0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ A javítás során a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írjuk be! A feladatlap végén szereplő összesítő táblázatba ezeket a pontszámokat tüntetjük fel, és összesítjük a dolgozat pontszámait. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő módon születik meg a megoldás. Ha a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A teljes pontszám csak hibátlan feladat megoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Logikailag helyes eljárással, de számolási hibával megoldott feladatnál a részpontszám felét le kell vonni a hibavétés helyén. A feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen számolási hiba miatt nem kell csökkenteni. 3. Logikai hiba esetén a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz-hamis kérdéseknél a hibás megítélés mellett az önmagában szakmailag helyes indoklásért adható. 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet. Az írásbeli vizsgafeladatok pontszámainak összege csak egész szám lehet. Ha az írásbeli vizsga(rész) pontszáma nem egész szám, akkor a matematikai kerekítés szabályai szerint kell eljárni (az öttizedre vagy az a felett végződő pontszámokat felfelé, az öttized alattit pedig lefelé kerekítjük). írásbeli vizsga 0801 2 / 6 2009. május 22.
Feleletválasztás I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok (10 2 = 20 pont) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. d) d) a) d) c) d) b) b) c) a) II. Szöveges (kifejtendő) feladatok 1. Igaz-hamis állítások I-H Válasz Pontszám H 1) A telítettségi pont ott van, ahol a TU maximális, azaz MU = 0. 1+ H 2) Az árrugalmasság azt mutatja meg, hogy az ár 1 százalékos változásának hatására a kereslet hány százalékkal változik. 1+ I 3) Az AC AVC = AFC, és az átlagos fix költség biztosan pozitív. 1+ H 4) A GDP abban az esetben kisebb, mint a GNI, ha külföldről több elsődleges jövedelem érkezik, mint amennyit a külföldiek 1+ belföldön megszereztek. H 5) A kormányzati vásárlások növelése az adó növelése nélkül is megvalósítható, de ebben az esetben az intézkedés növeli a deficitet. (Az intézkedés hatására bekövetkező jövedelem növekedés 1+ eredményeként a költségvetés bevétele majd növekszik, s így a deficit csökkenhet. ) I 6) A potenciális kibocsátás akkor érhető el, ha a munkapiacon egyensúly van. 1+ 2. Definíciók Betűjel Meghatározás Pontszám A) Azt az időtartamot jelenti, amelyen belül a vállalat már nem képes a termelés megváltoztatásával reagálni a piaci eseményekre. B) Az a költségtípus, amely a termelési volumen függvényében változik. C) Egy ország adott időszak alatt akár külföldről, akár belföldről realizált összes elsődleges bruttó jövedelme. D) Az árszínvonal tartós és folyamatos emelkedése. írásbeli vizsga 0801 3 / 6 2009. május 22.
3. Kifejtős kérdés Szempont Válasz Pontszám Azon jószágkombinációk összessége, amelyeket a fogyasztó Definíció azonos hasznosságúnak ítél, azaz közömbös számára, hogy közülük melyiket szerzi meg. - Egy közömbösségi görbe adott hasznossági szintet fejez ki. - Minél magasabban fekszik egy görbe, annál nagyobb A közömbösségi görbe tulajdonságai hasznosságot képvisel. - Egy görbe mentén haladva az egyik jószág mennyiségének növelésével a másik termék mennyiségét csökkenteni kell, hogy az összhaszon ne változzon (csökkenő helyettesítési ráta). 3 pont - A görbék egymáshoz viszonyított helyzete rangsort fejez ki. - Két görbe nem metszheti egymást. cipő Közömbösségi térkép és ábra U 2 U 1 U 0 póló 4. Párosítás Intézkedés sorszáma Válasz Pontozás 1. B) 2. D) a jegybanki kamat nem eleme a költségvetésnek 3. C) 4. A) 5. C) 5. Elemző, értékelő feladat 5.1. a) csökken b) növekszik c) növekszik d) növekszik e) csökken 5.2. a) és d) írásbeli vizsga 0801 4 / 6 2009. május 22.
III. Számítást, ábrázolást igénylő feladatok 6. feladat Az ábrán a teljes megoldás látható A feladat sorszámának megfelelően részletezzük a pontozást 6.1. MR berajzolása. q* helyes meghatározása. 6.2. A profit nagysága a területű téglalappal egyenlő 6.3. A kínálati függvény az MC függvény megjelölt szakasza 6.4. A változó költségnek megfelelő téglalap területe a KLMN négyszög. 7. feladat 1. ajánlat 4 Ct 2000 2000 2000 2000 PV = = + + + t 2 3 4 1+ i (1 + 0,08) (1 + 0,08) (1 + 0,08) (1 + 0,08) = 7.1. t= 1 ( ) 2000(0,9259 + 0,8573 + 0,7938 + 0,7350) PV = 1852 + 1715 + 1588 + 1470 = 6625 NPV = 6625 7000 = 375 ezer forint. 7.2. 2. ajánlat 2100 1900 1200 1175 PV = + + + = 1944 + 1629 + 953 + 864 3 4 1,08 1,08 1,08 1,08 NPV = 5390 6000 = 610 ezer forint. 2 = Egyik beruházást sem érdemes megvalósítani, mert mindkettő nettó jelenértéke negatív. A pénzt a bankban érdemesebb kamatoztatni, mint beruházásba fektetni. 5390 írásbeli vizsga 0801 5 / 6 2009. május 22.
8. feladat 8.1. Megnevezések: a =? = T H = háztartás által fizetett adó b =? = S Á = állami megtakarítás c =? = X = export A pontszám megadható a betűjeles válaszokért is. 8.2. A számításokat a jövedelemáramlás azonosságai segítségével végezhetjük el. IM = X + S K, 160 + 60 = 220 = IM I = S V + S K + S H + S Á, 50 + 60 + 100-80 = 130 = I T V + T H = G + TR H + S Á 30 + 75 = 85-80 + TR H, TR H = 100 Y = C + I + G + X-IM 310 + 130 + 85 + (160-220) = 465 = Y W + TR H = C + T H + S H W + 100 = 310 + 75 + 100, W = 385 A számítások eredménye táblázatba rendezve: 1 2 3 4 5 IM = 220 I = 130 W = 385 Y = 465 TR H = 100 Megjegyzés: A táblázat kitöltésére akkor adható meg a részpontszám, ha az eredmény a helyes oszlopban szerepel! 5 = 5 pont 5 = 5 pont 9. feladat A megadott adatok alapján felírható egyenletrendszer: 36000 = C ˆ 0 + c 40000 }, amelynek megoldása 9.1. 2000 = C0 + (1 cˆ) 30000 C 0 = 4000 és ĉ = 0,8, tehát a fogyasztási függvény egyenlete 1- C(Y) = 4000 + 0,8 Y A fogyasztási függvényt a rendelkezésre álló jövedelem 9.2. függvényében írjuk fel, tehát C( Y di ) = C ˆ 0 + c ( Y T ) C(Y di ) = 2000 + 0,8 Y 9.3. Az Y = C(Y di ) egyenlettel számolunk, azaz Y = 2000 + 0,8 Y Y = 10000 írásbeli vizsga 0801 6 / 6 2009. május 22.