VI. Az Al kot mány bí ró ság tel jes ülé sé nek vég zé sei



Hasonló dokumentumok
III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése

XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1764 Ft május T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

XV. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ÁRA: 1771 Ft március T A R T A L O M. Szám Tárgy Ol dal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17.

173. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 12., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 588, Ft. Oldal

34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 5., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft ja nu ár 27.

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

XVI. ÉVFOLYAM, 7 8. SZÁM ÁRA: 3528 Ft július-augusztus T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697

XV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ÁRA: 1617 Ft június T A R T A L O M. Szám Tárgy Ol dal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXXI. tör vény Az adó zás rend jé rõl szó ló évi XCII. tör vény mó do - dosításáról...

XV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1771 Ft má jus T A R T A L O M. Szám Tárgy Ol dal

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft január

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 12., péntek szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

XVIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ÁRA: 2625 Ft március T A R T A L O M. Szám Tágy Oldal

GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

73. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 28., TARTALOMJEGYZÉK. csütörtök. Ára: 1395, Ft. Oldal

132. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 4., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

121. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2100, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

XVIII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM ÁRA: 2625 Ft áp rilis T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

2007. évi CXXIX. tör vény

97. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 12., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXIV. tv. A ter mõ föld rõl szó ló évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

37. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 575, Ft. Oldal

80. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 585, Ft

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

XVI. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM ÁRA: 1764 Ft áp rilis T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

III. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ára: 3320 Ft má jus 2. TARTALOM

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 357, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1125, Ft. Oldal

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

TARTALOM. IV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 2415 Ft MÁRCIUS 6. KÖZLEMÉNYEK JOGSZABÁLYOK

146. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 29., szer da TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2541, Ft. Oldal

150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

93. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 6., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 667, Ft. Oldal

59. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 28., TARTALOMJEGYZÉK. kedd. Ára: 585, Ft. Oldal

XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 598 Ft febru ár 1. TARTALOM. II. rész

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 820 Ft JÚNIUS 8. oldal oldal

176. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 11., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal

74. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, június 21., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1127, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

Az Al kot mány bí ró ság tel jes ülé sé nek vég zé sei

95. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 31., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., hétfõ. 96. szám. Ára: 1755, Ft

Bu da pest, au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám évi CLXIII. tv.

XV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1771 Ft január T A R T A L O M. Szám Tárgy Ol dal

VI. Az Al kot mány bí ró ság há rom ta gú ta ná csa i nak vég zé sei

97. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. Törvények A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXI. tör vény. Budapest, au gusz tus 2.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl...

168. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3045, Ft. Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

204. szám I/1. kö tet*

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

XVII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM ÁRA: 2100 Ft február T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 13., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1365, Ft. Oldal

77. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 20., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2289, Ft. Oldal

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelete

42. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 12., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2599, Ft. Oldal

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

15. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ja nu ár 31., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal

159. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

A Kormány 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelete

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal

65. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 12., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 855, Ft

Átírás:

VI. Az Al kot mány bí ró ság tel jes ülé sé nek vég zé sei

140/B/1997. AB végzés 2209 140/B/1997. AB végzés Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nes ségének utó la gos vizs gá latá ra irá nyu ló in dít vány alap ján meg hoz ta a következõ végzést: Az Al kot mány bí ró ság az ál lat egész ség ügy rõl szóló 1995. évi XCI. tör vény 8. (3) be kez dé sé nek má so dik mon da ta, va la mint 2. szá mú mel lék le te 1. és 2. pont ja alkot mány elle nességének megál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vány tár gyá ban az el já rást meg szün te ti. INDOKOLÁS 1. Az in dít vá nyo zó az ál lat egész ség ügy rõl szóló 1995. évi XCI. tör vény (a továb biak ban: Áeü.) 8. (3) be kez dé sé nek má so dik mon da ta, va la mint 2. sz. mel lék le te 1. és 2. pont ja alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és meg sem misí té sét kér te. Az Áeü. hi vat ko zott ren del ke zé sei alap ján, amennyi ben jár vány ügyi in téz ke dés ként az ál lat egész ség ügyi ha tó ság ál lat le ölést ren del el, az ál lat tar tó kárta la ní tás ra jo go sult. En nek mér té két az Áeü. 2. sz. mel lék le te tar tal maz za. A kár ta - la ní tás mér té két az in dít vá nyo zó sze rint alkot mány elle nesen az Áeü. 2. szá mú mel lék le te úgy ha tá roz ta meg, hogy az a le ölt ál lat for gal mi ér té ké nek leg fel jebb 90%-a. Ez a kár ta la ní tá si mér ték az ál lat ál lo mány nö ve ke dé sé vel to vább csök ken. Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint a hi vat ko zott ren del ke zé sek sér tik az Al kot - mány 9. és 13. (1) be kez dé se ál tal vé dett tu laj don jo got és a vál lal ko zás sza bad ságát, min denekelõtt azért, mert az Áeü. kü lönbséget tesz az állattartók kö zött asze - rint, hogy hány da rab ál la tot tar ta nak. Az in dít vá nyo zó sze rint az ál ta la vizs gál ni kért ren del ke zé sek a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szóló 1959. évi IV. tör vény 181. -ával is el len té te sek. 2. Az Al kot mány bí ró ság el já rá sa so rán meg ál la pí tot ta, hogy az Áeü. 8. (3) be kez dé sé nek in dít vány ál tal tá ma dott szö veg ré szét az ál lat egész ség ügy rõl szóló 1995. évi XCI. törvény mó dosításáról szóló 2001. évi XXII. tör vény 5. (2) be kez dé se; 2. szá mú mel lék le tét a 25. (2) be kez dé se, a Ma gyar Köz tár sa ságnak az Eu ró pai Uni ó hoz tör té nõ csat la ko zá sá ról szóló nem zet kö zi szer zõ dést kihirdetõ tör vény hatálybalépésének napjától, vagyis 2004. május 1-jétõl hatályon kívül helyezte. Az Áeü.-t 2006. ja nu ár 1-jével ha tá lyon kí vül he lyez te az ál lat egész ség ügy rõl szóló 2005. évi CLXXVI. tör vény (a továbbiakban: új Áeü.). Az új Áeü. 10.

2210 140/B/1997. AB végzés (3) be kez dé se az ál lat for gal mi ér té ké ben ha tá roz za meg a kár ta la ní tás össze gét. Az új Áeü. sem tar talmazza te hát az indítvánnyal támadott rendelkezéseket. Az Al kot mány bí ró ság ál lan dó gya kor la ta sze rint ha tály ban nem lé võ jog szabály alkot mány elle nességének vizs gá la tá ra csak ki vé te le sen, az Al kot mány bí róságról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továbbiakban: Abtv.) 38. -ának (1) be - kez dé se sze rin ti bí rói kez de mé nye zés és a 48. -ában sza bá lyo zott al kot mány jo gi panasz alapján kerülhet sor. Az in dítvány nem az Abtv. 38. (1) be kezdése vagy 48. -a sze rin ti ké re lem. Az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat 31. a) pont ja ér tel mé ben az Al kot mány bí ró ság az el já rást megszün te ti, ha az in dít vány be nyúj tá sa után a vizs gá lat alá vont jog sza bály ha tá lyát vesz tet te és ez zel az in dít vány tárgy ta lan ná vált. Mind ezek re te kin tet tel az Al kotmány bí ró ság az Áeü. 8. (3) be kez dé sé nek má so dik mon da ta, va la mint 2. szá mú melléklete 1. és 2. pontja alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszüntette. Bu da pest, 2006. feb ru ár 13. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke Dr. Bagi István s. k., Dr. Bragyova András s. k., Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k., elõadó Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Holló András s. k., Dr. Kovács Péter s. k., Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

