Bolgár Katalin Bukorné Danis Erzsébet MAGYAR NYELV az alapiskola 9. osztálya és a nyolcosztályos gimnázium 4. osztálya számára Maïarský jazyk pre 9. ročník základnej školy a 4. ročník gymnázia s osemročným štúdiom s vyučovacím jazykom maďarským Slovenské pedagogické nakladateľstvo
Ismétlés Szerzők Autorky Mgr. Bolgár Katalin, Mgr. Bukorné Danis Erzsébet, 2012 Lektorálták Lektorovali: Mgr. Angyal Péter, Kálosi Gabriella Illustrations Balázsy Géza, 2012 Grafický dizajn SPN Mladé letá, s. r. o. Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma 2012. augusztus 14 én 2012 12125/35892:4 919 szám alatt mint a magyar nyelv tankönyvét az alapiskola 9. osztálya és a nyolcosztályos gimnázium 4. osztálya számára. Az engedélyezési szám öt évig érvényes. Első kiadás, 2012 Schválilo Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky pod č. 2012 12125/35892:4 919 zo dňa 14. augusta 2012 ako učebnicu maďarského jazyka pre 9. ročník základnej školy a 4. ročník gymnázia s osemročným štúdiom s vyučovacím jazykom maďarským. Schvaľovacia doložka má platnost 5 rokov. Prvé vydanie, 2012 Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho čast nemožno reprodukovat bez súhlasu majiteľa práv. Zodpovedná redaktorka Dudás Anna Technická redaktorka Lucia Putnokyová Výtvarná redaktorka Ľubica Suchalová Obálku vyhotovila Ľubica Suchalová Vyšlo vo vydavateľstve Slovenské pedagogické nakladateľstvo Mladé letá, spol. s r. o. Sasinkova 5, 811 08 Bratislava Vytlačil Polygraf print, spol. s r. o., Prešov ISBN 978 80 10 02283 0
3 Kedves Gyerekek! Kilencedikesek lettetek, alapiskolás tanulmányaitok utolsó évéhez érkeztetek. Jövőre már középiskolás diákként ültök egy másik iskola padjában. Ez az év víz választó lesz életetekben, hisz fontos döntéseket kell hoznotok. Azzal, hogy mi lyen középiskolába jelentkeztek, tulajdonképpen további életetek alakulásáról is döntötök majd. Ahhoz, hogy az életben megálljátok a helyeteket, szilárd tudásra van szüksége tek minden tantárgyból, s különösen anyanyelveteket illik a lehető legtökéleteseb ben ismerni. Aki nem tudja magát helyesen kifejezni a saját anyanyelvén, hátrá nyos helyzetben lehet egy egy felvételi beszélgetésen, idegen nyelven is nehezeb ben fogalmazza meg mondanivalóját. Nagyon fontos tehát, hogy mielőtt mint végzős diákok kiléptek az alapiskola kapuján, alaposan átismételjétek az eddig szerzett ismereteiteket is. A kilencedikes tananyag első fejezete a magyar nyelv szókincsével foglalkozik. Sok érdekességet megtudhattok majd a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei közt, megismerkedhettek szókészletének felosztásával is. Mivel a nyelv a társadalom tükreként állandóan változik, sok új szavunk is keletkezik, s e tankönyv segítségével betekintést nyertek a szóképzés módjainak rejtelmeibe is. A magyar helyesírás egyik legnehezebbnek tartott fejezete az összetett szavak helyesírása, ennek szabályait is elsajátítjátok majd. Természetesen a fogalmazási ismeretek sem maradhatnak el, az idei évben főleg a mindennapi életben használt fogalmazási műfajokkal ismerkedtek meg. Az előző évekhez hasonlóan ezeket stilisztikai gya korlatokkal tarkítottuk. A kilencedik osztály második félévének része a tanulók szintfelmérő tesztelése. Annak érdekében, hogy minél jobb eredményt érjetek el magyar nyelvből, a tan könyv további részében összefoglaljuk az alapiskola felső tagozatának nyelvtani ismereteit. A feladatok a magyar nyelvtan egyes részeinek gyakorlati felhasz nálására irányulnak. Ha a megoldásuk előtt szeretnétek feleleveníteni az elméleti tudnivalókat is, lapozzatok a tankönyv Visszapillantó című fejezetéhez, ahol meg találjátok a jól áttekinthető összefoglalókat. A komoly munka közben azonban reméljük, lazításképpen találtok szusszanás nyi időt a Kuncogókra, és sok nyelvi érdekességgel gazdagodtok majd a Kíván csiskodó soraiból is. A szórakoztató szövegértési feladatok megoldásával pedig rendszerezhetitek ismereteiteket. Az igényes munkához töretlen kitartást és szorgalmat, az új ismeretek meg szerzéséhez jókedvet és lendületet, alapiskolás tanulmányaitok befejezéséhez pedig sok sikert kívánunk Nektek. A szerzők
