A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FELÜLVIZSGÁLT ÉS MÓDOSÍTOTT KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE

MELLÉKLET A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FELÜLVIZSGÁLT ÉS MÓDOSÍTOTT KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008-2011 1

Tartalomjegyzék 1. Általános elvek, megállapítások 3. oldal 2. Helyzetelemzés 3. oldal 3. Demográfiai adatok és a foglalkoztatás mutatói 4. oldal 4. Óvodai nevelés 5. oldal 5. Általános iskolai nevelés és oktatás 6. oldal 6. Középfokú oktatás 7. oldal 7. A Baranya Megyei Önkormányzat feladatellátása 8. oldal 8. A nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények feladatellátása 12. oldal 9. A közoktatás-fejlesztés stratégiai céljai 14. oldal 10. Középfokú oktatási intézményekbe történő beiskolázás, pályaválasztási tevékenység 11. A Baranya Megyei Önkormányzat által fenntartott általános iskolákba és speciális szakiskolákba történő felvétel, pályaválasztási tevékenység 12. Nemzeti, etnikai kisebbségi, valamint idegen nyelvi oktatás a Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő középfokú oktatási intézményekben 16. oldal 18. oldal 21. oldal 13. Felnőttoktatás 23. oldal 14. Középiskolai oktatás 25. oldal 14.1. Gimnáziumi oktatás 25. oldal 14.2. Szakközépiskolai oktatás 27. oldal 14.3. Szakiskolai oktatás 30. oldal 15. Kollégiumi ellátás 35. oldal 16. Művészetoktatás 37. oldal 17. Pedagógiai szakmai szolgáltatás 39. oldal 18. Pedagógiai szakszolgálatok 42. oldal 19. Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány 46. oldal 20. Ütemterv a kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesítésére 47. oldal 21. Az intézményfenntartó önkormányzatok együttműködésének alapelvei 48. oldal 22. A Baranya Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi terve 49. oldal Mellékletek 1-23 60. oldal 2

1. Általános elvek, megállapítások A közoktatásról szóló 1993. évi LI. törvény 85. (4) pontja előírja, hogy A helyi önkormányzat önállóan, vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az intézkedési tervek elkészítésének kötelezettségével a települési és a kistérségi szint, mint önálló tervezési szint jelenik meg a szabályozásban, melyet a helyi önkormányzatok legalább kétévenként értékelnek, és szükség szerint felülvizsgálnak. A megyei önkormányzat intézkedési tervének elkészítésekor figyelembe vettük a megye kötelező feladat-ellátási kötelezettségét, illetve az elmúlt négy évben bekövetkezett változásokat, a megyei fenntartású közoktatási intézmények működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő tényeket és a jövőbeni elképzeléseket. Az intézkedési terv bővül a megyei önkormányzat közoktatási esélyegyenlőségi tervével, a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedésekkel. Azokat a tényezőket is figyelembe kell vennünk, amelyek hosszabb távra meghatározhatják a helyi oktatáspolitikai viszonyok alakulását. Meghatározó a jogszabályok változása, de ilyenek a demográfiai mutatók, a foglalkoztatási és szociális helyzet, a területfejlesztési tervek, a közoktatás-fejlesztés megyei és szakképzésfejlesztés régiós szintű koncepciói, a helyi sajátosságok és hagyományok. Az intézkedési terv célja, hogy a fentiek figyelembevételével kiszámítható feltételeket, együttműködésre alkalmas helyzetet és támogató környezetet teremtsen az intézményeknek feladataik állátásához. 2. Helyzetelemzés Baranya megyében a közoktatás intézményrendszere biztosítja az önkormányzatok közoktatással összefüggő kötelező közszolgáltatásainak teljesítését. Baranya megye közoktatásának feladat-ellátási intézményhálózat működtetési és fejlesztési terv tartalmazza az önkormányzatok alapfeladat ellátását. Az óvodai nevelési és az általános iskolai oktatási feladatokat a települési önkormányzatok önálló intézmények fenntartásával, társulás keretében és megállapodás alapján teljesítik. (23. számú melléklet) A középfokú oktatás intézményhálózata a gimnáziumokban, szakközépiskolákban, szakiskolákban, speciális szakiskolákban nyújtanak továbbtanulásra lehetőségét az oktatásképzés széles spektrumában. A kötelező felvételt biztosító intézményekben a tankötelezettség teljesítése minden gyermek számára adott. Az elmúlt másfél évtizedben sokszínű és plurális intézményrendszer alakult ki a közoktatásban. Baranya megyében és Pécsett közoktatási feladatokat nem önkormányzati fenntartású intézmények is ellátnak. A minisztériumi, valamint a Pécsi Tudományegyetem fenntartásában lévő, az egyházi, az alapítványi és a gazdasági szervezetként működő iskolák a szülők szabad iskolaválasztás jogának gyakorlását teszik lehetővé. A közoktatás közfeladatainak megyei szintű ellátása keretében a Baranya Megyei Önkormányzat köteles gondoskodni: a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról, a középiskolai és szakiskolai ellátásról, a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról, a felnőttoktatásról, az alapfokú művészetoktatásról, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésről, 3

