Mobil Informatikai Rendszerek

Hasonló dokumentumok
Kialakulása, jellemzői. Távközlési alapfogalmak I.

Cellák. A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től! Korszerű mobil rendszerek

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek

MOBIL HÍRKÖZLÉSI RENDSZEREK III. A GSM VÉDELMI RENDSZERÉNEK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek

Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0

GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat

Mobil távközl rendszerek (NGB_TA016_1) Házi feladat. A GSM-R rendszer, hazai vonatkozásai és elektromágneses kompatibilitási kérdései

GSM hálózatok, rendszerek

Hálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok)

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)

Cellaazonosító és timing advance

Mobil távközlő rendszerek alapjai. A GSM rendszer

UMTS RENDSZER ÉS INTERFÉSZEK. UMTS KÓDOSZTÁS ALAPJAI. W-H KÓDOK, KÓDFA. KÓDOSZTÁS, SPEKTRUMSZÓRÁS

Vezeték nélküli helyi hálózatok

Számítógépes hálózatok

3G / HSDPA. Tar Péter

OFDM technológia és néhány megvalósítás Alvarion berendezésekben

MOBILBIZTONSÁG AUTENTIKÁCIÓ. Készítette: Czuper László & Bagosi Antal

Wireless technológiák Meretei Balázs

Hálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 2. rész

Wireless hálózatépítés alapismeretei

Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla

Mobil Informatika Államvizsga tételek 2011

MOBIL HÍRKÖZLÉSI RENDSZEREK I.

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE

Hálózati Architektúrák és Protokollok GI BSc. 3. laborgyakorlat

Rádiófrekvenciás azonosítás RFID, NFC, PAYPASS

DECT rendszer. 1. Szabványok. 2. A DECT rendszer elemei

1. MÛSZAKI LEÍRÁS. Jelen fejezet a Westel GSM rendszer mûszaki vonatkozásainak rövid Ieírását tartalmazza.

Időjárásállomás külső érzékelőjétől érkező rádiójel feldolgozása

2011. május 19., Budapest GSM HÁLÓZATOK

Nagysebességű mobil távközlés VITMM323. Simon Csaba Ziegler Gábor Éltető Tamás*

Helymeghatározás az UMTS-ben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

10. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

Maros Dóra GSM Budapest, 2001

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa DH /2006. számú határozat indokolásának I. számú melléklete

Számítógépes Hálózatok

2018. december 5., Budapest A GSM-TŐL AZ LTE-IG

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel

Hullámok a távközlésben. Ericsson Magyarország március 16.

Mobil Távközlés. Tegnap, Ma és Holnap. Bevezetés a Mobil Távközlő Rendszerekbe. Dr. Kolos Tibor, főiskolai docens Drotár István, tanszéki mérnök

Beszédátvitel a GSM rendszerben, fizikai és logikai csatornák

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Hírközléstechnika 9.ea

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Adatátviteli rendszerek Mobil távközlő hálózatok hozzáférési szakasza (RAN) Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet

BME Mobil Innovációs Központ

AST_v3\

Mobilitásmenedzsment GSM és UMTS hálózatokban

DOCSIS és MOBIL békés egymás mellett élése Putz József Kábel Konvergencia Konferencia 2018.

Mobilhálózatok tulajdonságai és felhasználásuk

10. gyakorlat: GSM hívásfogadás, SMS

Új szolgáltatási képességek I.: földrajzi hely alapú szolgáltatások

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

Elektronika Előadás. Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

2011. május 19., Budapest UWB ÁTTEKINTÉS

Digitális továbbfejlesztett vezeték nélküli telefon Digital Enhanced Cordless Telekomminications

Széchenyi István Egyetem. Mobil Távközlés. Tegnap, Ma és Holnap. Bevezetés a Mobil Távközlő Rendszerekbe. Távközlési Tanszék

Irányító és kommunikációs rendszerek III. Előadás 12

Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens

11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM)

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok

Választható önálló LabView feladatok 2013 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat

MOBIL TELEFON HÁLÓZATOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

Bevezetés. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

Mérési útmutató a Mobil infokommunikáció laboratórium 1. méréseihez

Enhanced Observed Time Difference (E- OTD)

Alapsáv és szélessáv. Számítógépes Hálózatok Amplitúdó-moduláció. Szélessáv

9. sz. melléklet Minőségi célértékek

Ugye Ön is tudta már? Kérdések és válaszok a bázisállomás működése kapcsán

9. sz. melléklet Minőségi célértékek

Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat

Kábeltelevíziós és mobil hálózatok békés egymás mellett élése. Előadó: Putz József

MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.

