A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként határozza meg az emberi alapjogok, köztük az élethez való jog védelmét. Bár a magyar jogrendszer a megfogant gyermeket születéséig nem ismeri el emberi személynek (jogalanynak), a magyar állam Alkotmányból levezethető kötelessége az emberi életet a fogantatástól védelemben részesíteni [3]. Jogi terminológiával élve: még ha a jogrendszer a megfogant gyermek számára születéséig nem is biztosítja a szubjektív (alanyi) jogvédelmet, az Alkotmány a megfogant emberi élet számára akkor is objektív (intézményi) jogvédelmet garantál. A 48/1998. AB határozat kimondta, hogy még a gyengébb (intézményi) jogvédelemből is következik, hogy az abortuszok gyakorlatában a megfogant gyermeki élettel szemben nem lehet az anya önrendelkezését korlátlanul érvényesíteni [4]. Ezzel az elvvel összhangban az AB az Alkotmánnyal ellentétesnek mondta ki [4] az 1956- ban bevezetett [5], majd a Magzatvédelmi törvény által megerősített [6], az anya puszta kérelme alapján elvégzett abortuszok gyakorlatát (1992- től máig formálisan "súlyos válsághelyzet" hivatkozással). Ugyan a 2000. július 1- jén hatályba lépett új abortuszszabályozás [7] több alkotmánybírósági kifogást orvosolt, az továbbra sem szüntette meg az anya puszta kérelme alapján végzett abortuszok gyakorlatát (változatlanul "súlyos válsághelyzet" hivatkozással). A 48/1998. AB határozat értelmében ezért a ma hatályos magyarországi abortuszszabályozás továbbra is alkotmányellenes, a 2012 előtti Alkotmány és a 2012 óta érvényes (a kérdésben egyértelműbb és szigorúbb [8]) Alaptörvény alapján egyaránt. Az új abortuszszabályozás 2000. július 1- jei hatálybalépését követően több civil beadvány is kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy (ismételten) állapítsa meg annak alkotmányellenességét. Az új alkotmánybírósági döntésre 2012. január 1- jéig, Magyarország Alaptörvényének hatályba lépéséig nem került sor. Az Alaptörvény hatályba lépésével valamennyi olyan alkotmánybírósági beadvány megsemmisítésre került, amely tárgyában az AB 2012. január 1- jéig nem hozott döntést [9]. Az új alkotmánybírósági szabályozás alapján alkotmányjogi panaszt immár nem nyújthat be olyan civil személy vagy szervezet, aki a szabályozás által okozott alapjogi jogsérelemnek nem sértettje [10]. Mivel a fennálló abortuszszabályozás a megfogant élet intézményi jogvédelmét nem látja el megfelelően, a szabályozás pedig még az egyértelműen érintett megfogant gyermeket sem tekinti jogalanynak, tisztázatlan, hogy ilyen alapjogi sérelemnek ki tekinthető sértettjének [11]. A hatályos abortuszszabályozás az Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát (utólagos normakontroll eljárást) csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, az alapvető jogok biztosa, a Kúria elnöke, és a legfőbb ügyész kezdeményezheti az Alkotmánybíróságon [12].
HIVATKOZÁSOK [1] A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. (1949. évi XX. törvény, 8. (1) rész) http://www.kulugyminiszterium.hu/nr/rdonlyres/66014aaa- 414B- 4757-8E71- CA6866EB9FA0/0/XX_1949tvalkotmany.pdf [2] AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. (Magyarország Alaptörvénye, Szabadság és Felelősség, I. cikk, (1) rész) http://www.kormany.hu/download/0/d9/30000/alaptörvény.pdf [3] 64/1991. (XII. 17.) AB határozat (az idézetekben: Abh.) http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/417e9068c1a8afc3c1257ada00525a1f?open Document noha a Magzatvédelmi törvény nem rendelkezik kifejezetten a magzat jogalanyiságáról, a terhességmegszakítás e törvényben foglalt szabályozásával az Országgyűlés implicite azt juttatta kifejezésre, hogy szerinte a magzat jogilag nem ember. Az Alkotmánybíróság ugyanis az Abh.- ban részletesen kimutatta, hogy a művi terhességmegszakítás bármely szabályozása magában foglalja a magzat jogalanyiságáról, és ebből folyóan a magzat élethez való alanyi jogáról való döntést (ABH 1991, 300-305). Minden olyan szabályozásnak, amely a terhesség megszakítását az olyan eseteken túl is megengedi, amelyekre nézve a jog eltűri az emberi életek közötti választást, szükségképpen azon kell alapulnia, hogy a magzat jogilag nem ember, nem jogalany (ABH 1991, 315, 316). A magzat jogalanyiságának el nem ismerése azonban nem jelenti azt, hogy a magzati élet nem élvez alkotmányos védelmet. Mint azt az Alkotmánybíróság az Abh.