C CB V X.-X. osztály V. forduló - megoldás 00 / 00 es tanév XV. évfolyam. z oxidációfok a molekulák esetében (= nem ionos vegyületek) az elektroneloszlást tükrözi: mindig az adott összetételben szereplő elektronegatívabb atomnak lesz negatív az oxidációs száma mert ezek jobban vonzzák az elektronokat és így környezetükben negatív töltéssűrűség összpontosul. (0 p) zért van az hogy egy kémiai elem + és oxidációfokkal is szerepelhet attól függően hogy milyen másik elemhez (elemekhez) kapcsolódik egy molekulában. (0 p) Pl. C molekulában: C + mert az -atom elektronegatívabb mint a C-atom; C molekulában: C mert a C-atom elektronegatívabb mint a -atom; - a -atom a legelektronegatívabb elem így bármilyen molekulában negatív oxidációfokkal szerepel; egyedüli molekula amelyben az -atom pozitív oxidáció fokkal szerepel; molekulában: + mert az -atom elektronegatívabb mint a -atom; molekulában: mert a -atom elektronegatívabb mint a -atom; molekulában: mert a -atom elektronegatívabb mint a -atom; molekulában: + mert az -atom elektronegatívabb mint a -atom; BrCl molekulában: Br + mert a Cl-atom elektronegatívabb mint a Br-atom; Br molekulában: Br mert a Br-atom elektronegatívabb mint a -atom stb. (mennyiben -nál több példa van az első példát vessszük figyelembe=) (x0=0 p) (iegészítő adatok a megoldáshoz a Pauling-féle elektronegativitás számértékei: :0; : ; Cl: 0; : 0; Br: ; : ; C: ; : ). a) () C=C C -propén--ol; propénol (allil-alkohol) (0 p) () C C=C metil-vinil-éter (0 p) () C C C propanal; propionaldehid (0 p) () C C C dimetilketon; propanon (aceton) (0 p) () C C C propilénoxid (0 p) b) ( C) C=C C C C C C + C C C -metil--pentén aceton propanal (0 p). a) C=C C propénal (0 p) ellemetlen csípős szagú folyadék könnyeztető hatású erős méreg. mindennapi gyakorlatban a zsírok magas hőmérsékleten történő bomlásakor keletkezhet mert a zsiradékok a glicerin észterei ezek hő hatására elbomlanak a felszabaduló glicerin pedig vízvesztéssel tovább bomlik. ( p) b) C C -etándiol (etán--diol) (0 p) űrűn folyó édeskés ízű nedvszívó mérgező hatású vegyület amely vízzel korlátlanul elegyedik. mindennapi gyakorlatban legismertebb vizes oldatának hűtőfolyadékkén történő használata a gépkocsikban; koncentrációtól függően a keverék jóval o C alatt fagy meg. glikol illetve glikolok telített nyíltszénláncú stabil dihidroxi származékok; összetétel: C n n (). ( p) c) C C=C eténil-benzol (0 p) olyékony halmazállapotú anyag amelyet a levegő peroxidokká alakít majd ezek hatására könnyen polimerizálódik. Polimerizációs terméke a polisztirol amelyet a mindennapi gyakorlatban hő- és hangszigetelésre valamint törékeny tárgyak csomagolására használnak. ( p) d) lágazó szénláncú C. mindennapi gyakorlatban a -trimetilpentánt jelöli amelyet a benzin oktánszámának (benzin minőség) meghatározására használnak.(0 p)

. a) C C + Cl o- Cl C C () p- Cl C C (B) m- Cl C C (C) (0 p) () orto-klór-toluol kb. mol%; (B) para-klór-toluol kb. mol%; (C) met-klór-toluol kb. mol%; (0 p) - a metil-csoport elektrontaszító hatása és a konjugált szerkezetű benzolgyűrű közötti kölcsönhatások az orto- és a para-helyzeteket teszik reakcióképesebbé; - a metil-csoport hatása a gyűrű legközelebbi C-atomján a legerősebb ezért az orto helyzetű termék nagyobb arányban keletkezik mint a szintén aktivált de távolabb levő para helyzetű izomér. ( p) b) C C + o- C C () p- C C (B) m C C (C) (0 p) () orto-nitro-toluol kb. mol%; (B) para-nitro-toluol kb. mol%; (C) met-nitro-toluol kb. mol%; (0 p) - magyarázat: ugyanaz mint az a)-pontban (0 p) c) C + o- C () p- C (B) m C (C) (0 p) () orto-dinitro-benzol kb. mol%; (B) para-dinitro-benzol kb. 0 mol%; (C) met-dinitro-benzol kb. mol%; (0 p) - a csoport elektronvonzó hatása a konjugált szerkezetű benzolgyűrű orto- és para- helyzeteiben alakít ki elektronhiányos helyeket ezért a -ból származó + - kation lehetséges kapcsolódása a meta-helyzet ahol nincs elektronhiány. (0 p). a) Beforralt szőlőlé. mennyiben a szőlő cukortartalmát megfelelően nagynak tartják mustot készítenek belőle és ezt lassan forralják legtöbb 0 o C-on. agasabb hőmérsékleten beindulhat a must cukortartalmának karamellizálódása amely égetett ízt kölcsönöz a végterméknek. (0 p) b) besűrített szőlőléből az ecet keletkezéséig előszőr alkoholos erjedés majd az ecetsavas erjedésre van szükség: (0 p) () C C + C (0 p) () C + (+ecetsav-baktériumok) C C + (0 p) c) balzsamecet aromája teljesen más mint a hagyományos eceté: fűszeresebb édesebb csak enyhén savas és kissé olajos. Íze a fenti tulajdonságok miatt csaknem mindenhez illik. (0 p). a) akósság: 0.000 családok száma: 0.000 autók száma/család = 0.000 autó; - naponta használt családi autók száma: 0.000x/00 =.000 autó/nap (0 p) - arosvásárhelyen naponta átlagban.000+000=.000 autó közlekedik (0 p) b) - dízel-üzemanyagot fogyasztó autók átlagos száma: n=.000x0/= autó - az elfogyasztott dízel-üzemanyag/nap: V = x km x liter/00 km =. liter dízel-üzemanyag ( p) b) - benzin-üzemanyagot fogyasztó autók átlagos száma: n =.000x/ = autó - az elfogyasztott benzin-üzemanyag/nap: V = x km x 0 liter/00 km = 0 liter benzin-üzemanyag ( p) c) - dízel-üzemanyag (= cetán) égése: C + / C + (0 p) - benzin (= izooktán) égése: C + / C + (0 p) - mól dízel-üzemanyag (cetán) térfogata: V= (g/mol)/ρ(g/cm ) = /0 = cm /mol (0 p) - arosvásárhelyen naponta elégetett dízel-üzemanyagból származó standard állapotú C térfogata: mól= cm cetán........ x dm C.x0 cm cetán.......... V=.0.0 dm =.0 m C (0 p) - mól benzin (izooktán) térfogata:

