Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának. közbiztonsági és bűnmegelőzési. k o n c e p c i ó j a

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának közbiztonsági és bűnmegelőzési k o n c e p c i ó j a

TARTALOM Bevezető 1. ALAPELVEK 1.1.A közbiztonság fogalma, tartalma 1.2.A bűnmegelőzés fogalom- és eszközrendszere 2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1.Földrajzi, gazdasági és társadalmi elemek 2.2.A bűnügyi helyzet alakulása 2.3.Pécs bűnözésföldrajza 2.4.Közrendi helyzet, a szabálysértések alakulása 2.5.A helyzetelemzésből levonható következtetések 3. CÉLOK, PRIORITÁSOK 3.1.Meghonosítjuk a közösségi biztonságkezelést 3.1.1. Szemléletváltást kell elérni a közbiztonsággal kapcsolatban 3.1.2. Be kell vezetni a közösségi biztonságkezelés módszertanát 3.2.Csökkenjen a városi bűnözés 3.3.Legyen rend a közterületeken és a közutakon 3.4.Feleljünk meg a lakosság elvárásainak 3.5.Legyen magas színvonalú a tűz- és katasztrófavédelem 4. A CÉLMEGVALÓSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELADATAI 4.1.A szemléletváltási folyamat feladatai 4.2.A közösségi biztonságkezelés meghonosításának feladatai 4.2.1. Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács létrehozása 4.2.2. Közbiztonsági, bűnmegelőzési célkeret 4.2.3. Integrált segélyhívás-fogadó és tevékenységirányító rendszer 4.2.4. Közvélemény-kutatás és lakossági tájékoztatás 4.3. A bűnözés csökkentésének feladatai 4.3.1. A bűnokok és alkalmak korlátozása 4.3.2. A bűnmegelőzés össztársadalmi üggyé tétele 4.3.3. A sértetté válás kockázatának csökkentése, áldozatsegítés 4.3.4. A szociális környezet preventív alakítása 4.4.A bűnismétlés megelőzése 4.5.A közrend fenntartásával kapcsolatos feladatok 5. A CÉLMEGVALÓSÍTÁS SPECIÁLIS FELADATAI 5.1. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, csökkentése 5.2. A családon belüli erőszak megelőzése 5.3. A tűz- és katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok 2

Napjainkra az emberek biztonságérzetének javítása úgy a helyi, mint az országos politika számára kiemelt kérdéssé vált. A terrorizmus és a bűnözés nemzetközi terjedésével, az egyre gyakrabban előforduló katasztrófák következményeinek leküzdésével, a köz- és környezetbiztonságot érintő események számának folyamatos növekedésével minden országnak és minden településnek szembe kell nézni. Ezen kihívások kezelése egyre bonyolultabbá válik és folyamatosan növekszik a ráfordítások mértéke is. A közbiztonság közügy, az életminőség primer összetevője. Az egyes állampolgár közérzetére, csakúgy mint az összlakosság hangulatára jelentős hatással van. Ahol kellő mértékű a biztonság, ott a materiális életkörülmények is jobbak, és nagyobb a tőkebefektetési kedv. A rossz közbiztonság taszítja a tőkét, taszítja az idegenforgalmat, ezért a közbiztonsággal mint gazdasági tényezővel kell számolnunk. A probléma össztársadalmi, így hát a megoldásnak is össztársadalminak kell lennie. Valamennyiünk jól felfogott érdeke, hogy Pécs városában kielégítő legyen a közbiztonság, és hogy tegyünk is annak érdekében. A koncepciókészítés jogi alapja a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, amelynek 8. (1) bekezdése a települési önkormányzatok feladatai közé sorolja a tűzvédelemről, valamint a közbiztonság helyi feladatairól való gondoskodást. A jogalkotás sajnos a mai napig nem határozta meg a sommás megfogalmazás részletszabályait. A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája rögzíti, hogy a biztonságos és emberhez méltó élethez való jog, csakúgy mint a törvényes úton szerzett javakkal való rendelkezés alapvető alkotmányos jog. A Charta szerint A helyi közrend és közbiztonság védelme elsősorban a helyi önkormányzatok feladata, az állam pedig garanciát vállal a közbiztonság helyi szintű finanszírozására. Az Európa Tanács a városi bűnözés csökkentését kötelező feladatként fogalmazta meg, ezért 2002.-ben kiadott egy Városi bűnmegelőzés útmutató a helyi hatóságok számára című ajánlást. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X.28.) OGY határozat, az Európa Tanács ajánlásainak megfelelően kimondja, hogy az önkormányzatok joga, egyben kötelessége a helyi közösségek életminőségének javítása érdekében a helyi bűnmegelőzési stratégia kialakítása és realizálása. Fentiekre tekintettel döntött úgy a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság, hogy elkészíttet és a közgyűlés elé terjeszt egy olyan társadalmi programot, amely a közbiztonság javítása, a bűnözés elleni összefogás érdekében elemzi és prognosztizálja a folyamatokat, valamint ajánlásokat tesz a tennivalókra. A koncepció célja: Pécs megyei jogú város önkormányzata közbiztonsági és bűnmegelőzési filozófiájának megfogalmazása, a stratégiai célok és prioritások - konkrét helyzetelemzés alapján történő kijelölése. Másodlagos cél, hogy a koncepció megfelelő keretet nyújtson a széleskörű összefogásra, a közös feladatok eredményes ellátására. A koncepcióhoz mint kerethez szükségképpen egy cselekvési program kell kapcsolódjon, amely a célmegvalósításhoz szükséges konkrét feladatokat és azoknak - a lehetőségek függvényében történő - ütemezését tartalmazza. Az előterjesztők emiatt azt indítványozzák, hogy a képviselőtestület a koncepció mellékleteként kezelje, és évente, illetve ciklusonként határozza meg a rövid, illetve középtávú cselekvési programját. 3

1. fejezet ALAPELVEK 1.1. A KÖZBIZTONSÁG FOGALMA, TARTALMA A stratégiakészítés elvi alapja az, hogy mit tekintünk közbiztonságnak, milyen tartalommal bíró fogalomból vezetjük le tennivalóinkat. A legáltalánosabb kategória a biztonság, ami nem más, mint háborítatlan, mindenféle bántódástól mentes állapot. A közbiztonság a biztonságnak az egyik szelete, csakúgy mint a jogbiztonság, a létbiztonság, a katonai biztonság. Az egyértelmű definiálás segít abban, hogy elhatároljuk a közbiztonságot a biztonság többi szegmensétől, és kijelöljük a bűnmegelőzés helyét a közbiztonságon belül. Közbiztonság alatt fogalmilag a belső rendet, a közrend, valamint az élet- és vagyonbiztonság megvalósulását értjük. A fogalom tágabb értelmezésben belső stabilitást jelent, melyhez sorolják fentieken kívül az állam működésének sértetlenségét, a szociálpolitikai és közegészségügyi biztonságot, a szolgáltatásokkal való ellátás biztonságát, a társadalom erkölcsi normáihoz és elvárásaihoz való alkalmazkodást, valamint a haza védelmét, az idegen hatalmak illegális adatszerzésének megakadályozását. Utóbbiak azonban a biztonság olyan szegmensei, amelyekre a jelen koncepció nem kíván kitérni, ezért a továbbiakban az első, szűkebb fogalmat alkalmazzuk. A közbiztonság egy állapot, amelyben az embereknek nem kell bántódásra, veszélyekre számítaniuk, ha pedig ilyenek bekövetkeznek, segítségre lelnek az állam erre hivatott szerveinél. Ez egy ideális állapot, ami össztársadalmi méretekben nem kivitelezhető. Tökéletes biztonság nincs, legfeljebb egy optimális biztonsági szint érhető el. A közbiztonságról hasonlóan mint az egészségről általában akkor beszélünk, amikor annak hiányát érzékeljük. A közbiztonság állapotát mint adott helyre és időpontra érvényes helyzetet szokás meghatározni. A közbiztonság összetevői a fogalom egyes oldalai jellemzik az adott térség helyzetét, illetve azt, hogy milyen hiányok mutatkoznak a közbiztonság ideális állapotán. Eszerint a közbiztonság alkotóelemei egyben követelményei az alábbiak: az emberek békés, jogsérelemtől, háborítástól mentes léte, az élet, a testi épség, a becsület, a szabadság, a vagyon bántódásmentessége, valamint az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésének biztonsága, mint igény; a bűnözés, a terrorizmus, az illegális migráció, az egyéb devianciák, a tűz és a katasztrófák elleni védekezés, valamint a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni harc állami, társadalmi eszközrendszere; a közterületek és a közlekedés biztonságát, zavarmentessége, mint igény, illetve a közállapotok rendjének jogi, rendészeti és intézményi eszközökkel való biztosítása, A közbiztonság ugyanakkor rendszer, amely alatt mindazoknak a jogszabályoknak, állami és társadalmi szervezeteknek, vállalkozásoknak, továbbá feladatoknak és funkcióknak az öszszességét értjük, amelyek rendeltetése a társadalom egészének, a közösségeknek és az egyeseknek a védelme a jogellenes emberi magatartásokkal szemben. A közbiztonság helyzetét számtalan jogi, intézményi, szervezési, magatartási tényező alakítja, amelyek egymásra épülnek, egymástól függnek, tehát rendszert alkotnak. Az összetevők egyikének vagy másikának elhanyagolása megbontja az egyensúlyt, és biztonsághiány lép fel. A sok elemből 4