795/B/1997. AB végzés 2211 795/B/1997. AB végzés Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá latá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a következõ végzést: Az Al kot mány bí ró ság a jö ve dé ki sza bá lyo zás ról és ellenõrzésrõl, va la mint a bér fõ zé si szesz adó ról szóló 1993. évi LVI II. tör vény 67. (1) bekezdés c) pont já nak il let ve vá sár ló ja bi zo nyít ha tó an nem járt el kel lõ kö rül te kin tés sel a ter mék jog sze rû for gal ma zá sá - nak tisz tá zá sa ér de ké ben szö veg ré sze alkot mány elle nessége meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló el já rást meg szünte ti. INDOKOLÁS Az in dít vá nyo zó a jö ve dé ki sza bá lyo zás ról és el len õr zés rõl, va la mint a bér fõ zé si szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 67. (1) bekezdés c) pont já nak il let ve vá sár ló ja bi zo nyít ha tó an nem járt el kel lõ kö rül te kin tés sel a termék jog sze rû for gal ma zá sá nak tisz tá zá sa ér de ké ben szö veg ré sze alkot mány elle - nessége meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét in dít vá nyoz ta. Ál lás pont ja sze rint a táma dott ren del ke zés amely a ter mék jövedéki el len õr zés aló li el vo ná sa kö ré be tarto zó nak, így jö ve dé ki bír ság gal súj tan dó nak te kin ti a fen ti ma ga tar tást nem egy ér - telmû, sér ti a forgalom biz tonságát, ezáltal az Alkotmány 2. (1) bekezdésébe és 9. (1) bekezdésbe ütközik. Az Al kot mány bí ró ság el já rá sa so rán meg ál la pí tot ta, hogy a Jszt. a jö ve dé ki adó ról és a jö ve dé ki ter mé kek for gal ma zá sá nak kü lö nös sza bá lya i ról szóló 1997. évi CIII. törvény 84. (7) be kezdése folytán hatályát vesztette, majd utób bi tör - vényt a jö ve dé ki adó ról és a jö ve dé ki ter mé kek for gal ma zá sá nak kü lö nös sza bá - lya i ról szóló 2003. évi CXXVII. tör vény 123. (9) be kez dé se he lyez te ha tá lyon kívül. E jogszabályok a kifogásolt rendelkezést már nem tartalmazzák. Az Al kot mány bí ró ság ál lan dó gya kor la ta sze rint hatályon kí vül he lye zett jogsza bály alkot mány elle nességét nem vizs gál ja, ha csak nem an nak al kal maz ha tó sá ga is eldöntendõ kér dés. (335/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.) Hatályon kí vül he lye zett jog sza bály al kot má nyos sá gi vizs gá la ta a konk rét nor ma kont roll két ese té ben, az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény 38. (1) be kezdé se sze rin ti bí rói kez de mé nye zés és a 48. sze rin ti al kot mány jo gi pa nasz alap ján lehet séges, mi vel ezek ben az ese tek ben az al kal ma zott jog sza bály alkot mány elle - nességének meg ál la pí tá sá ra és ha az in dít vá nyo zó kü lö nö sen fon tos ér de ke in do - kolja a konkrét ügyben való alkalmazási tilalom kimondására van lehetõség.

2212 795/B/1997. AB végzés Te kin tet tel ar ra, hogy az abszt rakt nor ma kont roll ra irá nyu ló in dít vány be nyúj - tá sa után a tá ma dott jog sza bály ha tá lyát vesz tet te és ez zel az in dít vány tárgy ta lan - ná vált, az Al kot mány bí ró ság az el já rást az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend - jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tározat (ABH 2003, 2065.) 31. a) pont ja alapján megszün tet te. Bu da pest, 2006. áp ri lis 24. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke Dr. Bagi István s. k., elõadó Dr. Bragyova András s. k., Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k., Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Holló András s. k., Dr. Kovács Péter s. k., Dr. Paczolay Péter s. k.,

404/B/1998. AB végzés 2213 404/B/1998. AB végzés Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nessé gének utó la gos meg ál la - pí tá sá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a következõ végzést: Az Al kot mány bí ró ság a tár sa da lom biz to sí tás ról szóló 1975. évi II. törvény 44. (3) bekezdése, 49. (1) (2) be kezdése, illetve a társa da lom biz to sí tás ról szóló 1975. évi II. tör vény vég re haj tá sá ra kiadott 89/1990. (V. 1.) MT ren de let mó do sí tá sá ról szóló 183/1994. (XII. 29.) Korm. rendeletnek a 89/1990. (V. 1.) MT rendelet VIII. szá mú mel lék le tét meg ál la pí tó mel lék le te alkot mány ellenességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dítványt vissza uta sít ja. INDOKOLÁS Az in dít vá nyo zó az Al kot mány bí ró ság hoz in té zett be ad vá nyá ban a tár sa da lombiztosításról szóló 1975. évi II. tör vény (a továbbiakban: TBtv.), illetve a TBtv. vég re haj tá sá ra ki adott 89/1990. (V. 1.) MT ren de let mó do sí tá sá ról szóló 183/1994. (XII. 29.) Korm. ren delet (a továbbiakban: Korm. ren delet) egyes nyug - díj meg ál la pí tá si sza bá lya it tá mad ta, mi vel azok ál lás pont ja sze rint el len té te sek vol tak az Al kot mány nak a tu laj don jog vé del mét biz to sí tó 9. (1) be kez dé sé vel, a hát rá nyos meg kü lön böz te tés ti lal mát ki mon dó 70/A. -ával, il let ve a szo ci á lis bizton ság hoz va ló jo got ga ran tá ló 70/E. (1) (2) be kez dé se i vel. Az in dít vá nyo zó ál tal ki fo gás olt ren del ke zé sek már az in dít vány be nyúj tá sát meg elõ zõ en ha tá lyu kat vesz tet ték. A TBtv.-t 1998. ja nu ár 1-jé vel ha tá lyon kí vül he lyez te a tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán nyug díj ra jo go sul tak ról, vala mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szóló 1997. évi LXXX. tör vény mel lék le té nek a) pont ja. A Korm. ren deletet pedig szintén 1998. január 1-jével hatályon kí vül he lyez te a tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán nyug díj ra jo go sul tak ról, vala mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szóló 1997. évi LXXX. tör vény vég re haj tá sá - ról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. ren delet 28. (1) be kezdése. Az indítványozó azért kér te még is a ha tá lyon kí vül he lye zett ren del ke zé sek te kin te té ben az alkot mány elle nesség utó la gos vizs gá la tá nak le foly ta tá sát, mert ér ve lé se sze rint az a jog sza bály, ame lyet ha tá lyon kí vül he lye zé se el le né re al kal maz ni kell, élõ jog sza bály, le ga láb bis élõ nek te kin ten dõ jog sza bály, ame lyet a bí ró ság nak, így az Al kot mány bí ró ság nak is élõnek kell tekin tenie. Az Al kot mány bí ró ság ha tás kö ré be fõ sza bály ként csak ha tá lyos jog sza bá lyok alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la ta tar to zik. Ha tá lyon kí vül he lye zett

2214 404/B/1998. AB végzés jog sza bá lyok alkot mány elle nességét az Al kot mány bí ró ság csak az ún. konk rét nor ma kont roll irán ti el já rá sok ban; az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény 38. -a sze rin ti bí rói kez de mé nye zés vagy 48. -a sze rin ti al kot - mány jo gi pa nasz ese tén vizs gál ja, ha a ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bá lyok konk rét ügy ben tör té nõ al kal maz ha tó sá ga az el dön ten dõ kérdés. A fen ti gyakorlatától az Alkotmánybíróság ab ban az esetben sem tér el, ha a ha - tá lyon kí vül he lye zett jog sza bályt a ha tá lyon kí vül he lye zést köve tõen még al kalmazni kell. Amint arra a 907/B/1995. AB vég zés (ABH 1997, 917.) rámutatott, ha az in dít vány tár gyát olyan jog sza bály ren del ke zé sé nek az alkot mány elle - nessége ké pe zi, amely ren del ke zést a ha tá lyon kí vül he lye zés el le né re a fo lya mat - ban lé võ ügyek ben al kal maz ni kell, az Al kot mány bí ró ság csak olyan eset ben gyakorolja az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tör vény Abtv. 1. b) pont já ban meg ha tá ro zott ha tás kö rét, ha al kot mány jo gi pa nasszal for dul nak az Al kot mány bí ró ság hoz [Abtv. 1. d) pont, il letve 48. ], vagy fo lyamatban lévõ ügy ben bí ró kez de mé nye zi azt [Abtv. 38. (2) be kez dés]. Ilyen kor a sza bá lyok ugyan is to vább ha tá suk foly tán a fe lek kö zöt ti jog vi szony ala kí tá sá ra al kal mas ál la pot ban van nak. Ugyan ilyen dön tést ho zott az Al kot mány bí ró ság a 675/B/1993. AB vég zésben is. (ABH 1999, 822.) A fen ti ek re te kin tet tel az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tározat (ABH 2003.) 29. f) pont ja alap ján az Al kot mány bí ró ság az in dít - ványt vissza uta sí tot ta. Bu da pest, 2006. már ci us 14. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke Dr. Bagi István s. k., Dr. Bragyova András s. k., Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., elõadó Dr. Kukorelli István s. k., Dr. Kovács Péter s. k.,

