HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA HARSÁNY

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA HARSÁNY PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 03. 31.

T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. Bevezető 4.o. 2. A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai progra bevezetésének üteezése.. 5.o. 3. Nevelési progra.. 7.o. 3.1. Pedagógiai alapelveink. 7.o. 3.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató unka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 10.o. 3.3. A szeélyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 13.o. 3.4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 14.o. 3.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 19.o. 3.5.1. A szeélyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak egvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti forák... 20.o. 3.6. A pedagógusok helyi intézényi feladatai 25.o. 3.6.1. Az osztályfőnöki unka tartala, az osztályfőnökök feladatai 29.o. 3.7. A kieelt figyelet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 40.o. 3.8. Az intézényi döntési folyaatban való tanulói részvétel rendje. 46.o. 3.9. Az iskola szereplőinek együttűködésével kapcsolatos feladatok 47.o. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézény partnerei kapcsolattartásának forái... 47.o. 3.10. A tanulányok alatti vizsgák szabályai.. 51.o. 3.11. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, és átvételének elvei.. 53.o. 2

AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 1. Az iskola egyes évfolyaain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszáai, az előírt tananyag és követelények. 55.o. 1.1. Tanterv... 55.o. 1.2. Óraszá, órakeret... 56.o. 1.3. A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és ne kötelező tantárgyak és óraszáaik 57.o. 2. A tankönyvek és ás taneszközök kiválasztásának elvei.. 62.o. 3. A NAT-ban eghatározott pedagógiai feladatok helyi egvalósítása. 63.o. 4. Az iskolai beszáoltatás, az iseretek száonkérésének követelényei és forái 64.o. 5. A tanulók jutalazásának, agatartásának és szorgalának értékelési elvei.. 66.o. 6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok eghatározása. 70.o. 7. A indennapos testnevelés, testozgás egvalósításának ódja. 71.o. 8. A tanulók fizikai állapotának érése.. 72.o. 8. Iskolai környezeti nevelési progra 82.o. 10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések. 88.o. 11. A pedagógiai progra érvényességével, ódosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések.. 90.o. 3

Mottó: "Úgy gyönyörködj a fiatalokban, int akik téged folytatnak ajd. De ne a agad vágyait, elékeit álodd újra bennük: ne kényeztesd, ne ünnepeld, ne szidd, inkább szeresd, s érdeük szerint becsüld eg őket. Légy okos ellenállás, jó gát, tiszta eder, hogy növekedjenek, int súly alatt a pála, hogy önerejükkel törhessenek utat aguknak, s ne nyelje el őket lápok iszapja, sivataghook. Keresztury Dezső 1. BEVEZETŐ Iskolánkról: Harsány község Észak-Kelet Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zeplén egye déli részén, a Bükk alján található, Miskolctól 15 kiloéterre. Lakosságának száa 2150 fő. A község életében eghatározó szerep jut az iskolának, aely ár a századforduló előtt létezett. Alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyerekek általános űveltségének egalapozása. E feladat egvalósításának érdekében intézényünkben nyolc évfolyaos általános iskola űködik. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egyástól eltér, ezért nevelő és oktató unkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül egpróbáljuk segíteni a nehéz körülények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kieelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyerekek fejlesztését is. A társadalo, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyerekeinkből űvelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó ebereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú últja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de ne változott a bennük unkálkodó pedagógusok fő célja: eberséget és tudást adni a település felnövekvő ifjúságának. 4

2. A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató unka két pedagógiai progra, és két helyi tanterv szerint folyik ajd, hiszen - a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai prograját vagy annak ódosítását a jóváhagyást követő tanévtől felenő rendszerben vezetheti be, - a 2012-ben kiadott NAT 2013. szepteber 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyaon ajd ezt követően inden tanévben felenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezért 2013. szepteber 1-jétől: - az első, az ötödik és a kilencedik évfolyaon az iskolai nevelés és oktatás a ost felülvizsgált és ódosított pedagógiai progra és helyi tanterv szerint folyik ajd; - íg a többi évfolyaon a jelenleg is hatályos pedagógiai progra és helyi tanterv szerint kell ajd egszerveznünk nevelő-oktató unkánkat. Az egyes évfolyaokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV ÉVFOLYAM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 2013-2014 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2014-2015 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2015-2016 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2016-2017 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai prograokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 5