Heterogeneous Networks

Menetrend. Eszközök, telepítés, beállítás

NOVOFER Távközlési. Innovációs Zrt.

IP alapú távközlés. Virtuális magánhálózatok (VPN)

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

Kommunikációs hálózatok 2

Frekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz

Searching in an Unsorted Database

2. Elméleti összefoglaló

Választható önálló LabView feladatok A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat

Útban az 5G mobil felé

Infokommunikációs rendszerek menedzsmentje zárthelyi kérdések tavasz

Wavelet transzformáció

MoBi-SHIELD (nextgen011) rendszertelepítési útmutató

Hálózatok I. Várady Géza. Műszaki Informatika Tanszék Iroda: K203

Irányítástechnika fejlődési irányai

Átírás:

Mobil Informatikai Rendszerek Modern informatikai rendszerek közös tulajdonsága. Távközlési alapfogalmak. 2016. szeptember 19. Sicz-Mesziár János sicz- m e s z i a r. j a n o s @ nik.uni - obuda.hu

Távközlési alapfogalmak Vivőfrekvencia (f) Egységnyi idő alatt hányszor ismétlődik (gyakoriság) GSM rendszerben 900MHz környéke, újabban 1800 és 1900MHz is. Két 25 MHz-es sávszélességű sáv. Duplex távolság alatt az adott Uplink vivő és a hozzátartozó Downlink vivő közötti különbséget értjük. Csatornaszám: Sávszélesség Vivőfrekv. száma Csatorna sávszélesség Duplex távolság 900MHz 25MHz 124 25MHz / 124 ~= 200KHz 45MHz 1800MHz 75MHz 374 75MHz / 374 ~= 200KHz 95MHz Sicz-Mesziár János 9/19/2016 2

Távközlési alapfogalmak (2) Magyarországi GSM frekvencia feloszlás R-GSM, E-GSM (GSM 900) DCS 1800 (GSM 1800) Digital Cellular System Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/gsm Sicz-Mesziár János 9/19/2016 3

Távközlési alapfogalmak (3) Hullámhossz (λ) az a távolság, amekkora távolságonként a hullám ismétlődik. f = 1/T T = 1/f λ = C*T = C*1/f λ = C/f λ = hullámhossz, C = fénysebesség (vákuum: ~300 000km/s) T = idő A fentiekből adódik, hogy a GSM rendszerben 900MHz-en: 300 000 000 / 900 000 000 = ~0,33m = 33cm 1800MHz-en: 300 000 000 / 1 800 000 000 = ~0,17m = 17cm Sicz-Mesziár János 9/19/2016 4

Távközlési alapfogalmak (3) Hullámterjedés Felületi hullámok Talaj menti Talajról visszavert 30 MHz felett néha a rádióhullám a troposzféra csapdájába kerül fel-le pattogva benne, majd valahol a távolban visszaverődik a földre. Térhullámok Az ionoszférába érkező elektromágneses hullámok terjedési iránya megtörik és - ha a feltételek ehhez megfelelőek a hullámok a Föld felé visszaverődnek. Sicz-Mesziár János 9/19/2016 5

Távközlési alapfogalmak (4) Jel-zaj viszony A jel (információ) és a háttér zaj teljesítményének hányadosa. A jel-zaj meghatározásánál a logaritmikus decibelskálát használják. Decibelekben mérve, a jel-zaj viszony az amplitúdók hányadosának 10-es alapú logaritmusának 20-szorosa vagy a teljesítményarány logaritmusának 10- szerese. ahol: P = átlagos teljesítmény A = amplitúdók négyzetes átlaga. Sicz-Mesziár János 9/19/2016 6