Év eleji ismétlés 5 ÉV ELEJI ISMÉTLÉS SZÖVEGÉRTÉS A klasszicista bútorok A klasszicizmus antik kultúra iránti vonzalma nemcsak az építészetben, a szob rászatban és a festészetben éreztette hatását, hanem a kor bútorkultúrájában is mély nyomokat hagyott. A rokokó lágy, nőiesen ívelt vonalai fokozatosan átalakultak, és a bútorokon egyre gyakrabban köszöntek vissza az antik görög motívumok. A rokokó és a klasszicizmus közt nem tudunk éles határvonalat húzni. A stílusváltás egy folyamat, így egyes bútorokon egyaránt megtalálhatjuk a késői barokk és a klasszicista stílus je gyeit. Ezekben a bútorokban esetenként izgalmasan keve redik a régi és az új, azonban meglehetősen bizarr forma párosítások is előfordulnak. A plasztikus görbületek foko zatosan eltűntek, helyükre antik díszítőelemek kerültek, amelyek esetenként az antik minták másolatai voltak. A bútorok felépítésében feltűnt a szerkezeti tagoltság. A kor divatőrületéről mindent elárul, hogy nemcsak a lakóépületeken és a bútorokon jelentek meg antik díszíté sek, hanem a kor haj és ruhadivatját is görög stílusúnak titulálták. Az antik korból átvett motívumok közül a legdivato sabbak a füzérdíszek, a babér Szekreter ágak, az akantuszlevelek voltak, de egyes darabokra görög oszlopfőket és egész kis timpanonokat is faragtak. A formák egyszerűek és szabályosak, a színek vissza fogottak, halvány árnyalatúak. Egyes darabokon fehér lakkot használtak, amely aranydíszítéssel kombinálva igen dekoratív hatást keltett. Klasszicista stílusú szék
6 Év eleji ismétlés A legtöbb bútor mahagóni furnérozással készült, de a szegélyeknél és a beraká soknál előszeretettel alkalmaztak egyéb egzotikus fafajtákat is. A kor legfontosabb bútorai közé a szekreternek nevezett lehajtható asztallapú írószekrény, a komód és a hengeres íróasztal tartoz tak. Ezek rendszerint finom kialakítá sú, míves darabok. A klasszicista szé keket gyakran aranyozták, huzatként pedig színes mintájú, finom selyem szövetet vagy gobelint használtak. A bútorok díszítésére előszeretettel alkalmaztak festett porcelánt. Copf stílusú komód A francia klasszicizmus kialakulá sa és virágzása XVI. Lajos uralkodá sa idejére tehető, ezért előszeretettel nevezik Luise seize stílusnak. A klassziciz mus fő bútoralakításainak elvei a nagy francia forradalom után is megmaradtak. A klasszicista bútorművesség az 1799 től 1815 ig tartó időszakban, az empire (ejtsd: empír) térnyerésével teljesedett ki. Az empire Franciaországból indult, majd meghódította Európát, és még Oroszországban is követőkre talált. A stílus létre jötte I. Napóleonnak köszönhető, aki császársága idején alkotta meg a saját maga dicsőítésére, a római kor művészeti jegyei alapján. Az empire re az egyiptomi formajegyek is jellemzőek. A legtöbbet használt faanyagok közé a mahagóni és az ében tartoztak. Háttérbe szorult a fafaragások és a faberakások alkalmazása, he lyüket bronzból készült applikációk vették át, melyek diadaljelképeket, babér koszorút vagy fáklyát ábrázoltak. Az empire nemcsak a meglévő bútortípusokat olvasztotta be, hanem újakat is létrehozott. A legfontosabb újítások közé tartozott a finoman ívelt elegáns heverő és a billenő kerettel ellátott állótükör. Az angol klasszicista bútorok sokkal merevebb, hűvösebb hatást keltenek, mint a kortárs francia irányzat darabjai. Az első angol klasszicista bútordarabokat Robert Adam skót építész, lakberendező tervei alapján készítették. Magyarország területén a rokokó jóval továbbb ellenállt a klasszicizmus ter jedésének. A rokokót leváltó új stílus jócskán megkésve, II. József uralkodása idején hódította meg a főúri szalonokat. Alapja az angol klasszicizmus, amelyet a bécsi asztalosmesterek sajátos helyi jelleggel gazdagítottak, s ezt copf stílusnak nevezzük. (A Művészetek atlasza c. kiadványból) 1. Melyik irányzatot váltotta fel a klasszicizmus a művészetben? 2. Magyarázzátok meg, mi a szekreter!