524/B/1998. AB végzés 2215 524/B/1998. AB végzés Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nessé gének utó la gos meg ál la - pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meghozta a következõ végzést: Az Al kot mány bí ró ság a tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a magán nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szóló 1997. évi LXXX. tör vény, a tár sa da lom biz to sí tá si nyug el látásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, a ma gánnyugdíjról és a ma - gánnyug díj pénz tá rak ról szóló 1997. évi LXXXII. tör vény, a kö te lezõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló 1997. évi LXXXI II. tör vény alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vány alap ján in dult el já rást megszünteti. INDOKOLÁS Az in dít vá nyo zó kér te a tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szóló 1997. évi LXXX. törvény, a tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás ról szóló 1997. évi LXXXI. tör vény, a ma gán nyug díj ról és a ma gánnyug díj pénz tá rak ról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, a kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló 1997. évi LXXXI II. törvény alkot mány elle nességének utó la gos meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét. Állás pont ja sze rint ezen tör vények, ame lyek je len tõ sen át ala kí tot ták a nyug díj- és egész ség biz to sí tás rend sze rét, át te kint he tet le nek és al kal mat la nok a jo gok és köte le zett sé gek meg is me ré sé re, sér tik a jog biz ton ság és jog ál la mi ság kö ve tel mé - nyét, ezért el len té te sek az Al kot mány 2. (1) be kez dé sé vel. Sér tik az Al kot mány 13. -ában meg fo gal ma zott tu laj don vé de lem el vét is, va la mint ellentétben állnak az Alkotmány 9. -ában deklarált szerzõdési szabadsággal és a vállalkozás jogával, végül az Alkotmány 70/A. (1) bekezdésébe ütköznek. A tá ma dott jog sza bá lyok az in dít vány be nyúj tá sa óta oly mér ték ben meg vál toz - tak, hogy az in dít vá nyo zó fel hí vá sa vált szük sé ges sé, nyi lat koz zék: az in dít ványban fog lal ta kat fenn tart ja-e. Az in dít vá nyo zó or szág gyû lé si kép vi se lõ volt. Köz tudo má sú tény az, hogy el ha lá lo zott. En nek foly tán a fel hí vás nem ve ze tett vol na ered mény re. Az Al kot mány bí ró ság er re fi gye lem mel az el já rást az Al kot mány bí - ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé -

2216 524/B/1998. AB végzés ges szerkezetbe fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tározat 31. e) pontja (ABH 2003, 2065.) alapján megszüntette. Bu da pest, 2006. má jus 30. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke Dr. Bagi István s. k., elõadó Dr. Bragyova András s. k., Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k., Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Holló András s. k., Dr. Kovács Péter s. k., Dr. Paczolay Péter s. k.,

668/B/1998. AB végzés 2217 668/B/1998. AB végzés Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nessé gének utó la gos vizs gá latá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a következõ végzést: 1. Az Al kot mány bí ró ság a tár sa da lom biz to sí tás ról szóló 1975. évi II. tör vény 44. (1) be kez dé se te kin te té ben az in dít ványt vissza uta sít ja. 2. Az Al kot mány bí ró ság a tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás ról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. (1) bekezdése alkotmányellenességének meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít ványt vissza uta sít ja. INDOKOLÁS I. Az in dít vá nyo zó sa ját ügyét is mer tet ve elõ ad ta, hogy 1996 no vem be ré ben benyúj tott öreg sé gi nyug díj meg ál la pí tá sa irán ti igé nye el bí rá lá sa kor a nyug díj össze gé nek meg ál la pí tá sa so rán az ak kor ér vény ben volt jog sza bá lyok sze rint nem min den mun ka vég zés re irá nyu ló jog vi szony ból szár ma zó jö ve del mét vet tek figye lembe. A ha tá ro za tot meg fel leb bez te, majd a má sod fo kú ha tá ro za tot bí ró ság elõtt meg tá mad ta. Az el uta sí tó dön tést köve tõen for dult az Al kot mány bí ró ság hoz, és utó la gos nor ma kont roll ke re té ben kér te a sé rel me zett jog sza bá lyi ren del ke zé - sek al kot má nyos sá gi vizs gá la tát. Ál lás pont ja sze rint a tár sa da lom biz to sí tás ról szóló 1975. évi II. tör vény (a továbbiakban: Tbtv.) 44. (1) be kezdése sérti az Al kotmány 13. (1) be kezdésé ben, va la mint 70/E. -ában fog lal ta kat, ezért kér te an nak vissza me nõ le ges ha tá - lyú meg sem mi sí té sét. Ez zel egy ide jû leg kér te a tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás - ról szóló 1997. évi LXXXI. tör vény (a továbbiakban: Tny.) 22. (1) be kezdése alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét is. Ez utób bi jog sza - bá lyi ren del ke zés tar tal mát nem ki fo gás ol ta az in dít vá nyo zó, sõt ál lí tá sa sze rint a jog al ko tó ez zel or vo sol ta az ál ta la jel zett prob lé mát. Ar ra kér te az Al kot mány bí - ró sá got, hogy vissza me nõ le ges ha tállyal sem mi sít se meg a Tny. 22. (1) be kez dé - sét, ami sze rin te le he tõ vé ten né nyug dí ja új ra meg ál la pí tá sát. II. Az in dít vá nyo zó két ké rel met ter jesz tett elõ. Ezek egyi ke sem al kal mas ér de mi el bí rá lás ra az aláb bi ak szerint.