Távközlési alapfogalmak (5) Moduláció biztosítják, hogy egy tipikusan szinuszos jel - a vivő - képes legyen információ hordozására Amely végrehajtja a modulációt: modulátor; Ami a visszaállítja (inverz műveletet): demodulátor. Digitális modulációs technikák A szinuszos jel három fő paraméterét módosítják. AM: Az amplitúdómoduláció során a hasznos jel a vivőfrekvencia amplitúdóját változtatja. FM: A frekvenciamoduláció során a hasznos jel a vivőfrekvencia frekvenciáját változtatja. PM: fázis moduláció - a moduláció során a vivő jel fázisát változtatja az átvinni kívánt bitek függvényében, gyakorlatilag késlelteti, vagy sietteti azt. Sicz-Mesziár János 9/19/2016 7

GSM rendszer Global System for Mobile Communications, eredetileg Groupe SpécialMobile Európai Távközlési Szabványok Intézete (ETSI) által kifejlesztett szabvány 1982 GSM munkacsoport létrehozása 1988 GSM rendszer specifikációja (6000 oldal) 1991 Első hivatalos beszélgetés (Júl.1) GSM rendszer célkitűzése Pán Európai rendszer Jó beszédminőség A rádiófrekvencia hatékony kihasználása Jó megbízhatóság (előfizetőnek és a továbbított információnak) ISDN kompatibilitás Kompatibilitás más adatkommunikációs rendszerekkel Nyílt rendszer Sicz-Mesziár János 9/19/2016 8

Cellamintázatok A 124 darab csatorna nem elegendő még ha időbeli multiplexelést használunk sem (8-an használnak egy csatornát egy időben) Ötlet: az egymással szomszédos cellákban ne legyen frekvenciaütközés, de az egymástól távoliakban lehessen használni ugyanazt a frekvenciát. A cellák kialakításánál a következő kiinduló szempontokat kell figyelembe venni: a mobil készülékek földrajzi eloszlását az előfizetők közlekedési szokásait, az átvitel minőségét, a szolgáltatás földrajzi kiterjedését a domborzati viszonyokat Sicz-Mesziár János 9/19/2016 9

A cellás hálózatban kétféle antennát használnak körsugárzó egyenletesen sugároz 360 -os szögben, szektorsugárzó - amely általában 120 -os szektort lát el. A cellák csoportosítása nagyságuk szerint Nagy cellák: nagy kiterjedésű, kis forgalmú vidéki területeken (~10-30km sugarú) Közepes méretű cellák: (általában nagyvárosban), szektorsugárzóval antennákkal (~1-5km) Kis cellák: városokban és nagy forgalomigényű területeken. (~300-1000 méter s.) Mikro cellák: vasúti pályaudvarok, repterek, üzletközpontok (kisebb mint 300 méter sugarú) Sicz-Mesziár János 9/19/2016 10

Információ átvitel a GSM rendszerben FDMA (Frequency Division Multiple Access) Frekvenciaosztásos többszörös csatorna-hozzáférés Minden csatornának egy-egy külön frekvencia van kijelölve. Hátránya, egyszerre csak egy előfizető használhat adott frekvenciát. TDMA (Time Division Multiple Access) Időosztásos többszörös csatorna-hozzáférés Egyetlen frekvenciát 8 előfizető használ időosztásban. Keret idő: 4.615ms Slot idő: 4.615ms / 8 ~= 0.577ms SDMA (Space Division Multiple Access) Térosztásos többszörös csatorna-hozzáférés Gyakorlatilag maga a cellás rendszer. Sicz-Mesziár János 9/19/2016 11

CDMA (Code Division Multiple Access) Kódosztásos többszörös csatorna-hozzáférés Átvinni kívánt digitális adatot egy pszeudorandom jelsorozattal modulálják (XOR), így a másik oldalon csak az a vevő veszi, aki ismeri az adó pszeudó kódját. Koktélparti Zajos helyen több társaság beszélget és megértik egymást Kódolás menete: 1. A signal = A data XOR A key 2. B signal = B data XOR B key 3. Composite = A signal + B signal Dekódolás menete: 1. Composite AND A key (local) 2. Kimenet integrálása 3. Komparálás(összehasonlítás) Sicz-Mesziár János 9/19/2016 12