Év eleji ismétlés 7 3. Döntsétek el, melyik állítás igaz, illetve hamis! a) A klasszicista bútorokon még jó ideig megtalálhatóak voltak a barokk stílus jegyei. igaz hamis b) A francia klasszicizmus bútordarabjai sokkal merevebbek, mint angol kor társaik. igaz hamis c) A bútorok díszítésére előszeretettel alkalmaztak lakkozott fehér porcelánt. igaz hamis d) A klasszicista bútordarabokat jellemzik az ókorból átvett növényi minták. igaz hamis 4. Kérdezzetek az olvasottak alapján úgy, hogy az alábbi mondatok legyenek a válaszok! a) Robert Adam skót építész és lakberendező munkái alapján. b) II. József uralkodása idején az angol klasszicizmus alapján terjedt el. c) Finom selyemszövettel és gobelinnel díszítették. d) Mivel virágkora XVI. Lajos uralkodása idejére esik, Luise seize stílusnak is nevezik. 5. Elemezzétek a szemelvény első mondatát szerkezeti szempontból a lehető legpontosabban! 6. Keressetek ugyanilyen mondatot a részlet első bekezdéséből, és készítsétek el a mondat ábráját is! 7. Írjátok ki a szövegből azt a mondatot, amely arra ad magyarázatot, miért keverednek a klasszicista bútorok jegyei közé barokk jellemzők! Milyen mondat ez mondattani szempontból? 8. Alakítsátok át az előző feladatban kikeresett mondatot magyarázó mon dattá! 9. Egészítsétek ki a szöveg 5. oldalon található utolsó mondatát a hiányzó utalószóval, majd elemezzétek a mondatot! 10. Miért nevezik a francia klasszicizmust Luise seize stílusnak? Válaszol jatok okhatározói mellékmondattal! 11. Keressetek a szemelvényben többszörösen összetett mondatot, majd ele mezzétek a tanult módon!
8 Év eleji ismétlés 12. Keressetek bizonyítékokat a szövegben arra, hogy a klasszicista stílusú bútorok egyszerűek, mégis ízlésesen díszítettek! 13. Magyarázzátok meg az alábbi szakszavakat az internet vagy az értelmező szótár segítségével! copf stílus, antik, plasztikus, gobelin, akantuszlevelek, timpanon, komód, dekoratív 14. Milyen stílusú bútorok tetszenek nektek? Milyen lenne a szobátok, ha saját elképzelésetek szerint rendezhetnétek be? 15. Melyik stílusirányzat követi a klasszicizmust az alábbiak közül? reneszánsz, realizmus, romantika, barokk, szimbolizmus, expresszionizmus, gótika, futurizmus
A magyar nyelv szókincse 9 A MAGYAR NYELV SZÓKINCSE A nyelv és a beszéd Az ember társas lény. Épp a társas együttélés következményeként fejlődhetett ki maga a beszéd is. Többek között a beszéd képessége az, amellyel az ember ki emelkedik az állatvilágból. Ezzel természeti lényből társadalmi lénnyé válik vagyis a nyelv segítségével kapcsolatot teremt egy másik emberrel, megosztja vele gondolatait, érzéseit, közöl, tájékoztat, véleményt mond stb. A beszéd a nyelvvel elválaszthatatlan egységet alkot. A nyelv a beszéd alapja eszközkészlet, melynek használata által jön létre a beszéd. A beszéd a nyelv gya korlati alkalmazása. NYELV Egységes jelrendszer, az egyén től (a beszélőtől) függetlenül létezik. BESZÉD A nyelvnek, mint jelrendszernek gyakorlati alkalmazása, szorosan függ az egyéntől (a beszélőtől). A kisgyermek elsőként az anyanyelvét sajátítja el, amely nem azonos a későbbi nyelvtanulással. Az idegennyelv tanulás tudatos, sokszor fáradságos tevékenység, míg az anyanyelv szinte észrevétlenül lopja be magát tudatunkba. Mégis bizonyított tény, hogy az, aki megtanult valamilyen idegen nyelvet, saját anyanyelvéhez is tuda tosabban viszonyul, könnyebben felismeri annak szabályszerűségeit, szépségét. NYELV a szájban lévő izmos, mozgékony szervünk hangokból álló jelrendszer, mely a gondolatok kifejezésének az eszköze Aki nem ismer idegen nyelvet, az anyanyelvét sem ismeri. (Goethe)
