Gruben és walden LÁSZLÓ GABRIELLA okl. környezetmérnök, okl. mérnöktanár (MÁV Rt., Szombathely) Dolgozatom célja az volt, hogy megismertessem az olvasót az 1735-ben Selmecbányán megalapított, majd Sopronba,ill.Miskolcra áttelepítettbányászati és Erdészeti Akadémián adiákokáltal viselt öltözékek közül a két legrégebbivel, a grubennal és waldennel. Sajnos a 19. századi idõkbõl nagyon kevés adat állt rendelkezésemre az anyag feldolgozásához, de ezeket és a20. században összegyûjtött, fellelhetõ irodalmat felhasználva, adiákéveim alatt szerzett ismereteket felidézve úgy gondolom, sikerült egy tömör,de mindenki számára érthetõ munkát összeállítanom. Bevezetés Amiskolci egyetemen eltöltött diákéveim alatt közelebbrõlismegismerkedhettemabányászéserdészviselettel.elsõalkalommalakkorszembesültemesajátos ruhadarabbal, amikor balekként Miskolcra megérkezvénafirmákhadabányászegyenruhábaöltözveköszöntöttazállomáson.majdakeresztelésutánmárviselhettemsajátgrubenemet. Akívülállók elképzelni sem tudják, mekkora büszkeséggeltöltielazembert,mikorelõszörmagáraölthet egybányászvagyerdész egyenruhát, õkcsakakülsõségeket veszik észre, afoltokkal tarkított azonos kabátba öltözöttvidámdiákokat. Grubenemviselésekoregyszerreérzekbüszkeséget, egy csoporthoz való tartozást, baráti köteléket, és egy közösségösszetartóerejét. Agruben és awalden ruházat kialakulásának története Aformaruhák fejlõdése Selmecen A selmeci utódiskolákra beiratkozott ifjú balekjelölteknektalánlegelsõszembetûnõélményeazõtfogadófirmákkülönös öltözéke,melyekrõlekkormég nem issejti,hogyazoksokszínûségükellenéreegységesdiákegyenruhák. [1] Selmecenazelsõszakabányászvolt,ezértformaruháinkõsénekisabányászegyenruháttekintjük.Azöltözet több száz év alatt nagyon sok változáson ment keresztül, amíg elnyerte végleges formáját. Abányászok formaruhája sokáig nem volt egyöntetû, mert nem elõírások,hanemhagyományokszabtákmegaviseletjellegét. Az elsõ elõírás 1719-ben született Szászországban. Amunkaruha célja az volt, hogy megvédje abányász testiépségétakõhullástól,portól,nedvességtõl.eleinte adiákokmásésmásöltözékbenjártak,hiszenamonarchia minden részérõl, sõt Európa számos vidékérõl érkeztek,magukkalhozvakülönbözõbányavidékeköltözködésistílusait. Selmecen alegrégebbi tanulók az expectansok és praktikánsokvoltak,akikegybányatisztmelléosztvatanultak. Ezek a korabeli diákokkal egyezõ ruházatot hordtak. Magas szárú csizmát viseltek és hosszú szárú pipát hordtak magukkal. Lassan átvették az itteni bányászok viseleteit, ami korántsem volt egységes, hiszen aruhákapárólfiúra szálltak.[2] Az ércbányászok fekete, asóbányászok kék, afémkohászok bordó, avaskohászok zöld színnel jelezték szakmájukat.[3] Ezekaruhákfajtátólfüggetlenülazönkéntesösszetartozástjelképezték.Elõszöraz akkoriifjúságiegyesület, aburschenschaft, majd amagyar érzelmû Ifjúsági Körpróbáltaegységesíteniadiákoköltözetét.Az1820- asévektõlaburschenschaftaréginémetviseletethordta.[4] Agruben kialakulása Abányamunka egy különös embert formált ki, aki beszédmódjában, szokásaiban és viseletében más volt mintembertársai.[5] A bányászok számtalan kiváltsága lehetõvé és kötelezõvé tette, hogy szeressék és viseljék apompát, ragyogást,hiszõkhoztákfelaföldmélyébõlazaranyat, ezüstötis.[6] Abányászmáralegrégebbiidõbenmindenmásfoglalkozástól eltérõ életet élt, különálló közösséget alkotott. Aruházat az együvé tartozás egyik fõ kifejezõje volt. Abányászok öltözeteamunkavégzés szükségletei szerint változott, és csak idõvel alakult ki adíszesebb, ünneplõ formája. Abányászok viseletét korabeli leírások, fából készült szobrok, abányavárosok régi pecsétjeiéscímerei,érmék,festményekésrajzokismegörökítették. Aközépkor, acéhrendszer mozdította elõ avalóban színpompás öltözékek divatját. Ahazai bányászviseletrevonatkozólegelsõ,egybenlegfontosabbemlék egy 1513-ból származórozsnyói festmény. Abányászokon és bányatiszteken kívül az állami tisztviselõk is bányászegyenruháthordtak.1838utánvalamennyiakadémikushordhatta abányászöltözéket.esokfélehatás és afiatalokdivatja formálta aztazöltözéket,amelyvégül ismintaz akadémikusokformaruhájaszerepelt.[7] Arról, hogy a18. században az akadémia hallgatói milyen ruhát viseltek, sajnos nincs adat, csak következtetni lehet. Elsõ konkrét adat a19. század elsõ felébõl származik. Alegpontosabb forrást ebben akérdésben Splényi Béla visszaemlékezéseijelentik. BányászatiésKohászatiLapok 139. évfolyam,4. szám 43