V= (g/mol)/ρ(g/dm ) = /0 = 0 dm /mol (0 p) - arosvásárhelyen naponta elégetett benzinből származó standard állapotú C térfogata: mól= 0 dm izooktán.......... x dm C 0 dm benzin(=izooktán)..... V=.. dm =. m C (0 p) - tehát arosvásárhelyen naponta a járművek kipufogógázaiból ideális esetben :.0 +. =. m C kerül a levegőbe (0 p). a) C C + Br (+fény) C C Br + Br (0 p) a) színtelen folyékony toluolhoz hozzáadott barna színű bróm a fény hatására színtelen C C Br - t eredményez miközben füstölgő melléktermék (Br) keletkezik (ez mérgező gáz!!!) (0 p) fény a Br -molekulát Br-atomokra bontja amelyek a telített szénhidrogén csoporttal képesek reakcióba lépni. (0 p) b) C C + Br (ebr ) o- p- C (C )Br + Br (0 p) b) Pár perc elteltével füst keletkezése figyelhető meg ugyanúgy mint az előző kísérletben: ez a Br melléktermék. e-reszelék reagál a brómmal (az összerázáskor) ebr - t képez amely katalizátorként hat a toluol + Br reakcióban; hatására olyan elektroneltolódások alakulnak ki az aromás gyűrűben amelyek az orto- és parahelyzetű szubsztítúciót teszik lehetővé. (0 p). b) a még csak érdekesség és talán az is marad. ehetséges azonban hogy találunk majd fontos felhasználási területeket és az is elképzelhető hogy felfedezünk megfelelő szintézist amellyel az anyag nagy mennyiségben állítható elő. ( p) c) Benzol; -ben állította elő araday; ekulé állapította meg a szerkezetét - ben. (0 p) d) benzol egyáltalán nem maradt meg az érdekesség szintjén mert már 0-tól fontos ipari nyersanyaggá vált; belőle állították elő az első szintetikus színezékeket. a a benzol és származékai a modern szerves kémia legfontosabb alapanyagai közé tartoznak. ( p)

Ü U P B J Ü C B Í Ó..

C X.-X. V Ö :. ε o (n/n + ) = -0 V és ε o (e/e + ) = -0 V így az ónbevonat megvédi a vasat a korróziótól; (0 p) - de technológiai hibákból gyakran maradtak az n-rétegen apró lyukak amelyeken keresztül a vas oxidálódott; (0 p) - a sör amely oldott oxigént is tartalmazottaz elektrolit szerepé töltötte be az alábbi folyamatokat tartalmazó galvánelemben: e + n + e + + n ( p) - a e + - ionok szervezetbe történő bekerülése nem okoz különösebb veszélyt mert védelmet nyújthat a vérszegénység ellen; (0 p) - a fenti folyamatok elkerülése miatt manapság általában ellenálló szerves lakkréteggel vonják be a sörözdobozok belsejét. (0 p) 0. a) - az akkumulátor működését biztosító kémiai reakció: Pb (sz) + Pb (sz) + (aq) Pb (sz) + (f) ( p) Pb e - Pb + így mól Pb leválásakor = x00 C töltés halad át; (0 p) Q = t = 0xs = 0 C az indításkor (0 p) - a levált Pb tömege: m = 0g x 0C/ x 00 = 0 g (=000 mol Pb)(0 p) b) - a reakcióban szereplő anyagok standard képződéshői: Pb (sz) = 00 kj/mol; Pb (sz) = - kj/mol; Pb (sz) = - kj/mol; (aq) = - kj/mol; (f) = - kj/mol (0 p) - a folyamat hőenergiaváltozása: = [(-) + (-)] [- + (-)] = - 0 kj/mol (0 p) - az indítás ideje alatt történő hőváltozás: Q = 000 x 0 = 0 kj hő szabadul fel. (0 p)