- 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és ódosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Kor. rendelet a Nezeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kor. rendelet ódosításáról) alapján elfogadott jelenleg is használt pedagógiai progra és helyi tanterv. - 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és ódosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szepteberétől érvényes pedagógiai progra és helyi tanterv. 6

3. N E V E L É S I P R O G R A M 3.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása - A Hunyadi Mátyás Általános Iskolában tanító pedagógusok indennapi nevelő és oktató unkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk tereteni, ahol tanulóink otthon érezhetik agukat. Ennek keretében: - a tanuló szeélyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük egszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelebe vesszük, - diákjaink előre egiserhetik a velük szeben táasztott követelényeket, így tudhatják, it várunk el tőlük, - inden gyerek száíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulányi unkájában és életének egyéb probléáiban, - az iskola életében szeretetteljes eberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló, - tanuló és nevelő, - szülő és nevelő, - nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes szeélyiségének fejlesztése, valaint a tanulók korszerű isereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szelleileg, erkölcsileg és testileg egészséges nezedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyerekekből. Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató unka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és száukra korszerű, a indennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapűveltséget nyújt, - iskolánk olyan az eberre, a társadalora, a űvészetekre, a terészetre, a tudoányokra, a technikára vonatkozó isereteket közöl, elyek egalapozzák a tanulók űveltségét, világszeléletét, világképük forálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyereki szeélyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás ódszereit, 7

- szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalonak, a tudásnak és a unkának becsülete legyen, - törekszünk a huánura, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - egelőzni, feliserni a rosszat, - törekszünk az eberek közötti érintkezés, a kounikáció elfogadott noráinak és helyes foráinak kialakítására, - szeretnénk tanulóinkat egisertetni nezeti kultúránk és történelünk eseényeivel, kieelkedő szeélyiségeivel és hagyoányaival, hogy indezek egbecsülése révén tápláljuk a gyerekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyaatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget tereteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredényeiről inél többet egiserhessenek a szülők, valaint településünk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a településünkön található közűvelődési intézényekkel, - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyoányaihoz híven továbbra is képviseltesse agát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók száára szervezett települési szintű egozdulások szervezésében és lebonyolításában aga is részt vegyen. 4. Iskolánk inden tanuló száára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében: - biztosítjuk a halozottan hátrányos helyzetű tanulók száára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, elyek lehetővé teszik száukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek egfelelni a sikeres társadali beilleszkedés követelényeinek. 5. Eszényeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredényeképpen egyesíti agában az alábbi tulajdonságokat: - huánus, - erkölcsös, - fegyelezett, - űvelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalas tanulást, a unkát, - képes a probléák érzékelésére és egoldására, 8

- gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredények elérésére törekszik (játékban, unkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - iseri a tanulás helyes és hatékony ódszereit, - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan isereteket szerezni, - tudását folyaatosan gyarapítja, bővíti, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja egfogalazni szóban és írásban, - a indennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - iseri, tiszteli, óvja, ápolja: - nezeti kultúránkat, történelünket, anyanyelvünket, - a terészet, a környezet értékeit, - ás népek értékeit, hagyoányait, - az egyetees kultúra legnagyobb eredényeit, - a társadalilag elfogadott norák szerint viselkedik az eberi és a terészeti környezetben, - iseri és alkalazza a közösségben éléshez szükséges agatartásforákat, - iseri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalo) együttélését biztosító szabályokat, - iseri és alkalazza az eberek közötti érintkezés, a kounikáció elfogadott foráit és ódszereit, - viselkedése udvarias, - beszéde kulturált, - társaival együttűködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - képes szeretetet adni és kapni, - szereti hazáját, - egérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szelleileg és testileg egészséges, edzett, - egészségesen él, - szeret sportolni, ozogni, - egjelenése és szeélyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok indegyikét ne vagyunk képesek kialakítani inden egyes hozzánk járó tanuló szeélyiségében. Nevelőink indennapi nevelő és oktató unkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára inél több itt felsorolt szeélyiségjeggyel. 9