Öltözékül elsõ dolog volt, hogy bányászruhát vegyek acharacteristicus duzzadásokkal afelsõ karon és hátullógóbõrköténnyel; tizennégyforintba került.nagyobbdísz kedvéért úgynevezett campagne egyenruhát is csináltattam zöld bársonygallérral és Schlägel und Eisen jellel ellátott ezüstgombokkal; ez már húsz forintba került, de általában nemigen magasra ment akkor az öltözék költsége, mikor egy új pár csizmát négy forintért lehetett kapni. Abányászöltözet volt mindennapielõadásra,járkálásraavárosbanazonkívül,ésigen sok akadémikusnak nem volt egyebe. Ebbõl arövid írásból teljesen világossá válik, hogy az akadémikusok 1836-ban már hagyományosan kétfajta ruhát viseltek. Egymindennapit,amelyet lévénszakmaigyakorlatok is tulajdonképpen munkaruhának is nevezhetünk, és egy ünneplõt, de legalábbis fél gálát ( campagne ), amelyetcsakalkalomra vettekfel. A mindennapi ruha leírásában az úgynevezett grubenreismerhetünk.ennekafelsõruházatidarabnak a neve eredetileg Grubenrock volt, ami szó szerint bányászkabátot, azaz bányabeli viseletet jelent. Legkorábbi ismert ábrázoláson, egy tollrajzon (1. kép) szakállas-bajuszos selmeci akadémista látható, aki éppen szétvetett lábakon állva, hátrahajolva iszik. Ez a rajzpontosanmutatjaa stúdió ruházatát,akigrubent viselöthurkásválltöméssel.[8] Afestményen ahallgatók többsége grubenban látható. Jól megfigyelhetõ, hogy agrubenek válltömése függõlegesen sûrûn steppelt, de csak vízszintes hurkákkaltömött,melyekszáma négyvagyöt,salegfelsõsem szélesebb,mintazalatta levõk.avállperec steppeletlen és atömések felett látható. Aruhák színe szürkés-barnás,nem fekete.ezekaszínek,deakésõbbifényképek isarrautalnak,hogyagrubenekaz eddigitanulmányok leírásávalellentétbenakoraiidõszakbannemposztóból ésfõlegnembársonygallérraléskézelõvelkészültek. Arövidgrubenakorabelirövidkatonaifelsõruházatot követte. Az 1811. mintájú huszárzeke ugyanilyen szabású,rövid,lentnemszélesedõvolt.akésõbbiekben agruben hossza fokozatosan nõtt, ez jól megfigyelhetõ az 1862-bõl származó 2. képen, amelyen egy lengyel és egymagyardiáklátható. Alengyel diákgrubenje még jóval rövidebb, mint a magyaré. Az elõbbi hátulsó hasítéka mellett még egyegygomb található, míg amagyar diákémár valószínû, hogyahárom-háromgombosváltozat. 2.kép Lengyelésmagyardiákszimbolikusábrázolása (1862) 1.kép AselmeciBányászatiAkadémiahallgatója, tollrajz1839-bõl Agruben akésõbbiekbõl ismert formától eltérõen rövid derekú, állógalléros és tíz-tizenegy darab apró gombbalzáródik.karöltõalattimagasságbanbefelérézsútos mellzsebekkel, zsebfedõjük közepén egy gombbalkészült.aruhadarabonmegfigyelhetõkakézelõkis. Hozzá anyakonkeménynyakravalópánt. Ugyaneztarövidgrubentfigyelhetjükmegegyszintén 1839-bõl származó festményen is, melyen egy csoport bányászhallgatót örökítettek meg félig kész állapotúépületben. Azsebekelhelyezkedésesemvoltmindigegyforma. Alengyeldiákgrubenjénazsebeklenthelyezkednekel. Agruben anyaga még ekkor abarhent (egyik oldalán bolyhos,sûrûnszõttpamutszövet),akézelõkésagallér még itt sem készült bársonyból. Külön kézelõ nem látszik,deaz1860-asévekelejénazujjakvégemárkabátszerûen nyitott. Az eredetileg amandzsettán levõ egyegygombazonbanmegmaradtazujjakvégén.akivillanóbélésazelõbbiekkelmegegyezõenpiros. Agruben hossznövekedése is összefügg akatonai ruhák hosszának növekedésével. Az 1870-es évekre a grubenekhosszaelériazatillaésagyalogságifegyverkabát hosszát, szabása afegyverkabátéhoz hasonló. Ez a hosszúságaztánmegmaradtalegutóbbiidõkig.hasonlóan az említett katonai viseletekhez, a grubenek 44 BányászatiésKohászatiLapok 139.évfolyam,4.szám
ugyancsakderékbanszabottak,atestvonalaitkövetõek voltak. Az 1880-asévekreaztánmegjelenikelõszörazállógallérbevonásafeketebársonnyal,majdahuszadikszázad elejére az ujjak végét is fekete bársonnyal borították. Ez utóbbi fejlemény azt is jelentette, hogy Selmecenmegfigyelhetõadíszruhaésamindennapiruhaegymáshozközelítése,keveredése. Az1910-esévekbenagrubeneketmárposztóbólkészítették, és természetesen agallért, az ujjvégeket atovábbiakban is bársonnyal borították. Agombok száma ebbenazidõbenelölhat,hátulahasítékmellettháromhárom.azsebfedõkönésazujjakvégénegy-egykisebb gomb található. Selmecen afarbõrmindvégig agruben tartozékavolt. Általában agruben alatt viselték, de elõfordult ritkán afölé kötött farbõr is. Afarbõr övét többnyire lemezes, keresztezett ék-kalapács