abban az esetben, ha a községi, városi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye területén nem megoldott. Hazánk 2004-ben tagja lett az Európai Uniónak. Megyénk jövőképe, fejlesztési programjai csak úgy képzelhető el, hogy ebben a kontextusban fogalmazzuk meg őket. A Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásainak és pályázati rendszerének alapjain kiemelten fontos cél a tudásalapú társadalom megteremtéséhez szükséges humánerőforrás és infrastrukturális fejlesztések megvalósítása. A társulásos intézményfenntartás kialakításának folyamata az alsófokú feladatellátás területén 2006. és 2007. években felgyorsult. Középfokon a térségi integrást szakképző központok (TISZK-ek) létrejöttével és többcélú intézmények létesítése már megkezdődött. A folyamat nagyobb fenntartói és intézményi felelősségvállalással jár együtt. A fejlesztési folyamatok irányának meghatározásában döntő szerepe a megyei önkormányzat közgyűlésének van. Az oktatás-szervezési folyamatok irányítását a Közgyűlés Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága látja el, a tanügyirányítás, illetve a megyei fenntartásban lévő közoktatási intézmények szakmai munkája vonatkozásában a fenntartói irányítás a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Hivatala Humánszolgáltatási Főosztályának feladata. 3. Demográfiai adatok és a foglalkoztatás mutatói Baranya megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve tényszerű, adatokkal alátámasztott helyzetelemzése megbízható alapul szolgál a fejlesztési irányok kijelöléséhez. A Központi Statisztikai Hivataltól kért 2006. évi adatokat az 1. sz. 5. sz. mellékletek tartalmazzák: Demográfiai jellemzők Baranya megye lakosságának várható alakulása 1. sz. melléklet Az iskoláskorúak létszámának várható alakulása Baranya megyében 2. sz. melléklet Az iskoláskorúak létszámának várható alakulása Baranya Pécs nélkül 3. sz. melléklet Az alkalmazásban állók száma gazdasági áganként 4. sz. melléklet Településcsoportok fontosabb mutatói, népesség 5. sz. melléklet Az ország népességének természetes fogyása több évtizede tart, és Baranyában is érzékelhető. Az iskoláztatás szempontjából releváns korosztályra 2020-ig a csökkenő létszám lesz jellemző. Kivételt ez alól egyes Pécs agglomerációs körzetébe tartozó települések (pl.: Kozármisleny, Keszü, stb.) jelentenek. A népesség 60% 12 városban (Pécs, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár, Bóly, Harkány, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Szentlőrinc, Villány), 40% 289 községben él, amelyek 90%-a 1000 fő alatti apró település. Népesség 7 %-a tartozik valamely nemzetiséghez. A pozitív vándorlási egyenleget is beszámítva a megye népessége 2006. év végére ténylegesen 397 ezer fő-re csökkent. 2006. év végén megyénkben a nyilvántartott gazdasági szervezetek száma 48 315 volt, 2,5%-kal kevesebb az előző évinél. Ezen belül a vállalkozások száma 3 %-kal mérséklődött, a társas vállalkozás formába tartozók 2,5%-os növekedése, és az egyéni vállalkozások számának 6%-os csökkenése következtében. A vállalkozások száma csaknem minden nemzetgazdasági ágban csökkent. A KSH adatai szerint a 15-74 éves lakosok közül mintegy 156 700 fő tartozott a gazdaságilag aktív népesség körébe. A foglalkoztatottak száma 144 700, a munkanélkülieké 21 100 főt tett ki. A munkanélküliek, illetve álláskeresők száma 2006-ban 4,5%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya a 2005. évi 14,1%-ról 13,3%-ra mérséklődött. 4

A népesség előreszámításából kiindulva a helyi önkormányzatok és a kistérségek intézkedési terveiben tanulói létszámfüggő és időintervallumok szerint ütemezett fejlesztési stratégia, illetve intézkedési terv szükségessége fogalmazódik meg. 4. Óvodai nevelés Megyénkben az önkormányzatok többsége óvodáztatási kötelezettségeit óvodák fenntartásával és működtetésével valósítja meg. Egyre több önkormányzat azonban már nem tart fenn óvodát, a gyermekeket megállapodás szerint más települések óvodáiban látják el. Tovább csökkent az önálló intézményként működő óvodák száma. Az óvodások közel 60%-a városi óvodákban nyer elhelyezést. Az óvodai csoportok számának csökkenése mellett az óvodákba felvett gyermekek száma több helyen meghaladja a férőhelyek számát. A fenntartó önkormányzatok intézmények összevonásával az óvodákat többcélú közoktatási intézmények részeivé alakították, vagy tagóvodaként óvodaegységekként működtetik. A szervezeti átalakításoknak elsősorban gazdasági pénzügyi okai voltak. Az óvodai férőhelyek kihasználtsága a megyében nagyon változó képet mutat, de a létszámcsökkenés egyre több intézményben kimutatható. Nőtt az etnikai kisebbségi nevelésben részesülő gyermekek száma. A városokban a cigány gyermekek nevelését, differenciált képességfejlesztését azok az óvodák vállalták, amelyek felvételi körzetében nagyobb lélekszámban él a népességcsoport. A speciális nevelés, oktatás megszervezésében a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekekkel való foglalkozás, a logopédiai ellátás, a fogyatékosok integrált nevelése nem mutat teljes lefedettséget a megyében. A Kt. 2003. évi módosítása azoknak a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek óvodai ellátását is a megyei önkormányzat kötelező feladatai közé sorolja, akik a többi gyermekkel nem foglalkoztathatók együtt. A halmozottan hátrányos helyzetű értelmi fogyatékos és más SNI gyermekek óvodai nevelésének feladatát a mohácsi és komlói gyógypedagógiai intézményünk látja el gyógypedagógiai szakmai módszertani központként, az alapszolgáltatások biztosításával, és a csoportszervezés szakmai követelményeinek betartásával. Intézményeink az akkreditációs követelményeknek megfelelnek, a habilitáció és rehabilitáció feltételeit azonban biztosítani szükséges. A különleges gondozást igénylő feladatellátás jellegéből következően a megyei fenntartású óvodákban nemzetiségi nevelés nem folyik. Az óvodák feladataikat a fenntartó által jóváhagyott módosított nevelési programok alapján végzik, melyek nemcsak a meglévő adottságokhoz, de a gyermekek szükségletéhez is igazodnak. Valamennyi intézményünk rendelkezik minőségirányítási programmal, melynek a partnerközpontú COMENIUS 2000 minőségbiztosítási rendszer az alapja. Az óvodai nevelés megyei összesített adatait a 11. számú melléklet tartalmazza. Fejlesztési irányok, feladatok: Az óvodai feladatellátás településen történő biztosítása a 3-7 éves gyermekek számára, ahol ezt a korosztály létszám indokolja. A települési önkormányzatoknak óvodai ellátás megszervezésekor törekedniük kell arra, hogy biztosítsák a jogos szülői igényeknek megfelelő működtetést. A társadalmi különbségek mérséklése érdekében cél, és egyben feladat az intézmények infrastrukturális fejlesztése elsősorban a következő területeken: -Tornaszobák létrehozása, felújítása - Fűtés, világítástechnika, nyílászárók korszerűsítése - Akadálymentesítés - Udvarok biztonságtechnikai megfeleltetése (eszközök, játékok cseréje, javítása) - Eszköznorma előírásainak teljesítése 5