álló biztonságteremtés része kell legyen az ország, a település, a szervezet, az egyén életének, tevékenységének. A közbiztonság ezért csak a társadalmi és környezeti folyamatokba ágyazottan, rendszerszemlélettel kezelhető. A közbiztonság termék, a biztonságteremtés pedig egy szolgáltatás. A háborítatlan, sérelmektől mentes lét nem jellemző állapota a társadalomnak, az magától nem jön létre. A közbiztonságot elő kell állítani, az ennélfogva egy produktum, ami közgazdasági jellemzőkkel megragadható. A közbiztonság piaci kategória, mert van értéke, ára és piaca. Értékét az a munkamennyiség határozza meg, amit a közbiztonság megteremtésére hivatott szervek, intézmények és személyek kifejtenek. Az egyértelmű, hogy a közbiztonság szintje és a bekerülés költsége között korreláció van, meghatározott biztonsági állapot ugyanis csak meghatározott tevékenységgel (ráfordítással) érhető el. Ez úgy is igaz, hogy adott ráfordításhoz a neki megfelelő közbiztonság tartozik, következésképpen a csekély törődésnek, a minimális befektetésnek alacsony biztonsági színvonal felel meg. A magasabb szintű közbiztonságra többet kell áldozni úgy pénzben, mint odafigyelésben. Kevés munkával és kis pénzzel általában nem lehet nagyfokú közbiztonságot produkálni. A közbiztonság csak sokrétű és összehangolt tevékenységgel állítható elő, azt kevésszámú vagy elszigetelt termelő nem képes szolgáltatni. A jó közbiztonság nem valósítható meg kizárólag a bűnüldözés és igazságszolgáltatás hagyományos rendszerében. A biztonságteremtés folyamata egy sokszereplős láncolat, amelynek elemei (az előállítók) szükségképpen egymásba kapcsolódnak, mint a fogaskerekek. A biztonsági láncolatban előállítók: 1. a bűnüldözés és igazságszolgáltatás szervezetei (rendőrség, vám- és pénzügyőrség, határőrség, ügyészség, bíróság, büntetés-végrehajtás); 2. az állam meghatározott intézményei, ágazati szervei (egyes minisztériumok és országos hatáskörű szervek, katasztrófavédelem, dekoncentrált közigazgatási szervek és felügyeletek, állami közútkezelő társaságok); 3. az önkormányzatok és önkormányzati intézmények (polgármesteri hivatal, városüzemelési és vagyonkezelő társaság, tűzoltóság, stb.); 4. egyes társadalmi szervezetek (közbiztonsági és bűnmegelőzési alapítványok, személyés vagyonvédelmi kamarák, ügyvédi kamarák, polgárőr egyesületek, egyházak, karitatív szervezetek, stb.); 5. a gazdasági versenyszféra egyes elemei (vállalatok, gazdasági társaságok, személy- és vagyonvédelmi vállalkozások, biztosítóintézetek, stb.); 6. az egyének, emberi közösségek (védekező magatartás tanúsítása, önvédelmi reflexek kialakulása, szomszédsági mozgalom). Ténykérdés, hogy az állampolgárok, szervezetek az államtól, a rendőrségtől várják a közbiztonság garantálását, ugyanakkor az állam nem képes biztosítani a teljes körű háborítatlanságot. Az előállítók között a rendőrség a legnagyobb termelő, de nem az egyetlen. A rendőrség kitüntető szerepet visz annak függvényében, hogy az állam mit vár el tőle, és mihez biztosít feltételrendszert. Concha Győző 1901-ben elhangzott akadémiai székfoglalójában kifejtette: A rendőrség a közrendnek csak kiegészítője lehet, helyére nem léphet. A rendőri működés járulékos, vele állami vagy társadalmi szükségletet kielégíteni nem lehet. Fogyasztók az egyes emberek és az emberek gazdasági, társadalmi közösségei. A fogyasztók részben az államon keresztül adóik befizetésével válnak a közbiztonság vevőivé. Az a 5

közbiztonságra is igaz, hogy a vevők mondják ki a végső és a döntő szót, tudniillik a lakosság elvárásainak a minél teljesebb közbiztonság szolgáltatása felel meg. A közbiztonság tehát olyan kollektív társadalmi termék, amely az egyének és közösségek tevékenységéből, az állami szervek intézkedéseiből, a polgárok önvédelmi képességeinek és a vállalkozói piac nyújtotta szolgáltatásoknak az együtteséből alakul ki. A biztonsági piac szereplői (az előállítók és a fogyasztók) sajátos kölcsönhatást alkotnak. Egymásra utaltak, egyikük tevékenysége feltételezi vagy kiegészíti a másik tevékenységét, ugyanakkor csaknem mindegyikük egyidejűleg előállító és fogyasztó is. Az eltérést az adja, hogy kinek mi, és milyen erős a szerepe adott helyen és időben. A láncolatban sajátos szerepet játszik a sajtó és a média. Ugyan nem nevezhetjük előállítónak, de közhangulatot befolyásoló, cselekvést orientáló szerepe felér egyik-másik előállító szerepével. A vázolt fogalom-meghatározás a közbiztonság objektív oldalát, tárgyi tartalmát takarja. A közbiztonság a jogsértő magatartások (bűncselekmények, szabálysértések) számával és súlyosságával, a bűnügyi fertőzöttség fokával, a közrendi állapotok (veszélyeztetett területek, helyek és személyek) milyenségével, valamint a közbiztonság megvalósítására irányuló intézkedések, tevékenységek hatásával (rendvédelmi szervek munkája, önkormányzatok, egyéb szervezetek és a lakosság védekező mechanizmusa) objektíve jellemezhető. A közbiztonság szubjektív oldalról nem egyéb, mint az emberek biztonságérzete, az a tudati visszatükröződés, ahogy az egyén a makro- és mikrokörnyezet közbiztonsági helyzetét megéli, értékeli. A lényeg az, hogy az emberek miként érzik: a társadalmi, közéleti viszonyok rendezettek-e, biológiai létük, vagyonuk, szabadságuk biztonságban van-e, vagy azokat sértik, veszélyeztetik. A közbiztonság az emberek tudati szűrőjén keresztül csapódik le, a szubjektív biztonság mérésének ezért nincsenek egzakt mutatói. Jól ismert tény ugyanis, hogy a biztonságérzet alakulását a bűnözés számadatai mellett olyan tényezők is befolyásolják, mint a romló életkörülmények, a növekvő munkanélküliség, vagy a jövőkép hiánya. 1.2. A BŰNMEGELŐZÉS FOGALOM- ÉS ESZKÖZERENDSZERE A bűnözés növekedése bebizonyította, hogy túlnyomóan büntetőjogi eszközökkel a probléma nem kezelhető. Cesare Beccaria jogtudós már 1764-ben kifejtette: A bűncselekményeket jobb megelőzni, mint büntetni. A büntetőjog szerepe másodlagos, mert represszív jellegű, a megtörtént bűncselekmények elkövetőire, azok felelősségre vonására koncentrál. A bűnmegelőzés (kriminálprevenció) fogalmilag a jövőben elkövetendő bűncselekmények elleni fellépést, azaz olyan hatások kifejtését jelenti, amelyek korlátozzák a bűnelkövetési okokat és gátolják a bűnözés feltételeit. A 115/2003. számú országgyűlési határozat szerint bűnmegelőzés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelőzésével. A bűnmegelőzés a közbiztonság alakításának a rész és egész viszonyát mutató szerves része. A bűnmegelőzésnek három fő iránya, dimenziója, van: a bűnokok csökkentését célzó (általános), az egyes bűncselekmények és devianciák lehetőségét korlátozó (különös), valamint az egyén védettségét, a sértetté válás elkerülését befolyásoló (speciális) preventív tevékenység. Ezeket az Európa Tanács dokumentumai a bűnmegelőzés pilléreinek is nevezi, hangsú- 6