bányászjelvénnyel díszített csat kapcsolta össze, és mindig afarbõr füles változatáthasználták. Elõször az 1860-as években kezdenek bányászjelvényeketviselni,deaz1862 64-bõlismertfényképek tanúsága szerint még alig van erre példa. Továbbra is a galléronbányászgombosgrubenekvoltaktöbbségben. Agrubenek, minthogy azokat eladták, örökölték, sokszor régebbi és újabb típusaikban is egymás mellett éltek. Aválltömések Selmecen az utolsó idõszakig avízszintes hurkákat jelentik avállpereccel. Afüggõleges hurkákelõszörsopronbankészültek. Némilegváltozottagruben,ésváltoztakaruhaviselésiszokásokisafõiskolaSopronbaköltözéseután.Természetesenamármeglévõselmecigrubenjátmindenki továbbhasználta Sopronbanis,sugyanúgyfolytatódott agrubenek eladása, öröklése is. Agrubenek összképe tehátváltozatosmaradtatovábbiakbanis. Akétvilágháborúközöttiidõszakmásodikfelébõl,a fõiskolasoproniidõszakábólismerünkegyszabályzatot, mely az egyenruhákra vonatkozik. Ebbõl nyilvánvaló, hogy Sopronban már agrubent is az egyenruhákhoz számították, sezért egyes jellemzõit, ha lazán is, de megszabták. Arendelkezést nem az intézmény vezetõsége, hanem adiákok saját szervezete, az Ifjúsági Kör bocsátotta ki. Aszabályzat grubenra vonatkozó részea következõ: Egyenruha Szabályzat II. Társasági ruhák 1.Gruben: Alapanyagafekete.Betétekaszakoknak megfelelõ színnel. Grubenhez fehér apacsing (egyszerûbbkivitelû,keményítésnélküli,kihajtottnyakúingfajta) kihajtva, gallér esetén sötét, lehetõleg fekete nyakkendõviselendõ.nadrágfekete,feketecipõvelvagyfeketecsizmával.csakfelsõzsebekvannak.fehérnadrág is viselhetõ. [Ruzsinszky László (Ifjúsági Kör) elnök aláírásával(sopron,1933.október4.)] Eszûkszavúmeghatározásszerintaselmecigrubenhezviszonyítvaújfejlemény,hogyaszakoknakmegfelelõenkülönbözõszínûbársonybetéteketalkalmaztak.A soproni gruben anyaga vastag, durva minõségû fekete posztólett. Ekkorra korabeli katonai egyenruhákkal összhangban máráltalánosanötgombbalzáródott,ahátsóhasítékmellettmaradtahárom-háromnagygomb.a zsebfedõkön egy-egy kis gomb, de akabátujjon már csak idõnként van meg agomb. Aválltömés három, esetleg négy függõleges hurkából, alatta három keskenyebb vízszintes hurkából áll. Akabátujjfelsõ bevarrásánálavállperec mindigmegtalálható. Agruben szabása maradt ahagyományos derékbaszabott kabát. Abélés általában piros vászonból, az ujjaknál világos csíkos bélésselyembõl készült. A bal oldalonbelsõzsebistalálható. Azállógallér3-3,5cmszéles,bársonnyalfedett,akabátujjakvégén6-7cmszélesbársonyborítás.Asárgarézbõl készült, keresztezett, bányászékbõl és kalapácsból állójelvényazállógalléronkötelezõ. Afarbõrt Sopronbanmár nem viseltékáltalánosan, csakabalekcsõszhordta.agrubentsopronbankétszabóság:ahorváth- ésarédecsi-szabóság készítette. 1951-benahagyományosdiákviseleteketbetiltották. Ma azonban ismét használják amiskolci egyetemen a grubent,sezagrubenasopronihoz hasonló.[9] Ezt aruhát csak bányászok és kohászok viselhetik. Kabátszövetbõlkészül.Elölötaranyszínûgombtalálható.Hátulasliccmenténhárom-háromaranyszínûgomb díszíti.állógallérja éspaszománya aszaknakmegfelelõ bársonyból készül, melyek bányászok esetén fekete színûek, kohászokeseténmeggypiros színûek.különös ismertetõjele akeményre tömött vállperec és avastag válltömés.agrubenmamárnemmunkaruha,hanema többivelegyenlõértékûformaruha.[10]a3.képen egy 1999-benkészültgrubenlátható. Awalden kialakulása Arról,hogya18.századelejénazErdészetiTanintézet megalakulása után az erdész hallgatókmilyen öltözéket viseltek, sajnos nincs információnk. Az elsõ írott emlékek 1839-bõl valók. Abécsi udvari kamara 1839- benengedélyezteésszabályoztaazerdészruhaviselését. Zöldegyenruha,világosabbzöldgallérraléshajtókával, agallér ezüst csíkkal beszegve, agalléron tölgyág és sima fehérgombokvoltakelõírva. 1884-benalucfenyõkérgéhezhasonlóvörösesbarna színre változtatták meg aruha színét, és az 1881-ben megszületett államerdészeti egyenruhát írták elõ. Ez háromfajta ruhából állt: szolgálati ruha, féldísz- és dísz atilla. Ehhez puha sildes, lehajtható szélû utazósapkát hordtak. Az 1881-es szolgálati ruhából alakult ki késõbb a walden. Õzbarna, ördögbõrszerû (düftin) anyagból készült. Derékban szabott és melltõl karcsúsított, rövid zubbonyvolt,aderékalattlefelébõvültéshátulfelhasítással rendelkezett. Elöl öt nagyobb erdészcsillagos aranyszínûgombbal teljesen begombolva, esetleg mell- BányászatiésKohászatiLapok 139. évfolyam,4. szám 45