2218 668/B/1998. AB végzés 1. Az el sõ in dít vány a Tbtv. a tár sa da lom biz to sí tás ról szóló 1975. évi II. törvény mó do sí tá sá ról és ki egé szí té sé rõl szóló 1993. évi VI II. tör vény 13. -a ér telmé ben 1993. már ci us 1-jei ha tállyal be ik ta tott 44. alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és ha tály ba lé pé sig vissza me nõ le ges meg sem mi sí té sét ké ri. Ér ve lésének lényege, hogy alkot mányellenes volt a Tbtv. annyi ban, hogy a 103/B. és 103/D. -a alap ján olyan jö ve de lem után is kö te le zõ volt a tár sa da lom biz to sí tá si já ru lé kot fi zet ni, amely nem ké pe zett a tör vény 44. -a sze rint nyug díj ala pot. Az in dít vány el bí rá lá sá ra az Al kot mány bí ró ság nak nincs ha tás kö re, mert a Tbtv. már nem ha tály ban lé võ jog sza bály. A tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szóló 1997. évi LXXX. tör vény mel lék le té nek a) pont ja értelmében a Tbtv. 1998. január 1-jével ha tá lyon kí vül he lye zés re ke rült. Az Al kot mány bí ró ság fõ sza bály ként ha tályban lé võ jog sza bály al kot má nyos sá gi vizs gá la tát vég zi el. Ha tály ban már nem lévõ jog sza bá lyi ren del ke zés ese tén a vizs gá lat le foly ta tá sá ra csak az Al kot mány bí - róságról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továbbiakban: Abtv.) 48. -a szerinti al kot mány jo gi pa nasz, il let ve 38. -a sze rin ti bí ró sá gi eljárás keretében történt kezdeményezés alapján van lehetõség. [Pl.: 17/2000. (V. 26.) AB határozat, ABH 2000, 112, 114.] Te kin tet tel ar ra, hogy je len ügy nem al kot mány jo gi pa nasz, il let ve nem bí rói kez de mé nye zés alap ján in dult, az Al kot mány bí ró ság nak nincs le he tõ sé ge a már ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály vizs gá la tá ra, így az er re irá nyu ló in dít ványt az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, módo sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.) (a továb biakban: Ügyrend) 29. f) pont ja ér tel mé ben az ér de mi vizs gá lat mel lõ zé sé vel vissza uta sí tot ta. 2. A má so dik in dít vány a tár sa da lom biz to sí tá si nyug díj össze gé nek ki szá mí tá - sát je len leg sza bá lyo zó, ha tá lyos jog sza bály, a Tny. 22. (1) be kez dé se alkotmány elle nességének vizs gá la tát ké ri a Tbtv. 44. -a alkot mány elle nességére felho zott in do kai alap ján. Az indítványozó maga is el ismeri azonban, hogy a Tny. 22. -a nem alkot mányelle nes, pusz tán azt ki fo gá sol ja, hogy csak 1997. ja nu ár 1-jé tõl kez dõ dõ en ve he tõ figye lembe (...) az összes biz to sí tá si jog vi szony ból szár ma zó jö ve de lem. Ez az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint az egyet len, az Al kot mány 13. (1) be kez dé sé nek és 70/E. -ának megfelelõ szabályozási mód. Az elõ ter jesz tett in dít vány ér dem ben nem bí rál ha tó el. Az Abtv. 22. (2) be kez dé se sze rint az in dít vány nak az el já rás ban el ér he tõ célra ese tünk ben a jog sza bály meg sem mi sí té sé re irá nyu ló ha tá ro zott ké rel met kell tar tal maz nia. Je len in dít vány a Tny. 22. (1) be kez dés meg sem mi sí té sét sza vai sze rint az al kot má nyos sá gi vizs gá lat ki ter jesz té sét és al kot mány sér tõ

668/B/1998. AB végzés 2219 vol tá nak meg ál la pí tá sát ké ri, azon ban ér ve lé sé bõl vi lá go san kitûnik, hogy a Tny. 22. (1) bekezdését alkotmányosnak tartja. Az Abtv. ér tel mé ben az Al kot mány bí ró ság ha tás kö re a jog sza bá lyok, il let ve álla mi irá nyí tás egyéb jo gi esz kö zei és az Al kot mány ren del ke zé sei össz hang já nak vizs gá la tá ra ter jed ki. Az Abtv. 40. -a ki mond ja, hogy alkot mány elle nesség megál la pí tá sa ese tén az Al kot mány bí ró ság a jog sza bályt, il le tõ leg az ál la mi irá nyí tás egyéb jo gi esz kö zét tel je sen vagy rész ben meg sem mi sí ti. A meg sem mi sí tés elõ felté te le te hát az alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sa. A meg sem mi sí tés kö vet kez té - ben a jog sza bály ha tá lyát vesz ti, még pe dig az al kot mány bí ró sá gi ha tá ro zat köz zé - tételének napjával, s e nap tól kezdve azt nem le het al kalmazni. Az Abtv. azonban azt is rög zíti [43. (2) be kezdés], hogy a jog szabálynak vagy állami irányítás egyéb jo gi esz kö zé nek meg sem mi sí té se nem érin ti a ha tá ro zat köz zé té te le elõtt lét re jött jog vi szo nyo kat, s a be lõ lük szár ma zó jo go kat, kö te le zett sé ge ket. A megsem mi sí tett jog sza bály hatályba lépése elõt ti jog vi szo nyok ra va ló al kal ma zá sát az Abtv. épp úgy nem te szi le he tõ vé, mint aho gyan nem ír hat ja elõ az Al kot mány bí ró - ság va la mely, az Al kot mány nak meg fe le lõ nem alkot mány elle nes jog sza bály vissza me nõ le ges al kal ma zá sát sem. A ki fej tett in do kok alap ján az in dít vány ban fog lalt ké re lem tel je sí té sé re az Alkot mány bí ró ság nak nincs ha tás kö re, így az Ügy rend 29. b) pontja alap ján az indítványt e részében is ér demi vizsgálat nélkül visszautasította. Bu da pest, 2006. no vem ber 20. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Kiss László s. k., Dr. Bragyova András s. k., elõadó Dr. Holló András s. k., Dr. Kukorelli István s. k., Dr. Paczolay Péter s. k.,

2220 847/B/1998. AB végzés 847/B/1998. AB végzés Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá latá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a következõ végzést: Az Al kot mány bí ró ság a jog al ko tás ról szóló több ször mó do sított 1987. évi XI. törvény 3. a) és c) pontja, 4. b) és d) pont ja, 21. (1) be kez dé se, 22. (2) be kez dé sé nek utol só ré sze, 24. (2) be kez dés a) pontja, 46. (1) bekezdése, 47., 48., 61. (2) bekez dé se, 62. -a alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sa és megsem mi sí té se irán ti in dít ványt vissza uta sít ja. INDOKOLÁS Az in dít vá nyo zó a jog al ko tás ról szóló az in dít vány benyújtását köve tõen több ször mó do sí tott 1987. évi XI. tör vény (a továb biak ban: Jat.) pre am bu lu mának, il let ve a tör vény egé sze alkot mány elle nességének vizs gá la tát kér te. A jog al - ko tá si gya kor la tot ál ta lá nos ság ban em lít ve azt ál lí tot ta, hogy a Jat. kor sze rût len és az Al kot mánnyal el len té tes sza bá lyai miatt a jog al ko tók vagy nem tesz nek eleget a jog al ko tá si tör vény ben elõ ír tak nak, vagy az Al kot mány 2. -ában, 3. (1) és (3) be kez dé sé ben, il let ve 7. (2) be kez dé sé ben sze rep lõ kö te le zõ tör vényi kí ván - sá go kat hagy ják fi gyel men kí vül. Az in dít vá nyo zó a Jat. pre am bu lu má ban fog laltak nak, va la mint a tör vény más, a je len le gi Al kot má nyunk ba fog lal tak kal el len té - tes sza ka sza i nak meg sem mi sí té sét kér te az Al kot mány bí ró ság tól. Az Al kot mány bí ró ság az in dít vány nak a Jat. pre am bu lu mát érin tõ ré szét el kü lö - nítette, és a 44/1998. (X. 14.) AB határozatban (ABH 1998, 323 326.) ér demben el bí rál ta. Az in dít vány el nem bí rált ré sze te kin te té ben fel hív ta az in dít vá nyo zót, hogy nyi lat koz zon: in dít vá nyát fenn tart ja-e, s amennyi ben igen, je löl je meg, a Jat. mely ren del ke zé se it tart ja alkot mány elle nesnek, to váb bá ne vez ze meg, hogy a táma dott ren del ke zé sek ál lás pont ja sze rint az Al kot mány mely sza bá lyá val és milyen ok ból el len té te sek. Az in dít vá nyo zó vá lasz be ad vá nyá ban a Jat. 3. a) és c) pont ját, 4. b) és d) pont ját, 21. (1) be kezdését, 22. (2) be kezdésének utol só részét, 24. (2) be - kez dés a) pont ját, 46. (1) be kezdését, 47. -át, 48. -át, 61. (2) be kezdését, va - lamint 62. -át nevezte meg. Nem je lölte meg sem az Al kotmány valamelyik rendel ke zé sét, sem va la mely al kot má nyos el vet, amellyel a Jat. meg ne ve zett ren del-