3.2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató unka céljait az általános eberi és a nezeti értékek tanulókkal történő egisertetése, elfogadtatása és átadása határozza eg. Pedagógiai unkánk alapvető feladata, hogy a gyereki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a szeélyiségfejlődés szepontjából kieelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük eggyőződéssé és határozza eg viselkedésüket, agatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védele. A terészeti környezet egóvása. Az állatok és növények védele, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen terészet szépsége iránt. 2. Az eber testi és lelki egészsége. Az egészség egőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életód iránti igény. A testozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédele (az egészségre káros szokások iserete, elutasítása; a balesetek egelőzése). 3. Az öniseret, a saját szeélyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalo). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalo, kreativitás). Nyitottság az élényekre, a tevékenységekre, az esztétiku befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az eberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, egértés, tapintat, őszinteség, egyás elfogadása, udvariasság, figyelesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők egbecsülése, szeretete. 6. Kulturált agatartás és kounikáció a közösségben. Udvariasság, figyelesség, ások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyele és önfegyele. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-entességre, a konfliktusok kezelésére, készség a egegyezésre. 7. A világ egiserésének igénye. Igény a folyaatos önűvelésre, az értékelés és önértékelés, valaint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország egiserése, szeretete, egóvása. A nezeti kultúra ápolása: a nezeti últ egiserése, egértése, elékeinek, hagyoányainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, egbecsülése. Egészséges nezeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő agyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és ás népek, nezetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyoányaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotányosság, a törvényesség, az állapolgári jogok tisztelete. Az eberek egyenlőségének eliserése. Az egyetees eberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadali jelenségek és probléák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a deokrácia érvényesítésére. 10

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató unka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési progra különböző fejezeteiben később eghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valaint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyaatos értékelés. Nevelési céljaink egvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalazott szeélyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési ódszerek. Nevelési ódszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) ódszerek azok, aelyeknek alkalazása során a nevelő közvetlenül, szeélyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) ódszerek azok, aelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző ódszerek. 2. Magatartási odellek beutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (eggyőződés kialakítása). Közvetlen ódszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek beutatása. - Műalkotások beutatása. - A nevelő szeélyes példautatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elező unkája. Közvetett ódszerek - A tanulói közösség tevékenységének egszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyoányok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos inták kieelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó agatartási norákról. - Vita. 11

Nevelési céljaink egvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató unkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolya végén: - inden tantárgyból egfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben eghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Terészetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több int ötven százaléka - a iniális követelények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen eg az iskolánk helyi tantervében egfogalazott követelényeknek.) - rendelkezik olyan bővíthető biztos iseretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, aelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelényeknek a későbbiekben egfeleljen, - iseri a kulturált viselkedéshez, az eberek közötti kapcsolatokhoz, valaint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és agatartásforákat, - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 12

3.3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató unkájának alapvető feladata, hogy a tanulók szeélyiségét a különféle iskolai tevékenységek egszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink szeélyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek egisertetése, tudatosítása és eggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók érteli nevelése. Feladata: Az érteli képességek, illetve az önálló iseretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ egiserésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az eberi együttélés szabályainak egisertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttűködési készség kialakítása. A kulturált agatartás és kounikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzeli (eocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az öniseret, a tanulók saját szeélyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalo, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nezeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza últjának és jelenének egisertetése. A nezeti hagyoányok, a nezeti kultúra egisertetése, elékeinek tisztelete, ápolása, egbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állapolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állapolgári jogok és kötelességek egisertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadali jelenségek és probléák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 13

8. A tanulók unkára nevelése. Feladata: Az eberek által végzett unka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 8. A tanulók egészséges életódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett szeélyiség kialakítása. Az egészséges életód és az egészségvédele fontosságának tudatosítása, az egészséges életód iránti igény kialakítása 3.4 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az egészségfejlesztés fogala: Az egészségfejlesztés az összes ne terápiás egészségjavító ódszer gyűjtőfogala, tehát agába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a entálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, ódszereit. Az egészségfejlesztés az a folyaat, aely képessé teszi az ebereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadali és politikai folyaat, ely necsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal agába, hane olyan tevékenységeket is, aelyek a társadali, környezeti és gazdasági feltételek egváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyaat, aely képessé teszi az ebereket az egészséget eghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. 14

3.4.1. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ISKOLAI FELADATAI 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kieelt feladatai: - a tanulók korszerű iseretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük egőrzése és védele érdekében; - tanulóinknak beutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életód gyakorlását szolgáló tevékenységi forákat, az egészségbarát viselkedésforákat; - a tanulók az életkoruknak egfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség egőrzésének szepontjából legfontosabb iseretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védele, - az aktív életód, a sport, - a szeélyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapiseretei, - a szexuális fejlődés területén. 2. Az egészségnevelés az iskola inden pedagógusának, illetve inden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységforák szolgálják: a) a indennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, - egészségfejlesztő testozgás az első-negyedik évfolyaon; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - töegsport foglalkozások; - úszásoktatás; b) a helyi tantervben szereplő biológia, kéia,fizika, testnevelés tantárgyak tananyagai; c) az ötödik-nyolcadik évfolyaon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott iseretek; d) évente egy egészségvédeleel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (téanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók száára; 15

e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök - inden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; - inden évben egy alkaloal játékos vetélkedő az első-nyolcadik évfolyaos osztályoknak az egészséges életódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkaloal az ötödik-nyolcadik évfolyaon egy-egy osztályfőnöki óra egtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának egszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szeészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.) 16