A gyermekvédelmi feladatok együttműködés keretében végrehajtásával a roma gyermekek életesély- növelése. Ezek érdekében a teljes körű óvodáztatás megszervezése, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs nevelésének minőségi megvalósítása. Társadalmi cél, hogy azok a sajátos nevelési igényű gyermekek, akik a többi gyermekkel együtt nevelhetők, integrált nevelésben részesüljenek. Ehhez elengedhetetlen az akkreditációs feltételek biztosítása, különösen a humán erőforrás fejlesztésének támogatása. A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása a gyermekek igényének megfelelő nevelési programok alkalmazásával, hátránykompenzáló szolgáltatások biztosításával. A pedagógiai szakszolgálati ellátás minőségi fejlesztése az utazó szakszolgálat kiterjesztésével, megszervezésének javításával. A szociális és az egészségügyi ágazattal a kapcsolatok tartalmi megújítása a komplex feladatellátást szolgálja. Az intézményi feladatellátás minőségének fejlesztése érdekében kiemelten fontos feladat: - Az intézményi minőségirányítási programok folyamatos működtetése - A partnerközpontú szemlélet erősítése - az önértékelésen alapuló minőségfejlesztés megvalósítása, a folyamatos ellenőrzés, mérés, értékelés megszervezése - Az óvodai nevelés tartalmi továbbfejlesztése érdekében a kompetencia alapú nevelésre való felkészülés és a helyi sajátosságoknak megfelelő adaptálás támogatása. - A humánerőforrás fejlesztése érdekében a kistérségi szintű szakmai kapcsolatok, programok segítése. - A pályázati készség és eredményesség fokozása. 5. Általános iskolai nevelés és oktatás Elsősorban az apró- és törpefalvakban az alsófokú közoktatási intézmények csak nehezen tarthatók fenn. A települési önkormányzatok intézményfenntartó társulásokat hoztak létre kötelező közoktatási alapfeladataik jelenleginél racionálisabb ellátása érdekében. Többcélú közös igazgatású intézmények létrehozásával és fejlesztésével, több települést érintő intézményfenntartó társulások kialakításával, a fenntartói jogok kistérségi társulásnak történő átadásával várhatóan biztosíthatók az intézményekkel szembeni eredményességi és hatékonysági elvárások, valamint a feladatok szakos ellátása és az irányítás szakszerűsége egyaránt. A kistelepülések oktatási intézményeinek fenntartását a helyi társadalom igényli, működésükhöz ragaszkodik. Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése azonban oktatáspolitikai döntéseket igényel, elsősorban a fejlesztéseket és szolgáltatásokat célzottan eljuttatni képes fejlesztő mechanizmus működtetésével. A sajátos nevelési igényű tanulók egyre növekvő számban vesznek részt integrált oktatásban. A fenntartók erre irányuló döntését az új jogszabályok és a központi támogatások igénylésének lehetősége ösztönzik. Ez a folyamat a megyei önkormányzat fenntartásában működő intézményekben azzal jár, hogy az általános iskola 1-4 évfolyamán csökken a tanulólétszám. Ez kapacitás kihasználatlanságot eredményez és növeli a fajlagos költségeket úgy, hogy a feladatellátási kötelezettség a megyei önkormányzatnál marad. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelése-oktatása a komlói, a pécsváradi és a mohácsi oktatási intézményekben biztosított. Fejlesztő iskolai oktatás a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjában (Pécs) és a Fogyatékos Személyek Otthonában (Bóly) folyik. A többi gyermekkel együtt nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai nevelésének és oktatásának feladatát Mohácson, Komlón, Pécsváradon és Oldon szegregált 6

intézményekben biztosítja a megyei önkormányzat nem kötelező szolgáltatások pl.: ingyenes étkezés igénybevételének lehetőségével. Az általános iskolai nevelés és oktatás megyei összesített adatait a 12. számú melléklet tartalmazza. Fejlesztési irányok, feladatok: Pedagógiai programok és helyi tantervek felülvizsgálata, és módosítása, a közoktatási törvény és a nemzeti alaptanterv (NAT) korrekciójára való tekintettel. Oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, csökkentése esélyegyenlőségi tervek alapján (sajátos nevelést igénylő, hátrányos helyzetű és roma gyerekek). Az élethosszig tartó tanulás megalapozása kulcskompetenciák fejlesztésével. A központi program szerinti kompetencia alapú oktatási programcsomagok tesztelése, kipróbálása, adaptálása, bevezetése. Módszertani eljárások, digitális tartalom befogadása és a bevezetésükkel kapcsolatos feltételrendszer megteremtése. Az új pedagógiai módszerek, eljárások és eszközök elsajátíttatása, majd intézményi alkalmazása. A megszerzett új eljárások, pedagógiai eszközrendszer adaptálása,a saját pedagógiai programba történő beillesztése és intézményen belüli elterjesztése. Regionális szakmai hálózatok munkájába történő bekapcsolódás. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásának fejlesztése, kiszélesítése a tanulási környezet változtatásával. Használható idegennyelv tudás megalapozása, a hatékony nyelvtanulás lehetőségeinek megteremtése. Önértékelésen, önfejlesztésen, partnerközpontú szemléleten alapuló minőségfejlesztés az oktatási intézményekben. Az évente végzett mérés, értékelés keretében meghatározott minimálisan elfogadható követelményeknek megfelelés a gyógypedagógiai intézményekben. Partneri kapcsolatok az iskola minden szereplőjével és a helyi közösséggel. Helyi intézményi innovációk által felhalmozott hasznosítható tapasztalat terjésztése. A pályaorientáció szerepének erősítése a 7-8. évfolyamon. A taneszközjegyzék követelményének való megfelelés. Társulások, települések, intézmények közötti együttműködés kialakítása. Iskolaadminisztrációs rendszer (MAGISZTER) bevezetése és alkalmazása. 6. Középfokú oktatás A középiskolák férőhely kapacitása az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan nőtt megyénkben. Az érettségivel záruló középfokú oktatás expanziója az elmúlt négy évben tovább tartott, de a továbbtanulás szempontjából releváns korosztályba tartozók számának csökkenése következtében a folyamat megállt. 2007-től érzékelhetően csökken a tanulólétszám a 9. évfolyamon. A kedvezőtlen folyamat eredményeként a szakiskolai oktatásban résztvevők száma folyamatosan csökken. Ez a képzés és a munkaerőpiac összehangolatlanságát fokozza. Pécsen kívül Bólyban, Villányban, Siklóson, Sellyén, Vajszlón, Szigetváron, Szentlőrincen és Sásdon a települési önkormányzatok, illetve más, nem önkormányzati fenntartók látnak el középfokú oktatást - önként vállalt feladatellátás keretében. Pécs Megyei Jogú Város középfokú oktatási intézményrendszere lehetőséget biztosít megyei és térségi beiskolázásra mind a középiskolákban, mind pedig a szakiskolákban. Baranya megye középfokú iskoláinak férőhely kapacitása meghaladja a továbbtanulók számát. Az igények több megyére kiterjedő beiskolázással is maradéktalanul 7