TDMA keretek Sicz-Mesziár János 9/19/2016 13

GSM kapcsoló rendszer Sicz-Mesziár János 9/19/2016 14

GSM kapcsoló rendszer BSS részei BTS: megfelelő rádiós kapcsolat megteremtése a rendszer és az MS között. A BTS besugárzási területét hívjuk cellának, ami a mobilhálózat alapsejtje. BSC: a BTS egy csoportját a bázisállomás-vezérlők irányítják. Digitális kapcsolóközpontok mobilmenedzsment funkciókkal. Megteremti a kapcsolatot a BTS és az MSC között. Csatornakiosztás. Csatornaváltás: beszélgetés közben a mért értékektől függően dönt a handover-ről - átadásról. Sicz-Mesziár János 9/19/2016 15

GSM kapcsoló rendszer BSS részei MSC: hívás felépítése, hívásvezérlés, kapcsolási funkciók ellátása, számlázás, előfizetői adatok, szolgáltatások kezelése, közvetítő vezetékes szolg. között HLR: információkkal látja el az MSC-t a szolgáltató összes előfizetőjéről, IMSI alapján nyilvántartott előfizetők, helyadatok, utoljára kapcsolt bázisállomás helye, bejövő hívásnál innen kérik le az előfizetői adatokat, utolsó bázisállomás VLR: távoli MSC-ből érkező felhasználók adatai vannak itt, helyben is használhatja telefonját, folyamatos adatcsere a távoli HLR és helyi VLR között, ehhez roaming szerződés kell, ha idegen előfizető kilép törlődik az IMSI-je a VLR-ből AUC: Hitelesítési központ, hálózat előfizetőihez hozzárendeli a hitelesítési és titkosítási adatokat, hálózat oldalról végzi a biztonsági funkciókat EIR: hálózatban használt mobilkészülékek IMEI száma (gyártó típuskód, gyártó, gyártási szám), 3 féle lista: Fehér: korlátozás nélküli, Szürke: átmenetileg korlátozott, Fekete: kitiltott, pl.: lopott Sicz-Mesziár János 9/19/2016 16

GSM authentikáció Érvényesíti az IMSI-t, megvédi a hálózatot jogosulatlan használattal szemben. Adott egy K i kulcs, ami az előfizető felvételekor bekerül az AUC-ba, és ott van a SIM-en is. Az AUC generál egy véletlen számot (RAND) és a K i kulccsal együtt az A3 algoritmusson keresztül kap egy SRES (Signed Response) értéket. A RAND érték kiküldésre kerül az MS számára. Az MS a helyi SIM-en tárolt K i -t és a kapott RAND-ot felhasználva ugyanúgy az A3 algoritmussal előállítja ő maga is az SRES-t. Az MS visszaküldi a kapott SRES értéket az MSC/VLR-hez. Az MSC összehasonlítja a két SRES értéket. Ha egyezik akkor megfelelt az authentikációnak. Sicz-Mesziár János 9/19/2016 17

GSM titkosítás (ciphering) A rádiós csatornán a BTS és MS közötti kommunikáció csak az arra jogosult két fél számára álljon rendelkezésre. MSC/VLR leküld egy üzenetet a BTS-nek és az MS-nek a titkosítási eljárás elindításához. Authentikációnál használt RAND és a K i felhasználásával az A8 algoritmuson keresztül előáll egy K c titkosítási kulcs. Ezt a BTS megkapja. (Eredetileg a K c a VLR-ben korábban tárolásra kerül) Az MS szintén előállítja K i és RAND ismeretében A8 algoritmussal a K c -t, aminek egyeznie kell a BTS-ben lévővel. MS oldalon: K c és a TDMA keret sorszám felhasználásával előállít egy 114bites titkos bitsorozatot. A kapott bitsorozat a burst 114bit XOR kapuk bemenetére kerül. BTS oldalon: K c és TDMA keret sorszám ismeretében előáll a titkos bitsorozat. Visszafejtéskor a kapott titkos adatok kerülnek a XOR kapukra. Sicz-Mesziár János 9/19/2016 18