10 A magyar nyelv szókincse A magyar nyelv eredete A világon kb. 6500 élő nyelv létezik azaz ennyiféle nyelvet beszélnek a ma élő népek. Ismerünk ún. holt nyelveket is ezek a nyelvek még léteznek ugyan, de már egy nép sem használja őket, egy sem vallja anyanyelvének, és nem fejlődik nyelvtani rendszerük (pl. a latin, a sumer, az akkád). A nyelvek eredetéről nincs egységes nézet még napjainkban sem. Vannak olyan nyelvészek, akik azt vallják, hogy a világ összes nyelve egyetlen ősnyelv ből alakult ki (monogenézis). A másik nézet képviselői azt próbálják bizonyíta ni, hogy egyszerre több ősnyelv jött létre a világ különböző pontjain (poligené zis). Az összes nyelvet hozzávetőleg 20 nagyobb nyelvcsaládba lehet osztani. A be szélők számát tekintve legnagyobb az indoeurópai nyelvcsalád, mely közel 150 nyelvből áll, és mintegy hárommilliárd ember beszéli. Az indoeurópai nyelv család több alcsoportra osztható. Az alábbi ábrán az európai nyelvek besorolását láthatjuk az indoeurópai nyelvek néhány alcsoportjába. AZ INDOEURÓPAI NYELVCSALÁD NYELVEI: olasz, spanyol, francia, portugál, román stb. ÚJLATIN NYELVEK szlovák, cseh, lengyel, orosz, ukrán, horvát, szerb stb. SZLÁV NYELVEK német, angol, holland, dán, svéd, norvég stb. GERMÁN NYELVEK magyar, finn, észt, zürjén, votják, cseremisz, mordvin, osztják stb. FINNUGOR NYELVEK A magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba tartozik, azon belül pedig a finnugor alcsoportba. Az uráli nyelvcsaládba tartozó népek az őshazából való vándorlásaik során földrajzilag olyan messze kerültek egymástól, hogy ez nyelvüket is külön bözővé tette. Ez a különbözőség azonban azzal is magyarázható, hogy a velük
A magyar nyelv szókincse 11 kapcsolatba lépő más népek nyelve is hatással volt rájuk. Nyelvészek szerint mai szókészletünk kb. 800 1000 szava finnugor eredetű. Eleinknek már az uráli őshazában is döntő fontosságú találkozása volt a török séggel, később, a kaukázusi őshazában (a Fekete tenger és a Kaszpi tenger közti terület) pedig a bolgár törökökkel. Török jövevényszavaink között olyan alapvető fogalmak nevei is szerepelnek, mint a búza, az árpa, a szőlő, a bor, az eke és a betű. Jelentős nyelvi hatások érték még nyelvünket a végleges hazában (a Kárpát medencében) a latin, a germán és a szláv nyelvek részéről. Ekkor vált vérünkké a közös európai műveltség úgy, hogy mellette megőriztük nyelvi önállóságunkat. A magyarok vándorlása az őshazából a Kárpát medencébe Ruházat a honfoglalás idején Az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül egyik sem világnyelv. A nyelv családon belül legtöbben, mintegy 13 millióan vallják anyanyelvüknek a ma gyar nyelvet. Ezzel Európában a tizenkettedik helyen állunk. Nagyvonalakban szá molva kb. minden harmadik magyar anyanyelvű ember Magyarország határain kívül él (Szlovákia/Slovensko, Románia, Ukrajna, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegró, Ausztria, USA, Kanada, Brazília, Ausztrália).
12 A magyar nyelv szókincse URÁLI NYELVEK FINNUGOR NYELVEK FINN PERMI NYELVEK UGOR NYELVEK FINN VOLGAI NYELVEK SZAMOJÉD NYELVEK BALTI FINN NYELVEK VOLGAI NYELVEK PERMI NYELVEK MARI (CSEREMISZ) OBI UGOR NYELVEK ÉSZAKI SZAMOJÉD NYELVEK DÉLI SZAMOJÉD NYELVEK FINN ÉSZT KARJALAI VEPSZE INKERI VÓT LÍV MORDVIN MERJA MUROMA UDMURT (VOTJÁK) KOMI (ZÜRJÉN) MAGYAR HANTI (OSZTJÁK) MANYSI (VOGUL) NYENYEC ENYEC NGANASZAN SZÖLKUP KAMASSZ MATOR KOJBÁL TAJGI KARAGASSZ LAPP (SZÁMI) Megjegyzés: A dőlt betűvel írott nyelvek kihaltak. Nyelv Beszélők száma magyar 13 000 000 finn 5 500 000 észt 1 000 000 mordvin 800 000 cseremisz (mari) 500 000 votják (udmurt) 500 000 zürjén (komi) 250 000 karél 100 000 szamojéd 30 000 nyenyec (jurák) 27 000 lapp 25 000 osztyák (hanti) 13 000 vogul (manysi) 3 000 szölkup (osztyák szamojéd) 2 000 vepsze 2 000 nganaszan (tavgi, aram) néhány száz enyec néhány száz