lyozva, hogy a háromféle cselekvési módot minden közösségben egyidejűleg kell alkalmazni, tartós eredmény csak a komplex alkalmazástól várható. 1. A bűnokok csökkentésére irányuló általános prevenció az elsődleges. A társadalompolitika integrált része, ami akkor valósul meg, ha a társadalom alakítását célzó állami, önkormányzati döntésekben érvényesülnek a megelőzési szempontok, és ha a társadalmi viszonyok a kriminogén hatásokat nem gerjesztik. A bűnözést kiváltó vagy azt elősegítő okokat csökkenti, ha a jogi szabályozás mentes az ellentmondásoktól, nem táptalaja a kijátszásnak, a joghézagok adta visszaéléseknek, hatékony ellenőrzési rendszert épít ki, és nem szenved a büntető felelősségrevonás hatástalanságában, valamint ha a gazdaságban a tisztességes munka, a megfelelő vagyonkezelési és pénzügyi fegyelem az uralkodó, továbbá ha a szociális intézkedések a túlzott társadalmi polarizáció és a munkanélküliség okozta feszültségek enyhítését, a hátrányos helyzetek kiküszöbölését, és az emberek morális állapotának fejlesztését célozzák. 2. A bűnelkövetési lehetőségek szűkítésére vonatkozó különös megelőzés feladata a bűnalkalmak számának redukálása, az egyes bűncselekmények valószínűségének minimalizálása, valamint a veszélyforrásokkal és biztonsági kockázatokkal való törődés. A bűnmegelőzésnek ez a szintje a társadalmat ösztönző, mozgósító olyan programok és technikák intézményesítésére törekszik, amelyek a nagy és kisközösségek, az intézmények, a gazdasági szereplők és az állampolgárok önvédelmi képességét, bűnözéssel szembeni védettségét fokozzák. A bűnözés mennyiségi és minőségi visszaszorítása érdekében foglalkozik a veszélyeztetett területek és objektumok biztonságával, a környezeti és természeti értékek védelmével, a tipikus és megelőzhető bűncselekmény-fajtákkal, továbbá az egyéb deviancia-jelenségekkel (alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, prostitúció). 3. A speciális prevenció az egyénről szól. A bűnmegelőzésnek ez a szintje a veszélyeztetett személyekkel, célcsoportokkal foglalkozik, azok védelmével, akik objektív helyzetük, személyes tulajdonságaik révén fokozottan vannak az áldozattá, sértetté válás veszélyének kitéve (gyermek- és fiatalkorúak, idősek, elesettek, pénzkezeléssel foglalkozók, alkoholisták). A megelőzés eme dimenziójának feladata az egyén biztonságra nevelése, az, hogy a potenciális sértettek mindent megtegyenek áldozattá válásuk elkerülése érdekében. A konkrét védekezés elmulasztását állami intézkedés nem pótolhatja. A speciális prevenció más oldalról azok visszatartására, reszocializációjára koncentrál, akik adottságaik vagy környezetük hatására könnyen bűnelkövetővé válhatnak (börtönből szabadultak, kábítószer-élvezők, alkoholisták, deviáns személyek, mentális problémákkal küszködők). A bűnelkövetéstől való visszatartás egyik útja a törvények tiszteletére nevelés. E célt szolgálják a büntetőjogi és szabálysértési büntetések, melyektől az állam azt várja, hogy az elkövető tartózkodjék hasonló cselekmények jövőbeni elkövetésétől. A bűnismétlés megelőzése ellenőrzési intézkedéseket, ugyanakkor a visszaeső elkövetők társadalmi beilleszkedésének támogatását igényli. A bűnmegelőzés a társadalom közügye. Differenciált rendszer, ami azt jelenti, hogy a társadalmi, közösségi jellegű megelőzést a lakosság biztonságérzetét közvetlenül befolyásoló hagyományos bűnözéssel szemben kell alkalmazni, míg a bűnözés magasabb megjelenési formáival (nemzetközi és szervezett bűnözés, terrorizmus, illegális migráció) szemben a bűnüldöző szervek szakmai fejlesztése, nemzetközi kooperációja biztosíthat hatékony védelmet. A bűnmegelőzés módszerei sokrétűek, átszövik a megelőzés mindhárom dimenzióját. Elsősorban a bűnalkalmak korlátozása, a megfelelő védekezés alkalmazása, a tájékoztatás és propaganda, valamint a hatékony büntetőpolitika emelendő ki. 7

1.) A bűnalkalmak korlátozása alatt átfogó módszertant értünk. Elemei: a preventív jelenlét. Kiemelt jelentőséggel bír a közterületek, nyilvános helyek és bűnügyileg veszélyeztetett objektumok gyakori ellenőrzése. A rendőr, a biztonsági őr vagy polgárőr a jelenlétével is eltántoríthat lehetséges tetteseket a jogsértő magatartástól. a rendszeres ellenőrzés, illetőleg felügyeleti tevékenység. A szakszerű és következetes ellenőrzés képes felfedni a szabálytalanságokat, s ezzel elejét venni, hogy a kisebb jogszerűtlenségek bűncselekménybe torkolljanak. Az ellenőrzöttség tudata szükségképpen az előírások betartására késztet. további bűncselekmények, illetve a bűnismétlés megakadályozása a bűncselekmény okainak, elősegítő körülményeinek a felderítése és megszüntetése (közömbösítése) útján. 2.) Megfelelő védekezés alkalmazása. Négyféle védekezési mód ajánlott. Ezek: a helyes magatartási szabályok, más szóval taktikai szabályok betartása. Itt az elővigyázatosságról, a kellő körültekintés tanúsításáról van szó, ami még pénzbe sem kerül. A lényeg, hogy az emberek figyelmetlenségükkel ne adjanak esélyt a bűnözőknek. a fizikai védekezés, a mechanikai védelem. adta lehetőségek felhasználása a jelző- és riasztóberendezésekkel operáló elektronikai védelem igénybevétele, a személyi védelem, azaz élő erős őrzés alkalmazása. 3.) Bűnmegelőzési propaganda kifejtése. Aktív tudatformáló munkával kell erősíteni a társadalom tagjainak önvédelmi reflexeit. Ismertetni szükséges a védekezés hatékony, de jogszerű módjait és technikáit, valamint az ezt szolgáló lehetőségeket és eszközöket. Meg kell győzni a lakosságot, hogy a bűnmegelőzés össztársadalmi érdek, amiben mindenkinek megvan a maga feladata és felelőssége. 4.) Hatékony bűnüldözési és igazságszolgáltatási munka. A bűncselekmények és elkövetőik minél teljesebb körű felderítése, majd következetes elítélése optimális eszköz. Beccaria szavaival a megelőzés legjobb módszere a büntetések elmaradhatatlansága. A bűnelkövetők többsége kalkulál, hogy van-e kockázata cselekményének. Ha a tettes számára érzékelhetően nagy a lelepleződés és felelősségre vonás rizikója, az visszatart, míg az alacsony felderítési vagy igazságszolgáltatási hatásfok szinte sugallja, hogy bátran lehet bűnözni. A megelőzést az szolgálja igazán, ha röviddel az elkövetést követően megfelelő büntetés kerül alkalmazásra. Az Európa Tanács határozatot fogadott el az Európai Bűnmegelőzési Hálózat felállításáról, és meghatározta az EU célkitűzéseit, valamint a prevenciós politika prioritásait. Ebben célkitűzésként fogalmazódik meg, hogy növelni kell az emberek biztonságérzetét, és csökkenteni az áldozattá válás kockázatát; elő kell mozdítani a jó kormányzást, különös tekintettel a korrupció megelőzésére; csökkenteni kell a bűnalkalmakat, és növelni annak valószínűségét, hogy a bűnelkövetőt megbüntetik; csökkenteni kell azoknak a környezeti tényezőknek a hatását, amelyek következtében valaki a bűnözés vagy bűnismétlés világába kerülhet; elő kell mozdítani és terjeszteni a jogkövető magatartás kultúráját és a konfliktusok erőszakmentes elhárításának módszereit; 8