847/B/1998. AB végzés 2221 ke zé sei el len té te sek len né nek, így be ad vá nya to vább ra sem tar tal maz szabályszerû sági elbírálásra alkalmas indítványt. Az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény 22. (2) be kez dé se ér tel mé ben az in dít vány nak a ké re lem alap já ul szol gá ló ok meg je lö lé se mel lett hatá ro zott ké rel met kell tar tal maz nia. Az in dít vá nyo zó e kö ve tel mé nyek nek a fenti ek ben ki fej tet tek sze rint a hi ány pót lás ra fel hí vást köve tõen sem tett ele get, így az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, módo sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.) 29. d) pont ja alapján az Alkotmánybíróság az indítványt, mint érdemi elbírálásra al kal mat lant, vissza uta sí tot ta. Bu da pest, 2006. szep tem ber 4. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Holló András s. k., Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Kukorelli István s. k., Dr. Bragyova András s. k., elõadó Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Kiss László s. k., Dr. Kovács Péter s. k., Dr. Paczolay Péter s. k.,

2222 914/B/1998. AB végzés 914/B/1998. AB végzés Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nessé gének utó la gos vizs gá latá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a következõ végzést: Az Al kot mány bí ró ság az ál lam pol gá ri jo gok or szág gyû lé si biz tosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 29. (1) bekezdése alkotmányelle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló eljá rást meg szün te ti. INDOKOLÁS Az in dít vá nyo zó be ad vá nyá ban az ál lam pol gá ri jo gok or szág gyû lé si biz to sá ról szóló 1993. évi LIX. tör vény 29. (1) be kez dé se al kot má nyos sá gi fe lül vizs gá la tát és megsemmisítését kezdeményezte. Az Al kot mány bí ró ság az ér de mi vizs gá lat so rán ész lel te, hogy a sé rel me zett tör vényi ren del ke zést a 7/2001. (III. 14.) AB ha tá ro zat alap ján az Or szág gyû lés az ál lam pol gá ri jo gok or szág gyû lé si biz to sá ról szóló 1993. évi LIX. tör vény mó do sí - tá sá ról szóló 2001. évi XC. tör vénnyel 2001. de cem ber 20. nap já val mó do sí tot ta és ehhez kapcsolódóan új (2) bekezdést iktatott be. Az Al kot mány bí ró ság kö vet ke ze tes gya kor la ta, hogy a mó do sí tott vagy ha tályon kí vül he lye zett jog sza bály alkot mány elle nességét fõ sza bály sze rint az Al kotmány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 38. -ában fog lalt bí rói kez de mé nye zés és az Abtv. 48. -a sze rin ti al kot mány jo gi panasz esetében [10/1992. (II. 25.) AB ha tározat, ABH 1992, 72, 76.] vizsgálja. Az Al kot mány bí ró ság utó la gos nor ma kont roll ra irá nyu ló vizs gá la tát a ré gi he lyé - be lé põ sza bá lyo zás te kin te té ben to váb bá ak kor is le foly tat ja, ha az tar tal mi lag a korábbival azonos (1066/B/1995. AB vég zés, ABH 1999, 867, 868.; 1314/B/1997. AB vég zés, ABH 2000, 1049.; 931/B/1996. AB vég zés, ABH 2001, 1605, 1606.). Ez az indítványozó által kifogásolt 1993. évi LIX. tör vény 29. (1) bekezdése esetében nem állapítható meg. Az Al kot mány bí ró ság fel hív ta az in dít vá nyo zót ar ra, hogy nyi lat koz zék, a koráb bi in dít vá nyát fenn tart ja-e. Az in dít vá nyo zó az Al kot mány bí ró ság felhívására nem válaszolt. Az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.) 31. a) pont ja alap ján az Al kot mány bí ró ság az el já rást meg szün te ti, ha az in dít vány be nyúj tá sa után a vizs gá lat alá vont jog sza bá lyi ren del ke zés ha tá -

914/B/1998. AB végzés 2223 lyát vesz tette és ez zel az in dítvány tárgytalanná vált. Az Alkotmánybíróság az eljárást erre figyelemmel megszüntette. Bu da pest, 2006. má jus 30. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke Dr. Bagi István s. k., Dr. Bragyova András s. k., Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Kiss László s. k., elõadó Dr. Kukorelli István s. k., Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Holló András s. k., Dr. Kovács Péter s. k., Dr. Paczolay Péter s. k.,

2224 483/E/1999. AB végzés 483/E/1999. AB végzés Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nessé gének utó la gos meg ál la - pí tá sá ra irá nyu ló in dít vány és al kot mány jo gi pa nasz tár gyá ban meg hoz ta a kö vet - ke zõ végzést: 1. Az Al kot mány bí ró ság az egyes épít mé nyek kel, épí té si munkák kal és épí té si te vé keny sé gek kel kap cso la tos épí tés ügyi ha tó - sá gi en ge dé lye zé si el já rá sok ról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 21. b) pont ja alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és megsemmisíté sére irá nyu ló in dít vány alap ján in dult el já rást megszün te ti. 2. Az Al kot mány bí ró ság az egyes épít mé nyek kel, épí té si munkák kal és épí té si te vé keny sé gek kel kap cso la tos épí tés ügyi ha tó - sá gi en ge dé lye zé si el já rá sok ról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 21. b) pont ja alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és megsemmisíté sére irá nyu ló al kot mány jo gi pa naszt vissza uta sít ja. 3. Az Al kot mány bí ró ság a Ti sza vas vá ri vá ro si jegy zõ határozatának meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt vissza uta sít ja. INDOKOLÁS 1. Az in dít vá nyo zó 1999. jú ni us 15-i be ad vá nyá ban azt kér te, hogy az Al kot - mány bí ró ság sem mi sít se meg Ti sza vas vá ri vá ros jegy zõ jé nek 647 2/1998. sz. hatá ro za tát és az egyes épít mé nyek kel, épí té si mun kák kal és épí té si te vé keny sé gek - kel kap cso la tos épí tés ügyi ha tó sá gi en ge dé lye zé si el já rá sok ról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM ren delet (a továbbiakban: Engr.) 21. -ának b) pont ját sem mi sít se meg. Ki fej tet te, hogy a szá má ra sé rel mes, 1998. jú ni us 9-i ha tá ro zat épí té si en ge - délyt adott egy olyan épü let lé te sí té sé re, amely meg je le né si for má já val és az el ké - szült épít mény mû kö dé sé vel kap cso la tos zaj, szennye zõ dés hát rá nyo kat okoz neki. Vé le mé nye sze rint a ha tá ro zat meg ho za ta lát meg elõ zõ el já rás ban szá mos szabály ta lan ság tör tént. Az Engr. tá ma dott sza bá lya alap ján azon ban nem minõsül szom széd nak és ezért nem él het jog or vos lat tal. A kör nye zõ ut cák la ko sai több helyen til ta koz tak, de be adványaikat el uta sí tot ták. Má so lat ban meg küld te a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal hi va tal ve ze tõ jé nek 1998. au gusz tus 12-i le ve lét, amely közölte, hogy az el já rá si hi á nyok pót lá sá ra 8 na pos