3.kép:1999-benkészültgruben tõl felfelé nyitva hordták nyakkendõvel, vagy anélkül, kihajtott apacsinggel. Hátul ahasíték két oldalán szintén három-három nagyobb erdészcsillagos gomb, akézelõn három-három kis erdészgomb volt. Alul és elöl a derékszabás alatt mindkét oldalán ferdén vágott, zsebfedél nélküli zsebekkel. Anyaknál sötétzöld bársony borítású 3-4 cm-es állógalléron az ötágú kocsányos tölgylevelet utánzó stilizált erdészcsillag volt mindkét oldalon.azubbonyujjvégeinszinténsötétzöldbársonybólkiképzettkézelõtalálható.avállvarrásbaiskeskeny sötétzöld,keményretömöttvállperecettettek.[11] Awalden az Ifjúsági Köri idõkben az erdészifjúság mindennapi ruházatát jelentette. Az 1970-es években azonbanmárcsakmúzeumitárgykéntvoltjelenadiákság életében. Az egyetem központi könyvtára õrzött párat,ésvoltrégiwaldenja néhányerdõmérnökcsaládbólszármazódiáknakésegyestanároknak.[12] Régi óhaja volt adiákságnak, hogy waldent viselhessen. Szakestélyt anélkül nem tartottak, hogy atisztségviselõk az egyetem könyvtárától vagy oktatóktól kölcsönkért waldenokban ne lettek volna. Amai formaruha elkészítésére az 1971-ben rendezett vadászati világkiállításnyújtottlehetõséget.[13] Dr.KárpátiLászló visszatekintésébõlpontosanmegtudható awalden feléledésének története. Ebben a légkörbenszületettmegasoproniegyetemiifjúságbana gondolat: csináltassuk meg újra awaldent. Arra akövetkeztetésre jutottunk; el kell érni azt, hogy ajövõre rendezendõvadászativilágkiállításonami egyetemünk hallgatói vehessenek részt szakinformátorként, ill. teremõrként.ez vélhetõen több száz hallgatóalkalmazását jelenti, akikegységesen awaldenban jelenhetnének meg. Ezt alehetõséget ki kell használnunk, mert ebbõl az alkalomból tömegesen csináltathatjuk meg újra a waldent. Sok részletekbe menõ vita és töprengés után megegyeztünkamanapság viselt walden formájában, a gombokban, abársony színében erdészeknél, faiparosoknál, ajelvényekben, az évfolyamot jelzõ csíkozott pajzsban, saz egyenruha jellegetadó, feketenadrágelkészíttetésében. Az elkészítést aszékely Csorba úr vezetésével a SoproniLövér RuházatiKTSZvállalta. AgombokatésazerdészcsillagotaPénzverdegyártotta le, apajzsok acsíkokkal hallgatói vállalkozásban készültek,atölgyfalevelesegyetemijelvénytaboros-féle mûhímzõ cég készítette. Avadászati világkiállítás augusztusvégénnyíltmeg,ekkorrakészültekelaruhák. Azelsõwaldenosszakestélytamiévfolyamunkrendeztemégakiállításidejealatt.1971õszétõlazegyetemi,a városi és aszakmai rendezvények mindegyikén szerepeltekwaldenos hallgatók. [14] Amai waldent is állógallér és paszomány jellemzi, melyek aszaknak megfelelõ színû bársonyból készülnek.erdészeknélzöld,faiparosoknálfekete.[15] Az1971-benengedélyezett,ésamainapigisérvényben levõ walden formája abban különbözik arégi waldentõl,hogynemderékbanszabott,ésanyagaismodernebbkészítésû.díszítõfoltokaterreisvarrhattak.általábanmásodévtõlkészíttetikelahallgatókahozzávaló feketenadrággalegyütt.azegyetemünnepélyein,szakestélyeken,diákküldöttségekbenviselik.[16] 1985-ben aszékesfehérvári geodétáknak is engedélyezték awalden viselését, az elsõ waldent az 1990-ben valétáló évfolyam készíttette el, kb. hat-kilenc darabot, sopronimintára,demárkékszínûdíszítéssel.aköltségeket afõiskola állta. Annyibankülönbözik aszékesfehérvári walden asopronitól, hogy azseb nem olyan mértékbenferde,éshátul, ahasítékmenténnem nagy, hanem kis gomboktalálhatók.apaszományésagallér színesötétkék.[17] Awaldenagrubenhez hasonlóankülsõbeli változásokonment keresztül az évekfolyamán.a következõ 4. és 5. kép segítségével megfigyelhetõ, mekkora az eltérés aháború elõtt készült, ill. ahuszadik század végén varrtwaldenközött. Ha ránézünk aötödik és ahatodik képen bemutatottkéterdészviseletre,megállapítható,hogyszabásukban eltérnek egymástól. Mindkét formaruha zakóhoz hasonlítható,hosszukcsípõigérõ,deaz1935-öswalden derékbaszabott, kissé karcsúsított, míg amásik teljesen egyenesszabású. Elsõ pillantásra szembetûnõ különbség akét mellzseb, amely az 1997-ben készült formaruháról már hiányzik. Aruha elejének alsó részén található bevágott, kissé ferde zsebek kialakításában azonban az évek folyamánnemtörténtváltozás. Az állógallér, ahogy agruben esetében, itt sem változott.avállontalálható,bársonnyalbevontkiskiemelkedés, az úgynevezett keményre tömött vállperec is megtalálhatómindkétviseleten. A ruhák eleje öt darab aranyszínû, nagyméretû gombbalzáródik.1935-benagombokonmégcsakazöt tölgyleveletábrázolóerdészcsillagtalálható,máraezkiegészültafaiparosszakotjelképezõkörfûrészlappal. 46 BányászatiésKohászatiLapok 139.évfolyam,4.szám