2. fejezet HELYZETÉRTÉKELÉS A célok és feladatok meghatározásának alapja a problémák feltárása, a helyzet pontos elemzése és adekvát megítélése, hiszen megfelelő terápia csak helyes diagnózis alapján alkalmazható. Megelőzni is csak azt a jelenséget vagyunk képesek, amelyet ismerünk. Elemzésünk kiindulópontja ezért a környezeti elemek olyan szempontú számbavétele, hogy melyek a földrajzi, gazdasági, közigazgatási és társadalmi feltételek kockázatai, közbiztonságra gyakorolt hatásai. Ezen feltételrendszer ismeretében értékeljük a bűnügyi helyzetet, a közrendi és közlekedési állapotokat, és megállapítjuk a súlyponti kérdéseket, a város megoldandó közbiztonsági problémáit. 2.1. FÖLDRAJZI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI ELEMEK Pécs közigazgatási területe 163 négyzetkilométer, ami nem nagy kiterjedésű, ám nehéz terep. A romantikus hegyvidéki tájkép, a sajátos városszerkezet számos veszélyt rejt magában. Közbiztonsági szempontból jól elhatárolódik egymástól a lüktető belváros, az elitnegyednek számító Mecsek oldal, az egyetemi városrész, az Uránváros, az alvó Kertváros, valamint a gettósodó gyárváros-meszesi lakótelep. A földrajzi adottságok egyik jellemzője a szőlők valamint a prés-, és hétvégi házak sokasága, melyeknek jelentős a közbiztonsági kockázata. Ugyanez mondható a garázzsal szegényesen ellátott lakótelepekről, ahol a járműállomány többsége csillaggarázsban parkol. Pécsett lényegében nincs őrzött parkoló. Pécs polgári védelmi szempontból I. besorolású. A kiemelt, egyben veszélyeztetett objektumok száma legalább 85. Ilyenként kezelendő 14 termelő és kommunális üzem, 2 konzulátusi ingatlan, valamint számos hatóság és intézmény, bank, pénzintézet, áruház és postahivatal épülete. A lakásállomány több mint 19.800 házingatlanra és 46.300 lakótelepi lakásra tehető. Gond, hogy a lakótelepi lakások és külterületi házingatlanok védettsége alacsony, ugyanakkor nincs a városban kielégítő vagyonvédelmi infrastruktúra. A nagyszámú vagyonvédelmi cég (67) közül mindössze egy-kettő foglalkozik mechanikai védelmi eszközök telepítésével és szerelésével, a legtöbb vállalkozás élő erős őrzésre és elektronikai védelemre szakosodott. További gond, hogy az elhagyott, romos lakóingatlanok száma meghaladja a 230-at. Pécs állandó lakónépessége közel 158 ezer fő, de az itt élő tényleges lélekszáma eléri a 180 ezret. A népsűrűség magas, 1000 fő/négyzetkilométer fölötti. Az aktív korú népesség kb. 59 ezer főre tehető. Minden negyedik állandó lakos mintegy 46 ezer ember nyugdíjas, akik koruknál, egészségi állapotuknál fogva a bűnözéssel szemben kiszolgáltatottabbak. A munkanélküliségi ráta a megyei és országos átlagnál alacsonyabb, 6 % körüli. A regisztrált munkanélküliek száma 4100-5000 között ingadozik. Növekvő arányú a hajléktalanok jelenléte. Jelenleg 1860 hajléktalant tartanak számon, akik potenciális veszélyeztetettek mint bűnelkövetők, de úgyis mint sértettek. Részükre megyei szinten legfeljebb 270 éjjeli menedékhely áll rendelkezésre, míg a Támasz Alapítvány naponta 120 személynek tud egyszeri meleg ételt biztosítani. Mindez arányát tekintve messze nem alkalmas a probléma kezelésére. 9

Pécs régióközpont és egyetemi város, amiből fakadóan az iskolázottsági szint az országos átlagnál magasabb. Az itt található közigazgatási, igazságszolgáltatási, tudományos és kulturális intézményeket, valamint gazdasági és egészségügyi ellátó központokat naponta több ezer ember keresi fel a Dél-Dunántúl különböző településeiről. A Pécsi Tudományegyetem 8 karán mintegy 26 ezer hallgató tanul, akiknek a többsége átmenetileg itt is él. Erre a rétegre komoly infrastruktúra épült ki, számos ifjúsági intézmény és szórakozóhely megélhetését biztosítja A diákság nagy száma pozitív dolog, ugyanakkor azzal jár, hogy a fiataloknak sajátos szórakozási igényeik és szokásaik vannak, amit az idősödő lakónépesség nehezen tolerál. Pécs a kultúra és fesztiválok városa. Évente legalább 50 kulturális esemény zajlik közterületen. Ezek népszerűek, vonzzák a város és a térség lakóit, ugyanakkor zajosságuk és közlekedési kihatásuk miatt sokak elégedetlenségét is kiváltják. Élénk a város sportélete is, aminek különösen az élvonalbeli labdarúgó és kosárlabda meccseknek, valamint a futó-, kerékpárés autóversenyeknek jelentős közbiztonsági vonzata van. A mintegy 250 közterületi rendezvény meglehetősen igénybe veszi a lakosság tűrőképességét. Pécs a mediterrán hangulatok és a világörökség városa. Műemlékeink, történelmi borvidékünk és nevezetességeink évente több tízezer turistát csalogatnak ide, jóllehet a város nem igazán idegenforgalmi centrum. Kevés az olyan tájékoztató tábla, amely segíti az idelátogatók közlekedési és idegenforgalmi eligazodását. A délszláv bevásárló-turizmus időnként felfokozott helyzetet teremt. Bár a turistaforgalom az elmúlt négy esztendőben emelkedett, a beutazási kedv ellen hatott az a zsebtolvajok miatt az Interneten megjelent figyelmeztetés, hogy Pécs nem biztonságos város. A helyi lakosság és az ide látogatók ellátását közel 3300 áruház és kiskereskedelmi üzlet, illetve 770 vendéglátóegység biztosítja. Közülük sok a közbiztonsági szempontból rizikófaktort képező alacsony színvonalú szórakozóhely, tömegeket vonzó diszkó, a prostitúciónak teret engedő bár, kritikus biztonságú egyszemélyes bolt, illetve éjjel-nappal nyitva tartó és problémákat okozó kereskedelmi egység. Pécs közlekedési helyzetét a 6. sz. főút és a budapesti vasútvonal határozza meg. Az önkormányzati belterületi utak hossza 555 km. A mintegy 430 kilométernyi kiépített út 40-50 %-a felújításra, megerősítésre szorul. Az utak kapacitása az elvárásoknak alig felel meg, a belvárosi utak csekély átbocsátó képességükből adódóan zsúfoltak. A legfontosabb kereszteződések forgalomirányító fényjelzőkészülékkel biztosítottak, ami részben hátrány, mivel városon belül nincs kiépített körforgalom. Alapvető problémát jelent a parkolóhelyek hiánya, a belvárosi üzletek áruellátásának megszervezése. A városban csak személygépkocsiból több mint 46.100 honos. 10

2.2. A BŰNÜGYI HELYZET ALAKULÁSA A közbiztonságot legerőteljesebben a bűnözés befolyásolja. A kriminalitási helyzetkép megállapításához a bűnözés mennyiségének és minőségének, szerkezeti és személyi oldalának, valamint a város bűnözési földrajzának együttes elemzése vezet el. A bűnözés nagysága a rendszerváltás kezdetétől 1997.-ig terjedő időben megduplázódott, azóta viszonylag magas szinten, kilencezer körül stagnál. A kriminalitás azonos vonalú növekedése volt megfigyelhető az egész országban, így a Pécsett ismertté vált bűncselekményekre vonatkozó alábbi diagram hullámzása megfelel a megyei és az országos trendnek. 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 10313 10958 8831 9941 8997 8988 8841 9337 6573 7244 7265 7000 5343 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 A mennyiségi adatok értelmezésére kiválóan alkalmas a tízezer lakosra jutó bűncselekményszám. Ez az utolsó 5 év átlagát tekintve 560 volt, ami ugyan meghaladja az országos és megyei viszonyszámokat, azonban nyolc nagyváros adatainak összevetése alapján az állapítható meg, hogy Pécs bűnügyileg közepesen fertőzött város. Általános igazság, hogy a bűnözés elsősorban a városokhoz kötődő jelenség. A kisebb településeken a népesség arányánál kevesebb, a nagyvárosokban pedig jóval több bűncselekmény válik ismertté. Város Lélekszám Ism. vált. bcs. Bcs./10 ezer fő Krim. rangsor Debrecen 205.265 11.956 572 4. Miskolc 185.553 10.211 563 5. Szeged 161.654 9.097 554 7. Pécs 165.767 9.220 560 6. Győr 127.209 10.327 735 1. Nyíregyháza 112.709 8.210 674 2. Kecskemét 105.606 6.549 591 3. Székesfehérvár 105.519 5.617 494 8. A kriminálstatisztika csak a hatóságok tudomására jutott bűncselekményekről és a felderített bűnelkövetőkről tájékoztat, így nem tükörképe a bűnügyi helyzetnek. A ténylegesen megtörtént bűnesetek száma vélhetően nagyságrendekkel meghaladja az ismertté vált bűncselekményekét, mivel a látencia különösen egyes kategóriákban legalább kétszeres. Az elemzés során figyelembe kell vennünk továbbá a bűncselekményekkel határos kettős alakzatú szabálysértések (pl. tulajdon elleni szabálysértés, rendzavarás, stb.) számát is. A bűnözés minősége, szerkezeti összetétele vonatkozásában az a megállapítás tehető, hogy Pécsre a tradicionális bűncselekmény-fajták, azon belül is a vagyon elleni és erőszakos jogsértések tömeges előfordulása a jellemző. A nemzetközi és szervezett bűnözés csak nyo- 11