kielégíthetők. Érvényes ez a gimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakiskolai oktatásra egyaránt. A megyei önkormányzat fenntartásában Komlón, Mohácson, Pécsváradon és Oldon működnek többcélú nevelési-oktatási intézmények, melyekben középfokú oktatást szerveznek. Az intézmények többségében iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás (szakképzés) is folyik. A feladatellátás kereteit a fenntartó az alapító okiratokban határozza meg és a közoktatási-, a szakképzési-, és a felnőttoktatási törvények változásai, valamint a kapcsolódó jogszabályok, végrehajtási utasítások determinálják. A megyei fenntartású gyógypedagógiai intézményekben a jogszabályi kötelezettségnek és a tanulói igényeknek megfelelően speciális szakiskolai és készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatás keretében biztosítjuk a tankötelezettség teljesítését és a továbbtanulás lehetőségét sajátos nevelési igényű tanulók számára. Fejlesztési feladat: Minden intézményben az oktatás minőségfejlesztése a fő feladat. Cél az érettségi utáni továbbtanulásra felkészítés a felsőoktatás intézményrendszerében, valamint a szakképesítés megszerzésének előkészítése. A szakképzés szakmai módszertani erősítése. Piacképes szakmák népszerűsítése. Felsőoktatás Pécs a Dunántúl legnagyobb felsőoktatási központja. Itt működik a Pécsi Tudományegyetem (PTE), de rajta kívül több felsőoktatási intézmény is szervez oktatást megyénkben. A PTEnek összesen 32 000 hallgatója van. Nappali tagozaton Baranyában mintegy 13 000 fő folytatja az intézményben tanulmányait. Iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést a középiskolákkal együttműködve szervez, ezek között van a BMÖ Nagy László középiskolája is. Fejlesztési cél: az együttműködés kereteinek bővítése és a felsőfokú szakmai képzésben résztvevő középiskolák és tanulók számának növelése. 7. A Baranya Megyei Önkormányzat feladatellátása A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézményhálózat 2007-- ben a Mohács Város Önkormányzatától átvett intézményekben ellátott feladatokkal bővült. Átszervezést követően a Dr. Marek József Szakközépiskolában és a Petőfi Sándor Középiskolai Kollégiumban ellátott feladatokkal a BMÖ Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiumának feladatai növekedtek. A Fogyatékos Személyek Otthonának (Bóly) feladatai közoktatási szakfeladattal bővültek, a BPSZSZSZK pedig 2007/2008-as tanévtől fejlesztő iskolai oktatást folytat. A BMÖ Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthonában (Komló) a feladatellátás 2005-től speciális szakiskolai oktatással egészült ki. Fejlesztő iskolai oktatás a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjában (Pécs) és a Fogyatékos Személyek Otthonában (Bóly) a 2007/2008-as tanévtől kezdődően folyik. 2007. évben a megyei önkormányzat két közoktatási intézményét szüntetett meg jogutódlással (dr. Marek József Szakközépiskola (Mohács) és a Petőfi Sándor Középiskolai Kollégium (Mohács), a feladatellátás típusának megtartásával. Közoktatás ágazati szakfeladat csökkenés az elmúlt négy évben a megyei fenntartású közoktatási intézményekben nem történt. A tanulólétszám, illetve osztályszám csökkenésből adódó feladatcsökkenést az alkalmazotti létszám csökkentése követte. 8

A tanulólétszám csökkenésből adódó nehézségeket az intézmények növekedési stratégiával igyekeztek ellensúlyozni. Az intézmények humánerőforrásai biztosítják a nevelési-oktatási feladatok jogszabályi követelményeknek megfelelő ellátását. A pedagógusok heti kötelező óraszámának emelkedésével 2007. szeptember 1-től adekvátan változott az álláshelyek száma. A megyei önkormányzati fenntartású középiskolák feladatellátását jellemző adatok: Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma (Mohács) 2007/2008. tanévben beiratkozott tanulók adatai: Szakiskolában tanul: 375 fő Szakközépiskolában tanul: 859 fő Összesen: 1.234 fő. Ebből felnőttoktatásban vesz részt: Szakközépiskolában: 142 fő, ebből nappali: 83 fő esti:39 fő Kollégiumi ellátásban részesül: 204 fő Baranya Megyei Önkormányzat II. Béla Középiskolája Élelmiszeripari Szakiskolája és Kollégiumában (Pécsvárad) 2007/2008. tanévben beiratkozott tanulók adatai: Szakiskolában tanul: 224 fő Gimnáziumban tanul: 109 fő Szakközépiskolában tanul: 112 fő Összesen: 445 fő Ebből felnőttoktatásban vesz részt: Gimnáziumban: 0 fő Szakközépiskolában: 0 fő, ebből: nappali:0 fő esti: 0 fő Kollégiumi ellátásban részesül: 99 fő Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközép- és Szakiskolája és Kollégiumában (Komló) 2007/2008. tanévben beiratkozott tanulók adatai: Szakiskolában tanul: 280 fő. Speciális szakiskolában tanul: 62 fő. Gimnáziumban tanul: 342 fő. Szakközépiskolában tanul: 517 fő Összesen: 1201 fő Ebből felnőttoktatásban vesz részt: Gimnáziumban: 0 fő Szakközépiskolában: 102 fő, ebből: nappali: 83 fő esti: 19 fő Kollégiumi ellátásban részesül: 56 fő Fontos oktatáspolitikai és társadalmi cél az érettségivel záruló oktatásban résztvevők számának növelése. Ezt a nappali iskolai rendszerű felnőttoktatás, valamint az esti és levelező gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás is segítik. A megye középfokú oktatási intézményei képesek az igények kielégítésére. Érettségi után nemcsak a felsőoktatásban továbbtanulásra van lehetőség, de folyamatosan bővül, illetve az igényeknek megfelelően átalakul a korszerűsített Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések (speciális szakiskolában rész-szakképesítések) megszerzésének lehetősége is. Nem a kívánt mértékben, de növekszik az érdeklődés az akkreditált felsőfokú szakképzés iránt. A magasabb iskolai végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezők társadalmi mobilitása jobban biztosított, a munkaerőpiacon elhelyezkedési esélyeik jobbak. Még a közismereti oktatás és a szakképzés a szoros együttműködés irányába fejlődik, a munkaerő-piaci igények és a szakképzés tudatos összehangolása permanens feladat. Az 9

