NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 34/1998. (IX.29) számú r e n d e l e t e a lakhatással kapcsolatos adósságterhek enyhítéséről egységes szerkezetben a 39/1998. (XI.10.) számú rendelet-módosítással Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló 96/1998. (V. 13.) Korm. számú rendelet 4. -ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET A rendelet célja 1. E rendelet célja az önhibájukon kívül szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítését célzó - szociális helyzetet figyelembe vevő - támogatási rendszer meghatározása, az adósságkezelés formájának, valamint az önkormányzat, az adós és a hitelező között létrejövő szerződéses kapcsolat tartalmának meghatározása. A rendelet hatálya 2. A rendelet hatálya kiterjed Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárságú, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, a magyar hatóságok által menekültként elismert személyre, akik életvitelszerűen a lakásban tulajdonosként, haszonélvezőként, illetve önkormányzati szociális bérlakásban bérlőként laknak. Általános rendelkezések 3. E rendelet alkalmazásában a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékkal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és
2 külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetett személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása, a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka, b) vagyon: az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg az összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét meghaladja. Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik, valamint az a gépjármű, amely a súlyos mozgáskorlátozottak szerzési támogatása címén van a háztartásban. c) Elismert lakásnagyság és minőség: ca) lakótelepi lakások esetén: háztartásba számításba veendő összkomf.komf. félkomf.komf.nélk. személyek száma 1 46 m 2 55 m 2 2 53 m 2 65 m 2 3 65 m 2 73 m 2 4 73 m 2 80 m 2 5 80 m 2 95 m 2 5 + n fő + 6 m 2 + 6 m 2 cb) családi ház esetén: családnagyságtól függetlenül 100 m2 (beépített hasznos alapterület), 100 m2 felett az egy főre eső átlagos lakásnagyság a 25 m2-t nem haladhatja meg, d) összkomfortos: az a lakás, amelyik legalább tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel, melegvíz-ellátással és központi fűtési móddal rendelkezik, e) komfortos: az a lakás, amelyik tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel, melegvíz-ellátással és egyedi fűtési móddal rendelkezik, f) indokolt költségként elismerhető kiadások: az adós által fizetett lakbér, a legalább 5 éves futamidejű lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészlete, a fűtés díja, illetve költsége, a víz- és csatornahasználati díj, a szemétszállítás költsége, a villanyáram, a gázfogyasztás költsége, a társasházi közös költség, önkormányzati bérlakásoknál az üzemeltetési és a közvetített szolgáltatásként jelentkező költségek, g) család: egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók, h) közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, i) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik, j) háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek. 4. A jövedelem számításához felhasználható bizonyítékok a) a havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagáról kiadott munkáltatói igazolás b) munkanélküli járadék esetén az azt megállapító határozat, c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvénye, d) vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő esetében az illetékes APEH igazolása a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,
3 e) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata a havi átlagos nettó jövedelméről, beleértve - ha van - a gazdasági társaság(ok) tagjaként szerzett jövedelmet is. Az adósságkezelés formája 5. 1 /1/ Az önkormányzat adósságkezelési támogatás címén visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő támogatást nyújthat (a továbbiakban: adósságkezelési támogatás) /2/ megvásárolhatja a lakástulajdont szociális bérlakás céljára. II. FEJEZET I. Cím Az adósságkezelési támogatás A tartozások típusai és mértékük 6. /1/ Az adósságkezelési támogatás körébe vonható tartozás a legalább hat havi a./ vezetékes távhő- és vízszolgáltatási díjtartozás, csatornahasználati díjtartozás, b./ lakbérhátralék, illetve az üzemeltetési és közvetített szolgáltatásként jelentkező költségek, c./ társasházi közös költség hátralék, amennyiben az 1993. április 01-je után keletkezett (az a)-c) pont a továbbiakban: közüzemi díjtartozások), d./ az 1989. január 01-től 1993. december 31-ig hatályban volt jogszabályok alapján - lakásépítéshez, -vásárláshoz, -bővítéshez vagy -korszerűsítéshez - hitelintézettől felvett hitelre, továbbá a lakáscélú megtakarítás alapján 1989. január 01-től 1993. december 31-ig felvett külön kölcsönre fennálló tartozás (a továbbiakban: hiteltartozás), amennyiben azt a hitelintézet 1998. november 30-ig felmondta. 2 /2/ 1998-ban adósságkezelési támogatásban az részesíthető, akinek az (1) bekezdés szerinti tartozása 1998. május 21-én már fennállt. /3/ Az adósságkezelésbe bevonható tartozás minimum összege a) a közüzemi díjtartozások esetében külön-külön vagy együttesen b) a hiteltartozás esetében a háztartásban egy főre jutó havi nettó jövedelem kétszerese. 3 /4/ Az adósságkezelésbe bevonható tartozás maximális összege 1 A 39/1998. (XI.10.) sz. r. 1. -a módosította. 2 A 39/1998. (XI.10.) sz. r. 2. -a módosította. 3 A 39/1998. (XI.10.) sz. r. 2. -a módosította.