mokban van jelen. A bűncselekmények növekvő de még mindig kis hányadában tapasztalható szervezettség. Bűnszervezetek működnek a gépjárműlopás, a zseblopás, a kábítószer terjesztés, az adósságbehajtás és a prostitúció területén. Az elmúlt évtizedben folyamatosan átalakult a bűncselekmények strukturája, megoszlása. Előbb drasztikusan nőtt a hagyományos bűnözés, míg napjainkban ennek csökkenése, stagnálása figyelhető meg. Új tendencia a félelmet keltő erőszak, a kábítószerrel és a technikai fejlődéssel (számítógép, mobiltelefon) öszszefüggő bűncselekmények terjedése. Terrorcselekmény nem volt, csak azzal való fenyegetés. A közvéleményt nem csupán a bűnözés mennyiségi növekedése, hanem annak minőségi változása sokkolta. Az emberek biztonságérzetét a különböző jogsértések eltérő mértékben alakítják. Az erőszakos bűncselekményeknek (rablás, garázdaság, stb.) nagy a negatív hatása, míg másoké jelentéktelen (pl. szerzői jogok megsértése). Szerencsére városunkban a közvéleményt sokkoló súlyos bűncselekmény csak elvétve fordult elő, évente 2-5 alkalommal. Az alábbi táblázat a főbb bűncselekményi kategóriákat szemlélteti. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. Vagyon elleni 3794 3400 4795 7792 8051 6569 6109 6214 5947 5907 Közrend és közélet 751 2910 1142 1664 1818 2303 1784 1562 1569 1814 tisztasága elleni Személy, házasság, 336 403 421 399 435 399 477 341 420 420 nemi erkölcs elleni Gazdasági 66 50 79 121 224 286 258 335 626 732 Közlekedési 448 561 608 339 295 384 368 389 424 460 Az összbűnözés 2/3-át évek óta a vagyon elleni deliktumok teszik ki. Ezek meghatározó részét a lopások adják, azonban a csalások aránya rendkívül megugrott (4 %-ról közel 20 %- os részesedésre). A vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár a rendszerváltás óta 10,8 milliárd forintra rúgott, amiből mindössze 1,7 milliárd forintnyi térült meg. A vagyon elleni cselekmények sértettjei tipikusan magánszemélyek, mivel a cégek, jogi személyek sérelmére elkövetett vagyon elleni cselekmények köszönhetően az elektronikai védelemnek, valamint kutyás és fegyveres vagyonőrzésnek visszaszorultak. Az alábbi táblázat a vagyon elleni bűncselekmények alakulását mutatja be. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. Lopás 1875 1690 2214 4253 3716 3450 2840 2721 2590 2463 - Gépkocsi lopás 98 78 144 242 186 182 119 124 62 43 - Gépkocsiból - - - - - 1216 980 718 581 439 - Zseblopás 31 60 52 222 179 243 213 259 285 288 Betöréses lopás 1147 1022 1221 2194 1813 1525 1352 1144 1143 920 - Lakásbetörés 280 227 430 895 707 629 590 458 405 376 - Üzletbetörés 192 183 177 251 197 134 158 109 62 81 Rablás, kifosztás 39 45 49 57 46 52 57 55 46 52 Sok a betöréses lopás. E tekintetben kiemelten veszélyeztetettek a gyenge mechanikai védelemmel ellátott tömblakások, alagsori tárolók, valamint a Mecsek oldalban található hétvégi házak, zártkerti ingatlanok. A betörések többségét ajtóbefeszítés, hengerzár-törés, zárnyelv visszatolás, illetve lakatlefeszítés módszerével követték el. A lakás- és üzletbetörések elmúlt kétévi visszaesése azt jelzi, hogy a technikai védekezésre fordított beruházásnak van értelme. 12

A gépjárműbűnözés a kilencvenes évek végéig erőteljes növekedést mutatott. Megrendelésre, profi módon tulajdonítottak el nagy értékű főleg külföldi felségjelű nyugati autókat. Jelenleg kijelenthetjük, hogy a gépkocsilopás kikerült a városra jellemző jogsértések köréből. Szélvédő vagy oldalablak bezúzással, szélvédő kiemeléssel, zárkihúzással elkövetett gépkocsi feltörés a város majd minden területére jellemző. Hetente átlag 17 db gépkocsit törtek fel, de volt olyan hét is, hogy 50 esetről érkezett bejelentés. Ezen bűncselekmények többségét világos nappal, forgalmas utakon követik el, mialatt a külterületi részeken gépkocsi feltörés alig történik. Jellemzően azokat a gépkocsikat törik fel, amelyekben az óvatlan (feledékeny) tulajdonosok értékeket hagynak látható helyen. A zsebtolvajlás módszerével elkövetett lopások száma a rendszerváltás óta megtízszereződött (31-288). A vásártér, a távolsági autóbusz-pályaudvar, a vásárcsarnok valamint egyes autóbusz járatok és megállók a zsebtolvajok kedvelt célpontjai. A zseblopások 60%-át autóbuszon (2, 6, 7, 30) követik el. Csapatban és ügyesen dolgoznak, emiatt a sértettek általában csak később veszik észre a bűncselekményt (ugyanakkor az szinte kizárólag tettenéréssel bizonyítható). A vásárcsarnokból a kamerarendszernek köszönhetően kiszorult a buszmegállókba az elkövetői kör. A vagyon elleni cselekmények jelentős hányada alkalmi lopás, valamint besurranásos és trükkös lopás. Különösen magas az idős, egyedül élő emberek becsapásával elkövetett lopások aránya. Vannak elkövetők, akik erre specializálták magukat. A csalás beleértve a számítógépes, valamint az adó- és társadalombiztosítási csalást a bűnözés húzóágazata lett (1993.-ban még 412, 2002.-ben már 1302 csalás szerepel a kriminálstatisztikában). Az összes jogsértés mintegy 8 %-a sértetti közrehatásra, az elővigyázatlanságnak, feledékenységnek, hiszékenységnek és a tulajdonosi védekezés elmulasztásának köszönhetően következik be. Évi 2-300 esetben indul büntetőeljárás azért, mert a nyitva felejtett lakásból, gépkocsiból, irodából, öltözőből ellopták a tulajdonos pénzét, táskáját, illetve őrizetlenül hagyott irattárcának, hátizsákból kilátszó telefonnak veszett nyoma. Az erőszakos, garázda jellegű és az utca rendjét sértő bűncselekmények aránya 500 körül ingadozik. A rablás nagyságrendje folyamatosan 40-50 közötti, amiben évi 1-3 a pénzintézet elleni fegyveres támadás. A rablások zömét ittas személyek sérelmére, szórakozóhelyekről kiindulva vagy azok közelében követték el. Az elmúlt 2-3 év tapasztalata, hogy durvábbak lettek az elkövetési módszerek, és egyre gyakrabban történik hajléktalan által hajléktalan sérelmére párszáz forintos értékért véghezvitt, valamint fiatalok (fiatalkorúak!) által fiatalok vagy gyermekkorúak sérelmére útonállásszerűen elkövetett rablás. Növekedés tapasztalható az önbíráskodás, az erőszakos adósságbehajtás vonatkozásában. Korábban elvétve, az elmúlt években viszont átlag 25 ügyben kellett eljárni amiatt, hogy az elkövető kényszerrel szerzett érvényt vagyoni követelésének. Kedélyborzoló új jelenség, hogy évi 25-37 alkalommal téptek ki vagy le védtelen nők, illetve idős emberek kezéből, válláról táskát a nyílt utcán. 2003. második felében már hetente 1-2 esetben történt ilyen eset. Meglehetősen elharapózott a garázdaság a közterületeken, azon belül is a szórakozóhelyeken és azok környékén. Míg a kilencvenes évek elején 100 körül mozgott az ilyen jogsértések száma, addig 2002.-ben 300 esetben indult büntető és közel 150 esetben szabálysértési eljárás. A garázda magatartások mind gyakoribb előfordulásában szerepet játszik az alkohol, az a körülmény, hogy a szórakozóhelyeken kiszolgálják szeszesitallal az ittas személyeket. Pécsett egyébként átlagosan 400 bűncselekményt követnek el szeszesital hatása alatt. 13