megjelenése újkeletû, arégebbi darabok közül egyen sem elõírás. Megtalálható ez abányászruhák esetében is,demivelazoknem egységesenkészülnek,nemtalálkozunkvelemindendarabon. A leírások szerint az erdészruha ördögbõrszerû anyagból (düftinbõl) készült egészen 1951-ig. Az 1971 óta készülõ waldenek anyaga már szövet, ezeknél már csakaszövetminõségbelikülönbségétlehetfelfedezni. Az állógallérhoz, paszományhoz és avállmagasításhoz használt bársony minõségre nem változott, legfeljebb aszínben mutatkozhat eltérés, ami annak is köszönhetõ, hogy elég nehéz beszerezni megfelelõ minõségûbársonyanyagot. Az összehasonlítás után azt akövetkeztetést tudom levonni,hogyawaldenazéveksoránnemesettátakkora mértékû átalakuláson és változáson, mint agruben. Talánebben közrejátszikaz is, hogykésõbb jelent meg, minttársa,abányászruha és nemkellettanehézfizikai munka alakulása szerintváltoztatnikialakításán. 4.kép:1935-benkészültwalden Apaszományalakja nemváltozott,apaszományalsó részén található kettõ-kettõ darab kisméretû, aranyszínû erdészgombhagyományánsemalakítottakazévek. Ránézésreszembetûnõkülönbségkéntmegfigyelhetõ,hogyarégebbiwaldenjobbkarjárólhiányzikapajzs, amiahallgatótanulmányielõmenetelétmutatja,helyetteegycímertalálható. Az1997-esformaruhavállánmegjelenikasapkatartó zsinór, mely avállperecbõl indul és egy kisméretû, aranyszínû erdészgombban záródik. Ezen sapkatartó 5.kép:1997-benkészültwalden Agruben és walden jelentõsége az adott társadalmi csoportnál Amely diák Jénából asszony nélkül, Lipcsébõl veretlenül, Wittenbergából ép bõrrel, Selmecrõl pedig Burschnótákismeretenélkültérvisszaszülõföldjére,az alegszánalomraméltóbbteremtményeistennek! [18] Erövididézet mármagábanelárulja, hogyaselmeci szellem,aselmecrõlhozott hagyományok, idesorolvaazegyenruhákviselésétis,jelentõsekvoltak,ésjelentõsekmaisahallgatókkörében.sokkaltöbbrõlvanszó, mintholmiitaloskocsmázásról,kurjongatásról.akívülállócsakakülsõségeketlátja,nemértialényeget,abajtársiasságot, Azegymindenkiért,mindenkiegyért elvet, a közösségtudatot, az összetartozást, melyet az egyenruhákisképviselnek.[19] Ahallgatókatsemszármazás,semvagyoni,semszüleiknek társadalmi helyzete nem különböztette meg egymástól. Különbséget csupán az egyetemen eltöltött évekésazifjúságiszervezetbenbetöltötttisztségszabott meg. Az akadémia székvárosába érkezésekor érezni kellett az elsõéves hallgatónak, a baleknak, hogy nincs egyedül, vannak akiktörõdnek vele, segítenek neki, tanácsokkal látják el. Megismertették velük az intézetet, ésmindenbensegítségükrevoltak,hogyjólérezzékmagukat a diákközösségben. Napjainkban is a selmeci utódiskola intézményeire kerülõ balekokat az idõsebb évfolyamoktagjaiveszikgondjaikba. Adiákéletet nemcsak avidámság jellemezte, akomoly mozzanatokban érvényesült legjobban aselmeci diákélet haladószellemû öröksége: abarátság, abaráti hûség.havalamelyiktársukbetegvolt,akkoréjjel-nappal mellette voltak, sápolták társai, akiket az Ifjúsági Kör turnusokban rendelt ki. Eszolgálat alól senki sem vontakimagát.azifjúságiszervezetekrendszeresensegítettékarászorulókat.haahalálragadottelvalakit,az ifjúság közköltségen rendezett temetést olyan pompá- BányászatiésKohászatiLapok 139. évfolyam,4. szám 47
valésünnepélyességgel,amilyenmásuttcsakaz életkiváltságosainakjárt. Aselmeciésasopronidiákéletlényegesjellemvonásai közétartozott, hogyaz egyén mindenben alávetette magátaközösségakaratának.feltétlenfegyelem,engedelmesség és rend uralkodott az ifjúsági szervezetekben.abarátságésatestvériességszelleménekmintaképétalakítottákki.azegyénneksokhibájátelnézték,de abarátság,aközösség ellenvétõkneknemtudtakmegbocsátani.azilyen személyt kizártákkörükbõl,kiûzték azakadémiáról.[20] Amai diákság körében is nagy tisztelete van az egyenruhák viselésének. A selmeci szellem ápolása érdekében íratlan szabályok képzõdtek, melyeket a Valéta Bizottságok,abarátitársaságoktagjai szigorúan megiskövetelnekaselmeciutódiskolákontanulódiákságtól. Aszabályokakövetkezõk: Egyenruhátcsakazokviselhetnek,akiketaselmecihagyományokszellemébenmegkereszteltek. Minden diák csak a saját szakjának megfelelõ egyenruhátölthetimagára. Az egyenruhát amegfelelõ öltözékkel illendõ viselni. Az egyenruha tiszteletet érdemel, tehát nem hordani,hanemviselnikell.