A média szerepe a 2002. tavaszi országgyűlési képviselőválasztásokon. Tartalomelemzés



Hasonló dokumentumok
A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

VÁLTOZÓ TV2, VÁLTOZATLAN PROGRAM

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

A határon túli magyarok szereplése a hírműsorokban, 2010-ben

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

ÖSSZEFOGLALÓ - Csányi Alapítvány 11. Életút Nap április 26.

Kutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR

Frakcióvezetők a Parlamentben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

Kvantitatív elemzés a médiamegjelenésekről

Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

Tartalomjegyzék. Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra...

Egyeduralkodó a Fidesz a híradókban

Mélyponton a teljes politikai elit

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában

Alba Radar. 3. hullám. Vélemények a fehérvári médiáról

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3

LAPPIACI TRENDEK Fény az alagút végén

Magyar Nemzet MÉDIAAJÁNLAT

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban


A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről

Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését

Szuperinfó Országos Laphálózat

Híradóelemzés I. negyedév április 24.

A médiatörvény mindent be{rnyékolt A Policy Solutions belpolitikai napirend-elemzése

Politikusok médiahasználata a hírműsorokban

Politikusok médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

Kétharmad a letelepedési kötvények ellen. Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatása

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Híradóelemzés 2014 III. negyedév

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

Kik voltak a NOlimpia aláírói?

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

Választásoktól távolmaradók indokai:

Gyermekeket célzó reklámok

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

Híradóelemzés III. negyedév a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének elemzése

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

MERRE TART A LAPKIADÁS? A fejlődés záloga: hiteles tartalom

Politikusok médiahasználata a hírműsorokban

Politikusok médiahasználata a magazinműsorokban

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló


A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

KOMMUNIKÁCIÓS TERV KÉSZÍTETTE: PROJECTMINE GAZDASÁGI TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST TÁMOP /

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

CSAK BARKÁCSKAMPÁNYOKRA AD LEHETŐSÉGET A TÖRVÉNY A PÁRTOKNAK

J e g y zőkönyv ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/ )

46. Hét November 09. Hétfő

A Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás április

Politikusok médiahasználata a hírműsorokban

Híradóelemzés IV. negyedév. Nézőpont Elemzőintézet Nonprofit Kft Budapest, Alkotmány utca 15. fsz. 1/a.

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Inform Média Lapkiadó Kft. lokális piacvezető kiadóból multimédiás vállalat

A 2014.évi országos kompetenciamérés értékelése Kecskeméti Bolyai János Gimnázium

ELŐZETES ADATOK. A BOM Alapítvány számára készített közvélemény-kutatásból. Budapest, január 21.

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

Hírfogyasztás, pluralizmus, demokratikus részvétel A sokszínű tájékozódás esélyei

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Szeged Város Fenntarthatósági

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

Hírlevél összefoglaló. A Fekete-tenger régiójában rendkívüli termés várható, mind Ukrajnában mind Oroszországban.

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről

2014 tavaszi standard Eurobarométer felmérés: az európai választások változást hoztak

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

Kisebbségi képviselet

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Skool - Médiaelemzés Időszak: május március PROFESSZIONÁLIS MULTIPLATFORMOS MÉDIAFIGYELÉS

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

Híradóelemzés IV. negyedév és éves összesítő

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

Átírás:

A média szerepe a 2002. tavaszi országgyűlési képviselőválasztásokon Tartalomelemzés

Bevezető Mi vagyunk akik szelektálnak. Nagyrészt mi döntünk arról, hogy mi kerül a nyilvánosság elé. Fontos és független erő vagyunk... Judy Woodruff, a CNN műsorvezetője (Médiamix 2002. március) A Kontroll Csoport legújabb átfogó tanulmánya a választási kampányidőszak médiaműködési viszonyaival foglalkozik. Az elemzések elkészítését motiválta a választások közvélemény-kutatásokat teljesen felülíró elemzőket is meglepő végeredménye. Az elemzés bepillantást enged abba, hogy mekkora szerepet játszott a média a választási végeredmények kialakulásában, azaz a szerkesztési módszerek mennyiben befolyásolhatták a pártpreferenciák kialakulását. Az elkövetkező három fejzetben bemutatjuk két megyei napilap, két országos napilap és három esti, főműsoridős híradó kampányidőszakban követett szerkesztési gyakorlatát. Összehasonlító elemzést végeztünk a Délmagyarország és a Kisalföld című megyei, a Magyar Nemzet és a Népszabadság nevű országos napilapok esetében, illetve vizsgáltuk az RTL Klub, a tv2 és az m1 híradóját. Az elemzés intervalluma a megyei lapoknál a 2002 március 25.-től április 5.-ig, az országos napilapoknál és a hírműsoroknál a pártelnöki vitát megelőző napig, április 3.-ig tartott.