3.4.2. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA 1. Az elsősegély-nyújtási alapiseretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - iserjék eg az elsősegélynyújtás fogalát; - iserjék eg az élettannal, anatóiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalakat. - iserjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következényeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási ódokat; - iserkedjenek eg a entőszolgálat felépítésével és űködésével; - sajátítsák el, ikor és hogyan kell entőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapiseretek elsajátításával kapcsolatos kieelt feladatok: - a tanulók korszerű iseretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapiseretek területén; - a tanulóknak beutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapisereteit; - a tanulók az életkoruknak egfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapiseretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapiseretek elsajátításával kapcsolatos feladatok egvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálat Miskolci Mentőálloásával, Miskolci Járás Vöröskereszt Egyesületével; - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; - táogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási iseretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapiseretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységforák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi iseretek: 17

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI TANTÁRGY ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály Biológia - artériás és ütőeres vérzés - koplex újraélesztés - érgezések - vegyszer okozta sérülések - savarás Kéia - égési sérülések - forrázás - szénonoxid érgezés - égési sérülések Fizika - forrázás Testnevelés - agasból esés - az ötödik-nyolcadik évfolyaon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási iseretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a entőszolgálat felépítése és űködése; a entők hívásának helyes ódja; valaint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkaloal az ötödik-nyolcadik évfolyaon egy-egy osztályfőnöki óra egtartásában az elsősegély-nyújtási alapiseretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (elsősegély-nyújtó); - évente egy egészségvédeleel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (téanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók száára. 18

3.5 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói szeélyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató unka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, szeélyes kapcsolata révén valósul eg, ásrészt közvetett ódon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének egszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató unkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek egszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valaint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelebevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalazkodniuk kell az életkorral változó közösségi agatartáshoz: a kisgyerek heteronó a felnőttek elvárásainak egfelelni akaró szeélyiségének lassú átalakulásától az autonó önagát értékelni és irányítani képes szeélyiséggé válásig. 3. Az önkorányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak aguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt ódon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett unkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének egszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyaatos egszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges agatartáshoz és viselkedési forákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyoányainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellező, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési norák, forai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 19

3.5.1. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói szeélyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyaatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyaat egszervezése során kieelten fontosnak tartják a tanulók otiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A otiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, aelyek a gyerekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél inden esetben előtérbe helyezzük azokat a ódszereket és szervezeti forákat, aelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyaat során kieelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató unkája a lehetőségekhez érten a legnagyobb értékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítényéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó unkaforákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, isétlésnél - a tanulók önálló és csoportos unkájára táaszkodnak. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézényünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a unkának; fejleszti a tanulók öniseretét, együttűködési képességét, akaratát; hozzájárul életódjuk, otívuaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, egalapozásához. A kulcskopetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak egfelelő tanítási folyaat, tanulási tevékenység. A tanítás ne ás, int a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szepontokra kell figyeleel lenni: - Olyan szervezési egoldásokat kell előnyben részesíteni, aelyek előozdítják a tanulás belső otivációinak, önszabályozó echanizusainak kialakítását, fejlesztését. 20

- A tanulásszervezés eghatározó szepontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. - Az oktatási folyaat egszervezése segítse elő a tanulók előzetes isereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. - Az oktatási folyaat alkalazza az együttűködő (kooperatív) tanulás technikáit, foráit. - Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti foráiban (az osztályunkában, a csoportunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeényezését, probléaegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. - A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok egoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. - A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok egvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyoányőrző tevékenységek - Fontos feladat az iskola névadójának, Hunyadi Mátyás elékének ápolása. - Tanulányi és sportversenyeket szervezünk, Mátyás napi egelékezéseket tartunk, 1. osztályosainknak ünnepélyes keretek között felkötjük az iskolanyakkendőt. - Minden tanév folyaán iskolai ünnepséget, egelékezést tartunk a következő alkalakkor: október 23-a, árcius 15-e, karácsonykor, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. - Minden tanév folyaán az osztályok egelékezést tartanak október 6-án, a agyar kultúra napján, a kounista és egyéb diktatúrák áldozatainak eléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak eléknapján, a Föld napján és a Nezeti Összetartozás Napján. b) Diákönkorányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkorányzat űködik. Az iskolai diákönkorányzat unkáját az 5-8. osztályokban egválasztott küldöttekből álló diákönkorányzati vezetőség irányítja. A diákönkorányzat tevékenységét az iskola igazgatója által egbízott pedagógus segíti. 21

