653 Vontatott és rászerelt rakodó - 2038 500 - - 1088 - - - 1041 Megjegyzések: * = átlagosan elvárható adatok; ** = a II. területi kategóriában; mh = műszakóra *** = 80 tkm/mh, és 0,42 kwh/tkm = 1,277 nha/mh.
A gépüzemeltetés e A gépüzemeltetés ei között célszerű megkülönböztetni a közvetlen eket, és a teljes et. A közvetlen ek: a hajtó- és kenőanyagok e, a munkabér és az ezt terhelő ek, a karbantartás- és javítás e, az értékcsökkenés (az amortizáció, melynek számításához e munkában tíz éves használati idő, és a tíz éves használat esetén felmerülő átlagos évenkénti kihasználás szerepel), valamint az egyéb ek (pl. a gépjármű adó, biztosítás + baleseti adó, stb.). A gazdaságok saját kalkulációiknál többnyire a közvetlen ekkel számolnak. A teljes : a fentieken túl az álló- és forgóeszközök tőkehozadékát, illetve a hitelkamatot, és az általános eket is tartalmazza, így ez a szolgáltatási díjtétellel egyező, hiszen ennek minden ténylegesen felmerülő tényezőt tartalmaznia kell. A csatolt táblázatokban szereplő árak és a ek az Áfát sehol nem tartalmazzák, így az Áfa esetleges változása az itt közölt eket nem módosítja. A gépek ének megállapítása során - a területi kategória mellett - a vonóerő igényt befolyásoló más tényezőket is figyelembe kell venni (pl. nedvességtartalom, tömődöttség, fedettség, stb.), melyek növelő hatását csak a helyi körülményeknek megfelelően lehet megállapítani. A 3. táblázat a teljes műveleti eket az I. területi kategóriára adja meg. A II.-IV. kategóriában a teljesítések csökkennek, a ek viszont ennek arányában nőnek. (Lásd a hivatkozott kiadványban szereplő szorzószámokat, és a gépcsoportok, valamint munkaműveletek szerinti Ft/ha értékeket.) Az árak és a ek változása A mezőgazdasági erő- és munkagépek 2013. évi eit az előző évben bekövetkezett, és a várható a változások miatt csak kevés helyen kellett számottevőbben módosítani. Az éves- és a fajlagos kihasználás feltehetően lényegesen nem változik, ezért a csatolt táblázatokban többnyire az előző évi teljesítés-adatok szerepelnek. A gépek ára a 2012. évi gépkatalógus adatainak feldolgozása alapján - az erőgépeknél átlagosan mintegy 14,7 %-kal, az erőgépek munkagépeinél 10,3 %-kal nőtt, és mivel a kihasználás változatlan, az értékcsökkenés emelkedése ezzel azonos. A karbantartási-javítási ek alakulását a bázisgazdaságokban működő gépek 2002-2011. évi adataival ellenőriztük, melynek eredményeként az erőgépeknél átlagosan 11,4%, az erőgépek munkagépeinél pedig 2,3% növelést kellett végrehajtani. Az üzemanyagok ára 2012-ben nem emelkedett a tervezett szerint, és a bázisgazdaságok 2013-ra csak minimális árnövekedéssel kalkuláltak, így a gázolaj és a motorolaj átlagos ára nem változott. A munkabért a bázisgazdaságok az elmúl években csak minimális mértékben emelték. Mivel azonban a KSH jelentősebb béremelkedést regisztrált, így az alapbért ez évben is 6%-kal növeltük, de a munkabért terhelő járulékok aránya az előző évivel azonos maradt. A géptárolás e a KSH adatait figyelembe véve 3%-kal nőtt. Az egyéb ek közül a gépjárműadó, a biztosítás, és az általános jellegű ek mértéke, illetve aránya nem változott. A fenti módosulások eredményeként a 2013. évi fajlagos teljes gép az előző évre kalkulálthoz viszonyítva erőgépeknél átlagosan 7,2%-kal, az erőgépek munkagépeinél pedig 5,9 %-kal emelkedett. A munkaműveletek ének növekedése viszont a munkaműveletben résztvevő erő- és munkagépek arányától függően módosul.