Európai Unióhoz csatlakozást követően a nagyságrenddel növekvő tovább- és átképzési igényt csak a felnőttképző intézmények számának növelésével lehet kielégíteni. A munkaerőpiac igényének megfelelő képzések szervezése a térségi integrált szakképző központoktól és a piaci alapon működő oktatási intézményektől várható elsősorban. A szakképzés feladatainak regionális szervezése a képzés összehangolását hivatott biztosítani. A szakképzés feladataiban három rendszer intézményei vesznek részt: a közoktatás rendszeréhez tartozó, az iskolarendszeren kívüli szakképzés, és a felsőoktatás intézményei. A társulások intézményeiben folyó képzésekre kiterjedő meghatározóan fontos döntéseket a regionális fejlesztési és képzési bizottságban hozzák meg. A munkaerő-piaci igényeknek és a szakképzés-fejlesztésének összehangolását e szervezet 2008-tól lesz hivatott ellátni. Amennyiben a helyi önkormányzatok csatlakoznak a 2008-tól megalakuló, a képzési bizottság kezdeményezésére alakuló szakképzés-szervezési társulásokhoz, a térségi területfejlesztési terv szerinti szakképzés fejlesztését szolgáló forrásokhoz juthatnak. A megyei önkormányzat a speciális szakiskolák önálló működtetésével biztosítja a SNI tanulók tankötelezettségének teljesítését és szakmaszerzését. A szakközépiskolai és a szakiskolai oktatás centralizációját a 2007. évi LVII. törvény, a szak- és felnőttképzést érintő program végrehajtására elfogadott 2007. évi CII. törvény és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény módosítása erősíti. A megyei fenntartású középfokú oktatási intézmények lehetőségeikhez mérten csatlakoznak a munkaerő-piaci képzéshez. A közoktatásról szóló 1993. évi LI. törvény a fogyatékos fiatalok integrációjának elősegítését rögzítette, de a szakiskolákon belül a speciális szakiskolák biztosítják a másság elismerését is. Ezek az intézmények az új OKJ-ban szereplő rész-szakképesítés megszerzésére is iskolázhatnak be tanulókat, és a második szakképesítés megszerzésének lehetősége is ingyenesen biztosított a fogyatékkal élő fiatalok számára. Kiemelt feladat a SNI tanulók rehabilitációjának, esélyteremtésének elősegítése elsősorban a szakképzéssel, amely a munkaerőpiacon történő elhelyezkedés szempontjából döntő jelentőségű. A megyei fenntartású gyógypedagógiai intézmények feladatellátását jellemző adatok: A Baranya Megyei Önkormányzat által fenntartott intézményekben azoknak a tanulóknak, akiknél a vezető fogyatékosság az enyhe, vagy a középsúlyos értelmi fogyatékosság, a speciális és a készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatást biztosítja: Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthonában (Mohács): Gyógypedagógiai óvodai nevelés: 9 fő 1-8 osztályos tanulók száma: 121 fő. Speciális szakiskolai tanulók száma: 78 fő Napközi otthonos ellátásban részesül: 53 fő Gyermekotthonban elhelyezett: 20 fő Kollégiumi ellátásban részesül: 69 fő Korai gondozásban részesül: 7 fő Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthonában (Pécsvárad): 1-8 osztályos tanulók száma: 54 fő. Speciális szakiskolai tanulók száma: 74 fő Készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók száma: 17 fő Napközi otthonos ellátásban részesül: 71 fő 10

Gyermekotthonban elhelyezett: Kollégiumi ellátásban részesül: Korai gondozásban részesül: 12 fő 60 fő 2 fő Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma (Komló) Gyógypedagógiai óvodai nevelés: 7 fő 1-8 osztályos tanulók száma: 100 fő. Speciális szakiskolai tanulók száma: 46 fő Napközi otthonos ellátásban részesül: 77 fő Kollégiumi ellátásban részesül: 49 fő Korai gondozásban részesül: 9 fő Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Készségfejlesztő Speciális Szakiskolája és Kollégiuma és Gyermekotthona (Old) 1-8 osztályos tanulók száma: 26 fő. Készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók száma: 15 fő Fejlesztő felkészítésben vesz részt: 3 fő Másik oktatási intézménybe járó gyermekotthoni elhelyezett: 2 fő Gyermekotthonban elhelyezett: 15 fő Kollégiumi ellátásban részesül: 16 fő Bejáró: 10 fő Magántanuló: 2 fő Fejlesztő felkészítésben vesz részt: 3 fő Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiumában (Komló): Speciális szakiskolai tanulók száma: 62 fő 9-10. évfolyam: 30 fő 11-12. évfolyam: 32 fő Kollégiumi ellátásban részesül: - fő Az öt intézmény jelenleg mintegy 300 tanuló speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolai képzését tudja biztosítani. Az igények esetleges növekedésével a 9-10. évfolyamon az alapozó, valamint a szakképző évfolyamokon is növelhető a férőhely szám. A szakképzési évfolyamokon a szakmai gyakorlatot intézményi és intézményen kívüli gyakorló helyen is szervezik. A döntést alapvetően az adott tanuló szocializációs fejlettsége befolyásolja. A tanulók jelenleg: számítógép-kezelő, faműves, ápolási asszisztens, gombatermelő, porcelánfestő, virágkötő, ruhakészítő, parkgondozó, dísznövény-termelő, bolti eladó, szabó (munkaruha- és védőruha készítő), pék-cukrász (sütőipari munkás) szakmák közül választhatnak a megyei önkormányzat intézményeiben. A szakiskolai csoportba tartozik a készségfejlesztő speciális szakiskola is, amely az oldi és a pécsváradi intézményekben nyújt ellátást összesen 38 tanuló számára. Ennek az intézménytípusnak fő feladata, hogy az önkiszolgálás képességét fejlessze, valamint egyszerű, pl. mezőgazdasággal kapcsolatos munkatevékenységeket, egyszerű betanított munkák elvégzését tegye lehetővé. Az új OKJ bevezetésével felmenő rendszerben a speciális szakiskolai oktatásban is nőni fog a képzési idő. A kollégiumi elhelyezés valamennyi intézményben megoldott. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LVII. Tv., valamint a közoktatási tv. a hátrányos megkülönböztetés tilalma mellett megfelelő jog feltételeket biztosít a cigány kisebbségi nevelés, oktatás számára. A 32/1997. (I. 5.) MKM rendelet tartalmilag és szervezetileg is rögzíti az iskolai oktatási programokban alkalmazandó irányelveket. Kiemelt figyelmet kell 11