[21] Volt már rá példa, hogy valakirõl leszedték agrubent, mertaz illetõgépész volt, és aztneki nem illendõ viselni, ugyanis grubent csak abányászok és kohászok hordhatnak. Kölcsönadott egyenruhák esetén afoltokat, apajzsotkötelezõletakarnivagylevenni,másnemékeskedhetfirmatársa egyenruhájánakemlékeivel. Adiákság íratlan szabályai is mutatják, hogy menynyireösszetartóak,mitjelentett,jelentmaisnekikaselmeciszellem,aközösgyökerek,azazonosegyenruha,a barátság. Agruben és awalden jellegzetességei, hagyományai Aformaruhák foltjai Amindennapiviseletsoránazegyenruhákmegkoptak,kilyukadtak,smivelpénzeakkorsemvoltadiákoknak,ezértezekrealyukakrafoltokatvarrtak.Afoltokat csak lányok varrhatták fel. Ezeknek afoltoknak néha komoly, néha vidám jelentésük volt. Eleinte aruhával azonosszínû,majdkésõbbegyreszínesebbfoltokkerültekfelazegyenruhákra,tarkakülsõtkölcsönözvenekik. Elõfordultazis,hogyafirmasajátmagaégetteki,hogy foltotkapjonkedvesétõl.[22] Kopott barhent grubenjén arab színegyvelegben pompázik asok bársonyból rakott, fantasztikus alakú folt. Már az 1860-as évekbõlis találhatóadatfoltozott grubenra. E korai foltok azonban még kifejezetten funkcionális,azazszakadástelfedõ,javítófoltokvoltak. Az arab színegyveleg már nem erreatípusra,hanem adíszítõcélúfoltokra utal.[23] Az 1930-as években még amegjelenõ foltok érzelmi, baráti jelentéssel bírtak, egy kedves személyhez, ill. emlékhez voltak kapcsolhatók. Ebben az idõben afelkerülõfoltokalá alányokegykisidézetetrejtettek. Míg Selmecen jellemzõbbek aformára vágott flekkek(foltok),addigsopronbanmáraszögletesalakú,de azonbelülannálmozgalmasabbésszínesebbképetmutató foltok amegszokottak. Jellegzetes példa selmeci gruben foltra anarancssárga bársonyból kivágott arcos félhold (6.kép). Aformaruhán megjelenõ gyakori flekkek Bányászjelvényt,vagybányász-erdészközösjelvényt ábrázoló folt minden grubenen megtalálható valamilyen formában, nemegyszer a bányászköszöntéssel együtt. Ennek helye nem szigorúan kötött, de gyakran kerültajobbvállra. Legrangosabb foltnak a Tempus számított, mely konkrétan azt jelenti Az enyém!. Egy piros szívbe arany betûkkel akedves által hímezve a Tempus szó 7.kép:Arcosfélhold jelentõségét Ruzsinszky: Tempus címû könyvében közelebbrõlismegismerhetjük.[24]efoltegyszentígéret volt,aztjelentette,hogyazilletõszívefoglalt. Kiemelkedõen szép, kifejezõ példányain (7. kép) a szívet behálózó pók, azaz jelképesen amenyasszony maga ismegtalálható.[25] A Tempus folthagyományaamaidiákságkörében ismegmaradt,különbözõméretekbenésstílusbanlehet találkoznivelükazegyenruhákon. Szakosztályi jel helyekötött, mindig abal vállon található. Minden évfolyam minden szaka sajátos jelzést viselt.feltehetõen1933-bankészültalegkorábbi.feketeháromszögpajzsbanelhelyezettzöld-fehérpólyánfeketével hímzett bányászjelvény. A pólya két szélén arany zsinór, sugyanebbõlazsinórból sajátosanhurkoltfigura fedi az elõbbieket (8.kép).A pajzsban láthatópólya azifjúságikörszalagja,jelképe.[26] Manapság aszakosztály jelek már nem léteznek. Helyette megjelentek akülönbözõ baráti társaságok jelképétábrázolóflekkek. 48 BányászatiésKohászatiLapok 139.évfolyam,4.szám
7.kép:Tempusfoltegyrégigrubenen A 9.képen adudujka-völgyi Rókák BarátiTársaság foltja látható. Ez az elsõ miskolci diáktársaság, mely 1995-benalakult.Szigorúalap-ésfelvételiszabályzattal mûködik. Abaráti társaság csak fiúkból tevõdik össze. Afoltjukatpedigszigorúanafelvételtnyerttagokviselhetik. Aktívan jelen vannak aselmeci diákhagyományokmegõrzésében.számosrendezvényszervezéseisa 8.kép:AzIfjúságiKörfoltja nevükhöz kapcsolható: Selmeci Diáknapok 1995, 1999 és 2004, csilletolás Dunaújvárosban, amiskolci UVdomb takarítása,szalamanderekszervezése,aszokásos évidesznyótorosczéczórendezése. Természetesenasopronidiákokisalakítottakbaráti társaságokat,awaldenreiskerültekilyentípusúfoltok. A 10. képen egy 2001-ben valetáló erdész firmatársam waldenjének (azonos a5. képen bemutatottal) aképet nézve bal oldalon kettõ baráti társaságot jelképezõfolt ismegfigyelhetõ. A bányász és erdész köszöntés egyszerû feliratként, esetleg külön szalagon, különbözõ nyelveken is elõfordul. Ismerjük magyarul az újabb Jó Szerencsét! vagy régibb Szerencse fel! formájában. Kedvelt anémet Glückauf!.