c) Diákétkeztetés. A tanulók napi hároszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (enzát) vehetnek igénybe. Az étkezési térítési díjakat az önkorányzat által eghatározott ódon kell befizetni. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek inél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valaint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. - Az 1-4. évfolyaon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítényt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. - A 8. évfolyaon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredényt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredényt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában agyar nyelv és ateatika tantárgyakból. - További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelebe vételével inden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. - A felzárkóztató foglalkozások sajátos forái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, - akiknek az első-negyedik évfolyaon az eredényes felkészülése ezt szükségessé teszi, - akik ásodik vagy további alkaloal isétlik ugyanazt az évfolyaot. e) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola aennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézények űködéséről szóló iniszteri rendeletben szereplő előírásoknak a halozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók - egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, - fejlődésének elősegítése, - a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik ne vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős iniszter által kiadott progra alkalazásával történik. 22

f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola inden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók indennapi testedzését, valaint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g) Szakkörök. A különféle szakkörök űködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek űvésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valailyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelebe vételével inden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az igazgató beleegyezésével olyan felnőtt is elláthatja, aki ne az iskola dolgozója. h) Versenyek, vetélkedők, beutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, űvészeti stb.) versenyek, vetélkedők, elyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők egszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakai unkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. i) Tanulányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelények eredényesebb teljesülése, a nevelőunka elősegítése céljából a tanulók száára gyalogos vagy kerékpáros tanulányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének terészeti, történeli, kulturális értékeinek egiserése céljából. j) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelények eredényesebb teljesülése, a nevelőunka elősegítése céljából az osztályok száára évente egy alkaloal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek inél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a prograokon a nehezebb szociális körülények között élő családok elsősorban halozottan hátrányos helyzetű gyerekei is részt tudjanak venni. k) Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelények teljesítését segítik a táborszerű ódon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, elyeken főleg egy-egy tantárgyi téa feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek inél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a prograokon a nehezebb szociális körülények között élő családok elsősorban halozottan hátrányos helyzetű gyerekei is részt tudjanak venni. 23

l) Múzeui, kiállítási, könyvtári és űvészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány téájának feldolgozását, a követelények teljesítését szolgálják a különféle közűvelődési intézényekben, illetve űvészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek inél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a prograokon a nehezebb szociális körülények között élő családok elsősorban halozottan hátrányos helyzetű gyerekei is részt tudjanak venni. ) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős prograokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és úzeulátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek inél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a prograokon a nehezebb szociális körülények között élő családok elsősorban halozottan hátrányos helyzetű gyerekei is részt tudjanak venni. n) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. o) Az iskola létesítényeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes egbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítényeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítények, száítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet ellett egyénileg vagy csoportosan használják. p) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók száára önkéntes. 24

3.6. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 1. A pedagógusok alapvető feladatai - A agasabb jogszabályokban, a pedagógiai prograban, a szervezeti és űködési szabályzatban, valaint az intézény ás belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adinisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes unkaidejének nyolcvan százalékát (kötött unkaidejét) az intézényvezető által eghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes unkaidejének ötvenöt hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött unkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött unkaidejének neveléssel-oktatással lekötött unkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredényes egtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valaint a szakai unkaközösségek unkájában. - Aktív részvétel az éves unkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudoására jutott hivatali titkot egőrizze. - A jogszabályokban eghatározott határidőkre egszerezze az előírt inősítéseket. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztálytere, szaktantere gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyeleel kísérése. 2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő unka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások egtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanenetek, éves prograok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A otiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos foráinak alkalazása a tanítási órákon. - Változatos szervezeti forák alkalazása a tanítási órákon. - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz egfelelően illeszkedő ódszerek, szeléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív unkájának és egfelelő agatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredényes tanulás ódszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. 25