4 a) a közüzemi díjtartozások esetében együttesen 400.000,- Ft, amennyiben hiteltartozás is fennáll együttesen 600.000,-Ft. A támogatás összegének megosztását a kérelmező igényének figyelembevételével kell biztosítani. 4 b) hiteltartozás esetében 400.000,- Ft. /5/ Az adósságkezelésbe bevonható tartozás maximális összegétől egyedi esetben el lehet térni, de a támogatás mértékénél ez esetben is a /4/ bekezdés a, b. pontja szerinti összegek vehetők figyelembe. 5 A támogatás feltételei 7. /1/ Az adós köteles az adósságrendezési eljárásba bevont tartozásának 30 %-át (a továbbiakban: önrész) a hitelező részére a 9. /1/ és /2/ bekezdése szerint megfizetni. /2/ Adósságkezelési támogatásban részesíthető az adós, ha a) a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének - visszatérítendő támogatás esetén 180 %-át, egyszemélyes háztartás esetén 200 %-át, - vissza nem térítendő támogatás esetén 140 %-át, egyszemélyes háztartás esetén 160 %-át és vagyona sem neki, sem háztartása többi tagjának nincs, továbbá 6 b) a településen - a lakásban lakók számának függvényében - elismerhető lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, a kérelmező összes körülményeinek figyelembevételével a 3. ca. pontjában meghatározott lakásnagyságtól, maximum 25 % mértékéig, méltányosságból el lehet térni. 7 c) a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át, három vagy több gyermeket nevelő családban a 20 %-át. /3/ Hiteltartozás esetén a támogatás további feltétele az adós hozzájárulása 5 évre szóló terhelési és elidegenítési tilalom ingatlanára történő bejegyzéséhez. /4/ Visszatérítendő támogatás további feltétele, hogy az adós hozzájárul a követelést biztosító jelzálogjognak ingatlanára történő bejegyzéséhez. 8 /5/ A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg. 9 /6/ A támogatás elbírálása során külön lakásnak kell tekinteni a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. 10 4 A 39/1998. (XI.10.) sz. r. 2. -a módosította. 5 A 39/1998. (XI.10.) sz. r. 2. -a módosította. 6 A 39/1998. (XI.10.) sz. r. 3. -a módosította. 7 A 39/1998. (XI.10.) sz. r. 3. -a módosította. 8 A 39/1998. (XI.10.) sz. r. 3. -a egészítette ki. 9 A 39/1998. (XI.10.) sz. r. 3. -a módosította. 10 A 39/1998. (XI.10.) sz. r. 3. -a módosította.
5 8. 11 /1/ Nem állapítható meg adósságkezelési támogatás, ha az adós a) a kérelem benyújtásának időpontjában lakásfenntartási támogatásban részesül, kivéve, ha támogatása esetén a kérelmező ennek megszüntetését kéri. b) lakásingatlanára tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött, c) lakáshasznosításból származó jövedelemmel rendelkezik. /2/ Az /1/ bekezdés esetében is helye van adósságkezelési támogatás megállapításának az adós hiteltartozására nézve. II. Cím Az adósságkezelés rendje Az önrész 9. /1/ Az adós az önrészt elsősorban egyösszegben köteles a hitelező részére megfizetni. /2/ Az önrész teljesíthető havi egyenlő részletekben is, azonban az utolsó részletet a) a közüzemi díjtartozások esetén legkésőbb 1999. október 10-ig, b) hiteltartozás esetén legkésőbb 2001. október 10-ig kell teljesíteni. /3/ Az adós az önrész egyösszegű vagy részletekben történő teljesítése esetén is köteles az adósságkezelési támogatás időtartama alatt folyó fizetési kötelezettségeinek eleget tenni. A támogatás módja 10. /1/ Az önkormányzat - az adós és az önkormányzat között megkötött szerződés szerint - közvetlenül a hitelezőnek utalja a támogatást. /2/ A az önkormányzat az önrész vagy az önrész első részletének befizetésének hitelező általi igazolása után a támogatást egyösszegben vagy havi részletekben utalja. /3/ A támogatás egyösszegben történő teljesítésére csak az önrész egyösszegű befizetése esetén kerülhet sor. /4/ a támogatás utolsó részletét a) a közüzemi díjtartozások esetén legkésőbb 1999. október 10-ig, b) hiteltartozás esetén legkésőbb 2001. október 10-ig kell teljesíteni. /5/ A hitelező az adóssal kötött szerződés teljesítéséről a lejártát követő hónap 15-éig köteles az önkormányzatnak elszámolni. 11 A 39/1998. (XI.10.) sz. r. 4. -a módosította.