[27] Adiákélethezkapcsolódófoltok: a BALEK/Kusch! felirat (11. kép) a selmeci-soproni diákszokásokra utal. 9.kép:DVRfolt Ennek külön jelentése volt, diáktisztségre utalt. Az összes balek felügyeletével megbízott firma, a balekcsõsz tisztségétjelezte.[28] Adiákszokásokat bemutató legszebb folt ahosszúkás Tooobiás felirat. Afüggõlegesen felírt szöveg fölött tátott szájú bányászhallgató feje látható, selmeci sapkában,bányászjelvényesgallérral. A mesealakok közül a törpék voltak alegnépszerûbbek, természetesen nem véletlenül. Ez is utalás aszakmára,hiszenabányamanóaz abányaszellem,aki abecsületes,szorgalmasbányásszaltöbbnyirejóindulatúvédõszellemként bánik, segíti munkáját. Védõszellemre pedig minden bányásznak és fõleg minden diáknak szükségevan.[29] Nagyon sokgrubenen és waldenentalálkozunk Selmecbánya címerével (12. kép). A címer a régi selmeci szellemet tartja ébren, jelképezi anégy testvériskola összetartozását.azõsialmamateremlékétnemengedi elhalványodni. Rápillantva adiákban felidézõdnek a selmeci akadémiáról származó hagyományok, aszoros barátikötelékek. 10.kép:Walden kétbarátitársaságfoltjával BányászatiésKohászatiLapok 139. évfolyam,4. szám 49
Agruben és walden egyéb jellegzetességei 11.kép:Abalektízparancsolategypontjátábrázoló felirategywaldenen Nótázáshoz kapcsolódó folt acantus-folt. Abányászokéserdészekmindennapiéletéhezamainapighozzátartoznak anóták. Minden szakesten Cantus Praesesek vezényelték és vezényelik ma is aszakest dalait. A Cantusok minden évben komoly megmérettetésen vesznekrészt.acantusversenyencsakolyanemberindulhat,akimégaddignemnyertemegaversenyt,ezért egyetlen kivétellel (a 11. képen bemutatott walden jobboldalán) nincsolyanegyenruha,aminkétcantus folttalálható. Afoltok számának növekedésével jelentésük, funkciójuk is változáson ment át. Akezdeti ruhajavításon túl, kifejeztek bizonyos közösséghez, szakhoz, évfolyamhoz való tartozást, továbbá adiákélethez fûzõdõ Abalvállonelhelyezettpajzsawaldenjellegzetessége, mellyel awaldenon kívül még az aufon találkozhatunk,atöbbiformaruhánnemviselhetõ.apajzsontüntetik fel ahallgatók ateljesített, illetve nem teljesített féléveik számát, aranyszínû csíkot varrva rá. Asikertelen félévetafüggõlegescsíkkal jelzik,amely azonafélévcsíkonfutkeresztül,melyetismételniekellahallgatónak. Apajzsot mindig aszaknak megfelelõ színû bársonybólkészítik. Awaldentviselõerdészeknélzöldszínû, faiparosoknál fekete színû, geodétáknál sötétkék színû.az aufotviselõbányászoknál fekete színû, kohászoknálmeggypirosszínû,gépészeknélsötétkékszínû. A jelvények és akitûzõk minden formaruhán elõfordulnak, minden formaruhára jellemzõek, melyek grubenenamellzsebrekerülnekki,waldenesetében,mivel nincsmellzseb,aruha balfelsõrészéretûzikkiõket. Alegelterjedtebbabányászéskohászbarátságotjelképezõ jelvény, melyet amiskolci egyetemisták hordanak.ezfekete-pirosszínû,melyegyértelmûenmegadja jelentését. NagyonsokformaruhántalálkozhatunkSelmecbánya valamely jellegzetességét ábrázoló jelvénynyel,melyetahallgatókamindenévbenmegrendezésre kerülõ selmeci Szalamanderen szoktak beszerezni. Szintén minden évben rendeznek diáktalálkozót és bányász-kohász-erdész találkozót, melyre minden évben jelvénytiscsináltatnakaszervezõk,ésarésztvevõkaregisztráláskorkapjákkézbe. Akülföldi tanulmányútra, nemzetközi diáktalálkozóra eljutóhallgatókatestvériskolák által kiadott kitûzõkkelisgazdagodnak. Asokfélebeszerzésilehetõségésaszínesdiákéletkövetkeztébenmindendiáknakmásésmásjelvénydíszeleg ruháján,melyekrekedvesemlékkénttekintvissza. Agrubenhez és waldenhez kapcsolódó hagyományok 12.kép:Selmecbányacímeregobelinhímzésselkészítve események is tükrözõdnek egy-egy darabon. Afelvarrt foltok valójában adiákközösségek felé szólnak, jelek, melyeketcsakabeavatottak,aközösségtagjaitudtakés tudnakma isdekódolni. Akülvilágfeléahallgatóiközösséghezvalótartozást mutatták,színfoltotjelentveakisvárosok,selmec,majd SopronésMiskolc életében. Az egyenruhákfoltokkalvalódíszítésenemvoltjellemzõ mindenhallgatóra. Voltak, akikhatározottan elleneztékafoltokfelvarrását,azegyszerûséget,célszerûséget elõtérbe helyezve. Az egyenruhát viszont, akinek voltrá anyagitehetsége,beszerezte.[30] Agrubent és awaldent afoltok mellett ahozzájuk kapcsolódó szokás is jellegzetessé tette, amelyeket sajnosmárnemtartanakéletbenmiskolcon. A grubenrock-porolás tipikus bányász szokás volt. Amikor adiákkezébekapta azáradékolt indexet(ez a mai abszolutóriumnak felel meg), grubenjének két végétaleibfuchsa ésegymásikbalekfogta,nádpálcávala filiszter(végzettdiák)hátánporolvaavároskapujáigkísérték.ottaszószorosértelmébenkirúgták.