1. Megyei napilapok elemzése Elemzett médiumok: Kisalföld, Délmagyarország Az elemzés időszaka: 2002. március 25. április 5. A napilapok olvasótáborát szemügyre véve azt láthatjuk, hogy a megyei napilapok olvasottsága toronymagasan megelőzi az országos terjesztésű napilapok eredményeit. A felnőtt lakosság 71 százalékát kitevő vidéki Magyarország minden második tagja olvas megyei napilapot. Az országos szinten legolvasottabb Népszabadság például a vidéki régiókban a megyei napilapok olvasóközönségének negyedét, harmadát sem éri el az országosan 360 ezer olvasóval. A megyei napilapok olvasóiról szóló legutolsó átfogó elemzés szerint a vidéki napilapolvasók 83 százaléka megyei napilapot olvas, s csupán 9 százalékuk éri be az országos terjesztésű sajtóval. A lokális hírtartalmak vizsgálatára kiválasztott két megyei lap tulajdonosa megegyezik, mindkettőt a Daily Mail médiavállalkozásai birtokolja. A Kisalföld a nyugat dunántúli Győr-Moson-Sopron megyében az egyébként is vezető pozíciójú regionális napilapok között az első helyen áll. Ebben a térségben az életszínvonal messze az országos átlag fölötti, a turizmus, s így a külföldi, főleg osztrák kulturális hatás a legerősebb, s a gazdasági fejlődés az utóbbi években olyannyira erőteljes volt, hogy mára munkaerőhiánnyal kell számolni. A komolyabb problémák a mosoni dunaágat kivéve a rendszerváltozás óta folyamatosan elkerülték e területet.

A Délmagyarország szintén a Daily Mail tulajdonába tartozó napilap, mely Csongrád megyében jelenik meg. A Délmagyarország inkább városi lap, terjesztési köre elsősorban Szeged, az alapvetően önálló, saját identitással rendelkező délalföldi terület központja, amely az elmúlt évtizedben a délszláv válság, a tiszai árvizek és a ciánszennyezés árnyékában élt és a nyugat-magyarországi szinthez képest lassabban, de mégis látványosan fejlődött. Az azonos tulajdonoshoz tartozó, de ennyire eltérő körülmények között működő két lap összehasonlítása a regionális különbségeknek a média tevékenységére gyakorolt lehetséges hatásába is bepillantást enged. A média a helyszíntől függetlenül többféleképpen viselkedhet: növelheti a helybeliek önbizalmát, jövőbe vetett hitét, de megteheti ennek ellenkezőjét is. Ahol eleve jobb a közhangulat, ott a média ráfeküdhet erre a szélre, ahol pedig eleve kilátástalanabbak az emberek, ott néha eladhatóbb a kilátástalanság sulykolása. A két lapban közös vonás, hogy helyi médiumok lévén, hatásuk sokkal direktebb, s így sokkal erősebb lehet, mint az országos médiumoké. Akikről e lapok szólnak, azokat az olvasók többnyire ismerik, így a hírek jobban megjegyezhetők, könnyebben kötődnek más ismeretekhez, s nagyobb szerepet játszhatnak pl. a választók pártpreferenciájának kialakulásában, mint azok az orgánumok, amelyek az olvasók számára ismeretlen emberekről szólnak.

A vizsgálatra kiválasztott két hét során a kampány ellenére mindkét lapban több támogató, pozitív hangvételű politikai vonatkozású cikk jelent meg, mint támadó, negatív hangvételű. A pozitívumok magas aránya különösképpen a Kisalföldben volt kimagasló: az összes vizsgált médium között a legmagasabb. A semleges írások száma mindkét lapban alacsony, szinte elenyésző, ám a politikai vonatkozással bíró cikkek száma e regionális, lokális politikai napilapokban általában is jóval alacsonyabb, mint az országos terjesztésű politikai napilapokban.

A fenti diagram adatait százalékokra váltva az látható, hogy a Kisalföldben 71% pozitív hírrel szemben mindössze 25% negatív hír áll: 46% a különbség. Itt kell utalni arra, hogy ez a lap Magyarország északnyugati sarkában, az ország legfejlettebb régiójában jelenik meg. A Délmagyarországban a pozitívumok aránya 19%-kal magasabb a negatívumokénál, ami szintén átlag fölöttinek mondható.

A hírek által preferált politikai platform tekintetében a két lap nem tér el sem egymástól, sem más korábban kutatócsoportunk által már vizsgált megyei napilapoktól: az ellenzéket preferálja. E két lap politikai cikkeinek esetében az akkori ellenzék számára kedvező cikkek túlsúlya durván kétszeres. Az ellenzéknek kedvező, illetve kormánynak kedvező kategóriákat tovább lehet részletezni a kedvezés módja szerint: kedvezhet egy cikk úgy, hogy az egyik oldalt dicséri (pozitív kampány), illetve úgy, ha a másikat támadja (negatív kampány). A Kisalföld esetében az elsőre látunk példát, a Délmagyarország esetében az utóbbira. Míg a Kisalföldben az ellenzékre pozitív cikkek száma a kormányra negatívakénak több mint kétszerese volt, és alapvetően kevesebb negatívumot közöltek a kormányról, mint pozitívumot, addig a Délmagyarország oldalain valamivel több a kormányzatra negatív írás látott napvilágot, mint az ellenzékre pozitív, és a kormányra pozitív cikkek száma sem érte el a negatívokét. Így az ellenzéknek kedvező összhatás a Délmagyarországban elsősorban a kormány elleni támadásokban öltött formát, ami az akkori kormánnyal szembeni negatív kampánynak tekinthető. A kormányra pozitív cikkek száma mindkét lapban több mint hatszorosa az ellenzékre negatívokénak: az ellenzékről szóló negatívumok száma mindkét lapban elenyészően csekély volt.