483/E/1999. AB végzés 2225 ha tár idõ tûzésével fel szó lí tot ta Ti sza vas vá ri vá ros jegy zõ jét és a ha tár idõ eredmény te len el tel te után fel ügye le ti jog kö ré ben meg te szi a szük sé ges intézkedéseket. Az Al kot mány bí ró ság fõ tit ká rá nak tá jé koz ta tá sa után 1999. no vem ber 9-i be ad - vá nyá ban pon to sí tot ta ké rel mét, amit in dít vány nak mi nõ sí tett, de meg fo gal ma zása sze rint in dít vá nyo mat az AB tv. 48. -a alap ján al kot mány jo gi pa nasz ként is ké rem mér le gel ni. Be je len tet te, hogy a ké re lem ben fog lal tak to váb bi 17 érin tett in gat lantu laj do nos pa na szát is tar tal maz zák, akik nek be ad vá nya it a ha tó sá gok azért utasították el, mert az Engr. 21. -ának b) pont ja nem von ta be õket a jog orvos lat ra jo go sul tak kö ré be. Álláspontja sze rint ez a sza bály sérti az Alkotmány 57. -ának (5) bekezdését, amely kimondja a jogorvoslathoz való jogot. 2. Az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 48. -ának (1) be kez dé se sze rint al kot mány jo gi pa naszt nyújt hat be az, akinek jog sé rel me alkot mány elle nes jog sza bály al kal ma zá sa foly tán kö vet ke zett be, és egyéb jog or vos la ti le he tõ sé ge it már ki me rí tet te, il le tõ leg más jog or vos la ti le he - tõ ség nincs szá má ra biz to sít va. A 48. (2) be kez dé se sze rint azon ban az al kotmányjogi pa naszt a jog erõs ha tározat kézbesítésétõl számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Abtv. sza bá lyo zá sa ab ból in dul ki, hogy a pa nasz be nyúj tá sá ra jo go sult személy ré szé re kéz be sí tik azt a ha tá ro za tot, ame lyet sé rel mes nek tart. Nincs azon ban rendelkezés olyan ese tekrõl, ame lyekben mint a je len eset ben nem ke rül sor ha - tá ro zat köz lé sé re. Ezért kér dé ses, hogy ilyen kor mi lyen ha tár idõn belül lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani. A kér dés meg vá la szo lá sá nál az Al kot mány bí ró ság az al kot mány jo gi pa nasz jog or vos la ti sze re pét te kin ti meg ha tá ro zó nak. Az al kot mány jo gi pa naszt a jog or - vos la ti funk ció kü lön böz te ti meg a nor ma kont roll tól; itt azon ban olyan ki vé te les jog or vos lat ról van szó, amely jog erõs ha tá ro zat meg ho za ta la után, alap jog sé rel me esetén vehetõ igény be [57/1991. (XI. 8.) AB ha tározat, ABH 1991, 272, 282.]. Ez az Abtv. 48. -ában meg ha tá ro zott spe ci á lis jog or vos lat az Al kot mány 57. -ának (5) be kez dé sén ala pu ló in téz mény [23/1998. (VI. 9.) AB ha tá ro zat, ABH 1998, 182, 185.]. Az Al kot mány 2. -ának (1) be kez dés ben ki mon dott jog ál lam el ve töb bek között azt is meg kö ve te li, hogy a jog erõs ha tá ro za tok ne le gye nek meg vál toz tat ha tók [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 66.]. Ez alól a kö vetelmény alól csak kü lö nö sen sú lyos jog sé rel mek ese tén te he tõ ki vé tel. Ilyen kü lön el bí rá lást igénylõ eset az alapjognak az a sé relme, amelynek feltételeit az Abtv. 48. -a határoz za meg. A jog biz ton ság eb ben az eset ben is meg kö ve te li azon ban az al kot - mány jo gi pa nasz ér vé nye sí té si le he tõ sé gé nek határidõhöz kötését (993/E/2000. AB határozat, ABH 2003, 1292, 1294.).

2226 483/E/1999. AB végzés Az Abtv. 48. -ának (2) be kez dé se az al kot mány jo gi panasz elõ ter jesz tési ha tár - ide jé rõl úgy ren del ke zik, hogy a hat van na pos ha tár idõt a jog erõs ha tá ro zat kéz besí té sé tõl kell szá mí ta ni. Ki vé te le sen elõ for dul hat nak azon ban olyan ese tek, amelyek ben nincs szó jog erõs ha tá ro zat kéz be sí té sé rõl. Így or szág gyû lé si vizs gá ló bi - zott ság te vé keny sé gé vel eset leg oko zott jog sé rel mek miatt be nyúj tott al kot mányjo gi pa nasz nál jog erõs ha tá ro zat kéz be sí té sé nek hi á nyá ban az 50/2003. (XI. 5.) AB ha tá ro zat a hat van na pos ha tár idõ kez dõ idõ pont já nak a vizs gá ló bi zott ság megszû né sé nek nap ját te kin tet te (ABH 2003, 566, 585 586.). A je len eset ben ha son ló módon, nap tári nap szerint rög zített kez dõ idõpontot nem lehet meghatározni, mert az építési engedélyt tartalmazó határozatot az indítványozónak nem kézbesítették. Olyan ese tek ben is, ame lyek ben jog erõs ha tá ro zat kéz be sí té sé re nem ke rült sor, a jog ál la mi ság ré szét al ko tó jog biz ton ság azt kö ve te li meg, hogy al kot mány jo gi pa nasz elõ ter jesz tése ne tör tén jék meg idõ be li kor lá tok nél kül. Az in dít vány nak és az adott eset összes kö rül mé nyé nek mér le ge lé se mel lett le het el dön te ni, hogy a jog erõs ha tá ro zat meg ho za ta lát köve tõen mi kor nem te remt még a jog biz ton sá got, a jog sé re lem hez vi szo nyít va arány ta la nul sértõ hely ze tet az al kot mány jo gi pa nasz elõ ter jesz tésének le he tõ sé ge. En nek alap ján dönt az Al kot mány bí ró ság arról, hogy az indítvány megfelel-e az Abtv. 48. -ában meghatározott feltételeknek. A je len eset ben meg ál la pít ha tó, hogy az 1998. jú ni us 9-i ha tá ro zat ról az in dít - vá nyo zó 1998 nyá ri hó nap ja i ban ér te sült; a Köz igaz ga tá si Hi va tal hi va tal ve ze tõ - je a ha tá ro za tot ki fo gá so ló le vél re 1998. au gusz tus 12-én vá la szolt. Az in dít ványo zó nak az Al kot mány bí ró ság hoz 1999. jú ni us 15-én meg írt ké rel mét ilyen körül mé nyek kö zött nem le het ha tár idõ ben be adott al kot mány jo gi panasznak el fo - gad ni. Az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065, a továbbiakban: Ügyrend) 29. -ának e) pont ja szerint az Alkotmánybí ró ság az in dít ványt vissza uta sít ja, ha a be nyúj tott al kot mány jo gi pa nasz nem felel meg az Abtv. 48. (1) és (2) be kezdésében foglalt feltételeknek. A fen tiek sze - rint az in dít vá nyo zó nem az Abtv. 48. -ának (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott határ idõn be lül nyúj tot ta be ké rel mét, ezért azt al kot mány jo gi panaszként nem lehetett elbírálni, a panaszt az Alkotmánybíróság visszautasította. 3. Az in dít vá nyo zó pon to sí tást tar tal ma zó, má so dik be ad vá nyát az al kot mányjo gi pa nasz tól füg get le nül in dít vány nak mi nõ sít ve ér dem ben kér te el bí rál ni. Az Al kot mány bí ró ság en nek meg fele lõen az in dít ványt jog sza bály alkot mány ellenességének utó lagos vizsgálatára irányuló kérelemnek tekintette. Az indítványozó az Engr. 21. -ának b) pont ját tá mad ta. Ezt a ren del ke zést az in dít vány be adá sát köve tõen hatályon kí vül he lyez te az egyes épí tés ügyi jog szabályok mó dosításáról szóló 12/2003. (III. 24.) BM ren delet 18. -ának (2) bekez-