fordítani a cigány kisebbségi programban részvételre. Ahol ez indokolt, az iskola pedagógiai programjában szükséges rögzíteni a roma fiatalok identitását biztosító, és kultúrájukat áthagyományozó nevelési-oktatási célokat és feladatokat. Az intézmények az oldi intézmény kivételével - önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működnek. Az oldi intézmény gazdaságilag a mohácsi gyógypedagógiai intézményhez integráltan, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként folytatja tevékenységét. Az óvodai, általános iskolai és a speciális szakiskolai oktatási feladatokat ellátó intézmények közül nevelőotthoni és nevelőintézeti ellátást biztosítanak az oldi, a pécsváradi és a mohácsi intézmények. A komlói intézményben ez a feladatellátás 2006-tól megszűnt. Mindegyik intézményben folyik szakszolgálati feladatellátás. A mohácsi, a komlói és a pécsváradi intézmények egységes gyógypedagógiai módszertani intézményként, és egységes konduktív pedagógiai intézményként is működnek. Szakszolgálati feladatokat a BPSZSZSZK mellett egyes részterületeken a kistérségi társulások kivett feladatként látnak el. Nevelési tanácsadás tekintetében Mohács és Pécsvárad, valamint kistérségük tartozik az intézmények feladatellátásának körébe. Komlón korai fejlesztés történik. 8. A nem önkormányzati fenntartású nevelési oktatási intézmények feladatellátása A 2007/2008-as tanévben Baranya megyében 53 nem önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény rendelkezik működési engedéllyel. A nem önkormányzati fenntartásban működő intézmények növekvő szerepet vállalnak a közoktatási feladatok ellátásából, ebbe a körbe tartoznak az egyházakon kívül a minisztériumi, a felsőoktatási intézmény, valamint az országos kisebbségi önkormányzat által fenntartott intézmények is. Az óvodák és az általános iskolák vonatkozásában elsősorban egyház; az alapfokú végzettségre, illetve az érettségire épülő szakmai képzést végző intézmények tekintetében egyház, illetve alapítvány; az önálló alapfokú művészetoktatási intézmények tekintetében legtöbbször alapítvány a fenntartó. A jelenlegi törvényi szabályozás egy-egy területre vonatkozóan semmiféle korlátot nem épít be az intézmények, vagy akár a telephelyek, vagy akár egy intézményen belül a képzések számára vonatkozóan, egyértelműen a fogyasztó és a piac dönti el az intézmények fennmaradását. Az intézmények fenntartói nem kötelesek tevékenységüket a megyei közoktatás fejlesztési tervhez igazítani, vagy azzal összhangba hozni, ennek következménye lehet egy idő után pl. a szakképzési terület tervezhetetlensége. A nem önkormányzati intézmények a szakmai képzésben elsősorban az érettségire épülő képzést kínálják, több esetben konkurenciát jelentve az önkormányzati fenntartású intézményekben folyó képzéseknek. Az egyházak által fenntartott intézmények esetében jellemző, hogy az alapfokú- és középfokú oktatást egy intézményen belül biztosítják, amelyhez több esetben társul az alapfokú művészetoktatás is. 12

A nem önkormányzat által fenntartott intézmények fenntartó szerinti csoportosításban: egyházi: 11 alapítványi: 22 közhasznú társasági: 8 egyéb 12 Egyéb 23% Kht 15% Egyházi 21% Alapítványi 41% Egyházi Alapítványi Kht Egyéb A történelmi egyházakon kívül megjelentek intézmény fenntartóként Baranya megyében a kisebb egyházak is. Jellemző, hogy az alapfokú művészetoktatási intézmények zömmel a különböző településeken lévő és működő általános iskolákban létesítenek telephelyet. A két intézmény együttműködési megállapodásban rögzíti a minimális bérleti díjat, vagy akár az ingyenes használatot annak érdekében, hogy az általános iskola tanuló helyben részesülhessenek művészeti képzésben. Míg az intézmény alapítás kezdeti idején a zeneművészeti képzés beindítása volt a jellemző, a jelentkező igények miatt, az utóbbi években jelentősen megemelkedett az egyéb művészeti ágak, a tánc- és a képzőművészet oktatás iránti kereslet. A nem önkormányzati fenntartású művészetoktatási intézmények létjogosultságát bizonyítja a képzést igénylő tanulók magas száma, valamint az, hogy a szolgáltatást a tanulók általában saját iskolájukban vehetik igénybe, amely a kistelepülések esetében különösen fontos szempont, mint a gyermek, mint a szülő részéről. Az intézmény típus vizsgálata esetében a legnagyobb számmal a többcélú, valamint az alapfokú művészetoktatási intézmények jelennek meg az oktatási kínálat palettáján. Az elmúlt években visszaesett a közoktatási intézmény alapítási szándék, bár az intézmények száma tanévről tanévre változó, a nem önkormányzatok által fenntartott intézmények száma Baranya megyében jelenleg 53. 13

Az intézmények típus szerinti csoportosítása: óvoda: 6 általános iskola: 2 szakképző iskola: 10 kollégium: 1 több célú intézmény: 22 alapfokú művészetoktatási intézmény: 12 alapfokú művészetokt. int. 23% óvoda 11% általános iskola 4% kollégium 2% szakképző iskola 19% több célú intézmény 41% óvoda több célú intézmény szakképző iskola kollégium általános iskola alapfokú művészetokt. int. 9. A közoktatás-fejlesztés stratégiai céljai A közoktatás-fejlesztés stratégiája a hálózatosodás, ami a kistérségeknek a feladatellátásban betöltött szerepe erősödését jelzi. Ez a települési önkormányzatok kötelező feladatellátása körében a nevelési-oktatási feladatok szervezését, egyes közoktatási szolgáltatásoknak a kis- és mikrotérségi központokban való ellátását jelenti. A leszakadó, stagnáló kistérségekben az intézményi integráció, az intézmények összevonása, a komplex feladatellátás megszervezése a lehetséges jövőkép. Az integráció azonban önmagában nem elégséges a minőségi szolgáltatáshoz, a kistérségeket alkalmassá kell tenni a befogadásra. Kis- és mikrotérségi oktatási központok kialakítása/fejlesztése a következő évek feladata. A feladatok a kistérségi közoktatás-fejlesztési tervekben fogalmazódnak meg. A központi forrásokhoz jutás fontos eszközei az NFT II.-ben, illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében meghirdetett pályázatok lesznek. A konzorciumi formában megvalósuló fejlesztések többcélú, közös igazgatású intézmények létrehozását és működtetését eredményezik. Az összetett, vagy egységes iskolaként működtetés az oktatásszervezést, az irányítást, a fenntartást és az intézményvezetést egyaránt segítő megoldás. A programokhoz bármely okból kapcsolódni nem tudó intézmények pedig szakmai partnerségi viszonyt létesíthetnek. Az intézményfenntartók és az intézmények számára is fontos oktatásfejlesztési célokat a megye 2006-ban módosított közoktatás-fejlesztési tervében fogadta el a közgyűlés. Az közoktatási rendszer egészére ható, a közoktatás minőségi fejlesztését célzó folyamat már megkezdődött. Egyes elemei a helyi önkormányzatok és a települési önkormányzatok önkéntes kistérségi társulásainak fejlesztési terveiben megfogalmazódnak, konkrét feladattá transzformálódnak, illetve cselekvési programokban realizálódnak. A települési önkormányzatok tervezett közoktatási intézkedéseire kiadott szakvéleményeket 20. számú 14