A fenti táblázat az előző diagram számadatait ismétli: a vízszintes sorok összegzésével látható, hogy míg a Kisalföld ugyanannyit foglalkozott a kormánnyal és az ellenzékkel, noha az ellenzék esetében a bemutatott témák rendre a pozitív kategóriába tartoztak, addig a Délmagyarország elsősorban a kormányra koncentrálta figyelmét, s majd kétszer többször számolt be a kormányhoz kötődő eseményről, hírről, mint az ellenzékhez kapcsolódó információkról.

Az elemzés során szétválasztottuk az országos híreket a lokális hírektől, illetve külön vizsgáltuk a képviselőjelölteket bemutató vagy érintő tartalmakat. Az országos hírek körében a kormányról több negatívum látott napvilágot mint pozitívum. Ebben a többletben olyan témák szerepeltek, mint Kövér László kijelentésének kommentálása, a Szigetköz rehabilitációjának nem megfelelő kezelése, az egészségügy válságos állapota, a szavazólapok mérete körüli vita, a Happy End Kft. szerződései, a családi gazdaságok (!), a könyvelők jelentési kötelezettségére vonatkozó ún. téglatörvény, a Dunaferr-ügy bizonyos részletei, illetve az elmaradt miniszteri vitákat követő vita.

Az országos hírek körében lényeges különbség nem tapasztalható a két lap között: ugyanolyan számban és arányban közölnek kormánypárti és ellenzéki pozitívumokat és negatívumokat. Figyelemre méltó, hogy a kormánypárti pozitívumok meghaladják az ellenzékieket, és szinte elérik a kormánypárti negatívumok számát. A domináns országos hírek mégis mindkét lapnál a kormányról szóló negatívumok oszlopát gyarapítják. A Délmagyarország hasábjain a kormányra negatív tematika legfontosabb elemei a MIÉP és a Fidesz közötti vélt háttérkapcsolat, újfent a szavazólapok mérete körüli vita, a Benes-dekrétumok ügye, a Happy End Kft. szerződései, a Grespik-ügy, az egészségügy körüli polémiák, az elmaradt miniszteri vitákat követő vita és Kövér László kijelentése.

A megyei, lokális hírek szintjén az arányok megváltoznak, mégpedig a két lapnál ellentétes irányba. A Kisalföldben itt jelenik meg az ellenzék mellett folytatott pozitív, támogató magatartás: mind a kormány, mind az ellenzék esetében háromszor több pozitívumot közölnek, ám az ellenzékről a közlések összes száma duplája a kormányról szóló közlések számának. A Délmagyarországban e szinten jelenik meg annak kormánnyal szembeni negatív magatartása: a kormányról tízszer bővebben informál, mint az ellenzékről, s ezen információk 60%-a a

kormányra nézve negatív. A Délmagyarország lapjain a kormányra vonatkozó negatív megyei hírek vezető témái az új szegedi börtön építési költsége körüli vita, hajléktalanok a Szeged melletti erdőben, a helyi egészségügy problémái, Bartha László szegedi polgármester és Kövér László strigázása, kormányzati erők tevékenységének sejtetése az utcákon feltűnő szélsőséges jobboldali plakátok hátterében, Szeged állítólagos gazdasági leszakadása, a drogfogyasztás terjedése, a Pick és a szegedi konzervgyár közötti üzleti viszony, a szegedi nagybani piac helye körüli vita, a Forrás Hotel eladásáról felröppent kacsa.

Az országgyűlési képviselőjelöltek bemutatása kifejezetten a média direkt kampánybeli szerepét mutatja. A politikai kommunikációnak ebben a szegmensében mindkét lap ötvözte az erőteljes ellenzék melletti pozitív kampányt a kormánnyal szembeni gyenge negatív kampánnyal. Meg kell azonban jegyezni, hogy az e vizsgálati körben szereplő cikkek java részét nem a lapok újságírói, hanem maguk a jelöltek jegyezték, s a jelöltek beszámolóiban politikai elkötelezettségtől függetlenül domináltak a pozitívumok. A jelöltek többsége inkább saját céljairól és elképzeléseiről beszélt, ám az eredmények szerint markáns kivételt képeztek az SZDSZ jelöltjei, akik cikkeikben egy-két negatív megállapítás erejéig ismételten szóba hozták a kormány munkáját. A jelöltekről szóló híradások között a kormányra negatív legfőbb téma a Délmagyarországban a fentebb már említett plakátügy volt. Ezen kívül maguk az ellenzéki képviselők mindkét lapban a nyugdíjasoktól a kormány által elvettù fejenként 19500 forintos összegre, valamint a hivatali korrupció intézményesítéséreù történtek utalások.