- ban kifejtette, ebben az esetben is megilleti a magzatot az a nem abszolút védelem, amelyet az élethez való jogból (Alkotmány 54. (1) bekezdés) következően az állam a megfogant, keletkezőben lévő emberi életnek is nyújtani köteles. (48/1998. (XI. 23.) AB határozat, Indoklás rész, III. fejezet, 3. pont, b) rész) http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/dae998e2349be7d2c1257ada005258a0?open Document [4] A 48/1998. (XI. 23.) AB határozat vonatkozó részei a következők: a Magzatvédelmi törvény ama rendelkezése, hogy a súlyos válsághelyzet fennállását a nő a kérőlap aláírásával igazolja, már önmagában egyértelművé teszi ennek az indikációnak a jellegét, azt, hogy a válsághelyzet vizsgálatáról az állam lemond, és az abortuszt egyedül a nő kívánságától függően lehetővé teszi. (48/1998. (XI. 23.) AB határozat, Indoklás rész, II. fejezet, 2. pont)
Az általános válság- indikáció és az elbírálásáról való lemondás hatása önmagában a határidős megoldás, azaz az első 12 hétben a terhes nő kívánságára minden további feltétel vagy mérlegelés nélkül elvégzendő abortusz bevezetésével ér fel. (48/1998. (XI. 23.) AB határozat, Indoklás rész, III. fejezet, 3. pont, c) rész) nem lenne alkotmányos, ha a szabályozás kizárólag az anya önrendelkezési jogát venné tekintetbe. A magzat életének védelme annak megfoganásától kezdve állami kötelesség, tehát a terhesség kezdeti szakaszában sem lehet egyedül az anya önrendelkezési joga irányadó. Az államnak az élet védelmére vonatkozó objektív kötelességéből következik, hogy az állam alkotmányosan nem engedheti meg a megfelelő indok nélküli abortuszt. Különösen szükséges az indokoltság azért, mert az abortusz esetében az állam életvédelmi kötelessége nem névtelen statisztikai kockázat elhárítását vagy elosztását szolgálja, hanem keletkezőben lévő egyedi emberi élet szándékos megsemmisítéséről van szó (ABH 1991, 316). (48/1998. (XI. 23.) AB határozat, Indoklás rész, III. fejezet, 1. pont, a) rész) az Abh. szerint nem csupán az indok nélküli abortusz alkotmányellenes, hanem az is, ha a törvényhozó a magzatnak az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezése szerint megkívánt minimális védelmet sem biztosítja (ABH 1991, 316.) (48/1998. (XI. 23.) AB határozat, Indoklás rész, III. fejezet, 1. pont, b) rész) A magzati élet védelmére irányuló állami kötelességgel... nem fér össze, hogy a súlyos válsághelyzet fennállását az állapotos nő csupán a kérőlap aláírásával igazolja (12. (6) bekezdés), s hogy a nyilatkozat tartalmával, illetőleg valódiságával kapcsolatban a Családvédelmi Szolgálat munkatársának, aki a törvényi feltételek fennállását megállapítja, mérlegelési joga nincs (Vhr. 9. (3) bekezdés). Ezek a rendelkezések önmagukban nézve nem nyújtják az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezése által megkívánt minimális védelmet sem a magzatnak, sőt semmilyen védelmet nem biztosítanak, mert a szabályozás kizárólag az anya önrendelkezési jogára van tekintettel. A törvényhozó tehát nem teljesítette azokat az alkotmányos követelményeket, amelyeket az Abh. arra az esetre határozott meg, ha a magzatot az Országgyűlés nem tekinti jogalanynak (ABH 1991, 316.) (48/1998. (XI. 23.) AB határozat, Indoklás rész, III. fejezet, 3. pont, d) rész) A Magzatvédelmi törvény 12. (6) bekezdése és a Vhr. 9. (1) és (3) bekezdése a jogellenességet kizáró ok megállapítását arra a személyre, ti. az állapotos nőre bízza, aki a törvényben meghatározott magatartást meg kívánja valósítani, másrészt kifejezetten kizárja a nyilatkozat tartalma és valódisága felülvizsgálhatóságát vagy értékelését azon szerv által, amely a terhességmegszakítás feltételeinek fennállását megállapítja. A jogbiztonság (Alkotmány 2. (1) bekezdés) azonban megköveteli, hogy az egyébként társadalomra káros, így elvileg büntetendő cselekmény jogellenességét kivételesen kizáró körülmény bizonyítható legyen, fennállását bíróságnak vagy más, erre felhatalmazott intézménynek kell megállapítania. A súlyos válsághelyzet alapján elvégezhető terhesség- megszakítás esetén ez az intézmény a Családvédelmi Szolgálat munkatársa csupán kiállítja a terhesség- megszakításra jogosító igazolást, de az arra jogosító okot tartalmazó nyilatkozat tartalmával, illetőleg valódiságával kapcsolatban a jogszabály kifejezetten elvonja azt a jogát, hogy eme ok fennállását megállapíthassa: a jogellenességet kizáró ok megállapítását tartalmilag a Magzatvédelmi törvény és a Vhr. is kizárólag a terhességmegszakítást