A személy elleni bűncselekmények száma nem magas. Az emberölés sok éves átlaga 5, a szándékos testi sértésé 191. Különösen durva, leszámolás-jellegű emberölések nem történtek. A testi sértések gyakorisága 1993.-ban 138, 2002.-ben pedig 220 volt, amiben a családon belüli erőszakkal kapcsolatba hozható súlyos testi sértések 30 %-kos növekedése érdemel figyelmet. Az esetek háromnegyede gyermekes családokat érintett, és mintegy a felénél volt az ittasság a főszereplő. A kábítószerrel való visszaélés az összbűnözés kis részét (1,5-1,9 %-át) alkotja, ugyanakkor a drogok használata és terjesztése térségünk meghatározó problémájává vált. A kilencvenes évek elején 2-3 kábítószerrel visszaélést regisztrált a kriminálstatisztika, 2002.-ben már 182 bűncselekményt. Leggyakrabban használt szer a marihuána, a speed és az extasy. A drogfogyasztással leginkább érintett a 15 25 év közötti korosztály, bár már általános iskolások körében is bukkantunk fogyasztásra, sőt terjesztőre. A kábítószer nemcsak a szórakozóhelyeken van jelen, elosztása és a vásárlás mind jobban magánlakáshoz kötődik. Növekszik azon esetek száma, amikor fiatalok azért követnek el vagyon elleni bűncselekményt, hogy az így megszerzett pénzből fedezzék kábítószer-szükségletüket. Intő jel, hogy a drogambulancia klienseinek száma elérte az ötszázat. A prostitúciós tevékenység a kilencvenes évek közepén legális szórakozóhelyek, panziók mögé bújva felfutott, de jelenleg visszaszorulóban van. Ennek hátterében részben a keresleti piac csökkenése, részben a gyakori razziák, valamint az évente 2-3 bűnözői kör ellen lefolytatott büntető eljárások és panzióbezárások állnak. Emberkereskedelem miatt mindössze egy bűnbanda ellen folyt eljárás. Az okirat-hamisítások és okirattal való visszaélések mennyisége növekvő (600 körüli). Ebben figyelmet érdemlő probléma a gépkocsi adásvételi szerződések, valamint mozgáskorlátozott igazolványok hamisításának és jogtalan felhasználásának terjedése, továbbá az elveszített igazolványoknak az illetékfizetés és szankció alóli kibúvás érdekében ellopottként való bejelentése. Sajnos nincs olyan nyilvántartás, amelyben a mozgáskorlátozott igazolványokat ellenőrizni lehetne, és nem történik meg az igazolvány bevonása a tulajdonos halála, vagy azzal történő visszaélés esetén. Az ismertté vált bűnelkövetők száma évek óta 2200-2700 között mozog. Közülük 41-46 % a büntetett előéletűek aránya, és 15-21 % között vannak azok, akik ugyanolyan, vagy hasonló jellegű bűncselekményt követtek el ismételten. A visszaesők felelnek a súlyos bűncselekmények többségéért. A fiatalkorúak, illetve a gyermekkorúak aránya évek óta valamivel 10 % alatt van. Utazó bűnelkövetőnek mondható átlagosan 300 fő. A külföldi elkövetők száma átlagosan 60 fő körül mozog. Többnyire vagyon elleni bűncselekményeket követtek el. Legtöbb a román állampolgár (zseblopásra szakosodott, tipikus utazó bűnöző), majd őket a bosnyákok, horvátok és a szerbek követik. A bűnelkövetők több mint 80%-a férfi és háromnegyede pécsi lakos. Összességében az mondható, hogy a közhangulatot igazán romboló bűnözés a lakosság alig 1,5 %-át kitevő konok bűnözőnek a számlájára írható. 14

2.3. PÉCS BŰNÖZÉSFÖLDRAJZA Az ismertté vált jogsértések 1/3-a, átlagosan 3-3500 bűncselekmény történt közterületen. A bűnözés területi szórására nézve általános tapasztalat, hogy a jobb adottságú városrészek a bűncselekmények elkövetésének kedveznek, míg az elmaradott településrészek jellemvonása az ismertté vált bűnelkövetők koncentrálódása. A kriminalitás területi megoszlására hozzávetőleges következtetés vonható le a rendőrőrsök által nyomozott ismeretlen tetteses bűnügyek számából. 1998 1999 2000 2001 2002 Központi Rendőrőrs (Alsómalom u.) 2083 1741 1899 1516 1441 Kertvárosi Rendőrőrs (Málomi u.) 1299 1209 1211 1115 947 Uránvárosi Rendőrőrs (Berze Nagy J. u.) 1262 959 1082 942 891 Gyárvárosi Rendőrőrs (Puskin tér) 1001 935 898 812 723 A városközpont bűnügyi fertőzöttsége hagyományosan kb. 50 %-al nagyobb, mint a keleti városrészé. Legtöbb bűncselekmény a Vásárcsarnok vasútállomás Rét u. Rákóczi út által határolt területen történik. A Kossuth tér - Munkácsy u.- Perczel u.- Jókai tér - Szent István tér alacsonyabb kriminalitási aránya vélhetően a Belvárosi Rendőrőrs által teljesített fokozott rendőri jelenlétnek köszönhető. Sajátossága a területnek a sok szórakozóhely, amelyekhez rablások, garázdaságok, kábítószer-terjesztés (Boccaccio, Rák, Jobb mint Otthon, Kiskorsó) és prostitúciós tevékenység (Blue Angel, Amazon, Babilon) kapcsolódik. A városközpontot alkotó 270 utcából az alábbi 15 mondható fertőzöttnek: Rangsor Terület Átlagos Jellemző bűncselekmény gyakoriság 1 Rákóczi út 136 alkalmi- és zseblopás, üzletbetörés 2 Bajcsy-Zsilinszky u. 124 zseblopás, alkalmi lopás, gépkocsifeltörés 3 Nagy Lajos király u. 100 gépkocsifeltörés, gk. lopás, alkalmi lopás 4 Széchenyi tér 51 zseblopás, alkalmi és besurranásos lopás 5 Szabadság u. 50 betöréses lopás, gépkocsifeltörés, rablás 6 Jókai u. 50 alkalmi lopás, gépkocsifeltörés, rongálás 7 Király u. 45 alkalmi- és zseblopás, üzletbetörés 8 Rét u. 38 gépkocsifeltörés, alkalmi lopás, rablás 9 Móricz Zsigmond tér 34 gépkocsifeltörés, rablás 10 Indóház tér 33 garázdaság, rongálás, rablás 11 Búza tér 31 zseblopás, garázdaság, rablás 12 Hunyadi 30 gépkocsifeltörés, lakásbetörés 13 Hungária u. 27 alkalmi lopás, lakásbetörés, garázdaság 14 Lánc u. 20 garázdaság, rongálás, rablás 15 Ipar u. 14 garázdaság, rablás A kertvárosi lakótelep második a fertőzöttségi rangsorban. Az itt lakók jelentős hányada Pécs más részein dolgozik, így napközben sok az őrizetlenül hagyott lakás, kihalt lépcsőház, éjszaka pedig a parkoló jármű. Itt törik fel a legtöbb alagsori tárolót és gépkocsit. Veszélyeztetett területek a Maléter P. u. - Nagy I. u. - Tildy Z. u. Eszék - Aidinger J. utcák által határolt terület, valamint a Krisztina tér és a Nevelési Központ környéke. A lakótelepet alkotó 142 utcából az alábbi 11 mondható fertőzöttnek: 15