A magyar nyelv szókincse 13 A szókészlet Nyelvünk, bár ősi nyelv, mégsem állandó napjainkban is fejlődésben, moz gásban van. Bár magyar nyelv csak egy van, mégis különféle változatait beszéljük. Ezeket a változatokat nyelvi rétegeknek nevezzük. A rétegek egymástól különböző kifeje zésmódjukban, szókészletükben különböznek. A különböző nyelvi rétegekhez tar tozó szavak összessége a szókészlet. Egy adott nyelv szavainak és kifejezéseinek összességét szókészletnek nevezzük. A teljes szókészlet alap és kiegészítő szókészletre osztható. A nyelv szókészlete az egyéntől (használótól) független. Az alapszókészletbe tartozó szavakat a következők jellemzik: az adott nyelvet beszélők közül min denki ismeri és használja, pl.: üveg, papír, polc, könyv; hosszú idő óta megvannak a nyelvben, pl.: férfi, asszony, ló, föld, ház; számos új szó képzéséhez szolgálnak alapul, pl.: szem (szemész, szemez, szemtelen, szemes, szemérmes), fej (fejes, fejel, fejetlen, fejedelem, fej vesztve). nyúl ravasz ajtó LÁMPA teve A kiegészítő szókészletbe tartozó szavak jellemzői: nem mindennapi használatúak, kevésbé gyakoriak, pl.: tőzsde, alabástrom, bankjegy, klinika, telekkönyv; viszonylag rövid ideje léteznek, pl.: golyóstoll, helikopter, porlasztó, tele fonközpont, dugattyú, sugárhajtás; kisebb nagyobb közösséghez (ún. nyelvközösséghez) tartoznak: pl. nyelvjárási szavak, bizonyos szak területeken belül használt szavak, hob biszavak, korosztályhoz köthető szavak (diáknyelv, ifjúsági nyelv). röntgen iszony lombik náthaláz SZAMURÁJ
14 A magyar nyelv szókincse A magyar nyelv teljes szókészlete számbeli, pontos meghatározása szinte lehe tetlen. Ha figyelembe vesszük az igeneveket, a melléknévből képzett határozó szókat (szép szépen, nagy nagyon), tájnyelvi szavainkat, a szakszavakat, régi (archaikus) szavainkat, az újkeletű szavakat, rétegnyelvi szavainkat ez a szám egymillió felett van (mintegy 1 065 000 szó). A szókincs Az egyén szókincse a nyelv szókészletének csupán a töredéke. Az egyéni szó kincs kb. 5 10 ezer szó között mozog. Íróink, költőink ennél sokkal több szóval dolgoznak Arany János például 23 ezer szót használt műveiben, Petőfi Sándor 22 ezret, Jókai Mór 20 ezret, Juhász Gyula 12 ezret. Azoknak a szavaknak és kifejezéseknek az összességét, melyet az egyén (egy adott ember) ismer, ill. használ, szókincsnek nevezzük. A szókincs tehát függ az egyéntől, annak korától, műveltségétől, nyelvi készségétől, környeze tétől, foglalkozásától. Megkülönböztetünk aktív és passzív szókincset. Az aktív szókincs szavai közé azokat a szavakat soroljuk, amelyeket az egyén napi szinten, gyakran használ. A passzív szókincs szavai azok a szavak, melyeket ismerünk, megértünk ugyan, de nem használjuk őket. Az aktív és a passzív szó kincs közé nem lehet merev határvonalat húzni. Előfordulhat ugyanis, hogy a pasz szív szókincsből idővel bekerül valamelyik szó az aktív szókincsbe, illetve az aktív szókincsből átkerül a passzív szókincsbe.... nincs és nem lehet»teljes«szótár. A szótár csak kagyló, ezzel csak mere getünk a nyelv tengeréből. A nyelv azonban a tenger, a tenger. (Kosztolányi Dezső: Nyelv és lélek)