[31] Azerdészhallgatókawaldenontalálhatótölgylevéllel az egyetemi hovatartozásukat hangsúlyozzák, mely megtévesztésig hasonlít az erdész szakmábanhasználatoshoz. Tulajdonképpen ez aszakhoz kötõdõ jelkép, ezértisnincsbennekörfûrészlappalkombináltjelaközepén. Manapság azonban sajnos mindenki hordja hol körfûrészlappal, hol anjou liliommal aközepén, így elvesztiigazijelentését. Sok waldenen megfigyelhetõ, hogy az állógalléron az erdész csillag helyett bányász ékés kalapácstalálható. Agrubenek esetén pedig abányász állományjelzõ 50 BányászatiésKohászatiLapok 139.évfolyam,4.szám
helyére kerül erdész csillag. Ez acsere atestvériskolák nagyon jó baráti viszonyban levõ diákjainál figyelhetõ meg. Gyakori agombok cseréje is. Találkoztam már olyan grubennel, amelyen külföldi bányászhallgató ruhájáról származó gomb volt felvarrva. Ebbõl is látszik, mennyireösszetartóakahallgatók,ésmennyirefontosnak tartják ajó barátságok ápolását, melyek egész életükbenelkísérikadiákokat. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, akik szakmai tudásukkal, tapasztalatukkal segítségemrevoltakdiplomamunkám elkészítésekor. Külön megköszönöm segítségét konzulensemnek, Mészáros Attilának; külsõ konzulensemnek, Szemán Attilának,aKözpontiBányászatiMúzeummunkatársának, Bircher Erzsébetnek, aközponti Bányászati Múzeum igazgató asszonyának, Varga Tamásnak, aközpontierdészetimúzeumigazgatójának,ormosbalázsnak, az OEE titkárának, Riedl Gyula erdõmérnöknek, a Miskolci Egyetem Mûemlékkönyvtárának és az OMBKE ügyvezetõigazgatójának. HIVATKOZÁSOK [18]1997-esDaloskönyv [19] SíkLajos: Mindnyájanvoltunkegyszerazakadémián [20]AlmaMaterSopron1972 [21] http://tnelis.myip.hu [22] http://st-selmec.hu [23] SzemánAttila MériEdina: Textil-éstextilruházati [24] RuzsinszkyLászló: Tempus [25] Szemán Attila Méri Edina: Textil- és textilruházati [26] Szemán Attila Méri Edina: Textil- és textilruházati [27] Szemán Attila Méri Edina: Textil- és textilruházati [28] Szemán Attila Méri Edina: Textil- és textilruházati [29] Szemán Attila Méri Edina: Textil- és textilruházati [30] Szemán Attila Méri Edina: Textil- és textilruházati [31] Szemán Attila Méri Edina: Textil- és textilruházati IRODALOM [1] http://st-selmec.hu [2] http://st-selmec.hu [3]SíkLajos:Abányászegyenruhafejlõdésenapjainkig [4] http://st-selmec.hu [5] Dr. Gergely Ernõ: A magyarországi bányásztársadalom története1867-ig [6] SíkLajos: Abányászegyenruhafejlõdésenapjainkig [7] Dr. Gergely Ernõ: A magyarországi bányásztársadalom története1867-ig [8] Szemán Attila Méri Edina: Textil- és textilruházati [9] Szemán Attila Méri Edina: Textil- és textilruházati [10]http:/tnelis.myip.hu [11] HoksaA. SimonS. SzûcsF: Egybalektudnivalói [12] Dr.FallerJenõ: JóSzerencsét! [13] Dr.Igmándy Z. Kárpáti L. dr.pintér F. dr.winklera.: Hagyományaink [14]ErdészettörténetiKözleményekLX. [15] http://tnelis.myip.hu [16] Dr.IgmándyZ. KárpátiL. dr.pintérf. dr.winkler A.: Hagyományaink [17] http://tnelis.myip.hu Dr.GergelyErnõ: Amagyarországibányásztársadalomtörténete1867-ig,MûszakiKiadó,Budapest(1986) Szemán Attila Méri Edina: Textil- és textilruházati IX,TextilmúzeumiAlapítvány, 57-68pp.(2001) SíkLajos: Abányászegyenruhafejlõdésenapjainkig Kézirat Mecseki Bányászati Múzeum Kiadványa, Pécs, 30-32 pp.(1986) Hoksa Attila Simon Sándor Szûcs Ferenc: Egy balek tudnivalói,sopron,24-29pp.(1998) http://st-selmec.hu Dr.Igmándy Z. Kárpáti L. dr.pintér F. dr.winkler A.: Hagyományaink Kézirat,Sopron,45p.(1981) Sík Lajos: Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián, Pécs, 96-102pp.(1984) RiedlGyula erdõmérnökvisszaemlékezése RuzsinszkyLászló:Tempus,Sopron,9-81pp.(2000) ErdészettörténetiKözleményekLX.OrszágosErdészetiEgyesület Erdészettörténeti Szakosztály, Budapest, 99-109 pp.(2003) AlmaMater,Sopron,31-78pp.(1972) Dr.FallerJenõ: JóSzerencsét!MûszakiKönyvkiadó,Budapest, 149-155pp.,(1975) http://tnelis.myip.hu LÁSZLÓGABRIELLA 2002-benvégzettokl.környezetmérnökkéntaMiskolciEgyetemen,majd2005-ben okl. mérnöktanárként anyugat-magyarországi Egyetemen. 2002-tõl amáv Rt.-nél dolgozik körzeti környezetvédelmi vezetõként, emellett saját betéti társaságában végez környezetvédelmi felülvizsgálati tevékenységet. BányászatiésKohászatiLapok 139. évfolyam,4. szám 51