melléklet tartalmazza. A települési önkormányzatok kötelező közoktatási feladatainak ellátását 23. számú melléklet tartalmazza. A megyei önkormányzat közoktatás-fejlesztési céljainak és intézkedési feladatainak meghatározásakor alapvető fontosságú a reális helyzetértékelés és a megvalósítható jövőkép. Az alábbi általános fejlesztési célok és prioritások ezek figyelembevételével fogalmazhatók meg: Az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiájával, az Oktatási Minisztérium 2007-2013-ra kidolgozott, az NFT II. keretében megvalósítandó oktatásfejlesztési programmal összhangban, a közoktatás a I. században komplex programban, a Dél-dunántúli Régió 2006-ban elfogadott közoktatás-fejlesztési stratégiájában, a megye ugyancsak 2006-ban elfogadott közoktatás-fejlesztési tervében és a szakképzés-fejlesztési koncepciókban az alábbi kiemelt feladatok fogalmazódnak meg: Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása minden tanuló számára. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése intézményenként a feladatellátás típusának megfelelően. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése, és az intézményi innovációk révén. Hatékony és befogadó közoktatás megteremtése. A hátrányos helyzetű fiatalok eredményes iskolai részvételének elősegítése. Aszegregáció csökkentése, az együttnevelés, a fogyatékkal élők integrált oktatásának támogatása. A többi tanulóval együtt nem nevelhető gyermek/tanuló nevelését és oktatását ellátó intézmények fejlesztése. Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése. A nemzeti és etnikai kisebbség oktatás feltételrendszerének fejlesztése különös tekintettel a német a horvát és a roma kisebbség vonatkozásában. Az évismétlés nélküli továbbhaladás feltételeinek biztosítása a tartósan kórházi kezelésre szoruló tanulók számára. Az oktatás minőségének fejlesztése, a pedagógiai innováció támogatása. A kompetencia alapú oktatás fejlesztése. A pedagógus szakma fejlődésének támogatása. A pedagógusok helyettesítési rendszerének, az utazó tanári hálózatnak a kiépítése és működtetése. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése. A nevelés, az oktatás és a képzés tárgyi feltételeinek javítása. A közoktatás és a szakképzés irányításának és költséghatékonyságának javítása. Az oktatás és képzés rendszerének a gazdaság igényével összhangban történő fejlesztése. A szakképzés minőségének és esélyteremtő képességének javítása. A pedagógiai szakszolgáltatások hozzáférhetőségének javítása. Megyei (köz)alapítványok támogatáspolitikájának alakítása a közoktatás-fejlesztés stratégia célrendszerének megfelelően. A fentieknek megfelelő közoktatási szolgáltatások tervezése és beépítése indokolt a fenntartó közoktatási intézkedési tervébe, az intézmények pedagógiai és szakmai programjaiba, valamint a működésüket meghatározó dokumentumokba. Kiemelendő, hogy a Nemzeti alaptanterv 2007. évi módosítása több olyan új, az alábbiakban jelzett elemmel egészült ki, melyek az eddigi joganyagban nem, illetve kevéssé 15

hangsúlyosan voltak jelen. Ezeknek a megyei intézkedési tervbe emelése a tanulók társadalmi esélyegyenlőségét hivatottak javítani. A kiemelt fejlesztési feladatok kiegészülnek az állampolgári és az aktív állampolgársággal kapcsolatos elemekkel. Nagyobb hangsúlyt kell kapnia a gazdasági ismeretek oktatásának, a testi és lelki egészség megőrzésére nevelésnek. A korszerű oktatás-szervezési eljárások alkalmazása a pedagógiai-tartalmi kérdésekkel összefüggésben kap kiemelt jelentőséget. A tanulási esélyegyenlőség elvének érvényesítése, összetett és differenciált tartalmának feltárása, a nem hagyományos oktatási módszerek alkalmazása pedig a tanulók egyéni fejlődését hivatottak elősegíteni. 10. Középfokú oktatási intézményekbe történő beiskolázás, pályaválasztási tevékenység A középiskolai végzettség megszerzésre törekvés a szülők és tanulók szemléletváltását jelző tendencia. A középiskola mai presztízse a múltból táplálkozik, alapjában véve mégis a jelen társadalmi tényein alapul, mivel kedvezőbb esélyeket biztosít a magasabb társadalmi presztízsű foglalkozásokhoz. Az általános iskolát végző tanulók továbbtanulását alapvetően a szabad iskolaválasztás joga határozza meg. Az intézmények sokszínű oktatási-képzési kínálata lehetőséget biztosít a tanulók szülők számára a legmegfelelőbb iskola kiválasztására. A továbbtanulási lehetőségek megismerését az OM információs rendszere mellett a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjának kiadványai, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Foglalkoztatási Információs Tanácsadója, az intézmények pályaválasztási nyílt napjai, a pályaválasztási szülői értekezletek, a médiában közzétett információk, az intézmények internetes honlapjai, pályaválasztási kiállítások, szórólapok az általános és a középiskolák tanácsadói munkája és még számos egyedi módszer, mely a gyermekek reális pályaválasztását segíti. A megye egész területét lefedve biztosított 9. évfolyamon a felvételi eljárás során elutasított tanulók továbbtanulása középfokú oktatási intézményekben. A megyei önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaválasztásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában a tartózkodási helyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei. Ezt a kötelezettségét a megyei önkormányzat saját fenntartású intézményrendszerében és más intézményfenntartókkal együttműködve maradéktalanul teljesíti. Az intézkedési terv 22. számú melléklete tartalmazza a kötelező felvételt biztosító oktatási intézményeket. A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő mohácsi, komlói és pécsváradi középfokú oktatási intézmények ebbe a körbe tartoznak. Az intézkedési tervben olyan beiskolázási ütemterv szerepel, amely a megyei fenntartású középfokú oktatási intézmények befogadási kapacitását is jelzi azokon az évfolyamokon, amelyeken az oktatás szintje változik. Az iskolahálózat változásai, az oktatási-képzési struktúra szélesedése évente módosítja a beiskolázási tervet. A Baranya megyében 8. évfolyamot végzett fiatalok továbbtanulását alapvetően érintő Pécs Megyei Jogú Város önkormányzata közoktatási intézkedési tervében 2006-ig nem tartotta indokoltnak a középfokú oktatási intézmények oktatási-képzési kapacitásának csökkentését. 2008-ban várható a középfokú oktatás intézményrendszerének és az ellátott feladatoknak a felülvizsgálata, módosítása, összhangban a szakképzés irányításának regionális szintre emelésével. Feladatátadási szándékot Siklós Város Önkormányzata jelzett a gimnáziumi és a szakiskolai oktatást érintően. A humán szolgáltatás területén a középfokú oktatásnál érvényesül legjobban a megyehatárok gyengülő szerepe. Baranya megye a Dél-dunántúli Régióhoz tartozik. A gazdasági élet és az oktatás területén is folyamatosan bővülnek a régiós együttműködés lehetőségei. Az EU-s támogatásokhoz hozzájutás legjobb módszere a kooperáción alapuló 16