A gép ek mérséklésének lehetőségei A táblázatokban közölt teljesítések és ek a nagyobb gazdaságok körülményeit jellemzik, ezért az ennél gondosabb gépüzemeltetés esetén mintegy 20-25% megtakarítás is elérhető. Ennek talán a legfontosabb módja a gépek kihasználásának javítása, illetve az éves teljesítések fokozása. Az éves műszakórák száma, és a műszakórára jutó nha teljesítések a gépi munka jobb szervezésével lényegesen javíthatók, így a fajlagos gép szinte minden tényezője, de különösen az amortizáció, az egyéb, valamint a tőkehozadék fajlagos értéke csökkenhet, mert ezek az állandó ek több teljesítésre oszlanak el. Nagyobb figyelemmel az üzemanyag-felhasználás is mérsékelhető, mert az 1. táblázatban a teljesítés egységére jutó hajtóanyag mennyisége esetenként a feltétlenül szükségesnél 5-20%-kal több, és ez a gépek jobb kihasználásával, a műszaki színvonal javításával, optimális erő- és munkagépkapcsolással, takarékos vezetési stílus alkalmazásával mérsékelhető. A legmegfelelőbb erőgép-féleség- és motorteljesítmény megválasztása is a takarékosság fontos része. A táblázatok alapján ugyanis egyértelműen látható, hogy a nagyobb teljesítményű erőgépek e megfelelő kihasználás esetén - kedvezőbb. Ezért a kisebb vonóerőt igénylő szántóföldi munkákat (pl. rendsodrás), a vegyes munkákat, és a majoron belüli csekélyebb volumenű szállításokat 40-60 kw teljesítményű traktorokkal, míg a nagyobb vonóerőt igénylő munkákat 100 kw körüli, vagy e feletti teljesítményű traktorokkal kellene végezni. Mivel ilyen nagy gépek a kisgazdaságokban, és kisebb táblákon nem használhatók, ezért a táblák méretének növelése feltétlenül célszerű. Nagyobb gazdaságban, ahol több gép van, ezek közül ki lehet választani az adott munkára legmegfelelőbbet, kis gazdaságban viszont többnyire csak egy erőgép van, ezért nincs választási lehetőség. A nagy táblák esetén nem csak a gépek fajlagos teljesítése jobb, hanem a termelés összes körülménye kedvezőbben alakul, így a nagyobb táblákon olcsóbban lehet termelni, jobbak lehetnek a terméseredmények, és jobb minőséget lehet elérni. A tábla méretétől függő gép ek meghatározása modellszámítás útján lehetséges. E szerint a 100 ha-os tábla-mérethez viszonyítva az 50 ha körüli táblák esetén az erőgépek Ft/ha művelési e mintegy 5 %-al, míg 18-25 ha alatti tábláknál pedig 2-4 szeresére is nőhet. Mivel a korosabb gépek üzemeltetése a fajlagos ek jelentős emelkedéséhez vezet, ezért gondot kell fordítani a géppark fiatalítására és korszerűsítésére is. Napjainkban a gazdaságokban a gépek kora, illetve állapota többnyire nem megfelelő. Az MGI adatai szerint az egyes különleges esettől eltekintve a 10 évnél rövidebb használat mellett (tehát átlagosan mintegy 5 éves átlagos kor esetén) minden segédüzemágnál az éves teljesítés több, a fajlagos kihasználás, a kenőanyag-felhasználás, a javítási óra igény, és a karbantartási-javítási pedig kedvezőbb, mint a hosszabb használatnál. A bázisgazdaságok teljes erőgépparkjának elmúlt tíz évi fajlagos karbantartási-javítási ráfordítása (2011. évi árszinten számolva) 1190 volt, míg a 10 év alatti gépeké csak 935, tehát 21,4%-al kevesebb, a 10 évnél korosabb gépeké pedig 1818, azaz majdnem kétszerese mint a 10 évnél fiatalabb gépeké. Tehát a 10 évnél öregebb gépek szinte minden segédüzemágnál fele kihasználással, és kb. kétszer nagyobb karantartási.-javítási gel dolgoztak, mint a 10 év alattiak.
A termelés ét természetesen nem csak az eddig felsoroltak, hanem egy sor más tényező is befolyásolja. Ezek közül most csak a talajok minőségét célszerű kiemelni, mert a gyengébb talajokon az alacsonyabb termésátlag miatt is nő az ön. Ezeknél tehát még fontosabb, hogy nagyobb táblákon, nagyobb teljesítményű gépekkel, olcsóbban végezzük a gépi munkákat azért, hogy a termelés e elfogadható legyen. Erre mind a gépek kihasználásának fokozása, mond a ek mérséklése terén többféle mód lehet, pl. a ritkábban előforduló munkák vállalkozókkal történő elvégzése, vagy a csak esetenként szükséges gépek időleges bérlése, stb. Összegzés A termelés e, ezek között a gépek e is folyamatosan emelkedik. Ennek ellenére a gazdálkodók még ma is a szükségesnél kevesebb figyelmet fordítanak a gépüzemeltetésre. Ez azonban nem helyes, mert a takarékos gazdálkodáshoz a gép alapadatok figyelemmel kísérése, és a hibák mielőbbi korrekciója elengedhetetlen. A géphasználat eredményességét nagyon sok tényező befolyásolja. Tény viszont, hogy kedvező termelési et csak megfelelő hozzáértés esetén, nagyobb birtokokon, nagyobb táblákon és nagyobb teljesítményű-, valamint megfelelő állapotú erőgépekkel lehet elérni. Dr. Gockler Lajos