A magyar nyelv szókincse 15 A szókészlet eredete A magyar nyelv szavait eredetük szerint két nagy csoportra oszthatjuk. Ezek a következők: 1. ősi magyar szavak, 2. kölcsönszók (más népektől átvett szavak): jövevényszók, idegen szók. Ősi magyar szavaink közé soroljuk azokat a szavakat is, melyek nagyon régen, még az uráli, a finnugor és az ugor együttélés korából származnak. NÉHÁNY FINNUGOR EREDETŰ SZAVUNK Igék: él, hal, megy, kel, fél, fon, szül, ül, jön, nyom, von Testrészek: váll, mell, láb, kéz, fej, homlok, szem, száj, torok, szív Rokonságnevek: apa, atya, anya, fiú, lány, vő, meny, nő, rokon, árva A természet jelenségei: ég, menny, éj, hajnal, fény, villám, hold, év, nyár, tél ősz, jég, tó Növénynevek: fa, gyökér, ág, vessző, nyír, hárs, fűz, fenyő, szil, fagyal Állatnevek: fogoly, fajd, lúd, daru, holló, varjú, fecske, méh, hangya, nyű Melléknevek: nagy, hosszú, vékony, sovány, meleg, langyos, nyers, új, ifjú, agg, jó Számnevek: kettő, három, hat, húsz, harminc, száz, első, második Névmások: én, te, ő, mi, ti, ki?, mi?, ez, az A más népektől átvett szavak között különbséget kell tennünk. Nagyon sok olyan szavunk van ugyanis, melyek az említett korok utáni időszakban kerültek ugyan nyelvünkbe, de mivel ragozásuk megegyezik az ősi magyar szavakéval, már nem tekintjük őket idegennek a magyar nyelv részévé váltak, meghonosodtak. Ezeket a szavakat jövevényszavaknak nevezzük. BOLGÁR TÖRÖK JÖVEVÉNYSZAVAK A földművelés szavai: árpa, búza, boglya, dara, eke, sarló, szérű, tarló, őröl, alma, bor, dió, gyümölcs, körte, szőlő Az állattenyésztés szavai: bika, borjú, disznó, karám, kecske, ökör, tinó, tyúk, író, köpű, sajt, túró A vallási élet szavai: tor, gyász, gyón, boszorkány, táltos A ruházattal kapcsolatos szavak: satu, csat, ködmön, köpönyeg, bársony, gyöngy, gyűrű További szavak: bölcső, kancsó, karó, kapu, korsó, gyűszű, sátor, szék, ács, szűcs, szatócs, betű, ír
16 A magyar nyelv szókincse SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAK Ruházkodás: kabát, nadrág, gatya, palást, szoknya, kapca, posztó, sapka, pelenka Földművelés: barázda, kapál, repce, rozs, zab, kalász, szalma, bab, kapor, káposzta, paprika Állattenyésztés: pajta, jászol, patkó, bárány, birka, kacsa, gácsér, kakas, galamb Állatok nevei: medve, hörcsög, patkány, szarka, veréb, pók, giliszta, poloska, bolha, macska Halászat: csuka, kárász, pisztráng, rák, csónak, zsilip, gát, patak, mocsár Háztáj: udvar, pitvar, konyha, pince, ablak, kémény, asztal, pad, polc, dunyha, abrosz, kulcs Étkezés: galuska, pecsenye, kolbász, szalonna, uzsonna, vacsora, tészta, kalács Mesterségek szavai: kádár, mészáros, kalapács, szekerce, borotva, abroncs, donga, vödör Államigazgatás: király, vajda, ispán, paraszt, pénz, pecsét Vallás: kereszt, szent, pap, érsek, apát, apáca, karácsony Napok: szerda, csütörtök, péntek, szombat NÉMET JÖVEVÉNYSZAVAK Városi élet: céh, cégér, polgár, borbély, kalmár, málha Főúri, udvari élet: gróf, herceg, porkoláb, frigy, hódol, páncél, zsákmány, gerely Építkezés, lakberendezés: erkély, kastély, palánk, torony, kályha, matrac, láda, márvány Ruházkodás: gallér, gyolcs, pendely, boglár, gyémánt, párta, prém Gazdálkodás, paraszti élet: bak, csűr, kaptár, major, puttony, tönköly LATIN JÖVEVÉNYSZAVAK Társadalmi, egyházi élet: apostol, fráter, kanonok, kántál, paradicsom, prépost, an gyal, templom, sekrestye, ostya, kollégium, jezsuita, piarista, prímás Iskola: papiros, iskola, lecke, tinta, penna, tábla, ceruza, kréta, grammatika, kotta, diktál Állat és növénynevek: cet, cápa, fóka, krokodil, vipera, elefánt, fülemüle, skorpió, jácint, liliom, mályva, viola, rózsa, zsálya, citrom A más népektől átvett szavak másik csoportját az idegen szavak alkotják. Ezek még viszonylag rövid ideje részei nyelvünknek, még nem honosodtak meg, nem vették át annak szabályait, máig is idegennek érezzük őket. Idegenségüket gyakran még írásmódjukban is őrzik, bár vannak köztük olyanok is, melyeket fonetikusan, a magyar helyesírás szerint írunk. pl.: szamovár, szamuráj, esztétikus, Szöul, szerenád, professzor, dzsessz, lézer, kóla, menedzser, kemping, fájl, akvárium, röntgen, pingpong, futball.