483/E/1999. AB végzés 2227 dé se. A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. törvény 15. -ának (2) bekezdése szerint jog szabály el térõ ren del ke zé se hi á nyá ban a lé te sít ménnyel kap cso la tos, il let ve a te vé keny ség en ge dé lye zé sé re irá nyu ló el já rás ban ügy fél a ha tás te rü le ten le võ va la mennyi ingat lan tu laj do no sa és az in gat lan-nyil ván tar tás ba be jegy zett jog sze rû hasz ná ló ja. A 172. e) pont ja alap ján ha tás te rü let nek te kin ten dõ az a föld raj zi te rü let, amely re a ter ve zett lé te sít mény vagy te vé keny ség ren des üzem vi tel mel lett, folya ma to san vagy rend sze re sen szá mot te võ mér té kû hát rá nyos fi zi kai ha tást (pl. ár nyé ko lást, zaj ter he lést, lég szennye zést) gya ko rol. A köz igaz ga tá si el já rás ál ta - lá nos sza bá lya i tól el té rõ en ha tá roz za meg az ügy fél fo gal mát az épí tett kör nyezet ala kí tá sá ról és vé del mé rõl szóló 1997. évi LXXVI II. tör vény 53/A. -ának (2) be kez dé se: (2) Az épí tés ügyi és az épí tés fel ügye le ti ha tó sá gi el já rá sok ban ügy fél nek minõ sül az a ter mé sze tes vagy jo gi sze mély, to váb bá jo gi sze mé lyi ség gel nem rendel ke zõ szer ve zet, aki nek (amely nek) jo gát, jo gos ér de két vagy jogi hely ze tét az ügy érin ti, to váb bá akit (ame lyet) ha tó sá gi el len õr zés alá von tak, va la mint aki re (amelyre) néz ve a ha tósági nyilvántartás az adott üggyel összefüggésben adatokat tartalmaz, így különösen: a) az épít te tõ, va la mint b) ha nem azo nos az épít te tõ vel, az in gat lan nal ren del kez ni jo go sult, c) a köz te rü let ki vé te lé vel a köz vet le nül szom szé dos a ha tá ro zat tal érin tett ingat lan nal, in gat la nok kal kö zös ha tár vo na lú (te lek ha tá rú) te lek kel ren del kez ni jogo sult, ki vé ve a te lek egye sí tés re és a te lek ha tár-ren de zés re irányuló építésügyi hatósági eljárásokat, d) jog sza bály ban meg ha tá ro zott ese tek ben a ter ve zõ, a fe le lõs mû sza ki ve ze tõ, az épí té si mû sza ki el len õr és a kivitelezõ. Az in dít vá nyo zó ki fo gá sa te hát tárgy ta lan ná vált. Az Al kot mány bí ró ság ha tás kö ré be csak ha tá lyos jog sza bá lyok vizs gá la ta tar tozik. Ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály al kot má nyos sá gát az Al kot mány bí ró ság csak az Abtv. 38. -a sze rin ti bí rói kez de mé nye zés, va la mint 48. -a sze rin ti al kotmány jo gi pa nasz ese té ben vizs gál ja, ami kor a jog sza bály al kal maz ha tó sá ga is eldöntendõ kér dés (335/B/1990/13. AB végzés, ABH 1990, 261, 262.). Az in dítvány nem bí rói kez de mé nye zés, al kot mány jo gi pa nasz nak pe dig az elõ zõ ek szerint nem fo gadható el. Ezért az Al kotmánybíróság az Ügy rend 31. -ának a) pontja alapján az eljárást megszüntette. 4. Az in dít vá nyo zó azt is kér te, hogy az Al kot mány bí ró ság sem mi sít se meg Tisza vas vá ri vá ros jegy zõ jé nek 647 2/1998. sz. ha tá ro za tát. Az Al kot mány bí ró ság ha tás kö rét az Abtv. 1. -a ha tá roz za meg. E ren del ke zés alap ján nem tar to zik az Al kot mány bí ró ság ha tás kö ré be egye di ha tó sá gi ha tá ro za tok meg sem mi sí té se.

2228 483/E/1999. AB végzés Ezért az in dít ványt az Al kot mány bí ró ság az Ügy rend 29. -ának b) pontja alapján visszautasította. Bu da pest, 2006. szep tem ber 12. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke Dr. Bragyova András s. k., Dr. Harmathy Attila s. k., elõadó Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k., Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Holló András s. k., Dr. Kovács Péter s. k., Dr. Paczolay Péter s. k.,

484/B/1999. AB végzés 2229 484/B/1999. AB végzés Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz és jog sza bály alkot mány elle nes - sége utó la gos meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vá nyok tár gyában meghozta a következõ végzést: 1. Az Al kot mány bí ró ság a Bün te tõ Tör vény könyv rõl szóló 1978. évi IV. tör vény 252. -ával össze füg gés ben elõ ter jesz tett al kotmány jo gi pa nasz te kin te té ben az el já rást meg szün te ti. 2. Az Al kot mány bí ró ság a Bün te tõ Tör vény könyv rõl szóló 1978. évi IV. törvény 250 255. -ai, a 256. (3) bekezdése, a 258/A. 2. pontja és a 258/B. 258/E. -ai alkotmányellenessége megállapí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt vissza uta sít ja. INDOKOLÁS Az ügy fe lei ne vé ben el já ró jo gi kép vi se lõ (a továb biak ban: in dít vá nyo zó) több be ad vány ban kez de mé nyez te a Bün te tõ Tör vény könyv rõl szóló 1978. évi IV. törvénynek (a továb biak ban: Btk.) a vesz te ge tést bûn cse lek ménnyé nyil vá ní tó rendel ke zé sei al kot má nyos sá gi vizs gá la tát. 1. Az in dít vá nyo zó al kot mány jo gi pa nasz ként be nyúj tott el sõ be ad vá nyá ban a Btk. 252. -a alkot mány elle nessége meg ál la pí tá sát és ex tunc ha tállyal tör té nõ meg sem mi sí té sét kér te. Rész le te sen ki fej tett ál lás pont ja sze rint a vesz te ge tés Btk.-be li sza bá lyo zá sa több ok ból alkot mány elle nes. Egy részt, mert az in dít vány be nyúj tá sa kor ha tá lyos ren del ke zés nem ve szi figye lembe a bûn cse lek mé nyi tény ál lás ál tal vé dett jo gi tárgy több szö ri vál to zá sát a kü lön bö zõ po li ti kai rend sze rek ben. [N]em ha tá roz - za meg pontosan kit kell ér teni tettes alatt,... [és] a... szá mításba jöhetõ tettesei között meg nem en ge dett mó don diszk ri mi nál. Ma ga a tény ál lás is ha tá ro zat lan és több faj ta ér tel me zés re ad le he tõ sé get, kü lö nös te kin tet tel a jel zõs szer ke zet nélkü li elõny és az egyet ér tés -ben meg nyil vá nu ló el kö ve té si ma ga tar tás fo gal ma i - nak tisz tá zat lan sá gá ra, il let ve az ak tív és a passzív el kö ve té si for mák kö zöt ti in kohe ren ci á ra. A pa na szolt nor ma a szük sé ges ség, az ará nyos ság és a vég sõ so ron igény be vett ség el ve it szem be szö kõ mó don sér ti, így el len té tes az Al kot mány 2. -ának (1) be kez dé sé ben dek la rált de mok ra ti kus jog ál la mi ság al kot má nyos alap el vé vel. Az in dít vá nyo zó ál lí tá sa sze rint a pa na szolt nor má ban meg ha tá rozott ma ga tar tás bûn cse lek ménnyé nyil vá ní tá sa és bün te tés sel fe nye ge té se nem alkotmányos in dokon alapult, ezért... az Alkotmány 8. -ának (1) és (2) be kezdését sér ti, to váb bá el len té tes az Al kot mány 60. -ának (1) be kez dé sé ben dek la rált