6 11. /1/ A hitelezők havonta tájékoztatják az önkormányzatot az adósságkezelésben résztvevő adós fizetési kötelezettségének teljesítéséről. /2/ Ha az adósnak újabb elmaradása van akár az önrész, akár a folyó fizetési kötelezettségek tekintetében, a hitelező visszajelzése alapján az önkormányzat határidő tűzésével felszólítja a hátralék rendezésére. Az önkormányzat ezen időszakra szünetelteti a támogatás folyósítását. /3/ Ha a kitűzött határidő alatt az adós valamennyi előírt kötelezettségét teljesíti, a támogatás az elmaradt hónapokra egyösszegben válik esedékessé. /4/ Ha az adós felszólításra sem teljesíti fizetési kötelezettségeit az önkormányzat a szerződést azonnali hatállyal felmondja, erről a hitelezőket értesíti. Az adóssal kötendő szerződés 12. A 10. /1/ bekezdése szerinti szerződésnek tartalmaznia kell a) a támogatást nyújtó önkormányzat, mint támogató adatait, valamint a támogatásban részesülő személy, mint támogatott adatait, b) a támogatott egyes hitelezőknél meglévő, a rendelet hatálya alá tartozó tartozásai mértékét, c) az önrész mértékét és ennek a támogatott által vállalt fizetési módját, részletekben történő fizetés esetén annak határidejét és havi összegét, d) az adósságkezelési támogatás mértékét és folyósításának szabályait, e) a 11. alapján a szerződésszegés következményeit f) a terhelési és elidegenítési tilalom, visszatérítendő támogatás esetén ezen túl a jelzálog bejegyzéséhez hozzájárulását. 12 g) Visszatérítendő támogatás esetén a részletek összegét és a fizetés időpontját. A részletek törlesztésének időtartama 48 hónapnál hosszabb nem lehet. 13 h./ A lakás megvásárlása esetén a vételár kifizetésének a beköltözhető állapotban történő birtokba adásához kötendő feltételét. 14 III. Cím Hatásköri és eljárási rendelkezések 13. /1/ A Közgyűlés az adósságkezelési támogatás megállapítására vonatkozó hatásköre gyakorlását a polgármesterre ruházza át, és felhatalmazza a 10. /1/ bekezdése szerinti szerződés megkötésére. /2/ Az adósságkezelési támogatás megállapítása iránti kérelmek benyújtásának határideje 1998. december 04. E határidő elmulasztása jogvesztő. 12 A 39/1998. (XI.10.) sz. r. 5. -a módosította. 13 A 39/1998. (XI.10.) sz. r. 5. -a egészítette ki. 14 A 39/1998. (XI.10.) sz. r. 5. -a egészítette ki.
7 /3/ A kérelmeket az erre rendszeresített formanyomtatványon a Szociális Iroda ügyfélszolgálatán kell előterjeszteni. /4/ A kérelemhez mellékelni kell a) az adós nyilatkozatát az adósságrendezésben való részvételről, b) az adós hozzájárulását a 7. /3/ és /4/ bekezdése szerinti tilalom bejegyzéséhez, 15 c) az adós nyilatkozatát az adatvédelem (banktitok) feloldásáról, d) a hitelező igazolását az önrész befizetéséről, vagy a részletfizetési megállapodást, 16 e) a jövedelem számításához felhasználható bizonyítékokat, f) a 32/1993. (II. 17.) Korm. számú rendelet 5. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, g) a lakás fenntartásával járó költségeket igazoló, az előző 4 negyedév minden hónapjára vonatkozó számlákat, h) a hitelező igazolását a hátralék összegéről és keletkezésének időtartamáról, i) lakás alapterületét, használati jogcímét igazoló okiratot. j) a 6. /5/ bekezdésében megfogalmazott esetkörnél igazolni kell az önrész többletének megfizetését is. 17 /5/ Az érdemi döntést a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül kell meghozni, de a 10. /1/ bekezdése szerinti szerződést legkésőbb 1998. december 31- ig kell megkötni. Záró rendelkezések 14. /1/ Ezen rendelet 1998. szeptember 29-én lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. /2/ A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló 96/1998. (V. 13.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról szóló 26/1998. (VII. 01.) számú rendelete. Nyíregyháza, 1998. november 10. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Fazekas János jegyző 15 A 39/1998. (XI.10.) sz. r. 6. -a módosította. 16 A 39/1998. (XI.10.) sz. r. 6. -a módosította. 17 A 39/1998. (XI.10.) sz. r. 6. -a egészítette ki.