elvégeztetni akaró állapotos nőre bízza. A Magzatvédelmi törvény 12. (6) bekezdése és a Vhr. 9. (3) bekezdése tehát a Btk 169. - ával való összefüggésében a jogállamiság alapelvének mond ellent. (48/1998. (XI. 23.) AB határozat, Indoklás rész, III. fejezet, 4. pont) A kifejtettek szerint a magzati élet védelmére vonatkozó állami kötelesség és a terhes nő önrendelkezési joga alkotmányosan szükséges, egymással szembeni mérlegelését a Magzatvédelmi törvény részben egyáltalán nem, részben alkotmányellenesen végezte el, ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Magzatvédelmi törvény 12. (6) bekezdése, továbbá a Vhr. 9. (3) bekezdése mind önmagában, mind a Btk. 22. és 169. - ával való kapcsolatában alkotmányellenes. (48/1998. (XI. 23.) AB határozat, Indoklás rész, III. fejezet, 5. pont) [5] 1043/1956. számú minisztertanácsi rendelet; Kihirdetve: 1956. június 4- én. [6] 1992. évi LXXIX. törvény (az idézetekben: Magzatvédelmi törvény) http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200079.tv [7] 1992. évi LXXIX. törvény (az idézetekben: Magzatvédelmi törvény); Módosította a 2000. évi LXXXVII. törvény http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200079.tv 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet (az idézetekben: Vhr.); Módosította a 18/2000. (VI. 29.) EüM rendelet http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200032.nm [8] Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. (Magyarország Alaptörvénye, Szabadság és Felelősség, II. cikk) http://www.kormany.hu/download/0/d9/30000/alaptörvény.pdf [9] "Az újévkor életbe lépő új alaptörvény és a változó alkotmánybírósági törvény miatt minden folyamatban lévő, le nem zárt ügyet törölni kell. A kisöpört ügyeket az Ab csak új beadványok alapján veheti vissza a napirendjére, ebben az esetben azonban az eljárás is a nulláról indul majd." (Index.hu, "Az Alkotmánybíróság kukába dobja a nyugdíjügyet", 2011. december 15.) http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/12/15/az_alkotmanybirosag_kukaba_dobja_a_nyug dijugyet/ [10] "Az Abtv. 26. (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet fordulhat az Alkotmánybírósághoz, akinek alaptörvény- ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be az ügyében lefolytatott bírósági eljárás során. Az Abtv. 27. - a alapján az alaptörvény- ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet nyújthat be
alkotmányjogi panaszt, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Mindkét esetben akkor lehet csak panaszt benyújtani, ha az érintett a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 26. (2) bekezdés szerinti alkotmányjogi panasz eljárást szintén csak az érintett személy vagy szervezet kezdeményezheti. Az eljárás alapvető feltétele, hogy a jogsérelem az alaptörvény- ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következzen be, és ne álljon rendelkezésre a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás." (Alkotmánybíróság, Tájékoztató "Ki és milyen esetekben nyújthatja be az alkotmányjogi panaszt?") http://www.mkab.hu/alkotmanyjogi- panasz/tajekoztato [11] "Az általános absztrakt normakontroll megszüntetése után... csupán alkotmányjogi panaszra van lehetőség, amihez viszont személyes érintettség kell. Ez egy szigorításpárti beadvány esetében nehezen értelmezhető, hiszen az, hogy mások élnek az abortusz lehetőségével, konkrét jogsérelmet ezen intézmény ellenzőinek nem okoz. Egy ilyen beadvány sikere tehát már eljárásjogi szempontból is meglehetősen kérdéses" (Karsai Dániel, alkotmányjogász; HVG Online, "Abortuszszigorítást kényszerítene ki az Alaptörvény?", 2012. január 21.) http://hvg.hu/itthon/20120119_alkotmany_abortusz [12] "Az Alkotmánybíróság hatáskörei", 2. pont http://www.mkab.hu/alkotmanybirosag/az- alkotmanybirosagrol/hataskor Raffai Péter Email: praffai@gmail.com Kelt: 2013. szeptember