A magyar nyelv szókincse 17 1. Keressétek meg a következő idegen szavak magyar megfelelőit! adoptál, aukció, aposztróf, epidémia, epizód, freskó, főnix, frappáns, humusz, horizont, homogén, kabala, kapacitás, kollektív, kollekció, komisszió, lokális, literatúra, lokálpatrióta, liturgia, mandátum, matéria, mauzóleum, narrátor, naiv, navigál, nimbusz, purgatórium, pulpitus, sziluett, szieszta, szkizofrénia, szocio lógia, teória, univerzális, vandalizmus 2. Írjátok le a következő, a magyar nyelvben meghonosodott szláv jövevény szavak mellé a szavak szlovák nyelvű változatát! palást, szoknya, sapka, pelenka, barázda, kapál, repce, rozs, kalász, szalma, bab, kapor, káposzta, jászol, patkó, bárány, kacsa, gácsér, kakas, galamb, macska, medve, patkány, szarka, veréb, pók, giliszta, poloska, bolha, csuka, kárász, pisztráng, rák, csónak, patak, mocsár, udvar, konyha, pince, ablak, kémény, asz tal, polc, dunyha, abrosz, kulcs 3. Olvassátok el Kodolányi János: Julianus barát c. művének részletét! Három kisfiú ült a nyári verőfényben egy bokor alatt. Nézegették, hogy a domb lábján elhúzó úton hogy ballagnak az ökrösszekerek a Zengő hegyoldala felé, s hogy tűnnek el egy mély völgyben, csalitok, bozót között. A nap dél utánra hajlott, a hőség engedett, ezüstfehér bárányfelhők legelésztek az égen. A fűben hersegtek a kabócák, egy magas nyárfa csúcsán tengelic ült, mint vala mi kis fekete légy, de vékonyan csilingelő hangja idáig elhallatszott. Jobbról, a lapályos legelőn, a klastrom gulyája legelészett. Mondják, hogy a velág szélén véghetetlen tengörök vagynak beszélt nyá lazó szájjal a legnagyobb fiú, s álmosan pislogott gyulladt, vörös szemhéjával a napsütésben. Akkora feje volt ennek a fiúnak, mint egy kisebbfajta puffadt tömlő. S olyan lomhán ült, olyan mozdulatlanul, mint egy jóllakott gödény. A velág szélén nincs sömmi intette le egy kis zömök zsurmó fiú, s heve sen legyintett. Kis fekete szeme nevetősen villogott homlokába hulló sötétbarna haja alól. Tengörök vagynak, s a tengörökben sárkányok és röttentő kélgyók sürög nek. Én tudom. Apám mondá. Hát ű meg honnan tudhatnája? Vala tám ott? A nagyfejűben valami halvány indulat támadhatott, mert lustán a kis zömök felé fordult, s a nyál kifreccsent vastag ajkai közül, ahogy mondta: Az én apám a klastrumban segél a brátoknak, s tűlük tudhatja. A brátok megmondhatják, űk mindent tudnak. No, ha a brátok mondták, akkor igaz es hagyta rá megbékélve a kis zömök. De ha csak te mondod... Mér, nem szoktam én hazudni méltatlankodott Busa.
18 A magyar nyelv szókincse Elébb töröld meg a szád, orrod, te taknyos. Osztán nem is hazudni szoktál te, hanem tukma vagy. Te meg gyisznó vagy. Kutya vagy. Lomhán emelte nagy, piszkos kezét, sűrűn pislogott, s az orrát szívta, mint a mérges hörcsög. A kis zömök csak nevetett, s ügyes mozdulattal odábbfordult a fűben. Tudta, hogy ez a nagyfejű nehezen mozdul, akár a bivalyborjú, de ha dühbe gurul s odacsap, meglátszik a helye sokáig. A harmadik fiú cingár, sovány, gyenge emberke mintha oda sem hederí tett volna a veszekedőkre. Egy fűszálat rágicsált, zöldesbarna szeme az égbolto zatra meredt, térdén átvetett mezítelen lábát lóbálgatta, s halkan dúdolt magában valamit. Hát te mit szólasz hozzá, Györki? A cingár, mintha felrázták volna révültségéből, összerezzent. Igön nagy tengörök vagynak felelt élénken Györk. Ha megnövök, elmék oda, s megnézöm. Az élénk, fekete szemű kis zsurmó ezen hangosan hahotázott. Vaj ki tudna oda elmönnie? kiabálta. Nem járt még embörfia a velág végén. Nem löhet oda elmönni. Mer közbül vagynak a nagy kénkües tavak meg a langalló högyek. Ott lakoznak az ördöngök. Én csak kresztöt vetök majd, meg elmondom a Miatyánkot meg az Avét, osztán szétnyílnak a langalló högyek, legyappannak a tüzek, meghívülnek a kén küek. Osztán úgy megyök által rajtuk sértetlen magyarázta lelkesen Györk, s kigyúlt a szeme, kihevült vékony arca, hosszú ujjai szaporán gyűrték a fű szálat, mezítelen lába türelmetlenül beletúrt a fűbe, mint a nyugtalan csikóé. Majd igennyöst te nyámmogta lustán Busa. Nem ereszt apád tódította Vajka. Nem kérdöm én tűle, hanem egyször csak kapom magam, s elmék felelt elkomorodva Györk. Még ki se érsz az erdőbül, máris utánad ered, hazavisz, osztán megrak fitymálkodott Busa. Nem lel meg az erdőben. Hon vót, hon nem vót, vót egyszer egy embör kezdte Vajka, s a szavak ütemére lassan ide oda ringatta a derekát. Annak oly igön sok gyermöke vala, mint rétön a fűszál, de még eggyel több es. Ez nem bizonyos vágott közbe hevesen Györk. Hanem az bizonyos, hogy élt vala innen távul egy szép fejér ló. Annak a lónak vala egy fia. Igön igön szép, délcög, dörék fiú vala, úgy hívták, hogy Fejérlófia. Ezt honnét tudod? fordult felé kíváncsian Vajka. Nem hallád e, hogy Majs mesélé, a táttós, azki odafönn lakozik a Zengőn, a Réka patakja mellett? magyarázta Györk.