oktatásszervezés. Baranya megye középiskolái várják és számítanak a szomszéd megyéből érkező tanulókra. A közoktatási intézmények fő adatait fenntartó szerint a 6. sz. melléklet tartalmazza. A középiskolás tanulók szülőinek lakhelye szerint készített kimutatást a 7. sz. melléklet tartalmazza. Beiskolázási terv Fő feladatok: A tanulók felvételekor a közoktatási törvény 102. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fenntartói előírásoknak kell megfelelni. A maximális/átlagos osztály, csoportszámtól lefelé elétérés engedélyezése akkor szükséges, ha a Kt. 118.. (6) bekezdés alapján az iskola többlettámogatást nem kér, vagy saját forrásból biztosítja, és a fenntartó hozzájárulását adja. A felfelé eltérés engedélyezése fenntartói hatáskör, egyes esetekben az OH-OKÉV engedélye szükséges. Az osztályok, csoportok szervezése a Kt. 3.sz. melléklete I. és II. fejezetében előírtakat kell alkalmazni. A beiskolázási terv módosításához a fenntartó hozzájárulása szükséges. Az iskolák/kollégiumok maximális tanulólétszámát/ellátottak számát az intézmények alapító okiratai tartalmazzák. A továbbtanulási és képzési kínálat meghirdetésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a szakképzés szervezésének új irányaira és a megváltozó forrásszerzési és fejlesztési lehetőségekre a közoktatási, a szakképzési, a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényekre és végrehajtási rendeleteikre figyelemmel. Intézmények Indítható osztályszám Szakma csoportok száma BMÖ Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma (Mohács) Szakközépiskola: 9. évf. nappali 7 7 9. évf. nyelvi előkészítő nappali 2 1 angol 1 német 9. évf. felnőttoktatási nappali 1 1 esti 1 1 13. szakképzési évf. nappali 4 4 Szakiskola: 9. évf. nappali 4 8 9. és 11. szakképzési nappali 6 8 évf. Felzárkóztató oktatás nappali 1 - Kollégium: 231 fő BMÖ II. Béla Középiskolája, Élelmiszeripari Szakiskolája és Kollégiuma (Pécsvárad) Gimnázium: 9. évf. nappali 1 - Szakközépiskola: 9.évf. nappali 1 1 Szakiskola: 9. évf. nappali 2 2 9. szakképzési évf. nappali 3 2 Kollégium: 105 fő 17

BMÖ Nagy László Gimnáziuma, Szakközép- és Szakiskolája, Speciális Szakiskolája, Kollégiuma (Komló) Gimnázium: 5. évf. nappali 1 - Szakközépiskola: Szakiskola: Kollégium: 9. évf. nappali 2-9. évf. nyelvi előkészítő nappali 1-9. évf. nappali 4 6 9.évf. Arany J. tehetséggond. 9.évf. Felnőttoktatási nappali 1 - nappali 1 1 esti 1 1 13. szakképzési évf. nappali középfokú felsőfokú 2 1 2 1 9. évf. nappali 3 6 9. és 11. szakképzési évf. Felzárkóztató évf. 9. évf. speciális szakiskola nappali 3 6 nappali 1 3 86 fő 11. A Baranya Megyei Önkormányzat által fenntartott óvodákba, általános iskolákba és speciális szakiskolákba történő felvétel, pályaválasztási tevékenység Intézmények Indítható osztályok száma Szakma csoportok száma Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona (Komló) Korai fejlesztés csoport 1 - - és gondozás Gyógypedagógiai Óvoda csoport 1 - - Tanulásban akadályozott Általános iskola 1. évfolyam osztály 2-1 2. évfolyam osztály 1 - - 3. évfolyam osztály 1 - - 4. évfolyam osztály 1-1 5. évfolyam osztály 1 (5-6.cs) - - 6. évfolyam osztály - - 1 7. évfolyam osztály 1 - - 8. évfolyam osztály 2 - - Speciális szakiskola 9. évfolyam 1/9. osztály 1 1 1 10. évfolyam 2/10. oszt. 2 1 - Szakképző évfolyam 11. 1/11. oszt. 1 1 - Napközis csoportok száma 18

Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona (Mohács) Gyógypedagógiai csoport 1 - - Óvoda Értelmileg összevont 1 - - akadályozott összevont 1 - - Tanulásban akadályozott Általános iskola 1.évfolyam osztály 1-1 2. évfolyam osztály 1 - - 3. évfolyam osztály 1 - - 4. évfolyam osztály 1 - - 5. évfolyam osztály 2-1 6. évfolyam osztály 1 - - 7. évfolyam osztály 2 - - 8. évfolyam osztály 1 - - Specális 1/9. osztály 2 2 1 szakiskola 9. évfolyam 10. évfolyam 2/10. osztály 1 2 - Szakképző 1/9. osztály 1 2 1 9. évfolyam 10. évfolyam 2/10 osztály 1 1-11. évfolyam 1/11. 1 1 1 12. évfolyam 2/12 1 1-13. évfolyam 3/13 1 1-19

Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona (Pécsvárad) Értelmileg akadályozott E előkészítő 1 (E-1-2-3-4.cs) - 1 1. évfolyam osztály - - - 2. évfolyam osztály - - - 3. évfolyam osztály - - - 4. évfolyam osztály - - - 5. évfolyam osztály 1-1 (5-6-7-8.cs) 6. évfolyam osztály - - - 7. évfolyam osztály - - - 8. évfolyam osztály - - - Tanulásban akadályozott 1. évfolyam osztály 1 (1-2-3-4.cs) - 1 2. évfolyam osztály - - - 3. évfolyam osztály - - - 4. évfolyam osztály - - - 5. évfolyam osztály 1-1 (5-6.cs) 6. évfolyam osztály - - - 7. évfolyam osztály 1-1 (7-8.cs) 8. évfolyam osztály - - - Specális 1/9. osztály 1 2 1 szakiskola 9. évfolyam 10. évfolyam 2/10. osztály 1 2 1 Szakképző 2 osztály 2 4 1 9. évfolyam 10. évfolyam 2 osztály 2 4 1 11. évfolyam 1 osztály 1 1 1 12. évfolyam 1 osztály 1 1 - Készség-fejlesztő speciális szakiskola 9. évfolyam csoport 1 2 1 (9-10.cs) 10. évfolyam csoport - - - 11. évfolyam csoport 1 2 1 (11-12.cs) 12. évfolyam csoport - - - 20