Uránváros a harmadik helyen áll a fertőzöttségi rangsorban. E városrészben tömblakások, valamint családi és hétvégi házas övezetek egyaránt megtalálhatók. Itt követik el a hétvégi ház betöréseknek majdnem a felét (Mecsekszentkút, Szikkúti dűlő, Makártető), és nem csak a téli, "holt idényben". Zseblopások tekintetében 2-es járat emelhető ki, ahol az elkövetők általában a Konzum áruház és az uránvárosi végállomás között dolgoznak. A városrészt alkotó 278 utcából az alábbi 9 mondható fertőzöttnek: Rangsor Terület Átlagos Jellemző bűncselekmény gyakoriság 1 Siklósi út 111 gépkocsi feltörés, közlekedési balesetek 2 Nagy Imre út 94 gépkocsi feltörés, tároló betörés, garázdaság 3 Aidinger János út 55 gépkocsifeltörés, alkalmi lopás, lakás betörés 4 Maléter Pál út 35 gépkocsifeltörés, lakás és tároló betörés 5 Krisztina tér 31 gépkocsifeltörés, rongálás, garázdaság, rablás 6 Tildy Zoltán u. 35 lakás és gépkocsifeltörés, tároló betörés 7 Illyés Gyula út 27 tárolóbetörés, gépkocsi és gépkocsiról lopás 8 Melinda u. 25 betöréses lopás, garázdaság, 9 Eszék utca 23 gépkocsifeltörés, tárolóbetörés 10 Apácai Csere körér 16 alkalmi lopás, betöréses lopás, kábítószer 11 Lahti utca 16 tároló betörés, garázdaság, rongálás Rangsor Terület Átlagos Jellemző bűncselekmény gyakoriság 1 Szigeti út 56 betörés, gépkocsifeltörés, zseblopás 2 Ifjúság út 48 besurranásos és alkalmi lopás, gépkocsifeltörés 3 Páfrány u. 28 gépkocsifeltörés, gépkocsiról lopás 4 Rókus u. 28 gépkocsifeltörés, lakásbetörés, alkalmi lopás 5 Makay István út 23 bolti lopás, gépkocsifeltörés 6 Szántó Kovács J. u. 21 alkalmi lopás 7 Jakabhegyi út 19 alkalmi lopás, betörés 8 Építők útja 18 besurranásos lopás, betörés, zseblopás 9 Esztergár Lajos u. 15 gépkocsifeltörés, alkalmi lopás, garázdaság A keleti városrész bűnügyi helyzetét az határozza meg, hogy az ott élők között viszonylag sok a kriminogén, deviáns magatartású, valamint a potenciálisan veszélyeztetett idős korú személy. A családon belüli erőszak tekintetében a város legfertőzöttebb területe. Fajlagosan magas a hétvégi ház betörések (Dobogó dűlő, Murom, Gyükés, Kerékhegy, Ámor dűlő, Vöröshegy) és a rablások száma, míg itt fordul elő a legkevesebb gépjárműlopás (5%), gépkocsi feltörés (10%), tároló betörés (5%) és besurranásos lopás (15%). Gócpontként kell megemlíteni István aknát, Hősök terét, Györgytelepet, Czerékvölgyet, ahol az agresszív szipusok, alkalmi tolvajok, ittas garázdák és családi veszekedések miatt gyakori a rendőri intézkedés. Sok testi sértés, kifosztás és rablás történik hajléktalanok sérelmére a Sándor utcai étkezde, valamint a Gomba utcai szálló környékén. Bűnügyileg frekventált szórakozóhely az Aranyhordó, az Ászok söröző, a Szomszéd kocsma, valamint a Paradiso és a Mona Lisa panziók. A városrészben található 260 utca közül az alábbiak emelhetők ki: 16

Rangsor Terület Átlagos Jellemző bűncselekmény gyakoriság 1 Zsolnai Vilmos út 82 lakásbetörés, garázdaság, rablás 2 Komlói út 75 alkalmi és besurranásos lopás, lakásbetörés 3 Mohácsi út 41 betöréses lopás, garázdaság, rablás 4 Hársfa u. 23 lakásbetörés, besurranásos lopás 5 Hősök tere 8 garázdaság, testi sértés 6 Buzsáki u. 8 üzlet és gépkocsifeltörés, alkalmi lopás 7 Fekete Gyémánt tér 7 gépjárműfeltörés, betöréses lopás, garázdaság 8 Bocskai István u. 7 lakás és üzletbetörés, zseblopás 9 Gomba u. 7 súlyos testi sértés, garázdaság 2.4. KÖZRENDI HELYZET, A SZABÁLYSÉRTÉSEK ALAKULÁSA A közbiztonságot a kriminalitás mellett a közterületek biztonsági helyzete, az utca rendje determinálja. A városlakók életminőségét nemcsak a bűncselekmények alakulása, hanem az egyéb jogsértések, zavaró körülmények is befolyásolják. Az állampolgárok biztonságérzetére negatív hatású, hogy helyenként és időszakosan nem tudják birtokukat háborítatlanul élvezni, nem tudnak pihenni, zavartalanul és békében közlekedni, sétálni. Hátrányosan érinti a biztonságérzetet az is, hogy egyes környékek, utcarészek, parkok és játszóterek állapota a rálátás, az átláthatóság, a közvilágítás vagy a tisztaság hiánya miatt félelmet keltő, bűnözésre ingerlő A gyülekezési törvény hatálya alá tartozó évi 30-35 rendezvény általában békés, a város életét felforgató tömegdemonstráció, zavargás nem történt. Megszaporodtak viszont a közterületi rendezvényekkel kapcsolatos kifogások részben a zajosság, részben amiatt, hogy a Széchenyi tér és annak környéke túl gyakran kerül forgalomkorlátozás alá. A csendháborítás az állampolgári panaszok leggyakoribb tárgya. Éves szinten ezer körüli a bejelentések száma, amelyek úgy rendezvények, mint szórakozóhelyek és magánlakások zajosságát kifogásolják. Ezek négyötöde figyelmeztetés után megoldódik, vannak azonban szórakozóhelyek és egyéb intézmények, amelyek zajterhelés kibocsátása visszatérő probléma. Éves szinten 100-120 szabálysértési eljárásra kerül sor, ami azért csak ennyi, mert a rendőrség nem rendelkezik zajmérő berendezéssel. A közterületi prostitúció különösen az ezredforduló éveiben a közvélemény fókuszába került. A 6-os főút kivezető szakaszain, valamint a Komlói út mentén átlagosan 20-30 prostituált illegette magát. (Ők petíciókat is nyújtottak be türelmi zónát követelve.) 2003-ra a prostituáltak törvénysértő jelenléte köszönhetően a határozott és következetes rendőri fellépésnek valamelyest alábbhagyott, a jelenség azonban nem szűnt meg. Kiszorultak a védett övezetek, illetve a rendőrkapitányság illetékességi területének határain kívülre. Nemkívánatos jelenség a koldulás elszaporodása, kiváltképpen az ittasan, zaklató módon koldulók (mintegy 30 fő) tevékenysége. Ők elsősorban a történelmi belvárosban (Kossuth tér, Király u., Széchenyi tér, Szent István tér, Ferencesek utcája) és a nagy áruházak parkolóinál szólítják le a gyalogosokat, illetve az autósokat. Sajnos a koldusokkal szembeni fellépés nem elég hatékony, mert a nagyszámú feljelentés, a közterületről történő eltávolítás nem hozza meg a kívánt visszatartó hatást. 17