A magyar nyelv szókincse 19 Majs hazudik, s ördöngökvel szövetközik. Mindenki tudja, hogy Majsnak ördönge vagyon. Apám mondá bizonykodott Busa. Én valék Majs apánál, s nem látám, hogy ördönge vagyon. Kedég ördönge vagyon, mindönki tudja. Vajka nem tudott megülni békén. Izgatottságában felugrott, tenyerével az ülepét csapkodta, s kiabálva beszélt: Én is azt mondom, gyerökök, Majsnak ördönge vagyon. Nagyanyám mondá, csak ír egy kört a fődön, beleáll, osztán hívja az ördöngöt. Amikor kedég megjelönik, megmondja neki, mit tegyön, azt míveli. Meg fekete tíkja is vagyon tette hozzá álmosan Busa, mint aki nem tartja érdemesnek, hogy feleseljen. Ezt mondja mindönki folytatta Györk. De én valék nála, s nem látám. Az ördöngöt nem is löhet látani, csak ű láti kiabált egyre hevesebben Vajka, s kavicsokat rugdosott izgalmában. De igazhitű kresztyén nem megyen Majs apához, mert elkárhozik. És te nem es vagy igazhitű kresztyén. Nem es valál nála. Csak mondod. 4. Kodolányi János a 20. században élt író, aki főként történelmi tárgyú regé nyeivel vált ismertté. Feldolgozta az ókori mitológiát és a tatárjárás korát is. Mit gondoltok, miért választotta ezt az archaikus nyelvezetet a Julianus barát c. művének megírásához? 5. Keressétek meg a részlet elején a kövér betűkkel kiemelt szavak jelentését az értelmező szótár segítségével! 6. Ha figyelmesen elolvastátok a fenti részletet, akkor rájöttök arra is, hogy miben különbözik a szöveg dőlt betűkkel kiemelt része a többi résztől. Indokoljátok meg, hogy miért volt erre a megkülönböztetésre szüksége az írónak! 7. Emlékeztek még Fehérlófia ősi mondájára? Szerepelt benne Fanyűvő, Kőmorzsoló és Vasgyúró is, akik Fehérlófia mellé szegődtek, valamint Hétszűnyű Kapanyányimonyók is. Meséljétek el a történetet, vagy pedig olvassátok el újra! 8. Fordítsátok le a Kodolányi részletből vett következő kifejezéseket a mai magyar nyelvre, majd írjátok le őket a füzetetekbe! Én valék nála, s nem látám Kedég örödönge vagyon
20 A magyar nyelv szókincse Élt vala innen távul egy szép fejér ló Nem kérdöm én tűle, hanem egyször csak kapom magam, s elmék Az ördöngöt nem is löhet látani, csak ű láti A táttós, azki odafönn lakozik a Zengőn Majd igennyöst te Igön nagy tengörök vagynak 9. Fejtsétek meg a következő népies szavak jelentését! Mit eszik, aki csuszpájszt eszik? Mit érez, aki csuta? Hova megy, aki a tollasbálba megy? Milyen állat a gödölye? Hogy megy, aki rézsút megy? Min utazik, aki sajkán megy tovább? Mivel foglalkozik az óbester? Hogy eszik, aki éhomra eszik? Kíváncsiskodó Julianus barát egy magyar Domonkos rendi szerzetes volt, aki a tatárjárás után, 1235 ben negyedmagával indult útra, hogy megkeresse a keleti magyaro kat azokat, akik a honfoglalás előtti időben az óhazában maradtak, azaz nem indultak új hazát keresni. Julianus barát nehéz, fáradságos, kalandos útját siker koronázta: megtalálta az óhazában maradt magyar törzset, akikkel legna gyobb megdöbbenésére ugyanazt a magyar nyelvet beszélte. Julianus barát nem egész egy hónapot töltött Magna Hungariában, élvezte a vendégszerete tüket, beszélgetett velük, faggatta őket szokásaikról, mesélt nekik az újhazáról. 1236 ban hazatérve IV. Béla királynak beszámolt útjáról. 1237 ben ismét elin dult, hogy elhívja az ott maradottakat Magyarországra. Sajnos, ez az útja már sikertelen volt az ott élő testvéreket a tatárok akkorra elpusztították, szétszór ták. Julianus barát hazatérve elsőként hozott hírt a kegyetlen tatár hordákról és az egész Európát fenyegető támadásról mely 1241 ben be is következett.