- A helyi tanterv követelényeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. 3. A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, beutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, beutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. 4. A hátrányos helyzetű, a halozottan hátrányos helyzetű, valaint a beilleszkedési, agatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredényes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halozottan hátrányos helyzetű, valaint a beilleszkedési, agatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyerekvédeli feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halozottan hátrányos helyzetű, valaint a beilleszkedési, agatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. - A hátrányos helyzetű, a halozottan hátrányos helyzetű, valaint a beilleszkedési, agatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, entorálása. - A hátrányos helyzetű, a halozottan hátrányos helyzetű, valaint a beilleszbeilleszkedési, agatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. - Az eredényes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halozottan hátrányos helyzetű, valaint a beilleszkedési, agatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében. 5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős prograok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, úzeulátogatás, kirándulás). - Szabadidős prograok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók egrendezése. 26

- A nevelők, gyerekek és szülők együttűködését, kapcsolatát erősítő (közös) prograok. 6. Az iskolai diákönkorányzat űködtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkorányzati unka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkorányzat prograjainak önálló szervezése, segítség a prograok szervezésében, részvétel a prograokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. 7. Munkafegyele, a unkához való viszony - A unkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti unka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adinisztrációs unka. A forai követelények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő egoldása. 8. Folyaatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakai unkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a unkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok egoldására alakult nevelői unkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szeléltető és érőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, beutató órák szervezése, egtartása. 9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploa egszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. - Publikációk szakai (pedagógiai, szaktárgyi) téákról folyóiratokban, kiadványokban. 10. Az iskolai unka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredényes pályázatok egvalósításába. - Az iskolai alapítvány űködésének segítése. - Az iskolai unka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése egvalósítása (innováció). 27

- Az oktatáshoz kapcsolódó szeléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. 11. Részvétel a nevelőtestület szakai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév unkatervében eghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok egoldásában. 12. Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők unkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. 13. Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalo száára az iskola életéről, eredényeiről a helyi édiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. - A település rendezvényein, eseényein való részvétel. - Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadali, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. 14. A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiiseretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség forálása, az eberi kapcsolatok javítása. 15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák szeélyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelet, egértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangne és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. 28

- Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyele érdeklődés, egbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása). 3.6.1. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI 1. Az osztályfőnök feladatai - Megfelelő agaviseletű; az iskolai diák-önkorányzati unkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség egfelelő irányításával. - Fejleszti a tanulók szeélyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. - Elősegíti a társadali norákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. - Tanórákon kívüli szükség esetén iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős prograokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, úzeulátogatás) szervez. - Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. - Megiseri a tanulók családi és szociális körülényeit. - Rendszeres kapcsolatot tart és együttűködik a tanulók szüleivel. - Rendszeres kapcsolatot tart együttűködik az osztályban tanító nevelőkkel. - Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdei választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. - Figyeleel kíséri a diákok tanulányi előenetelét, és erről rendszeresen legalább havonta tájékoztatja a szülőket. - A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. - Ha a tanuló az év végén tanulányi kötelezettségeinek ne tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. - Táogatja és segíti az osztályban űködő szülői szervezet unkáját. - A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. - Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kieelt figyelet igénylő tanulókkal. - Az osztály tanulóit érintően együttűködik a gyerekvédeli felelőssel, szükség esetén a gyerekjóléti és családsegítő szolgálattal. - Segíti a tanulási, beilleszkedési, agatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai unkáját. - Táogatja a tehetséges tanulók fejlődését. 29

- Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. - Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyeleel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). - Minden hó végén érdejeggyel értékeli a tanulók agatartását és szorgalát. - Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók agatartás és szorgalo osztályzatára. - Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi unkájának dicsérettel történő eliserésére. - A házirendet egsértő vagy feladatait elulasztó tanulót először szóbeli figyeleztetésben, ajd írásbeli figyeleztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyeli eljárás lefolytatására. - Figyeleel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a ulasztási naplót, a ulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan ulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. - A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. - Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, egiserteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. - A nyolcadik évfolyaban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokuentuokat. - Elkészíti az osztályfőnöki unka éves tervezetét (osztályfőnöki unkaterv, osztályfőnöki tanenet). - Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elezéseket. - Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. - Betartja az alapvető erkölcsi norákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szeben. - Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. - Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. - Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdejegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). - Figyeleel kíséri az osztály tanterének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. 2. Az osztályfőnöki unka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő unkáját a inden tanév elején összeállított osztályfőnöki unkaterv alapján végzi. 30