A vandalizmus, az értelmetlen rongálás egyre nagyobb károkat okoz a városban. A kijelölt területek ellenére nap mint nap azzal kell a tulajdonosoknak és közlekedőknek szembesülniük, hogy értelmetlen graffity festésekkel épületeket, köztéri berendezéseket és padokat, közlekedési táblákat, sőt egyházi jelképeket tesznek tönkre, többnyire fiatalok. E téren sajnos minden városrész fertőzött. Éves szinten 15-20 ilyen ügyben indul büntető, illetve szabálysértési eljárás, alacsony felderítési hatásfokkal. (2003.-ban például 10 főt vontak eljárás alá, akik között 1 gyermekkorú, 5 fiatalkorú és 4 fiatal felnőtt volt.) Sok jogsértést követnek el a hajléktalanok azzal, hogy üresen álló lakásokba önkényesen beköltöznek, lépcsőházakban randalíroznak, a közterületekre piszkítanak, és erőszakos koldulással, szemeteléssel, közterületi italozással zaklatják a lakókat, valamint a turistákat. Az illegális közterület-foglalás és engedély nélküli árusítás nem jellemző problémája a városnak, míg az ebtartás igen. Sok a felügyelet nélküli vagy elkóborolt kutya az utcákon, emellett gyakori, hogy a tulajdonosok a vonatkozó szabályok be nem tartásával (a kutyák póráz és szájkosár nélküli futtatásával, játszóterekre beengedésével) veszélyeztetik a járókelők biztonságát. A közlekedési morál romlása évek óta tartó folyamat. Évről évre több az ittas vezető az utakon (2002.-ben 376), ezáltal a közlekedési bűncselekmények száma is emelkedett. Nagyon sok a szabálytalanul parkoló és a forgalomcsillapított övezetbe engedély nélkül behajtó jármű. A forgalmat akadályozó járművek eltávolítása során gond, hogy Pécs jelenleg olyan elszállító járművel nem rendelkezik, mely a közepes méretűnél nagyobb járművek elszállítására alkalmas lenne. A szabálytalanul elhelyezett járművek szankcionálására kerékbilincs is alkalmazható lenne, azonban ilyenekkel sem a rendőrség, sem az önkormányzat nem rendelkezik. A közbiztonsági helyzet értékeléséhez számba kell venni az ismertté vált szabálysértéseket. A jogsértések eme változatáról a különböző szervek által tett feljelentések és kiszabott helyszíni bírságok, illetve az egyes szabálysértési hatóságok által lefolytatott eljárások alapján alkothatunk képet. Az alábbi táblázat a szabálysértési feljelentések és helyszíni bírságok 2002. évi alakulását mutatja: Intézkedő szerv Feljelentések száma Helyszíni bírságok száma Rendőrség (Pécsi Rk. + Megyei RFK) 5437 16029 Közterület-felügyelet 1533 6188 Vám- és Pénzügyőrség 59 - Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 342 - Városi ÁNTSZ 56 37 Ö s s z e s e n 7.427 22.254 A szankcionált szabálysértések száma megközelítette a 30 ezret, ami átlagosnak mondható. Kisebb súlyú szabálysértés miatt százmillió forint helyszíni bírság kiszabására került sor, amiben a sebességkorlátozás túllépése, szabálytalan parkolás, közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, vásári és piaci szabályok megszegése, parkrongálás, veszélyeztetés kutyával, bizonylati fegyelem megsértése, árak feltüntetésének elmulasztása, élelmiszerrel és vendéglátással kapcsolatos közegészségügyi szabálysértések domináltak. A szabálysértési hatóságok által lefolytatott eljárások száma 7480 az elmúlt három év átlagában. A Pécsi Rendőrkapitányság által elbírált 4702 ügy 94%-a közlekedési szabálysértés. Átlagosan a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt 3375, a közlekedés rendjének megzavarása miatt 500, sebességkorlátozás jelentős túllépése miatt 450, ittas vezetés mi- 18

att 300 fő ellen járnak el. A közrend elleni szabálysértések nagyságrendje 200 (zömmel a személyi igazolvánnyal és közbiztonságra veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés). A Polgármesteri Hivatal átlagosan 1984 szabálysértést bírál el. Ennek felét a tulajdon elleni szabálysértések alkotják. A további megoszlás: jelentkezési kötelezettség elmulasztása 242, tankötelezettség elmulasztása 173, parlagfű irtásának elmulasztása 160, csendháborítás 114, koldulás 100, közterületi szeszesital fogyasztás 60, köztisztasági szabálysértés 34. A Városi Bíróság által elbírált szabálysértések átlagszáma 352, aminek majdnem felét a rendzavarás, nyolcadát a tiltott kéjelgés szabálysértése képezi. Növekvő tendenciát mutat a rendzavarás (87-179), míg a tiltott kéjelgések száma csökken (152-30). 2.5. A HELYZETELEMZÉSBŐL LEVONHATÓ KÖVETKEZTETÉSEK 1. A pécsi helyzet megfelel az országos átlagnak, sem pozitív, sem negatív értelemben nem tér el a nagyvárosok közbiztonsági állapotaitól. Nincs szükség tehát vészhelyzeti tervezésre, operatív beavatkozásra. Azzal viszont szembe kell nézni, hogy az értékrendekben és a társadalmi morálban bekövetkezett hanyatlás eredményeként divat lett a szabályok semmibe vétele. Sokak számára nem éri meg tisztességesnek lenni és jogkövető magatartást tanúsítani. 2. Az objektív helyzet és a polgárok szubjektív biztonságérzete nincs szinkronban egymással. A közbiztonság valós állapota jobb, mint a polgárok erről való vélekedése, mindazonáltal a lakosság egy része különösen a keleti városrészben a bűnözéstől való félelem mítoszában él. Az írott sajtó és a média szerepe ebben óriási, mert a negatív események (szenzációk) kapnak aránytalan publicitást, míg a bűnmegelőzési, figyelemfelhívó üzenetek alig jönnek át a tömegkommunikáción. 3. Gyenge a helyi társadalom védekező mechanizmusa, mert a közbiztonságot nem súlyának megfelelően kezelik, a biztonságkezelés tudati szinten nem élvez prioritást. A bűnmegelőzés társadalmi jelentősége nem tudatosult a polgárokban. Túl sok a sértetti közrehatás eredményeként bekövetkező jogsértés. A társadalom tagjai nem ismerik kellően a közbiztonsággal kapcsolatos feladataikat és jogaikat, nincsenek megfelelően tisztában a védekezés lehetőségeivel, a bűnmegelőzés módszertanával és eszközrendszerével. E tekintetben hiányzik a képzés és a célirányos propaganda. 4. A közbiztonsági piac szereplőinek összefogása nem kielégítő. Hiányzik a deviáns magatartások, a jogsértő jelenségek szisztematikus és átfogó elemzése, valamint a megfelelő következtetések levonása, és az ennek alapján történő közös tenniakarás. Mindenki teszi a dolgát, a maga területén jól és hatékonyan működik, azonban az előrelépéshez más hozzáállásra, magasabb szintű koordináltságra van szükség. Erőtlenek a helyi biztonság problémáival kapcsolatos közösségi reakciók, az egyedi bűnmegelőzési kezdeményezések nem kellően hasznosulnak. A bűnmegelőzés szereplőinek hiányos a képzettsége. Nagyon korlátozott a közösségi szerepvállalás az igazságszolgáltatás támogatásában. 5. Az önkormányzat nem tanúsított kellő felelősségvállalást a közbiztonságért, az indokolt mértékű eszközrendszerrel sem rendelkezik. Sokan nem érzékelik, hogy a közbiztonság közérzetet javító közösségi, egyben a fejlődést is szolgáló materiális érték. A közbiztonság szempontjai egyelőre nem jelennek meg a helyi társadalompolitikában. 19

6. A bűnüldözés és igazságszolgáltatás csak részben tud megfelelni a lakosság közbiztonsággal kapcsolatos elvárásainak. Nincsenek átfogó ismereteink a látens bűnözésről, az áldozattá válás gyakoriságáról. A tradicionális bűnözés felderítési hatékonysága, valamint a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás időszerűsége elmarad a kívánatostól. Szükség és igény van arra, hogy a közterületeken kiváltképp a fertőzött gócpontokon közösségi típusú rendőrök járőrözzenek nagyobb gyakorisággal. 7. Egyes rétegek társadalmi leszakadása, a roma kisebbség szegregációja, a velük kapcsolatos előítéletesség a bűnözést gerjesztő tényezővé váltak. A fiatalkorú bűnelkövetők többsége olyan hátrányos helyzetű, marginális családi környezetből származik, ahol a szegénység, a munkanélküliség és a napi szociális problémák meghatározó élményt jelentenek. A fiatalok növekvő részének van passzív vagy aktív kábítószer-tapasztalata. 8. A családon belüli erőszak, a gyermekek a nők, az öregek bántalmazása sok családban az életmód része. A gyermek- és szülőbántalmazás megelőzése nem hatékony. A családon belüli erőszak áldozatai gyakran még az érdemi intézkedés előtt meggondolják magukat, és elzárkóznak az együttműködéstől, aminek oka többek között az állandó fenyegetettség, az anyagi és érzelmi kiszolgáltatottság. 9. Az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés nem hatékony. Pécsett évente átlagosan 4.500 személy válik bűncselekmény sértettjévé (áldozatává). A vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár megtérülésére, megtérítésére vonatkozó esély igen alacsony (Pécsett 15 %-os, az országos átlag viszont csak 7,4 %.).. Elégtelen az áldozattá vált személyek segítése, a lakossági jogsegély szolgáltatás, valamint az ismételt áldozattá válás megelőzését szolgáló tájékoztatás. 20