2230 484/B/1999. AB végzés gon do lat sza bad ság al kot má nyos alap jo gá -val. Az in dít vá nyo zó úgy vél te, hogy a pa na szolt nor ma ha tály ban tar tá sá val és a vesz te ge tés újabb bûn cse lek mé nyi tény ál lá sa i nak meg al ko tá sá val a jog al ko tó meg nem en ge dett mó don diszk ri mi nál a norma le hetséges tet tesei között, ami sérti az Alkotmány 70/A. -át. Az Al kot mány bí ró ság az in dít vány ban fel ve tett kér dé sek tár gyá ban meg kér te az igaz ság ügy-mi nisz ter vé le mé nyét. Az in dít vá nyo zó az al kot mány jo gi pa naszt a Leg fel sõbb Bí ró ság fe lül vizs gá la ti el já rá sá ban ho zott, a má sod fo kú bí ró ság íté le tét ha tá lyá ban fenn tar tó Bfv.X.16/1999/6. szá mú vég zé sé vel össze füg gés ben, a másod fokú ha tá ro zat meghozatalát követõ több mint egy év el teltével terjesztette elõ. Már eb ben a beadványban is je lezte, hogy ha az Al kotmánybíróság nem ért egyet az zal, hogy a fe - lül vizs gá la ti eljárásban ho zott vég zés ala pot ad... al kot mány jo gi pa nasz elõ terjesz tésére, ak kor a pa nasz el bí rá lá sát az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. -ának b) pont ja alapján a jog szabály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la ta kö ré ben ké ri el bí rál ni. Az in dít vá nyo zó az igaz ság ügy-mi nisz ter vá la szát köve tõen be nyúj tott be ad ványá ban az Al kot mány bí ró ság 41/1998. (X. 2.) AB ha tá ro zat ban (ABH 1998, 306, 309.) meg fo gal ma zott ál lás pont já ra uta lás sal, mi sze rint a rend kí vü li jog or - vos la tok nak (per újí tás, fe lül vizs gá la ti ké re lem stb.) az al kot mány jo gi pa nasz benyúj tá sá ra meg ál la pí tott ha tár idõt meg hosszab bí tó ha tá lya nincs a pa na szolt nor ma utó la gos vizs gá la tát kér te az zal, hogy az Al kot mány bí ró ság a ren del ke zés al kal maz ha tó sá gát az Abtv. 43. -ának (4) be kez dé se alap ján a bün te tõ el já rás 1994. no vem ber 15-i meg in du lá sá ra vissza ha tó ha tállyal zárja ki. Az Al kot mány bí ró ság az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro za ta (a továb biak ban: Ügy rend) 31. d) pont ja (ABH 2003, 2065.) alapján a vissza vont al kot mány jo gi pa nasz te kin te té ben az el já rá sát meg szün tet te. 2. Az in dít vá nyo zó ké sõbb, egy újabb be ad vá nyá ban a Btk. 250 255. -ai, a 256. (3) be kezdése, a 258/A. 2. pont ja és a 258/B. 258/E. -ai alkotmányellenessége utó la gos meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét kez de mé nyez te. A Btk. 252. -a alkot mány elle nessége kap csán ko ráb ban ki fej tett ér ve lé sét fenn tart va az in dít vá nyo zó a to váb bi meg je lölt ren del ke zé sek al kot mány el le nes - sé gét ab ban lát ta, hogy a pa na szolt nor mák ha tá ro zat la nok, többértel mûek, meg nem en ged he tõ ön ké nyes, ki ter jesz tõ ér tel me zé sek re ad nak le he tõ sé get,... azok hatása... elõre nem lát ható és ki nem szá mítható, ami a jogbiztonságot sér ti és az Al kot mány 8. (1) és (2) be kez dé sé nek sé rel mét is je len ti. Is mét hang sú lyoz ta a jel zõs szer ke zet nél kü li elõny fo ga lom nak a két ér tel mû sé gét. Az in dít vá nyo zó szerint az Alkotmány 57. (4) be kezdését sérti az, hogy a pa naszolt nor mák olyan jog ér tel me zés re kí nál nak le he tõ sé get, amely nek alap ján... bû nös nek le het nyil vá ní ta ni, és bün te tés sel le het súj ta ni olyan cse lek mény miatt, amely sem a magyar, sem a nem zetközi jog sze rint nem bûncselekmény. Az Al kotmány

484/B/1999. AB végzés 2231 60. -ának (1) be kez dé sé ben dek la rált gon do lat sza bad ság hoz, il let ve a 61. (1) be kez dé sé ben fog lalt sza bad vé le mény nyil vá ní tás hoz fû zõ dõ al kot má nyos alap jo got sér ti az elõny el fo ga dó já val egyet ért el kö ve té si ma ga tar tás. A pa na - szolt nor mák jog egyen lõt len sé get [is] ered mé nyez nek, ami az Al kot mány 70/A. -ának (2) be kez dé sé ben fog lalt al kot má nyos alap jog sé rel mé vel jár. Az in dít vá nyo zó az Al kot mány meg sér té sén kí vül az 1976. évi 8. tör vényerejû ren de let tel ki hir de tett, az Egye sült Nem ze tek Köz gyû lé se XXI. ülés sza kán, 1966. de cem ber 16-án el fo ga dott Pol gá ri és Po li ti kai Jo gok Nem zet kö zi Egyez ség ok mánya és az 1993. évi XXXI. tör vénnyel ki hirdetett, az emberi jo gok és az alapvetõ sza bad sá gok vé del mé rõl szóló, Ró má ban, 1950. no vem ber 4-én kelt Egyez mény meg sér té sét is ál lí tot ta. Az in dít vá nyok be nyúj tá sát köve tõen a Btk. tá ma dott ren del ke zé se it 2002. áp ri lis 1-jei ha tállyal a Bün te tõ Tör vény könyv rõl szóló 1978. évi IV. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 2001. évi CXXI. tör vény, majd 2003. március 31-ei ha tállyal a bün tetõ jog szabá lyok és a hoz zá juk kap cso ló dó egyes tör vények mó do sí tá sá ról szóló 2003. évi II. tör vény mó do sí tot ta. A mó do sí tás érin tet te a sze mé lyi kört, az el kö ve té si ma ga tar tá so - kat és a bün te té si té te le ket is. Az in dít vány ban fel ve tett kér dé sek te kin te té ben pél dá ul a vesz te ge tés tör vényi tény ál lá sai ki egész ül tek az elõny mi nõ sí té sét meg ha tá ro zó jog ta lan jel zõ vel és a jog al ko tó az idõ köz ben be kö vet ke zett jog sza bá lyi vál to zá sok - hoz iga zí tot ta a szer ve ze tek kö rét. Pon to sí tot ta és ki egé szí tet te az el kö ve té si ma ga tar - tá so kat, töb bek kö zött a gaz dál ko dó szer ve zet ér de ké ben el kö ve tett ak tív hi va ta li vesz te ge tés ese te i ben a szer ve zet ve ze tõ jé nek, el len õr zés re vagy fel ügye let re fel jo go - sí tott tag já nak vagy dol go zó já nak bün te tõ jo gi fe le lõs sé ge sza bá lyo zá sá val. Új tény ál - lás a hi va ta los sze mé lyek szá má ra elõ írt fel je len té si kö te le zett ség el mu lasz tá sa. Ugyan csak új, bün tet he tõ sé get meg szün te tõ ok mind az ak tív, mind a passzív el kö ve tõ szá má ra a cse lek mény fel fe dé se. A vesz te ge tés bün te té si té te lei emel ked tek. Az Al kot mány bí ró ság kö vet ke ze tes gya kor la ta, hogy utó la gos nor ma kont roll ke re té ben a ha tá lyos jog sza bá lyok al kot má nyos sá gát vizs gál ja, ha tá lyon kí vül helye zett jog sza bá lyi ren del ke zés al kot má nyos sá gá nak vizs gá la tát az Al kot mány bí - ró ság ak kor vég zi el, ha an nak al kal maz ha tó sá ga is el dön ten dõ kér dés (335/B/1990. AB végzés, ABH 1990, 261, 262.). Az új rendelkezés te kintetében vi szont az Al kot mány bí ró ság ki zá ró lag ak kor foly tat ja az el já rást, ha az in dít ványban meg je lölt jog sza bály he lyé be lé põ jog sza bály azo nos ren del ke zé si kör nye zetben azo nos mó don sza bá lyoz za a tár gyá ul szol gá ló élet vi szo nyo kat (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 163/B/1991. AB ha tározat, ABH 1993, 544, 545.; 1425/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 844, 845.). Az Al kot mány bí ró ság ezért fel hív ta az in dít vá nyo zó ha lá la miatt meg bí zott új jo gi kép vi se lõt, hogy a meg vál to zott jo gi hely zet re te kin tet tel nyi lat koz zon az in dít - vány ról. A jo gi kép vi se lõ az új ren del ke zé sek alkotmányelle nességérõl csu pán úgy nyi lat ko zott, hogy a mó do sí tá sok a tény ál lá sok gon do lat bûnt bün tet ni ren de lõ, vala mint al kot má nyos bün te tõ jo gi lag nem in do kol ha tó bel sõ arány ta lan sá got mu ta tó